Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

1959 SZEPTEMBER 19. SZOMBAT

rtft

uccut I

hírlap

MERRE TART TÖRTÉL?

dás útját választja. Eszerint a község területén öt, egyenként kétezer holddal rendelkező termelőszövetkezet lenne, amelyeknek működési területét a határról készült térképen pontosan kijelölték. A fejlesztési bizottság ten-ét a község lakossága nagy érdeklődés mellett nyilvános tanácsülésen vitatta meg és hagyta jóvá. A vita során a ludasi, az ernyői és a cza- kói homokos határrészen lakók közül néhányon megpróbálták azt bizonygatni, hogy az ő területük nem alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra, ennélfogva ott termelőszövetkezetet sem lehet alakítani. Ám ez

az érvelés jócskán sántított,

mert mások viszont bebizonyították, hogy a szóbanforgó homokos határrész gazdái területükön jövedelmező gyümölcs- és szőlőkultúrát honosítottak meg. Ezt a területet a legjobb fekete földdel sem cserélnék el, s ezt a kultúrát a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségek fel- használásával tovább kell fejleszteni, még jövedelmezőbbé kell tenni. Többen hivatkoztak az abonvi Lenin

Tsz közelben levő 28 hold- nyi kiváló szőlőjére. amely szántén azt bizonyítja, hogy korszerű eszközök alkalmazásával a homokos talajon is lehet jövedelmezően gazdálkodni.

A címben azt kérdeztem: merre tart Törtei? Úgy gondolom, az elmondottakból kitűnik, hogy Törtei útban van a jobb életet jelentő szövetkezés felé. Yitázók természetesen még akadnak, de napról napra több azoknak a száma, akik már a hogyanról, a jövőről vitatkoznak.

A. K.

A földgáz-ankét

második napja

A Miskolcon szeptember 17- én kezdődött háromnapos országos földgáz-ankéton részvevő több mint 250 szakember pénteken, az ankét második napján, folytatta tanácskozásait. Délelőtt Schunk Rudolf, az Óbudai Gázgyár vegyész- mérnöke a földgázbontásról tartott előadást, Fehér Zoltán, a Lenin Kohászati Művek mérnöke pedig a földgáz kohászati felhasználását ismertette.

Az előadásokat követő vita után a részvevők először a Lenin Kohászati Művekbe, majd a Borsodi Vegyikombinátba látogattak el.

Szakmunkás munkaszervezetet alakítanak ki az állami gazdaságokban

Az állami gazdaságok évről- évre javuló eredményei jórészt annak köszönhetők, hogy megkezdődött a gazdaságok törzsgárdájának kialakítása. Most újabb lépést tesznek előre: — ezekben a hetekben valamennyi állami gazdaságban létrehozzák a szakmunkás munkaszervezetet. Az új munkaszervezet lehetővé teszi majd a mezőgazdasági munkáA Május 1 Ruhagyár ceglédi teliepén Sági János raktári segédmunkást kiváló munkájáért a Könnyűipar kiváló dolgozója jelvényre terjesztette fel a vállalat

sok képzettségüknek megfelelő foglalkoztatását, s a különleges képzettséget, hozzáértést kívánó munkát végzők igazságosabb bérezését.

A szakmunkás munkaszervezet kialakítása terén az állami gazdaságok szinte teljes önállósággal rendelkeznek annak a megítélésénél, hogy milyen munkafolyamatok tekinthetők magasabb munkabért érdemlő szakmunkának, s a legmesszebbmenőkig figyelembe vehetik a helyi hagyományokat és adottságokat. ___________

Biológusnapok Tihanyban

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szeptember 25- től 27-ig immár harmadszor rendezi meg a tihanyi biológusnapokat. Az erre az alkalomra Tihanyba érkező több száz biológus és számos TIT- előadó előtt neves szakemberek ismertetik legújabb kutatásaik eredményeit. Részletesen megvitatják a biológiai tudományok széleskörű terjesztésének módszereit is. Az idei t)iolqgy%qapokra Ffitz Kessneí biofó'gtfsí, ‘áz’ NDK? tüaománjms ismeretterjesztő társulatának titkára is bejelentette részvételét.

írók és könyvtárosok

az író — ír, az olvasó — zJ olvas, a könyvtáros pedig ... Nos, a könyvtáros: az író első ismerője, olvasója; azonosul a szerzővel tikkor, ha könyvét ajánlja; ő a közvetítő, ő az összekötő láncszem Homeros, Voltaire, Móricz Zsigmond a ma ciő írók — hollandok, magyarok, amerikaiak, németek, oroszok, törökök — és az olvasók százai, ezrei, milliói (hiszen ma már Magyarországon az olvasók, könyvbarátok millióiról beszélhetünk) között

Móricz Zsigmond falujában, Leányfalun egyedülállóan érdekes eseményre kerül ma sor. 15—20 magyar író, negyven-ötven Pest megyei könyvtáros és jónéhány meghívott vendég, érdeklődő ül össze ma Leányfalun kettős céllal.

Az egyik cél: hódolni a nyolcvan esztendeje született Móricz Zsigmond előtt; a másik cél: ismerjék meg egymást az írók és könyvtárosok, beszéljék meg közös dolgaikat, közös ügyeiket, elsősorban az új magyar irodalom helyzetét.

Uj kezdeményezés, nagyszerű kezdeményezés. Ha nemcsak formai összejövetel lesz ez az író—könyvtáros találkozó, hanem alkotó beszélgetések forrása, barátságok kezdete, akkor első mozzanata lesz valami új, gyümölcsöző kapcsolatnak, valami olyan összeműködés- nek, amelyből író, könyvtáros és az olvasó is hasznot húz.

Kimondhatatlanul sókat segíthetnek egymáson a Leányfalun találkozó emberek. Az író segíthet a könyvtárosnak, ha megbeszéli vele szerzői gondjait, örömeit; a könyvtáros segíthet az írónak, há elmondja, summázza azokat az olvasói véleményéket, amelyeket esztendők munkája alatt gyűjtött össze a kölcsönzés során. - .t* v A könyvtár olvasási statisztikája, egy-egy szerző könyveinek „forgási sebessége’’, az olvasók szóval is elismételt hangja — mint d hőmérő, mutatja: milyen magas az író alkotói hőfoka egyik vagy másik művében. Különösen sókat segít ez a „hőmérő" a ma íróinak, akik még nem mérhették le az idő mérlegén művészetüket.

És rengeteget segít a ma fiataljainak. És — helyesen

— Leányfalun sok fiatal tehetség találkozik ma az olvasók véleményének tolmácsaival. Így például ott lesznek, ott vannak a Tűz- tánc-antológia költői közül néhányan, hogy csak egy, a sikeres kötet révén ismert csoportot említsünk többek között.

És lesznek még sokan mások. Darázs Endre, Dobozy Imre, Calsai Pongrác, Jan- kovich Ferenc, Lukács Imre, Móricz Virág, Rádics József, Soós Zoltán, Szüdi György. Vidor Miklós; a megyéi meghívottak közül csak hármat: Falu Tamás, Csuka Zoltán, Baranyi Ferenc; az Élet és Irodalom két ismert esztéta-munkatársa} Imre Katalin. Kiss Tamás.*

A könyvtárosok? Nem ismert nevek tulajdonosak Bizonyára akad közöttük fiatal és idősebb hivatásos könyvtáros, tanító és könyvelő, asszony és leány. Nevüket csak falujukban ismerik, olvasóik tudják. És most a névtelen könyvtárosokkal tanácskozik a neves szerzők gárdája.

Van ebben a találkozóban

— felmérhetetlenül nagy gyakorlati jelentősége mellett — valami szimbolikus: valami móriezzsigmondi íz, valami jellegzetesen szocialista zamat. Az, amit az ideológiai könyvek általában az egyén és a tömeg viszonyának elemzésekor tárgyalnak... A fkiemelkedő egyéniségek, az ihletett írók szervezett formák között merítenek a forrásból, vitáznak a néppel, az olvasók képviselőivel.

Tengeri hajó alumíniumból

Készül a harminckettedik vízibusz is a váci Dunai Hajógyárban

A váci Dunai Hajógyár népszerű gyártmányaival nemcsak a hazai, de a külföldi piacokat is meghódította. Az itt készült karcsútestű vízibuszokat a Dunán ugyanúgy, mint a Balatonon, vagy a szomszédos országok nagyobb folyóin egyaránt ismerik.

A gyár a 150 személy befogadására alkalmas gyorsjárású vízibuszból 31 darabot készített eddig,

éppen most dolgoznak a har- minckettediíken, amelyet a

jövő hónap közepe táján adnak át a MAHART-nak. A népszerű vízijárművet az eddigieknél sokkal kényelmesebb és ízlésesebb kivitelben készítik.

Most dolgoznak az új luxuskivitelű, tengerparti hajózásra alkalmas motoroshajón is, amelyet tavasszal a Balatonon próbálnak ki;

A hajó 30 méter hosszú és 6 méter széles lesz, teljesen alumíniumból készül.

A látogató első benyomása az, hogy Törteién semmi különös dolog nem történik. A falubeliek az ilyenkor szokásos nyárvégi teendőket végzik: szedik a cukorrépát, törik a kukoricát, előkészületeket tesznek az őszi gabonafélék vetéséhez. Ám — mint mondottam —, ez csupán az első, felületes benyomás, mert amint az elsőnek utunkba kerülő helybeliekkel szóbaálltunK rögtön kiderült, hogy a szürke hétköznapi munkák közben az emberek fejében

jövőt formáló gondolatok

kavarognak.

Miről van szó tulajdonképpen? így is mondhatnám: készülődésről. S kik és mire készülődnek? Megpróbálom elmondani.

Helyzetképpel kezdem. Törteinek hétezer — főleg tanyákon élő —, lakója van, határa nincs egészen 15 ezer kát. 'hold. A faluban nyolc egyes típusú termelőszövetkezeti csoport működük, azaz, hogy egytől — név szerint az Előre Tszcs-től —, alapszabályellenes gazdálkodása miatt nemrégiben a működési engedélyt visszavonták. Termelőszövetkezet a községben nincs. Határa egy részének csupán az úgynevezett „be- biró” szövetkezetek működnek, vagyis olyanok, amelyek a szomszédos községekben alakultak, de területük egy része Törtei határában van. Napjainkban azonban a falubeliek között mind több szó esik arról, hogy Törtei hamarosan termelőszövetkezeti község lesz, sokan már azt is tudják, kik írták már alá a belépési nyilatkozatot, meg, hogy a község határa miképpen változik meg a nagy átalakulás után.

Nem zörög a haraszt,

ha a szél nem fújja — tartja a régi szólás-mondás. Nos, ami a törteli híreket illeti, azok teljesen megalapozottak, hiszen mindenki tudja, hogy a faluban Kocsis János tanácselnök vezetésével egy tekintélyes, helybeli gazdákból álló termelőszövetkezeti fejlesztési bizottság működik, s működése eredményeként eddig már olyan kiváló dolgozó parasztok határozták el magukat az előre lépésre, mint Mari István, idő® Kádár László, Angyal János, Dér István, Ondó Mihály, Fehér László, Tűri Balázs és még sokan mások.

Az említett haladó gondolkodású gazdák kezdeményezésére a napokban a Béketábor Tszcs tagjai közgyűlést tartottak, amelyen önálló termelőszövetkezetté történő átalakulásukról, valamint az ezzel járó előnyökről, kedvezményekről tárgyaltak. Sokan felszólaltak ezen a közgyűlésen, s a felszólalók többsége hatásos érvekkel támasztotta alá az átalakulás szükségessé-) gét. Elmondották, hogy Tör-) tel dolgozó parasztjainak zö-j me 3—4 holdas parcellákon) gazdálkodik, s ez a körülmény) gátolja a korszerű ’ technika | vívmányainak alkalmazását,; a terméshozamok növelését, s| ami ebből következik, az élet- j színvonal emelkedését.

Szó esett ezen a közgyűlé- i sen a Béketábor Tszcs terüle-: teinek kedvező adottságairól i is, arról, (hogy

az átalakulás

megszavazása esetén itt azon- i nal lehetővé válik a 40—50j holdas táblák kialakítása és j a területen található nagyobb j istálló felhasználása révén a j létesítendő közös óllatállo- i mány elhelyezése, ami főleg i abból a szempontból jelentős, i hogy az indulásnál jóval ke-i vesebb kiadás szükséges. Azj előremutató pozitív jelentősé- í gű felszólalások következté- i ben a közgyűlésen lelkes í tervezgető hangulat alakult ki, i amelynek során a résztvevők i főleg arról vitatkoztak, hogy a belépés után mi hogyan lesz, hová építenek és mit termelnek.

Egyébként a fejlesztési bizottság részletes és mindenre kiterjedő tervet készített arra az esetre, ha Törtei dolgozó parasztsága a társas gazdálko''/ssssswss/sffssssfArsssssfSssfMMfArsssn

Sátor János igaszgató kíséretében látogattuk végig a törökbálinti Mechanikai Művek műhelyeit. Az egyik, még ; friss mész- és festékszagú \ üzemrészben 35 év körüli fehér köpenyes nő fogadott bennünket.

— Gratulálók a gyárunkban : eltöltött húsz esztendőhöz — 'fordult hozzá az igazgató.

Adamaski Júlia, az új üzem- : rész művezetője, meghatot- I tan köszönte meg a kedves |figyelmességet. Két könny- \ csepp rezgeti a szeme sarká- ] ban. Húsz esztendő nem kis ! idő egy gyárban. Érthető te- l hát, hogy kíváncsi volt az : újságíró, hogyan is kezdődött \az akkor még egészen gyer- i meklány élete a gyárban és \ hogyan telt el ez az ötödszá- | zad ennek az embernek az \ életében.

! — Tizennégy esztendős múlj tam, amikor először átléptem | gyárunk kapuját. A hat elemi I után akkor fejeztem be az \ ismétlő iskolát — kezdte az > elbeszélést.

! Nagyon szeretett volna ta- j nulni. Tanítónője már a ne- ! gyedik elemi után polgári is- J kólába akarta küldeni. Dehát I’közbeszólt a sors.

) — Nyolcán voltunk testvé! rek — mondta fátyolos hanHÚSZ ÉVE A GYÁRBAN

gon —, egyik sem tanulhatott. Ha nem is álltunk valami jól, valami nehezen azért tudtak volna taníttatni szüleim. Mégsem mehettem iskolába, mert azt mondták, hátha szemrehányást tesz majd a többi testvérem.

*

így aztán végleg eldőlt, hogy az elemi elvégzése után dolgozni kezd. Azon az őszön, amikor 1935-ben elkezdte a munkát a gyárban, apját — aki kőműves volt — a munkanélküliség mellett súlyos baleset is érte. Elütötte az autóbusz. Hetvenöt százalékos rokkanttá vált. így aztán rá és nővérére maradt a nagy család eltartásának gondja.

— Bizony, nem volt könnyű — mesélte tovább. — Segédmunkás voltam és hat pengő húsz fillért kerestem hetenként. Ve hát nem volt más választás, vállalni kellett a család érdekében.

Mintha óriási tehertől szabadult volna meg, mélyet sóhajtott, majd emeltebb hangon, hosszú éveket átugorva a következőkről kezdett beszélni:

— Kilencszáznegyvenhat tavaszáig voltam segédmunkás. Aztán a „kajóriás világ” ide-, jén a gyár jóléti osztályának’ vezetője lettem, majd konyha- főnöknek tettek meg.

Mondta, mondta, élénken, megállíthatatlanul. Többé nem lehetett visszatéríteni, hogy arról az elmúlt, régi, rossz időszakról beszéljen még.

— Amikor megszűnt a jegyrendszer, visszamentem az üzembe dolgozni. Addig a dolgozók ellátása volt a legnagyobb gondom. Azt hiszem, nem is panaszkodhat senki, még a füstölnivalót is megszereztem a férfiaknak — mondotta.

f • •

Otvenben kinevezték művezetőnek. Aztán üzemi diszpécser, majd ismét művezető lett. Sokat, nagyon sokat tud beszélni a felszabadulás utáni munkájáról, a dolgozók megváltozott életéről. Lelkesen szólt munkatársairól, arról, hogy milyen derék emberek. Oldalakat lehetne teleírni arról, amit minderről elmond, de kérdezzük meg inkább, mi volt a legemlékezetesebb számára ez alatt a húsz esztendő alatt.

Szégyenlősen, lehajtott fejjel válaszolt a kérdésre:

— Egyetlen napot sem hiányoztam húsz év alatt, beteg- állományban sem voltam. Csak a fizetett szabadságomat töltöttem távoli a gyártól. A legemlékezetesebb számomra és talán sohasem tudom elfelejteni, hogy egyetlen egyszer elkéstem.

Elmondta, hogy negyvenhétben történt az eset. Kerékpárt vásárolt. Addig naponta kétszer gyalog tette meg a négy és félkilométeres utat a gyárig és vissza. Az új kerékpár birtokában azt hitte, hogy 10—15 perc alatt beér. Elszámította magát. Elkésett.

Megkérdeztem tőle azt is, mi a legszebb emléke;

— Talán ez a húszéves jubileum — mondotta. Sírni tudtam volna, amikor a párttitkár elvtárs felköszöntött, ugyanis pártvezetőségi tag is vagyok. Nagy csokor virágot kaptam tőle. A KISZ és a szakszervezet is virággal kedveskedett. Most meg az igazgató elvtárs gratulált. A dolgozók is mind felköszöntöttek. Pedig nem is készültem rá. Csak úgy magamnak jegyeztem meg, hogy na, ma húsz éve annak, hogy átléptem a gyárkaput.

Farkas István

Két, egyenként 135 lóerős Ganz—Jendrassik Diesel-motor hajtja és 180 személy befogadására lesz alkalmas. Az első része fedett, itt rendezik be a bárhelyiséget és a hidegkonyhát. Presszógép és különféle italkeverőgépek egészítik ki majd az „úszóbárt’'. A hátsó rész teljesen nyitott lesz, hogy az utasok zavartalanul gyönyörködhessenek a táj szépségeiben és napozhassanak is.

Korábban hírt adtunk már arról, hogy

; a gyárban a kézzel hajt- ! ható alumínium tengeri memtőcsának mintapéldánya is elkészült.

! Azóta már hozzákezdtek á i praktikus metőcsónakok gyár- í tásához: a Szovjetunió és j Bulgária rendelt nagyobb (mennyiséget. A hazai hajö- igyárakban készült export ten- j geri hajókat is ilyen mentő- I csónakokkal szerelik fel;

| Elkészült a kétszemélyes | túramotorcsónak prototípusa i is. Ez a csónak különösen a i nyugati országokban keltett (nagy érdeklődést, elismerés- : sei nyilatkoztak róla a becsig i lipcsei és a damaszkuszi vásá- : ron. A motorcsónak sorozat- (gyártására év végére kerül : sor.

A Pannónia motorkerékpárokhoz használatos oldalkocsit ugyancsak itt gyártják; s most egy sokkal korszerűbb oldalkocsi prototípust is elkészítettek;

A rejtett sármenfővel ellátott ultramodern oldal- kocsi ugyancsak nagy elismerést szerzett a lipcsei vásáron.

Sorozatgyártására jövőre kerül sorj

Sí P.