Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

hírlap 1959. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT ÜZEMEINKÉ A SZÓ... í ' Előremutató eredmények Pártmunkásokból és ipari szakemberekből álló brigádok vizsgálták a közelmúltban legfiontosabb üzemeink fejlő­dését, munkáját. E vizsgála­tok legfontosabb tapasztalatait adjuk itt közre. Üzemeink termelő munkájának alakulá­sát, az 1955 óta eszközölt be­ruházásokat és azok kihatásait és a* kongresszusi mun.kaver- seny eddigi tapasztalatait mégy egymást követő írás­ban bocsátjuk az olvasó ren­delkezésére. Első írásunkban az üzemek munkáját vizsgáló brigádok tapasztalatai alap­ján ipari termelésünk 1955 óta beköveákezett növekedésé­ről szólunk. Megyénk minisztériumi ipara az 1955-ös terv tel­jesítése wtán 1956-ban is lendületesen látott hozzá tervfeladatainak teljesí­téséhez. Eat a munkát azonban súlyo­san hátráltatta és nagymér­tekben lerontotta az ellenfor­radalom. Ezért aztán minisz­tériumi vállalataink termelé­séből az 1955-ös évi teljesítés­hez viszonyítva jóval több mint 200 milliós érték esett ki. Ennek h veszteségnek a nagyságára jellemző, hogy például az összes váci üze­mekben 1955-től az idei év végéiig körülbelül ennyi pénzt költenek üzemfejlesztésre, korszerűsítésre. Ebből fel lehetett volna építeni a Duna­keszi Járműjavító hatalmas, új, 70 milliós költséggel épülő szerelőcsarnokát, fel lehe­tett volna építeni hazánk te­levíziós képcsőgyárát, amely körülbelül százmilliós beruhá­zással a közeljövőben valósul meg Vácott és a fennmaradó 30 millió forinttal a többi üzemet is jelentősen lehetett volna fejleszteni. E súlyos megrázkódtatás elán 1957-ben, amilyen mér­tékben megértették dolgo­zóink, hogy közös ügyünknek ártunk, ha nem termelünk megfelelően, eredményeink is javultak. Üzemeinkben foko­zatosan helyreállt a rend és a fegyelem és az év végére már elértük az 1955-ös terme­lési szintet. 1958-ban már az egész ipar összehangolt munká­jára lehetett építeni a terveket. Üzemeink teljes mértékben magukra, talál­tak és az év végén már 18,4 százalékkal több ter­melésről adhattak számot, mint 1955-ben. Ennek alapján az idén már célul tűzhettük ki. hogy a hároméves terv fő mutatóit a jövő év vége helyett az idén teljesítjük, hogy a jövőre kez­dődő második ötéves terv alapjait minél előbb megte­remthessük. Féléves és az azóta elért eredményeink bi­zonyítják. hogy reális célokat állítottunk magunk elé. Me­gyénk minisztériumi ipara 102,3 százalékra teljesítette első félévi teljes termelési tervét és bár még nem áll rendelkezésünkre a harmadik negyedév végeredménye, hoz­závetőleges felmérés alapján elmondhatjuk, hogy most sem kell rosszabb eredmény­ről beszámolnunk. Ezeket az eredményeket jobb munkával érték el dol­gozóink, mert habár mintegy négyezerrel szaporodott a me­gyei üzemekben dolgozók sza­rnia, az egy munkásra jutó termelési érték naponta kere­ken tíz forinttal több, mint 1955-ben volt. Ezt az tette lehetővé, hogy dolgozóink megértették és sajátjukénak fogadták el pártunk helyes politikáját. Megértették és tapasztal­ják is, hogy az életszín­vonal emelése a termelés mértékétől függ. Ehhez nagymértékben hozzá­járult még az anyagi ösztön­zés elvének helyes érvényesí­tése, a nyereségrészesedés be­vezetése. Jónéhány üzemünkben je­lentősen túlszárnyalták a ter­melékenység növekedésének megyei átlagát* A Diósdi Csapágy gyárban példáid na­ponta minden egyes dolgozó dupla anyagi értéket termel, mint 1955-ben. A Prés- és Kovácspltárugyárban ugyan­ennyi idő alatt 81 százalék­kal, a Csepel Autógyárban 26 százalékkal nőtt az egy főre, egy napra jutó termelési ér­ték, Nemcsak egyes üzemek­ben tapasztalunk ilyen szép fejlődést, nagyobb egységek­ben vizsgálva is hasonlóan példamutató eredményt ka­punk* A váci járás összes üze­meiben például 14 száza­lékos az egy főre jutó termelési érték emelke­dése. Hasonlóan kedvező a fejlődés a budai járás üzemeiben is. Minisztériumi vállalataink nemcsak többet, hanem ol­csóbban is termeltek, ami szintén nagyon jelentős ered­mény. Amíg 1955-ben 96 fo­rint 40 filléres ráfordítással termeltek, meg száz forint ér­téket, 1958-ban ez a szám 95 forint 30 fillérre csökkent. Üzemeink vezető és műszaki szakemberei megértették, hogy nem elég „csak” termel­ni, „mindenáron” tervet tel­jesíteni. Ezzel párosulnia kell a körültekintő gazdálkodás­nak, mert e nélkül csak lát­szateredmény a tervteljesítés. Éppen ezért terveket dolgoz­tak ki az önköltség csökken­tésére is. Helyesen vették figyelem­be, hogy megyei iparunk ter­melése túlnyomó mértékben anyagigényes, ami elsősorban az anyaggazdálkodást illetően követel szigorúbb rendszabá­lyokat; A tudományos alapo­kon nyugvó anyagnormák ki­dolgozása és alkalmazása mel­lett nagy gondot fordítanak üzemeinkben a selejt csökken­tésére. A Csepel Autógyárban például az idei első félévben az 1956-os év első háromne­gyedének 1.8 százalékos átlag- selejtjét felére csökkentették. Ez a szám azért jelentős, mert minden tized százalékos csökkentés több, mint egymil­lió forintos önköltségcsökken­tést eredményezett. Összesen tehát csaknem tízmillió forintot mentettek meg a kárba- veszéstől ezzel a kilencti­zed százalékos selejtcsök- keniéssel. A költségek egyéb összete­vőit is igyekeznek csökkenteni üzemeink. A Kdstarcsai Fésűs- fonógyárban például ésszerűen egyszerűsítették az üzemi adminisztrációt. így lehetővé vált az improduktív munkaerő ötszázalékos csökkentése. Még jelentősebb ez az intézkedés, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor 12 százalékkal nőtt a termelőmunkások szá­ma. Ez a helyes intézkedés jó néhány üzemünknek példa­ként szolgálhat. Műszáki szakembereink jobb és olcsóbb termelési eljá­rások kidolgozásával járulnak hozzá a gazdaságosabb terme­léshez. A Mechanikai Művek­ben saját szerkesztésű és ké­szítette gépekkel nemcsak a termelés mennyiségét növe­lik, javítják a minőséget és ez­zel együtt olcsóbban állítják elő termékeiket. A Csepel Autógyárban sikeresen alkal­mazzák a fémszórást és a hi- degsajtolást. A Ganz Áram- mérőgyárban bátran használ­ják a műanyagokat olyan al­katrészek gyártásához, ame­lyeket korábban drága (fémből készítettek és amelyek mű­anyaggal is kiválóan helyette­síthetők. Üjítóink is a gazdaságosabb termelés szolgálatába állítot­ták hasznos tevékenységüket. A Csepel Autógyárban például csupán az idei első félévben több mint ezer újítás született, amelyekkel évente összesen 12 millió forint megtakarítást le­het elérni. Ebben a gyárban az egyik legjobb újítás Sütő Ferencé, aki a melegsajtolás technológiájának kidolgozásá­val évente több millió forint megtakarítását tette lehetővé. ■Nagy részük van újítóinknál! abban, hogy például a Dunai Hajógyárban a vízibuszt 15 i százalékkal, a motorkerékpár oldalkocsit pedig 13 százalék­kal olcsóbban készítik el az idén, mint tavaly. Ezek az eredményeik azt bi­zonyítják, hogy nemcsak az ez évi tervek teljesítése bizto­sított, hanem, hogy üzemeink felkészülten fogadják az ezt követően rájuk váró feladato­kat is. Nem kell közgazdász­nak lennünk ahhoz, hogy le­szűrhessük az itt ismertetett eredmények tanulságát: mind­ez csak szocialista termelési viszonyok között érhető el, ahol nem az egyéni haszon, hanem a közös érdekek szab­ják meg a termelés egész me­netét. Farkas István Párád icsoms zed és telére a helybeli konzerv, gyárral volt szerződésük. A próbálkozás bevált, Idáig több mint 16 000 forint bevételt hozott, s ezt az utolsó szedést 70—80 mázsára becsülik, Mintegy 220 ezer szakmunkás tíz év alatt j Tízéves fennállását ünnepelte az iparitanuló-képzés Gyorsan telnek a kosarak Molnár Ambrusné. Tóth Józsefné és K. Prumik Imréné szorgos keze nyomán. Természetesen a férjek sem maradnak el mögöttük! Pénteken délelőtt a vasas­szakszervezet székhazában megemlékeztek az iparita- nuló-iképzés tízéves fennállá­sától. Az ünnepségen Me- kis József, munkaügyi mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy 1949 óta — amikor lét­rehozták az iparitanuló-kép- zést — több mint 280 mil­lió forintot költöttek az új tanintézményekre. Húsz új intézetet, 113 tantermet, az otthonokban 4500 új férő­helyet, 2000 új tanműhelyi munkahelyet létesítettek és \ több mint 60 millió forint í j értékű szerszámgépet szerel- \ 1 tek fel az intézetekben. Csak j az elmúlt öt évben szerszám- | j ra és műszerre 16 millió fo- 11 rintot költött az állam. | Az iparitanuló-intézctek 1949 j j óta 220 ezer új szakmunkást \ képeztek ki és az 1959—60- \ as tanévben további 121 ezer | ijHm fiatal tanul szakmát í • .....----------------- I ELŐNYÖS SZERZŐDÉST KÖTNI f A megyei tenményforgalmi vállalatok felvásárló-helyein ez évben már az őssi vetések indulásakor megkezdik a ter­ményértékesítési szerződések kötését, mind a termelőszö­vetkezetekkel, mind az egyéni termelőkkel az I960, évi ter­mésű búzára és rozsra. Azok a termelőszövetkeze­teik és egyéni termelők, akik várható kenyérgabona-felesle­gük értékesítésére 1959. de­cember 15-ig szerződést köt­nek, az áru átadásaikor — az átadás időpontjában ék he­lyén érvényes állami felvá­sárlási áron felül mázsánként 10 forint szerződési felárban is részesülnek. A megkötött szerződés alapján a termelő­szövetkezetek az illetékes bankfióktól rövidlejáratú bankhitelt igényelhetnek, az egyéni termelők pedig má­zsánként 60 forint kamatmen- 5 előleg folyósítását kérhe­tik a szerződést kötő fel­vásárló szervtől. A szerződés feltételei elő­nyösebbek a múlt évinél, mert akkor a bankhitel, illet­ve az előlegek folyósítása csak január 1-től kezdődött. A szerződés egyrészt érté­kesítési biztonságot nyújt, másrészt a hitel, illetve előleg révén részben fedezetet bizto­sít a termelési költségekre, továbbá a szabadfelvásárlási áron felül fizetett szerződéses felár többletjövedelmet jelent ^ a termelők, számára. ® | A szerződéskötéssel kapcso- ^ latos részletes felvilágcsításo- ^ kát a felvásárlók _ adják meg 4 az érdeklődő termelőknek. 4 _________ <\XXXXXXVXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXX>^XXXWX>XNX\XXXXXXXNXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXVV<XXV K. Prumik Sanyi alig győzi üríteni a kasokat. Sanyi ügyes gyerek, idáig közel 300 munkaegységet teljesített. Az év végén tekintélyes pénzösszeget kap kézhez — noha előleget is kapott már —, mert az Arany János Tsz munkaegysége értékes: alighanem eléri az ötven forintot! (Foto: Király) Mikor lesz villany Hosszúberekpéterin 9 Ha két ember összetalálko­zik Hosszúberekpé térin, fel­tétlenül elhangzik a fenti kér­dés: mit gondolsz, mikor? S ilyenkor minden megkérde­zett vérmérséklete szerint vá­laszol. Van, aki szelíden, van, aki magyarázkodva, de nem egy dühösködő is akad. S ha jól meggondoljuk, nagyon he­lyénvaló az a nagy várakozás. Mert Hosszúberekpéteri ré­gen várja a villanyt. Kereken Öt év óta, amikor először beszélték meg, milyen jó lenne, ha mielőbb bekapcsolnák házaikat a háló­zatba. A bekapcsoláshoz vi­szont az kell, hegy legyen mibe — a hálózatba. 1956 nyarán már együtt volt minden, a szükséges pénz is, amikor közbejött az ellen- forradalom, s sok más, meg­valósításra váró tervvel együtt a villamosítás is kútbaesett. De amint a helyzet normalizá- i A gyorsaság nem boszorkányság! Vagy talán mégis? Ezt kérdezzük a Ceglédi Építő­ipari Vállalat azon dolgozóitól, akik a homokrészi tanyai iskola két új tantermét építik. A munka, sajnos, csak döcögve halad. Hogy miért? Arra talán éppen a nevezettek adhatnának választ. De segíthetünk ,is ebben. Egy hét öt munkanapból áll az építőipari munkások számára s ez idáig rendben is van. Sok és eredményes munkát lehetne végezni öt nap alatt is, ha... Igen, ez a ha éppen a bökkenő. Ha ... hétfőn nem tartanának „kisvasárnapot”, nótaszóval és más egyébbel. Ha... Ha a péntek is teljes értékű munkanap­nak számítana s nem csupán egy félnek, ami után egye­sek szerint már illik hazamenni. Ha... esetleg igénybe vennék az igazgató által felkínált szálláshelyet és nem utazgatnának naponta Ceglédről Homokrészre és vissza. Olykor egy „ha” is sok és gátolja a munkát. Három azonban... Pedig nap mint nap a saját szemükkel lát­ják. hogy miként szorong százhuszonhat gyerek egyetlen tanteremben. Mégis baj van az igyekezettel. Pedig a tavaszon még szeptemberre ígérték az új iskolát. Most már csak október közepére. De ha így halad a munka, novemberre sem lesz Homokrészen iskolaavatás. Vagy talán mégis? Higgyék el, a gyorsaság nem bo­szorkányság. Inkább becsület dolga! lódott, az üllői tanácselnök az első teendőik között sorolta fel a villamosítást. A nagy tervből, a sok aka­rásból — különböző akadályok miatt —, még sem lett való­ság. Először a pénz hiányzott, aztán* nem akadt kivitelező vállalat. Most azonban úgy látszik, végre egyenes úton halad a sokakat érintő kérdés. Megkérdeztük Berki József tanácselnököt, mondja el, mi a helyzet jelenleg a villamo­sítás ügyében, mert már olyan hírek is napvilágot láttak, hagy éig a villany Hosszú- berekpéterin* — Bárcsak égne. De nem ég. Nem akarok túl messzire visszamenni, de az ellenforra­dalom óta egyik legtöbbet vi­tatott kérdése ez a tanács­üléseknek. Most viszont már örömmel számolhatok be konkrétumokról is. — A megyei tanács tervező vállalata elkészítette a tervdokumentációt, amit éppen a napokban jut­tattunk el a Pest megyei Ta­nács Villamosítási Vállalatá­hoz, amely — fha minden jól megy — elkezdi a kivitelezési munkálatokat. — Körülbelül milyen össze­get jelent ez és milyen keret­ből építkeznék? — A tervek szerint előrelát­hatóan 380 000 ezer forintot kell a munkálatokba fektetni, a községfejlesztési alapból. A jóváhagyás pénzügyi szervek­től már meg is van. Ezen­kívül Hosszúberekpéteri lakos­sága, az érintett 400 család szívesen hozzájárul készpénz­zel is a hálózatépítéshez. — Mit tesz ki ez a hozzá­járulás? — Négyszáz forintban álla­podtunk meg. ennyi esik egy- egy lakóházra. — S ha a munkát; hamaro­san megkezdik, mikorra vár­ható a befejezése? — Végleges megállapodási csak a tervdokumentáció át­tanulmányozása után köthe­tünk a MEGYEVILLEL, de mi azt kérjük, hogy ez év negyedik negyedévé ben feltétlenül kapcsolják be Hosszúberekpéterit is az áram­szolgáltatásba, s ezzel eigy újabb lépést tegyünk előre a fejlődés úfján. Ha minden érdekelt össze­fog, s olyan szívügyévé teszi á villamosítást, mint Berki tanácselnök, akkor karácsony estéjén már villany fénye süt az ünnepi asztalokra. K. M. Mi újság megyénkben? Az őszi mezőgazdasági mun­kákról tárgyal hétfőn a ceg­lédi városi tanácsülés. Bó- dizs Antal vb-elnökhelyettes beszámolójában ismerteti a betakarítás, az őszi szántás­vetés állását. A termelőszö­vetkezeteknél 16 ezer holdon szórnak ki műtrágyát és kö­zel háromezer holdon javít­ják a talajt istállótrágyával; ★ Már 196 tagja van a jász- karajenői Petőfi Termelő­szövetkezetnek és 2050 hol­don gazdálkodnak közösen. A napokban az új belépők bevitték a közösbe a jószá­gokat és a csütörtöki veze­tőségi ülésen pedig megtár­gyalták a munkaszervezést, és a munkafegyelem kialakítá­sát. Csaknem megkétszereződ­tek a termésátlagok a nagy­kőrösi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben az elmúlt évhez viszonyítva. így tavaly nyolc és fél mázsa volt búzából a holdankénti átlag, az idén pe­dig már 14.3 mázsát takarí- tottak'be. Az őszi árpa közel hat mázsával fizetett többet holdanként, mint tavaly, a tavaszi árpából pedig öt má­zsáról 12,9 mázsára emelke­dett az átlagtermés. Kükoricatörés kombájnnal Az Állami Gazdaságok Bács megyei Igazgatósága a Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zettel közösen csütörtökön gépbemutatót tartott Solton. A nagy érdeklődéssel kísért bemutatón az Országos Mező- gazdasági Kiállításon látott hazai és külföldi gyártmányú mezőgazdasági gépeket vonul­tatták fel. Legnagyobb sikere a kukoricatörő kombájnnak volt. Az új magyar gép, amelynek sorozatgyártása megkezdődött, húsz ember munkáját helyettesítve, na­ponta 3—4 holdon töri le a ku­koricát és takarítja be a szá­rat. Az új géppel megoldható a kukorica betakarításának komplex gépesítése a nagyüze­mi gazdaságokban. i Az idén utoljára szorgalma­iban szedegetik a paradiesom- | termést az Arany János Tsz 'tagjai, San Marzano-fajta pa­radicsommal próbálkoztak há- |rom holdon, s a termés átvé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom