Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1959. SZEPTEMBER <5. VASÁRNAP ^igfCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN IHliiäeÜiäääBiäSiäii A nvngdíjas tsz-tag Vogel András, a dunabogdá- nyi Üttörő Tsz 73 éves, ala­pító tagja ma már nyugdíjas, de azért még be-bejár dolgoz­ni a tsz-be. A termelőszövet­kezet fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából emlék­lapot kapott. (Nánási Pál felv.) Tanár és tanítványai a termelőszövetkezetben Zsámbokon a tavasz fo­lyamán az egyénileg dolgozó parasztok tömegesen válasz­tották a szövetkezeti utat. A Petőfi Termelőszövetkezet a kis, 400 holdas gazdaságból 3200 holdas nagyüzemmé nőtt, s jelenlegi taglétszáma meg­haladja a 730 főt. Ez a nagy­arányú fejlődés szükségessé tette, hogy elegendő számú szakember dolgozzon a ter­melőszövetkezetben, s bizto­sítva legyen a megfelelő szakmai vezetés. A Petőfi Termelőszövetkezet esetében nagyszerűen talál­kozott az a klasszikus elv, hegy az vezesse a termelőszö­vetkezetet, aki az egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzte a szövetkezeti út hasznosságá­ról és előnyéről. Dr. László Domokos, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, tanársegé­de nagyon sóikat beszélgetett az egyénileg dolgozó parasz­tokkal, s nagyon sokan éppen az ő szavára álltak be a kö­Csaknem egymillió forint beruházás saját erőből o fél éve működő inárcsi Március 21 Tsz-ben ' Ez év tavaszától december végéig' a márciusban alakult Március 21 Tsz csaknem egy­millió értékű építkezést fejez be. Figyelemre méltó, hogy mindezt saját erőből és a ta­gok munkájával. Az egész falu a fiatal szövetkezeti község tsz- ében tevékenykedik, még hibátlan üveghordó és kis javításra szoruló 18 hekto­literes mustgyűjtő tartály Van. A tsz az idén mintegy 3000 hektoliter bortermés­re számít, s bizony gon­dot okozott a bor táro­lása, ami most megol­dódott. íme, az épület (jobbra), amely alatt a sértetlen, 1500 helitós üveghordót megtalálták zösbe. Amikor pedig arra ke- . rült a sor, bogy a termelő­szövetkezeti községgé fejlődött Zsámboknaik alkalmas, ráter­mett termelőszövetkezeti el­nökre volt szüksége, a falu népe egyhangúan dr. László Domokost kérte elnöknek. Szokatlan dolog ugyan, hogy egy egyetemi tanársegéd ott­hagyja munkahelyét, otthagy­ja a • tudományos munkát, s gyakorlati szervező és ter­melő tevékenységet folytat, de dr. László Domokos öröm­mel vállalta ezt a megbízást, örömmel tett eleget a falu ké­résének. Nem szakít azonban a tudományos munkával sem, mert hetenként egy napra bemegy az egyetemre. Dr. László Domokos nagy népszerűségnek örvend Zsám- bókon, s a legnagyobb tisz­telet hangján beszélnek róla volt tanítványai is. Három volt tanítványa követte is tanárát a termelőszövetkezet­be, s most újra együtt vannak, i együtt dolgoznak. Az egyik fiatal agronómus, Lapu Bé­la, zsámboki fiú, a tanács gazdasági felügyelője volt ko­rábban. Csepeli János pedig a régi termelőszövetkezetben volt agronómus, Lengyel Jó­zsef viszont a helyi földmű- vesszövetkezettől lépett át a termelőszövetkezetbe. A szakemberek ilyen jó összhangé kollektívája nagy lehetőségeket rejt magában.’ Ezeket a lehetőságeket dr. László Domokos igyekszik is kiaknázni, s a tervek szerint a zsámboki Petőfj Termelő­szövetkezetet mintaszerűen, belterjesen gazdálkodó ter­melőszövetkezetté fejlesztik. Ehhez megvan minden adott­ság.- A fiatal agronómusok megosztották maguk között a szakterületeket, mindenki azt választotta, amelyiket a leg­jobban szereti, s ahol leg­többet tud produkálni. Cse­peli növénytermelési, Len­gyel állattenyésztési. Lapu pedig üzemsziervezési agronó­mus. Jó kapcsolatuk van az Agrártudományi Egyetemmel, s arra kérték dr. .Kolbai Ká­roly rektort, hogy támogassa munkájúikat. Dr. Kolbai Ká­roly ígéretet tett, hogy az Agrártudományi Egyetem minden segítséget megad a zsámboki törekvésekhez, s többek között a hallgatók gyakorlati idejük egy részét a termelőszövetkezetben töltik majd — munkával. Emellett pedig a tsz-t tantermelőszövetkezetté fejlesztik, ahol az egyetem hallgatói gyakorlatban látják majd egy háromezer holdas mezőgazda- sági üzem mintaszerű műkö­dését. Az egyetem rektorá­nak ez a készséges segítsége lehetővé teszi majd, hogy a zsámboki Petőfi Termelőszö­vetkezet elsőként próbáljon ki és elsőnek hasznosítson majd gyakorlatban komoly agrár- tudományi vívmányokat, kí­sérleteket. A tervek között szerepel még, hogy ősszel Zsámbokon mezőgazdasági középiskola nyílik, önálló levelező tago­zatként. A termelőszövetkezeti tagok elsajátíthatják a mező­gazdasági ismereteket, ugyan­akkor pedig ez a középiskola traktorvezetői képesítést is ad, tehát többen új szakmát kapnak a kezükbe. Az, hogy a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetre ennyi­re felfigyeltek a felsőbb szer­vek, s hogy az Agrártudomá­nyi Egyetem ilyen nagy se­gítséget ad, bsláthatatlan előnyökkel jár. Zsám'bok község nagy fejlő­dés előtt áll, s a Petőfi Ter­melőszövetkezet rövid idő alatt az ország egyik legjob­ban dolgozó, legelismertebb közös gazdasága lehet. Ter­mészetesen a jó földhöz, a jó szakemberekhez, a gépi segítséghez, valamint a tudo­mányos szervek segítségéhez a tagság szorgalma, munkasze­retete is kell, mert csak így válhat a termelőszövetkezet virágzó gazdasággá. 250 vagnr» műtrágyát rendeltek eddig ai új tsz-ek Az ősszel kezdő új ter­melőszövetkezetek a legfris­sebb jelentések szerint eddig csaknem 250 vagon műtrá­gyát rendeltek. A legtöbb műtrágyát — az adatok sze­rint — a nagykátai járásban alakult öt új termelőszövet­kezet használja fel, valami­vel többet nyolcvan vagonnál, míg a gödöllői járás két új tsz-e Valkón és Zsámbokon 48 vagonnal. A tsz-ek építkezéseikhez a faanyagot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya útján biztosíthatják. Az írásiban beadott igénylésre az osztály közli, hogy az építkezéshez szükséges, méretre leszabott faanyagot melyik erdőgazda­A rádiós irányító szolgálat jelentősen megkönnyíti a me­zőgazdaságban a munkaszer­vezést. Ennek különösen a több ezer hold kiterjedésű szö­vetkezeteknél van jelentősé­ge. Több gépállomás sikerrel alkalmazza ezt a módszert. A rádiós diszpécser szolgálat­hoz szükséges technikai fel­szerelések megtekinthetők a mezőgazdasági kiállításon, a MEZÖSZÖV pavilonjában. Az építkezési hitel kéréséről Az AGROTERV tervei alap­ján készülő faszerkezetű ál- latférőhelyek építéséhez a tsz-ek építkezési hitelt kér­hetnek. A 28/1959. sz. FM utasítás értelmében: A Ma­gyar Nemzeti Bank az egyes létesítmények megépítéséhez szükséges faanyag, vasalás, drót. szeg, nádanyag és telí­tőmáz megvásárlására az alábbi hiteleket folyósítja: 1 darab 20 férőhelyes sertés- fiaztatóhoz 26 000 forint, egy darab 300 férőhelyes juhho- dályhoz 34 C00 forint, . egy darab 50 férőhelyes növen­dékmarha istállóhoz 40 000 forint. Más célra (fuvar, munkabér stb.) a Magyar Nemzeti Bank hitelt nem fo­lyósít. Óvjuk a faanyagot Jelentősen növelhetik tsz- eink a beépítésre kerülő fa­anyag élettartamát, ha hasz­nálatba vétel előtt a rovarok és gombák kártevése meggát- lása céljából fakátránnyal impregnálják. A faanyag kér­gét le kell szedni, mert énei­kül rövid idő alatt tönkre­megj'. A szükséges fakátrányt az Erdőkémia Vállalatnál le­ve­het beszerezni, (Bp. V., rés Pálné u. 17.) Alapozásinál a tartóoszlopok föld alá kerülő részét aján­latos nyílt, tűzön szenesíteni, égetni (nemcsak füstölni!). A megfelelően szenesített fában a kártevők nem találják meg életfeltételeiket. A szőlőka­rók és egyéb vékony oszlopok földbe kerülő részét lombfa- kátránnyal kell alaposan be­mázolni. ■ s a Olcsó növendékmarha-istálló Az ötven férőhelyes növendékmarha-istálló val ellátott 50 férőhelyes is­tálló a gyakorlatban nagysze­rűen bevált. Nagy előnye, hogy rövid idő alatt bárme­lyik tsz saját erejéből fel­építheti. A faszerkezetű, szabadtar­tású férőhelyek nem tekint­hetők valami átmeneti meg­oldásnak, később sem kell helyettük másikat építeni. Ha építésénél a szövetkezetek be­tartják az előírásokat és ta­nácsokat, hosszú évekre meg­oldják állatférőhely problé­máikat, mert az istálló 50—60 évig is használható. Ennek a növendékmarha istállónak az anyagára 40 320 forint. A szállítási költségen kívül a felépítéséhez szüksé­ges mintegy 1700 munkaóra számítható még a kiadások­hoz. Vagyis egy ilyen 50 férő­helyes növendékmarha istál­lót hozzávetőleg 50—55 ezer forint költséggel lehet felépí­teni. Az istálló teljes terve és részletes műszaki leírása be­szerezhető a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Be­ruházási Igazgatóságán, az Agrotervnél, valamint az Épí­tésügyi Minisztérium Doku- merif""iós és Nyomtatványel­látó Vállalatánál. Az oldalt összeállították: Ari, Csekő, Mihók, Tenkely a kisiparosok, ácsok, kő­művesek is. Már a megalakulásnál elha­tározták, hogy állami hi­telt csak végső esetben vesz­nek fel. ; Uj istállókat, férőhelyeket is építenek, de hogy ne kell­jen sok pénzt kiadniok, a meglevő, esetleg most hasz­nálhatatlan régi épületeket is átalakítják, házilag, szakem­bereikkel. Átalakítás révén < jutottak hozzá egy 46 férő- $ helyes tehénistállóhoz és egy $ 20 férőhelyes borjúnevelő- $ hoz. Ezekben a napokban ; fából építenek fel két, ä egyenként 300 férőhelyes ! juhhodályt, egy 50 férő- j helyes szabadtartású bor- ! júnevelőt és 20 sertés ré- ! szére alkalmas fiaztatót. : Raktárnak és lóistállónak : használta például Offner, a j volt földbirtokos, azt az évek j során megroggyant épületet, j amit a tsz ügyes, leleményes j mesteremberei 46 férőhelyes ; marhaistállóvá alakítottak át. j Nemrég „felkutatták” a \ földbirtokos régi, hatalmas | borházát és pincéjét. Saj- ; nos, a helyi földművesszö- ! vetkezet egy évvel ezelőtt a borpince fölül lebontotta az épületet. (Kár volt elhamar­kodottan kiadni a bontási en­gedélyt!) Az állami gazdaság ideiglenes házikót épített a pince fölé, ami képünkön is látható. A szövetkezet újra felépíti a borházat, amely alatt 1500 hektoliteres, bor­tárolásra kitűnően alkalmas Az építkezéseket, átalakí­tásokat munkaegységre vég­zik a tsz tagjai. Teljesített munkaegységeikre havonta 20 forint készpénzelőleget kap­nak az eredményesen gaz­dálkodó fiatal szövetkezettől. A legfrissebb adatok szerint zárszámadáskor valamivel többet osztanak munkaegy­ségenként a tervezett 40 fo­rintnál; S/SS/SSS/S/S/S/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/fS/ fölényes nappal találkoztam JP az éjjeliőrrel s ennél­fogva nem volt nála bot és viharlámpás sem pislákolt a kezében. Egy rozoga lócán ült, csendesen pöfékelve, a tsz-iroda előtt. Nézte a nap­pali nyüzsgést: a ki- s befor­duló szónásszekerekct, a székházban lakó tsz-tagok Iugrándozó gyerekeit. Melíette \ a falhoz támasztva egy fél l zsák dara állott, vele szem- ; ben pedig egy szürke német \ puli hevert, s füleit hegyezve \ figyelte idős gazdája minden ! mozdulatát. ! — Miért nem alszik, Sipeki 1 bácsi? — szóltak rá olykor- [ olykor a mellette elhaladó ! emberek. ! — A talicskát várom — 5 mondta, kurtaszárú pipáját ! kivéve szájából. — A darát ! akarom hazaiclni rajta a hí- < zónák. \ Azzal egyik lábát átalve- \ tette a másikon s megint \szóilan szemlélődésbe merült. >A Mátyás-domb felé nézett. > ahol a közelgő ősz már mind MÁR 23 VAGON VETŐMAG VAN A RAKTÁRAKBAN A tavasszal alakult, őszi kezdésü új termelőszövetke­zetek az őszi vetések zavar­talan biztosítása érdekében eddig több mint 23 vagon gabona-vetőmagot gyűjtöttek össze tagjaiktól. A vetőmag összeadása eredményesen fo­lyik a nagykátai és a monori járásban, valamint Pándon, ahol csupán néhány tag nem adta még be — a gabona nedvessége miatt — az őszi vetéshez szükséges vetőma­got. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság az idei mezőgaz­dasági kiállításon mutatja be a mellékelt kepén látható, fá­ból készült téliesíthető növen­dékmarha istállót. A kifutó­’SSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs nagyobb uradalomban meg­fordult. Szállása a juhhodály, meg az ököristálló volt, ahol az amúgyis szűkös kenyerén az éhes patkányokul is osz­tozkodnia kellett. S most? Tíz éve tagja a Kossuth Tszenek. Ebből hetet jószággondozóként töltött el. s az éjjeliörséget csak ak­kor vállalta magára, amikor már végképpen belátta, hogy eljártak felette az évek. Ha volt valami értelme az éle­tének, akkor csak az elteli tíz esztendő. Ezalatt a szá­mára juttatott ház árát letör- lesztgette, három családját szépen kiházasította, s ő pe­dig idős feleségével együtt nyugodtan, elégedetten élde­gél. Idáig jut gondolataiban, mire visszahozzák a talicskát, i Feláll, ráemeli a zsákot s i elindul vele a kijárat felé. i De előbb még rászól az egyik i rosszalkodó gyerekre: — Ne kapaszkodj abba az \ ólajtóba, te, még le találod i törni a sarkall ' köti a tehenet a jászolkoz, a tehén elszabadul és szalad fel a dombra, a legelőre. Bi- zoviy, ha a Bogár már­mint a német puli — nem segítene neki visszatéríteni, az ő öreg lábaival reggelig is hajkurászhatná az elkóborolt jószágot. Egyszóval, nem éppen gond nélkül telnek az éjjeli­őr éjszakái, de azért Sipeki bácsi nem békéílenkedik, sorsával meg van elégedve, amely összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egykori sum- másélet. Mert hogy el ne fe­lejtsem megmondani, Sipeki bácsi — aki máskülönben mezőkövesdi születésil és csak 1946-ban települt ide Solymárra — kerek 40 esz­tendeig ette a summúsok ke­serű. kenyerét. Tizenhárom éves korában vitte először magával az apja és attól kezdve Szatmártól Bácskán keresztül Sopronig minden több sárgát, meg barnát ke­vert a lombok és cserjék zöld színe közé. Ott szokta a szolgálatot tenni a Mátyás­dombon, ott állnak a szövet­kezet istállói, ott van a szé- rűskert is, amelybe húsz va­gonra való szalastakarmányt hordtak be az idén. Este fél hatkor kezdi a szolgálatot, a tehenészek ekkorra végeznek a fejessel, s tart másnap hajnali négyig, mert ekkor kezdődik az etetés. Persze, ne gondoljuk, hogy az ő munkája csak annyi, hogy felballag a Mátyás­dombra, s figyeli, nem köze­lit-e valami iTetéktelen egyén a közös gazdaság portájára. Szó sincs róla! Mert, példá­nak okáért ott van a trágyá­zás. A jószág éjjel is piszkít és rá vár a feladat, hogy a trágyát eltakarítsa, meg az almot eligazgassa. Aztán meg gyakran előfordul, hogy va­lamelyik jószággondozó lázén AZ ÉJJELIŐR EGY KIS TAPASZTALATCSERE Hogyan lehet faanyagot beszerezni Rádió a munkaszervezés segítésére ságnál vagy ÉRDÉRT válla­lat telephelyén lehet megren­delni. A tsz-ek részére az AGROTERV tervei alapján építendő férőhelyekhez az erdőgazdaságok az előírt mé­retekre vágva szállítják a fa­anyagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom