Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

Az egészségügyi helyzet kedvező alakulásáról nyilatkozik a tiszti főorvos

megyei Tanács vállalata. A részlegekben töltőtoll-, műanyag-, bakelit-, alugrafik-a- gvár talányokból ez évben 9 millió forintos termelési értéket állítanak elő.

Töltik a festéket

I*. y<, (sges**.

E heti kellemetlen kérdéseink

Ezúttal a Balázs Árpád utcai lakosoktól kérdezzük; mikor tervezik a vízvezeték árkának visszatöltését?

Vagy csak addig tartott az ígéret ameddig bevezették a vizet?

Ha így megy, a tél elviszi az utcából a régen óhajtott és szükséges nedűt.

★

Meddig tűrik még, hogy az Ignatovity Jákob (a volt Thurzó utca) és a Dumtsa Jenő u. sarkán szemétláda éktelenkedjen?

A házban levő kiskereskedő ott tárolja ugyanis a rothadt zöldséget és gyümölcsöt az üzlet egyéb szemetével együtt.

TORNYAI JÁNOS

(1869-1936)

A fiatal festő Munkácsy Mihály nyomdokain indult, s hamarosan megtalálta a neki leginkább megfelelő stílust. Mindvégig szű- kebb hazájának, Hódmezővásárhelynek élményei éltették. A paraszti sors festője vált. A szegényparaszti származású festő képzeletét a magyar falu belső ellentétei foglalkoztatták.

A XIX. és XX. század fordulóján a nagybányai és a szolnoki művésztelep tagjai megindították a kérlelhetetlen harcot a valóság, az emberi élet. a természet igazabb ábrázolásáért. Ebben az időben vallja Tornyai is: „Én az életet akarom kifejezni!” A fővárosi művészmlág ekkor még nem ismerte Tornyai nevét. Külföldi útjáról hazatérve, vágyakkal telten érkezett szülőföldjére. Sok nehézség után 1903-ban végre műteremhez jutott. Munkásságának e korszakában született a „Népoktatás tanyán” és a „Szitáló leány”. Már ekkor foglalkoztatni kezdte a „Juss” problémája. Az 1910-es évek voltak a leginkább termékenyek. Harcostársa, Koszta József művészetével szemben Tornyainál sokrétűbben jelenik meg a korabeli magyar paraszti valóság. Képeinek lilásszürlzés alföldi tájai komor hangulatot keltenek. Plebejus szemléletű festményeit a „grófi szérű” paraszti nyomorúságának élménye hevítette. Művei érzékeny lelkiismeretről és felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot.

Az ezredéves felbuzdulás idején Tornyai volt az egyetlen, aki a Rákóczl-kor hagyományaival alkart szerepelni. Szülővárosa anyagi okokra hivatkozva — Munkácsy ajánló sorainak ellenére — nem rendelte meg a tervezett képet. A művész képzeletében azonban tovább élt. és érlelődött a Rá- kóczl-hae:iománv ábrázolásának terve. Majd egy évtizeddel később mégis elkészült a kép. Ez a ..Rákóczi Rodostóban” című mű, melyet Tornyai a Műcsarnok 1904. évi tárlatán

mutatott be, megrázó erővel fejezte ki a nagy idők emlékét, az „egyedül hallgatom tenger mormolását” hangulatot. II. Rákóczi Ferencet fáradt öregként, magába roskadtan, szélesen redőzött fekete köpenyben ábrázolta.

Évekkel később. 1908-ban hozta létre az élményék, elképzelések további érlelése Nagy Bercsényi Miklóst ábrázoló festményét, amely ma Hódmezővásárhely városi tanácsházának dísztermét ékesíti. Ez a mű a századforduló és a XX. század elejének legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Nemes vezéri testtartás, melegséget kifejező és biztonságot sugárzó alak, alföldi magyar parasztarc jellemzi a szabadságharcosok Bercsényijét, a magyar függetlenség harcosát.

Tornyai nem csupán művészi, hanem erkölcsi problémának és kötelességnek érezte a Rákóczi-liagyomány ábrázolását, méltóan ahhoz a festőhöz, aki harminc éven keresztül vívódott befejezetlen főművével, a „Juss”-sal, hogy hihetően ábrázolhassa a paraszti életnek, nyomorúságnak drámai ellentmondásait. A Rákóczi-hagyományt ébrentartó képek jellemzője a nagyszerű emberábrázolás, a drámai hév és erő.

Az 1910-es években alakult ki Tornyai művészetének új témaköre: az alföldi táj ábrázolása. Egyik levelében írta: „Újabban inkább az eget szeretem festeni, vagy a pusztát. Ennek is a lelkét inkább, mint a külsejét.” Festészetének a táj felé való fri kozott fordulásával egy időben rendezte első budapesti gyűjteményes kiállítását. Ez volt valójában első nagyobb szabású bemutatko(II. folytatás)

zása a fővárosban, mikor vagy 300 képét mutatta be. Mártélyi éveiben teljesedett Jet a maga egészében, a legigazabban alföldi tájképfeétészete. Legkiforrottabb, legbefe- jezettebb alkotásait e tájképei között találjuk. (Tanyarészlet, Tiszaparti reggel, Mártélyi fa, Faluvége stb.)

Tornyai 1919-ben Pestre költözött. Ott nehezen talált magára, s szörnyű nyomora nehezítette munkásságának folyamatosságát. Továbbra is foglalkoztatta a parasztság politikai mozgalmainak depressziója idején a „Juss”. Ennek első megfogalmazása még 1904-ből való. Vagy harminc vázlatot, tanulmányt, rajzot készített ehhez. A téma, az örökségen összevesző és marakodó parasztcsalád a XIX. századi festészet forma- nyelvére utal. 1930 körül művészi vajúdásának legjobb terméke, a „Juss” nagyméretű vázlata.

Az 1933-as év hatalmas vászna a Műteremben, mely Munkácsy stílusának legméltóbb folytatása. Ez hozza meg számára végre a hivatalos sikert. Állami aranyérmet kap, majd a Képzőművészek Uj Társasága (KÚT) is tagjául választja, a következő évben, 1934-ben pedig elnyeri a Szinyei Társaság nagydíját.

Tornyai művészi korszakának második legtermékenyebb ideje az 1933—34-ben a Szentendrei Művésztelepen töltött pár hónap. Innét írja: „Én most már egészen másképp festek, csupa színt, meg napfényt, sárgát, rózsaszínt. — Azért, mert kell á nap nekem öreg vagyok, oszt fázom.”

A láng valóban utolsót lobbant! A szentendrei korszák a harcban elfáradó művész utolsó fellángolása. Hasonló ez az időszak Fényes Adolfnak ugyancsak szentendrei munkásságához. Mindkettőjük témaköre ezekben az években, a Szentendrén való tartózkodás időszakában megváltozik. Mindkettőnek palettája kiszínesedik. Míg Fényest a kisváros ódon hangulata, régi utcái érdeklik, Tornyai virágcsendéleteket és szentendrei művésztelepi parkrészleteket fest harsogó napfény áradatában. Itten készült műveinek döntő többségét a hódmezővásárhelyi, róla nevezett múzeum őrzi. Fára, falemezre, ritkábban vászonra olajjal festett képei általában kisebb méretűek, hegjobb közülük a „Lépcső Szentendrén”, mely a művésztelep bejáratát örökíti meg a park felől. Hozzávetőlegesen 30-ra tehető a városunkban született képek száma. Az említetten kívül a legsikerültebbek: Szentendrei éjjel, Szentendrei parkrészlet, Szentendrei parkrészlet csirizét etető nővel, Szentendrei park alakokkal, Szentendrei parkban piros ruhás nő. Szentendrei parkrészlet kosarat vivő kékruhás nővel, Szentendrei részlet, Szentendrei műterem.

Tornyainak ezeket a képeit a komor alföldi hangulat helyett sajátos impresszionisz- tikus látás, oldott festőiség jellemzi.

A nagy művésznek röviddel halála előtt még megadatott, hogy a vásárhelyi művészek és műbarátok által létrehozott Tornyai Társaság megünnepelhette 50 éves festői jubileumát.

Tornyai festészete haladó hagyományaink közé tartozik. A senkinek sem kegyelmezd demokrata Halál nemcsak a magyar művészéletet fosztotta meg 1936-ban Tornyai halálával egyik jelentős alakjától, hanem Szentendréi is egyik legnagyobb barátjától.

Dr. Baross Lajos

A munkakörök ünnepe

A szentendrei járási mun- kásor-egyséjf kedden délután tartotta a kiképzési évet megnyitó ünnepségét.

A városi tanács nagytermében tartott ünnepségen megjelentek a járási pártbizottság, a honvédség, rendőrség, tanács képviselői, és a meghívott vendégek.

Sápi Lajos, a munkásőrség szentendrei járási parancsnoka, a kiképzési évet megnyitó díszparancsa után. Korsós László, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja üdvözölte a munkásőröket. Ezekután a korábbi kiképzésben kiváló eredményeket elért munkásőröknek a járási parancsnok kiosztotta a díszokleveleket, kitüntetéseket és jutalmakat.

Az ünnepség a munkásőrség lőkilsépzési feladatainak végrehajtásával fejeződött be.

^ A város különböző pontijain, legelemibb munkakörül- ^ menyeket is nélkülöző helyi- ^ ságekben, majd száz szent- $ eruirej és környékbeli ember- $ neit biztosít munkát a Pea

KilencmiUiós évi terv

| a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat

szentendrei részlegeinél

s

I

j A kormányzat rendelkezése szerint a gazdag termésre, valamint a tárolóhelyiségek hiánya miatt | igénybe lehet venni kultúrottho- | nokat is tárolásra. Ez ha fáj is,

; megértjük, szükség: van rá.

De nem értjük: miért van az, hogy a községi kuitúrotthont igénybeveszik, s ugyanakkor a tsz kultúrterme ásít az ürességtől, sem gabona, sem kultúr- szomjas közönség, sem az utóbbira irányuló törekvés nem mutatkozik. Legyen ott a gabona és a községi fiataloknak legyen helye a községi kultürotthonban.

létén gyermekjáték következtében.

A tűzoltóságnak a tűz megelőzése és a mentés a feladata, éppen ezért azok ellen az emberek ellen, akik nem tartják be a tűzrendészed szabályokat, eljárást indítanak A múlt évben 141 esetben, az idén pedig ez ideig 50 esetben kellett eljárást indítani.

Mindezeket Bezzegh Péter tűzollófőhadnagy elvtársiéi, a j árási tűzoltó alosztály parancsnokság vezetőjétől tudtuk meg, aki ismételten hangsúlyozta, a, fűtési, idény megkezdése előtt szükséges javítások elvégzésének fontosságát.

El mondotta ezenkívül, hogy a tűzoltó elvtársak akkor sem pihennek, ha nem kell tűzesethez kivonulmiok. Mindig akad munka a laktanyában. A . kiképzésen kívül komoly társadalmi munkát végeznek, Legutóbb is mintegy 80 000 forint értékben lefestették az egész épületet és megjavították a tetőzetet.

Gondolnak a szórakozásra is Saját pénzükön televíziót vásároltak, szorgalmasan olvassák a könyvtár könyveit, mindnyájan részt vesznek az általános iskolai levelező oktatáson, MHS-lövészeten és a járási röplabda-bajnokságon.

Még egy hónap és megkezdődik a fűtési idény. Ilyenkor kell elvégezniük az embereknek a legfontosabb tüzelőberendezések felülvizsgálatát: kémények kiégetését, padlások lomtalanítását, onnan mindennemű gyúlékony anyag eltávolítását, villamos-berendezések javítását. El kell helyezni ezenkívül a padláson oltóhomokot is.

— Miért szükséges erről írni? — kérdezhetné valaki,

Szükséges, mert az 1958-as esztendő, de ennek az évnek a tűzesetei is azt bizonyítják, hogy a gondatlanság sok esetben okozott igen komoly anyagi károkat. 1958-ban például a járás területén 18 esetben kellett kivonulnia a tűzoltóságnak. 1959-ben pedig már eddig is kilenc esetben vált szükségessé a tűzoltók beavatkozása. Augusztus 2-án például a Pomázi Posztógyárban gondatlanság következtében az egyik raktárban öngyulladás folytán olyan veszedelmes tűz ütött ki, amelyik. ha a tűzoltóság nem avatkozik be kellő időben, tízmillió forint kárt okozott volna. A tényleges tűzkár így is meghaladta a negyvenezer forintot.

A múlt évben három, az idén pedig két alkalommal keletkezett tűz a járás terüElőzzük meg a tűzeseteket!

jedeknű plakátokról, melyek ötletes formában hívnák fel a kirándulók figyelmét azokra a veszélyekre, amit a felelőtlen szemetelés okoz. Ezeket a plakátokat aztán el kellene helyezni a HEV-ko- csikban, autóbuszokon, hajóállomásokon és mindazon forgalmas helyeken, ahol a kirándulók megfordulnak. Ugyancsak meg keltene keresni a turistaegy esti let eket, a társas kirándulások megszervezésével foglalkozó intézményeket, hogy tudatosítsák tagjaik és ügyfeleik körében a tisztaságra való fokozott és felelősségteljes figyelmet.

fordult elő, ami aránylag elég sok. Eddig is hangsúlyoztuk, de' úgy gondolom, hogy sohasem eléggé: a megbetegedések óriási százaléka elkerülhető, ha a piacon vett és nyersen fogyasztott élelmiszereket folyó vízben alaposan megmossuk.

Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a gyümölcsre tapadt kórokozó baktériumok 90 százaléka eltűnik az alapos lemosással. Minden eszközt és módot meg kel’l ragadnunk, hogy ezt az egyszerű tényt a nagyközönség körében tudatosítsuk, mert a védekezésnek ez a legegyszerűbb, de egyben leghatásosabb módja.— Ugyanez érvényes a járványos májgyulladás megelőzésénél is, de itt hozzá kell tennem, hogy az ilyen betegségben szenvedőik környezetének kínos pontossággal kell ügyelni az állandó tisztálkodásra, a WC-k mésszel való fertőtlenítésére és a legyek irtására. Májgyulladásos megbetegedés 18 esetben fordult elő.

— Sokat szenvedett á lakosság az esős nyár következtében fellépett szúnyog- és légy-invázió miatt. A vidéket háromszor permeteztük végig repülőgépről és ennek még is volt a kellő eredménye, ha a nyáreleji esőzések miatt nem is teljes mértékben. Jellemző ennek a védekezésnek hatására, hogy egy egységnyi állott ■ .Vízben' permetezés előtt 100—V20, permetezés után pedig csupán 6 db szúnyoglárvát találtunk.

Megkérdeztük a tiszti főorvost. milyen intézkedéseket lehetne tenni a hétvégi kirándulók és turisták felelőtlen szemetelése elten?

— . Sajnos, ismerjük < ezeket a kellemetlen jelenségeket és tudatában vagyunk annak, hogy a Duna-partnak és a turistautak környékének beszennyezése milyen káros következményekkel jár. Az ilyen viselkedés megelőzése elsősorban nevelési kérdés, amit az iskolában kell elkezdeni. De ezen túlmenőleg célravezetőnek tartanám, ha a Dunakanyar Bizottság gondoskodna megfelelő, kis terA nyári évad befejeztével nemcsak a Dunakanyar üdülői, vendéglátó-helyei s a közlekedés,: vállalatok készítenek összegező beszámolást forgalmukról, eredményeikről, pótolandó hiányosságaikról, hanem azok az intézmények is, melyek a nyaralók és kirándulók tízezeréivel megnőtt lakosság egészségére, testi épségére vigyázni hivatottak.

Megkérdeztük dr. Szepessy Barna tisztifőorvost, hogyan alakult a város és a járás egészségügyi helyzete az elmúlt nyáron?

— A nyaralási idényben különösen három betegség szokott ~ területenként váltakozva fellépni, mégpedig a gyermekbénulás, a yérhas és a járványos májgyulladás. A nyár második felében országosan is észlelhető volt a gyermekbénulási megbetegedések bizonyos hulláma, azonban ez mind számbelileg, mind intenzitását nézve lényegesen alatta maradt a két évvel ezelőttinek. Mert míg vámosunkban és a járásban 1957. évben 17 megbetegedést észleltünk, az idén mindössze 6 eset volt, ebből Pomázon 3, Leányfalun 1, Tahitótfalu- ban 1 és Pócsmegyeren 1. Szentendrén megbetegedés nem fordult elő. Ezek a számok is mutatják, hogy a kellő időbeni védekezés, amit a kormányzat nagy áldozatokat kívánó gondoskodása a teljesen friss oltóanyag, a Salk- szérum szükséges mennyiségben külföldről történt beszerzésével tett lehetővé, meghozta a járvány csökkentésében. illetve elhárításában várt eredményt; A szérumból mi is megkaptuk a kívánt meny- nyiséget és így 5 eves korig valamennyi gyermeket beoltottuk, sőt az 5 éven felüliek is részesültek oltásban, — akik már a megelőző években kaptak 2—2 oltást — ha a szülők ezt kívánták. Ennek köszönhető, hogy az észlelt 6 eset közül csupán kettő járt bénulással. Halálos kimenetelű megbetegedés nem volt. Természetes, hogy a Salk- szérummal való oltást a későbbi. sorrakerüló nemzedékek is megkapják.

— Vérhas-megbetegeriés 35