Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

4 1959. SZEPTEMBER 12. SZOMBAT eesr utó ííJCirlnp MIT VÁSÁROLT AZ UTÓBBI HÁROM ÉVBEN? A kérdésre válaszol: a Budakalászi Textilművek 300 dolgozója Meglátogathatjuk akárme­lyik gyárunkat, amikor munkába mennek, vagy mű­szak végeztével jönnek ki a dolgozók, csupa szépen, ízlé­sesen öltözött emberrel talál­kozunk. Rongyos ruhát ke­resve sem találunk; Külö­nösen szembetűnő a női dol­gozók választékos öltözködé­se. Leginkább textilgyáraink­ban tűnik ez fel, ahol zömé­ben nő'k dolgoznak. Az öltözködés pedig sok mindent elárul, nemcsak ma­gáról az emberről, hanem ál­talában arról is, hogyan él, mije van otthon; Kíváncsiak voltunk rá. mi van e megváltozott külső mögött egy üzemben. ezért megkértük a Budakalászi Textilművek illetékeseit, ké­szítsenek statisztikát arról, milyen fontosabb vásárlásokat eszközöltek a gyár dolgozói az ellenforradalom óta. Három­száz embert kérdeztek meg és rögzítették papírra válaszai­kat. Ez a statisztika korántsem teljes, hisz néhányan csak egy-egy cikkféleséget nevez­tek meg, például szőnyeget, rádiót vagy mosógépet, mégis sok mindent elmondanak ezek a válaszok a dolgozók meg­változott életéről. Legszívesebben teljes terje­delmében az olvasó rendelke­zésére bocsátanánk a két, sűrűn gépelt, hatalmas papír­lapot. de ehhez nagyon sok helyre lenne szükség. Meg keli próbálnunk valamennyi név felsorolása nélkül össze­síteni a válaszokat. Az így kapott számok önmagukért beszélnek. Az egyik legszembetűnőbb szám. hogy a megkérdezettek közül negyvenen építettek családi házat az ellenforradalom óta. Az új fészekraikók többnyire fia- lalök. Igaz, sok is van belő­lük a gyárban, legtöbbjük lány. A budakalászi lányok pedig nemcsak szépek és csi­nosak, amiért szívesen veszik feleségül őket a legények, ha­nem ügyesek, dolgosak is, te­hát van módjuk ahhoz, hogy párjukkal együtt rövid idő alatt fészket rakhassanak ma­guknak. A szóbanforgó statisztika nem stabil állapotot rögzít. Ezután ús lesznek férjlhezme- nő lányok a gyárban’, akik szintén készülnek a fészek­rakásra. Persze. jónéhány idősebb dolgozó is hozzáfog a házépítéshez. A következő szá­mok tanúskodnak erről. A megkérdezettek közül húszán vettek telket; Két telken már elkészült a ház alapja. Mások, mint Kaluha György­né is, még csak a házalaphoz szükséges anyagot vásárol­ták meg és ezután fognak az építéshez. Kilencen, akik nem akartak bajlódni az épít­kezéssel. kész házat vettek. Hárman újjávarázsolták régi otthonukat. Azt is elmondja ez a statisztika, hogy többen megtoldották a régi, szűknek bizonyult otthont. Az új házakba bútor is kell, de sokan az idősebbek közül is kicserélték már a régi bútorokat; összesen nyolcvannyolcan vásároltak különböző bútordarabokat. Heten teljes kombinált szo­bát, mások (hálószobát, kony­habútort. sokan csak egy-egy szekrényt, vagy rekamiét vá­sároltak, de olyanok is akad­nak, akik a meglevő készle­tet egészítették ki, mint Makk Istvánná, aki rekamiét, asztalt és hozzá foteleket vá­sárolt. Államunk igyekszik meg­könnyíteni a dolgozó nők ott­honi munkáját. Egyre többen élnek is közülük a lehetőség­gel. Erről is több szám ta­núskodik. Mosógépet pél­dául 45-en vásároltak a meg­kérdezettek közül. Harminc­négyen vettek villanytűzhe­lyet, ketten gáztűzhelyet, ha­tan egyszerű villanyfőzőt. Többen vettek jégszekrényt, de közülük hármat már nem elégített ez ki, ők vil- lanyhűtőgépet vásároltak; Mindaz, amit eddig elmond­tunk, önmagában is nagy fej­lődésről tanúskodik, de a mi dolgozóink már ennél is több­re vágynak, és ennél többet is tudnak biztosítani maguk­nak. Ma már nagyon sokan igénylik a kényelmes lakás, a bútor, a háztartási gépek és a szén ruha mellé a művelődést, a szórakozást is. Ez nemcsak úgy jut kife­jezésre, hogy a legtöbben rendszeres színház- és mozi­látogatók, olvasói a könyv­tári vagy a saját könyvek­nek. hanem úgy is, hogy pél­dául a megkérdezettek közül 31-en vásároltak rádiót és 21-en televíziót. Úgy gon­doljuk, éhhez sem kell kom­mentárt fűzni. A megnövekedett anyagi lehetőségekről beszél az is, hogy 29-en vásároltak motor- kerékpárt a legutóbbi, nem egészen három esztendő alatt. Érdekes szám az is, amit a külföldi utazások összeszámlálásánál kaptunk. Összesen 53 megkérdezett járt külföldön. Néhányan kétszer is voltak kint, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy nagyot változott dolgozóink élete. Sok mindent ki lehetne szedni még ebből a statiszti­kából, de a további feljegy­zések egyikét példával is jel­lemezhetők. Olyanok, mint ami Schütz Tiborné neve mellett szerepel, aki körül­belül nyolcezer forintot köl­tött ruhára. De egynéhány olyan is akad, mint amit Bukta Andrásáé mondott el, aki körülbelül tízezer forint értékű ruhaneműt, bútort, zeneszekrényt, mosógépet, bundát stb. vásárolt. A kisebb vásárlásokról is beszél ez a statisztika. Olya­nokról, mint Erdős Rózáé, aki elmondta, hogy kelengyét vásárolt és saját maga akar­ja megvarrni, ezért varrógépet is vett hozzá. Vele együtt egyébként összesen heten vá­sároltak varrógépet a megkér­dezettek közül. Háromszáz ember rögtönzött válaszából tevődnek össze a közreadott számok. Amint már említettük, ezek nem is lehetnek teljesek. Biztosak vagyunk benne, ha megkér­nénk ezeket a dolgozókat ar­ra, hogy gondosan vegyék számba, mivel is gyarapodtak az elmúlt három esztendő alatt, még sok-sok mindent fel tudnának sorolni. De úgy gondoljuk, hogy erre nincs is szükség, mert az elmondottak is ékesen bizonyítanak és ta­lán felesleges is mondani, hogy így válik valóra pár­tunknak a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló nagyjelentőségű hatá­rozata. Farkas István Több száz nagy teljesítményű vetőgép készül A nagyüzemi gazdaságok munkáját ismét több száz ve­tőgéppel segíti a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár. A legnagyobb típusú 32/48 soros bütykös, hengeres, korszerű gépből kétszázötve­net, a legújabb gumikerekes 24 soros UTV jelű gépből ugyancsak kétszázötvenet, a műtrágyaszóróval kombinált 24-soros KTV jelű vetőgépből pedig százötvenet gyártanak folyamatosan az év végéig. A könnyített kivitelű, 32 soros, gumikerekű vetőgépből egye­lőre kísérleti sorozat készül. Ennek a gépnek az is előnye, hogy közúti szállításnál hossz­irányban állítható, tehát nem foglalja el az út teljes széles­ségét. A gumikerekes vetőgé­pek egészen laza talajon is használhatók. Az idén előreláthatólag 1400 vagon paradicsomot dől* goznak fel a Nagykőrösi Konzervgyárban. Képünkön Kiss Éva szakmunkás a válogatást ellenőrzi Építkeznek, paradicsomot, levendulát termelnek és „ tanácsbálra"készülnek a péceliek Pécel tőszomszédja a fő­városnak. Ahogy elmarad az autó mellett a Budapest hatá­rát jelző tábla, már Pécelen vagyunk, ebben a körülbelül tízezer lélekszámú ősrégi nagyközségben, a Ráday-gró- fok egykori pátriájában. A Rádayak azok közé a na­gyon csekély számú haladó magyar főúri családok közé tartoztak, akikre ma is sze­retettel gondol fölszabadult népük. A család egyik őse, Ráday Pál Rákóczi fejede­lem kancellárja. Ebben a minőségben értékes szolgá­latokat tett a szabadság ügyének. Ö volt a megfogal­mazója Rákóczi történelmi jelentőségű kiáltványának, amelynek kezdő sorai — „Recrudescunt vuluera ...” — Tanácsok egy rossz szónoknak CSAK AZÉRT IS? A „csak azért is” gyerek­szokás. Éppen ezért érthetet­len, ha felnőttek teszik. S végképp érthetetlen akkor, ha olyan felnőttek teszik, akiknek gyerekei vannak. A vendéglátóipar jogosan panaszkodik amiatt, hogy sok szülő, nem törődve a következ­ményekkel, apró gyerekekkel ül be a vendéglőkbe, étter­mekbe, s nem egyszer este tíz-tizenegy óráig is ott van­nak, a gyerekek kiabálnak, szaladgálnak, molesztálják a vendégeket, vagy éppen sírni kezdenek, mert már annyira álmosak. Ez a helyzet Ceglé­den is. Nem véletlen, hogy a város napilapja, a Ceglédi Hír­lap több esetben is foglalkozott ezzel a jelenséggel, s kérte a szülőket: ne vigyenek maguk­kal gyerekeket, s főként ne gyerekekkel várják be a zár­órát! Nemrég elkezdődött a taní­tás. Az évnyitókon erre is fel­hívták a szülök figyelmét. Az „eredmény4’ az volt, hogy az évnyitó estéjén, csak a cuk­rászdában, nyolc gyerek nyüzs- gött. a következő este pedig tizenegy! Este tíz után még mindig hét gyerek volt a cuk­rászdában, akiknek szülei, nem törődtek azzal, hogy a Sose kezdd ez elején, hanem mindig legalább három mérfölddel az eleje előtt! Kö­rülbelül így: „Hölgyeim és uraim! Mielőtt rá­térnék a mai est­nek tulajdonkép­peni tárgyára, en­gedjék meg, hogy röviden...” Ebben körülbe­lül minden benne van, amit egy szép bevezetésnek ne­vezünk: a merev megszólítás, a kezdet előtti kez­dés, a beharango­zás, hogy mit és hogyan szándéko­zol mondani és az a szócska is, hogy „röviden’’. Ezzel tüstént megnyered a hallgatóság szí­vét és fülét. Mert ezt szere­tik a hallgatók, hogy beszédedet, mint valami nehéz iskolai leckét kap­ják fel. Hogy meg­fenyegeted őket azzal, hogy mit fogsz mondani, mondasz és már mondottál. Csak mindig szépen, körülményesen. Ne beszélj kö­tetlenül — ez any- nyira nyugtalanít­ja az embereket. A legjobb, ha ol­vasod a beszéde­det. Ez biztos, megbízható mód­szer, és mindenki csak örül annak, ha a felolvasó minden negyed mondat után gya­nakodva fölpil­lant, hogy ott van-e még min­denki. — Jóval előre jelentsd be beszé­ded végét, nehogy a hallgatókat a váratlan örömtől megüsse a Jelentsd be gét és kezdd el a guta. a vé- akkor beszé­det elölről és be­szélj még egy fél óra hosszat. Ezt többször is meg lehet ismételni. Sose beszélj másfél óránál rö­videbben, külön­ben nem is érde­mes elkezdeni. Ha valaki be­szél, a többieknek hallgatniuk kell — ez a te alkal­mad! Élj vele vissza! •tr A közeljövőben megjelenik — az Európa kiadásá­ban — Kurt Tu­cholsky: Különös lapokat élünk cí­mű cikkgyűjtemé­nye. A gyűjte­ményből vettük át a fenti karcolatot, rövidített formá­ban. az $ é.r-5 vatás hárul. Tovább kell fej­lesztenie községünk neveze­tességét, a paradicsom termelést, amellyel már eddig Is a második helyre jutottunk az országban. Másik mezőgazdasági neveze­tességünk a levendulaterme­lés. Itt is értékes fejlődési le­hetőségek kínálkoznak. Súlyos problémánk nekünk is az ivóvíz, de hamarosan hozzálátunk a megoldásához. A vasúton túl van községünk India nevezetű része, a haj­dani „úrinegyed“, ahol már a múltban is volt kezdetleges vízvezeték. Ezt kívánjuk most tovább építeni és áthozni az innenső oldalra is. Ez a közeljövő terve, de megvalósításához talán még az idén hozzákezdenek. Viszont a járdaépítést már megkezdték. Először a pesti és az isaszegi út járdáját készítik el, egy szakasz már el is készült be­lőlük. Készül a Rákos utca járdája is. a Kör utca pedig kövezetei kap, körülbelül egy harmadrésze már meg is kap­ta. Fölvették Pécel község- fejlesztési programjába az ál­lami házak tatarozását is. Rájuk fér, mert bizony alapo­san meglátszik rajtuk az idő. Ez a munka is megindult. — Rohamosan nő Pécel — mondják a tanácsházán —, rengeteg az új lakóház. Egész utcasorok épültek. Az elmúlt két év alatt legalább száz új lakóházat építettek azok a fiatal péceliek. akik Budapestre járnak dolgozni és mosta­nában alapítottak csalá­dot. És egyre több vasutas telepe­dik le nálunk, itt könnyen jutnak telekhez, aztán OTP kölcsönnel egyre-másra építik föl családi házaikat. A péceliek túlnyomó részé­nek Budapesten van a mun­kahelye. Eddig némi nehézsé­get okozott a közlekedés, de amióta — a múlt év július 1-én — a 69-es autóbusz vona­lát Pécel ig meghosszabbítot­ták, hihetetlenül közelebb ke­rült a község a fővároshoz. A reggeli és a délutáni órákban húsz percenként indulnak ezek a derék autóbuszok és percek alatt röpítik be Pestre a péce- lieket. Az autóbusz péceli út­szakasza azonban erősen el­használódott, most a megye gondoskodik rendbehozásáról. — Egyre szépül, csinosodik a falunk — mondja Bágyoni Lajos, aki pedig nem is péceli. hanem Pestről utazgat ki ta­nácsi munkahelyére. — A la­kosság vagyoni gyarapodásét mutatja, hogy a lakóházak ócska léckerítéseit lassanként takaros vaskerítésekkel cseré­lik ki, de az is, hogy harmadik éve megszűnt az , adóhátralék Pécelen. 105—115 százalékra telje­sítjük az adóterveket. És harmadik éve egyetlen transzferálás sem volt a falu­ban. fgy aztán érthető, hogy Pé­cel egész népe olyan vidám hangulatban készül a szom­bati „tanácsbálra”. Magyar László gyereknek reggel nyolcra isko­lába kell mennie. Furcsa emberek ezek az érin- Kf tett ceglédi szülők. Mert: i Csodálkozhat-e az ilyen szü-1 lő azon, ha gyermekéből — aki | hozzászokott az eszpresszó- $ élethez — tizenhat-tizenhét $ éves korára eszpresszó törzs-§ vendég lesz? Csodálkozhat-e azon, hogy ^ behívják az iskolába, mert a ^ gyermek — aki tizenegyig az ^ eszpresszóban volt — elalszik az órák alatt? Csodálkozhat-e, hogy csők- § ken a gyerek előtt a tekintő- $ lye, mert a gyerek nem egy ^ esetben volt tanúja annak, ^ hogy alaposan beivott az ilyen ^ eszpresszóban töltött estéken?^ Csodálkozhat-e azon, hogy a $ jobbérzésű emberekben leg- ^ alábbis méltatlankodást, ha $ nem felháborodást kelt az, ^ hogy öt-hatéves gyerekkel ül- $ dögéi fél tizenegykor az ^ eszpresszóban vagy a vendég-Ä lobén? A Ceglédi Hírlap segíteni^ akart, amikor szóvátette a dől- ^ got. Helyes lenne, ha a városi $ tanács foglalkozna ezzel, s $ megtiltaná a vendéglátóipari ^ vállalatnak, hogy esíe nyolc ^ óra után az iskolaköteles kor- ^ ban levő gyerekeket kiszolgál- i ják. 'SSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSJ Most már lehet a budapesti Rákóczi-szobor talapzatát ékesítik. Egyike volt az első ma­gyar könyvgyűjtőknek és alapítója annak a huszon­ötezer kötetes könyvtár­nak, amely a magyar kultúrtörténet egyik büsz­kesége. Fia, aki először viselte a ki­terjedt családban a Gedeon nevet, egész életét a tudo­mányok és a nemzeti kultúra művelésének szentelte. V. Ge­deon is hú maradt a családi hagyományokhoz, a forrada­lomban Kossuth rendíthetet­len híve, a szabadságharc alatt szabadcsapatot szer­vez, majd közhonvédként vo­nul be a hadsereghez, aztán Bem József segédtisztje és végigverekszi az egész sza­badságharcot. Pécelen ma is az a szellem uralkodik, amelyet ezek a haladó hagyományok képvi­selnek és amely a felszaba­dulás után végre reális tár­taimat is kapott. Ezt a leg­jobban talán az szimboli­zálja, hogy az 1725-ben épült Ráday- kastélyban működik a MÄV egyik legszebb és legkorszerűbben felsze­relt kórháza. Egy másik volt kastély pedig mint kultúrotthon szolgálja a közműveltség terjesztésének ügyét, mégpedig igen szép eredménnyel. A tanácsháza falán hatalmas márványtábla hirdeti, hogy a községben ütött szállást 1849- ben egy honvédzászlóalj, amelynek hősi szerepe volt az isaszegi diadal kivívásában kereken száztíz évvel ezelőtt. A tanácsházán most is nagy az izgalom. Valami olyasmi­re készülnek Pécelen, amire talán nem is volt még példa a megyében. A község no­vemberben megalakult új ta­nácsa bált rendez, disznótoros ^ vacsorával egybekötött $ kultúrműsoros bált a falu § dolgozó népe számára. y ^ A lelkes előkészületeket Mar­^ kos Istvánná, a község ház­| kezelője irányítja, de a jelek ^ azt mutatják, hogy nincs | szükség különösebb agitá­fccióra. Az egész község erről $ a szombati bálról beszél, arra $ készül és bizonyos, hogy a ^ tanács tagjai ezen a mulatsá­$ gon még jobban összeforrnak & választóikkal; s 5 Azért persze másról is szó ^ esik a tanácsházán. A meg- ^ valósuló tervekről és azokról, $ amelyeknek megvalósításához $ most kell előkészíteni a talajt. ^ Tóth Ferenc vb-elnök, Bényi $ Mihály vb-titkárral együtt a 5 kirakodó vásárt szemlélte épi ! pen, nem tartózkodott egyi- | kük sem a tanácsházán, ahol | Bágyoni Lajos pénzügyi elő- i adó adott tájékoztatót ezek- í ről a tervekről, j — Nagy lendülettel indult el ; a fejlődés útján az 1956 után i alakult új termelőszövetkeze- «tünk. a Zöld Mező — mond­ja —, amelyre igen fontos hí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom