Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

MST MECÍLI JCirloft 1959. SZEPTEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Mennyi lesz e nyereségrészesedés a Kistarcsai Fésűsfonóban ? Eddig több mint egymillió forint megtakarítás — Újítási verseny Amiről a Kistarcsai Fésűs­fonógyárban az év elején legtöbben még álmodni sem mertek, az ma már valóság: ismét felkerült az élüzem csillag a gyár kapujára, s ezzel ötödször szerezte meg a megtisztelő kitüntetést a Fé- BŰsfonó. Amikor a párt márciusi felhívása megjelent, a gyár dolgozói egymillió 453 ezer forint megtakarítását és a termelési terv 2,6 százalékos túlteljesítését vállalták. Idő­közben ezt a felajánlást több mint félmillió forinttal egé­szítették ki, s aztán részletes tervet állítottak össze a ver­senymozgalom szélesítése ér­dekében. Uj brigádok alakultak, s valamennyi üzemrész be­kapcsolódott a munkaver­senybe. Az első félévben 911 ezer forintot sikerült megtakaríta­ni az ésszerűbb anyaggazdál­kodással, s több mint 100 ezer forintot eredményezett a rezsiköltség csökkentése. Sok nagyszerű teljesítmény született, a gyár törzsgárdája ismét bebizonyította, hogy nagy feladatokra is képes. A válogató az üzemrészben Var­ga Imréné, a mosodában a Konrád-brigád tört az élre. A festődében a Molnár-bri­gád nyújtott kiemelkedő tel­jesítményt, a fésülőüzem dol­gozói kifogástalan munká­jukkal járultak hozzá a kong­resszusi verseny sikeréhez. Ebben az üzemrészben áprilisban még csak 91,5 százalék elsőosztályú árut készítettek, júliusban már 99 százalék fölé emelke­dett ter­az elsőosztályú mék aránya. A jó eredményeknek kö­szönhető. (hogy egy-egy dolgo­zóra a Kistarcsai Fésűsfonó­gyárban már négy és félnapi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés jut. Tavaly 8,9 napnak megfelelő összeget fi­zetett a gyár, az idén sem akarnak kevesebbet fizetni. Természetesen ez a dolgozó­kon múlik. A vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság nemrégiben dolgozta ki az idei nyereságfelosztási felté­teleket. Kiszámították, hogy minden 352 654 forint túltelje­sítés esetén egy nappal nö­vekszik a kifizethető nyere­ségrészesedés. Az üzemi tanács úgy dön­tött, hogy a nyereségrészese­désből csak azok a dolgozók részesedhetnek, akik leg­alább fél esztendőt eltöltőitek a gyárban. A részesedés fel­osztása a kifizetett bér és prémium arányában történik. Akik régebben dolgoznak a gyárban, „hűségpénzt” is kapnak. Akik viszont igazolatlanul hiányoztak, vagy gyakrabban elkéstek, csökkentett része­sedést kapnak. A gyár vezetői a hátralevő hónapokban mindent elkö­vetnek, hogy felkutassák azo­kat a lehetőségeket, amelyek a verseny további szélesíté­sét, s így a többletnyereség gyarapítását szolgálják. Nemrégen kezdődött az újítási verseny. Az első félévben 51 tási javaslat közül elfogadtak s ez 308 ezer 516 forint megtakarítást eredmé­nyezett. Most a verseny so­rán a legtöbb újítást* be­nyújtó dolgozót külön ju­talomban részesítik, s az üzemrészek legjobb újí­tóit is díjazzák. Most még persze nem le­het megjósolni, mennyi lesz majd a Kistarcsai Fésűsfo­nógyár évvégi nyereségtöbble­te. egy azonban biztos: ha a dolgozók továbbra is olyan lelkesedéssel végzik munkáju­kat, mint az elmúlt félévben, az idén sem visznek haza ke­vesebbet, mint tavaly. s. — p. Visszaélésekre derített fényt a népi ellenőrzés a Tápiógyörgyei Téglagyárban \ Zökkenőmentes a felvásárlás a nagykátai járásban - Megvizsgálták az újszitvási iskola működését is Az elmúlt hónapban több, jelentősebb vizsgálatot végez­tek a népi ellenőrök a nagy­kátai járásban. így többek kö­zött megvizsgálták a Tápió­györgyei Téglagyár munkáját, a felvásárlás helyzetét a járás több községében, s az újszilvá- si iskola működését. A vizsgá­latok szabálytalanságok felfe­dése mellett sok hasznos ta­pasztalatot és javaslatot is eredményeztek, amelyeket a járási népi ellenőrzési bizott­ság intézkedés végett felsőbb szervekhez továbbított. A Tápiógyörgyei Téglaigyár- ban végzett vizsgálat sorozatos szabálytalanságoknak jutott nyomára. A téglagyár vezetc­meg újí­29-et HÍRADÁS MENDÉRŐL EGY AZ ÖTVEN KÖZÜL A hétéves terv Idején több mint 50 kísérleti mintaüzemet létesítenek a Szovjetunióban, amelyekben az összes terme­lési folyamatokat gépesítik. Az egyik Ilyen üzemet a moszk­vai Iáhacsov-gépkocsiijyárban rendezik be. Az alábbiakban Alekszej Krilov, a gyár igaz­gatója elmondja, hogyan való­sítják meg az üzem műszaki újjáalakítását. A mi forrongó és szédületes ütemű napjainkban semmi sem avul el olyan gyorsan, mint a közlekedési eszköz. Nemrég még a gépkocsigyár­tók jogos büszkeséggel beszél­tek a négy tonnás „ZIL—164” teherauFójukról, ma viszont már sokkal tökéletesebb ko­csikra gondolunk. A gyár kibocsátja majd a négytonnás „ZIL—130” teher­kocsit, amelynek sebessége óránként 80 kilométer, a mo­tor teljesítménye 150 lóerő, s a háromtengelyes ,,ZIL—131”-et, amelynek sebessége és motor­jának ereje ugyanakkora. Ezek a gépkocsik 1961—1962-ben ke­rülnek le a gyár szerelőszalag­jairól. E kocsik forgalomba ho­zatalával a népgazdaság kö­rülbelül 7 milliárd rubelt ta­karít meg. A hétéves tervben a gyár kollektívája előtt nemcsak az a feladat áll, hogy termékeit teljesen felújítsa, hanem az is, hogy a termelést jelentősen növelje. S méghozzá ezt a fel­adatot a csökkentett munka­időre való áttérés közepette kell megvalósítani. A gyár már az idén teljesen áttért a hétórás munkanapra, miközben a munkások mun­kabére megmarad az eddigi szinten, sőt sok esetben emel­kedik. Nézzük, hogyan is old­juk meg ezt a problémát. A feladat „igen egyszerűen” megoldható: a gépkocsigyár­tók műszakilag teljesen újjá­alakítják a gyárat. A hétéves terv éveiben a Lihacsov-gyár magas színvo­nalon gépesített, automatizált vállalat lesz. Az automata gép­sorok száma minden műhely­ben 9-ről 172-re emelkedik. Üzembe helyezünk több mint 30 kilométer hosszúságú függő szállító szalagot, ebből 10 ki­lométeres távon a szállító sza­lagokat programvezérléssel szereljük fel. Az automata szerszámgépek száma a gyár­ban nyolcszorosára emelkedik. A műszaki újjáalakítás eredményeként az öntőüze­mekben a munka termelé­kenysége a hétéves terv végé­re 55—80 százalékkal emelke­dik. Lényegesen javulnak a dolgozók munkakörülményei. Vegyünk egy másik példát. A gyár gépszerelő üzemeiben jelenleg kilenc automata gép­sor dolgozik. 1965-re számuk több mint 140-re, vagyis 15- szörösére emelkedik. Az auto­matikus ciklusban dolgozó fémforgácsoló szerszámgépek részaránya 4,5 százalékról 35 ^ százalékra emelkedik. A moto-^ rokhoz szükséges összes nagy- ^ és közepes méretű alkatrésze- ® két, valamint alvázait A mendei Lenin Tsz-t a szocializmusban bízó tizen­nyolc ember akarata hozta létre 1950-ben. Az elmúlt évben 36 forintot fizettek, az idén 50 forintot terveznek munkaegységen­ként kifizetni. Állattenyész­tésiből 1 713 000, növényter­mesztésből 540 000 forint be­vételt várnak. A „közös” a mendei parasz­tok előtt fejlődik. Ezért ha­jol esténként számtalan egyé­ni gazda a termelőszövetkezet alapszabálya és a munkaegy­ség-könyv fölé. Az ész már befogadja az újat, bár a szívet még meg-megszorítja a régihez való ragaszkodás. Az esténkénti beszélgetések a kommunistákkal már a közös­ben levő „hogyan”-t feszege­tik. Ezért nem szerencsés az a felirat, amely a tanácshá­za földszintjén a földműves- szövetkezet irodájának abla­kát díszíti: „Felhívás. A párt és a kormány határozata ki­mondja, hogy a községekben, is be kell fejezni a szocializ­mus építését. Felkérjük köz­ségünk dolgozó parasztjait, hogy kövessék a határozatot és önkéntes elhatározás alap­ján lépjenek be a termelőszö­vetkezetbe. Ez az út vezet a szocializmus felépítéséhez. Pártvezetőség, tanács v. b.” A tsz szervezéséért folyó személyes beszélgetés, a Le­nin Tsz eredményeinek nép­szerűsítése azt mutatja, hogy a mendei kommunisták helye­sen dolgoznak. De hiba volna hallgatni arról, hogy a „Fel­hívás” minden jó szándék mellett sem jó módszer. A dolgozó parasztság a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodást elsősorban saját egyéni érde­keiért választja. S ez nem megy máról holnapra, és nem is ösztönös. Elképzelhetetlen a párt és a kormány irányító, szervező és segítő tevékenysé­ge nélkül. Ebben a munkában a hangsúly a meggyőzésen van. Ezért igyekeznünk • kell elkerülni az olyan agitációt, amely nem meggyőzi, hanem kényszeríti az embereket. A „Felhívás”-ból kicsendülő tü­relmetlenség csökkenti a meggyőző munka hatását és az emberekben — az ügy iránti közeledés helyett — az idegenkedés érzését vált­hatja ki. Ezt nem szabad koc­káztatni Menőén sem, ahol eddig is céltudatos és türel­mes — nem hangzatos sza­vakkal — s a tényeken ala­puló személyes meggyőzéssel értek el tartós eredményeket. Szikora István Magyar elektromos készülékek kiállítása Stockholmban A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat az Elektro- impex közreműködésével szeptember 14—27 között Stockholmban nagyszabású árubemutatót rendez. A ki­állításra a két vállalat több száz cikket visz ki, s bemu­tatja a magyar ipar legkor­szerűbb elektromos készülé­keit, motorokat, erősáramú ■, berendezéseket, különféle vendéglátóipari gépeket, ház­tartási készülékeket, rádió­kat, televíziókat, magnetofo­nokat stb. sége hosszú időn át árdrágí­tást követett el, s ezenkívül egyéb visszaéléseknek is nyo­mára jutottak a népi ellenőrök. A vizsgálat megállapította, hogy Bencsik Lajos, a tégla­gyár vezetője, árdrágító mó­don értékesítette a negyedik osztályú, úgynevezett selejt- téglát. A visszaéléseket úgy kö­vették el, hogy a vásárló­nak nem adtak számlamá­solatot, hanem azt később juttatták el hozzá, s a számlán ekkor már jóval magasabb összeget tüntet­tek fel, mint ahogy a meg­engedett ár megkívánta volna. így például Ladányi István­nak majdnem kétszáz forint­tal, Száva Miklós esetében pe­dig 1517 forinttal többet szám­láztak a megengedettnél, meg­károsítva ezzel a vásárlókat, s ugyanakkor jogtalan anyagi előnyhöz jutottak. BencsiK üzelmei fedezésére az így be­folyt pénz egy kis részét befi­zette fiktív neveken a vállalat pénztárába, nagyobb részét azonban magának tartotta meg. A bűncselekmény elkö­vetésében segítségére volt Paksi Imréné adminisztrátor, aki hamis számlákat készített, s azonkívül a fiktív számlákra is ő szolgáltatta a hamis alá­írásokat. Paksiné túl ezeken a visz- szaéléseken, egyéb szabályta­lanságokat is elkövetett. A múlt év végén, amikor kimu­tatásaiból rájött arra, hogy a gyárban mintegy kétszáz liter­nyi gázolajmegtakarítás mu­tatkozik, elhatározta, hogy azt saját céljaira használja fel, s a gázolajat a gyárból el is szállíttatta. A népi ellenőrök vizsgálata ugyanakkor azt is megállapí­totta, hogy a sorozatos szabálytalan­ságok elkövetéséhez lehe­tőséget nyújtott a tégla­gyár felettes szervének, az Építőanyagipari Vállalat­nak nem körültekintő el­lenőrzése. A további vizsgálatot már a járási ügyészség végzi, ahová a járási népi ellenőrzési bi­zottság az ügyet továbbította, ugyanakkor felhívta a vizsgá­lat eredményére a gyár felet­tes szervét is. A járás népi ellenőrei több községben — így például Tá- piószöllősön és Tápiógyörgyén — megvizsgálták a Termény­forgalmi Vállalat telepeinek munkáját. A vizsgálat igen po­zitív tapasztalatokkal zárult. A telepeken zökkenőmentesen halad a munka, a telepek a nagy szezonra megfelelően fel­készültek. Biztosították a megfelelő felszerelést, munkaerőt, s így sehol nincs torlódás. A mérlegeléseknél sem meny- nyiség, sem minőség tekinteté­ben semmiféle szabálytalanság nincsen. A telepeken megfe­lelően gondoskodtak a gabona forgatásáról, s így az romlás­nak nincsen kitéve. A nyil­vántartásokat megfelelően ve­zetik, s a pénzgazdálkodásban sincsen kifogásolni való. Vizsgálatot végeztek a járás népi ellenőrei az újszilvási ál­talános iskolában is, s a fel­merült problémák megoldásá­ra megfelelő javaslatokat tet­tek a felsőbb szerveknek. —mottó — A népi ellenőrzési bizottságok megyei elnökeinek é.tekezlete A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság értekezletre hívta össze a népi ellenőrzési bizottságok megyei elnökeit. Az értekezleten részt vett dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, Garamvölgyi Vilmos, az or­szágos rendőrkapitányság ve­zetője, valamint a Minisz­tertanács titkárságának, a Hazafias Népfrontnak képvi­selői. Az értekezleten meg­vitatták az elmúlt időszak munkájának tapasztalatait, különösképpen a társadalmi munka védelmével kapcso­latos főbb kérdéseket. Fegyelmileg felelősségre vonták a gödöllői szociális otthon vezetőit mulasztásaikéit A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folyta­tott a gödöllői szociális ott­honban. A vizsgálat megálla­pította, hogy az otthonban a teherkocsik . automata gépsorokon készítjük. Nagy változások mennek § végbe magában az üzemszer- ^ vezésben is. így például át- ® szervezzük a műszaki ellenőr-® zési rendszert. Az ellenőrző® műveletek többségét a saját ^ konstruktőreink által kidolgo- ^ zott műszerek és berendezések S segítségével automatizáljuk. Az átszervezés nemcsak ; ellenőrzés rendszerére terjed § ki. hanem magára a termelés | irányításának megszervezésé- ® re is. Jelenleg száz meg száz em- § bér foglalkozik nyilvántartás ^ sál, termelési és tervszámítá­sokkal, a vállalat üzemgazda-^ sági tevékenységének min-^ dennapi irányításához szüksé- § ges információs adatok feldol­gozásával. A gépesítés erre a ^ területre is kiterjed: az „Éra“’® $ elektronikus számítógép $ $ megszabadítja az embereket a ^ fárasztó munkától, gyorsan és ^ * pontosan elvégzi az összes szá- ® I- mításokat és feldolgozza az s összes statisztikai adatokat. ^ A magas fokon gépesített és® automatizált mintaüzem meg- ^ teremtésének tapasztalata jó ^ iskola lesz minden szovjet ^ gépgyártó számára és sokat se- ^ gít majd nekik a termelés gé- ^ pesítésében és automatizálása- ban. * Zsolna egyik tere, ahol barátságban megfér egymás mellett az ősrégi templom és a tizenegy éves iskola modernvonalú épülete (Gábor Viktor felv.) sorozatosan elmulasztották a társadalmi tulajdon védelmét, hanyagul vezették a könyve­lést és jogtalan anyagi elő­nyöket biztosított magának az otthon vezetője, valamint | felettese, a fővárosi tanács | szociálpolitikai csoportjának | vezetője. ^ A népi ellenőrzés vizsgála- ^ ta során a fővárosi tanács ^végrehajtó bizottsága vizsgá­latot rendelt el. A vizsgálat ^ megállapította, hogy Sáros! ^ Gyuláné, a fővárosi tanács | szociálpolitikai csoportjának ^vezetője elmulasztotta az el- ^ lenőrzést, nem sajátította el ^ a szociális otthonok gazdál- ^ kodásának ellenőrzéséhez | szükséges ismereteket s § ugyanakkor olyan személye- ^ két alkalmazott, akik ellen ^ bűnvádi eljárás folyik, vagy $ akiket fegyelmi úton bocsá­tottak eL így például Riskó ^ Bálintot, a vámosmikolai ^szociális otthon fegyelmi úton ^ elbocsátott volt vezetőjét. ^ Sárosi Gyuláné ezenkívül ^ hosszabb ideig üdült a gö- ^ döllői otthon vikendházában ^ anélkül, hogy ezért bármiféle ^ térítést fizetett volna. Ezért $és több más, a szocialista ^ munkaerkölcsbe ütköző tevé- ^ kenysége miatt azonnali ha- ^ tállyal elbocsátották. Alacso- ^ nyabb munkakörbe helyez­ek fegyelmi büntetésként az ^otthon rossz vezetése miatt $ Berczelli Évát, az otthon ^ vezetőjét és ugyancsak fele- ^ lősségre vonták a kellő ellen­érzés elmulasztása miatt Föl- ^ desi Emőt. a fővárosi tanács ^szociálpolitikai csoportjának i előadóját. Ezenkívül több s fegyelmi határozatot hoztak s az ügyben felelősnek bizo­nyult kisebb beosztású szemé- s lyek ellen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom