Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

4 MS» MEGYEI WCh'lop 1959. SZEPTEMBER 11. FENTEK Ahogyan Móricz Zsigmond megálmodta Nem angyal a feleségem Szentendrei táj-részlet Kuliúrparkot létesítenek Gödöllőn ; Hétfőn este ülésezett a gö- i Hollói népfront-bizottság el- ; nöksége és megtárgyalta az ! úgynevezett alsópark rend- ! behozása és védelme érdeké- j ben szükséges teendőket. Az 5 elnökség elhatározta, hogy 5 összehívja a gödöllői nép- ; froat-bizotíságct és határozati ; javaslatot terjeszt elébe: kez- 5 deményezzenek társadalmi | mozgalmat az alsópark kul- | túrparkká való átalakítása ! céljából. A részfeladatok: be- J keríteni a parkot, díszcser- 1 jékkel és fákkal gazdagítani t növényzetét, befejezni a sza- 1 badtéri színpad építését, i Egyébként ez utóbbi célra ; már megvan a költségvetési i keret, így remélhető, hogy a ; tavaszra rendbehozott környc- ; zetben szolgálja a szabadtéri ; színpad a gödöllőiek szóra- 1 koptatását. V/////////////// Gazdag a péceti \ színjátszók programja \ $ A péceli öntevékeny szín- 5 játszó mozgalmat két együt- v tes szolgálja. A művelődési $ ház prózai gárdája az Űri 5 murit próbálja, másik együí 5 tese a napokban fog hozzá a ^ Zeng az erdő című daljáték J tanulmányozásához. Az alig 5 egy hónapja alakult próza, % csoport már októberben kö- ^ zönség elé lép és első bemu- % tatója után új darabot, a | légy jó mindhalálig-ot kezdi $ tanulni. KULTURÁLIS HÍREK — KIÁLLÍTÁS NYÍLT Pé- célén, a művelődési házban, ; amelyen bemutatják a köz- ' ség legszebb mezőgazdasági ; terményeit, kisipari szövet- ; kezetek készítményeit, vala- : mint a helyi képzőművész > szakkör tagjainak munkáit. A f. kiállítás 14-én zárul. > — KÜLÖNVONATOT .szer­ig vezeti Dömsödről Pécsre a J TIT megyei szervezete. A Cse­Pel Autógyár, a ráckevei já- $ rás dolgozói a különvonat uta- saiként megtekintik szep- írmber 20-án a nagymúltú :város műemlékeit, és kirán- dúlnak a Mecsekre. § — VÁCRÖL EGERBE szer­bi vez különvonatot a TIT és az | IBUSZ váci irodája. A külön- ^ vonat szeptember 27-én in- ^ dúl, az útiköltség 28,20 forint, i a jelentkezési határidő szep- § tember 21, í! — KEMENCEI NAPOKAT rendeznek októberben Ke­mencén, annak emlékére, hogy a község nyolcszáz esz­tendeje települt. — NÉPMŰVELÉSI NAGY- AKTIVÁT hív össze a me­gyei tanács v. b. művelődési osztálya szeptember 22-én. A nagyaktíván á megye va­lamennyi függetlenített nép­művelési munkása és szá­mos társadalmi aktívája vesz részt, — TÁPIÓSZENTMARTON- BAN rendezik meg a nagy- kátai járás kultúrotthon-igaz- ga tóinak szokásos évadnyitó értekezletét. Az értekezlet időpontja: szeptember 18. — A JÁRÁSI KÖNYV­TÁROSOK értekezletét szep­tember második és október első felében rendezik mag járásonként. fssssssssssrssssssss ÓDON KAPU «T. *T.' '——'—’■'"'-71 • — 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJW , Iok számára eléggé. Náluk ! még sokfajta megszólítás van j érvényben. Párizsban, a Szajna part-! ján bárki leheveredhet éj- \ szakára aludni, de legalább \ ezer franknak (kb. 40 forint) ! kell a zsebében lennie. Ez \ azért szükséges, hogyha bárki 1 érdeklődnék az iránt, hogy \ miért épp a kavicsos rakpar- \ tot választotta fekhelyül, így \ felelhessen: — Uram, van ezer frankom,: ime, tehát aludhatnék szál- \ lodában is, de nékem a sza- \ bad ég alatt való alvás ép- \ pen úgy szenvedélyem, mint \ önnek a feketekávé. Ezzel jó éjt kíván és nyu- \ govóra tér. Hasonlóképpen cselekszem i én is — nem, nem a folyó- parton fekszem le, de — bú- ; csúzom. Sokat lehetne még \ írni a franciák furcsaságairól, ; de ízelítőnek ennyi is ele-; gendö. Ne csodálkozzunk raj- \ tűk. Nekik az a furcsa, hogy \ mi mindezeket furcsaságok- \ nak minősítjük... Baranyi Ferenc 5 FURCSASÁGOK Franciaországi levél déglöben, ha rendelsz valami elemózsiát, a pincér minden külön felszólítás nélkül a bort is mellékeli hozzá. Ennyit az étkezésről. A világ legtermészetesebb emberei a franciák. A leg- elképesztöbb dolgokat is an­gyali természetességgel, ma­gától értetődően hajtják vég­re. Hogy csak egy esetet em­lítsek: elsőosztályú helyre mentünk egyik este táncol­ni egy francia kislánnyal. Lá­bát törte a cipő — minden további nélkül lerúgta és me­zítláb táncolt tovább. Az ég­világon senki sem ütközött meg ezen. Franciaországban minden férfi „monsieur”. Az utca­seprő épp úgy, mint a mi­niszterelnök. (Ez még az 1789-es forradalom vívmányai közé tartozik.) Számunkra nem furcsaság, de az ango­Előételek: dinnye, paradi­csom (nyersen), saláta, kü­lönböző tengeri herkentyűk (kicsi, vörös rákok, tengeri kagylók stb A I kagylók ugyancsak nyersen, azaz hogy elevenen...). Ilyen előzmé­nyek után (érts öt-hat fo- gásnyi előzményt) végre jön valami kalóriadús koszt (disznó- vagy ökörhús krump­lival. Az ökörhús kemény, mint a csizmatalp.). Ezzel már jól lehet lakni. Mind­ezek után a legváltozatosabb desszertek, pl. fromage. (Fe­hér juhsajt, kiskanállal ösz- szetörve és vastagon meg­cukrozva.) Vagy artichavt. (Borzalmas, zöld fejesnövény, a levét kell kiszívni.) Végül ki-ki egy félliter vörösborral tesz pontot a vacsora végére. A vörösbor annyira szerves része az ebédnek, vagy a vacsorának. hogy pl ven­Mielőtt utazásunk további élményeit elmondanám, sze­retnék néhány olyan do­logról írni, amely nekünk, magyaroknak, különös és szo­katlan volt. Más nép — más szokások — más jelleg. Ez természetes, ezen nem is kell megütközni, hiszen nekünk furcsa, hogy a franciák pl. prüszkölnek a pirospaprikától, ők viszont mélységesen el­csodálkoznak azon, ha egy magyar gyomrát fájlalja egy jól megtermett tengeri kagyló bársonypuha testének hősies bekebelezése után. Kezdjük tehát mindjárt az étkezéssel. A franciák há­romszor étkeznek napjában: reggel, délben és este. (Le petit déjeuner — déjeuner — diner.) Az estebéd a legfon­tosabb, a másik kettőt csak azért eszik, hogy estig vala­hogy kihúzzák. Az étrend különösen izgalmas: leves csak nagyon ritkán kerül a franciák asztalára, ehelyett Ikülönféle előételek fogyasztá­sára van kárhoztatva a be­csületben megéhezett halandó. Érdekes vendégszereplés tánccal is. Az együttes a si­keres vendégszereplés után legközelebb, október második felében, új műsorral mutat­kozik be, a népi demokratikus országok népeinek egy-egy táncát viszik színpadra. A művelődési ház tervei szerint ez alkalommal a péceli ének­kar és a színjátszó együttes is fellép. tétlensége, közömbössége. Az ő feladata lett volna elsősor­ban, hogy felkarolja, támogas­sa ezt az életrevaló kezdemé­nyezést, hiszen ha a gondolat megvalósul, a falu nyer vele. Annál is inkább, mert a klub egyik döntő célkitűzése lett volna: megvitatni a község to­vábbi fejlődését, hasznos ta­nácsokkal, javaslatokkal segí­teni a falu vezetőinek munká­ját. A régi tanácselnök azon­ban nem látta meg a klubban rejlő lehetőségeket, magukra hagyta a kezdeményezőket y. még akkor is, amikor már be- § szerezték a televíziót, és a falu | egyik orvosa közel kétezer,; könyvet szedett össze a jővén- & dő klub számára. A község lakosainak érdek- ^ lődése még ezután sem lány- hűlt. Sőt! Egy-egy televíziós § közvetítésen sokszor két-há- ij romszázan is összegyűltek. | Egymagában ez a tény beszé- íj desen bizonyította a klub lét* Jj reb ozásának szükségességét, j í A tanácselnök mégsem tett •, 1: semmit ennek érdekében. j ?5 A televízió azóta elromlott. * S (Senki nem felelt érte, bárki | | kezelhette). A könyvek jó re-J § sze nyomtalanul eltűnt, más í; Jj része a községi könyvtárihoz i > került. A vállalat, amelyik fel- i k ajánlotta, hogy a kétezer J § könyv tárolásához szükséges $ ^ könyvszekrényeket a klub 5 | rendelkezésére bocsátja, a ré-; ^gi tanácselnök közömbösségét; $ látva, visszalépett. $ A nagyszerű terv füstbej ^ ment. De a gondolat továbbra! | is ott élt az isaszegi emberek-! | ben. Élt és él ma is, s csak a,! ^ kedvező alkalomra vár. Nos,! $ úgy gondoljuk — mivel új, 5 í energikus, nagy tudású ember $ ^ került a község élére — már ä $ nem sokáig marad csak terv a ; $ Hazafias Népfront-klub mega la-; ^ kításának gondolata. A lehető- ! § ség ma is adott. A községi ta- j ^ nács nagyterme alkalmas len- ^ ne erre a célra, s ez nem is ^ zavarná a község vezetőinek munkáját. A televíziós készü­léket aránylag olcsón meg le­hetne .javíttatni. Ez a pénz rö­vid időn belül — ötven fillé­res belépődíjakat számítva — megtérülne. A könyvtár is minden bizonnyal szívesen se­gítene, hogy a klub otthonos­sá legyen. Folyóiratokat, újsá­gokat maguk a tagok szívesen fizetnének elő. A gondolat jó és értékes. Ér­demes tehát, hogy foglalkozza­nak a klub megalakításának tervével a falu vezetői is. (prukner) LESZ-E KLUB ISASZEGEN? I Tapasztalatokkal gazdagodva térni hallgató társával együtt felépítse. Löwey Emil június 21-től szeptember 4-jg volt távol hazulról és ez idő alatt — az építőmuskán kívül, megtekintette Tuniszt és részt vett egy ötnapos diák- konferencián. Lapunk a viSá- gotjárt fiatal egyetemista-író néhány érdekes tapasztalatát a közeli jövőben kezdi kö­zölni. ^ Több mint kéthónapos tu- $ niszi tartózkodás után haza- ^ tért az Üj Termés munka- ^ társa, LŐ ív ey Emil. A fiatal, ^ tehetséges novellista a Nem- ^ zetközi Diákszövetség és a ^ Tuniszi Diákszövetség meghí- ^ vására utazott el, a célból. ^ hogy a franciák által tavaly 5 lebombázott Szidi Juszuf-i is- kólát negyven országból ösz- ^ szejött több mint 100 egye- § ____________ h írét vettük. A péceli 25 tagú tánccsoport — a leányok I községbeliek, a fiúk a hon- ; védség tagjai — meglátogatta • az ürömi Cservenkov Terme- I lőszövetkezetet, a tsz meg- i alakulásának tizedik évfor- : dulóján. A táncosok — stíl- i szerűen — tíz tánokompozi- i cióval szerepeltek, többek kü- : ziitt a harmincperces katona­Nepfőiskola... Móricz Zsigmond hányszor álmodott, hányszor írt róla; bizonyított, érveli, hadakozott — több­nyire hasztalanul. Akkor fölülről gáncsoskod- tak. Most fölülről szorgal­mazzák: tanuljon, okosodjék a parasztem bér; ha már is­kolás korában nem tehette, pótolja felnőtt korában a mu­lasztottakat. Akik majd november tize­dikén beülnek a pilisi iskola padjába, nem is gondolják: mennyi munka, fáradozás előzte meg azt, hogy ők he­temként kétszer négy-négy órát tanulhatnak. Matos Mátyás tanár a Já­szemelt igazgató. Ö, a megyei kiküldött, a járási népművelési felügyelő, az iskolaigazgató ül a szobá­ban, tanácskoznak, hogyan s mint legyen a népfőiskola. Az első kérdés: első vagy második évfolyamot kezdj e- tiek-e? Mit mondanak az emberek, a javakorbeli vagy éppen de- resedö fejű tanítványok — ez a lényeg. Nos, ők még a télen, ami­kor a népfőiskola előző évé­nek vizsgája vagy búcsúestje volt, hitet tettek: — Ha lesz ismét alkalom a tanulásra, megint eljövünk. Huszonheten végeztek az előző tanévben. Huszonhét hallgatóra lehet számítani most a másodévfolyamon. Ebben maradnak. Másodév­folyam lesz. És ha akad új jelentkező — kell, hogy akadjon, többek között a ter­melőszövetkezetből, ahonnan egy esztendeje mindössze ketten jártak —, az is elbírja majd az anyagot, az is tud majd haladni a többivel. És csak a pilisiek járjanak ide? Milyen a közlekedés? Mi­kor lesz vége az óráknak? Számlálgatnak, időt, menet­rendet vetnek össze, míg megállapítják: Nyáregyháza; és Monori-erdő jelentkezőit: fel lehet venni. De hol legyen a tanfolyam?; A tanácsháza adott tavaly \ szállást a népfőiskolának. Ez j jó volt, nem okozott gondot! a fűtés-világítás. De az is-; kola még jobb lenne. Itt kéz-! né! vannak a szemléltetőj eszközök, a jelleg is tudomá- i nyosabb, mint a tanácsházán. \ Következő kérdés: mit ta-\ toluljanak a népfőiskolások? Elsősorban is mezőgazda-1 sági ismereteket. A 150 őrá- \ ból legalább 90—100-at erre kell szánni — így döntettek. A tárgyak: növényter­mesztési ismeretek, állatte­nyésztési tudnivalók, szőlő- és gyümölcstermesztés, kerté­szet, üzemgazdaságtan. Ismerik egymást a pilisiek. Csakhamar eldöntik egymás között — a tavalyi eredmé- toiyek mérlegelése után — kit kérjenek fel előadóként. — A kertészetet Pinviczky Vince érti, de nagyon! \ Közel két esztendeje annak, ; hogy megszületett a terv: lé- ! tesítsünk Isaszegen egy olyan ; klubot, ahol esténként össze- | jöhetnének az emberek, vi- 1 tázni, könyveket, folyóiratokat J olvasni, televíziót nézni, be- ^ szélgetni. A gondolat, amely a ; község egyik orvosának agyá- 5 ban született, napok alatt lel- ; kés visszhangra talált. Nyom- ; ban tervezgetni kezdtek: a Ha- ; zafias Népfront klubja legyen, | vagyis minden becsületes, jó- ^ szándékú ember találkozóhe- $ lye, foglalkozási ágaktól, véle- J ménykülönbségektől függetle- $ nül. $ Tetszett a gondolat. Legyen $ a klub tagja földműves és $ gyári munkás, vasutas és taná- ^ esi dolgozó, tanár és orvos § egyaránt. Mindaz, aki haszno- ^ san szeretné eltölteni az esté- jét, baráti társaságban. ^ A nagyszerű gondolat azon- ^ ban a megvalósításig sajnos ^ mind a mai napig nem jutott ^ el. Hogy miért? Számos oka ^ van annak. ^ Az egyik, s talán a legna- ^ gyobb: a régi tanácselnök ér­— Az állattenyésztésről Wolf Jancsi adjon elő, a hiz­laldából, ő állatorvos és gaz- dász is egyben. — A Vadai Feri bácsi is vállal talán előadást... ó országos szaktekintély. Elparcellázzák a felada­tokat a mezőgazdasági isme­retek tárgyainál, hasonlókép­pen csinálják a közismereti tárgyakkal is. Ez utóbbi ta­lán még könnyebb, hiszen az iskola maga szolgál szaktaná- roklcal. Máosik Gyula, Kuzsma Ho­na, Szakács Istvánná, ZakáU, Lajos, Halász János (ő a mo- nőri gimnáziumban tanít) és természetesen Matos Mátyás neve vetődik fel. Az egészség­tant dr. Szalay László, á poli­tikai ismereteket a járási pártbizottság egyik vagy má­sik munkatársa, a jogi isme­reteket a helybeli dr. Varjú Oszkár tanítaná, ha vállal­ják a megtisztelő, de ugyan­akkor felelősségteljes megbí­zatásokat. Az iskolából a népfőiskola vezérkara átrándul rövid megbeszélésre a tanácshoz. — Hogyne, hogyne, nagyon kell itt a népfőiskola! — mondják ott az elvtársak. És beszélnek arról, hogy a ter- melöszövetkezetesités felé halad a község, márpedig ott, a közösben, a nagyüzemben, kiművelt emberfőkre van szükség. A tanácselnök egyenest ki­mondja: — Kiből legyen brigád veze­tő, csoportvezető, ha nem a népfőiskolán okosodott, leg­rátermettebb emberekből? — És ki járjon elsősorban népfőiskolára, ha nem a ter­melőszövetkezeti tagság? — kérdi vissza az egyik pedagó­gus. —• Azok is, természetesen De az egyéni paraszt talár, már holnapra tsz-taggá lesz.. Esetleg éppen a népfőiskolán tanultak viszik a közös fAé... SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS.-'S/SSSSSSSSS/SSSSSSS, Ott a helye ennek is, annak is... Ebben ismét megállapodnak. Es a többi már csak napok kérdése. Elkészül a részletes tema­tika, a tanterv. Az előadókkal megállapodnak. Kiragasztják a plakátokat. Megkezdődik október 15-én a beiratkozás. Aztán jön a forradalom ün­nepe, november hetediike, és tizedikén benépesül a pilisi islkola egyik tanterme, nem gyermekekkel, de felnőttek­kel Ahogyan Móricz Zsigmond annakidején megálmodta. Garami László A Déryné Színház sikerrel játssza megyénkben a Nem angyal a feleségem című zenés vígjátékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom