Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
195«. SZEPTEMBER 13. VASÁRNAP ^OhKirlap AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN ' Sa::» a::::;:::::;;:;;,.,, MENTES IN ARCS TERME LŐ SZŐ VETKEZETI KÖZSÉGBŐL j!5!!!!SIj^^KSjM55S|5ö58SSSS5S*5S5S5SSSS5!i5f»555»5r5 ■*;**; jSpi Az inárcsi Március 21 Tsz nyílt levele Pest megye dolgozó parasztjaihoz Községünk Inárcs a tavasszal lett termelőszövetkezeti község, falunk minden földdel rendelkező parasztja tagja lett szövetkezetünknek. Fél évvel ezelőtt még mindannyian egyéni gazdák, többségünkben középparasztok voltunk. Szerettük a földet, igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint gazdálkodni. Elért eredményeinkkel nem kellett szégyenkeznünk, mégis éreztük, láttuk, hogy a mezsgyehatárok útját állják to- # vábbi fejlődésünknek, akadályozói jobb, nyugodtabb életünknek Szülőfalunk, családunk és évtizedek óla bírt földünk iránti szeretet vitt rá bennünket arra, hogy szövetkezetét alakítsunk és az egész falu erejét egyesítve éljük tovább életünket. Sokat hallottunk, olvastunk a szocialista nagyüzemi gazdagodás fölényéről. Ez év tavaszán hallottuk, hogy más megyék dolgozó parasztjai tömegesen lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. F.z a hír községünkben nagy visszhangot keltett és mindannyiunkat gondolkodásra késztetett. Ez időtájt nagyon sok szó esett falunkban a szövetkezetről és egyre több ember jutott arra az elhatározásra, hogy jó lenne Inárcson is termelőszövetkezetet alakítani. Végül is a szövetkezés gondolata győzött és szinte egyemberkéut írtuk alá A belépési nyilatkozatokat. Noha tudtuk, hogy a szövetkezeteké a jövő, sokat vívódtunk, s még a belépési nyilatkozat aláírása ntán is sok éjszakát töltöttünk el beszélgetéssel. tervezgetéssel. Aggódtunk a magunk és a családunk jövendő sorsán, sajnáltuk és féltettük földjein- ■ két. A biztos jelent, a megszokott egyéni gazdálkodást fájó szívvel hagytuk oda és cseréltük fel az újjal. Józan eszünk, a jövőbe vetett szilárd hitünk legyőzte kételyeinket és egyöntetűen, saját elhatározásunkból úgy döntöttünk, hogy még a tavasz- szal megkezdjük szövetkezetünkben a közös tevékenységet. Az a gondolat vezérelt bennünket, amit Láneos István tag társ tmk fejezett ki: ebben a szövetkezetben csakis mi, a tagok teremthetjük meg szorgalmas munkánkkal a jómódú életet. Akaratunk és szándékunk ellenére sem volt könnyű a közös munka megkezdése. A tagok szorgalmas munkája és a vezetőség igyekezete azonban elhárította az akadályokat. Fél eve munkálkodunk közösen egy akarattal. Most már látjuk, hogy amit cselekedtünk, a legokosabb volt. Ne»n kellett lemondanunk földjeinkről. Azok továbbra is a mi, a közösség tulajdonában vannak és azokat mi magunk műveljük meg. A mi akaratunk és elhatározásunk érvényesül, a közösen termelt javakból igazságosan, végzett munkája arányában részesül mindenki. Ma már mosolygónk azon, hogy milyen félve, kishitűséggel telve és bizalmatlanul tettük meg első lépéseinket a szövetkezeti gazdálkodás útján. Nyugodt lelkiismcrettel mondhatjuk, hogy nem csináltunk rossz cserét. Sőt, hozzá kell tennünk, mindannyiunk előtt most nyílt meg tulajdonképpen a paraszti felemelkedés útja. Említettük, hogy egyéni korunkban nem kellett szégyenkeznünk eredményeinken, piost pedig kijelenthetjük, hogy jelenlegi eredményeinkre méginkább büszkék lehetünk. Viszonylag későn kezdtük meg ,a folyamatos munkát, egyes gabonafélék vetésével el is késtünk. De a szakszerű növényápolási és más agrotechnikai munkák révén terméseredményeinkben ez nem éreztette hatását. Szinte valamennyi növényféleség hozama kiugró eredményt mutat és messze fölülmúlják az egyéni korunkban elért hozamokat, mind forintban, mind mennyiségben. Nem sajnáltuk földjeinktől a trágyát; ötszáztizenhét vagon szerves- és műtrágyát használtunk fel eddig. Összbevételünk szeptember 1-ig 1 800 000 forint volt, ebből 806 ezer forintot munkaegység- előleg címén a tagság vett fel, míg a bevétel többi részét, kereken egymillió forintot közös gazdaságunkba fektettük be. Ezen túl saját erőnkből csaknem egy-« millió forint értékű beruházást hajtottunk végre, romos épületeket alakítottunk át istállókká és fából építettünk új férőhelyeket. Saját erőnkből több helyen 160 férőhelyes szarvasmarha istállót létesítettünk, ezeket rövidesen benépesítjük állatokkal. Most épiil 600 férőhelyes juhhodá- lyunk. sertésfiaztatónk és borjúnevelőnk. Sorolhatnánk tovább fél év alatt elért eredményeinket, de úgy véljük, ezekből is látható, hogy megtaláltuk számításunkat, nem bántuk meg, hogy szövetkezetei alakítottunk. Saját tapasztalatainkon okulva kérjük a tavasszal alakult őszi kezdesd szövetkezetek tagjait, hogy ne tétovázzanak, hanem bátran fogjanak hozzá a közös munkához. Ha szeretik a földet, családjukat és falujukat, nein késlekednek a munka megkezdésével, hanem saját erejükre támaszkodva elindulnak az új élet útján. Tudjuk — hisz átéltük nemrég magunk is — nem olyan egyszerű felhagyni az egyéni gazdálkodás sál. Igaz, nem könnyű, de ezt a lépést minden dolgozó parasztnak meg kell tennie, ha józan eszére hallgat és nyu- godtabban, jobb körülmények között akar élni, mint eddig. Kérjük azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem léptek a szövetkezeti útra, nagyon komolyan vegyék fontolóra a szövetkezés gondolatát és bátor elhatározással mielőbb kövessék a mi példánkat. Ha szándékuk és elha- :>• tarozásuk mellé a szorgalmas | munka is párosul, gondtala- ^ nabb lesz az életük, mint bár- ^ mikor azelőtt. Kérjük mind az új szövet- ^ kezeti tagokat, mind az egyé- ^ mileg gazdálkodó dolgozó pa-^ rasztokat látogassanak el ^ hozzánk, tekintsék meg kö- ^ zös gazdaságunkat, nézzék ^ meg mai életünket. Ha ezt ^ megteszik, biztosak vagyunk | benne, követni fogják .a mi ^ példánkat, falujuk mielőbb ^ szövetkezeti községgé alakul ^ és elsősorban saját boldogulá- ^ sukra. hasznukra, haladékla-1 tanul hozzákezdenek a közös szocialista nagyüzemi gazdái- ^ kodáshoz. A 2200 holdas in ár esi | Március 21 Tsz 411 tagja ne- i vében: ^ Perényi István, Krizsán Jő- ^ zsef, Szuróczky István, Túr- ^ csány János, Kubik István, | Benkovits Ferenc, Kiss József, | id. Kovács Sándor, Faragó 5 István, Kurta János, ifj. II- | lés István, Jurászik István, ^ Macsat ai János és Macsatai ^ László, Rötzer János, ifj. Ko- ^ váes Sándor, Márkus János, ^ Szalai Sándor, a szövetkezet | vezetőségi tagjai és munka- ^ csapatvezetők „Jobb itt az életem // m csőinek s anyagilag is megtalálóim a számításomat. Nehéz volt felhagyni az egyéni gazdálkodással? — Nagyon nehéz. Tudja, a márciusi közgyűlés után azt hittem, beletelik legalább egy év, mire helyrerázódunk. Csa- Iódtim, méghozzá kellemesen. — Hiányzik még gyönyörűen gondozott szőleje, gyümölcsöse? — Miért hiányozna? — kérdezett vissza. — A miénk az most is. Engem bíztak rrteg a tez-ben a szőlő és a gyümölcsös kezelésével. Az ősszel 20 holdon telepítek gyümölcsöst. Örül a szívem, hogy megvalósíthatom régi elképzeléseimet, s hozzájárulok magam is a szövetkezet és a község felvirágoztatásához. — Vannak-e gondjai? — Akadnak. Nagy a felelősségem. sok a gond, de ezek másfajták. Nem kell törődnöm az adóval, az áru értékesítésével, a gépek, trágya beszerzésével, csak a rámbízott, elvállalt munkával. — Valóban elégedett? — Sokat kérdezték tőlem ezt mostanában. Bepsületémre mondom, elégedett vagyok. Jobb itt az életem máris, mint egyéni koromban. És hogy még jobb legyen, az már rajtam is múlik, ezért dolgozom legjobb tudásom szerint. Rötzer János munkacsapatvezető Rötzer János nevét sokan ismerik a megyében. Kitűnő borával ég kertészeti termékeivel az utóbbi években ötször nyert országos és megyei mezőgazdasági kiállításokon aranyérmet. Ez az elismerten nagyszerűen gazdálkodó középparaszt a tavasz óta a tsz- ben munkálkodik, munkacsa- patvezetőiként. Tegnap még egyént gazda volt, ma tsz-tag. Vajon hogyan érzi magát a szövetkezetben? — Saját elhatározásomból léptem a szövetkezetbe s nem bántam meg — mondta a napokban Rötzer János. — Jól érzem itt magam, megbeJól keresnek a tagok A Március 21 Tsz havonta a tervezett 40 forintos munkaegység felét, 20 forintot készpénzben fizeti ki tagjainak. A. fogatosok közül Bretka István 996 forintot, ¥j. Szemán Sándor 1142 forintot, Guzsván Pálné növénytermelő 636 forintot, Miczkó István 780 forintot vett fel előlegikéri szeptemberben, a Kovács Sándor brigádjába tartozó tagok pedig 1100—1300 forintot. Jövőre még nagyobb jövedelemre van kilátás a hat szakembert foglalkoztató tsz-ben. Nyolcvan hold spárgájuk fordul termőre, amiből legalább 1 800 000 forint bevételre számítanak. A jövedelemelosztás a kertészetben úgy történik, hogy minden 120 forint értékű megtermelt áru vjjjín egy munkaegységet írhatnak jóvá a tagok. Kovács Sándor brigádja 12 hold kertészetet művel, s eddig 230 000 forint bevételt ért el. A jövedelemelosztásnak ez a módja tetszik a tsz- tagjainak, mert kifejezi a valóban végzett munkát, sőt még azt is mérik, ki milyen lelkiismeretességgel művelte meg a rábízott területet. A tervek szerint jövőre egy munkaegység értéke a tsz-ben meghaladja az 50 forintot. 350 KÖBMÉTER SILÓ Pénteken este fejezték be az inárcsi tsz-ben a hatodik silógödör megtöltését. A 350 köbméter silón kívül 3000 mázsa réti- és lucerna-zónát is készítettek állatállományuk téli takarmányozására A dabasi járásban elsőnek az inárcsi dolgozó parasztok léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára: Inárcs szövetkezeti községgé alakult. Ezzel a lépesükkel megszüntették falujukban azt az évtizedes társadalmi és gazdasági egyenlőtlenséget, ami rányomta bélyegét a község fejlődésére. A község 5—6 millió forintos jövedelmének 60—70 százaléka felett 25—30 család rendelkezett, míg a többségnek, csaknem 400 családnak lényegesen kevesebb összeg jutott. Inárcs nem ősi település, alig öfven éves. Lakói még 1944-ben is 90 százalékban mezőgazdasági bérÉPÜL A JUHHODÁLY munkából éltek. A török megszállás idején Hinárcs név alatt (török szó, jelentése: hi- náros) szerepelt. Ez idő tájt elpusztult a község és mint hűbéri birtok, az inárcsi Farkascsalád kezébe került. A múlt század második felében Tolnai Lajos MÁV elnök-igazgató vette meg a birtokot. A századfordulón pesti kereskedők, ügyvédek és bankárok bérelték a földeket, majd 100—500 holdas területeket megvásároltak. Jellemző a felszabadulás előtti birtokállapotokra, hogy a község 4000 holdnyi területéből a 400 mezőgazdasági munkából élő család csak alig 500 holdat mondhatott magáénak. A felszabadulás után 2000 hold földet és 216 házhelyet osztottak ki a földnélkülieknek a faluban. Ezután gyors fejlődésnek indult a község. Beépültek a kiosztott házhelyek, majd villanyt és több kilométer hosszú bekötő-, utat kapott Inárcs. Kéttanter- mes iskola épült, kultúrház létesült és nemrég mozit is kapott a falu. Tavasszal, az átszervezésnél^ sokirányú felvilágosító és meggyőző munkára volt szükség. A falu lakóinak józan gondolkodására jellemző azonban, hogy az első belépőket rohamosan, alig egy hét alatt követte az egész község. A közgyűlést követő napon még huszonhatan jelentek meg a tsz-irodán és saját elhatározásukból ott írták alá a belépési nyilatkozatot. A többség akarata érvényesült és egy tsz alakult a községben, nem osztották meg a falu erejét. A közgyűlés után a szövetkezet tagjai azonnal megkezdték a közös tevékenységet. Alig fél év telt el azóta, hogy Inárcs dolgozó parasztjai mindannyian a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, de a tények bizonyítják, hogy érdemes volt szövetkezetét alakítani és hozzákezdeni a közös munkához. Néhány Sorban Szerves- és műtrágyára, valamint növényvédőszerekre több mint 600 000 forintot költött az idén az alig féléves tsz. ■k 50 000 forint visszatérítést kap a szövetkezet a gépállomási díjtételekből. ★ A 3004-es rendelet értelmében csaknem 300 000 forint kedvezményihez jut a tsz. ★ 300 juhot, 50 hízónak való sertést, 13 anyakocát és 2 tenyészkant vásárolt eddig a szövetkezet. ★ öt mélyfúrású kutat ásnak a télen a szövetkezet tagjai és növelik kertészetük területét (Az oldalt összeállította: Gsekő Ágoston) Biztos, nyugodt öregkor Nagy gondot fordít a szövetkezet a tavasszal belépett idős tsz-tagok életének, gondtalanná tételére. Az a cél vezérli a vezetőséget, hogy minden szövetkezeti tagnak biztos, gondnélküli, nyugodt öregséget teremtsenek. A szeptember havi közgyűlés hagyja jóvá elképzeléseiket, amelyek értelmében további kedvezményeket kapnak a munkában kiöregedett tagok. Alapelvként szögezték le, hogy aki idős kora ellenére akar és tud dolgozni, erejének megfelelő munkát kap a szövetkezettől. Minden idős tsz-tag egy hold háztáji földet művelhet, olyan területen, ahol nem okoz nagy fáradságot a föld gondozása í és kevés munkával nagyobb : jövedelmet biztosit. Általá- \ ban 600 négyszögölnyi kis gyü- | mölcsöst adnak a háztáji te- \ rülethez. Az idős tagok in- ; gyen kapják a talaj művelé- | séhez szükséges igaerőt, úgy- i szintén a háztáji földön meg- | termelt áruk hazaszálUtásá- ; ban, a föld megművelésében ! is messzemenő segítséget kap- ' nak. Saját erdeje van a tsz- nek. Az öreg tagoknak egy- egy szekér tüzelőt szállít lakásukra a szövetkezet díjtalanul. Nagy könnyítés az is, hogy az SZTK-díjat (évi 400 forint) idős tagjai helyett a szövetkezek fizeti k) a szociális alapból. Ezenkívül a munkaképtelen, d0 még nyugdíjra nem jogosult idős tagok, mintegy húszán, havi 200—400 forint támogatást kapnak a szövetkezet szociális alapjából. A földjáradékot a bevitt földterület arányában minden tsz-tag megkapja. Az idősek a törvényben előírt maximumot, aranykoronánként tíz kilogramm búzát vihetnek haza. A háztartási szükségletre szóló gabonát természetben, a többletet állami felvásárlási áron számítva készpénzben adják ki részükre. Kommentár nem szükséges. A fentiekből is látható, hogy a szövetkezet nemcsak munkaképes tagjaira gondol. hanem azokra is. akik rokkantak. avagy már képtelenek tel. jes értékű munkát végezni a közös számára. Jeszenszki Mihály 71 éves korában lépett a tsz-be. Tavaly j még három hold földecskéjéböl | éldegélt. A szövetkezet vezető- j sége Mihály bácsinak állandó j munkát biztosított, éjjeliőrnek I alkalmazta. Két 30 férőhelyes juhhodályt építenek a tsz tagjai saját erejükből. Október első napjaiban már itt tanyázik a szövetkezet 330 juha, míg a jelenlegi juhistállót baromfi- teleppé alakítják át Egy kis történelem
