Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-25 / 225. szám
1959. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK wee-Ki via p Hat és félmilliós forgalmával a második helyet érte el a Nagykőrösi földművessrövetkeret a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállításon árusító Pest megyei földimű- vesszövettoezetek közül a nagykőrösi érte el a legnagyobb anyagi és egyben a legnagyobb erkölcsi eredményt. Ez a szövetkezet, amely már hatodszor állít ki és árusít a vásáron, ez idén öt egységgel vonult fel, Vendéglátóipar J részlege most először állított fel lacikonyhát és büfét a kiállítás területén. ‘A nagykőrösi lacikonyhát sokan keresték fel, 400 ezer forint értékű élelmet fogyasztottak vendégei. A másik négy egység forgalma pedig meghaladja a 6 100 C00 forintot, tehát az öt nagykőrösi árusítóhely összes bevétele hat és félmillió forintnál is többet tesz ki. Ennél nagyobb forgalma csak a Divatcsarnoknak volt a Mezőgazdasági Kiállításon, s így a második hely a Nagykőrösi Földművesszövetkezeté az árusítók között. Ezt a szép eredményt a kiállítás igazgatósága is méltányolta és a nagykőrösi szervezetet oklevéllel tüntette ki. Négy egysége vezetőjének pedig 700—800 forintos pénzjutalmat adott. Rendkívül nagy forgalmat bonyolított le a szövetkezetnek az az egysége, amelyik vas, műszaki és szőlészeti cikkeket árusított. Az érdeklődők különösen sok háztartási hűtőgépet, porszívót vásároltak. A játék- és ajándéksátorban viszont rengeteg hanglemez kelt el. Állandóan sok vásárlója volt konfekció részlegének is, ahol nagy mennyiségben keltek el női, férfikabátok, öltönyök. Az irhabundák csak a kiállítás befejezése előtt három nappal érkeztek meg, mégis nagyon sokat eladtak belőlük. Érdekes megemlíteni, hogy tavaly a földmű vessző vetkezet négy egysége az ideihez egyenlő értékű és mennyiségű áruval jelent meg a kiállításon, de csak 4 700 000 forint forgalmat ért el. Több volt az érdeklődő, kevesebb a vevő, mint az idén. — ly — Mint a szívdobogás Szép szál emfoer Thernesz Géza bácsi, a ráckevei malom vezetője. Amikor a malom udvarán átvágok, hogy megkeressem, majdnem elkerüljük egymást. Vígan kerekezik kifelé. A munka véget ért, de Géza bácsi nem hazafelé venné útját. És ha közben mégis hazau</i ik, nem öreg JOGI TANÁCSOK vörös Sándor, áporka, Petőfi Sándor úti lakos három évig folyamatosan dolgozott a Csepeli Csőgyárban és egészségi állapotára hivatkozva önkényesen otthagyta 1959. január 15-én munkahelyét. A Csepeli Csőgyár üzemi tanácsának határozata értelmében nyereségrészesedés annak a dolgozónak, aki munkahelyét önkényesen elhagyja, nem jár. Ezen rendelkezés alapján Vörös Sándornak a nyereségrészesedés kifizetését a vállalat megtagadta. Azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy jár-e nyereség- részesedés neki vagy nem? A nyereségrészesedés kifizetésének feltételeit az üzemi tanács állapítja meg. Az üzemi tanács fent említett határozatával is biztosítani igyekszik, hogy a vállalatnál a munkaerővándorlás a minimálisra csökkenjen. Ezt mi is helyesnek tartjuk. Jelen esetben azonban az üzemi tanács fenti határozatára hivatkozva a nyereségre- szesedés kifizetését megtagadni nem lehet. Levélírónk az 1958-as évet teljesen végigdolgozta. így eleget tett a nyereségrészesedés; szabályzatban megállapított feltételeknek. A fenti határozatra hivatkozva nyereségrészesedésének kifizetését csak akkor lehetett volna megtagadni, ha az önkényes kilépés az 1958-as évre esik. 1959-es évben történő önkényes kilépés miatt csak az 1959-es évi nyereségrészesedés kifizetése taigadható meg. Ezért levélírónk indítson pert a vállalat ellen, mert a Legfelső Bíróság polgári kollégiumának 667. számú állásfoglalása alapján a bíróság elrendelheti a nyereségrészesedés kiűzetését, ha azt nem fizették kj vagy nem a szabályzatnak megfelelően fizették ki. A bíróság hatáskörébe tartozik annak vizsgálata is, hogy a dolgozó esetében fennállanak-e azok a tények, amelyek alapján a nyereségrészesedés kifizetését a szabályzat értelmében megtagadták. SZ. F.-NEK ARONYBA, a Tószegi útra üzenjük: A .községi tanácsok végrehajtó bizottságainak az 1/1955. V; K. G. M. számú rendeletén alapuló házhelyjuttatási jogát a 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet megNegyvennyolc vagon baromfit vásárolnak fel a földművesszövetkezetek a negyedik negyedévben A fsz-ek zöme foglalkozik baromfineveléssel A főváros és a megye piacain az állami és a szövetkezeti kereskedelem az elmúlt hetekben szinte zökkenő nélkül ki tudta elégíteni a vásárlók baromfi-igényét. Rán- tanivaló csirke, tyúk, kacsa és liba a hét minden napján bőségesen volt a standokon és az üzletekben. Nagymértékben hozzájárult ehhez, hogy ez évben a baromfinevelési és hizlalási szerződés- kötéseket eredményesen bonyolították le a szövetkezetek és az iparvállalatok. Pest megyében, az elmúlt évekhez hasonlóan a naposcsibe-ellátást és értékesítést az idén is a földművesszövetkezetek végezték. A tsz-ek, valamint a keltetőállomások mintaköz- ségeinek igényeit a keltetőállomások közvetlenül elégítették ki. Az iparvállalatok több mint 700 ezer naposcsibét szállítottak az fmsz-ekhez. Ebből elsősorban azoknak a községeknek csibeigényeit fedezték, ahol baromfinevelési szerződést is kötöttek. Általában zavartalan volt a megye községeinek naposcsibe-ellátása, csupán március és április folyamán voltak kisebb fennakadások, főleg azokban a községekben, ahol kevés baromfi nevelésére akartak szerződést kötni a termelők. Az idén csaknem hárommillió darab naposcsibét vásároltak a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők, továbbá mintegy 50 ezer kacsát, pulykát, gyöngytyúkot és libát neveltek fel. A megye termelőszövetkezetei az idén 350 ezer darab naposbaromfit vettek át részben hústenyésztésre, részben törzstenyészetük biztosítására. Az állami gazdaságoktól közvetlenül is kaptak naposcsibéket a tsz-ek. Ennek ellenére megállapítható, hogy e téren zavarok voltaik. Helyes lenne, ha jövőre az állami gazdaságok keltetőállomásain keltetett fajtiszta állomány teljes egészében a tsz-ekhez és a mintaközségekbe kerülne, az ottani állomány feljavítására és kicserélésére. Ez évben ugyanis az állami gazdaságok a budapesti piacokon értékesítették naposcsibéik zömét. Örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek egyre nagyobb mennyiségben foglalkoznak ba- romfineveléssel. A földművesszövetkezetek szerződéskötéseinek fejlődése az 1958-as évhez viszonyítva ugrásszerűnek mondható. Tavaly például a szövetkezetek csak 1000 kiló csirkére és 650 darab kacsára és pulykára kötöttek nevelési és hizlalási szerződést. Az idén 115 ezer kiló csirke, 3100 liba és 29 ezer kacsa és pulyka átadására szerződtek le a földművesszövetkezetekkel. Az elmúlt évben a baromfifelvásárlásból mindössze két százalékban részesedtek a tsz-ek, míg az idén a megye felvásárlási tervének csaknem egyharmadát szerződték le. A leszerződött baromfiakat elsőként a termelőszövetkezetek adják át a felvásárló szerveknek. Ennek oka az, hogy a tsz-ek elsősorban húscsirkéket neveltek, amelyek a nagyüzemi nevelés és takarmányozás folytán előbb értek piacra. Megnyugtató és biztató, hogy augusztus végéig 85 ezer kiló csirkét és 15 ezer libát és kacsát adtak át a föld- művésszövetkezeteknek a megye tsz-ei, valamint egyéni termelői. A jelek szerint a tervezett felvásárlási meny- nyiséget a földművesszövetkezetek biztosítani tudják. A földművesszövetkezetek lényegesen több baromfit tudnának felvásárolni, azonban ennek akadályai vannak. A megye két járásában, ahol a baromfifelhozatal komoly mennyiséget jelent, alig tud vásárolni a földmíívesszövet- kezet. mert a magánkiskereskedők kötetlen áraikkal az állami áraknál kilogrammonként általában négy-öt forinttal magasabb áron vásárolnak. Ezért szükséges lenne, hogy a ceglédi - és a nagykátai járásokat — ez a jelenség gyakori — tegyék zárt körzetté. Az őszi baromfifelvásárlásra, a megye földművesszövetkezetei felkészültek. Felülvizsgálták a felvásárlók eddigi munkáját és ahol szükséges, új, rátermettebb felvásárlót alkalmaznak. A piacos községekben a várható nagy forgalomnak megfelelően kisegítő felvásárlók beállításáról is gondoskodtak. A felvásárlóhelyeket is felülvizsgálták és azokat ellátták a felvásárlandó ba- romfik tárolására és elhelyezésére szükséges eszközökkel. A napokban az árubő járásokban a felvásárlók részére külön értekezleteket és szakmai tanfolyamokat tartanak. Cs. A. szüntette. 1957. június 21-től kezdődően állami tulajdonban álló házhelyeket adásvétel útján, helyi forgalmi áron kell értékesiteni. Az eladást az Országos Takarékpénztár végzi. Az így vásárolt házhely a vevő személyi tulajdonába kerül. A vételár teljes kiegyenlítéséig a vevő tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni a telekkönyvben. Elidegeníteni és megterhelni az így vásárolt ingatlanokat csak a vételár teljes kiegyenlítése esetén lehet, ennek meg nem történtéig az OTP előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás nélkül a telekkönyvi hatóság az átírást megtagadja. A földreform során vagy azt követően juttatott házhelyeket az igénylők azzal a feltétellel kapták, hogy azon a juttatástól számított öt éven belül kötelesek lakóházat építeni. Ennek a. kötelezettségnek sokan nem tettek eleget, ezért a Minisztertanács 1954. (VI. 23.) sz. határozatával újból szabályozta ezt a kérdést. Határozatában kimondta, a földreform sósán. vagy ezt követően juttatott és még be nem épített, házhely tulajdonosa köteles a juttatott házhelyen egy éven belül az építkezést megkezdeni és két éven belül befejezni, mert ellenkező esetben a helyi tanács végrehajtó bizottsága a juttatott házhelyet megvonhatja. Ezeknél a házhelyeknél az elidegenítési és terhelési tilalom mindaddig fennáll, amíg rajta a lakóház fel nem épül. Azokra a házhelyekre, ame- lekre a tylajdonjog nem a fenti módon keletkezett, el- , idegenítési és terhelési tila- I teendőként állította a pá rtfel- lom nem áll fenn és így azok I adatok becsületének helyre- telekkönyvileg is átírhatók. I állítását. Megfelelő pártmegcsontjait akarja pihentetni, hanem ünneplőt vesz. A ráckevei párt-alapszervezet taggyűlésére készül és Thernesz elvtárs a titkár. A bicikli fürgén visszafordul, a kecses ív a malomiroda előtt ér véget. Az ellenőrző körút későbbre marad. Az öreg titkár mosolyogva és kedvesen válaszol minden kérdésre, pedig belül biztosan idegeskedik: rendben van-e minden, van-e vörös terítő az asztalon és más, ezernyi apróság, amelyre csak akkor figyelünk fel, ha bosszantó zökkenők figyelmeztetnek hiányukra. A jó szervezés olyan, mint a szívműködés. Amíg biztosítja az egészséges vérkeringést, oda sem figyelünk. Csak akkor szisszenünk fel, ha szúr, ha kihagy a szívdobogás. A pártszervezet nem túl nagy. Évek óta ismerik egymást, tudják minden elvtársról, mi az érdeme, erőssége, hibája, melyek emberi gyengeségei. A felhalmozott emberismeret azonban csak lexikális tudás, holt adatok sora, amely nem válik a párttagság céltudatos alakításának hajtóerejévé. Az ellenforradalom alatti és utáni viharok izgalmas napjaiban pezsgett az élet. Csupa aktivitás volt mindenki. Akik vállalták a tagságot, tenni akartak és jóvátenni, harcolni, építeni, nevelni. Együtt voltak nap mint nap ... Aztán lassanként visszatért normális medrébe az élet. Üzem, hivatal, iskola, család követelte a maga jussát. A pártszervezet pedig nem tudott valamennyi tagjának testre szabott feladatot adni. A vállalt munkák elvégzését sem ellenőrizték, És lassan kialakult az agyonterhelt aktívák és ' a feladatot nem vállaló emberek csoportja. A pártoktatásban eleinte sokan vettek részt. Aztán „lemorzsolódott” a szám. A tanács pártcsoportja megalakult, de nem működik. A vezetőség egyeseket felelősségre akart vonni, pártfegyelmit helyezett kilátásba. Hiába. Most valami öreges, dohos belenyugvás terjeng: ilyenek az emberek és kész. Am a taggyűlés harco. san, keményen foglalt állást, gyökeres változást követelt. Az új vezetőség elé legelső bízatást és szigorú számonkérést. És akkor életre kelnek a tömegszervezetek is, a párt- szervezet valójában motorja lehet Ráckeve életének. Megvalósulhat a jelszó: „Arccal a tömegek felé!" Ráckeve közel van Buda- pesthez. Alig van család, amelynek legalább egy tagja ne lenne bejáró. Csepelen, Erzsébeten vagy éppen Pesten dolgoznak. Csak ebben az évben, itt helyben 49-en vettek motort, 75-en televíziót. És az a sok ember, aki a fővárosban veszi meg mindazt, amire a családnak szüksége van... A fiatalság nagy része Pestre jár szórakozni. Emelkedik az életszínvonal, nő a kulturáltság, egyre növekszik a politikai igény, az érdeklődés. Olvasnak az emberek. Üjságot, könyvet. Rádiót hallgatnak. Gyűlnek a kérdések, választ várnak. Ki feleljen ezernyi ember érdeklődésére, ha nem a kommunisták? Mozog a föld a határban. A termékeny, gazdag földek nagyüzemi kertgazdaságokról álmodnak, a Duna- part várja a baromfitelepeket. A ráckevei elvtársak érzik a felelősséget, nyugtalanok. Körülnéznek, bővíteni akarják soraikat. A bejáró munkások közül sok az üzemi párttag. Elhatározták — igém, helyesen —, hogy felkérik az érintett fővárosi szervezeteket, bízzák meg Ráckevén lakó párttagjaikat, hogy vállaljanak pártfeladatot, dolgozzanak lakóhelyükön is a pártszervezetben. Hetilapot szeretnének. — Miért ne valósíthatnánk meg mi is — a Pest megyei Hírlap mellékleteként — a Ráckevei Híradót? — kérdezte az egyik felszólaló. — Talán mi rósz- szabbak, ügyetlenebbek vagyunk, mint a monoriak? Van elég írástudó ember ná- lamk is. Ji a határozati javaslaU Thernesz Géza bácsi összefoglalja a vitát és derűs kék szemével körbe pillant. — Az én szivem ugyan már öreg jószág, de bírja a strapát. Ha mind nekiállunk szívvel-lélekkel és nem tűrünk dologtalanságot közöttünk, nem lesz baj. Helyesen döntött a taggyűlés. A párt-munka tekintélyének helyreállítása az első. A legfontosabb a párifegyelem. Olyan az, mint a szívdobogás. Szántó Miklós Befejezőiben a dohány törése: országszerte jó a termés A termelőszövetkezetek a dohánytermesztésben is túlszárnyalták az egyéniekét Noha az idei nyár nem kedvezett különösképpen a dohánynak, mégis jó termést érleltek a dohánytáblák és parcellák az egész országban. Az Élelmezésügyi Minisztérium dohányipari igazgatóságán elmondották, hogy befejeződőben van mindenütt a dohány törése. A korábbi Felkészülnek az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban a kongresszusi verseny a legidőszerűbb, s leggyorsabb befejezést kívánó munka, a silózás körül összpontosul ezekben a napokban. A silózás rendkívül jó lendülettel halad, s mint az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán közölték, a gazdaságokban eddig több mint hatmillió mázsa silótakarmányt készítettek. Ennek a mennyiségnek nagyobb része — mintegy négymillió mázsa — fővetésű siló- kukoricából készült. A lendületes verseny sok, a következő években is hasznosítható munkaszervezési tapasztalattal gazdagította a gazdaságok vezetőit. Sikerült megoldani, hogy a silókukoricát mindenütt az érési állapotnak megfelelően, tehát a legjobb tápértékben takarítsák be. Bevált a komplex-brigádok rendszere, Helyesnek bizonyult az Agárdi Állami Gazdaság kezdeményezése, ahol a komplex-brigád munkáját szerelő szerviz segítette, s a gépek kisebb hibáját azonnal a helyszínen javította ki. Hasznosnak bizonyult az Alsóbogát! Állami Gazdaságban követett módszer is. Itt a szállítás idejének és távolságának csökkentése érdekében a táblához közel földfeletti silókat készítettek. A komplex-brigádok versenyében szép eredmények születtek. A Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságban, ahol az országban elsőként fejezték be a silózást. Almási István ifjúsági brigádja 13 902 mázsa silót készített. A Sinatelepi Állami Gazdaságban naponta átlagosan 41 mázsa silót raktak el. Mezőhegyesen a 109 000 mázsás tervet máris jelentősen túlhaladva, 170 000 mázsa silótakarmányt tartósítottak. becslések, valamint a törési eredmények egyaránt azt mutatják, hogy a termés általában jó, a tervezettnél 10—15 százalékkal takarítanak be többet, A termelők az idén különös gonddal ápolták a dohányültetvényeket, a szárításnál fokozottan ügyelnek a jó minőségre, a levelek szép világos színére. Különösen jók az idei eredmények a termelőszövetkezetekben. A tapasztalatok szerint a közös gazdaságok a dohánytermesztés tekintetében is túlszárnyalták az egyéni gazdákat. A hazai dohányfajták legértékesebbjét, a Virginiát 29 mesterséges szárítóberendezéssel felszerelt telepen szárítják, készítik elő feldolgozásra. Az idei termésű Virginia minőségére jellemző, hogy a szárítókból kikerült levelek között legalább 10—15 százalékkal több a világossárga színű, mint a múlt esztendő hasonló időszakában volt. A legjobb eredménnyel dolgoztak a nyírbogát: telepen, ahol 89 százalék a világos levelek aránya, az encsencs; telepen 87, az erdőteleki telepen pedig 85 százalékot értek el. Az idei Virginda-termés — szakemberek véleménye • szerint — teljes mértékben fedezi a hazai szükségleteket, azonkívül jelentős mennyiség kerülhet exportra is. Őszi napsütésben
