Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-14 / 241. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST M EGY E / BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ni. ÉVFOLYAM, 811. SZÁM (-.iNT?ZET •) 1 HJUll . ii ii . ARA 50 FILLER 1959. OKTOBER 14. SZERDA Inkább a porba, mint a sárba • Wines értelme jobb időre várni* szántani, vetni kell A megyei tanács mezőgazdasági osztályára beérkezett legutóbbi jelentések az őszi mezőgazdasági munkákról, arról tanúskodnak, hogy továbbra is nagy a lemaradás. Az egy héttel előbbi jelentéshez viszonyítva is, lassú az előrehaladás, vetőszántásnál például mindössze tíz százalék. A betakarítás aránylag gyors ütemben halad — kivételt képez ez alól a kukoricaszár. A kukoricának 64 százalékát törték le a tsz-ek és az egyéni parasztok, a burgonya 98 százalékát takarították be, a cukorrépával mintegy 50 százaléknál tartanak,' míg a silókukoricát — egy százalék kivételével — betakarították. Amíg mintegy százezer hold kukorica került letörésre — még hatvanezer hold van hátra —, kukoricaszárból nem egészen 55 ezer holdat vágtak le megyénkben. Ez is bizonyítja egyébként, hogy a talponálló kukoricaszár is akadályozza a talajelőkészítést. A betakarításnál lényegesen lassabban halad a szántás és a vetés. Az elvetésre kerülő területnek mindössze 30 százalékát szántották fel eddig. Igen kevés az elvetett ősziárpa- és rozsvetés. Főleg az egyéni parasztoknál mutatkozik lemaradás, mert a tsz-ek például az őszi árpa vetését befejezték. Sok a tennivaló még az őszi árpa és a rozs elvetése érdekében, ugyanakkor a búza vetése is sürget. A búzának csupán hat százaléka — azaz 4900 holdnyi — került a földbe. Az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban megkértük Prezenszki Gábor elvtársat. válaszoljon arra, hogy mi az oka a nagy lemaradásnak az őszi mezőgazdasági munkákban? A megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa elmondotta, hogy néhány héttel ezelőtt indokolt volt a lemaradás a nagy szárazság miatt, azóta azonban megye- szerte esett eső és aránylag elég tűrhető magágyakat lehet készíteni. Ennek ellenére sokan mégis várakoznak a szántással és a vetéssel. Azt tartják, majd ha egy Uiadósabb eső jön, akkor szántanak és vetnek. E várakozással kapcsolatosan elmondotta a főagronómus, hogy rosszul számítanak azok, akik „jobb időre” várnak. Sok éves tapasztalat, hogy inkább a porba, mint a sárba vessük az őszieket. Nem is szólva arról, hogy az esős idő beköszöntésével szinte lehetetlenné válik majd az őszi mezőgazdasági munkák befejezése. „Rosszul számítanak azok, akik húzzák-halasztják a szántást és a vetést” — mondotta Prezenszki elvtárs. Késői vetés esetén ugyanis több vetőmag szükséges egy-egy holdra, továbbá ahány nappal későbben vetik el az optimális időpontnál az őszi gabonaféléket, annyiszor 10—15 kiló terméskieséssel kell számíta- niok. Ugyancsak benne járunk az őszben, ezért a traktoroké, lófogatoké, vetőgépeké legyen a szó. Tegyük idejében földbe a magot, ezt követeli most mind az egyén, mind pedig a közösség érdeke. Dobi István látogatása Tukiangjenben " j im 111 n * Dobi István, a Magyar Nép- f köztársaság Elnöki Tanácsú- £ nak elnöke hétfőn ellátogatott ^ a Csengtutól - északnyugatra ^ fekvő Tukiangjenbe. Útjára ^ elkísérte Tung Pi-vu, a Ki- ^ nai Népköztársaság alelnöke, ^ Vang Csen, a szűz- és par- ^ lagföldek hasznosításának mi- ^ nisztere és Li Ta-csang, Sze- ^ csuan tartomány kormány- ^ zója. ^ Tukiangjenben Dobi István $ megtekintette az ősi kínai ^ öntözőberendezést és elisme- £ réssel nyilatkozott a kínai ^ nép ügyességéről. Az újon- £ nan épülő víztárolók nagy ^ boldogságot hoznak a nép- ^ nek — mondotta. — Örülünk ^ a létesítmények láttán, mert ^ a magyar és a kínai nép test- ^ vérek. ^ Vidám szüret élők a monon határban (Foto: Gábor) Gátat szabnak a gvíimöScsszeszfőzdék szaporodásának Nem jó üzlet a pálinka, túl sok van belőle Az országban 1300 gyümölcs- 1 szeszfőzde működik, évenként sok millió liter pálinkát termelnek az állami fözdék hatmillió liternyi termelésén fe- 1 KEVESEBB MUNKA, TÖBB KERESET CSÖKKENŐ ÖNKÖLTSÉG ______________ E MELKEDŐ TERMELÉKENYSÉG_______ E ZT JELENTI az automatizálás A GYÁRUDVARON építkezés. ’renoválás nyomai; ho- mokhegyek. sóderdombok nehezítik a közlekedést. A főépület homlokzatát borító áll- ványerdő alatt munkások szorgoskodnak. A magasban egy vödör mész hintázik a kötélen. Benn, az esztergályos üzemben monoton gépzúgás és tisztaság fogad. A gépek között tisztára sepert, szabadon (haigyott utak. sehol egy olajtócsa, vagy fémhulladék. A falon színes plakátok hívják fel a figyelmet a munkavédelemre. A gépek nagy része zöldre festve: ahol hiányzik a védőbu: kólát, szinte kiabál a veszélyt jelző vörös szín. Mivel látogatásom tulajdonképpen az automatáknak szól, Paczolt Lajos üzemvezető a terem végébe kalauzol. Hét automata sorakozik egymás mellett: három > csehszlovák gyártmányú ötorsós és négy' szovjet gyártmányú, hatorsós rúdautomata. Az utóbbiakat két hónapja kapták, üzembehelyezésükre még ezután kerül sor. A két legszélső, ötorsós automata már harmadik éve dolgozik. Paczolt elvtárs szerint olyan „okos masinák”, hogy éppen csak beszélni nem tudnak. Telt arcú, barna asz- szony hajladozik közöttük: Sutka Györgyné. a kezelőjük. Hosszú fémpálcával kapargat- ja össze a lehullott fémforgácsot. Néha összegyűjti a kész darabokat, s figyeli, hogy mikor fogy ki az anyag a szálvezetőből: körülbelül ennyi a teendője. A többit elvégzi az automata. SUTKA GYÖRGYNÉ három éve dolgozik a Diósdi Csapágygyár esztergályos üzemében. Géptisztítóként kezdte, havi 900 forinttal. Később esztergagép mellé került, betanított munkás lett. Attól kezdve 1300 forint körül keresett havonta. Mindössze néhány hete í Vajon mikor lesz már készen? áll. Néhány évvel ezelőtt még komoly termelési gondokkal küszködtek, ma pedig már termékeikre felfigyelt a kapitalista világ is. Az, hogy a baráti országokon kívül a nyugati államok is vásárlóink lesznek-e, nem kis mértékben árainkon múlik. Az árak alakulása pedig az önköltségtől függ. Az ön1 költségcsökkentés leg járhatóbb útja viszont az automatizálás. Az automatizálással érik el, hogy jövő évi tervükben 13 százalékkal emelkedik a kúpgörgős csapágygyártás, holott a munkáslétszám mindössze 6,5 százalékkal nő. Az automatizálás biztosítja azt is, hogy 1965-re az üzem jelenlegi termelése több mint másfélszeresére emelkedik. S mint Sutka Györgyné esete bizonyítja, az automatizálás eredménye: kevesebb munkával — jobb megélhetés. — Nyiri Éva — ,\a»v fásítási program A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság összegezte az ifjúsági szervezetek fásítási eredményeit. A KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok 1958 őszén es ez év tavaszán országosan 9,7 millió facsemetét és 1,2 millió suhángot ültettek 4900 hektárnyi területen. Ebből 3325 hektárt társadalmi munkával fásítottak és ezzel 2,6 millió forintot takarítottak meg. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság dicsérő oklevéllel tünteti ki azokat az ifjúsági szervezeteket, amelyek legalább 1 hektárnyi területet fásítottak. Az ifjúsági szervezetek ősszel összefüggő erdőket telepítenek majd az állami erdőgazdaságok területén és elültetik a kertészeti vállalatok által termelt facsemetéket és suhángokat. lül. Ez a mennyiség sokszorosan meghaladja a belföldi piac szükségletét, de külföldön sem talál értékesítési lehetőséget. A pálinkafőzés divatja lábrakapott a termelőszövetkezetekben, földművesszövetkezetekben Is, úgy vélik, jó üzletet csinálnak vele, annál is inkább, mert munkaerőigénytelen a főzési művelet, meg olcsóbb is a gyümölcs ceírézése, mint az élelmezésre szánt termés szedése, csomagolása. A szövetkezetek pálinkafőzési tevékenysége károsan befolyásolja a munkaerkölcsöt is, egyrészt könnyű pénzszerzésre csábít, más oldalról pedig elhomályosítja a tényleges munka mögötti munkaegység nagyságát. Számolni kell most már azzal a nemzetgazdaságra káros következménnyel, hogy az állam számára a feles főzésből juttatott pálinkával nem tudnak mit kezdeni, agytized értékű csökkenéssel kénytelen az állam finomszesszé feldolgozni. Hozzávetőleges számítás szerint ilyenképpen évenként százmillió forint kár keletkezik. Igen jellemző a gyümölcspálinkafőzés aránytalan szorgalmazására, hogy tapasztalat szerint a termelők nemcsak a hullott gyümölcsöt használják fel, de az étkezésre alkalmasat is szívesen fel főzik, sőt vállalkoznak arra is, hogy vásárlás útján szereznek újabb és újabb gyümölcsmennyiségeket pálinkafőzés céljára. Nem ritka jelenség, hogy a szeszfőzdék szakfelügyeleti hatóságánál, az Élelmezésipari Minisztérium szeszipari igazgatóságán azután jelentkeznek főzési engedélyért, vagy üzembővítési tervvel, mikor már a főzdét nagy költséggel berendezték. Az engedélyek kiadását most már megtagadják, hogy gátat szabjanak a szeszfőzdék szertelen termelésének és a Nemzeti Bank sem folyósít hiteleket szeszfőzdelétesítés, vagy bővítés céljára. Ez idő szerint bármilyen cefremennyiséget főznek fel. az állam megelégszik a nyert pálinka felének adózás címen történő igénybevételével, a másik fele mennyiséget a főzde értékesítheti saját belátása szerinti Következésképpen igen nagy- mennyiségű pálinka kerül szabad forgalomba. Míg az állami értékesítés mindent elkövet az égetett szeszek fogyasztásának mérséklésére, addig más csatornákon, ellenőrizhetetlenül tovább terjed a pálinkafogyasztás, különösen vidéken* Tavaly nyolcszáz vagon gyümölcspálinkát főztek az országban, ez a mennyiség 15 000 vagon gyümölcsnek felel meg. Jó lenne, ha az üzemi étkezőkben is többször szerepelne az étlapon harmadik fogásként a gyümölcs. A felvásárlási szerveknek, a felvilágosító munkának is van szerepe a szeszfőzési divat hátraszorításá- ban. Meg kell győzni a termelőket arról, hogy előbb-utóbb nem haszon, de kár származik a korlátlan mértékű szeszfőzésből. Jobban járnak, ha a gyümölcs értékesítésére törekszenek. N. I. Előkészületek a nagy magasságok meghódítására A harmadik szovjet űrrakéta sikeres felbocsátása még közelebb hozta az ember űrrepülésének megvalósulását. A tudósok az önkéntes kísérleti személyek segítségével igyekeznek megfelelő védelmi intézkedéseket kidolgozni a hirtelen gyorsulásnál fellépő nagyarányú túlterhelés ellen. A kísérletek bebizonyították, az ernberj szervezet, rendszeres edzéssel képes elviselni nagyszabású gyorsulást is. A túlterhelés ellen olyan különleges öltözéket készítenek, amely megkönnyíti a szívműködést, elősegíti a vérkeringés viszonylagos normális működését a hirtelen gyorsulás közepette is. Mint az intézet egyik tudományos munkatársa kijelentette: a kisérletsorozatok eredményeként megállapítható, az ember képes elviselni a rendkívül nagy sebességű repülés következtében fellépő gyors utették át az automatákhoz, s nevezett kétgépes pótlékkal együtt — eléri a havi 1500— 1600 forintot. Könnyebb munka — több fizetés: ezt jelenti az automata a munkásoknak. S mit jelent a gyárnak? Paczolt Lajos az ujjain sorolja: — Mivel egy dolgozó két automatát kezel, géppáronként egy munkaerő felszabadul. Ezeket más munkakörben tudjuk alkalmazni. Ami talán még ennél is fontosabb: jelentősen emelkedik a termelés. Például: a külső és belső csapágygyűrűk — amelyeket most az automatákon gyártunk — régebben öt, illetve hat gépen haladtak át, míg elkészültek. Egy célgép csak egy, esetleg két műveletet tudott elvégezni. A rúdau- tomata ezzel szemben egymaga hét műveletet végez. Innen már csak két másik gépre kerülnek át a munkadarabok. * Molnár főtechnológus foly- | tatja az „okos masinák'* ér- | demeit: ! 1957 májusában helyezték ! üzembe a két automatát. Az I első hónapban csaknem a feliére csökkent a régivel szem- I ben a kúpgörgős csapágy- | gyűrűk megmunkálási ideje. | Később, minél jobban meg- | tanultak velük bánni, annál | tovább javult az idő: jelen- |leg már alig valamivel több I mint egynegyede a réginek! | Ez azt jelenti, hogy az auto- | maták beállításával a csap- I ágygyűrűk termelése ebből \ a típusból 300 százalékkal \ növekedett! A jövő évi ter- ; vük pedig az automaták jelenlegi termelésének 25 szá- jzalékos emelkedését írja elő. I HA VALAHOL, itt, a Diós- |di Csapágygyárban a laikus (számára is érthetővé válik az I automatizálás előnye. A gyár (fiatal munkásgárdája nagy- részt betanított dolgozókból Ezt kérdezik a Ceglédi Építőipari Vállalattól a homokrészi tanyavilág kisiskolásai
