Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
PFST Hí E C WCirlap 1959. OKTOBER 16. PÉNTEK Miről beszélnek a zsámbéki műemlék-templom kövei ? Rövidesen befejeződnek az állagmegóvási munkálatok A nyolcszáz éves zsámbéki templom len értékű műemléket is ugyanúgy restaurálni szerette volna, mint ahogyan Vaj- dahunyad várát, vagy a gyulafehérvári székesegyházat újjáépítette. Az volt a terve, hogy kisajátíttatja a környékbeli házakat, visszaszerzi belőlük azokat a köveket, amelyeket a nyolcszáz éves műemlék anyagából hordtak el és belőlük újból fölépíti, mégpedig eredeti formájában az egész templomot. Fedezet hiányában azonban fel kellett adnia szép tervét, sorsára kellett hagynia a műemléket, amelynek valósággal szerelmese volt. Abban talált némi vigasztalást, hogy pontosan a zsámbéki templom mintájára a budapesti Lehel téren építtetett új templomot. Zátonyi Lőrinc, az érdemes templomőr ma is csodákat mesél Möller professzor erőfeszítéseiről. Elmondja, hogy a tudós építőművész alaposan fölkutatta a templom egész környékét és megállapította, hogy a templomhoz azzal egyidőben épített kolostor is tartozott valaha. Nem akarták föltevéseit elhinni, sőt gúnyolták is miatta. Möller István erre a saját költségén ásatásokat végzett a templom körül és napfényre hozta a hajdani kolostor alapfalait. Ezekből most már pontosan restaurálni lehetne az egész épületcsoportot. A templomőr pontosan ismeri különben a templom történetét. A látogatóknak szívesen elmondja, hogy a szakértők megállapítása szerint ezen a helyen 1180-ban épült föl az első templom, de 1220 körül leégett és alapfalaira 1258-ban kezdték meg egy nagyobb, új templom építését. Sokat szenvedett a templom a tatárjárás idején, a török uralom alatt, megrongálta falait a földrengés is, „olyan príma anyagból épült” azonban, hogy viszonylag jó állapotban megmaradt egészen a XIX. századig. De már nem használták. Egy teljes évszázadon át senki sem törődött vele. A felszabadulás után került napirendre ismét a zsám- béki műkincs ügye. Az első teendő az épület jelenlegi állagának megóvása volt. Közben nagyszerű tervek készültek arra az esetre, ha majd — remélhetőleg hamarosan — sor kerül a templom teljes restaurálására. Csúcsíves boltozatai alatt köríves falnyílásai, ablaksorai mögött múzeumot rendeznek majd be és abban gyűjtik össze a nagy múltú környék értékes történelmi emlékeit. Magyar László BRATISLAVA! KÉPEK Alá Szentgoitliánlon sorsolják a lottót A lottó 42. játékheti nyerőszámainak sorsolását október 16-án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Szent- gotthárdon, a kaszagyári kulturális házban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. ___________ R inocerosz — mint városi tanácsos Nem mindennapi eredményt produkált az a tanácsválasztás, amelyet a brazíl&ai Sao Pauló-ban tartottak. Mint a bécsi Volksstimme írja, a választás legtöbb szavazatát Cacarecco kisasszony nyerte, mégpedig 50 ezerrel több vok- sot kapott, mint bármelyik vetélytársa. Mindebben az a legmeglepőbb, hogy Cacarecco kisasszony — rinoceroszhölgy. Jelöléséinek titka az, hogy a választók ily módon akartak r tiltakozni az állandó drágu- ^ ids, élelmiszerhiány és a bra- £ zíliai politikai pártok kor- ^ ruplsága miatt. Az utolsó | percben jelölte listavezetőnek | a rinoceroszhölgyet az újon- % nan alakult „Független Pari” $ és a hatóságok csak a válasz- | tás után tudták meg, hogy % kit engedtek városi tanács- $ tagnak jelölni. Ekkor azonban $ már késő volt, Cacarecco kis- J asszony többséget kapott. í--------- I — 51 IFJÚSÁGI export-£ brigád versenyez megyénk ^ üzemeiben. Legutóbb a For- ^ te-gyár ifjúsági export-^ brigádja tört az élre, a má-1 sodik negyedévben ugyanis ^ ez a brigád 182 188 forinttal ^ teljesítette túl tervelőirány-^ zatát. í Szlovákia fővárosiban. Bratislavában (Pozsony) nagyon sok új lakást építenek, akárcsak Budapesten Kijelölték Budapesten és e vidéken a háztartási készülékekhez szükséges pótalkatrészeket árusító üzleteket f A fogyasztók részéről gyakori és jogos panasz volt, hogy a forgalomban levő háztartási készülékekhez nem lehet pótalkatrészt beszerezni. Az alkatrészellátás nehézségét az okozta, hogy a gyártó vállalatok nem elégítették ki minden esetben a kereskedelem igényeit. Jelenleg már komoly javulás tapasztalható, bár egyes áruféleségek, mint például a porszívó-gégecső, fa-vasalónyél és egyéb alkatrészek átmenetileg, most sem kaphatók. Az alkatrész- ellátás javítására megyénként öt-tíz boltegységet, Budapesten pedig húsz boltot jelöltek ki. Azok a boltok, amelyeket nem jelöltek ki alkatrész-árusításra, vásárlás alkalmával kötelesek a fogyasztókat tájékoztatni, hogy Utcarészlet a Sztálin tér környékén Magyar és bolgár szőlőt, magyar paprikát, karfiolt és vöröshagymát, olasz narancsot, a forró égövből származó banánt árusítanak az utcai zöldséges-standok (Csekő feJv.) CSAK A GYEREK NEM SZÁMIT? — Nem tudom. — Nem szenvednek hiányt? — Igen... igen... igaza van, régen nem érdeklődtem utánuk... — Gondolt arra, hogyan nevelkednek fel a gyerekek ilyen körülmények között? Meggondolatlanul kibukik belőle a szó: — Ott van az anyjuk ... Ott Van az anyjuk. Milyen könnyű dolog. Sorsára hagyni az asszonyt, a gyerekeket, boldoguljanak, ahogy tudnak, s továbbállni egy másik asz- szonyhoz, s aztán a harmadikhoz ... — Gondolja, hogy ennyi a szülői felelősség? — Kérem, én fizetek, amit kell, a gyámhatóság is tanúsíthatja ... — S ezen túl.nincs más? Széttárja a kezét, úgy válaszol tétova hangon: — Hát mit csináljak? Igen, mit csináljon? Ha nem érzi tettei súlyát, ha nem érzi, hogy gyermekei jövőjéért elsősorban ő viseli a felelősséget, vajon mit tegyen? Fizetni fizet. Ezzel hivatalos kötelességének eleget tesz. S túl ezen? De hiszen lehet-e számonkérni valakitől a szívet, az érzéseket, a felelősség mindenen uralkodni hivatott érzését? A gyámhatóságnál megtették, amit lehetett. Anyagiakban biztosították a gyerekek életét. De vajon a társadalom, a hivatalos szervek viseljék annak felelősségét, amit az nem vállal, aki a legilletékesebb? — Nehéz dolog ez — mondja a gyámügyi előadó, aki különben a városi nőtanácsnak is agilis tagja —, mert a törvények sem segítenek ilyen esetekben. Fizetni — fizet, tovább meg mit tehetünk vele? Beszéltünk neki, dehát a magunk felelősségérzetét hogyan plántáljuk belé? Mit mond a felesége? — Nekem sokat panaszkodott — mondja a második feleség —, hogy mennyire nem jöttek ki az első asszonnyal. Én igazán megtettem mindent, mindenben a kedvében jártam, de aztán elmaradozott, s a végén már csak fehérneműt váltani jött haza. Persze, megmondtam neki, hogy így nem lehet élni, menjen isten hírével, én nem közösködök senkivel... Erre azzal vágott én sem értem vissza, hogy meg őt... A gyámhatóságon kötetnyi akta, s közben zilált, nehéz gyermeksorsok, s mindez azért, mert egy férfi csak magának él. Csak él, felelőtlenül, semmiből gondot nem csinálva, semmivel nem törődve. J. Ferenc esete kirívó. De nem ennyire kirívó több is akad. Végre eljutottunk oda, hogy a polgári törvénykönyv módosításával szükebbre foghatjuk a gyeplőt, nem lesz szabad tere a gyermekek sorsát, jövendőjét veszélyeztető „virágról virágra röppenés- nek”. De törvényekkel elintézni ezt nem lehet. Bonyolult, nehéz kérdés ez, olyan, mint maga az élet. A törvények, a legjobb törvények is rideg szavak. S 3. Ferencnek, s azoknak, akik hozzá hasonlóan gondolkoznak, csakis nagyon őszinte, emberi szavak próbálhatják meg ráirányítani szemüket felelőtlenségükre. S ezért kell a hivatalos, és társadalmi szervek mellett harcostársként felsorakozniok azoknak az embereknek, akik J. Ferenccel ellentétben a szívükön viselik a jövendőt jelentő gyermekek sorsát. Mészáros Ottó Ha ténymegállapítást tennék, annyi lenne: J. Ferenc kőműves Cegléden él családjával. De ebben a ténymegállapításban mindig szerepel egy ismeretlen tényező: melyik családjával? Megpróbálom megmagya- rázni, de nem könnyű dolog. J. Ferenc kijelentette az anyakönyvvezető előtt, hogy a társul választott asszonnyal hűségben, békességben él. Mégis elvált tőle. Ekkor már volt két gyermeke. Megesküdött egy másik asszonnyal, akinek szintén volt két gyermeke, egyik az első férjétől, egyik a másodiktól, s gyermeke lett J. Ferenctől is. De ezt a-r asszonyt is otthagyta J. Ferenc, s egy harmadikkal állt össze, akinek szintén volt két gyermeke ... Az ember azt hiszi, hogy tréfát űznek vele. Pedig ez valóság. Hogy mennyire az, azt legjobban a városi gyámhatóság tudja bizonyítani, akinek J. Ferenc édes és mostoha gyermekeivel annyi bajuk volt, mint a fél városéval összevéve nem. Szerencsére J. Ferenc ügye nem sűrűn előforduló eset. De : mélyében a felelőtlenségnek egyik legnagyobbika, a jövendő nemzedékkel szembeni felelőtlenség, a gyermekekkel szembeni felelőtlenség rejlik. Mert hogyan nevelkednek ezek a gyerekek ilyen „apa” mellett? Hogyan tud eleget tenni J. Ferenc apai kötelességének ennyi asszonnyal, ennyi gyermekkel szemben? Ha az ember beszél vele, akkor — ha nem ismeri az előzményeket —, azt hiszi, hogy nincs semmi hiba. Legalábbis J. Ferenc nem tehet semmiről. — Miért hagyta ott az első feleségét? — Nem értettük meg egymást. — És a másodikat? — Megszerettem egy asz- szonyt, aki mellett, úgy éreztem, boldog leszek. — Boldog lett? — Sajnos, nem sikerült. Pedig nem rajtam múlott. De- hát furcsák az asszonyok. Azt hiszem, visszamegyek a második feleségemhez. ■— És a gyerekek? — Keresek én kérem jól, nem szenvednek azok hiányt. — Mi van az első két gyerekkel? A megye szélén, festői környezetben őrzi ősi emlékeit a kis Zsámbék község. Századokkal ezelőtt még igen nevezetes hely; már a tizenharmadik században prépostság székhelye, a török uralom alatt pedig várából nagyhatalmú pasa parancsolgatott messze környék népének. Változatos múltjára számos om- ladék emlékeztet. Hajdani várának köveiből épült a Zi- chy-grófok emeletes kastélya, amelyben jelenleg a tsz-elnö- kök ismerkednek a nagyüzemi szocialista gazdálkodás tudományával. Maradt valami a régi mecsetből, a török idők fürdőjéből és csatornáiból is. A legnevezetesebb műemlék mégis a templom, amelynek fehér kőtornyai már messziről láthatók és büszkén tanúskodnak a XII. század ma- g3rar építőművészetének bámulatos fejlettségéről. Az omladékaiban is nagyszerű művészi élményt nyújtó templomhoz elég meredek és kacskaringós út vezet föl. A girbe-gurba utcák apró lakóházai nem nagyon titkolják, hogy építésükhöz főleg az ősrégi templom beomlott vagy ledöntött öles falainak kőanyagát használták fel. Ezek a könnyűszerrel „bányászott” kövek elég beszédesen fehérlenek ki a házak falából... A templom közelében viszont a hegy mélyébe fúrt ősrégi barlanglakások bejáratai ásítoznak a látogatóra. Ezek az odúk talán biztonságos menedéket adtak egykor tatár ellen, török ellen a falu népének. A romtemplom maradék kőfalán serény munka folyik. Az Országos Műemléki Felügyelőség egyik lelkes munkabrigádja Valentin Ferenc csoportvezetővel az élén május óta javítgatja, erősítgeti a tornyokat, a gótikus ívek maradványait, hogy megmentse egy időre a páratlan műtörténeti értéket jelentő romot a teljes pusztulástól. A homlokzatot állványok borítják és a munkások szédítő magasságban il- lesztgetik helyükre a meglazult köveket, öntik be cementhabarccsal a fal hézagait. — Május óta dolgozunk — mondja Valentin Ferenc — és a munka körülbelül november derekáig eltart. A cél nem a műemlék restaurálása — ahhoz sok millió forint kellene —, hanem az állag megóvása a végső pusztulástól. Mert bizony olyan állapotban volt i már ez a templom, hogy minden pillanatban számolni lehetett teljes összeomlásával. A tartópillérek, a falak elmozdultak ^ eredeti helyükről. Fokozta a ^ veszedelmet az is, hogy a; környékbeli lakosság hosszú{ időn át kényelmes kőbánya- j nak tekintette a becses mű-; emléket. Az állagmegóvó; munka — erre is közel fél-; millió forintot költ a műem-j lékek felügyelősége — 25—30 - évre konzerválja mai állapo- ' tában a templomot. Ha idő-; közben lehetőség nyílik a j műemlék teljes restaurálása-; ra, legalább felhasználhatják í hozzá azt, ami máig megmaradt j belőle. Nagy szakértelem kell eh- J hez a kényes munkához. Fő- j leg arra kell vigyázni, hogy: a templom építőművészeti j elemei ne torzuljanak el köz-j ben, hamisítatlanul megőriz-: zék az épület stílusát, korai; gótikus elemekkel vegyült j késői román jellegét. A műemléknek már hosz- j szú évtizedek óta Zátonyi < Lőrinc az őre. Még Möller. István műegyetemi tanár,^ a középkori építészet európai: hírű szakértője állította ide, amikor a Horthy-rendszer szűkmarkúsága miatt abba kellett hagynia a templom 1889-ben megkezdett restaurálását. Möller professzor ugyanis ezt a felbecsülhetety a pótalkatrészeket melyik leg- ^ közelebbi üzletben lehet meg- ^ vásárolni. í y ' Hasonlóképpen kívánják ^ megoldani a különféle hír- ^ adástechnikai, rádió, lemez- £ játszó, magnetofon, televíziós ^ készülékek pótalkatrész ellá- £ tását is. í — I BÖLCS ITELET $ i Helyes és követendő ítéle- ^ tét hozott az egyik ausztráliai | bíróság, amikor egy mel- í bourne-i magánautó tulajdo- ^ nosát szabálytalan hajtás % miatt elítélte. Az ítélet ki-$ mondta, hogy minden szom- 0 baton sebes hajtás követhez- £ tében sebesülteket kell szállí-% tania kocsijával az egyik bal- í eseti kórházba.
