Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

NAPLÓ \ Nyomtatványok százezrei készülnek a Géza király ;;éri nyomdában • A PEST.MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1959. OKTOBER 2. PÉNTEK A kongresszusi verseny nyomában Mint tudjuk, lelkes iram­ban folyik üzemeinkben a termetes úgy a minőség, mint a mennyiség tekintetében a novemberi pártkongresszus tiszteletére. A Forte-gyár papírklszerelő osztálya is csatlakozott a mozgalomhoz. Felkészült a verseny eredményes kimene­telének megvalósítására. A fizikai dolgozók a műszakiak­kal karöltve vállalták a har­madik, egyben kongresszusi dekád termelésének emelését, mely a hetedik havi terv le­maradását pótolni s a harma­dik negyedév tervének túltel­jesítését elérni volt hivatott. — A nyári takarítás okozta lemaradás a termelés foko­zódó lendülete folytán máris tűnőiéiben van — ^mondja Swarcz Mihály, a papírosz­tály művezetője. — Termelé­sünket nagyban elősegíti az újonnan beállított korszerű vágógép üzembe helyezése. Ta­karékosság a csomagoló- és egyéb üzemanyagokkal: ez szintén a kongresszusi ver­seny egyik előfeltétele. — A mennyiség teljesítése mellett a minőség javítását is vállalták a világoscsomagoló dolgozói — kapcsolódik a be­szélgetésbe Grósz Jánosné meós. — A legjobbak közül említhetem Kendi Sándornét és Vógel Jánosnét, bár a töb­bi címkéző is helyes hozzá­állással, a munkafegyelem be­tartásával előbbre segíti a kongresszusi felajánlások ered­ményeit. (M. V.) kollektíva munkája nyomán innen látják el a váci és környékbeli üzemeket, hivata­lokat a szükséges nyomtatvá­nyok százezreivel. Itt készül a mozi- és a sportplakát. Itt Kiszel János vb-elnök elv- társnak — a legutóbbi tanács­ülésen elhangzott — beszédé­ből a második részt az aláb­biakban ismertetjük: A város közlekedésének ja­vulása lehetővé tette, hogy ma már a dolgozók helyi já­rattal jutnak el munkahelyeik­re, vagy távolfekvő lakásaik­ra. Két évvel ezelőtt 120 jára­tunk volt; ma már naponként 283 kocsi indul és érkezik a főtéri autóbusz megállóhoz. Az 1956-os költségvetésben szociális és egészségügyi cé­lokra 6 800 000 forintot fordí­tottunk. 1957-ben 7 200 000 fo­rintot, 1958-ban 7 700 000-et és ebben az évben már 8 700 000 forintot. Ez költségvetésünk 40 százalékát teszi ki, míg a felszabadulás előtt hasonló célra 10 százalékot sem irá­nyoztak elő. A szocialista állam adó­politikája humánus és reális alapokon nyugszik. Nálunk is évek óta ismeretlen az árve­rés és a nagy többség ponto­san fizeti adóját. Bár e pon­ton még van javítanivaló, mert múlt évben is 139 000 forintot fizettek be az adózók pótlék címen. Ezt az összeget pontos fizetéssel megtakarít­hatták volna. Városunkban a kereskede­lem forgalma is évről évre növekszik. 1958-ban a népbolt városunkban lebonyolított for­galma 16 százalékkal volt magasabb, mint az ellenfor­Egyesült a kosdi Naszály-hegyaljai és a Szabadság termelőszövetkezet Kovács Sándor betűszedő a vasárnapi mérkőzés fal­ragaszán dolgozik nyomtatják a rendezvények meghívóit, kiállítások kataló­gusait. Ma már kétmilliónál több a vállalat éves terve. A párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése még nagyobb lendületet adott a világos, tágas munkateremben folyó munkának. radalom előtt. . Kereskedelmi szerveink a dolgozók igényeit hiánytalanul ki tudják elégí­teni. Nagyon nagy mértékben emelkedett az eladott, értéke­sebb iparcikkek (mosógép, televízió, motorkerékpár) szá­ma is az utóbbi években. Rulházati boltjaink ellátása is fővárosi nívón mozog; textil­féleségékből, az új műanyag árukból ugyanolyan választók van itt is, mint Budapesten. Dolgozóink élelmiszerszük­ségletük döntő részét a helyi piacon vásárolják. Néhány statisztikai adat: 1958 július- augusztus hónapban a baromfi­felhozatal 59 mázsa volt, az idén 61 mázsa. Tojásfelhoza­tal ugyanebben az időszak­ban 25 800 darab, ez évben 51 300 darab. Az árak össze- hasonlíthatóan alacsonyabbak a múlt évinél. Ha elmondjuk, hogy az OTP-nái 1287 személynek, a postánál 2186 személynek van takarékbetétkönyve, akkor azt látjuk, hogy jut tehát szó­rakozásra, ruhára, élelemre és ezenfelül takarékoskodásra is. Az Állami Könyvesbolt egy­millión felüli éves forgalma, a mozik, kultúrházak zsúfolt­sága azt igazolja, hogy jut pénz a kultúrára, a nemesebb szórakozásra is. Az iskolák, napközi ottho­nok bővítésére tett intézkedé­sek azt a célt szolgálják, Ihogy gyermekeink jobb körülmé­nyek között tanulhassanak. Iskolabővítéseink eredménye, hogy ma mór 240 általános iskolás nyer elhelyezést isko­lai napköziben, s hogy a nap­közi otthonos óvodásoit szá­mát 280-ról 324 főre tudtuk felemelni. Hogy gyermekeink tanulási körülményeit meg­könnyítsük, több mint 52 000 forintot költöttünk szemlél­tető eszközök beszerzésére. Mezőgazdaság terén is na­gyot fejlődtünk az elmúlt évek alatt. Az ellenforradalom után 181 személy földkártalanítási ügyét, 49 személy földvissza- juttatási kérelmét intéztük el megnyugtató módon. A gaz­dák érdekeit szolgálta az ál­* lami tartalékföldek bérbe- í adása. Megvalósításra került a ! gyümölcsfaiskola, mesterséges ! termékenyítő állomás, egyben ! állatorvosi rendelő létesült. A ! kormány 3004-es rendelete! nagy kedvezményeket hozott a j tsz-eknek, valamint az egyénij termelők részére is. Gépállo- j mási kedvezményt, műtrágya \ visszatérítést stb. A termelő- j szövetkezetek részére biztosi- \ tott nagyobb és középlejáratú j hitelt biztosító rendelkezés j tette lehetővé a Micsurin ré- j szere egy 50 férőhelyes, a j Kossuth Tsz részére pedig egy ! 98 férőhelyes istálló megépítő- ! sét. A kormány nagymérvű! adókedvezményt biztosít az új í gyümölcsös, szőlő telepítésénél i és minden erejével támogatja i a szövetkezeti mozgalmat. — A tanács intézkedéseinek \ zöme a dolgozók érdekében, j az ő életkörülményeik foko- j zatos megjavítására történik, i Ebben az irányban kell to-í vábbfej tesztem a mi munkán- ! kát is — fejezte be Kiszel ! János vb-elnök elvtárs rész- ! letes tájékoztatóját. Uimakanrar térkép A Pest megyei Idegenfor- ; galmi Hivatal 19 800 pél- i dányban jelentette meg( Czeglédi István grafikusmű- \ vész alkotásaként „A festői i Dunakanyar” tájékoztató tér- \ képét. A kissé túlzsúfolt kör- : nyezetismertetés részletes ala- : possággal mutatja be nagy: folyamunk északi könyöké- : nek ezernyi szépségét, erde-: kességét. Váci szemmel azon­ban bosszantó tévedéseket is találunk: A feltüntetett vízi­malom ma már a múlté, hiába keresnék az idetévedt turis­ták. A fényképes „utcarész­let” városunk főterének egyik szakaszát mutatja be. A tájékoztató szolgálatot sem találjuk már az állomáson. Reméljük, hogy a második húszezres kiadásból már el­tűnnek ezek a bántó aprósá­gok. j Piruló arcú, fiatal lány lép ^ be a Géza király téri nyomda- ^ iroda ajtaján. ^ — Esküvői meghívót szeret­^ nék rendelni. ^ — Szíveskedjék megadni a ^ szöveget. Negyvennyolc órán ^ belül, soronkívül elkészül, £ ilyen jelentős családi ese- '/ ménymél... | ^ A nyomdászat termékei vé- ^ gigkísérik az újkori ember ^ életét. Nyomdatermékek sze- í gélyezik utunkat a születési í anyakönyvi kivonattól kezdve ^ az oltási, meg újraoltási és ^ az iskolai bizonyítványokon, ^ kinevezési okmányokon, la- ^ kásbejelentő lapokon, házas­sági levélen, gyermekeink ira- ^ tain keresztül, egészen a ; ^gyászjelentésig. ^ Közben szolgáltatja azt, ami .^sokunk szellemi életének lé- ■ ínyege: az olvasmányokat, meg , í tanulmányaink vezérfonalát. ^ A napnak szinte minden órá- . ójában találkozunk nyomdater- [ J: mékekkel: villamosjeggyel, . ^ postabélyeggel, bankjeggyel. . ^ Hivatalos értesítvények, űrla- , ^pok és magánnyomta'tványok ; ^végtelen sorban fordulnák . ^ meg a kezünkön. ^ A Géza király téren, váro- ^ sunk egyik legmagasabb pont- . í ján találjuk meg a Pest me- i ^ gyei Nyomda Vállalat köz- j ^ pontját. Húsz főnyi nyomdász­A tanács intézkedéseinek zöme a dolgozók érdekében, életkörülményeik fokozatos megjavítására történik Eg.vüd Lajos gépmester és Szabó Sándor bezárják a nagy nyomógépen egy új nyomtatvány formáját (Cserny Gábor felvételei) V\\\V\\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\\\VV\\V\\\\\>\\\\\\\\^^^ Cházár András emlékest A Siketnémák Váci Orszá­gos Tanintézetének tanári testületé múlt szombaton tartotta hagyományos Cházár- estjét. Az emlékbeszédet — az in­tézet történetében most elsö- izben mondotta a tanári tes­tület egyik nőtagja, Biró Sándorné gyógypedagógiai ta­iWWWWWVVWWWwvwwwyvxwvyvvvvvwvw nárnő, az oktatásügy kiváló dolgozója. Megilletődcssel emlékezett meg Cházár Andrásról, aki a magyar siketnémák sorsát első ízben vette szívére és aki a békemozgalom élharcosa­ként, már a XVIII. század­ban kérte, követelte az érte­kem és az emberiség nevé- ben a népnek azt a szent 'j jogát, hogy ésszerűen vezetett £ világban és nem háborús í őrültek káoszában akar élni, j munkálkodni, boldog lenni. ; Az emlékvacsora után az J intézet dolgozói rövid kultúr- \ műsorral kedveskedtek a j megjelenteknek. J j — TELT HÁZ tapsolta vé- jgig vasárnap a Déiyné Szín- > ház nyári szünet utáni első ! előadását. Október 4-én a Pe- ítőfi Színház vendégszerepei ’Városunkban Kertész Imre („Csacsifogat” című vígjátéké­ival. I I . I---------------------------- ---- ------ - - | ±______L’ í « I ! ÉM. Szentendrei Cement­ipari Vállalat a váci telepére műszaki vezetői beosztásban általános, vagy építész- mérnököt, illetve techniku­mot végzettet keres, azon­nali belépésre. Ajánlatokat a vállalat köz­pontjának címére (Szent­endre, Dózsa György út 86.) kérjük, az eddigi munkakör leírásával. szett értékek, melyeket még a romok takarnak. Kevés vá­runk akad, melyet oly érin­tetlenül hagyott még a XVI— XVII. század háborús világa. Legtöbbet építették védelmi célokra, Csővár érintetlenül maradt egykori állapotában. A Vashegy mellett Várhe­gyünk is tartogat természei- Icedvelöinknek néhány megle­petést. Csodálatos panoráma tárul elénk a környező völgy­re, az alattunk tátongó ör­dögárokra. Két barlangot is rejteget a hegy gyomra, köz­vetlenül a vár mellett. Turistaszállás vagy mene- \ dékház megépítése is indo- \ költ lenne, hiszen gyönyö- i rűbb helyet nem is találhat- i nánk a környéken erre a í célra. A vár feltárása alkal- i mával akadna olyan helyiség, I melyet átalakítással lehetne \ erre 'hasznosítani. Eltűnődik a turista, régész, \ kiránduló azon, hogy milyen \ szép is lehetne ez a vár, kis \ anyagi áldozattal ki lehetne \ emelni az ismeretlenségből. j Hazafias Népfront < csővári baráti köre < hogy egész szerkezete rekonst­ruálható. Zárt egészet képez, ahol ez nem látható, romel­takarítással felfedhető len­ne. A belső várban találjuk négy méter átmérőjű hatal­mas ciszternáját. Ekörül te­rült el a belső palota. Az egykori lovagterem udvarra néző fala áll, szomorúan te­kintve ránk ablakszemeivel. A földszinti helyiségeket ma­gasan rom borítjaIiat-nyolc méter magas falak sürgős alátámasztására lenne szük­ség, hogy megmentsük a to­vábbi pusztulástól és elke­rüljük az esetleg bekövetkez­hető szerencsétlenséget. A belső vár területéről ér­tékes faragványok kerültek elő nagy számban. 1448-ban korai, majd 1482-ben késő gó­tikus stílusban építették át. Az 1500-as évek elején pedig elnyerte végső renaissance alakját. Kulturális szempontból fel- mérhetetlenek azok az építé­4 Felhívás / Munkások, parasztok, értelmiségiek, ifjak és leányok! j A Hazafias Népfront járási bizottsága és Kommunista j Ifjúsági Szövetség váci járási bizottsága felhívással fordul S a járás és város dolgozóihoz, ifjakhoz, hogy mentsük meg a \ pusztulástól Csővár romjait. Segítsetek a romok eltakarítá- J sában. a palota feltárásában Jelentkezzetek társadalmi mun-) kára a Hazafias Népfront járási irodájában és a Kommu-j nista Ifjúsági Szövetségnél a városi kultúrotthonban. < A Hazafias Népfront A Kommunista Ifjúsági Szövetség í y váci járási bizottsága váci járási bizottsága í bál, almáriumokból a pom­pás, gyönyörű ünneplők! Fe­ledhetetlen látvány, ahogyan vonulnak végig a falun, kart karba öltve a ringó derekú lányok. Takarékoskodjunk még a filmmel, mert nagy szük­ségünk lehet rá. A falut kö­rülvevő erdők lombjai felett ott pompázik magas szikla­csúcson a vár. Mint injekcióstű fúródik a felhők közé hét százév as őr­tornya. Meredeken, 100 mé­ternél is magasabban emelke­dik ki az alatta kanyargó Kecskevölgyből. Tipikus középkori lovagvár tárul fel előttütnk. Egy éve még úgy befedte a lomb és cserje, mint Csipkerózsika várkastélyát. Ma szabadon bolyonghatunk a vár falszo­rosai vagy a belső palota romjai között. Elsőnek a ha­talmas, lenyűgöző öregtorony ragadja meg figyelmünket. Ma nem tudnánk benne gyö­nyörködni, ha 1958 nyarán meg nem mentjük a pusztu­lástól. Nyolcvan köbméter követ kellett alátámasztásul befalazni, hogy tovább is állja az idők viharét. Huszonháromezer forinttal a Váci Járási Tanács áldoza­tából sikerült ezt a munkát megvalósítani. A torony fa­lában tábla hirdeti hogy a tatárjárás után épült, a Hu­nyadiak alatt élte fénykorát. Pusztulását természetesen a török idők évszázados ziva­tara okozta. Még mindig olyan állapotban találjuk, CSŐVÁR VXVVXXXVXXVVVVVVVVVVVV\VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVN> Ha Vác a Dunakanyar ko­ronája, akkor annak legszebb „gyémántja" Visegrád, Nagy­maros és Zebegény után Cső­vár. Hol is fekszik ez az elrej­tett község? Nem is olyan messze a Dunakanyartól, csu­pán htisz kilométerre. Autó­busszal lehet megközelíteni a Duna völgyéről Vác, a Galga völgyéről Ácsa vasútállomása felől. Induljunk el Vácról! Elsőnek Rád községet érint­jük. Megfigyelhetjük a köz­ség felett elnyúló, koporsó alakú epykori hatalmas bronz­kori földvárát. Egy erős kap­tatón, majd völgyön keresz­tül bejutunk a régi, tipiku- kus, igazi nógtádi dombos vi­dék egyik községébe, Pencre, ahol Petőfi négy alkalommal is megfordult. Megállhatunk az általános iskola előtt, hol megtekinthetjük a környék tájrajzi múzeumát. Rád, Penc, Kösd és Csővár régészeti anyagát látjuk itt összegyűjt­ővé. Ízelítőt kapunk Csővár egykori pompás lovagvárának Igótikus renaissance emlékei- ; bői. Tovább haladva a dim- j bes-dombos vidék pántlikás .országútján, szolok, majd gyö- ; ayörű erdö-völgyben vezet :utunk mig feltűnnek Csővár '■fehérre meszelt házai. Szét­szórt településes, kertes há- : zacskáiból kitekint egy-egy ; kiváncsi menyecske. Azt hin- ; nők, hogy élő virág bólogat, \ olyan színpompás népvisele­tet hord. Kivarrott pruszlikja, : főkötője, ringó, színes szok- < nyája fényképezőgép elé kí- \ vánkozik. Hétköznapi viselet fez, pedig igazán csak vasár- ' nap kerülnek elő a ládafiá­köziben. Az idősebbekre is megoldást találtak: baromfi­telepet létesítettek ég itt a könnyebb munkát a koro­sabb tsz-tagok fogják végez­ni. A takarmányt már közö­sen takarították be, közösen megy a szántás, a vetés, hol gépi erővel, hol a tsz közös lovaival. Pusztai Ede Nagy napja volt múlt va­sárnap Kösd községnek. Ezen a napon közös közgyűlésre jöttek össze a Naszály-hegy- aljai é.; a Szabadság termelő- szövetkezet tagjai. Közös ügyük: a szocializmus ügyét kell előbbre vinni, ezért mondtak ki az egyesülést. A tsz-tagság — néhány, beteg kivételével — teljes számban megjelent. „Egységben az erő!” — ez aj jelszó kísérte végig Csikán j Kálmánnak, a Naszály-hegy- j aljai tsz elnökének beszámo- j lóját *z eddig végzett mun- j kálói. j — Mi 250 családdal lép- í tünk be e termelőszövetke- i zett« — mondotta. — Terű-! létünk az egész községre ki- \ terjed, míg a Szabadság Tsz! csak 24 fővel gazdálkodik 400 i holdon. Viszont nekünk nincs í istállónk a gazdag közös ál-! latállományhoz. Nekik pedig j kihasználatlan istállójuk van. j Ha egyesülünk, nem kell új j befektetés, ezzel Is gazda- j gabb lesz a tagság. Matusek Tivadar elvtárs, j a járási pártbizottság tit- j kára rámutatott arra, hogy j a fő cél: a mezőgazdaság szó- \ cialista társadalmasítása út- \ ján, a nagyüzemi termelés j minden előnyét kihasználva.! a termelés emelése és a ■ kosdi nép anyagi jólétének • fokozása. A közgyűlés nyugodt, lel- í kés hangulatban zajlott le.: Egységesen foglaltak állást, i hogy háztájinak megtarta- i nak 600 négyszögöl szőlőt és ! egy holdig kiegészítve hozzá I szántót. Tehát a tsz-tagok sa- i ját cselekedetükkel döntőt- i ték meg az ellenséges híresz- ; telést, hogy nem lesz ház­táji, és nem fizetnek földjá­radékot. A bizakodó hangulatra jel­lemző, hogy a felszólalások legnagyobb része a tsz előbb- revitelével foglalkozott. Töb­ben felvetették a kérdést, hogy a termelőszövetkezet: dolgozók gyermekeinek is he­lyet kell biztosítani a nap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom