Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-26 / 226. szám
Szentendre III. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1939. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A JO ES ELEGENDŐ KENYÉR életűnknek naponként megkívánt feltétele, de nemcsak egy fajtáját jelenti táplálékainknak: jelkép is, ami magában hordozza a falu és város egymáshoz tartozását, mezőgazdaságunk gyarapodását és a testi jólétünk kielégítésére rendelt intézmények gondoskodását. Hogy a mindennapi kenyér nem mindig jó és nem mindig elegendő, azt semmi más nem indokolhatja, mint adminisztratív és technikai hibák, hiszen búzánk, lisztünk, munkás kezünk van elég. A Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottság 22 népi ellenőre indult el a múlt hónapban, hogy felderítse azoknak a gyakori panaszoknak az okait, amelyek mind a kenyér minősége, mind az ellátás körüli zavarok miatt hangzanak el a fogyasztók részéről. A vizsgálat kiterjedt a Szentendrén és a járás szinte valamennyi községében működő népboltra és földművesszövetkezeti boltra, végül a sütőipari vállalatra is. Az ellenőrök alapos és lelkiismeretes munkát végeztek: figyelmüket nem kerülték el az olyan apró szabálytalanságok sem. mint a kenyérnek mérés nélkül való kiszolgálása — de a vizsgálat fő kérdése az ellátás volt. Boltról boltra járva feltérképezték az egész környéket abból a szempontból, hogy mi a szállítási szerzőÄitsÄi Szentendrei táj (Kiss-foto) Tízéves az Április 4 Termelőszövetkezet Figyelemre méltó évfordulót ünnepel a hó végén az Április 4 tagsága: 10 éve alakult meg termelőszövetkezetük. Felkerestük Kiss Pál elnököt '— aki ugyarv nem volt ott a tsz bölcsőjénél, de már 5 éve áll mai posztján, nem kis sikerrel — és megkértük, mondja el, hogyan alakult meg és fejlődött Szentendre legjelentősebb termelőszövetkezete. 1949. szeptember 30-án alakult Vörös Rózsa néven a mai Április 4 Tsz 200 hold területen, 15 taggal. A kezdeti. nehézségekről sokat lehetne beszélni, hiszen az új életformát felvevő tagságnak sem állata, sem épülete, sem kulturált földje nem volt, a maga erejéből kellett mindent megteremtenie. 1953-ban egyesült a Pártkongresszussal, most már 300 hold földön 70 tag gazdálkodott. Az így kibővült tsz 1953—1954-ben igen nehéz helyzetbe került. A Nagy , Imré-íéle politika nagy kárt okozott eszmei és gazdasági téren is. A tagok egy része kilépett, másik részének kellett a munkát elvégeznie, természetes, ilyen körülmények között ez nem .mindig sikerült. De a nehézségeken is felülemelkedtek. 1955—1956-ban már építkeztek: egymás után készült el a sertésfiaztató, hizlalda, sertés-ólak, majd a 30 férőhelyes tehénistálló, s ott, ahol egykor puszta földeken görnyedt a tagság, hogy legyőzze a természetet, most már virágzó gabona-, kukorica-, répatáblák, állatokkal teli istállók hirdették a munka, az emberi akarat sikerét. 1956-ban az ellenforradalom idején komoly megrázkódtatás nem érte a szövetkezetét, hála a józan és szorgalmas tagságnak, a megfontolt vezetésnek! Sőt, ezután kezdődött csak a komoly fellendülés. Tovább fejlődött a már meglevő gazdaság, az épületek tatarozása, beruházások, felújítások egymást követték, az állatok száma is emelkedett és emelkedik ma is. A tagok részére szolgálati lakások épüllek, 5 család pedig jövedelméből család; házat épített: Álljon itt pár jellemző adat a tsz életéből: 1949-ben két szamár volt összes állatuk, ma 350 sertés eszik mindennap a vályúnál, 70 szarvasmarhájuk van. Most Zetort vásárolnak. 1949-ben a megalakuláskor 13,20 forint volt a munkaegység, 1957-ben 40 forint, 1959-ben 50 forint a tervbe vett munkaegység. A számok beszélnek! Kell is, hogy beszéljenek, mert sokan nem tudják, mennyi munka, Ulkesedés. akarás van az elmúlt 10 év történetében. Rövidesen megtartják a 10 éves fennállás ünnepségét is. Ami ebből a rövid beszámolóból kimaradt, azt ott mind elmondják majd az arra legjobban illetékesek. Befejezésül csak azt kívánjuk: további jó munkát, szép eredményeket az egész tagságnak, hogy a következő évfordulón még több dolga akadjon a krónikásnak! M-nc Nyilatkozik a szépítés mestere A nyár elején lapunk ha- meleg. Az üzletberendezéssel sábjain megírtuk, hogy a egy-két dologtól eltekint- szentendrei szolgáltató ktsz ve — amelyeket azonban a kozmetikus részlegét a Dum- napokban szintén beszerez- tsa Jenő utcai fodrász részle- nek — elégedett vagyok. A ge mellett kívánja elhelyezni, szükséges dolgok mind meg- Ez a napokban meg is vannak, semmi nincs, ami történt. ízlésesen kifestett és a munkát akadályozná, berendezett helyiségben keres- Kérdésünkre azt is.elmon- tük fel Kiss Sándornét, a doíta Kiss Sándorné, hogy „szépítés mesterét”, aki a különböző korú hölgyék kere- következőkef mondotta kér- sík fel a kozmetikai részleget, désúnkre: A legfiatalabb tizenötéves. a — Igen örülünk, hogy Ide legidősebb pedig hatvan éves. került a kozmetikus részleg. Mindenkinek az a vágya, Az eddigi hely télen nagyon hogy szép és ápolt legyen, hideg volt, nyáron pedig túl Megsúgta azt is, hogy néhanéha férfiak is felkeresik a „műhelyét”: És ezek a férfiak nem is olyan idősek. Úgy 25 és 35 között vannak. — És a vendégek? — Nagyon kedvesek, akkor is felkeresnek, ha nem kezelem őket. A műhelytitkokból elárulta, hogy a szépítést különböző krémekkel és gépekkel végzi. Van egy gépe, amelyik ózonfénnyel árasztja el a szépülni akarókat. A Sanax az arcbőrt masszírozza, ami a vérkeringést indítja meg az arcban. Ez alkalommal is. kívánunk Kiss Sándornénak sok kedélyes és udvarias vendéget, munkája nyomán szépüljenek meg városunk hölgyei Munkában és dobogtassák meg a férfi(Simo.nffy felvétele) szíveket. f. y, Egykori zöldségke- £ reskedönk özvegye, $ kicsi háza is van $ Szentendrén s egy $ ötéves fiacskája, Tó- % nika. Sikerült gye- £ rek. Az óvoda büszkesége, így mondja % az anyja nagyon % büszkén. De a ikö- $ vetkező percben már ^ sír. Nem Tónika —ő ^ szomorú életkörül- % menyei dacára na- % gyón vidáman ug- % rándozik ,körülöttünk, $ lehetőleg az úttes- ^ ten az autók között, í ahogy az utcasarkon v, találkozunk. Az asz- ^ szony sír, egy nő a í sok közül, akit anyák y napján megünnepel- á tünk: y — Úgy félek az % éjszakáktól! Olyan ? hidegek, maid meg- 4 fagyok a padláson! Értelmetlenül nézek rá: — Mit keres maga a padláson? Ö meg rámsír: — Hiszen hetek óta ott alszom minden éjjel! Mert nem engednek be a lakásomba! Ha ez soká így tart, elpusztítom magamat! Mindegy nekünk, ha egy, az autók között vidáman ugrándozó Tóni édes- anyja elpusztítja magát? Ugye nem? Ezért hát tovább kérdezem: — Hát ki nem engedi be magát saját házában levő saját Iákásába? S ö válaszol, s hosszas válaszából igyekszem kihámozni a lényeget: = Az albérlőm, akit tavasszal bevettem a szobámba, azzal, maradjon mienk a konyha! Elég az nekünlk. Meg a házam másik lakója. Mert, hogy nyáron mezőgazdasági munkákra vidékre mentem Kisvárdá- ra, lakóim közben elbitorolták a lakásomat. Most már be sem engednek. Tónikát jószívű szomszédasszonyom tartja magánál minden éjszakára, én meg lopva megyek fel a padlásra, ha nem vesznek észre. Mert ha észrevesznek, vagy kizárnak, vagy megvernek! Eddig a beszámolója. Az ügy érdemi, lakásügyi, büntetőjogi része nem tartozik rám. Az Antal elésekben előírt rend és ezzel szemben mi a tényleges helyzet? Megállapították azt, hogy a közönség panaszai legtöbb esetben helytállók: a kenyér, a péksütemény nem a szerződésben megszabott, hanem jóval azon túli időben kerül a boltokba és gyakran nem a boltvezető által megrendelt mennyiségben. Természetes tehát, ha a közönség elégedetlenkedik, mikor — különösen szombaté, «ként — nem tudja beszerezni a kívánt kenyérmennyiséget. Feltűnt az ellenőröknek egyes boltvezetők érthetetlenül megalkuvó magatartása a sütőipari vállalattal szemben, amely abban nyilvánul meg, hogy a szállítási szerződésben biztosított jogaikat szem elől tévesztve nem mindig kifogásolják a kenyér minőségét a szállító vállalatnál, a szállítási késedelmeket pedig csak azon a módon lehetne megszüntetni, hogy a sütőipari vállalatot kötelezettségének teljesítésére rászorítsák. A szállítás technikai és egészségügyi követelményei szempontjából is találtak kifogásolni valót az ellenőrök, amelyek azonban többek között a szállítóeszközök megfelelő karbantartásával, a kocsisoknak a rakodástól való eltiltásával, és a tisztaságra fordított nagyobb és , felelő- sebb figyelemmel aránylag könnyen orvosolhatók. A nagy jelentőségű vizsgálat befejeztével Kristóf László, a népi ellenőrzési bizottság elnöke részletes és minden szempontra kiterjedő határozati javaslatot küldött még az érdekelt tanácsoknak, melyeknek sürgős és gyökeres végrehajtása teljesen meg fogja oldani kenyérellátásunk régóta vajúdó kérdését. ★ Villámkérdés egy asszonyhoz, aki két szép illatos kenyérrel lép ki a főtéri népboltból: — Ez a két kenyér valóban gusztusos és kívánatos, megvan elégedve vele? — Az utóbbi időben mintha kicserélték volna a kenyerünket, mondhatom, csak az találhat benne kifogásolni valót, aki a kákán is csomót keres. A vizsgálatoknak már is megvolt a haszna és ez mindnyájunkat egyformán érint, mert nem kell bosszankodni a megnyomott, szalonnás kenyerek miatt. Reméljük, a többi hiányosságok, ha nem is egy csapásra, de hamarosan megszűnnek. M. S. Hűtőszekrény érkezett a főtéri Népboltba A 25. számú Népbolt vezetője, Miló Ferenc, örömmel mutatja a vadonatúj hűtőszekrényt, amit a napokban szereltek be a bolt raktárába. — Régi kívánságunk teljesült — mondja Miló Ferenc — í a Pest megyei Tanács és a Nyugat-Pest megyei (Népbolt; Vállalat vezetősége lehetővé j tette ennek a teljesen új és : korszerű hűtőszekrénynek be-: állítását. Ezáltal egy csapásra j megoldódik a lakosság folya- i matos tej ellátása, mert’ most! már egész nap tudunk tejet j árusítani. Ugyancsak megnő-j vekszik a hentesáru forgal- í műnk is, mert a hűtőszekrény: birtokában több árut rendelhetünk és tárolhatunk. Ez a szekrény bőségesen elegendő arra, hogy a legnagyobb forgalom feltételezésénél is befogadja a hűtést megkívánó árukat. A hűtőszekrény önműködő, mínusz egy foknál kikapcsol és plusz három foknál bekapcsol, minden külső kezelés nélkül. Huszonnyolcezer forintba került, de megérte az áldozat, mert ez is vásárlóink jobb ellátását szolgálja. VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS 7956. október vége Szemerkél az eső, a sötétségben komorakká, riasztókká válnak az épületek. Dél felől ágyúdörgés morajlik. Az állomás kihalt, a váltóknál senki sem mozog. Már napok óta nem közlekedik a vonat. A műhelyekben kisebb csoportok beszélgetnek, a forgalmi irodában is ez a helyzet. A téma mindkét helyen ugyanaz: a budapesti események. A párttitkár gondterhelten végzi a múmiáját, sokan ellenségesen nézik, jobb szeretnék. ha eltűnne. Bántani azért nem bántják, — csak egy-egy szóval. Vannak, akik szóbaállnának vei«?, de most nem tanácsos összegyűlni köréje, hát inkább egyenként és körültekintően keresik az alkalmat a találkozásra. Először egy, aztán egy másik, így alakul két-két ember között a kapcsolat, s ezeken keresztül a párttitkár tudja, hogy vannak, akikre számíthat. November elején már hét férfi áll mögötte. A többiek, akik a központi munkástanács utasításait akarják keresztül vinni, nem is sejtik, hogy a pártszervezet már újra megalakult. Egy vasúti kocsiban találkoznak először mind a heten: Csizmadia Zsigmond, Marsi Gábor, Kellner József, Gyarmati Sándor, Kertész II. István, Králl József és Völgyi János. Megviseltek, fáradtak, de bizakodóak. Csendben, megfontoltan kiosztják a fel- j adatokat. j — Kertész elvtárs, te leszel | az összekötő. Elmégy a párt- | bizottságra és utasításokat I kérsz — mondja a párttitkár, j És — Kertész István még ‘ aznap felkeresi Szabó Bélát, * a városj pártbizottság titká- í rát. Jókedvűen tér vissza, nem hiába ment a pártbizott- ^ Ságra. ; És néhány nap múlva nyil- ; vánosságra lépnek. Mindenki 5 tudja már: újra él a pártszer- j vezet a szentendrei állomáí son. V 7959. szeptember 18. Az állomás kultúrtermében vezetőségválasztó taggyűlésre gyülekeznek a pártszervezet tagjai. Harmineketten vannak, már bent a teremben, beszélgetnek. A téma: a munka. Sokan egyenest a műhelyből vagy más munkahelyről jöttek ide. Négy óra után néhány perccel már harminchatan vannak, megkezdődik a gyűlés. Csizmadia Zsigmond elvtársi a szervezet titkára üdvözli a megjelenteket. Aztán Bóza László vezeti tovább az ülésig Csizmadia elvtárs számol be a pártszervezet munkájáról. Szavai nyomán megelevenednek két év eseményei. Beszél arról az eszmei zűrzavarról, amely sok józan embert megzavart ötvenhat őszén, a sztrájkról, a munkástanáccsal való harcról, az első küzdelemről, a nehézségekről. 1957. március 26-án még csak 9 tagja volt a pártszervezetnek és 1957. április 30-án egyszerre huszonötén kérték átigazolásukat az MSZMP-be. Ez azonban még nem jelentette a munka végét. Törődni kellett a munkával, a munkafegyelemmel. Aztán beszél a párttagokról magukról is. Elmondja, hogy még mindig vannak elvtársak, akik nem kellő módon bánnak az emberekkel. Egyesek még akkor sem szeretnek igazat adni a dolgozóknak, ha valóban igazuk van. A beszámoló után élénk vitában mondják meg véleményüket a párttagok. Hangot adnak annak a véleményüknek, hogy bár negyven tagja van most a pártszervezetnek, nő mégis csak egy akad a tagok között. Van, aki azt kifogásolja, hogy a beszámoló egyáltalán nem foglalkozott az ifjúsággal. Hét óra is elmúlt már, amikor megtörténili az új vezetö- ségválasztás. A tagság titkos' szavazással választja meg Juhász Lászlót, Varjú Károlyt, Csizmadia Zsigmondot, Elsik Józsefet és Lakatos Andrást a pártszervezet vezetőivé. —y—s— Szilveszter kartársra \ tartozik, aki előadá- \ sa szerint lakásügyét! intézi. A rendőrségre \ meg a járásbíróság-! ra tartozik, ahová, \ többszöri megvereté-! se miatt bűnvádi í feljelentését meg- í tette. Ügyvédjére tar- S tozik, akinek ügyét; most, végső kétség-! beesésében átadta. Rám, a közvéle- j mény és az emberi % közösség apró tag- '»t jara annyi tartozik, / hogy özv. Tóth 1st- í vánné, Bercsényi u. j 2. szám alatti lakos / nagyon fázik a pad- \ láson. S mivel ez; nemcsak rám, ha- £ nem mindenkire $ tartozik — a mezte-; len valóságot siettem í megírni. — h — ? Sürgős beavatkozást igényel... Az elmúlt napokban bál volt j Marx téri Béke-vendéglőben. Sű rűn beépített kis főterünk mun kában megfáradt lakosai abba mint változtathatatlanba már bele nyugodtak, hogy üzleti zárórái? a jókedvű közönség, meg a ci gányzene miatt, igen nehezen old ható meg az éjjeli nyugodalon kérdése. Ezen a báli éjszakár azonban komoly merénylet indul meg az országos viszonylatbal hatályban levő csendrendelet < ezen keresztül dolgozó családot és apró gyermekek éjszakai pihe nésének rovására és megcsúfolá sára. Ugyanis a vendéglő udvarát amelyet az utóbbi időben dicsé' rendö módon a vendéglátóipar jellegnek megfelelően rendbehoztak — s egy oleánder cserép be állításával kerthelyiségnek is ki neveztek, szombaton a zenekari e „kerthelyiség”-ben helyezték el Mégpedig nem is a cigánybandát, hanem egy sokkal hangosabb jazz-zenekart. Ez aztán, a legszűkebb közeiben lakó húsz gyermekes család kétségbeesésére este nyolctól éjjel félkettöig szabadtéri zenével töltötte be az éter hullámait. Petőfi Sándor ismeretes Kurtakocsmájába csak éppen szerényen bekocogtak annak idején, itt is bekocoglak, szerényen, türelmet veszítve tizenegy órakor Körösi Miklós boltvezetőhöz: „Kérjük szépen! Országos csendrendelet van. Este tíztől reggel hétig beépített zárt területen még a rádiót sem szabad nyitott ablaknál szólaltatni!” Körösi Miklós meg is nyugtatta az idegeskedőket, hogy a szabadtéri zeneszolgáltatásnak véget vet. ígéretét be is tartotta« A zene elhallgatott. De éjjel félkettőkor! Éjjeli csendélet a Marx téren
