Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

FEST MEGYEI WCirktp 1959. SZEPTEMBER 6. VASÁRNAP Hárommillió 762 ezer ötvenezer forint a legjobb versenyzőknek ÜNNEPEL A PILISI BÁNYAVIDÉK Pilisvörösvárom is, hason­lóan az ország többi bánya­vidékéhez, már tegnap meg­kezdődtek a kilencedik bá­nyásznap ünnepségei. Délelőtt a p il is szén tiváni bányatelepen osztották ki a hűségjutalmat, délután a bányászok zenés felvonulást rendeztek Pilisvö- rösvárra és megkoszorúzták az 1929-es bényászsztrájk emlékművét. Ma reggel to­vább folytatódnak az ünnep­ségek; zenés ébresztő köszönti PiMsszentiván és Pilisvö- rösvár lakosságát, délelőtt tíz óraikor kerül sor az ünnepi nagygyűlésre, be Istvám-akna melletti li­getben. Büszkén, a jól végzett munka örömével ünnepelhe­tik az idei bányásznapot is a pilisi bányászok. Az elmúlt félesztendőben ismét bebizo­nyították, hogy népgazdasá­gunk az ő helytállásukra, is számíthat; Annak idején a párt márciusi felhívására ők is elindították a kongresszusi versenyt, június 1-én pedig három hónapig tartó verseny- műszakot kezdeményeztek a bányásznap tiszteletére. Első­sorban az önköltség csökken­tését, az improduktív műsza­kok redukálását, legfőképpen pedig a szén íűtőórtékének további javítását, a selejt- mentes termelést tűzték ki célul. S mi az eredmény? 103,8 százalékra emelke­dett az egy főre jutó ter­melékenység és 5,2 szá­zalékkal javult a pilisi szén fűtőértéke. Mint már annyiszor, most is nagyon sok kiemelkedő teljesítmény született. A D 1-es mező bányászai például Révai Zoltán körletvezető irányításával 117,9 százalékos átlageredményt értek el, a D 2-es mező Gátbeli-csoportja 109,2 százalékot teljesített. Csévi István brigádja tört az- élre a vájárcsapatok között; 132 százalékos átlageredményt ért el a kiváló együttes, Araszhegyi István brigádja 123 százalékra teljesítette fel­ajánlását. A Gencsi-brigád 118 százalékos eredményével zárkózott fel az élenjárókhoz. Hosszan lehetne sorolni azoknak a bányászoknak a nevét, akik a kemény mun­kában példamutatóan helyt­álltak. Lehetne beszélni a fiatalokról, a 47-es KISZ- brigád tagjairól, akik 122 százalékos átlagteljesítményt értek el vagy Tuza Balázs mozdonyvezető brigádjáról, amely a szállításokat gyorsí­Hasznos volt az ócsai tsz-ek egyesítése Uj Barázda néven a tavasz- szal egyesült Ocsán az Uj Ba­rázda és a Rákóczi tsz. Ebben a gazdasági évben máris jelen­tős eredményeket értek el az egyesült tsz tagjai. A rendel­kezésre álló adatok szerint munkaegységenként 40 forin­tot osztanak, azonkívül jelen­tős összeget fordíthatnak a szövetkezet tartalékalapjára, a következő évi beruházások fe­dezésére. Az egyesült tsz nem­régiben új irodahelyiséget ka­pott, a községi tanácsházzal csaknem szemben. Nagy György Lajos, Mariin Mihály és Elek István vájá­rok, a bányásznap tiszteletére indított verseny győztes brigádjának tagjai tóttá meg. Természetesen a jó munkának az idén sem maradt el az elismerése. A tegnapi napon 3 millió 762 ezer forint hűségpénzt osz­tottak ki a pilisi szénbányá­szoknak. . Araszhegyi István, aki 1945 óta dolgozik Pilis- szentivánon, 6170 forint hűségjutalmat kapott, Farkas Ignác 5818 forintot vett át, Kővár Rudolfot 5661 forint hüiségpénzzel jutalmazta államunk. A ma délelőtti ünnepségen külön 50 ezer forint pénzju­talmat osztanak még szét azok között, akik a bányász­nap tiszteletére indított mun­kaversenyben a legjobb ered­ményeket érték el. Harminc­egy bányász kapja meg az idei első félévben végzett jó munkájáért járó Kiváló dol­gozó oklevelet és az ezzel járó, egybe ti-fizetést. A több évtizedet bányá­ban töltött dolgozók kö­zül többen kapnak jubi­leumi emlékérmet. Such .1 ózsefné, Gödrös Sán­dor és Hegyi Dániel a Bányá­szat kiváló dolgozója kitünte­tést kapja meg, s öten veszik át a Kiváló bányász minisz­teri kitüntetést. Együtt ünnepel majd bá­nyász társaival Harnisch Jó­zsef Munkaérdemrenddel ki­tüntetett iszapmester, aki tegnap vette át kormányki- tüntetését a parlamentben; Ma egyébként gazdag és változatos program szórakoz­tatja a pilisi bányavidék ün­neplőit. A nagygyűléssel ösz- szekapcsolt jutalmazások után díszebéden látja vendégül a szénbánya-vállalat a legjob­ban dolgozó bányászokat. Az ünnepi bányászvásár már tegnap megkezdte az árusí­tást. So-k-sok bútor, rádió, te­levíziós készülék, motor­kerékpár és textiláru kö­zül választhatnak kedvük szerint a bányászok. Jó hangulatról a vendéglős- sátrak gondoskodnak, s sport­rendezvények, k a! tű nr. ű s árok tarkítják a délutánt. Nem feledkeznek meg a gyerekek­ről sem; mutatványos tér, tréfás versenyek szórakoztat­ják majd a legifjabbakat. Este táncmulatság fejezi be az idei bányásznapi ünnepsé­get. s. p. Ünnepi rádióműsor A IX. bányásznap tisztele­tére vasárnap 11 órakor ün­nepi műsort sugároz a Kos- suth-rádió, amely Czottner Sándor nehézipari miniszter köszöntőjével kezdődik; rrmnap 1959. szeptember 6, vasár­nap, Ida napja. A Nap kél 5.08 órakor, nyugszik 18.16 órakor. A Hold kél 8.59 órakor, nyugszik 20.01 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvonulá­sok, legfeljebb a déli me­gyékben néhány helyen ke­vés esővel, máshol eső nél­kül. Mérsékelt keleti, délke­leti szél. A 'nappali felmele­gedés vasárnap olyan lesz, mint tegnap. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: 21—24 fok kö­zött. — ÖTEZERNÉGYSZÁZ- H ARMIN CKÉT VAGON zöldség- és gyümölcsfélét vá­sárolnak fel júliustól decem­berig Pest megye földmű­vesszövetkezetei. A létszám hullámzik Minden vezetőségválasztó taggyűlésen a beszámoló meg­emlékezik a pártszervezet létszámának hullámzásáról. Ezt a kérdést legtöbbször egy rövid szakaszban intézik el és pedig így: a párt újjá­szervezésekor voltunk eny- nyien, aztán lettünk annyian, végül elszámolnak az átje- lentkezők számával. A váci Forte-gyár pártve­zetősége valószínűleg hason­lóan említi majd meg az alpszervezet számszerű alaku­lását. Egy-egy átjelentkező nevé­nél azonban meg kell állniuk. A magyarázatnál, amely in­dokolja az eltávozottak kö­zött öt elvtárs kilépését, a Megkezdték a cukorrépa szedését Soha Magyarországon ekkora területen még nem termett cukor­répa, mint az idén, s — ráadásul — minden eddigit meghaladó bő­séges termés ígérkezik. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium Cukor­ipari igazgatóságán elmondották, az idén csaknem 210 000 hold­ról takarítják be a cukorrépát. Az előzetes becslések és a helyen­ként már megkezdődött betakarí­tás adatai egyaránt azt mutatják, hogy átlagosan legalább 130 má­zsás termést ad minden hold. Az eddig elért legmagasabb átlagot, az 1957. évi 128 mázsát is jelentő­sen meghaladja az idei termés. A becslések szerint az egyéni gazdák átlaga 128 mázsa lesz, a termelőszövetkezeteké 135, az ál­lami gazdaságoké pedig 152 má­zsa. A legutóbbi jelentések szerint az ország keleti felében több cu­korgyár máris megkezdte a cukor­répa feldolgozását és a közeli na­pokban újabb cukorgyárak látnak munkához. Október i-ig a dunán­túli üzemek is megkezdik a gaz­dag termés feldolgozását. Az ed­digi betakarítási és gyártási ta­pasztalatok kedvezőek: körülbelül 7000—8000 vagonnal több lesz az idei cukortermés a tavalyinál, ami nemcsak a belföldi fogyasztási igényeket elégíti ki, hanem lehetőséget ad többezer vagonnyi cukor exportálására is. A Cukoripari Igazgatóság az idén nagyszabású akciót indított a rendkívül értékes és különösen a tehenészetekben, valamint a szaTvasmarhahízlaldákban jól fel­használható nyers répaszelet érté­kesítésére. Igen jó alkalom lesz a répa- szelet-akció az új termelő- szövetkezetek takarmányalap­jának bővítésére. A takarmányrépával egyenértékű egyszer préselt nyers répaszeletet 5 forintért, az ennél sokkal több értékes, száraz anyagot tartal­mazó kétszer préselt répaszeletet pedig 9 forintért adják mázsán­ként a cukorgyárak. A nyers répaszelet vermeléssel évekig is jól eltartható, s bármikor felhasz­nálható. sablonosnál többet kell mon- daniok. Valami ilyesmit: — Kovács Tibor elvtársat, gyárunk egyik szakmunkását Örszentmiklós község lakossá­ga tanácselnökké választotta. — Dornai Sándor lakatost Vác város Tanácsa lakásügyi osztályának vezetőjévé nevez­ték ki. — Gulyás József elvtárs a váci járás Sütőipari Vállala­tának párttitkára lett. — Kun József elvtársat a Híradástechnikai Anyagok Gyára meghívta személyzeti vezetőnők. — Gádorosi Ferenc elvtárs a Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság alelnöki tiszt­jét látja el. Ez az öt elvtárs ott élt kö­zöttük. Ismerték és ismerik őket. Az új munkahelyükön nehezebb dolguk van Munkájuk, mindennapi te­vékenységük a néphatalom közvetlen gyakorlása is. Fel­adatuk nehéz, felelősségük nagy. Megállják-e a helyüket? A Forte-gyár Ikommunista kö­zössége arra nevelte őket, hogy minden igyekezetükkel szolgálják a rni ügyünket és méltán töltsék be azt a pozí­ciót, ahová őket a munkás- osztály hívta. Ez sem hiányozhat a párt­vezetőségi beszámolókból. — MEGYEI TÜZOLTÖ- VERSENYT rendeznek ma reggel 8 órai kezdettel Kóka községben. A versenyen a já­rási tűzoltóversenyeken első helyezést elért csapatok, va­lamint a ceglédi, szentendrei és váci alosztályok vesznek részt. — SZÁZKÉT SZÁZALÉK­RA teljesítette augusztusi tervét a Szentendrei Kézi­szerszámgyár. — KORSZERŰ NAGY­ÜZEMMÉ fejlesztik a Soly­. méri Műanyag-, Játékáru és Tömegcikkipari Vállalatot. Ebben az évben másfél millió forint beruházást, jövőre pe­dig négymillió forintot hasz­nálnak fel az üzem korszerű­sítéséhez. — OKTÓBER 1-IG az új termelőszövetkezetek megj e- szerte megtartják a közösbe vitt állatok — főleg lovak —■ selejtezését és eldöntik az állatszemlén, hogy milyen alm­iatokat tartanak meg. — AZ ÖNTÖZÉSI lehető­ségeket a legmesszebbmenő­kig kihasználja a Taksony községben nemrég három tsz- ből alakult egyesült nagy tsz. A 250 tag 1500 k'h szántóföl­döli gazdálkodik. — UJ, NÉGYFEJES par­kettkészítő gépet kap a Soly­mári Faipari Vállalat. Az új gép üzembehelyezésével meg­kétszereződik majd a válla­latnál a parkettgyártás. — SZÁZHARMINC KÖB­MÉTER silót készít a napok­ban a fiatal pusztavacsi Győzelem Tsz. A közösen be­takarított szénával együtt ez fedezi a szövetkezetbe vitt állatoik téli takarmányszük­ségletét. — HÁROM KIVÉTELÉ­VEL a dabasi járás minden termelőszövetkezete fizet munkaegységelőleget tagjai­nak. Munkaegységenként 8— 35 forintot. — PILISCSABÄN a Baj- csy-Zsilinszky út és a Vasút utcában 690 méter hosszúság­ban elkészült a betonjárda. A községben ebben az évben még további háromszáz mé­ter járdaszakaszt építenek. — HATVANÖT ÉS FÉL VAGON gabonát csépelt el, s ezzel első lett a megyében a Kiskunlacházi Gépállomás Slámen-cséplőbrigádja. A MAHART KÖZLI az utazóközönséggel, hogy az alacsony vízállás miatt szeptem­ber 6-ának 0 órájától a menet­rendi személy ha jók Szentendre állomást nem érintik. AMILYEN CSAK a ( i iejÁlm i im n .. I Suda bűvészt úgy ismerik I az országban, miint a „gyer- ; meikek varázslóját”. Hat éve ; már, (hogy a csillebérci Ut- itörő Város bűvészeként járja ! az országot s Varázslóiskola ! című, kétórás műsorával osz- ! tatlan sikert arat a legigé- ! nyesebb közönség, a gyerme- ! kék körében. ! Régi ismerőse a fóti Gyer- ! mekváros kis lakóinak is. Va­lahányszor új csoport érke- Szett az otthonba, ő fakasztot­ta az első mosolyt a gyer- ! meikarcokon. Most is, amikor ! autóbuszunk bekanyarodik a § Gyermekváros hívogatóan szé- § lesre tárt kapuján, a gyerekek I az igazi jóbarátnak kijáró § szeretettel fogadják. ! Suda bűvész üdvözlésül j „varázsigébe” kezd: az ígé- ! rét szép szó... s a gyerekek ! kórusban folytatják: ha meg­tartják, úgy jó! Mi, vendé- ! gek, szót sem értünk az t egészből, csupán annyit sej­tünk. hogy itt valami titok g lappang. Suda bűvész és a ! gyerekek közös titka. Nincs g sok időnk tanakodni, mert § vidám, csivitelő gyerekcsapat I sodor bennünket befelé, a ^zsúfolásig megtelt kultúrte- * remfce. Itt aztán minden ki- I derül. g A dolog hónapokkal ezelőtt g kezdődött, amikor a bűvész § megígérte a gyerekeknek, 5 hogy berendez számúikra esy 5 gyönyörű játékszobát. Olyat, 5 amilyen csak a mesében van, : meg a Gyermekvárosban lesz, Tíz előadásának bevételét ajánlotta fel arra a célra, hogy ötletes, gondolkodásra késztető automata és elekt­romos játékokat vásárol a Gyermekvárosnak. A meg­valósulás első mozzanatát jelentette ez a szombat dél­utáni látogatás, amikor a „gyermekek varázslója” át­adta az apróságoknak aján­dékát, két, NDK-ban készült automata Toto-fixet. Magya­rul talán gyeplabda-automatá­nak nevezhetném. Virágcsokros úttörők veszik át a szép ajándékot, jelké­pesen. Mert a valóságban — adott jelre — tucatnyi gyer­mek rohamozza meg a szín­padot, hogy közelebbről is megismerkedjen az automatá­val, Aki olyan szerencsés volt, hogy a bűvész bácsi érmét varázsolt elő a füléből, most mindjárt ki is próbálja. Iz­galmas mérkőzés kezdődik, két játékossal, és sok-sok ön­feledt szurkolóval. Most még lehet. Mert holnaptól kezdve csak az játszhat az új játék­kal, aki legjobban megér­demli: szép. rendes volt az ágya, ötösre felelt, vagv jól viselkedett az iskolában, Ny. C. a nők közül ugyanott. Talán ez is egyik bizonyítéka an­nak, hogy lassan eltűnik a különbség, amelyet az osztály­társadalom emelt a főváros és a vidék, általában a város és a falu közé. A vidék urbanizálódása, a városi és falusi dolgozók élet­formájának kiegyenlítődése régi programja a szocialista társadalomnak és a két, fen­tebb ismertetett adat is azt bizonyítja, mennyire közele­dünk efelé. Túljutottunk vég­re azon, hogy a városi civili- záltság, szépségkultusz „bű­nös modernség” legyen a vi­dék szemében, ami érdeke volt a feudál-kapitalista rend­szernek, hogy kényelmesen őrizhesse patriarchális vi­szonyait földbirtokain. A vá­rosi eleganciával lépést tartó vidék természetesen tanulni is akar, hogy behozza azt a kü­lönbséget, amit a múltban te­remtett saját jól felfogott ér­dekében a vidéki birtokaira támaszkodó úri rend. Az ondolált fejek tudomá­nyos előadásokat hallgatnak és hovatovább semmi különbség sem lesz a vidékiek és « városiak között. Ehhez visz el bennünket a szocializmus. Máté Iván Két, látszólag független számadat, de ha alaposabban megnézzük, nem is olyan füg­getlen egymástól. Pest me­gyében ötvenötezer hallgatója volt az év első felében a TIT ismeretterjesztő előadásainak és négyszázan ondoláltatják magukat csak Cegléden egye­dül szombat délután. Ha ezt a négyszázat egy félévre szá­mítjuk, ez már ' több mint tízezer és ha tekintetbe vesz- tzük, hogy ez csak Cegléd adata, akkor nyilván annyian csinosítják is magúkat a megyében, mint ahányon is­meretterjesztő előadást hall­gatnak egy fél éve. Vagy ta­lán többen is. Mit bizonyít mindez? Nem kevesebbet, minthogy az a vágy, amelyet valaha Széche­nyi és reformer társai a „nemzet csinosodása” szóval jelöltek, amikor „kiművelt emberfők” civilizált Magyar- országát óhajtották, ahelyett a „nagy parlag” helyett, amely a reformkor előtt ezt az országot jelentette — a népi demokrácia államában realizálódik először, ötven­ötezren tanulnak napi mun­kájuk után előadásokon egy megyében és legalább annyian igyekeznek külsőleg is ápol­lak, civilizáltak lenni, csak Ötvenötezer hallgató és négyszáz ondolálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom