Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

AB0N7. JÁSZKARA JENŐ ÉS KÖRÖSTETÉTLEN RÉSZÉRE T-T7TT I. ÉVFOLYAM. 41. SZÁM 1959. OKTOBER 13. KEDD Abony becsülete is így kívánja! Üjsághir:... Abony az utolsó helyre került. Százalékban szinte ki sem lehet fejezni, milyen kevés vetőszántást és vetést végeztek eddig. Sosem kellett a magyar pa­rasztot arra tanítani, mikor kell szántani-vetni. mikor mi­lyen munkának van itt az ideje! Tudta ő ezt magától eddig. Önkéntelenül is fel­vetődik a kérdés, mi igaz az újsághírből és hogyan állnak Abonyban az őszi betakarítási és a vetést előkészítő mun­kák. T ermelőszövetkezeteinkben 991 kh-n végeztek idáig vető­szántást, s ebből 784 kh-n már be is fejezték a vetést. Vetettek búzát, rozsot, őszi árpát, őszi takarmánykeveré­ket. A tavasszal, őszi kezdésre alakult Vörös Csépel Termelő- szövetkezetben is megkezdő­dött már a munka, csupán az egyéni gazdák nemtörődöm­sége az oka annak, hogy Abony a munkák végzése te­rén utolsó helyre került a ceglédi járásban. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye és eredményessége kétségtelenül megmutatkozik e számadatokban is, hiszen Abony szántóterületének közel 60 százaléka van az egyéni gazdálkodók birtokában, s az eddigi munkákat csak a ter­melőszövetkezetek végezték. Néptelen a határ, viszont a városban kocsi kocsit ér. Sok helyütt a letört kukorica földe­ken kúpokba rakva a szárak, de a szántási munkákat a tu­lajdonosok meg sem kezdték. Legyen elég a patópálos magatartásból. Nem szabad megelégedni azzal, hogy: ne­kem lesz kenyerem, mert a bő termésből tartalékolni is tud­tam. Van, aki arra hivatko­zik, hogy a hibridkukorica későn érik, s ezért csúszott el a vetés ideje. Elfogadható-e ez a kifogás? — Nem! Nem, mert e'sősorban a fagyérzé­keny növényeket be lehetne takarítani és helyükön el le­A párttagok nevelése a gépállomáson A falu politikai életében je­lentős szerepet töltenek be a gépállomások dolgozói, s kö­zülük is elsősorban a kommu­nisták. Míg a gépállomás dol­gozói a munkásosztályt kép­viselik a falun, addig a párt­tagoknak, mint a munkásosz­tály élcsapata tagjainak, a legaktívabb politikai munká­soknak kell lenniük. Áz Abonyi Gépállomás párt- szervezete tudatában van fel­adatának. Tudatában volt az ellenforradalom idején is, amikor a pártszervezet meg­szervezte a kommunistákat és a demokráciához hű párton- kívüli dolgozókat a gépállo­más védelmére. S az az egy­ség, mely azokban a nehéz időkben összefogta őket, ma nyugodtan mondhatjuk, még szilárdabbá kovácsolódott. Vi­gyáz is a párszervezet veze­tősége erre' az egységre, mint a szeme fényére. A nagy fel­adat végrehajtásához, a szo­cializmus felépítéséhez a fa­lun, szilárd pártszervezetre és egységes világnézetű párt­tagokra van szükség. Fabula Andrásnéval, a párt­vezetőség egyik tagjával be­szélgetünk a párttagság ne­velésének kérdéséről. Jogos büszkeséggel mondja el, hogy pártszervezetükben a helyes kritika és önkritika eszközé­vel értek el legtöbb ered­ményt. Az elvtársak bátran bírálják a vezetőséget, a gaz­dasági vezetést és egymást is. Még alig fordult elő olyan eset, hogy az építő szándékú kritikát valaki nem fogadta volna el és ne igyekezett vol­na kijavítani a hibát. A ve- zetőségválasztó taggyűlésen a titkár elvtárs magatartását bírálták meg, s azóta kijaví­totta hibáját. Néhány elvtársnál előfor­dult, hogy többet ittak, mint amennyi jólesik az ember­nek. F. A. és T. A. elvtársak­nál a családi életben is je­lentkeznek emiatt problé­mák. A pártvezetőség csa­ládlátogatást végzett az elv- társaknál, és amikor meg­győződtek a dolgokról, fele­lősségre vonták az elvtársa­kat, s a családdal is elbe­szélgették. A párttag felelős a családjáért, és a család nem szenvedhet szükséget egy ká­ros élvezet miatt. Ha nem változtatnak magatartásukon, nem lehetnek párttagok, de még a gépállomáson sem dol­gozhatnak tovább. A több­szöri segítő szándékú elbe­szélgetések nyomán az elv­társak szakítottak rossz szo­kásukkal. Éberen őrködnek a párttag­ság egységes világnézetén. Néhány elvtárs családja még az idealista világnézet babo­náinak volt a rabja; Gyerme­keik hitoktatásra jártak. A vezető-ség és a párttagság el­beszélgetett az elvtársak csa­ládjaival és segítséget nyúj­tott a családtagok felvilágo­sításában. Különös gonddal foglalkoz­nak a tagjelöltekkel. A 26 évnél fiatalabb elvtársakat a KISZ-szervezetben bíznak meg pártmunkával. De az idősebb elvtársak is, mint például Dogossy elvtárs, a KISZ-szervezetben végez párt- munkát, hogy az ifjak fel­készülhessenek a közvetlen tanácsok nyomán is a .párttag­ságra. A vezetőség előkészítette a december 1-én induló politi­kai oktatást. Minden párttag részt vesz valamilyen okta­tási formán. Minden párt­taggal elbeszélgettek, és az önkéntes jelentkezés alapján szervezték meg az egyes tan­folyamokat. Gondoskodtak jól felkészült előadókról is. Állandóan foglalkoznak a munkában élenjáró, de a le­maradó párttagokkal és pár- tonkívüliekkel is. Megvizsgál­ják, miért maradt le a párt­tag. Igyekeznek segítséget nyújtani a lemaradóknak. Az élenjárókat a Kongresszusi Versenyhíradóban népszerű­sítik. A kollektív szellem erősí­tése érdekében munkabrigá­dokba tömörülnek, és segíte­nek egy-egy elvtársnak le­törni a kukoricáját, vagy a házépítés munkálataiban nyújtanak segítséget. A párt­szervezet így is érezteti a tagsággal, hogy ők is tagjai a magyar dolgozók nagy csa­ládjának, s a szocializmus épí­tésében előttük álló felada­tokat csak szilárd egységben és szoros összefogásban tudják megoldani. hetne végezni a vető- és mé’y- szántásokat, de ezt sem vég­zik. Feltételezhető, hogy egyéni dolgozóink tanácstalanságát lelkiismeretlen kuíárok ki­használják, s olyan híreket terjesztenek: ne vessenek dol­gozó parasztjaink, mert a ve- tetlen tölti úgy sem kell a tsz- nek! Kár a spekulációért! — példa rá a Kinizsi esete. Igyekszünk meggyőzni min­den józan gondolkodású, be­csületes abonyi parasztembert, ne hallgasson rájuk, hanem, minél előbb kezdjen munká­hoz. Ma még kedvező az idő­járás, ezt ki kell használni, meg kell tennünk mindent, hogy lemaradásunkat behoz­zuk és ne keljen szégyenkez­nünk ország-vi’ág előtt. Arra kell törekedni, hogy legkésőbb a hónap végére községünk egész területén befejeződjenek az őszi mezőgazdasági mun­kák. „Nincs messze Jászkarajenő Abenytól” — írja az újság. Igaz. Abonyban sem rosszab­bak az emberek. Be kell bizo­nyítani községünk paraszt­ságának is, hogy becsületes munkával ők is biztosítani kívánják a do’gozók jövő évi kenyerét. Mocsári József Bácsik- az iskolapadban Tanítás végét jelzi a csen­gő. Kacajtól hangos gyer­meksereg hagyja el az is­kolát s pár perc alatt el­csendesedik az iskola és kör­nyéke. Alig szusszan néhányat a jó öreg iskola, máris újabb em­bercsoportok érkeznek: „öreg­diákok”. Megszólítom az egyi­ket: — Milyen érzéssel lépi át az iskola küszöbét? Tarkójára tolja kalapját, megvakarja őszülő halánté­kát s szorongó érzéssel mond­ja: — Nem félek a tanulástól, valahogyan megfiatalodtam. De ha a fiatalságomra gon­dolok és összehasonlítom a mai gyerekek életével, kissé elkeseredem. További kérdésekkel nem zaklatom a bácsit, jó tanu­lást és sok sikert kívántam a többi „öreg diáknak” is. örvendetes dolog látni, hogy községünkben öreg és fiatal egyaránt tanulni kíván. Ma „megtört a jég”, tanul­nak az emberek, mert hiá­nyát érzik. Nyitva áll isko­lánk kapuja, várunk minden tanulni vágyó embert. Gejó TÁRSADALMI SEGÍTSÉG A területileg megnöveke­dett jászkarajenői termelőszö­vetkezeteknek az őszi munkák elvégzéséhez társadalmi mun­kában nyújtottak segítséget az abonyi pedagógusok, az elmúlt szombaton. A gépállomás autó­ja szállította Jászkarajenőre a pedagógusokat, ahol az Élőre a békéért Termelőszövetkezet kukoricatábláján kezdték meg a törést. „A tanító brigád”-ot Kátai Gyula tsz brigádvezető várta és irányította munkájukat. Kátai elvtárs rokonszenves fiatalember — 17 éves korom óta gazdálkodom 8 hold föl­dön, most 36 éves vagyok, van egy kis tapasztalatom a mun­kában — mondja magáról. A közösségi élet sem új szá­mára. Volt már termelőszövet­kezeti tag, de az egykori ellen­tétek miatt három éve kilépett a tsz-ből. Most újból a közös gazdálkodás útjára tér s a tsz .megbecsülve szaktudását, bri- jgádvezetpként közel 700 hold 'gondját bízta rá. — Nagyon kell most ez a se­gítség — mondja az új brigád­vezető —, mert az új belépők még el vannak foglalva a be­takarítással, s szinte egyen­ként kezdik a munkát. A gaz­dag termés viszont követeli a munkáskezet, s ilyenkor látja az ember, hogy a közösnek, a közös munkához a társadalom mindenkor segítséget nyújt. Zeneiskola kezdte meg működését Jászkarajcnőn Sok szülő kívánsága teljese­dett az elmúlt héten, amikoris a művelődési házban megkezd­te működését a zeneiskola. Sok szülőnek volt a kívánsága, hogy gyermekét zeneoktatás­ban részesítse. A körülmények azonban eddig ezt nem tették lehetővé, főleg azért, mert nem volt megfelelő helyiség. A művelődési házban megfe­lelő elhelyezést kapott a zene­oktatás. A jelentkezések során megállapítható volt. hogy van szép számmal érdeklődő, mind a zongora, mind a tangóhar­monika szakra. Az örömbe azonban egy kis keserű csalódás is került, ami­kor megtudták a szülők, hogy a zeneoktatás havi díja 40,— Ft személyenként. Ez valóban igen magas tandíj, hiszen a környező zeneiskolákban, akár Cegléden vagy Abonyban, en­nél lényegesen kevesebb a tan­díj. Helyes lenne, ha illetékes helyen megvizsgálnák, vajon indokolt-e Jászkarajenőn ily magas zenedíjat szedni, hiszen ezzel egyenesen megakadályoz­zák , azt, hogy egyszerű szülők gyermekei, különösen ha egy- egy családból kettő-három gyermek is szeretne zenét ta­nulni, fedezni tudják a tan­díjat. Helyes lenne, ha a zeneokta­tást nem úgy kezelnék, mint jó üzletet, hanem mint a szo­cialista kultúrának egyik fon­tos tartozékát és a mérsékel­tebb tandíjon keresztül lehető­vé tennék, hogy minél többen vegyenek részt a zeneoktatás­ban. A szorgalmas munkának kö­vetendő példáját tapasztalhat­juk a jászkarajenői Uj Baráz­da Termelőszövetkezetben. Ez a termelőszövetkezet a tavaszi hónapok folyamán alakult. A közös munkát csak az őszi be­takarítások után kezdték meg. A vezetőség, és a tagság kö­zös akarattal azon fáradozott, hogy minél előbb elvégezzék az őszi szántást és vetést. Az elmúlt napokban 188 kh-n az őszi árpa eá rozs veté­sét elvégezték ég ezzel őszi ve­téstervüket ezen termények­ből teljesítették. Már több mint 300 kh őszi szántásuk is van, melybe őszi búza kerül. Az Uj Barázda Tsz-nek ez az eredménye nagy jelentőségű, mert az egész területet lóío- gattai szántották és vetették. Dicséret illeti mind a veze­tőséget, mind a tagságot a szép. eredményes munkáért. A termelőszövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel végeznek minden munkát, mert- tudják, hogy nemcsak saját jövedel­mük lesz több, hanem a köz­ség és az ország jövő évi ke­nyeréről is gondoskodnak. Helyes volna, ha az Uj Baráz­da Tsz példáját követnék a többi tsz-ek is a járás terüle­tén. — Cs. J. — AHOL A PÁLINKA „TEREM” A nagyjárási homokbuckák között húzódik meg a József Attila Tsz szeszfőzdéje. A tisz­tára söpört udvaron csak egy lompos kutya ólálkodik, vizs­gálva a látogatók'szándékát, unottan ránk pislog, majd egy­két vakkantással jelzi érkezé­sünket. A „jelzésre” előjön az épü­letből Virág István, s az ő ve­zetése mellett tekintjük meg a korszerűsített szeszfőzdét. A falakon feliratok ékesked­nek, intve a tisztaság betartá­sára, figyelmeztetnek; ne sok kóstolót fogadjunk el mert: „MŰVELT EMBER NEM ISZ- SZA LE MAGÁT!” Virág elvtárs büszkén muto­gatja birodalmát. — A nyáron kaptunk 350 li­teres főzőüstöt és 150 literes finomítóüstöt, valamint új hű­tőberendezést. Elkészült a víz­vezeték is. Egyelőre kézi szi­vattyúval nyerünk vizet, mert erre még nincs villany és munkánkban nem segít a „lát­hatatlan óriás”. Pedig nagyon elkelne a segítsége, mert ha úgy esik a sora, hogy éjjel is kell dolgozni, csak petróleum- lámpánál vakoskodunk. — A főzés szeptember ele­jén indult. Főztünk eperből, barackból pálinkát, most a szilva van a soron, de szüret után jön a törköly. — Tüzelőt a „kuncsaftok" hoznak s így fűtünk szárizik- kel, venyigével, fával, szénnel, amit csak kapunk, lényeg az, hogy a pálinka jó legyen. — Erre mindig ügyelünk Petrezselyem Sándorral — a szeszfőzde vezetőjével együtt. 24 óra alatt 1 hektó 52 fokos pálinkát főzünk, s ezt a főzöde lelke: a „finánc mázsa” is bi­zonyítja. Bizonyságul sorra mutatja a kényes, de egyszerű műszere­ket, mellyel a minőséget és a mennyiséget ellenőrzik. A műszereken kívül, mi is ellenőrizgetjük a minőséget, s nem nehéz megállapítani a műszerek tévedhetetlenségét. Búcsúzunk, mert úgy érezzük, nekünk szól az egyik felirat, ha még sokáig maradunk. A feliraton ugyanis ez olvasható: „A főzdében ittas állapotban tartózkodni tilos.” — Mj — Idöjárásjelzó órák A svájci piacon nemrég új típusú karórák jelentek meg, amelyek a levegő páratar­talma alapján előre jelzik az időjárást. TELJESÍTETTE harmadik negyedévi tervét a téglagyár. Szeptember 13-ra 108,2 száza­lékot értek el. MEGKEZDŐDÖTT a József Attila Tsz kertészetében a dughagyma, a zöldség és a sárgarépa felszedése. A GÉPÁLLOMÁS idáig 3160 kát. holdon végzett vető­szántást és 1359 kát. holdon vetési munkát. MEGALAKULT a József Attila Nevelőotthon szülői munkaközössége. A szülők felajánlást tettek az otthon játszótér-felszerelésének pót­lására. SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. E. Tudósítását köszönjük sajnos nem használhatjuk, mert lapunk számára érdektelen, de kérjük írjon gyakrabban helyi vonatkozású karcolatokat. Egy Köztársaság úti lakosnak. Sajnos lapunk nem tud intézkedni a járdaépítés kérdésében, pe a lépéseket megtesszük a községi tanács v. b. gazdálkodási csoport­jánál, s az eredményről lapunk­ban levelének közlésével együtt következő számunkban beszámo­lunk. MEGKEZDŐDÖTT a szűr ret a József Attila Termelő- szövetkezetben. A HAZAFIAS NÉPFRONT községi bizottsága felhívás­sal fordult a parasztsághoz^ hogy kezdje meg az őszi be­takarítási és vetési munká­kat. ÜLÉST TARTOTT a mező­gazdasági állandó bizottság, értékelte az őszi munkák je­lenlegi állását s határozatot hozott, hogy október 31-re a község egész területén neve­lőmunkával elérik, hogy az őszi munkák befejezést nyer­nek. AZ ŐSZI KEZDÉSRE ala­kult Vörös Csepel Termelő- szövetkezetben befejezték az őszi árpa vetését. Totótippjeink a 42. fogadási hétre Látogatás az abonyi zeneiskolában 18 tagú fúvós zenekarunk és öt kamaraegyüttesünk van. Az egyik vonósnégyesünk és zon­goratriónk igen szép ered­ménnyel szerepelt a zeneisko­lák veszprémi hangversenyén. — Kikből tevődnek össze az iskola növendékei? — Főleg általános iskolás és gimnáziumi tanulókból. A kö­zeljövőben az idősebb, zene­karban játszó zenészek részére külön kottaismereti tanfolya­mot rendezünk. Máris van ti­zenkét jelentkező a tanfolyam­ra. A Hazafias Népfronttal karöltve tíz előadásból álló so­rozatot indítunk a közeljövő­ben, „hegyen a zene minden­kié” címmel. Az előadássoroza­ton szemléltetően fogjuk taní­tani a nagyközönséget a zene szeretetére és megismerésére. Az előadássorozatot én és he­lyettesem, Mladoneczki György zenetanár fogjuk tartani. Körülsétálgatunk a tanter­mekben. Az idő későre jár, de egy-két diákkal még sikerül szót váltani. Greskovits Júlia, a Kossuth Tsz elnökének a lá­nya kerül elénk először. Ö éne­ket tanul s mint az iskola igaz­gatója később elmondja, igen reményteljes növendék. Júlia a gimnázium esti tagozatának kitűnő diákja, kissé elfogódot- tan válaszol kérdéseinkre: — Mindenem a zene és az ének. Nagyon szeretek énekel­ni s már négy éve koptatom a zeneiskola padjait. Ha leérett­ségiztem, szeretnék bejutni a zeneművészeti főiskolára. Ta­náraim azt mondják, rajtam múlik Ne s, akkor bejutok, s ha tőlem függ, operaénekes le­szek. A búcsúzás előtt még egy elgondolkoztató kis esetet me­sél az igazgató és helyettese. A napokban hét testvér jelent meg az igazgatónál. Az Új Vi­lág Tsz-ben dolgozó Bakos­testvérek, egy lány, hat fiú, a legfiatalabb kilenc, a legidő­sebb harmincegy éves, és be­jelentették, hogy ők zenét akarnak tanulni, családi zene­kart alcarnak alakítani s remé­lik, hogy a tsz tagságának is szereznek majd egy pár kelle­mes órát. — Nagyon meghatódtunk — meséli az igazgató — megígér- • tűk, mindent el fogunk követ- j ni, hogy a testvérek terve si-j kerüljön. A kislány már jár! hozzám és a többiek is jönnek,: ha a mezei munkák naqyját \ elvégzik. Reméljük, sikerül né-] kik hangszert szerezni. — Opauszky László — 1 i ototüppfcink a 42. fcgadési hétre 1. Csepel—Ü.ipest i 2 2. Honvéd—BVSC 1 3. Diósgyőr—Ferencváros 2 4. Tatabánya—MTK 1x2 5. Pécs—Szeged i x 6. Dorog—Szombathely x 1 7. Salgótarján—Vasas 1 2 8. Pápa—Budafok 2 9. Mosonmagyaróvár— Szállítók 1 2 » 10. Borsodi Bányász— ^ Miskolc 2 J 11. Genoa—Milan x 2 { 12. Internazionale— £ Fiorentina 1x2 £ Pótmérkőzés: 1111 2 MOZI Okt. 13—14: A szalmaöz- $ vegy, október 16—18: Csoda- $ gyerekek (10 éven alul nem $ ajánlott), október 18: matiné: $ Chaplin-parádé, október 19— $21: A nercbunda (14 éven alul $ nem ajánlott). I ------------ , $ ANYAKÖNYVI HÍREK / é \ Meghaltak: Skultéti Gyuláné j sz. Habony Borbála, Széchenyi j György. Nagy István. $ Házasságot kötöttek: Zsákai í Gyula_Magyar Terézia, Berta Ist- j ván—Lipták Mária, Csizmadia Fe- j rénc—Koncsik Mária, Telek József ' —Erdélyi Mária. Unger László— \ Kovács Terézia, Kovács István— ; Gócsa Erzsébet, Ambrus Vince— 5 Falusi Hona ibolya, Szabó László ' —Litkovics Borbála. ! Csendes hétköznap este lá- í fogattunk el a zene abonyi bi- i rodalmába, csak a tantermek- \ bői szűrődtek ki zongora, fú- • vóshangszerek, s hegedűk l hangjai. \ Az igazgatói irodában Szabó ! Sándor igazgató ismerteti az í iskola történetét. \ — Még fiatalok vagyunk — ■ mondja mosolyogva —, mind- ! össze két éve tanítjuk zenére \ és énekre az abonyi zeneked- 1 velőket. 1957-ig mint a ceglédi < zeneiskola részlege mwköd- i tünk, 57 óta önállóak vagyunk. \ Hét főfoglalkozású és hét óra- í adó tanár foglalkozik a tanít- ! ványokkal. 1957-ig évente 160, \ azóta évente 260—280 növen- \ dékünk van. Általában hét l évig foglalkozunk a növendé- \ kekkel, alapos előképzettséget \ adunk nekik, amellyel aztán \ kérhetik felvételüket felsőbb | zenei szakiskolába. \ — Huszonnégy tagú vonós, Ráfejelték az őszi árpa és rozs vetését a jászkarajenői Új Barázda Tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom