Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

pest MEGY icMirlap 1959. SZEPTEMBER 13. VASÁRNAP • • Ötmillió forint városfejlesztésre Vácott Bekötwúf. járilarpükrzés, iskolabőví(és, napközi «((bonok létesítése, áj osztály at városi kórházban munkába Megyénk legjobban iparo­sodó városa kétségkívül Vác. Az elmúlt esztendőkben je­lentős üzemek létesültek a városban, s ez átformálta ar­culatát. A további tervek is azt bizonyítják — így pél­dául az Egyesült Izzó képcső- gyárának felépítése —, hogy létesítendő üzemek számára szívesen választják a jó fek­vésű várost az illetékes mi­nisztériumok. Hogyan tart lé­pést a jelentős ipari fejlődés­sel magának a városnak a fejlődése, milyen beruházások segítik, a lakosság kényelme­sebb életét? A kérdésekre adandó válaszért a legilleté­kesebbhez, Kiszel János elv­társhoz, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöké­hez fordultunk. — Mennyit költ ebben az esztendőben a tanács a város fejlesztésére? — Igen szerencsés hely­zetben vagyunk az idén. Ál­lami segítséget is kaptunk, s így több, nagyobbszabású do­lognak nekikezdhetünk, mert a rendelkezésünkre álló, több mint ötmillió forint lehetővé teszi, hogy olyan beruhá­zásokat is eszközöljünk, amelyekre eddig, éppen az összeg nagysága miatt, nem jutott erőnk. — Melyek esek a nagy be­ruházások? — Legjelentősebb beruhá­zásunk a Gombás; ut építése. A város külterületének egy részét köti ez össze a város­sal. Igen sokan laknák ott, akik eddig csak por- vagy sártengerban juthattak el a városba, munkahelyükre. A háromkilométeres útszakasz most makadámburkolatot kap, g ezzel egyúttal megoldjuk a Kossuth Tsz közlekedési prob­lémáit is. A munkálatok majdnem két és. félmillió fo­rintba kerülnek, s ha semmi rendkívüli nem jön közbe, ekkor az év végére az ül el is készül. — Mi a helyzet a belterü­leti utakkal? — Sok gondot okozott egy időben az egész várost elbo­rító por. Ezért néhány esz­tendeje rendszeres kezdtünk, s 1 minden esztendőben öt­ezer négyzetméter aszfalt- , burkolatú járdát építünk. Korszerű betonalapra kerül az aszfaltburkolat. Ebben az esztendőben többek között a Zrínyi utca Satlai utcáig ter­jedő része, a Magyar utca,, a Rádi út kap ilyen járdát. Folytatjuk az utak csatorná­zását is, ebben az esztendő­ben a Pacsirta- utca kap csa­tornát, a költségek körülbelül tízezer forintot tesznek ki. — Sok új magánház ép ül a városban. Sikerül-e megol­dani ezek közművesítését? A városi tanács jelentős összeget áldoz- arra, hogy a házhelyakciós terület közmű­vesítését megoldja. Igen so­kan építkeznek a Lajos-telep folytatásaként, s a városi tanács a vízellá­tásra háromszázezer, a villanyhálózatra pedig kétszázezer forintot for­dít, nem lehet hát panaszra ok az építkezők körében. Javítjuk a város köztisztaságát is. Eb­ben az esztendőben 134 000 forintot fordítottunk szemét­gyűjtő-kocsik beszerzésére. — Sok gondot okozott a város vízellátása. Van-e va­lami javulás? — A város vízellátása, saj­nos, most is igen nehéz. Alapvető változásra lenne szükség, de ezt a városi ta­nács saját ereiéből megoldani nem képes. A lehetőségekhez mérten igyekszünk változtatni az áldatlan helyzeten, s ne­gyedmillió forintot költünk a Buki-szigeti vízmű trafóházá­nak felújítására, de hangsú­lyozom, hogy ez távolról sem oldja meg a problémát. Ha már ilyen természetű beruhá­zásoknál tartunk, hadd mond­jam el, högv a városi tanács a kórház számára majdnem ne­gyedmillió forintot bizto­sított korszerű röntgen- • osztály felállítására. — Oktatási, művelődési téren mit kap a város ebben az esztendőben? — A Rákóczi téri óvodát napközis óvodává alakítjuk át, ennek költsége kétszáz­ezer forint. Uj napközit léte­sítünk a Báthori utcai isko­lában is. Biztosítottuk a megfelelő összeget a Gom­bási út; iskola felújítására, bővítjük — jelentős költség­gel — a közgazdasági techni­kumot, s biztosítottunk anyagi lehetőséget a járási könyvtár­nak könyvvásárlásra. Művelő­dési házunkban a mozit át­alakítottuk szélesvásznúra, a költségek 135 ezer forintot tettek ki. Több, mint ötven­ezer forintot adtunk támoga­tásként a sportkörnek is. — Milyenek a jövő évi tervek? » ■— Erről korai lenne még beszélni. Először fejezzük csak be azokat 'az építkezése­ket, amelyeket elkezdtünk, s utána sor kerülhet a jövendő terveire is —: fejezte be nyi­latkozatát Kiszel elvtárs. — mottó — Szeptember 14-én temetik Bölöni György elvtársat Bölünj György elvtárs te­metésének megrendezésére ala­kult bizottság közli, hogy Bö­löni György elvtársat, a párt hű harcosát, az Irodalmi Ta­nács elnökét, az Élet és Iro­dalom főszerkesztőjét szep­tember 14-én 13 óra 30— 14.30-ig a Kerepesi úti te­metőben ravatalozzák fel. Te­metése ugyanott délután fél 3 órakor lesz. Korszerű húsbolt nyílik Kartalon A kartaii húsbolt ellen egészségügyi szempontból annyi kifogás merült fel, hogy a járási orvos többször is bezáratta. Miután azonban a* több mint ötezer lakosú községben más üzlethelyisé­get nem tudtak a húsárusítás céljára rendelkezésre bocsá­tani, időnként kisebb-nagyobb, de sohasem megfelelő tataro­zás után újból megnyitották a hatóságilag lezárt üzlethe­lyiséget. Most végre megol­dódik a községnek ez a sú­lyos problémája, egy kis há­zat alakítanak át húsbolttá. Az t átalakítási munkálatok­hoz már hozzáfogtak, s a hó végére meg is nyílik az új f öldmü vesszővé í keze ti húsbolt. mai nap 1959. szeptember 13, vasár­nap, Ludovika napja. A Nap kél 5.18 órakor, nyugszik 18.02 órakor. A Hold kél 15.58 órakor, nyugszik 1.10 órakor. 1959. szeptember 14, hétfő, Szerénke napja. A Nap kél 5.19 órakor, nyugszik 17.59 órakor. A Hold kél 16.35 órakor, nyugszik 2.18 órakor. Várható időjárás: csendes, száraz idő, kevés nappali fel­hőképződés. Reggel párásság, a völgyekben ködök. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 9—13, legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap 24—27 fok között. Távolabbi kilátások, szép, meleg idő tovább tart. — AZ. ELMÚLT HÉTEN 70 CSALÁD lépett be Ceglé­den a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetbe. Az új tagok november 1-vel kapcsolód­nak be a közös munkába. Az új belépőkkel a tsz taglét­száma 230 főre gyarapodott. Üj tűzoltószertár épül Hévízgyörkön. Az új szertárat a hónap végén át is veszik a tűzoltók A Föld mélyének titkait fedi fel a tellurikus áram « . Hova csap legtöbbször a villám? — Biztos módszer a barnaszéntelepek mélységének és vastagságának meghatározására Az V. nemzetközi geofizi­kai ankét munkájáról dr. Se­bestyén Károly, a Magyar Geofizikai Egyesület főtitká­ra, Bencze Pál, Ádám Antal tudományos kutatók foglal­ták össze tapasztalataikat: — A geofizikust a földkéreg érdekli. Ismernie kell ennek a kéregnek elhelyezkedését a különböző tájakon — például az'Alföldem —. tudnia kell, milyen a mélysége, mert az évmilliók során a földké­regre rakódott az az üledékes kőzet, amely számunkra oly fontos és nélkülözhetetlen ás­ványanyagokat, például az olajat és a szenet tartalmazza. A koráhbi ankét a ink on az el­méleti geofizikai vizsgálódá­sokról, földszerkezeti kutatá­sokról számoltak be a tudó­sok. A mostani tanácskozáson azonban az elméleten kí­vül helyet kapott a gya­korlati geofizika is. — Az egyik kérdéscsoport például, ami a mindennapi bányászkodásnál nélkülözhe­tetlen, az úgynevezett elektro­mos és radioaktív karotázs- vizsgáiat. Ezek a kutatások lezárnak egy hosszú kísér­leti szakaszt. Az új módszer eredményeként biztosan meg­határozhatjuk, hogy a Föld mélyén milyen vastag és mi­lyen mélységben helyezkedik el a szén- vagy-az olajtároló réteg. A szénkutatásnál ré­gebben fúrás közben úgyne­vezett magokat emeltek ki a földből és ebből következtet­tek a rétegek összetételére. Ez azonban gyakran pontatlan volt, mert például fúrás közben az átharántolt szén ö&szétöredezett és így néha át­fúrtak egy széntelepet, s nem tudták, hogy a fúrás szénben haladt. Most. a Iemélyitctt fúrásban elektromos és radioaktív vizsgálatok egészen ponto­san megmutatják a szén­réteg elhelyezkedését, vas­tagságát, mélységét. A té­vedés szinte kizárt, • Az eredmények már megmu­tatkoztak a barnaszenek ku­tatásánál Tatabányán, Bor- sodbán és másutt. — A korszerű geológiai ku­tatási módszerekkel, a szeiz­mikus vizsgálattal ismerték meg a hajdúszoboszlói nagy gázmezőt A gyakorlat tehát igazolja, hogy a mindennapi élet hasznosítja, mégpedig eredményesen, a tudományt. — Egy másik gyakorlati té­maköre a tanácskozásnak a földi árammérés. A Föld kér­gében jelentkező természetes (tellurikus) áramot hazánk­ban 1952 óta mérik folyama­tosán. Megállapítják az ára­mok természetét, így erős­ségét és irányát a térben és időben, kutatják, hogy különböző tényezők (mint például napfoltkitörések) hogyan változtatják meg az áram természetét. A tellurikus árammérések tá­jékozódást nyújtanak az alapihegység domborzati vi­szonyaira — amire rakodott az ülepedett réteg — s így következtethetnek például az olajtároló rétegek fekvésére, föld alatti elhelyezkedésére. Ma már rendszeres ipari mé­résekre kerül, sor a Nagygl- földön, a Mátra aljában, s így közvetlen segítséget kap az olajbányászat a viszonylag el­vont tudománytól. — Több különleges téma is található az ankét előadás- sorozatában, így „A villámcsa- pási helyek és a földtani szerkezetek összefüggése”. Az összefüggések vizsgálata előtt megállapították, hova csap be legtöbbször a villám. Ren­delkezésre állt a villámkár- statisztika, amelynek azon­ban gyenge pontja, hogy csak lakott területekről ad tájé­koztatást. A másik vizsgálati lehetőség: az elektromos táv­vezetékek üzemzavaraiból kö­vetkeztetni a villámcsapás gyakoriságára. Ennek viszont az a gyenge pontja, hogy az adatok helyessége függ a há­lózat állapotától. Ezeknek a nehézségeknek ellenére azon­ban máris meg lehet állapí­tani, hogy a villámcsapások ott je­lentkeznek sűrűbben, ahol a területek földtani szem­pontból zavartak, vetők tagolják. A földtörténet bizonyos korá­ban különböző erők össze­gyűrték. egymásra tolták — ; megzavarták — a rétegeket. !Nem egységes, nyugodt, a kü- ! lönböző rétegek elhelyezkedé- !se. Magyarországon tehát ! gyakoribbak a villámcsapások ! a peremvidékeken, így az ! Alföld északi peremén, Váctói ; Miskolcig, a Dunántúlon pe- t dig Keszthelytől Székesfehér- ! várig. Később a lecsapódási ^helyek megállapítására rádió- : lokációt használnak, ami pon- ! tos mérési lehetőséget nyújt, ! tehát az összefüggésvizsgálat S is alaposabb lesz. i — Néhány példa tehát azt ! igazolja: ,a konferehcia gya- ! korlatilag is szép eredménye- 5 két ért el. Hozzá kell fűzni ! azonban rögtön, hogy az el- ! méleti problémákban is sok ! érdekes kérdésre "adott vá- j laszt. Márpedig az elméleti ! előadások — ha nem is köz- ! vétlenül — de támogatják a í gyakorlati munkát, mert hi- > szén a földkéreg alapos meg- I ismerése a távolabbi nyers- ! anyagkutatás egyik elenged- ; hetétlen feltétele — hangzott ! a tájékoztatás. Hl Tuszan-harmincan állnak sorban a törteti tanács- háza folyosóján, Vásárnap van, a marhalevelek átírása folyik. A felek türelmesen várakoznak, míg sorra kerül­nek. A munka gyorsan ha­lad, mindenki elégedett. Am egyszer csak egy csontos ar­cú öreg izgatottan átverekszi magát a tömegen. Benyit a megfelelő szobába, s egyene­sen a vb-titkár ajtaján kopog­tat. — Mi a panasz, öreg? — fo­gadja vidám, s kissé évődő hangon a titkár. — Hej, haj — sóhajt na­gyot a 66 éves Pozsár Kál­mán. S míg zavarában lábát váltogatja, ránk, idegenekre sandít. — Mondja csak bátran. — A pénzemért jöttem... — Ide?..-. — Hát... hogy kimuzsikál­tuk a mulatságot. — Ahá. A vb-titkár már sejti, mi­ről van szó. Nyilván az ilyen ÖNBIZALOM természetű panasz nem az el­ső a prakszisában. Az öreg felbátorodva bele­kezd mondókájába. A papír- fecnit közben határozottan le­teszi az íróasztalra. — Itt az írás róla. — Ez már valami. Lássuk csak ... azt mond ja ... Pécsi Ambrus szakszervezeti bizal­mi... Ez kicsoda? — Üneki kellett vöna fi­zetni a nótát... de nem f i­zette. Lassan-lassan kigombolyod. nak a história szálai. Az öreg vályogtgpasztót augusztus 20- ra Török Józsi törteli munkás muzsikálásra hívta meg a Nagykőrösi Állami Gazdaság Ságvári üzemegységébe. Kál­mán bácsi nyomban felfogad­ta Völgyi István és Burai Károly zenésztársait, akik eleget téve a megbízatásnak, közmegelégedésre egész éj­jel húzták a talpalávalót. Sőt, még Lavotta szerelmét is el­játszották az arra áhítozók- nak. Az írás azonban sem­mire sem kötelez. Csupán egy cím, valaki ötletszerűen rá­írta a szakszervezeti bizalmi nevét. — Aztán miben állapodtak meg? — kérdi a titkár. — Ük azt mondták, hogy egy százast kapunk fejen­ként ... meg piát is a vacso­rához. — Megkapták? — Meg. Kocsin jöttek ér­tünk. Olyan voltam, mint egy nagyságos úr. De lóvé se­hol ... — Már most mit csinál­junk — így a titkár. — Hát... mit lehet? ... tár­ja szét karját, az öreg Pozsár. — De én bevasglom rajtuk, engem nem vernek át!. — JOVÖ VASÁRNAP AVATJÁK Táborfalván a község új több száz személyi befogadó kultúrotthonát. A mindent igényt kielégítő, mo­dern kultúrházat nagyrészt társadalmi munkából építet­te a község. — A PÉCELI baromfite­nyésztő szakiskola hallgatói látogatásra készülnek a tö­köli Vörös Csillag Tsz-be, ahová ezentúl termelési gya­korlatképpen rendszeresen eljárnak. — ISKOLAÉPÍTÉSHEZ kezdtek társadalmi munká­ban Budakalászon. A négy­tantermes iskolaépület fel­építéséhez a község 250 000 forint beruházási hitelt ka­pott, 40 000 forintot használ­nak fel községfejlesztésből, és az építkezésen a lakosság is részt vesz. A tervek szerint a jövő iskolaévre már átad­ják rendeltetésének az új is­kolát. — TÖBB MINT FÉLMIL­LIÓ simavesszőre kötött ed­dig szerződést Cegléden az egyéni gazdákkal és a ter­melőszövetkezetekkel a Sző­lőoltvány és Faesemetefor- galmi Vállalat. Az éves ter­vük: hétmillió. — a Ráckevei járás Pataki Istvánról elnevezett munkásőr zászlóalja a napok­ban tartotta ünnepélyes zász­lóalj gyűlését, ahol az új munkásörök felavatására is sor került. — 30 NÉPNEVELŐ-PÁR közöttük 10 pártonkívüii tsz-tag — látogatja meg Érden ma délelőtt a falu egyénileg dolgozó paraszt­jait. A népnevelők ismerte­tik a tsz-ek munkáját, fej­lődését és terveit. — SZÁZHÚSZEZER FO­RINT megtakarítását vállal­ták a Diósdi Csapágygyár KISZ-i'iataljai. Eddig a lel­kes fiatalok 3Z0 000 forintot takarítottak meg és újabb takarékossági vállalást tet­tek a pártkongresszus tisz­teletére. — 38 FIATAL vesz részt a Budakalászi Gyapjúgyár „Szakma ifjú < mesterei’ cí­mért folyó mozgalmában. A fiatalok a fonó-szövő és csé­vélő szakmában bővítik tu­dásukat, bekapcsolódva a munka verse nybe. A TELEVÍZIÓ MAI MÜSOBA: 10.00: Ifjúsági fi lm ni;, tine. I. Bölcsők (magyar film). 2. Mackö- szöktetés (magyarul beszélő cseh­szlovák film). 16.00: Közvetítés a Mezőgazdasági vásárról. 19.00: Egy, kettő, három. Molnár Fe­renc egyfelvonásos víg.íátéka a stúdióból. 20.00: Élőú.iság. 20.30: A hercegnő és a hét lovag. Pus­kin meséje nyomán készült né­met balettfilm. ROYAL OPERA a A ROYAL OPERA MÉHPEMPŐS KRÉM elősegíti a bőr rugalmasságát, vérbőséget okoz, miáltal a bőr regenerálódik, felfrissül. Rend­szeres használata különösen a kis hajszálráncok eltüntetésére kiválóan alkalmas. ! — Ne is hagyja, Kálmán bá- \ esi. \ — Nem is. A papírt az ag? \ rimónus adta. — Na lássa. Akkor vele \ kell megbeszélni. Vagy talán ! először beszéljen Török Jó-: zsival, aki magukat meginvi- \ tálta. Az öreg muzsikus egy kis \ ideig töpreng, majd felcsillanó \ szemmel rávágja:-*■ Ez jó lesz. El is megyek \ hozzá. Mert én behajtom raj- i ta a muzsikálást. Be én...! Kaionaember voltam — teszi i hozzá, már nem is haraggal, \ sokkal inkább büszkeséggel,: hogy erről itt, a hatalom hi- \ vatalos helyiségében mint \ döntő fontosságú érvről szól- \ hatott. Arcán is látszik, hogy \ ha pénzt nem látott ís még, \ önbizalmát visszakapta. Erről vallanak különben \ majdnem döngő léptei is,! amint távozóban végighalad a j tanácsház folyosóján. András Endre >

Next

/
Oldalképek
Tartalom