Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
4 MS» MEGYEI WCh'lop 1959. SZEPTEMBER 11. FENTEK Ahogyan Móricz Zsigmond megálmodta Nem angyal a feleségem Szentendrei táj-részlet Kuliúrparkot létesítenek Gödöllőn ; Hétfőn este ülésezett a gö- i Hollói népfront-bizottság el- ; nöksége és megtárgyalta az ! úgynevezett alsópark rend- ! behozása és védelme érdeké- j ben szükséges teendőket. Az 5 elnökség elhatározta, hogy 5 összehívja a gödöllői nép- ; froat-bizotíságct és határozati ; javaslatot terjeszt elébe: kez- 5 deményezzenek társadalmi | mozgalmat az alsópark kul- | túrparkká való átalakítása ! céljából. A részfeladatok: be- J keríteni a parkot, díszcser- 1 jékkel és fákkal gazdagítani t növényzetét, befejezni a sza- 1 badtéri színpad építését, i Egyébként ez utóbbi célra ; már megvan a költségvetési i keret, így remélhető, hogy a ; tavaszra rendbehozott környc- ; zetben szolgálja a szabadtéri ; színpad a gödöllőiek szóra- 1 koptatását. V/////////////// Gazdag a péceti \ színjátszók programja \ $ A péceli öntevékeny szín- 5 játszó mozgalmat két együt- v tes szolgálja. A művelődési $ ház prózai gárdája az Űri 5 murit próbálja, másik együí 5 tese a napokban fog hozzá a ^ Zeng az erdő című daljáték J tanulmányozásához. Az alig 5 egy hónapja alakult próza, % csoport már októberben kö- ^ zönség elé lép és első bemu- % tatója után új darabot, a | légy jó mindhalálig-ot kezdi $ tanulni. KULTURÁLIS HÍREK — KIÁLLÍTÁS NYÍLT Pé- célén, a művelődési házban, ; amelyen bemutatják a köz- ' ség legszebb mezőgazdasági ; terményeit, kisipari szövet- ; kezetek készítményeit, vala- : mint a helyi képzőművész > szakkör tagjainak munkáit. A f. kiállítás 14-én zárul. > — KÜLÖNVONATOT .szerig vezeti Dömsödről Pécsre a J TIT megyei szervezete. A CsePel Autógyár, a ráckevei já- $ rás dolgozói a különvonat uta- saiként megtekintik szep- írmber 20-án a nagymúltú :város műemlékeit, és kirán- dúlnak a Mecsekre. § — VÁCRÖL EGERBE szerbi vez különvonatot a TIT és az | IBUSZ váci irodája. A külön- ^ vonat szeptember 27-én in- ^ dúl, az útiköltség 28,20 forint, i a jelentkezési határidő szep- § tember 21, í! — KEMENCEI NAPOKAT rendeznek októberben Kemencén, annak emlékére, hogy a község nyolcszáz esztendeje települt. — NÉPMŰVELÉSI NAGY- AKTIVÁT hív össze a megyei tanács v. b. művelődési osztálya szeptember 22-én. A nagyaktíván á megye valamennyi függetlenített népművelési munkása és számos társadalmi aktívája vesz részt, — TÁPIÓSZENTMARTON- BAN rendezik meg a nagy- kátai járás kultúrotthon-igaz- ga tóinak szokásos évadnyitó értekezletét. Az értekezlet időpontja: szeptember 18. — A JÁRÁSI KÖNYVTÁROSOK értekezletét szeptember második és október első felében rendezik mag járásonként. fssssssssssrssssssss ÓDON KAPU «T. *T.' '——'—’■'"'-71 • — 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJW , Iok számára eléggé. Náluk ! még sokfajta megszólítás van j érvényben. Párizsban, a Szajna part-! ján bárki leheveredhet éj- \ szakára aludni, de legalább \ ezer franknak (kb. 40 forint) ! kell a zsebében lennie. Ez \ azért szükséges, hogyha bárki 1 érdeklődnék az iránt, hogy \ miért épp a kavicsos rakpar- \ tot választotta fekhelyül, így \ felelhessen: — Uram, van ezer frankom,: ime, tehát aludhatnék szál- \ lodában is, de nékem a sza- \ bad ég alatt való alvás ép- \ pen úgy szenvedélyem, mint \ önnek a feketekávé. Ezzel jó éjt kíván és nyu- \ govóra tér. Hasonlóképpen cselekszem i én is — nem, nem a folyó- parton fekszem le, de — bú- ; csúzom. Sokat lehetne még \ írni a franciák furcsaságairól, ; de ízelítőnek ennyi is ele-; gendö. Ne csodálkozzunk raj- \ tűk. Nekik az a furcsa, hogy \ mi mindezeket furcsaságok- \ nak minősítjük... Baranyi Ferenc 5 FURCSASÁGOK Franciaországi levél déglöben, ha rendelsz valami elemózsiát, a pincér minden külön felszólítás nélkül a bort is mellékeli hozzá. Ennyit az étkezésről. A világ legtermészetesebb emberei a franciák. A leg- elképesztöbb dolgokat is angyali természetességgel, magától értetődően hajtják végre. Hogy csak egy esetet említsek: elsőosztályú helyre mentünk egyik este táncolni egy francia kislánnyal. Lábát törte a cipő — minden további nélkül lerúgta és mezítláb táncolt tovább. Az égvilágon senki sem ütközött meg ezen. Franciaországban minden férfi „monsieur”. Az utcaseprő épp úgy, mint a miniszterelnök. (Ez még az 1789-es forradalom vívmányai közé tartozik.) Számunkra nem furcsaság, de az angoElőételek: dinnye, paradicsom (nyersen), saláta, különböző tengeri herkentyűk (kicsi, vörös rákok, tengeri kagylók stb A I kagylók ugyancsak nyersen, azaz hogy elevenen...). Ilyen előzmények után (érts öt-hat fo- gásnyi előzményt) végre jön valami kalóriadús koszt (disznó- vagy ökörhús krumplival. Az ökörhús kemény, mint a csizmatalp.). Ezzel már jól lehet lakni. Mindezek után a legváltozatosabb desszertek, pl. fromage. (Fehér juhsajt, kiskanállal ösz- szetörve és vastagon megcukrozva.) Vagy artichavt. (Borzalmas, zöld fejesnövény, a levét kell kiszívni.) Végül ki-ki egy félliter vörösborral tesz pontot a vacsora végére. A vörösbor annyira szerves része az ebédnek, vagy a vacsorának. hogy pl venMielőtt utazásunk további élményeit elmondanám, szeretnék néhány olyan dologról írni, amely nekünk, magyaroknak, különös és szokatlan volt. Más nép — más szokások — más jelleg. Ez természetes, ezen nem is kell megütközni, hiszen nekünk furcsa, hogy a franciák pl. prüszkölnek a pirospaprikától, ők viszont mélységesen elcsodálkoznak azon, ha egy magyar gyomrát fájlalja egy jól megtermett tengeri kagyló bársonypuha testének hősies bekebelezése után. Kezdjük tehát mindjárt az étkezéssel. A franciák háromszor étkeznek napjában: reggel, délben és este. (Le petit déjeuner — déjeuner — diner.) Az estebéd a legfontosabb, a másik kettőt csak azért eszik, hogy estig valahogy kihúzzák. Az étrend különösen izgalmas: leves csak nagyon ritkán kerül a franciák asztalára, ehelyett Ikülönféle előételek fogyasztására van kárhoztatva a becsületben megéhezett halandó. Érdekes vendégszereplés tánccal is. Az együttes a sikeres vendégszereplés után legközelebb, október második felében, új műsorral mutatkozik be, a népi demokratikus országok népeinek egy-egy táncát viszik színpadra. A művelődési ház tervei szerint ez alkalommal a péceli énekkar és a színjátszó együttes is fellép. tétlensége, közömbössége. Az ő feladata lett volna elsősorban, hogy felkarolja, támogassa ezt az életrevaló kezdeményezést, hiszen ha a gondolat megvalósul, a falu nyer vele. Annál is inkább, mert a klub egyik döntő célkitűzése lett volna: megvitatni a község további fejlődését, hasznos tanácsokkal, javaslatokkal segíteni a falu vezetőinek munkáját. A régi tanácselnök azonban nem látta meg a klubban rejlő lehetőségeket, magukra hagyta a kezdeményezőket y. még akkor is, amikor már be- § szerezték a televíziót, és a falu | egyik orvosa közel kétezer,; könyvet szedett össze a jővén- & dő klub számára. A község lakosainak érdek- ^ lődése még ezután sem lány- hűlt. Sőt! Egy-egy televíziós § közvetítésen sokszor két-há- ij romszázan is összegyűltek. | Egymagában ez a tény beszé- íj desen bizonyította a klub lét* Jj reb ozásának szükségességét, j í A tanácselnök mégsem tett •, 1: semmit ennek érdekében. j ?5 A televízió azóta elromlott. * S (Senki nem felelt érte, bárki | | kezelhette). A könyvek jó re-J § sze nyomtalanul eltűnt, más í; Jj része a községi könyvtárihoz i > került. A vállalat, amelyik fel- i k ajánlotta, hogy a kétezer J § könyv tárolásához szükséges $ ^ könyvszekrényeket a klub 5 | rendelkezésére bocsátja, a ré-; ^gi tanácselnök közömbösségét; $ látva, visszalépett. $ A nagyszerű terv füstbej ^ ment. De a gondolat továbbra! | is ott élt az isaszegi emberek-! | ben. Élt és él ma is, s csak a,! ^ kedvező alkalomra vár. Nos,! $ úgy gondoljuk — mivel új, 5 í energikus, nagy tudású ember $ ^ került a község élére — már ä $ nem sokáig marad csak terv a ; $ Hazafias Népfront-klub mega la-; ^ kításának gondolata. A lehető- ! § ség ma is adott. A községi ta- j ^ nács nagyterme alkalmas len- ^ ne erre a célra, s ez nem is ^ zavarná a község vezetőinek munkáját. A televíziós készüléket aránylag olcsón meg lehetne .javíttatni. Ez a pénz rövid időn belül — ötven filléres belépődíjakat számítva — megtérülne. A könyvtár is minden bizonnyal szívesen segítene, hogy a klub otthonossá legyen. Folyóiratokat, újságokat maguk a tagok szívesen fizetnének elő. A gondolat jó és értékes. Érdemes tehát, hogy foglalkozzanak a klub megalakításának tervével a falu vezetői is. (prukner) LESZ-E KLUB ISASZEGEN? I Tapasztalatokkal gazdagodva térni hallgató társával együtt felépítse. Löwey Emil június 21-től szeptember 4-jg volt távol hazulról és ez idő alatt — az építőmuskán kívül, megtekintette Tuniszt és részt vett egy ötnapos diák- konferencián. Lapunk a viSá- gotjárt fiatal egyetemista-író néhány érdekes tapasztalatát a közeli jövőben kezdi közölni. ^ Több mint kéthónapos tu- $ niszi tartózkodás után haza- ^ tért az Üj Termés munka- ^ társa, LŐ ív ey Emil. A fiatal, ^ tehetséges novellista a Nem- ^ zetközi Diákszövetség és a ^ Tuniszi Diákszövetség meghí- ^ vására utazott el, a célból. ^ hogy a franciák által tavaly 5 lebombázott Szidi Juszuf-i is- kólát negyven országból ösz- ^ szejött több mint 100 egye- § ____________ h írét vettük. A péceli 25 tagú tánccsoport — a leányok I községbeliek, a fiúk a hon- ; védség tagjai — meglátogatta • az ürömi Cservenkov Terme- I lőszövetkezetet, a tsz meg- i alakulásának tizedik évfor- : dulóján. A táncosok — stíl- i szerűen — tíz tánokompozi- i cióval szerepeltek, többek kü- : ziitt a harmincperces katonaNepfőiskola... Móricz Zsigmond hányszor álmodott, hányszor írt róla; bizonyított, érveli, hadakozott — többnyire hasztalanul. Akkor fölülről gáncsoskod- tak. Most fölülről szorgalmazzák: tanuljon, okosodjék a parasztem bér; ha már iskolás korában nem tehette, pótolja felnőtt korában a mulasztottakat. Akik majd november tizedikén beülnek a pilisi iskola padjába, nem is gondolják: mennyi munka, fáradozás előzte meg azt, hogy ők hetemként kétszer négy-négy órát tanulhatnak. Matos Mátyás tanár a Jászemelt igazgató. Ö, a megyei kiküldött, a járási népművelési felügyelő, az iskolaigazgató ül a szobában, tanácskoznak, hogyan s mint legyen a népfőiskola. Az első kérdés: első vagy második évfolyamot kezdj e- tiek-e? Mit mondanak az emberek, a javakorbeli vagy éppen de- resedö fejű tanítványok — ez a lényeg. Nos, ők még a télen, amikor a népfőiskola előző évének vizsgája vagy búcsúestje volt, hitet tettek: — Ha lesz ismét alkalom a tanulásra, megint eljövünk. Huszonheten végeztek az előző tanévben. Huszonhét hallgatóra lehet számítani most a másodévfolyamon. Ebben maradnak. Másodévfolyam lesz. És ha akad új jelentkező — kell, hogy akadjon, többek között a termelőszövetkezetből, ahonnan egy esztendeje mindössze ketten jártak —, az is elbírja majd az anyagot, az is tud majd haladni a többivel. És csak a pilisiek járjanak ide? Milyen a közlekedés? Mikor lesz vége az óráknak? Számlálgatnak, időt, menetrendet vetnek össze, míg megállapítják: Nyáregyháza; és Monori-erdő jelentkezőit: fel lehet venni. De hol legyen a tanfolyam?; A tanácsháza adott tavaly \ szállást a népfőiskolának. Ez j jó volt, nem okozott gondot! a fűtés-világítás. De az is-; kola még jobb lenne. Itt kéz-! né! vannak a szemléltetőj eszközök, a jelleg is tudomá- i nyosabb, mint a tanácsházán. \ Következő kérdés: mit ta-\ toluljanak a népfőiskolások? Elsősorban is mezőgazda-1 sági ismereteket. A 150 őrá- \ ból legalább 90—100-at erre kell szánni — így döntettek. A tárgyak: növénytermesztési ismeretek, állattenyésztési tudnivalók, szőlő- és gyümölcstermesztés, kertészet, üzemgazdaságtan. Ismerik egymást a pilisiek. Csakhamar eldöntik egymás között — a tavalyi eredmé- toiyek mérlegelése után — kit kérjenek fel előadóként. — A kertészetet Pinviczky Vince érti, de nagyon! \ Közel két esztendeje annak, ; hogy megszületett a terv: lé- ! tesítsünk Isaszegen egy olyan ; klubot, ahol esténként össze- | jöhetnének az emberek, vi- 1 tázni, könyveket, folyóiratokat J olvasni, televíziót nézni, be- ^ szélgetni. A gondolat, amely a ; község egyik orvosának agyá- 5 ban született, napok alatt lel- ; kés visszhangra talált. Nyom- ; ban tervezgetni kezdtek: a Ha- ; zafias Népfront klubja legyen, | vagyis minden becsületes, jó- ^ szándékú ember találkozóhe- $ lye, foglalkozási ágaktól, véle- J ménykülönbségektől függetle- $ nül. $ Tetszett a gondolat. Legyen $ a klub tagja földműves és $ gyári munkás, vasutas és taná- ^ esi dolgozó, tanár és orvos § egyaránt. Mindaz, aki haszno- ^ san szeretné eltölteni az esté- jét, baráti társaságban. ^ A nagyszerű gondolat azon- ^ ban a megvalósításig sajnos ^ mind a mai napig nem jutott ^ el. Hogy miért? Számos oka ^ van annak. ^ Az egyik, s talán a legna- ^ gyobb: a régi tanácselnök ér— Az állattenyésztésről Wolf Jancsi adjon elő, a hizlaldából, ő állatorvos és gaz- dász is egyben. — A Vadai Feri bácsi is vállal talán előadást... ó országos szaktekintély. Elparcellázzák a feladatokat a mezőgazdasági ismeretek tárgyainál, hasonlóképpen csinálják a közismereti tárgyakkal is. Ez utóbbi talán még könnyebb, hiszen az iskola maga szolgál szaktaná- roklcal. Máosik Gyula, Kuzsma Hona, Szakács Istvánná, ZakáU, Lajos, Halász János (ő a mo- nőri gimnáziumban tanít) és természetesen Matos Mátyás neve vetődik fel. Az egészségtant dr. Szalay László, á politikai ismereteket a járási pártbizottság egyik vagy másik munkatársa, a jogi ismereteket a helybeli dr. Varjú Oszkár tanítaná, ha vállalják a megtisztelő, de ugyanakkor felelősségteljes megbízatásokat. Az iskolából a népfőiskola vezérkara átrándul rövid megbeszélésre a tanácshoz. — Hogyne, hogyne, nagyon kell itt a népfőiskola! — mondják ott az elvtársak. És beszélnek arról, hogy a ter- melöszövetkezetesités felé halad a község, márpedig ott, a közösben, a nagyüzemben, kiművelt emberfőkre van szükség. A tanácselnök egyenest kimondja: — Kiből legyen brigád vezető, csoportvezető, ha nem a népfőiskolán okosodott, legrátermettebb emberekből? — És ki járjon elsősorban népfőiskolára, ha nem a termelőszövetkezeti tagság? — kérdi vissza az egyik pedagógus. —• Azok is, természetesen De az egyéni paraszt talár, már holnapra tsz-taggá lesz.. Esetleg éppen a népfőiskolán tanultak viszik a közös fAé... SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS.-'S/SSSSSSSSS/SSSSSSS, Ott a helye ennek is, annak is... Ebben ismét megállapodnak. Es a többi már csak napok kérdése. Elkészül a részletes tematika, a tanterv. Az előadókkal megállapodnak. Kiragasztják a plakátokat. Megkezdődik október 15-én a beiratkozás. Aztán jön a forradalom ünnepe, november hetediike, és tizedikén benépesül a pilisi islkola egyik tanterme, nem gyermekekkel, de felnőttekkel Ahogyan Móricz Zsigmond annakidején megálmodta. Garami László A Déryné Színház sikerrel játssza megyénkben a Nem angyal a feleségem című zenés vígjátékot