Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

1959. SZEPTEMBER 8. KEDD "“gfCirlap MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A PETŐfl SZÍNPAD A nyári szünet után, a Mű­velődésügyi Minisztérium elvi hozzájárulása alapján isimét megkezdte munkáját a Petőfi Színpad. A minisztérium írás­beli jóváhagyása ugyan még nem érkezett meg, de a jelek szerint ez az utolsó formali­tás, a Pest megyei Petőfi Színpad hivatalos elismerése sem várat magára sokáig. A színpad Gerencsér Mik­lós Kerekeskút című színmű­vével és Kertész Imre Csacsi­fogat című vígjátékával kezd­te meg idei évadját. Érdekes, hogy mindkét művet újságíró írta. Még a héten bemutatják harmadik darabjukat, Csizma- rek—Selmeczi—Nádasi—Csa- nak Érdekházasság című ze­nés vigjátékát. A színpad ké­szül Kohut Ilyen nagy szere­lem című művének bemutató­jára is. A Petőfi Színpad e heti programja: Szeptember 8-án: Túra — Kerekeskút, Galgamácsa — Csacsifogat; 9-én: Érd — Ke­rekeskút, Vácduka — Csacsi­fogat; 10-én: Gödöllő — Kere­keskút, Galgagyörk — Csacsi- fogat; 11-én: Taksony — Ke rekeskút, Nyáregyháza — Csaesifogat; 12-én: Budakalász 1— Kerekeskút, Pánd — Ér­dekházasság, Pilisvörösvár — Csacsifogat; 13-án délután: Pomáz — Kerekeskút, Kis­maros — Érdekházasság, Szi­getmonostor — Csacsifogat; 13-án este: Leányfalu — Ke­rekeskút, Nagymaros — Ér­dekházasság; Tahitótfalu — Csacsifogat. A színpad új erőkkel izmo­sodott. Kollár Lívia prima­donnának, Sárosi Mici komi- kának, Kalló Margit prózai naivának, Hídvégi Lajos éne­kes színésznek, Puskás Tibor prózai színésznek szerződött a társulathoz. Szabadegyetemek Munkásakadémiák Ifjúsági akadémiák Népfőiskolák Közismereti tanfolyamok § Az ősz beköszön tével együtt § elérkezett ismét a kulturális ^ munka fellendülésének ideje $ is. Ahogy munkához készü- ^ lödnek a művészeti csoportok, § népesednek a művelődési há- ^ zak, úgy készülnek az illeté- ^ kesek arra, hogy színvonalas, § újszerű előadásokkal növeljék ^ dolgozóink műveltségét, tájé- ^ kozta&sák az érdeklődőket a ^politikai, gazdasági, kulturális ^ élet, a technika eseményeiről. ^ Az idén az ismeretterjesztő-! § si terv — a párt művelődési S téziseinek szellemében — el- § sősorban a termelőszövetkeze- $ ti dolgozóik és az üzemi mun- $ kasok, valamint az ifjúság ^számára ad sokat. Újszerű oktatási forma lesz a megyében a sza­badegyetem. Négy nagy városunkban, Cegléden, Nagykőrösön, Vácott és Szentendrén kezdődik meg az oktatás ebben az § új formában október vé­8 ffén. ^ A tanulmányi idő négyhóna- ^ pos lesz. A hallgatók a TIT ^ által szervezett szabadegyete- ^ men történelmi, irodalmi, köz- ^ gazdasági, földrajzi stb. elő- ^ adásokat hallanak majd, ma- ^ gas színvonalon, kiváló elő- § adók tolmácsolásában. Rövidesen teljesen elkészül Sári kultúrháza Művelődési „évnyitó“ A hónap vegén, előrelátha­tólag húszadika körül kerül sor arra a nagyszabású nép­művelési értekezletre, ame­lyen a megyei felügyelők, a művelődési házak függetlení­tett dolgozói, a községi kul­túrotthon« k igazgatói, a nép­művelési ügyvezetők, a könyv­tárak alkalmazottai előtt is­mertetik a megye hároméves népművelési tervét és a rész­vevők megbeszélik idei fel­adataikat. Az értekezlet tulajdonkép­pen a megyei tanács v. b. népművelési osztályának mái hagyományossá lett művelő­dési évadnyitója. Három üzemben mun- % kásakadémiát kezd a TIT $ és a szakszervezet. ^ A Csepel Autógyárban októ- ^ bértől közgazdasági, filozófiai, ^ földrajzi, pedagógiai, irodalmi § stb. előadásokat kapnak a ^ hallgatók, a Ganz Árammérő- ^ gyárban közgazdasági és mű- ^ szaki előadássorozat lesz ^ ugyancsak októbertől, a Du- ^ nakeszi Vagongyárban január- ^ ban kezdődik a munkásakadé- ^ mia, tematikáját most dolgoz­ol zák !ki. A középiskolákban ifjú­sági akadémiákon adják meg azokat az ismereteket a diákoknak, amelyek „nem férnék be” a tanórá­kon előadott anyagba. § A KISZ és a TIT kész arra, $ hogy a megye minden közép- $ iskolájában megkezdje ifjúsá- ^ gi akadémiáját, most már az ^ iskolák vezetőinek igénylését í várják. Az oktatás anyaga tíz írók, könyvtárosok találkozója és Móricz Zsigmond-cmlókiinnepség Leányfalun Szeptember 19-én újszerű kulturális esemény színhelye lesz Leányfalu. A megyei könyvtár, a Hazafias Népfront és a TIT ezen a napon rende­zi meg a megyei Móricz Zsig- mond emlékünnepséget és ezzel együtt az írók és könyv­tárosok találkozóját, Az ünnepi program a dél­előtti író—könyvtáros talál­kozóval kezdődik, Közös ügyünk, az irodalom címmel. A vitát Dobozy Imre vezeti majd, és részt vesznek rajta a megye könyvtárosain kívül országos nevű és megyei Íróink is. A délutánt a Móricz Zsig- mond ünnepségnek szente­lik, amelynek során este mű­sort adnak. A műsort Janko- vich Ferenc előadása nyitja meg. Az újszerű kezdeményezés külön érdekessége, hogy a vendégek Budapestről Leány­falura és vissza külön vízi­buszon utaznak, tehát az is­merkedésre, kötetlen beszél­getésre, eszmecserére a hiva­talos programon kívül is mód és lehetőség nyílik. Juhász Gyula Könyvtár, irodalmi színpad GÖDÖLLŐN Mint már jeleztük, a gö­döllői járási könyvtár enge­délyt kapott arra, hogy Ju­hász Gyula nevét viselje. Az ünnepélyes névadóra szep­tember 22-én este hat óra­kor kerül sor a járási könyv­tárban. Ez alkalommal meg­jelennek Gödöllőn a megye kulturális vezetőin kívül a halhatatlan emlékű költő hoz­zátartozói is. Ezzel egyidőben kezdi meg működését Gödöllőn a kísér­leti irodalmi színpad, amely a járási tanács dísztermében kapott otthont. Az irodalmi színpad műsora: október 2- Még nyílnak a völgyben a kerti virágok címmel Pe­tőfi-est; 16-án Hugo Viktor lírájáról hallhatnak versek­kel illusztrált előadást az irodalomkedvelők; 23-án Arany János, a balladairoda­lom Shakespeareja címmel tartanak előadást és műsort, Novemberben Heltai Jenő­ről, Schillerről, Móra Fe­rencről; decemberben József Attiláról emlékeznek meg a gödöllői irodalmi színpad műsorában. Még sötét a hajnal A posta védőinek vesszőfutása a náci Danzig utcáin Megrázó erejű, hatalmas filmalkotás. Megrázó erejű, hatalmas filmalkotás, pedig voltaképpen nem más, mint „utánfényké- pezett” dokumentumfilm. Cseppben a tengert... A danzigi lengyel postának, mint intézménynek és dolgo­zóinak sorsában megmutatni a nácizmus vandálságát, a hitleri imperializmus kérlel­hetetlen kegyetlenségét, hideg kiszámítottságát — ez a film alkotóinak célja. A célt nemcsak megközelí­tették. Elérték. Külön említésre méltó az a tény, hogy a film bemutatá­sának ideje egybeesett a né­met hadigépezet nekilendü­lésének dátumával. Húsz éve, augusztus 31-ről szeptember elsejére virradó éjszaka pat- tantotta ki Hitler azt a szik­rát, amely lángba borította a világot. A szikra Danzigban talált gyúlékony talajra. A film — ismételjük — doku- mentumszerűen hiteles kép­sorokban ábrázolja a második világháború előkészítő szaka­szát, a Lengyelország testéből a Német Birodalom számára kihasított város lázas, agoni­záló életét, az érzelmek, vi­lágnézetek polarizálódását, azt az idegtépő várakozást, ame­lyeket ezekben a napokban a Danzighoz kötött lengyelek (hajósok, vasutasok és el­sősorban a postások) éltek. A posta — ez volt az üt­közőpont. A lengyel posta, amely a városban területenkívüliséget élvezett, látszott legalkalma­sabbnak a nácik számára, hogy megindítsák ember- és világpusztitó akciójukat, és e célból — a film plasztikusan ábrázolja — ember-, hadi­anyag-, ideológiaszállítmá­nyokkal készítették elő a terepet. A lengyelek érezték a vihar előtti időkre jellemző súlyos légkört, de tenni vajmi keveset tehettek. A posta megvédése — ez volt min­den. A film első része éppen ezért az előkészítés időszakát bontja ki, talán túlságosan ap­rólékosan is, a második rész­ben pedig az ostromnak, a posta hősi ellenállásának hősi időszakát mutatja be. Ezeknek az eseményeknek tulajdonképpen két főszerep­lőjük van. Az egyik: az ar­cáról a fátylat leráncigáló Német Imperializmus, a má­sik a Posta (így, nagy N- nel, 1-vel és P-vel, megsze­mélyesítve), hiszen az esemé­nyek kavargásában egyes jel­lemeket nem tud a film meg­mutatni, egyes embersorsok szálainak összefonódására, szétválására, vagy megszaka­dására csak jelzésekkel utal. Ez az oka, hogy játékfilm­volta ellenére is dokumentum- film marad a Még sötét a hajnal. Erény ez, de egyúttal hiba is. A szereplők sokaságának felvonultatása, az embersor­A telefonoskisasszony sok feltétlen alárendelése a történetben a világesemények­nek — nem engedi meg a né- zőne'k, hogy megismerje hősei belső valóját, hogy egyes em­berek életútját rokon- vagy ellenszenvvel kísérje. A né­ző érzelmei nem hősökhöz, hanem hőscsoportOkhoz, vagy talán még inkább eszmékhez kötődnek, és ezeket az érzel­meket nem a hősök jelleme, sorsa, hanem a tragikus ese­mények szabják meg. Mindezt azonban csak akkor lehet az alkotás rovására ír­ni, ha mint játékfilmet ele­mezzük. Ahogy a művet, mint korhű, pártos, igaz dokumen­tumot boncoljuk, inkább eré­nyei dominálnak. A lengye­lek, akik igazán tudják, bő­rükön tapasztalták, mi a ná­cizmus, nem titkolják véle­ményüket. Aki ezt a filmet megnézi, ha nem élte is át, megtudja belőle, mi volt a háború, mi több, mi volt a hitleri hadigépezet Blitzkrieg- je. A náci csizma, amely el­sőnek Danzig földjén taposta el az életet a teutonok hagyo­mányos kegyetlenségével, szimbólummá sötétedve ma­gasodik a film képsoraiban, és figyelmeztet: a védteleneket irgalom nélkül eltapossa a hódító szöges talpa, a kevéssé felkészülteket szintúgy. A Még sötét a hajnal — tragédia. Nyomott, fojtott lég­körben indul — az egyik pos­tás kéri, helyezzék más kör­zetbe, mert itt már nem bír­ja a nácik vegzálását; és sor- tűzzel végződik, a posta el­lenállóinaik lemészárlásával. Igen, az alkotók nem a hajnal pirkadását, nem az égre raj­zolódó rózsaszín visszfényt akarták filmre vinni, hanem a teljes tragédiát, mindazok­nak okulására, akik felejteni hajlamosaik, vagy akik nem felejthetnek, mert nem élték át a nagy világégést. Maga az élet — és nem a film — ad választ arra a kérdésre, hiábavaló volt-e vagy sem a danzigi posta ellenállóinak hősies önfeláldozása. Még néhány szót a Még sötét a hajnal formanyelvéről. Az előkészítés szakaszának képei kevésbé beszédesek. Eb­ben az epikai jellegű, kissé hosszúra nyúlt bevezetőben inkább a szavaké, dialóguso­ké a főszerep. A második részben, az ostrom megfogal­mazásában azonban már szó­hoz jut az operatőr, a film — filmmé válik, és nemcsak a cselekmény feszültsége tartja marokban a néző szívét, ha­nem azok a drámai erejű ké­pek, jelenetek is, amelyekben mesternek bizonyultak a fil­met készítő művészgárda tag­jai, a filmírótól kezdve, a rendezőn és operatőrön át a szereplőkig bezárólag. A jelenet, amelyben a le­gyilkolt teljfonoslány tete­mén átlépnek a német csiz­mák; a jelenei, amelyben a postamester le akarja po­rolni kabátját, de keze te­hetetlenül lehull, szinte be­szélve: nem érdemes, mit számít ilyenkor, ha az ember könyöke falas; a jelenet, amelyben a náci kézifegyve­rek tüze egyik pillanatról a másikra abbamar,ad, és a védők félelemtől vagy re­ménykedéstől vezérelve né­mán egymásra néznek: most... most ugyan mi következik? Győztünk vagy . . Ezek a je­lenetek nem homályosúlnak el, ezeket nem felejti a né­ző, nemcsak akkor nem felej­ti, amikor felgyullad a fény, és a moziból a szabad leve­gőre lép, de még jóval ké­sőbb sem. A nappal világosságát él­jük. Életünket olykor-olykor besötétítik felhők, fellegek, de bizodalmunk, hogy az ég­bolt egyre tisztul, eltakarod­nak a vihart hozó árnyak. Hogy így legyen, hogy tudjuk, mi ellen küzdünk, és hogy a másik oldal is tudja, mit idéz­het fel — jó szolgálatot tesz ez a film. A napvilágnál nem haszon­talan emlékezni az éjszaka rémeire, a gyötrő vaksötét borzalmaira. Hogy többé ne legyen sötét a hajnal. a megye ismeretterjesztő programjában előadásból áll, ezek közül négy előadás kötött témájú, a többi hatot szabadon választják az előre megadott 15 előadásso­rozat közül. A 15 sorozatból két sorozatot kérhetnek az is­kolák — adottságaik szerint —, ez három-bárom, összesen hat előadást jelent. A so­rozatok tematikája igen vál­tozatos: földrajzi, közgazda- sági, csillagászati, művészeti, irodalmi stb. témák közül válogathatnak az iskolák. Az előadássorozatok októberben kezdődnek. A megyei tanács v. b. mű­velődési osztálya a megye hat községében szervez bejárásos népfőis­kolát. Zsámbékon, Abony- ban. Pilisen, Nagykátán, Dunabogdányban és Ve­resegyházon október el­sején kezdődnek az elő­adások és február 28-án fejeződnek be. A 150 órás tanidőből 100 órát mezőgazdasági ismeretek óktatására, 50 órát pedig közismereti tárgyaknak szen­telnek. A népfőiskolákra 40 —40 személy írafckozhatik be, a tandíj az egész időszakra 40 forint. Az előadásokat szakta­nárok, a járási pártbizottsá­gok, tanácsok és bíróságok szakemberei tartják. Veres­egyházon a mezőgazdasági előadások megtartására a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárait kérték fel. Harminc-harmincöt köz­ségben szervez ugyancsak a megyei tanács v. b. mű­velődési osztálya 90 órás közismereti tanfolyamot. f [Ezek a tanfolyamok novem- [ bér 15-én kezdődnek és feb- [ ruár végéra fejeződnek be. A [ 90 órás tanddőből 60 órán át | mezőgazdaságii ismeretekkel, [30 órán át pedig közismereti > tárgyakkal foglalkoznak a [hallgatók. Az előadók helyi [szaktanárok és mezőgazdasági [szakemberek lesznek. A köz- S ismereti tanfolyamokra 30— ; 30 hallgató iratkozhatok be, [a tandíj 15 forint lesz. : Uj kezdeményezés az a [ világnézeti előadássorozat, ! amelyet a TIT Pest me­[ gyei szervezete 20 község­! ben rendez. ! ! Egy-egy ilyen, természettudo- | mányos előadássorozat tíz-tíz [előadásból áll, legtöbb he- | lyen filmvetítéssel egybeköt- [ ve. Az előadásokat központi [előadók tartják. Tizenöt község mezőgaz- \ dasági szakkörének tudo­[ mányos felszerelést biz­| tosít a megyei tanács. E szakkörök tagjai, ha nem is lesznek máról holnapra tudó­sok, de megismerik elmélet­iben és gyakorlatban egyaránt [ azokat a módszereket, ame­lyekre a korszerű talajvizsgá- S ló módszerek, agru- és zoo- [ technikai eljárások épülnek, j Ha a felsoroltakhoz még [ hozzászámítjuk, hogy számta- ilan helyen irodalmi, történel- jmi, földrajzi, egészségügyi stb. [ előadások lesznek, a kívánal- [maknak, adottságoknak és [ tájjellegnek megfelelően, ak- [kor az ismeretterjesztési idény [ küszöbén megállapíthatjuk: [ többet, értékesebbet, rendsze­rezettebb ismeretterjesztő elő- [ adást kapnak az új oktatási [ idényben megyénk dolgozói, !mint eddig bármikor. Már tavaly november elseje óta épül Sáriban a kultúr-] ház, anyaghiány miatt azonban többször félbeszakadt aj munka. Most már úgyszólván az utolsó simítások vannak j csak hátra és rövidesen befejeződik az építkezés. A szín- i paddal is ellátott. 400 férőhelyes kultúrterem máris csak-í nem teljesen kész. úgyhogy legutóbb, amikor csehszlovák í küldöttség járt a faluban, már ünnepséget rendezhettek^ benne. 5 5 Eredetileg a községi főjegyző lakóháza volt ez az épület,: majd utcai frontja pártiház lett, mig az udvarba mélyen) benyúló szárnyát a Terményforgalmi Vállalat raktárnak; rendezte be. Régebben a pártház üléstermében, ahová 120—[ 150 ember fért be, rendezték a színielőadásokat. Most ezt [ az üléstermet több közfal kibontásával tágították és a férő- [ helyek számát csaknem megháromszorozták. Ezenkívül szín- J padot emeltek és mögötte egy nagyobb szobából két, öltöző-.[ nek alkalmas helyiséget képeztek ki. Az átalakítási mun-! kálatok költsége 120 ezer forintra rúg. [ A Terményforgalmi Vállalat különben rövidesen kiköl-[ tözik az udvar felőli részből és akkor nyomban hozzáfognak 1 ennek az épületrésznek az átalakításához is. Jövőre itt J nyílik meg az új pártház és ebben a szárnyban lesz egy 5 egyszoba-konyhás gondnoki lakás is. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom