Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

Az egészségügyi helyzet kedvező alakulásáról nyilatkozik a tiszti főorvos megyei Tanács vállalata. A részlegekben töltőtoll-, mű­anyag-, bakelit-, alugrafik-a- gvár talányokból ez évben 9 millió forintos termelési érté­ket állítanak elő. Töltik a festéket I*. y<, (sges**. E heti kellemetlen kérdéseink Ezúttal a Balázs Árpád utcai lakosoktól kérdezzük; mikor ter­vezik a vízvezeték árkának vissza­töltését? Vagy csak addig tartott az ígé­ret ameddig bevezették a vizet? Ha így megy, a tél elviszi az utcából a régen óhajtott és szük­séges nedűt. ★ Meddig tűrik még, hogy az Ignatovity Jákob (a volt Thurzó utca) és a Dumtsa Jenő u. sar­kán szemétláda éktelenkedjen? A házban levő kiskereskedő ott tárolja ugyanis a rothadt zöldsé­get és gyümölcsöt az üzlet egyéb szemetével együtt. TORNYAI JÁNOS (1869-1936) A fiatal festő Munkácsy Mihály nyomdo­kain indult, s hamarosan megtalálta a neki leginkább megfelelő stílust. Mindvégig szű- kebb hazájának, Hódmezővásárhelynek él­ményei éltették. A paraszti sors festője vált. A szegényparaszti származású festő képze­letét a magyar falu belső ellentétei foglal­koztatták. A XIX. és XX. század fordulóján a nagy­bányai és a szolnoki művésztelep tagjai megindították a kérlelhetetlen harcot a va­lóság, az emberi élet. a természet igazabb ábrázolásáért. Ebben az időben vallja Tor­nyai is: „Én az életet akarom kifejezni!” A fővárosi művészmlág ekkor még nem ismerte Tornyai nevét. Külföldi útjáról hazatérve, vágyakkal telten érkezett szülőföldjére. Sok nehézség után 1903-ban végre műteremhez jutott. Munkásságának e korszakában szü­letett a „Népoktatás tanyán” és a „Szitáló leány”. Már ekkor foglalkoztatni kezdte a „Juss” problémája. Az 1910-es évek voltak a leginkább termékenyek. Harcostársa, Koszta József művészetével szemben Tornyainál sokrétűbben jelenik meg a korabeli magyar paraszti valóság. Képeinek lilásszürlzés al­földi tájai komor hangulatot keltenek. Ple­bejus szemléletű festményeit a „grófi szé­rű” paraszti nyomorúságának élménye he­vítette. Művei érzékeny lelkiismeretről és felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot. Az ezredéves felbuzdulás idején Tornyai volt az egyetlen, aki a Rákóczl-kor hagyo­mányaival alkart szerepelni. Szülővárosa anyagi okokra hivatkozva — Munkácsy ajánló sorainak ellenére — nem rendelte meg a tervezett képet. A művész képzeleté­ben azonban tovább élt. és érlelődött a Rá- kóczl-hae:iománv ábrázolásának terve. Majd egy évtizeddel később mégis elkészült a kép. Ez a ..Rákóczi Rodostóban” című mű, me­lyet Tornyai a Műcsarnok 1904. évi tárlatán mutatott be, megrázó erővel fejezte ki a nagy idők emlékét, az „egyedül hallgatom tenger mormolását” hangulatot. II. Rákóczi Ferencet fáradt öregként, magába roskadtan, szélesen redőzött fekete köpenyben ábrázolta. Évekkel később. 1908-ban hozta létre az élményék, elképzelések további érlelése Nagy Bercsényi Miklóst ábrázoló festményét, amely ma Hódmezővásárhely városi tanácsházának dísztermét ékesíti. Ez a mű a századforduló és a XX. század elejének legkiválóbb alko­tásai közé tartozik. Nemes vezéri testtartás, melegséget kifejező és biztonságot sugárzó alak, alföldi magyar parasztarc jellemzi a szabadságharcosok Bercsényijét, a magyar függetlenség harcosát. Tornyai nem csupán művészi, hanem er­kölcsi problémának és kötelességnek érezte a Rákóczi-liagyomány ábrázolását, méltóan ahhoz a festőhöz, aki harminc éven keresztül vívódott befejezetlen főművével, a „Juss”-sal, hogy hihetően ábrázolhassa a paraszti élet­nek, nyomorúságnak drámai ellentmondásait. A Rákóczi-hagyományt ébrentartó képek jellemzője a nagyszerű emberábrázolás, a drámai hév és erő. Az 1910-es években alakult ki Tornyai művészetének új témaköre: az alföldi táj ábrázolása. Egyik levelében írta: „Újabban inkább az eget szeretem festeni, vagy a pusztát. Ennek is a lelkét inkább, mint a külsejét.” Festészetének a táj felé való fri kozott fordulásával egy időben rendezte első budapesti gyűjteményes kiállítását. Ez volt valójában első nagyobb szabású bemutatko­(II. folytatás) zása a fővárosban, mikor vagy 300 képét mutatta be. Mártélyi éveiben teljesedett Jet a maga egészében, a legigazabban alföldi tájképfeétészete. Legkiforrottabb, legbefe- jezettebb alkotásait e tájképei között talál­juk. (Tanyarészlet, Tiszaparti reggel, Márté­lyi fa, Faluvége stb.) Tornyai 1919-ben Pestre költözött. Ott ne­hezen talált magára, s szörnyű nyomora ne­hezítette munkásságának folyamatosságát. Továbbra is foglalkoztatta a parasztság poli­tikai mozgalmainak depressziója idején a „Juss”. Ennek első megfogalmazása még 1904-ből való. Vagy harminc vázlatot, ta­nulmányt, rajzot készített ehhez. A téma, az örökségen összevesző és marakodó pa­rasztcsalád a XIX. századi festészet forma- nyelvére utal. 1930 körül művészi vajúdá­sának legjobb terméke, a „Juss” nagyméretű vázlata. Az 1933-as év hatalmas vászna a Műte­remben, mely Munkácsy stílusának legmél­tóbb folytatása. Ez hozza meg számára vég­re a hivatalos sikert. Állami aranyérmet kap, majd a Képzőművészek Uj Társasága (KÚT) is tagjául választja, a következő évben, 1934-ben pedig elnyeri a Szinyei Társaság nagydíját. Tornyai művészi korszakának második legtermékenyebb ideje az 1933—34-ben a Szentendrei Művésztelepen töltött pár hónap. Innét írja: „Én most már egészen másképp festek, csupa színt, meg napfényt, sárgát, ró­zsaszínt. — Azért, mert kell á nap nekem öreg vagyok, oszt fázom.” A láng valóban utolsót lobbant! A szent­endrei korszák a harcban elfáradó művész utolsó fellángolása. Hasonló ez az időszak Fényes Adolfnak ugyancsak szentendrei munkásságához. Mindkettőjük témaköre ezekben az években, a Szentendrén való tar­tózkodás időszakában megváltozik. Mind­kettőnek palettája kiszínesedik. Míg Fé­nyest a kisváros ódon hangulata, régi ut­cái érdeklik, Tornyai virágcsendéleteket és szentendrei művésztelepi parkrészleteket fest harsogó napfény áradatában. Itten készült műveinek döntő többségét a hódmezővásár­helyi, róla nevezett múzeum őrzi. Fára, falemezre, ritkábban vászonra olajjal festett képei általában kisebb méretűek, heg­jobb közülük a „Lépcső Szentendrén”, mely a művésztelep bejáratát örökíti meg a park felől. Hozzávetőlegesen 30-ra tehető a váro­sunkban született képek száma. Az emlí­tetten kívül a legsikerültebbek: Szentendrei éjjel, Szentendrei parkrészlet, Szentendrei parkrészlet csirizét etető nővel, Szentend­rei park alakokkal, Szentendrei parkban pi­ros ruhás nő. Szentendrei parkrészlet kosarat vivő kékruhás nővel, Szentendrei részlet, Szentendrei műterem. Tornyainak ezeket a képeit a komor al­földi hangulat helyett sajátos impresszionisz- tikus látás, oldott festőiség jellemzi. A nagy művésznek röviddel halála előtt még megadatott, hogy a vásárhelyi művé­szek és műbarátok által létrehozott Tornyai Társaság megünnepelhette 50 éves festői ju­bileumát. Tornyai festészete haladó hagyományaink közé tartozik. A senkinek sem kegyelmezd demokrata Halál nemcsak a magyar művész­életet fosztotta meg 1936-ban Tornyai halá­lával egyik jelentős alakjától, hanem Szent­endréi is egyik legnagyobb barátjától. Dr. Baross Lajos A munkakörök ünnepe A szentendrei járási mun- kásor-egyséjf kedden dél­után tartotta a kiképzési évet megnyitó ünnepségét. A városi tanács nagytermé­ben tartott ünnepségen meg­jelentek a járási pártbizottság, a honvédség, rendőrség, ta­nács képviselői, és a meghí­vott vendégek. Sápi Lajos, a munkásőrség szentendrei járási parancsno­ka, a kiképzési évet megnyi­tó díszparancsa után. Korsós László, a járási párt-végrehaj­tóbizottság tagja üdvözölte a munkásőröket. Ezekután a korábbi kiképzésben kiváló eredményeket elért munkás­őröknek a járási parancsnok kiosztotta a díszokleveleket, kitüntetéseket és jutalmakat. Az ünnepség a munkásőr­ség lőkilsépzési feladatainak végrehajtásával fejeződött be. ^ A város különböző pont­ijain, legelemibb munkakörül- ^ menyeket is nélkülöző helyi- ^ ságekben, majd száz szent- $ eruirej és környékbeli ember- $ neit biztosít munkát a Pea KilencmiUiós évi terv | a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szentendrei részlegeinél s I j A kormányzat rendelkezése sze­rint a gazdag termésre, valamint a tárolóhelyiségek hiánya miatt | igénybe lehet venni kultúrottho- | nokat is tárolásra. Ez ha fáj is, ; megértjük, szükség: van rá. De nem értjük: miért van az, hogy a községi kuitúrotthont igénybeveszik, s ugyanakkor a tsz kultúrterme ásít az üresség­től, sem gabona, sem kultúr- szomjas közönség, sem az utóbbi­ra irányuló törekvés nem mutat­kozik. Legyen ott a gabona és a községi fiataloknak legyen helye a községi kultürotthonban. létén gyermekjáték következ­tében. A tűzoltóságnak a tűz meg­előzése és a mentés a fel­adata, éppen ezért azok ellen az emberek ellen, akik nem tartják be a tűzrendészed szabályokat, eljárást indítanak A múlt évben 141 esetben, az idén pedig ez ideig 50 eset­ben kellett eljárást indítani. Mindezeket Bezzegh Péter tűzollófőhadnagy elvtársiéi, a j árási tűzoltó alosztály pa­rancsnokság vezetőjétől tud­tuk meg, aki ismételten hangsúlyozta, a, fűtési, idény megkezdése előtt szükséges javítások elvégzésének fon­tosságát. El mondotta ezenkívül, hogy a tűzoltó elvtársak akkor sem pihennek, ha nem kell tűz­esethez kivonulmiok. Mindig akad munka a laktanyában. A . kiképzésen kívül komoly társadalmi munkát végeznek, Legutóbb is mintegy 80 000 forint értékben lefestették az egész épületet és megjaví­tották a tetőzetet. Gondolnak a szórakozásra is Saját pénzükön televíziót vásároltak, szorgalmasan ol­vassák a könyvtár könyveit, mindnyájan részt vesznek az általános iskolai levelező ok­tatáson, MHS-lövészeten és a járási röplabda-bajnokságon. Még egy hónap és megkez­dődik a fűtési idény. Ilyenkor kell elvégezniük az emberek­nek a legfontosabb tüzelő­berendezések felülvizsgálatát: kémények kiégetését, padlá­sok lomtalanítását, onnan mindennemű gyúlékony anyag eltávolítását, villamos-beren­dezések javítását. El kell he­lyezni ezenkívül a padláson oltóhomokot is. — Miért szükséges erről írni? — kérdezhetné valaki, Szükséges, mert az 1958-as esztendő, de ennek az évnek a tűzesetei is azt bizonyítják, hogy a gondatlanság sok eset­ben okozott igen komoly anyagi károkat. 1958-ban pél­dául a járás területén 18 esetben kellett kivonulnia a tűzoltóságnak. 1959-ben pedig már eddig is kilenc esetben vált szükségessé a tűzoltók beavatkozása. Augusztus 2-án például a Pomázi Posztó­gyárban gondatlanság követ­keztében az egyik raktárban öngyulladás folytán olyan ve­szedelmes tűz ütött ki, ame­lyik. ha a tűzoltóság nem avatkozik be kellő időben, tízmillió forint kárt okozott volna. A tényleges tűzkár így is meghaladta a negyvenezer forintot. A múlt évben három, az idén pedig két alkalommal keletkezett tűz a járás terü­Előzzük meg a tűzeseteket! jedeknű plakátokról, melyek ötletes formában hívnák fel a kirándulók figyelmét azok­ra a veszélyekre, amit a fe­lelőtlen szemetelés okoz. Eze­ket a plakátokat aztán el kellene helyezni a HEV-ko- csikban, autóbuszokon, hajó­állomásokon és mindazon for­galmas helyeken, ahol a kirándulók megfordulnak. Ugyancsak meg keltene ke­resni a turistaegy esti let eket, a társas kirándulások meg­szervezésével foglalkozó in­tézményeket, hogy tudatosít­sák tagjaik és ügyfeleik kö­rében a tisztaságra való fo­kozott és felelősségteljes fi­gyelmet. fordult elő, ami aránylag elég sok. Eddig is hangsúlyoztuk, de' úgy gondolom, hogy soha­sem eléggé: a megbetegedé­sek óriási százaléka elkerül­hető, ha a piacon vett és nyersen fogyasztott élelmisze­reket folyó vízben alaposan megmossuk. Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a gyümölcsre tapadt kórokozó baktériumok 90 százaléka eltűnik az ala­pos lemosással. Minden esz­közt és módot meg kel’l ra­gadnunk, hogy ezt az egysze­rű tényt a nagyközönség kö­rében tudatosítsuk, mert a védekezésnek ez a legegysze­rűbb, de egyben leghatáso­sabb módja.­— Ugyanez érvényes a jár­ványos májgyulladás megelő­zésénél is, de itt hozzá kell tennem, hogy az ilyen beteg­ségben szenvedőik környezeté­nek kínos pontossággal kell ügyelni az állandó tisztálko­dásra, a WC-k mésszel való fertőtlenítésére és a legyek irtására. Májgyulladásos meg­betegedés 18 esetben fordult elő. — Sokat szenvedett á la­kosság az esős nyár következ­tében fellépett szúnyog- és légy-invázió miatt. A vidéket háromszor permeteztük végig repülőgépről és ennek még is volt a kellő eredménye, ha a nyáreleji esőzések miatt nem is teljes mértékben. Jellemző ennek a védekezésnek hatá­sára, hogy egy egységnyi ál­lott ■ .Vízben' permetezés előtt 100—V20, permetezés után pe­dig csupán 6 db szúnyoglár­vát találtunk. Megkérdeztük a tiszti főor­vost. milyen intézkedéseket lehetne tenni a hétvégi ki­rándulók és turisták felelőt­len szemetelése elten? — . Sajnos, ismerjük < ezeket a kellemetlen jelenségeket és tudatában vagyunk annak, hogy a Duna-partnak és a turistautak környékének be­szennyezése milyen káros kö­vetkezményekkel jár. Az ilyen viselkedés megelőzése elsősorban nevelési kérdés, amit az iskolában kell elkez­deni. De ezen túlmenőleg célravezetőnek tartanám, ha a Dunakanyar Bizottság gon­doskodna megfelelő, kis ter­A nyári évad befejeztével nemcsak a Dunakanyar üdü­lői, vendéglátó-helyei s a közlekedés,: vállalatok készí­tenek összegező beszámolást forgalmukról, eredményeikről, pótolandó hiányosságaikról, hanem azok az intézmények is, melyek a nyaralók és ki­rándulók tízezeréivel megnőtt lakosság egészségére, testi ép­ségére vigyázni hivatottak. Megkérdeztük dr. Szepessy Barna tisztifőorvost, hogyan alakult a város és a járás egészségügyi helyzete az el­múlt nyáron? — A nyaralási idényben különösen három betegség szokott ~ területenként válta­kozva fellépni, mégpedig a gyermekbénulás, a yérhas és a járványos májgyulladás. A nyár második felében orszá­gosan is észlelhető volt a gyermekbénulási megbetege­dések bizonyos hulláma, azon­ban ez mind számbelileg, mind intenzitását nézve lé­nyegesen alatta maradt a két évvel ezelőttinek. Mert míg vámosunkban és a járásban 1957. évben 17 megbetegedést észleltünk, az idén mindössze 6 eset volt, ebből Pomázon 3, Leányfalun 1, Tahitótfalu- ban 1 és Pócsmegyeren 1. Szentendrén megbetegedés nem fordult elő. Ezek a szá­mok is mutatják, hogy a kellő időbeni védekezés, amit a kormányzat nagy áldozatokat kívánó gondoskodása a telje­sen friss oltóanyag, a Salk- szérum szükséges mennyiség­ben külföldről történt beszer­zésével tett lehetővé, meg­hozta a járvány csökkentésé­ben. illetve elhárításában várt eredményt; A szérumból mi is megkaptuk a kívánt meny- nyiséget és így 5 eves korig valamennyi gyermeket beol­tottuk, sőt az 5 éven felüliek is részesültek oltásban, — akik már a megelőző években kaptak 2—2 oltást — ha a szülők ezt kívánták. Ennek köszönhető, hogy az észlelt 6 eset közül csupán kettő járt bénulással. Halálos kimene­telű megbetegedés nem volt. Természetes, hogy a Salk- szérummal való oltást a ké­sőbbi. sorrakerüló nemzedé­kek is megkapják. — Vérhas-megbetegeriés 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom