Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1959. SZEPTEMBER 4. PÉNTEK ffSt HECl'Et kifCirlap A sajátságoknak megfelelően Amikor e]őször hallották az Ikladi Ipari Műszergyár műhelyeiben, hogy az eddigi egy alapszervezet helyett a ve­zetőségválasztás alkalmával négyet alakítanak — idegen­kedtek. Féltek tőle, nemcsak azért, mert az új mindig ne­hezen tör utat magának, ha­nem azért is, mert így az egész gyár problémáiról hal­lottak, tudtak. Még az I-es alapszervezet vezetőségválasz­tó taggyűlése előtt is mondot­ta egyikét elvtárs: nem értem, miért csináljuk ezt A taggyűlési beszámoló, egy- egy felszólalás azután még a vonakodókat is meggyőzte: már ez a taggyűlés is bizonyí­totta, hogy így jobb, ez felel meg a helyi sajátosságoknak. A reggeli vezetőségválasztá­son, amelyet a rendészeten tartottak, szintén így véleked­tek. Több idő jutott egy-egy részleg problémáinak megbe­szélésére, szűkebb körük vitás dolgainak tisztázására. Mert amikor több, mint másfélszá- zan jöttek össze, mégsem fog­lalkozhattak annyit a rendé­szet, vagy az adminisztráció ügyével, mint így. Az I-es alapszervezet, amelyhez valamennyi üzem pártszervezete tartozik, majd­nem teljes létszámban gyűlt össze a taggyűlésre. Csupán ketten hiányoztak igazolatla­nul. A beszámoló foglalkozott a nemzetközi helyzettel, álta­lános politikai kérdésekkel, de súllyal gyáruk, az — egyes üzemrészlegek — gazdasági, termelési munkájának tükré­ben vizsgálták a pártmunkát. Eredményként említették, hogy míg 1957-ben a gyár nagy veszteséggel dolgozott, addig 1958-ban élüzem lett, s azóta is nyereséggel termel. 1958-ban például nyolcszázezer forintot osztottak szét a dolgozók kö­zött nyereségrészesedésként. Önköltségcsökkentési tervüket 1959 első felében csaknem 106 százalékra teljesítették túl. Állandóan növekszik a kör­nyékbeli lakosság foglalkozta­tása a gyárban. Napközire, bölcsődére, üdülőre a vállalat 1957-ben 117 ezer forintot for­dított, 1958-ban 204 ezer forin­tot, s 1959 első felében már 142 ezer forintot. A beszámoló részletesen taglalta, hogy ezekben az ered- ményekben nagy szerepük volt a kommunistáknak. De dicsé­retére legyen mondva a veze­tőségnek, nem elégedett meg az eredmények méltatásával, hanem szigorú bírálattal illette a tagságot a még mindig fel­lelhető hibák miatt. A Mező Imre üzemrészt például azért bírálta, mert nem foglalkoztak a kommunisták a dolgozókkal, vezetőkkel, amikor csupán ha­nyagságból, a nagyfokú hiány­zások, késések miatt majdnem 800 ezer forint értékű selejtet gyártottak. A szerszámüzem­nél a késedelmes munkát ki­fogásolta, az öntödénél a bi­zonylati fegyelem elhanyagolá­sát és a fegyelem lazulását. A húzóüzemi dolgozóknak a szer­számokra kell jobban ügyel­niük. A hozzászólók is elsősorban a termelés pártellenőrzésével foglalkoztak. Említették a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyt, amely eleinte majd minden dolgozót fellelkesített. Nagyszerű ered­ményeket értek el. Csakhogy a milliós értékű többletterme­lés megrészegítette mind a ve­zetőket, mind a munkásokat. Azóta hanyatlott a verseny, egyes helyeken majdnem le is állt és a pártszervezet sem fog­ff' I ,<!”4 m * «m «o / t ® lllllllllll m • || ^ ... ■ ' : ■art És v.fcv ... • • ' Ali már a ceglédi gyógyító hatású hőforrás felett az épület. Az építkezés ugyan még folyik, de azért heten­ként négyszer már használhatja a fürdőt a közönség (Gábor Viktor lelv.) Aminek nem szabadna előfordulnia A dabasi Kossuth Tsz-ben még nem fejezték be a csép­lés i., ennek azonban nem a tsz vezetősége az oka. És az sem, hogy az idén rengeteg gabona termett. Egyszerre akár három gép is csépel­hette volna a Kossuth Tsz gabonáját, de augusztus kö­zepe táján csak egy cséplő­gép állott be és látott mun­kához. ' Az elmúlt hét hétfőjén azonban a gépállomási embe­rek ahelyett, hogy kora reg­gel munkába fogtak volna, hirtelen azzal álltak elő, máshová kell menniük csé­pelni, be is jelentették ezt a községi tanácsnál és a tanács elengedte a gépet. A tsz ve­zetősége kérlelni kezdte a gépállomásiakat, hogy három, ■négy napi munka lehet csak hátra, ne menjenek el, fejez­ték be a cséplést. A gépészek hajthatatlanok maradtak. Érre a tsz agronómusa a ta- •nácsházára ment, ahol na­gyon csodálkoztak, miért tesz heves szemrehányást, hogy elengedték a községből a cséplőgépet, hiszen semmi ilyenhez nem járultak hozzá. Sietett is vissza az agronó- Mius, csakhogy mire visszaért, már hült helyét találta trak­tornak, cséplőgépnek. Magya­rán mondva, megszökött az egész garnitúra. A tsz embe­rei elindultak az odébbállt cséplőgép megkeresésére. Ha­marosan meg is találták a szomszéd községben, Sáriban. 'Javában dolgozott már, az egyéni parasztok gabonáját 'csépelte. Azokét is el kell 'csépelni, ez igaz. Az is igaz 'azonban, hogy a gépállomást törvényes rendelet kötelezi: ■elsősorban a mezőgazdaság 'szocialista szektorának kell rendelkezésére állnia. És kü­lönösen nem hagyhatja abba 'a megkezdett munkát egyet­len termelőszövetkezetben sem. Felhívtuk a Bugyi Gépál­lomás igazgatóját, aki a Kos­suth Tsz-ben abbahagyott cséplési munkálatokról kije­lentette, hogy a tsz engedé­lyével távozott el onnét a cséplőgép augusztus 24-én, hétfőn reggel, de két-három Pap múlva már visszament a munka folytatására. Ezzel szemben a Dabasi Községi Ta­nács még 28-án, pénteken 'sem értesült arról, hogy a cséplőgép újra a Kossuth Tsz-ben dolgozna. A tsz el­nöke és agronómusa még pénteken reggel is sürgette a tanács közbelépését a cséplés folytatása érdekében. A lényeges kérdés az: mi értelme van egy megkezdett cséplés abbahagyásának, a gép máshová való irányítá­sának, majd az eredeti helyre való vis-zairányításának. Az 'ide-oda való küldözgetés hasznos munkaórák kiesését jelenti, nem beszélve arról, hogy eleve h elvtelen a vita a tsz és a gépállomás között, hiszen mindegyik a mezőgaz­daság szocialista szektorát képviseli. lalikozik jelentőségének meg­felelően a kongresszusi válla­lások teljesítésével. A taggyűlés nemcsak be­számolójában, hozzászólásai­ban foglalkozott jól a termelés pártellenőrzésével, hanem olyan határozatot is hoztak, amely valamennyi kommunis­ta további feladatát megjelöl­te. Többek között megállapod­tak abban, hogy többször — legalább negyedévenként egy­szer — pártvezetőségi ülésen be kell számoltatni az üzemve­zetőt a termelés eredményei­ről. Minden üzemnek külön- külön pártfeladatul adták azoknak a hibáknak kijavítá­sát, amelyek az utóbbi időben gátolták a termelékenység emelkedését. Elhatározták, hogy a legjobban dolgozók kö­zül válogatják ki a’tag- és tag­jelölteket, s az eddigiektől el­térően azonnal pártfeladatok­kal látják el őket. December elsejéig minden párttaggal be­szélgetnek és tudásának, rá­termettségének megfelelően bízzák meg az elvtársakat pártfeladattal. Sági Agnes Nyár végén a ceglédi Kossuth Termelősmelkeietben Az idén 20 vagon gabonával termett több a tervezettnél a ceglédi Kossuth Tsz-ben. Bú­zából homokos talajon 12,5 mázsát, tavaszi árpából 18,2 mázsát, őszi árpából pedig 15 mázsát termeltek holdanként. A jó aratás és a bőséges takar­mányalap lehetővé teszi az ál­latállomány növelését. A na­pokban vettek 50 darab 2 éves tenyészüszőt s 43 tenyészser- tést. Ebből alakítják ki a törzs, állományt. A jelenlegi állo­mányból a továbbtenyésztésre alkalmatlanokat meghizlalják. Ebben a hónapban vásárolnak még 200 darab anyajuhot is. A sikeres gazdálkodás egyre több egyéni paraszt figyelmét hívja fel a Kossuth Termelő- szövetkezetre. Ennek eredmé­nyeképpen a nyári hónapok­ban mintegy 30 család kérte felvételét. Szinte naponta van­nak most is új jelentkezők. A tsz-ben most folyik a maglucerna betakarítása, a trágyahordás, műtrágyaszórás, s kezdik az ősziek alá a szán­tást. Az őszi, téli időszakra is készülődnek, ezért ugyancsak most folyik a kazlak téli bete­tőzése is. Még az idén szeret­nék megkezdeni néhány épület átalakítását, tatarozását, ehhez 10 ezer darab vályogot veret­nek. Ebből a mennyiségből jut a tagoknak háztáji ólépítések­.JPB 1 3.' wmk £ ,-; Folyik a kazalrakás és a kazlak téli betetőzése. Ezen a kazalon Rajcsik János brigádja munkálkodik ilfiliSllilSÄW-; f' : .: \ Emelkedett a termelékenység, ötmillió forint önköltségcsökkentés, egyhónapos versenyműszak a Dunakeszi Járműjavítóban Hasonlóan a többi üzemek­hez, annak idején a Duna­keszi Járműjavító dolgozói is bekapcsolódtak a kongresz- szusi munkaversenybe. Sok- sok felajánlással támogatták a bontakozó versenymozgal­mat és hogy ígéretüknek ele­get tesznek, bizonyítják a dicséretes eredmények: Márciusiban például a vál­lalat dolgozói vállalták, hogy az önköltséget két százalék­kal csökkentik, majd időköz­ben ezt három és fél száza­lékra módosították. Kilencmillió 158 ezer fo­rintot kellett volna eddig megtakart taniok, ezzel szemben már a 14 miiiió 778 ezer forintnál tarta­nak. Augusztus 31-ig a vállalat 104 százalékra teljesítette termelési tervét, s örvendete­sen emelkedett a termelé­kenység is. Az 1958-as évet 100 százaléknak tekintve, az eigy főre eső termelékenység már eléri a 106 százalékot. A munkából a fiatalok is kiveszik a részüket. Kilenc ifjúsági brigád • alakult az üzemrészekben s ezeknek a tagjai a legjobb dolgozók közé tartoznak. A KISZ-fia- talok például elvállaltak, hogy 140 ezer forint megtaka­rítással segítik az önköltség­csökkentést. Eddig 77 118 fo­rintot takarítottak meg. Különösen az új kocsikat gyártó tizem fiataljai tet­tek ki magukért. Az itt dolgozó Simon János ifjúsági brigádja (ez a bri­gád kezdeményezte a tavasz folyamán a megyei ifjúsági munkaversenyt) az első ne­gyedévben 28 ezer forintot, a 'másodikban pedig 22 618 fo­rintot takarított meg. A fiatal 'műszakiak, technikusok és közgazdászok tanácsa, amely zömmel fiatal mérnökökből áll, az ifjúmunkások szakmai továbbképzésére fordít nagy gondot. Az FMKT égisze alatt „A szakma ifjú mestere” címért folyó mozgalomban 35 fiatal vesz részt. Szeptember közepén kerül sor . a vizsgáz­tatásukra és a legjobb ered­ményt felmutató fiatalok ok­levelet kapnak. Októberben újabb tanfo­lyamét indítanak a laka­tos-, esztergályos-, má­zoló- és villanyszerelő- szakmákban. A Dunakeszi Járműjavító­ban tehát eredményesen fo­lyik a kongresszusi munka- verseny, a dolgozók szívvel- lélékkel támogatják az ön­költség csökkentéséért, s a termelékenység emeléséért indított mozgalmat. Minde­nekelőtt ennek köszönhető, hogy a vállalat máris tetemes összegű többletnyereséggel rendelkezik. Ha továbbra is ilyen lel­kesedéssel folyik itt a munka, az idén is meg­lesz a tavalyihoz hasonló nyereségrészesedés. Most egyébként egy hónapig tartó versenyműszak kezdő­dik a pártvezetőség-választó taggyűlések tiszteletére. s. p. Befejezéshez közeledik a vályogverés. Még néhány nap, s kezdődhet az átalakítási munka (Tenkely íeK.) Nagy teljesítményű cukorrépa­kiemelő gépet szerkesztettek Az országos hírű túrkevei Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet lakatos-'éá kovács­műhelyének dolgozói a ház körül található anyagokból cukorrépa kiemelő gépet szer­kesztettek. A zetorvontatású gép hidraulikus megoldással működik és 35—45 centi- méteres sortávolságig állít­ható. Az ötletes szerkezet egyszerre két sor répa ki­emelésére alkalmas anélkül, hogy a termést megsérte­né. Napi teljesítménye hat katasztrális hold. A termelő- szövetkezet a tervek szerint két ilyen géppel mind a 452 holdon gépesíti a cukorrépa kiemelését. A viszonylag ol­csón előállítható konstrukció iránt nagy érdeklődés nyil­vánul meg, s a helyi gépállo­máson már megszerkesztet­tek egy hasonló elven működő gépet, amely egyszerre há­rom sor répa kiemelésére al­kalmas. Szeptember 7 és 14 között nyitják kapuikat az agrár felsőoktatási intézmények Az agrár felsőoktatási in­tézményekben: az Agrártudo­mányi Egyetemen, a főiskolá­kon és az akadémiákon szep­tember 7 és 14 között kezdő­dik a tanítás. A gödöllői Ag­rártudományi Egyetem mező- gazdasági kara 14-én, a gé­pészmérnöki kar viszont 7-én kezd. A jövendő gépészmér­nökök közül két évfolyam hallgatói szeptember 2-án és 3-án megkezdik üzemi gya­korlatukat. A másodévesek tangazdaságokba, az ötödéve­sek viszont már gépállomá­sokra mennek gyakorlati is­mereteik elmélyítésére. Az agrár felsőoktatási intézmé­nyekben már az idén jelen­tős mértékben, mintegy 10— 12 százalékkal növelték a hallgatók létszámát, tekintet­tel arra, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek­ben mind több, jól képzett szakemberre van szükség: rssss/s//ss/ssssssss/ssssss/sssssssssssss/ssssssssss/sss/ssss/rsss/sssss/ssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss/sss//s/ssssssssssssssssssssss/sssssss//ssss/sssssssssss r~i Ihangzotí már a csöngetés. Juj A zsibongó gyermekhad — az I/a és az I/b —, a tanító nénik vezetésével elfoglalja helyét az apró padokon. Dér Irén, a törteli általános iskola I/a osztályának tanítónője szinte minden gyereket kézen­fogva ültet helyére. A kis ne­bulók többsége kíváncsian le­si. hogy mi következik ezután. Néhányuknak azonban sírásra áll a szája. Hátra-hátralesnek az ajtó felé; jön-e anyukájuk? Egy vászonsapkás kisfiú — akkor még a tanító néni nem magyarázta meg, hogy az osz­tályba lépés előtt a sapkát le kell venni — balról az első padban kapott helyet. Ö nyíl­tan, „férfiasán” sír, nem nyug­szik bele a helyzetbe. Akkor is potyognak még könnyei, amikor a nagyon fiatal, mégis tapasztalt Irén néni már a be­mutatkozásra tanítja a kis ap­róságokat. Egyesek imponáló harsánysággal mutatkoznak be. Ezek többnyire óvodások "ol­tok. Újabb síró érkezik. A kon- kurrencia Tóth Lacika. Ellen­állása az anyukától való elsza- kítással szemben oly erős, hogy Kétszer 25 perc az elsősök között szökésétől félni lehet. Dér Irén azonban biztosan tartja kezé­ben gyermekeit. Amíg le-föl sétálva közöttük a Brumi Mac­kó iskolai történetét meséli el kedves, behízelgő hangján, si­mogató keze hol a pityergők buksiján, hol az izgő-mozgó kisfiúk, kislányok arcán nyug­szik. A többség persze feszül­ten figyel. Amikor össze kell foglalni a mese tanulságait, meglehetősen jó eredmény születik. — Mondjátok meg, gyere­kek, megérdemelte-e Brumi, hogy a gödörbe esett? — Igen — csilingeli a 35 ta­gú kórus. Ketten különvéle­ményt képviselnek. — És miért? A választ már egyéni jelent­kezés alapján adják meg. A legtöbb felelet helyes, az „in­doklás” értelmes. Amire az „óriás és törpe” játékra kerül a sor. nagyjában együtt van az osztály. Molnár Józsefné, az I/b ta­nító nénije először tanít első­söket. Már a pillanatnyi be­nyomásom is az, hogy sikere lesz gyermekei körében. Hang­ja csupa melegség, felkészült­sége, pedagógiai érzéke a leg­igényesebb próbát is kiállja. Minden szava, gesztusa ezt bi­zonyítja. Növendékei éppen a jelentkezést tanulják. Nem lec- keszerűen, hanem mert az élénk gyermekek között vala­kinek mindig van „közölni va­lója”. — Ki járt közületek óvodá­ba? ... Majd az osztály fele tartja fel a kezét. — Ki akar verset mondani, vagy énekelni? Az első vállalkozó Rátóti Marilca. Bátran áll társai elé, s versként mondja el a „Már minálunk babám” kezdetű, is­mert csárdás-szöveget. A pro­dukcióért elismerést, hadará­sáért kedves figyelmeztetést kap. Van még jelentkező, sor­ra is kerülnek később, de a ta­nító néni a változatosság ked­véért próbát csinál: kiszólítja az osztályt magához, mert ar­ra kíváncsi, milyen megfigye­lők nebulói, visszatalálnak-e helyükre. Az osztály jól vizs­gázik. Mielőtt az órát lezáró játék következne, újabb vers­mondók kapnak teret. Tisza Irénke, pöttömnyi feketebőrű kislány, feltűnően jó hallását bizonyítva, a „csúnya lányról” énekel egy nem gyerekszájba való dalocskát. A csúnya lány­ról, aki — mert ilyen — nem szomorítja a szegény legény szívét. Hogy mi a nóta értel­me, azt Irénke épp úgy nem érti, mint kis társai. A tanító néni azonban nem jön zavar­ba. — Szépen énekeltél, de majd mi olyan daloltat tanulunk, amelyek benne vannak a mi olvasókönyvünkben. Kedves, okos válasz volt. Molnár Józsefné akkor is elis­merést érdemelne érte, ha már 20 éve tanítana. (andrás) hez is. Képeink a tsz most fo­lyó munkájának két mozzana­tát mutatják be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom