Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-10 / 212. szám
U L O N K I UT. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1959. SZEPTEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Húsz százalékos túlteljesítés a nagykőrösi Tejüzemben a kongresszusi verseny során Keveset hallunk arról a tejüzemről, amely az 1930-as évek óta hozzátartozik városunk életéhez. Az 1949 óta államosított üzem 1952-ben az „Élüzem” kitüntetést is megkapta. — Hol áll most az üzem verseny szempontjából? — kérdezem Klíngl József igazgatót. — Az ország megyei tejüzemi vállalatai között már harmadszor elértük a második helyezést. Ez nem megvetendő eredmény, de természetesen folyik a harc az elsőség megszerzéséért. — Mekkora forgalmat bonyolít le az üzem? — Kőrösön kívül 15 község tartozik hozzánk. A napi tejbegyűjtés 220—230 hektoliter. Ebből Pestre naponta 100—150 hektoliter tejet szállítunk, helyi fogyasztásra pedig 10—13 hektoliter kerül. — Milyen termékek kerülnek még ki az üzemből? — Havonta 450—500 mázsa vajat készítünk, amelynek egy része 10 dekás csomagolásban belföldi fogyasztásra megy, de 50 kilós hordókban exportálunk is. Csökkentett zsírtartalmú tejből készítjük a félzsíros túrót, amellyel ellátjuk Pest, Cegléd és Kecskemét szükségletét. — Kik szállítják a tej legnagyobb részét? — Nagykőrösről egyelőre még az egyéni gazdák szállítanak be többet, de minőségileg a Szabadság és a Dózsa tsz szállítmánya a legértékesebb. — Hogyan állnak a pártkongresszusi versenyben? — A megengedett normaveszteségen belül anyagmegtakarítást határoztunk el, amelynek értéke az év végéig 120 000 forint. Ennek negyedévi teljesítését 20 százalékban túlhaladtuk. Az export tervet havonta 5—10 százalékban túlteljesítjük. — Hányán dolgoznak a telepen? — 46 benti dolgozó mellett 31 alkalmazott működik a felvásárlásnál. Ezek között kiemelkedik Szrapkó József túróüzemi dolgozó, aki szakképzettség nélkül, egyéni tudatos munka révén igen nagy szakértelemmel dolgozik, Barta Erzsiké pedig a vaj adagoló kiváló, megbízható, ügyes munkása már öt év óta. , — Fejlődési kilátásaik? — A következő hetekben szerelünk be egy nagy teljesítő képességű pasztőröző gépet, amely 99 százalékosan elvégzi a csírátlanítást. Városunknak csak ilyen tejet adunk fogyasztásra. A tejföl kétdecis poharakban rövidesen nálunk is forgalomba kerül. 100 000 éorintos költséggel pedig szolgálati lakás épül az üzem területén. S végezetül a termelőktől is hadd kérjünk valamit: a tej tiszta kezelésére fordítsanak még nagyobb gondot, hogy minden szállítási kötelezettségünkét teljesíthessük. Mezősiné SZABADTÉRI SZÍNPAD ÉS KERTMOZI Mind a kettő van Kőrösön, s áldásaikból mégis olyan keveset részesülhettünk az idén. S már vége a nyárnak! Mindkettő elég szép pénzbe, sok munkába került, mégsem használták ki, csak dísznek vannak. Nézzük meg először a szabadtéri színpadolt. Ügyszólván társadalmi munkával jött létre. A nyár folyamán ösz- szesen négy alkalommal tartottak ott előadást. Az előadásokra sem készítették elő megfelelően. Augusztus 20-ra a DÁV felszerelte a fényszórókat, de a villanykörtékről megfeledkezett. Meg is kellett rövidíteni az előadást. A divatbemutatóra nem törölték le a padokat. „Egy szabadtéri előadás 35 forintomba került — írja Bűz Erzsébet levelezőnk. — öt forint a jegy, 30 a ruha tisztítás/’ A kultúrotthon' illetékesei is ezt mondják: hogyan rendezzünk előadást, amikor függöny nincs (legalább egy fél függöny, amit már ígért a tanács), s a szereplőik lába majd kitörik, olyan korhadt a színpad deszkája? Ez bizony mind igaz, de talán a kultúrotthonnak jobban kellett volna szorgalmaznia, hogy a szabadtéri színpad üzemképes legyen. Mindenesetre reméljük, hogy a jövő nyáron, vasárnaponként láthatunk majd valami jó rendezvényt — tiszta padokon! A másik: a kertmozi. Több mint 40 000 forintot költött rá a Moziüzemi Vállalat. Három napig működött. — Objektív akadály? — érdeklődtünk csipkelődve Sulyok Sándortól, a mozi vezetőjétől. — Nem. objektívünk van — megy bele a tréfába. — A hang a rossz. — Tapasztaltuk. Mi az oka? — Egyrészt a Filmtechnikai Vállalat. A nyári gépház felszerelését nem oldotta meg jól. A ktsz két hónappal ezelőtt végezte el a munkálatokat. Azután derült ki, hogy műszaki beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy használhassuk is. Most már üzemképes, a vállalat elvégezte a szükséges munkálatokat. Mindenesetre vigasztaló, hogy előreláthatólag semmi akadálya annak, hogy jövőre a szabadlevegőn élvezzünk végig egy-egy jó filmet. A gazda szeme hizlalja a jószágot. Lehet, hogy ettől göm- bölyödnek szépen a kocséri Űj Élet Tsz szerződéses hízói? A gondos ápolásnak feltétlenül része van benne, de nem hiányzik a „ropogtatnivaló” sem! A közeli napokban 30 hízót adnak le a vállalatnak, s ezzel együtt ebben az évben több mint 100 darabot hizlaltak már Hétvégi pihenés Nagykőrösön — vízparton! Kedves meghívót kapta1 dolgozóink a Községgazdálko dási Vállalat strandfürdő iize métái, augusztus 29-én rende zett baráti táncos összejövetelre, a következő zárórésszel: „Kérjük önöket, hogy a fenti rendezvényre dolgozóik figyelmét hívják fel, hogy a hét végét kellemesen, vízparton tölthessék.. Figyelmüket ezúttal köszönjük, de a meghívást mégsem tudjuk megjegyzés nélkül hagyni, mert önkéntelenül is eszünkbe jut az iskolában tanult tétel az arányokra vonatkozóan, aminek változata szerint: „A strandfürdő medencéje úgy aránylik a vízparthoz, valamint egy teknő víz aránylik a strandhoz!” Z. L. Óvjuk, gondozzuk, szeressük a kis gömbakácokat! Az akácfa nagyon igénytelen növény. (Tudjuk, hogy az Alföld homokját részben szőlővel, részben akácfával kötötték meg.) De azért annyira mégsem igénytelen, mint a szaharai tevék, amelyek a bendőjükben felhalmozott vízmennyiséggel — tudvalevőleg — több hétig is kibírják ivás nélkül. Ne hagyjuk hát szomjan veszni újonnan telepített gömbakácainkat! A kis fácskák többszörösen meghálálják majd nekünk. Kétszer annyi valuta a MÉK munkája nyomán Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink ebben az évben már nemcsak a meny- nyiség növelésére törekedtek, hanem nagy gondot fordítottak a kiváló minőségű árutermelésire is. A MÉK nagykőrösi kirendeltsége figyelemmel kísérte ezt a törekvést, és igyekezett odahatni, hogy az állami és szövetkezeti gazdaságok, s az egyénileg termelők is, megfelelően osztályozva és a lehetőségek szerint exportszállításra alkalmasan hozzák a gyümölcs- és zöldségátvevő helyekre terményeiket. Az eredmény a számok tükrében a legbeszédesebb. E célból vessük össze a tavalyi és ez évi legforgalmasabb hónap adatait: 1958. 1959. augusz- augusztus tus Kékszilva 5150 q 12 431 q Görögdinnye 513C „ 11154 Paradicsom 6185 11544 Zöldpaprika 1325 „ 2 200 Uborka 210 .. 326 Összesen 18 000 q 37 655 q A számok végösszege jelentős eltérést mutat, s ez a gondos termelés mellett természetesen a jobb termésnek is köszönhető. Egy azónban bizonyos: figyelemreméltó dolog, hogy a MÉK nagykőrösi kirendeltsége több mint kétszer annyi valutát tudott biztosítani államunknak, mint az elmúlt évben. A MOSOGEP * mikor a Szabadság Tsz nőál tanácsa kifundálta, hogy a házi munka megkönnyítésére mosógépet kellene venni, akadt jónéhány asszony, aki nem túlságosan lelkesedett ezért a masináért. Persze, erről nem szóltak, mert hát: „Ne szólj szám, nem fáj fejem” — de megvolt a külön véleményük. A kezdeményezők azonban nem teketóriáztak sokáig. Anyagiakkal ebben a szövetkezet vezetősége szívesen a segítségükre volt. Megvették a 2400 forintos mosógépet, két asszony — ideiglenes megoldásként — kölcsönadta a teknőjét és készen lett a mosókonyha. Nyomban fel is „szentelték”. Az asszonyok egymást váltva nekiláttak a mosásnak. Akiknek korábban külön véleményük volt, eljöttek kíváncsiskodni, s bizalmatlanságuk szemlátomást eloszlott. Sober Józsi bácsi éppen kocsival ment el Illésék tanyája mellett — ahol a mosoda létesült —, amikor lllésné odakiáltotta: — Sóber bácsi, van már mosógép, lőhet mosni! Mondja meg a feleségének, gyűjjön eV. — A’ bizony nem gyün! — kiáltott vissza. másnap mégis Körülnézett, kíváncsiskodott. Utána nekibátorodott Sóber néni is, kipróbálta a masinát. S ha hiszik, ha nem, azóta nem tud kézzel mosni! Bényei néni először próbára tette a gépet: a mosogató ruL eányuk eljött. havai jól körültörülgette a tűzhely szélét (jutott rá a kormosából is!), majd elküldte Jóska nevű unokájával. — Ha ezt kimossa az a gép, akkor elhiszem, hogy tud mosni! Ennek a mosogatórongynak bizony alapos munka kellett, lllésné, aki a mosókonyha „gondnoka”, háromszor is a gépbe tette. A mosásban soron következő asszonyka még negyedszer is kimosta, de amikor Bényei néni visszakapta, nem ismert rá. Elismerően bólintott, s csak eny- nyit mondott: — Tán még tejesruha korában sem volt ilyen! Mondani sem kell, azóta ő is a gépkedvelők lelkes táborába tartozik. Soroljam-e még a bizalmatlan kezdet példáit? Egyet elmondok még. Maksa Ilonka — aki a tsz egyik könyvelője — az elsők között igyekezett kitapasztalni a gépesített mosást, összeszedte az egész csalid szennyesét. Édesanyja azonban észrevette és ráparancsolt: — Csak a magadét vigyed, a többit hagyd itt! Ilonka szó nélkül engedelmeskedett. Amikor a kimosott ruhát hazavitte, a te- regetésben segített Maksáné is, de nem szólt semmit. A gép munkájával azonban elégedett volt, az bizonyos. Másnap ugyanis megkérdezte leányától, hogy miért nem vitte el kimosni az összes szennyest? P—n. OLVASÓINKHOZ! Napilap lesz a Nagykőrösi Híradó Régi hagyományokra, tekint vissza a Nagykőrösi Híradó. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az alig két évvel ezelőtt újra megindított újság példányszáma azóta megkétszereződött. A rövid idő alatt a város lakossága megszerette és saját újságjának tekinti a lapot. A nagy érdeklődés az igény, a rendszeres ' tájékoztatás iránt indokolttá teszi, hogy 1959. október 1-től naponta jelenjék meg a Nagykőrösi Híradó, változatlanul a Pest megyei Hírlap különkiadásaként. Ezzel elérjük, hogy a városi eseményekről, hírekről és sporteseményekről gyorsan és rendszeresen tudjuk tájékoztatni olvasóinkat. Lehetővé tesszük, hogy olvasóink a nagykőrösi napilapot — a Pest megyei Hírlappal együtt — folyamatosan kézhez kaphassák, mint előfizetők, lakásukra kézbesítve. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy az alábbi megrendelőlapot vágják ki és kitöltve adják át a helyi postaihivatal hírlaposztályának vagy a kézbesítőnek, legkésőbb szeptember 20-ig. Az előfizetési díjat (egy hónapra 11 forint) a lapot szállító kézbesítőnek kell kifizetni. MEGRENDELŐLAP Megrendelem 1959. év október 1-től a Nagykőrösi Híradó című lapot. Név: Város: Utca, házszám: Tanya, major: _ Kelt: 1959. hó nap. Havi 11 forintos előfizetési díjat a postai kézbesítőnek befizetem. megrendelő aláírása ponta ellenőrzi a kis lakók egészségét. Véleménye szerint a téli időben nehezen oldható meg a beteg gyermek bölcsődei gondozása. Ezért égetően fontos volna felsza-; badítani azt a három helyi- ; séget, amelyek az épület hát-: só részében vannak és raktár; céljára használják. Ott tud-; nának betegszobát és szárító: helyiséget biztosítani még az \ átmeneti időben is. A gyér- \ méhek érdekében ésszerűnek \ látszanék még, hogy ezt a te-\ rületi bölcsődét a konzervgyár \ dolgozói is használhassák, fő- \ képpen a szomszédságban la-; kő kisgyermekek részére. ; Mii lehet leszűrni őrjára-; tunk nyomán? A városi bölcsőde jelenle- > gi elhelyezése csak szükség- \ megoldás. A beosztott dolgo- \ zók mindent megtesznek a \ gyermekek érdekében. (Ez ab- > ban is tükröződik. hogy a \ hely 120 százalékban van! kihasználva.) A megyének S meg kell tartania ígéretét és j egy év múlva vissza kell! költöztetni a gyermekeket iga- ! zi otthonukba, a Rákóczi ut- < cat bölcsődébe. Azonban —! ilyen körülmények között —! a városnak sem lehet tétle-! nül néznie a helyzetet. A rak- ! tárt adták át a bölcsőde ré- $ “zérp mert ezzel is seeV^rii • tudnak a szükségállapot ia- vitásán. •' Őrjáratunk a városi bölcsőde körül volt a szükségállapot felszámolása. Írásos ígéretet adott a megye arról, hogy a Szilágyi utcában saját céljaira jövőre tovább építkezik és 1960 őszén kiüríti és helyreállítva visszaadja a városi bölcsőde eredeti épületét. .Az akkor két évre nőtt türelmi időnek az lesz a gyümölcse, hogy megnyílik a városban az egészségügyi szakiskola, ahol a gyermekotthon és a bölcsőde felhasználásával gyermekgondozónőket képeznek. Beszéltünk a gyermekekkel legközvetlenebbül foglalkozókkal is. Font Kálmánná, a bölcsőde vezetője bizony nincs megelégedve a körülményekkel. Kevés a rendelkezésre álló helyiség, egy nagy termük télen alig fűthető. Már pedig a bölcsődében még az adott körülmények között is olyan lehetőséget kell biztosítani, hogy minden szülő a legnagyobb megnyugvással hagyhassa ott gyermekét. Ezért a tanácson keresztül a TÜZÉP- hez fordul, hogy a bölcsőde számára csak jó minőségű szenet biztosítsanak. Látogatásaink során éppen ott találtuk dr. Thege Antal gyermekorvost is, aki nahagy a városi bölcsődét ideiglenes jelleggel a mai helyére tette át és a Rákóczi utcai tulajdonképpeni bölcsődét bocsátotta a megyei tanács rendelkezésére. A megye egészségügyi osztálya viszont megígérte, hogy gondoskodik Nagykőrös számára megfelelő bölcsődei épületről. Ezért a városi költségvetés nem is foglalkozik ezzel a beruházással vagy az épület felújításával. Megyei probléma lett belőle. A tanács csak a bölcsőde üzemeltetésének költségeivel rendelkezik. Pénzügyi vonatkozásban ez helytálló, de nem oldja meg a csúnya és az egészségügyi követelményeknek nem mindenben megfelelő, szükségelhelyezés kérdését. A városi tisztifőorvostól, dr. Mogán Bélától, a következő felvilágosítást kaptuk: — Amikor a megye igénybe vette a városi bölcsődét és két esztendőre szükségmegoldást kellett a városnak elfogadnia, akkor így vetődött fel a kérdés: vagy megszüntetik a 35 férőhelyes bölcsödét, vagy szükségmegoldásba megy bele a város. Inkább az utóbbit választottuk. Az eltelt egy év alatt napirenden A városi nőtanács szívén Viseli a gyermekek, a jövő ígéretének problémáját. Ezzel kapcsolatos gondolatokkal keresett fel bennünket Kiss terencné, a nőtanács titkára. Vele együtt indultunk el a több mint egy éve húzódó bölcsőde-kérdés megvizsgálására. Nézzük a panaszt. Városunk jelenlegi bölcsődéje a Tömöri utcában van, a kultúrotthon mögött. Kívülről nagyon elhanyagolt épület, kicsi, szűk udvara ad ideiglenes otthont — három hónapostól hároméves korig — gyermekeinknek. A legutóbbi tanácsülésen a nőtanács megbízottja felvetette ennek a bölcsődének az elégtelenségéi, a jövő évi költségvetésben mégsem biztosítottak keretet egy új épület céljára vagy egy másik épületnek bölcsődévé átalakítására. A helyszíni látogatás meggyőzött bennünket arról, hogy ia probléma megoldása minden édesanya szempontjából halasztást nem túróén fontos. Mit mond a bölcsödéről a pénzügyi osztály vezetője? — Az elmúlt évben a megye megszüntette a Péceli gyermekotthonát. Városunkban kért a gyermekek részére elhelyezést. A tanács csak úgy tudta a dolgot megoldani,
