Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

4 rhi P 1953. OKTOBER 17. SZOMBAT A mezőgazdasági szakemberképzés fellegvárában Mesebclj a lag útként borul­nak a szinpompás őszi lom­bok a végcélja felé iparkodó HÉV-szerelvény fölé. — „Gödöllő végállomás” — betűzi az egyik utas az állo­másépület táblájáról, amikor megállunk. — Mennyivel szebben hangzana így: „Gödöllő-Ag- ráregyetem,? —• mondja az útitársa. Mintha igaza is lenne. A kis állomásépület mögött aranysárgán izzik az októberi nnpfényzuhatagben az agrár- egyetem központi épülete, uralkodva a változatos táj fölött és hirdetve, jelképezve valami egészen nagyszerű valóságot. Dr. Basfcay Tóth Bertalan, ®z agráregyetem mezőgazda­ságtudományi karának dékán- helyettese és docense, aki kü­lönbben egyik országgyűlési képviselője is a gödöllői já­rásnak, készségesen vállalko­zik arra, hogy bemutassa ezt • hatalmas intézményt. — őszintén szóivá —mond­ja — nagyon örülök az ér­deklődésnek, mert úgy érez­zük itt, Gödöllőn, ebben az „egyetemi faluban", hogy egyetemünk a köztudat­ban nem kapta meg még mindig az öt megillető he­lyet. A szelíd szemrehányás, ami szavaiból kicseng, jogosult. H.szen ez az új egyetem látja el a szaktudás fegyve­reivel a szocialista mező- gazdaság jövendő mérnök­karának tagjait. Jogelődje a Budapesti Tu­dományegyetem közgazdaság- tudományi karának mezőgaz­dasági osztálya volt. A fel- szabadulás után, í 345-ben ér­vényesült az az elgondolás, hogy egyesíteni kell a mező­gazdasággal kapcsolatos felső- oktatási intézményeket. A de­mokratikus kormányzat hívta életre az Agrár tudományi Egyetemet, hozzácsatolva a Kertészeti Főiskolát, a gazda­ságtudományi egyetem erdő- mérnöki osztályát, a moson­magyaróvári, keszthelyi és debreceni mezőgazdasági fő­iskolákat is. Az új egyetem belső szer­kezete azóta sokat változott. Jelenleg két fakultása van: a mezagazdaségtudományi és a mezőgazdasági gépészeti kar. Mindkét kar hallgatói a négy egyetemi év sikeres elvégzése után mérnöki diplomát kapnak. Az agráregyetem rektora dr. Kol’bai Károly Kossuth- díjas tudós. — Szocializmusunk építésé­nek egyik legfontosabb terü­lete — mondja a Kossuth- cijas professzor — a mező- gazdaság szocialista átépítésé. Erre a . munkára képezünk ál­talános mezőgazdasági mérnö­köket ' és mezőgazdasági gé- poszmti nököket. A mezőgaz- ^ dasági szakemberképzés ko- rbbbi rendszere a gyakorlatig életben megbukott. Azelőtt / kulin tanterv szerint képez-£ ték a növénytermesztőket, az^ agronómusokat, külön az ál- £- lattenyésztőket és külön az ^ úgynevezett agrár-kozg.azdá- ^ szokat. A mai, valamint jövő idők szakembereinek £ mindhárom vonatkozásban tá-z jekozottnak kell lenniök, z Az agráregyetem egyre na- / gyobb súlyt helyez a igyakor- / lati oktatásra, éppen ezért/ három pontelőnnyel kérheti / felvételét az, aki az érettsé- J gi után legalább egy esz-í tendőt szabályszerű fizikai munkával töltött el valame- í lyik arra kijelölt gazdaság- £ ban. A gyakorlati oktatás cél- £ jait szolgálja az egyetem há- ^ rom helyen, Gödöllőn, Hajdú- ^ szoboszlón és Nagygombo- ^ son fönntartott, mintegy tíz- £ ezer katasztrális holdnyi tan- ^ gazdasága. \ __A gyakorlati képzés sza- £ m ára — folytatta a rektor — ^ újabb területeket is feltár- ^ tunk. A KISZ figyelemre- £ méltó kezdeményezésére ön- ^ kéntes jelentkező hallgatók- £ ból * / termelőszövetkezetet létesítünk, amelyben a jövendő agrár- '( mérnökei már termelőszövet- j kezeti életműnkét végezhet­nek és közvetlenül, gyakor­latilag megismerkedhetnek a termelőszövetkezeti élettel. 1957 óta tartozik ismét szer­vesen az agráregyetemhez a mezőgazdasági gépészmér­nök-képzés. Ez a tudomány­kar átmenetileg még Buda­pesten működik, de néhány év múlva remélhetőleg szin­tén Gödöllőre költözik át. — A gépészmérnöki karon kiképzett szakembereink is kitűnően megállják helyüket — mondja a rektor. — A gé­pesítési folyamat gyorsulá­sát mutatja, hogy mezőgazda­ságunk kereslete az ilyen szakemberek iránt mindig nagyobb, mint ahányan éven­ként diplomát kapnak az egyetemen. A kívülállók nem is tud­ják, milyen széleskörű tudo­mányos képzettségre van az új mezőgazdasági szakembe­reknek szükségük. Néhány érdekes adat ehhez: a Gödöl­lői Agráregyetem mezőgaz­dasági fakultásának tanter­vében negyvenegy kötelező szaktárgy van. A tudományos oktatás céljait a legkorszerűbb mű­szerekkel felszerelt kémiai, növénytani, állattani, mikro­biológiai, talajtani laborató­riumok szolgálják, sőt üzembe­helyezték már az izotóp-labo­ratóriumot is. Ezekben már számos kísérletezés halad az olyan pozitív eredmények fe­lé, amelyek a magyar mező- gazdaság számos ágazatában forradalmi változások előfel­tételeit biztosítják. Vaskos köteteket lehetne megtölteni az egyetem tan­székein folyó tudományos munka részletes ismertetésé­vel. ízelítőt kaptunk belőle a földművelés és növényter­mesztés tudományának tan­székén, amelynek tulajdonkép­peni vezetője Kolbai Károly rektor, őt azonban most tel­jesen lekötik a rektori teen­dők és a tanszék élén dr. László Lajos helyettesíti. Ar­ra a kérdésünkre, hogy a tan­szék pillanatnyilag milyen konkrét tudományos témákkal foglalkozik, így válaszolt: — Munkánk sok irányú és elég sok a tudományos téma is, amely ez idő szerint foglal­koztat bennünket. Témáink­kal azonban úgy vagyunk, hogy mindaddig nem szívesen beszélünk róluk, amíg konkrét eredményeink nincsenek. Ezért csak két főtémánkat említem meg: az egyik a kukorica komplex agrotechnikája és ezen belül a gödöllői iker­soros kukoricatermelés, vala­mint ennek nagyüzemi beve­zetése. Az 1956-tól 1958-ig folytatott kísérleteink azt bi­zonyították, hogy ezzel a módszerrel mintegy 15—20 százalékkal több termést ér­hetünk el, mint más módsze­rekkel. A kikísérletezett mód­szert tavaly óta már nyolc­tízezer holdon gyakorlatilag is alkalmazzák. Egyik fontos előnye az is, hogy a búza, mint a kukorica utónövénye, szintén jóval nagyobb termést ad, ha előtte ikersorosan ter­meljük a kukoricát. Ez a módszer a termesztés egész ideje alatt lehetőséget nyújt a kukorica gépi növényápo­lására. Másik főtémánkkal, hazai gyepgazdálkodásunk komplex javításának tudo­mányos kérdésével dr. Bas- kay Tóth Bertalan foglalko­zik. Miután az országban több mint két é6 félmillió katasztrális hold megjavításá­ról van szó és mivel a gyep­gazdálkodás a takarmánybázis egyik tekintélyes részét biz­tosítja, a már eddig is komoly eredményekkel végzett tu­dományos kutató munka je­lentősége elvitathatatlan. A tudományos munka nem­csak a laboratóriumokban. és a tangazdaságokban folyik, hanem a tsz-ekben, az állami gazdaságokban, a tangazdasá­gokban is. Az agráregyetem tudományos dolgozói rendsze­resen kijárnak a kísérletek színhelyére, irányítják a mun­kát, szakmai tanácsokkal lát­ják el az egyes gazdaságokat és közben pontosan számba veszik az elért eredményeket. A munkát gondosan beüteme­zik és kiszerepezik. Ügyel­nek arra is, hogy mindenki a hajlamának, érdeklődésének megfelelő részfeladatot kapjon a kollektív munkából. — Elért sikereinknek ez az egyik titka — mondja dr. László Lajos. Beszámolónkat az agrár­egyetem költségvetési adataival fejezzük be, mert talán ezek a számok érzékeltetik a leg­hívebben, hogy a kormányzat milyen nagy súlyt helyez a mezőgazdasági szakemberkép­zés gyors ütemű, szakszerű fejlesztésére. Az egyetem fenntartására a múlt évben 36 millió forintot fordított az állam, az idén pedig több mint 41 millió forintot fordít. És még egy adat: az agrár­egyetem mezőgazdaságtudo­mányi kara 220 termelőszö­vetkezetet patronál, 171 ál­lami gazdasággal és ugyan­csak 171 egyéb üzemmel tart fenn szoros kapcsolatot. Magyar László JOGI TANÁCSOK Kovács János, Cegléd, Kos­suth Ferenc úti lakos sze­retné tudni, miért nem ka­pott kártérítést nyílt gümőkór fertőzöttségre gyanús szarvas- marhája után. A Magyar Közlönyben meg­jelent 40/1959. számú rende­let érteimében a hatósági rendelkezésre leölt, vagy a kötelező védőoltás következté­ben elhullott állatokért, úgy­szintén a hatósági rendeletre megsemmisített, betegséget terjesztő tárgyakért (felsze­relés stb.) járó kártalanítá­si összeget ezentúl a járási, városi tanácselnök erre vonatkozó határoza­tának jogerőre emelkedé­sétől számított 30 napon belül az Állami Biztosító fizeti ki az állat, illető­leg a betegséget terjesztő tárgy tulajdonosának. A beteg, továbbá a fertőzés­re gyanús állat leöletése — kártalanítás mellett — a kö­vetkező okokból rendelhető el: lovak fertőző kevertvérű- sége, ragadós száj- és köröm­fájás, lovak járványos vér­fertőzése, agy- és gerincvelő­gyulladása, tenyészbénaság, takonykor, szarvasmarhák nyílt gümőkórja, szarvasmar­hák ragadós tüdőlobja, keleti marhavész, sertéspestis, fertő­ző sertésbénulás, barimfipes- tis, veszettség. így az állat után a fentiek értelmében Kovács Jánosnak a kártérítést meg kell kap­nia, csupán az állattól szár­mazó, az állatbetegség ter­jesztésre alkalmas trágyáért nem jár kártalanítás. Vidáki József címére Abonyba üzenjük, hogy az Építésügyi Minisztérium 80/ 1959. sz. utasítása a Pénz­ügyi Közlöny 27. számában jelent meg. Ebben részletesen foglalkoznak az olvasónkat érintő kérdéssel, azzal, hogy a megyei és megyei jogú váro­sok építőipari vállalatai kö- zületek és magánosok részé­re milyen mértékben végez­hetnek építőipari munkákat. Az . értékhatárra vonatkozó előírások alól a minisztérium indokolt esetben felmentést adhat. Nagy Arpádné azt kérdezi, milyen módon kaphatja meg évi rendes sza­badságát (amelynek nagy ré­szét betegsége miatt nem vett ki eddig), ha időközben mun­kahelyet is változtatott. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasítása 102. §-a értelmében ha a munka- viszony év közben szűnik meg és a dolgozó évi szabadságá­ból már többet vett igénybe, mint amennyit ebben az év­ben a vállalatnál eltöltött idő­vel arányos volna, munkabé­réből emiatt levonni nem szabad. Az új munkahelyén a szabadság megállapításánál ezt a többletet be kell számí­tani. Ha a munkaviszony év közben szűnik meg és a dol­gozó szabadságát még nem vette igénybe, szabadságának a munkában eltöltött teljes naptári hónapokra eső ará­nyos részét meg kell váltani. Uj munkahelyén viszont csak a munkában töltött teljes naptári hónapok arányában kaphat szabadságot. A következő évben a pót- szabadság megállapításá­nál a régi munkahelyen eltöltött éveket figyelem­be kell venni. J. L. Alsógöd. Lakásügyé­vel annak bonyolultsága, hosz- szadalmassága miatt nem fog­lalkozhatunk. Keresse fel a járásbíróságot, ahol teendői­ről tájékoztatják. Helyesnek tartamúik, ha jogi képvisele­tével megbízna egy ügyvédi munkaközösséget, hiszen ko­moly értékről van szó. Helembai Ferenc, Kistar- csa. Érdeklődésére közöljük, hogy a 30/1958. korm. számú rendelet 1. §-a értelmében a tulajdonos felmondási jogát 1959. december 31-ig még cserelakás felaján­lása mellett sem gyako­rolhatja. Kivételt ez alól csak az a ház képez, amely 1953. ápri­lis 1. napja után épült, mert ennek tulajdonosa cserelakás felajánlásával a bérleti jog­viszonyt felmondhatja. Ugyan­csak a rendelet értelmében a folyamatban levő ügyeket is 1959. december 31. napjáig fel kell függeszteni. Hazánk egyetlen kőből fa­ragott negyvennyolcas em­lékműve hosszú időn át vil- lámsújtottan, fél karral állt az isaszegi Szabadság-hegyen. Néhány héttel ezelőtt végre megkezdték a szobor restau­rálását és október hatodikén reggel meghújhódva állt a szobor, fogadva a több mint ezer környékbeli iskolást, akik kegyeletüket leróni jöttek az emlékműhöz. (Ladonyi István leveléből.) Szakszervezeti titkárok továbbképzése A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar! Dolgozók Szakszervezetének Pest me­gyei ^Bizottsága a héten az alapszervezeti titkárok to­vábbképzésére háromnapos tanfolyamot rendezett. A megye egész területéről összegyűlt szakszervezeti tit­károkat bő program várta. Bodnár József megbízott me- gyebizotEságí elnök vezetésé­vel a megyei aktíva gondos­kodott a tanfolyam tartal­masságáról. A politikai tájé­koztató után részletes elő- j adás következett a szakszer- Dömsödről * vez*ti vezetés módszereiről. Megismerkedtek az szb-tit- károk a szakszervezetek köz­gazdasági munkájával, a szakoktatással és a munka­versennyel kapcsolatos fel­adatokkal. Részletes előadást hallottak a munkavédelem szerteágazó feladatairól, a bér- és munkaügyi kérdések­ről Bardóczky József és Kor­bán Antal előadásaiban. Kü­lön előadásokon ismertették a társadalombiztosítással, a gazdasági és a kultúrnevelési munkával kapcsolatos felada­tokat. F. M. Őszi párbaj HÁROMSZÁZ GYEREK nél kevesebb pénz kelljen hoz­zá. Hanem azért nem várnak esztendőt sem. Amíg az isko­lában tanítás van, addig a kul- túrotthont nevezik ki ideigle­nes óvodának. Ha szünetel a tanítás, az iskola is megteszi és ... mire a második nyár bekö­szönt, kész lesz az új óvoda is. S hozzá játszótér is kell. Ez is meglesz, a budapesti Ceorghiu Dej-Hajógyár mun­kásai megígérték. Gyakori vendégek a szövetkezetben és a patronálás náluk tettekben is megnyilvánul. A játszóteret vállalták — hát meg is lesz. Háromszáz gyerek örül neki. A sok gyerekre sokat kell mosni. A tanyai asszony élete a jószágok gondozása, a főzés és a mosás között oszlik meg. Sok jószág van (minden tag igyekszik a legtöbbet kihozni a háztáji gazdaságból is), sok szájra kell főzni és mindig a nagyobb teknöben kell áztat­ni a ruhát. A szárítókötelet itt úgy ké­rik az üzletben, hogy: — Adjon egy gombolyaggal, annyi talán elég lesz. S mint soha nem hervadó virágcsokor, messziről tarkái­nk az integető ruhaerdő. A mosás is gond. Egymagában még hagyján, de a többi munka közt csak marasztaló teher és nem en­gedi az asszonyt másfelé. A nőtanács határozott: mosoda kell (lesz is) és mosógépek. Akkor fele idő alatt végez­nek az asszonyok és negyed rész erővel. És jut idő a közösbeli mun­kára. Mert ez a cél, ez a fontos! , Titkolt oka az asszonyok távol maradásának a háztáji­ban végzett munka. Azt mondják a vezetőségbelialc: — Egyesek rabszolgái an­nak a kis földnek. S van is benne valami. Mert a sok gyerek, a házi munka, a mosás mellett ami kis idő marad, azt lefoglalja a háztáji. De, ha a nötanács terve megvalósul, jit idő dolgozni a közösoen, s amel­lett a háztáji sem marad megműveletlen. Aztán a közösben sokkal többet szerezhetnek. Mert számoljunk egy kicsit! Egy asszony egy esztendőben könnyen megkereshet akár 5000 forintot is a szövetkezet­ben (még többet is, de minek a legtöbbet venni). Már napi négyórai munkával is meg­szerezheti az évi 80—120 mun­kaegységet, amellyel csak­olyan teljes jogú tagnak nyilvánítják, mint azt, aki százasával gyűjti a munka­egységet. Nos, ugyanakkor termeljen bármilyen hasznot hozó növényt a háztájiban, s legyen akármilyen bőven ér­lelő a föld, nem terem rajta 3000 forintnál többet érő. S mennyi vele a vesződés, a ri­zikó! . Mennyi a befektetés pénzben és erőben. S a nőtanács határozata óta — bár még csak a megvaló­sítás startjánál tartanak — egyre több asszony barátkozik a közös munkával. Érzik és érezniük kell, hogy az ő érdekükben történik minden, hogy kevesebb legyen a gond és nagyobb a jövedelem. S hogy esztendőre megkétszere­ződjön a taglétszám ... „sa­ját erőből”, a tagok feleségei­ből! Gáldonyi Béla Azoknak nem kell a munka­egység? A pénz? Kell az, nagyon is kell.., Csakhogy! Mi legyen a gyerekekkel, amíg odavannak kapálni, ré­pát szedni, baromfi mellett vagy más munkán? Nem mun­ka az, ha az asszony szeme, ke­ze itt van, de az esze otthon jár, hogy... „Jaj, Istenem, ezek azóta már talán a házat is fel­gyújtották” — és megtapogat­ja a köténye zsebét, vajon ott van-e a gyufa. Az ilyen mun­kán kévés a haszon és kétsze­res a fáradás. Hogyan hát? A nőtonacs is ezen töpren­gett, míg aztán határozott. Úvodát kell építeni, hogy csökkentsék az asszonyok gondját. A 104 család — eny- nyien laknak a központban, egész kis falu — elbír egy óvo­dát. Csakhogy a határozat mel­lé pénz is kell. Az pedig egy­előre nincs. Majd csak a követ­kező esztendőkben tudnak va­lamit máshonnan megtakaríta­ni, azt is úgy akarják, hogy a tanyabeliek segítenek, hogy mi­Annyi, vagy még több « szaladgál, játszik az abonyi Lenin Tsz központjában, a be­tonról kiflibe kanyarodó kö- vesút mentén. Senki nem szá­molta meg... csak azt tudják, hogy sok van, némelyik család­nál három-négy, özvegy Siska Józsefnénak pedig kilenc. S a nyugvást nem hagyó gond már odaveti árnyékát, hogy... ke­nyér van, a télre párosával hí­zik a disznó és ruhát is vehet­nek, akár a tanyán (saját üz­letük van. ÜZLET — még csak véletlenül sem mondanák bolt­nak, az csak az uraság idejé­ben volt: kóceráj!)... csak... Más a gond! Az asszonyok nem tudnak munkát fogni a sok gyerek miatt. Olvastam a tsz-irodában a falra akasztott lepedőnyi ki­mutatásról, hogy mennyit ke­resnek a férfiak. Némelyiknek már hétszáznál is több a mun­kaegysége. S az asszonyok? Itt- ott akad egy „né” vagy egy lánynév a hosszú János, Mi­hály, József regiment között. Alig vannak talán tízen a más­félszáz férfi mellett. Igaz, azoknak aztán szépen van munkaegységük, némelyiknek még háromszáz is. De hát a többi százegyné- hány asszony?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom