Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

MODOR® VICÉRE • A PEST MEGYEI. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM 1959. OKTOBER 21. SZERDA HASSOM EV MERLEGE A járási pártértekezlet anyagából Nagyszabású szüreti bál Monoron - a területi RISZ-szervezet rendezésében Kora reggel érkeztünk a KISZ-szervezet klubhelyisé­gébe. Korai érkezésünk elle­nére munkában találtuk a fiatalokat. Kérdésünkre el­mondták, hogy késő éjsza­káig dolgoztak, de munkáju­kat nem tudták befejezni. A délelőtti órákban megnéztük az estére feldíszített bálter­met. Kifogástalanul szép volt. A gyülekező délután egy­kor volt, a felvonulás fél három után indult el. Első útjuk a kultúrotthonba ve­zetett: üdvözölték az ott ülé­sező járási pártértekezletet, meghívták az elvtársakat az esti szüreti bálra, majd az új borból megkínálták az el­nökség tagjait. A KISZ-tagok a legválto­zatosabb jelmezekbe öltöz­tek, így felvonulásuk nagyon színes volt. A bohócok nagy­szerűen szórakoztatták a fel­nőtteket és gyermekeket egy­aránt. Az_ összegyűlt tömeg, főleg a, gyermekek, végigkí­sérték a felvonulást, amely­nek négy órára lett vége. Köszönetét kell mondani a 78 éves Gazsi Józsi- bácsi-1 nak, aki veterán bíróként szerepelt az idén is, mint minden évben. Nem feled­kezhetünk meg a bírónéról: Szabó Lajosnéról, aki a tava­lyi év kivételével minden évben együtt bíráskodott Ga­zsi bácsival. A 34 éves Agár­di Gábor hosszú tollszárával felejthetetlenül játszotta a jegyző idejétmúlt szerepét. Megbecsülés jár ezeknek az elvtársaknak, akik évről évre A maglódi KlSZ-kulturcso- ''■port most ünnepelte tízéves működésének évfordulóját. ''.Közel 100 dal, népi tánc, je- ;lenet, színdarab dicséri ed- ifdigi munkájukat. Va.nnak a % tagok között idősek, fiatalok. %régi kultúrmunkások és ta- '/ valy végzett általános iskolá ísok. Cyenes József né 12 éve f foglakozik népművelési mun- ^ kával, Tabányi Jánosné 10 g éve helyén van, Hönti Já- í; nosné 8 éve gazdasági veze- % tője a kultúrotthonnak. Saj- ^ ben Pál 15 éves kom óta tán- ^ col a népi tánccsoportban, Li- % lik Marika 5 éve, Örkényi ^ Vera 4 éve, Slechovszki Ma- % rika 5 érne táncol, énekel. Fo- % dór Ferenc 5 éve szerepel a $ színjátszó csoportban, Merczei $ István és Hűlik Pál öt éve ’ £ kiváló táncosai az együttes­ének. Cyenes József 25 éve é végez népművelő munkát, s fyaz együttes munkáját most is é kézben tartja. További silke- é reket kivárnánk minűannyiuk­Lillafüred: Pihenő a parkban A tánccsoport fellépés előtt A közelmúltban — mint arról hírt adtunk — ország­járó körúton voltak. Erről az útról közlünk most néhány képet. EMLÉKKÖNYV fiatalabbnak érzik magukat az ifjúság között. Remél­jük, hogy a legközelebbi szü­reti bálon is egészségesen láthatjuk viszont őket. Elismeréssel kell szólnunk a lelkes fiatalokról is, akik sok idejüket áldozták Ajtai György KISZ-titkár vezeté­sével a felvonulás és bál si­keres megrendezésére. Kis Julianna •k A hagyományos, több napig tartó vidám szüret vasárnap reggel megkezdődött a, mono- ri termelőszövetkezetben is. A munkás-paraszt szövetség jegyében a patronáló válla­lat: a 11. TEFU KlSZ-fiatal- jaival együtt a Gázkészülékek Gyárának kiszesei is eljöt­tek. A szüret első napja vidám, hangulatos volt. A szüretelők: pestiek és helybeliek egy­aránt fürgén hajladoztak a szülőtőkék között. Bár az idén sokkal kevesebb termett, mint tavaly, a puttonyok mégis gyorsan teltek. A pin­cében is serényen folyt a munka. A kocsik sűrűn hoz- 1 ták- a szőlővel teli hordókat. Teltek a kádak, szorított a prés. Vörösen folyt a hegy leve. A termelőszövetkezet tag­jai 60 hektó 22 fokos mustra becsülik a termést. A szü­reti munka jó szervezése Radnai Mihály és Bukai Pé­ter tsz-tagok érdeme. Az első vidám szüreti nap a hagyományos birkagulyás­sal ért véget. (— Sz —) majd sor került a járási pártbizottság tagjainak és pót­tagjainak, a revíziós bizott­ság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek a megválasztására. Lendvai József vecsési kül­dött, Győri János, a gépállo­más párttitkára. Ezután Szentpéteri László elvtárs tartotta meg a reví­ziós bizottság beszámolóját, egyénileg dolgozó paraszt­sággal megfelelően foglal­kozzunk. Nem szabad elfelej­teni, hogy járásunkban még 44 ezer hold olyan terület van, 7000—8000 parasztcsa­lád birtokában, mely közös gazdálkodásra vár. Ezeknek a parasztcsaládoknak a meg­győzése és a szövetkezeti út­ra vezetése központi feladat. Ezt a feladatot velük egyet­értésben végezhetjük el úgy, hogy az átszervezés idején is becsületesen termeljenek és az időszerű munkákat ponto­san elvégezve, lépjenek be a tsz-be. Pártszervezeteink munkája az újraalakulások óta sokat javult. Többségükben mun­katerv alapján dolgoznak. Kevés esettől eltérően rend­szeresek a taggyűlések és a vezetőségi ülések. A párt- szervezetek túlnyomó többsé­gében érvényesül a kollektív vezetés elve. A vezetőségek munkájának a színvonala is javult, egyre inkább önállók­ká válnak és képesek a párt­ós tömegszervezetek irányí­tására. A pártszervezetek kö­zül példamutató munkát vég­zett a mendei téglagyári és községi, az úri, gyömrői, ve­csési községi pártszervezet. A járásunkban is lezajlot­tak a vezetőségválasztó tag­gyűlések. Összesen 210 alap­szervezeti, 66 egységes veze­tőségi tagot és két községben: Monoron és Vecsésen pártbi­zottságot választottak. A vá­lasztások során több mint 100 új elvtárs került be a veze­tésbe, akikkel előrelátható­lag a vezetés színvonala ja­vulni, emelkedni fog. A beszámoló ezen túlmenő- leg értékelte még a tömeg­szervezetek és mozgalmak munkáját, s a kommunisták tevékenységét ezekben a szer­vezetekben, s vázolta a leg­fontosabb előttünk álló fel­adatokat. A tartalmas vitában felszó­laltak többek között: Spenger István járási KISZ-titkár, Gronszki János, a gyömrői Petőfi Tsz elnöke, Horváth Jánosné gombai küldött, Neu­mann Mihály, a Hazafias Népfront járási titkára, Po- korny Róbert, a gombai Pe­tőfi Tsz párttitkára, Kiss An­tal, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bódis Já­nos, a gyömrői egységes pártvezetőség titkára, Tonka • Ferenc vecsési küldött, Ara­tó Ferenc, a gombai egységes vezetőség titkára, Hornyák József, a gombai Kossuth Tsz elnöke, Gál Jánosné, a vö­röskereszt járási titkára, TIT értelmiségi klub alakult Monoron A járási könyvtár szépen berendezett olvasótermében — Monor legkultúráltabban berendezett nyilvános helyi­ségében jöttek össze a mo- nori értelmiség képviselői. — Járásunkban, s így köz­ségünkben is az értelmiség több éves kívánsága egy ér­telmiségi klub létrehozása. Ennek a kívánságnak teszünk most eleget, amikor a Ter­mészet- és Ismeretterjesztő Társulaton belül létrehozzuk az értelmiségi klubot — mondta Földvári György elvtárs, a TIT járási osztá­lyának titkára. — Célunk a klubon belül összefogni a de­mokratikusan gondolkodó, szocializmust építő értelmi­séget. A titkári bevezető után szé-1 leskörű vita alakult ki a klub működésével kapcsolat­ban. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy kétheten­ként rendeznek egy-egy klub-összejövetelt, melyen előre meghatározott program szerint szépirodalmi, zene1 történeti, művészettörténeti stb. előadásokat rendeznek helyi és fővárosi előadómű­vészek közreműködésével. Sz. D. Hangulatos kultúrestet rendeztek a kefegyáriak A Monóri Kefegyár kultúr- csoportja jól sikerült műso­ros estet rendezett október 10-én este a monori kultúr- otthonban. A műsor hangula­tos, fokozódó ritmusú volt, melynek Nagy Károly zene­kara jó zenei aláfestést adott. A jól összeállított műsor Mo- noriné rendezői munkáját dicsérte. A konferanszié ked­ves, szellemes bemondásai megnevettették a közönséget. Az énekszámok közül Kovács Éva—Fejes Gábor Sybill-ket- tőse emelkedett ki. A tánc­jelenetek közül a cigánytánc aratott osztatlan sikert, me­lyet közkívánatra az együt­tes megismételt. Szólótánco­sok voltait: Naszvadi Mihály- né, Hári József né. A cigány- dalt Tóth Vera énekelte. Fér­fitáncosok: Varga Imre, Köb- lencz Sándor, Gyebnár Já­nos és Fazekas Benő. Női táncosok: Túri Ilona, Orosz Ilona, Bagyinszki Ilona. 5 Külön ki kell emelni Ellen- !• pacher Lajos rutinos, gör- ^ dülékeny, jó játékát a Be- § széljünk magyarul című je- ^ lenetben. Ezt viszont nem ^ lehet elmondani a Szenvedély ^ című jelenetről. A téma jó § volt, időszerű, és minden el- 5; ismerés megilleti az együttest, § hogy műsorra tűzték — de a $ játék vontatott, szenvedély- | mentes volt. A „Gomba-üdü- ^ lő” előadása kiemelkedő tel- $ jesítménye a csoportnak, ^ mind egyéni, mind összjá- ^ tékban. Pázmándy József és § Varga Imre művészi felké- | szültségükkel fokozták az ^ együttes munkáját. | A kultúrcsoport munkáját $ a vendégszereplők fellépése $színesebbé, változatosabbá | tette. Az apróbb hibáktól el­tekintve, ez az est is méltón $hozzájárult a kefegyár kul- | túrcsoportjának patinás jó hi- i réhez. 6 (sz. d.) az állítás, hogy Babinszki és a sértett előzőleg pénzben meg­egyezett, s ha a sértett minden­áron tiltakozni akart és tilta- kozptt volna — bár a jelek sze­rint ezt nem tette —, akkor az ítélet mint példa is megnyug­tató. Még egy dologra szeret­nénk azonban rámutatni. K. Gyula fiatalkorú, becsületes munkásfiatal, aki fizetését rendben hazaadja, nem csava­rog. normális életet él. Azon­ban ezen az éjszakán rossz társaságba keveredett, s a „jó­barátok”, az ital, a kíváncsi­ság elcsalta őt is a temetőbe. Igaz, hogy a bűntettet nem kö­vette el, annak csak kíváncsi nézője volt, de könnyen a lej­tőre léphetett volna ő is — nem vitás, hogy a rossz társa­ság hatására. Mi nem törünk senki fölött pálcát, hiszen az erre iiletékes szerveink ezt megteszik, de úgy tették, hogy mindenki ta­nuljon belőle: Babinszki Sán­dorok, Törőcsik Annák és K. Gyulák is! — BM — Egy órq a bíróságon Megnyugtató ítélet?! gyelembe vette, hogy büntetve még nem volt egyik vádlott sem, de figyelembe vette azt is. hogy hasonló meggondolat­lan fiatalokat visszatartsa ha­sonló cselekmények elköveté­sétől, az ítéletet példaként is szánja. Ezért Babinszki Sán­dort 4 hónapi börtönbüntetés­re, Negyedi Istvánt és Asztalos Lajost 3 hónapi börtönbünte­tésre ítélte, K. Gyula fiatalko­rút pedig felmentette. Az ügyész fellebbezett súlyosbíts sért. Cikkünk címe után kérdőjelet és felkiáltójelet tettünk. Kér­dőjelet, hogy megnyugtató-e az ítélet? Hiszen igen súlyos volt a vád, igen súlyos volt a tett, amelyet kissé italos állapotban követtek el. De oda tettük a felkiáltójelet is, mert ha igaz gyelembevéve. valamint azt a körülményt, hogy a vádlottak tagadták az erőszakot, s erre csak Törőcsik Anna sértett tett terhelő vallomást, de ez sem volt határozott, az erőszakos­ság tényére nem volt meg­nyugtató bizonyíték. (Hiszen nem volt bizonyítható, hogy lefogták-e vagy nem, hogy til­takozott volna-e vagy nem, hogy előzőleg volt-e pénzbeli megállapodás Babinszki és a sértett között vagy nem.) Te­hát az összes körülményt fi­gyelembe véve megállapította, hogy a vádlottak akkor éjjel egy általuk megismert nővel temetőbe mentek és ott közö­sültek, a társadalmi együttélés szabályaival ellentétes cseleke­detet tettek, ezért ezt garázda­ságnak ítéli. A bíróság fi­Megbilincselt fiatalembere­ket vezetnek be az érdeklődők által megtöltött tárgyalóterem­be Dr. Korpási Gyula büntető­tanácsa elé. A vád: erőszakos nemi közösülés bűntette. .1959. augusztus 20-án, mint ahogy ezt már korábban is megírtuk, Babinszki Sándor, Negyedi István. Asztalos Lajos és K. Gyula fiatalkorú megis­merkedett Törőcsik Anna 23 éves tiszajenői lánnyal a mo­nori vasútállomáson. Megkör­nyékezték és táncolás ürügyén becsalták az általa ismeretlen városba. Azonban nem a tánc-, illetve szórakozóhelyre, hanem a temetőbe vitték, ahol sértett állítása szerint valamennyien erőszakos nemi közösülés bűn­tettét követték el. A vád súlyps és a törvény 1—10 évig terjedhető börtön­nel sújthatja a vádlottakat. A tárgyalás folyamán bebizonyo­sodott, hogy K. Gyula nem kö­vette el a bűntettet, viszont Babinszki Sándor két esetben is. A bizonyítási anyagot fi­Vasárnap reggel kilenc órakor Kovács József elvtárs elnökletével kezdte meg mun­káját a járási pártértekezlet. A bizottságok megválasztá­sa után Püspöki Károly elv­társ tartotta meg a járási pártbizottság beszámolóját. A nagy gondossággal, körülte­kintéssel összeállított beszá­molóból az alábbiakban idé­zünk néhány szemelvényt: A járás ipari termelése 1955-höz viszonyítva 1958 végéig 26,2 százalékkal nőtt. Ez forint értékben 23 millió­val több mint 1955-ben volt. 12,1 százalékkal nőtt az egy főre eső termelési érték és 1,6 százalékkal csökkent az önköltség. Exporttervüket üzemeink évi ötmillió forint értékben maradéktalanul, be­csületesen teljesítik, így já­rásunk iparának más népek előtt is becsületet szereznek. 1955- höz viszonyítva jelen­tősen emelkedtek a bérek. Fi­zikai dolgozóknál 1—17, mű­szaki dolgozóknál 5—25 szá­zalékos az emelkedés. A kongresszus tiszteletére kibontakozott munkavérseny- ben szép eredmények szület­tek a Mendei Téglagyárban, a monori magtisztító telepen, a Maglódi Gépgyárban, a gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz-ben. A lakosság vásárló ereje egyre növekedik. Erre mu­tat például az, hogy a szö­vetkezeti boltok forgalma 1958-ban 17 millióval volt több, mint 1956-ban. A FÜSZÉRT-kirendeltség for­galma ez év első felében 43 millió forint volt, szemben az 19S6 első félévi 33 mil­lióval. A vásárlók érdeklő­dése nagyban megnőtt a lakberendezési tárgyak, mo­torkerékpárok, építőanyagok és más, nagyobb kiadást je­lentő cikkek iránt. A mezőgazdasági termelés szintje a járásban nem csök­kent alább az ellenforradalom előtti szintnél, sőt, egyes helyeken, főleg a szocialista szektorokban, emelkedett. Járásunkban jelenleg húsz mezőgazdasági termelőszövet­kezet működik. A régebbi tsz-ek közül hét olyan van, amelyre azt mondhatjuk, hogy megerősödtek. Igaz, hogy itt is adódnak bajok (főleg munkaerő-probléma, vezetés­beli hibák), de ezek már meg tudnak állani a saját lábukon, lényegében rendbe­jöttek. Ilyenek a maglódi Micsurin, a gyömrői Petőfi, Péteri Rákóczi, nyáregyházi Ady, monori Uj Élet, gom­bai Kossuth, vecsési Stein­metz termelőszövetkezetek. A régebbi termelőszövetke­zetek összes vagyona az el­múlt évben 43 és fél millió volt, hétmillió 300 ezerrel több, mint 1957-ben. A takarmánybázis növelé­sével nőtt az állatállomány. 1957- ben 22, 1959-ben már 27 számosállat jut 100 ka- tasztrális hold szántóterület­re. Kedvező a szarvasmarha­állomány, ezen belül a te­hénállomány alakulása. 17 szarvasmarha (ezen belül 9 tehén) jut 100 hold szántóra. Rossz a helyzet a sertéste­nyésztés terén. 1957-ben 40, 1958- ban már csak 34 sertés jutott 100 katasztrális hold­ra. Pedig az ország húsellá­tása parancsolólag követeli meg a sertéstenyésztés és hizlalás fokozását. Ez év tavaszán négy köz­ségünk: Gomba, Péteri, Bé- nye, Káva tsz-községekké alakultak át. 20 termelőszövetkezetünk­nek ma 1966 tagja van, 15 415 holdon gazdálkodnak. Ez 1956- hoz viszonyítva 769 tag és 7181 hold növekedést je­lent. Igen fontos, hogy a még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom