Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

1939. SZEPTEMBER 24. CSÜTÖRTÖK «sgftirlap s Rendbe kell hozni a Gödöllői Gépállomás szénáját! Vincze László, a Gödöllői---------------------------Gépállomás igazgatója először kicsit ci­nikusan, „felülről” vitázik. Csak amikor mélyebbre, egy­re mélyebbre ásunk, lesz őszintébb. Végül csak úgy árad belőle a keserű panasz. — Amikor három évvel ez­előtt idekerültem — emléke­zik —, tele voltam lelkesedés­sel. Tudtam, nehéz munkát vállaltam, de nem féltem. Akartam, s azt hittem, amit akarok — sikerül is. Nem si­került. Gazdasági eredménye­ket ugyan értünk el. Tavaly a gépállomás harmadik he­lyen végzett á' megyében. Még nyereségrészesedést is osztot­tunk. Sokat jelentő tény ez, hiszen a gépállomás máskor mindig hátul kullogott. — Mégis szeretnék elmenni innen — folytatja. — Min­denki csak a rosszat, a bajt veszi észre nálunk. Szinte szállóigévé vált: „durva ez igazgató“ „csúnyáin beszél a dolgozókkal”. Azt senki nem nézi, hogy kikkel dolgozom én itt! Milyen kevés köztük a szakember, s évente hány munkást vonz el tőlünk a gyár. Mindenki legyint egyet, ha a gépállomást emlegetik. Csoda-e, ha elvesztettem a türelmemet, ha ideges vagyok és néha megfeledkezem ma­gamról? Mostanában otthon is minden ok nélkül össze­koccanok a feleségemmel... Vincze Lászlót hallgatva, érzi az ember: sok minden­ben igaza van. Valóban jót akart a gépállomásnak, annak érdekét nézte. Igaza van ak­kor is, amikor elítéli a fe­gyelmezetleneket és ökölbe szorul a keze, ha a bajokról szól. Abban is igaza van, hogy ez a gépállomás hátrá­nyosabb helyzetben van, mint a többiek. Rosszak a talajviszonyok, nern tudnak egész évre munkát biztosí­tani valamennyi dolgozójuk­nak. Elvonja a gödöllői két gyár és a közeli főváros sok szakemberüket, nehéz a lakás- helyzet. Ebben a járási tá­tid cs többet segíthetett volna... Igaza van Vincze László­—-------------------nak és még s ínes igaza. Mert Vincze László csak kívül keresi a hibát, csak a maga igazát bi­zonygatja. Amikor a belső tehetetlenségről van sző vagy arról: durvasággal sem csi­karhatott ki eredményt — mindent „megmagyaráz“. — Azért voltam durva — mondja —, mert meg nem dolgozott munkáért kért pénzt... — Azért dobtam ki, mert jogtalanul követelt egy gumi­talpas traktort... — Néha a kelleténél türel­metlenebb vagyok, de ilyen gárdával más sem menne semmire! Mert itt olyan em­berek vannak, akikkel nem lehet együtt dolgozni... Mindenki rossz, senki sem akarja a gépállomás javát, csak ő. Az igazgató egymagá­ban áll a harcban. Egyedül, így érzi immár három éve. És nem is támaszkodik sen­kire. Bizalmatlan mindennel, mindenkivel szemben. Ha va­laki bírálni merészeli — megharagszik. Odakint a határban pedig, a traktorok mellett vagy a műhelyben a munkások szin­tén panaszkodnak. Az igazga­tóra. — Mintha nem is emberak lennénk, úgy bánik velünk. — Meg sem lehet muk­kanni, maris kiabál. — Még szóra sem nyitot­tam a számat, máris becsapta az orrom előtt az ajtót. — Jó szakember? ... Igen, az. De hiába az, nem férünk össze... Bárkivel beszélünk, bár­---------------------------------------■ kit kérdezünk, mindig csak az a válasz: nincs egység. Ezen a gépállomáson nem értenek egyet a vezetők. Szemben állunk a beosztottakkal is. A főmérnök, Csonó Károly elv­társ, már kétszer adta be le­mondását. Arra hivatkozik: 32 ki'omcterre lakik a csa­ládiétól. Négy gyereke van. Drága így kétfelé élni. Való­jában más oka is van lemon­| dúsának. Részben letört, I mert nem tudta teljesen meg­oldani a műszaki feladato­kat — sok a műszaki hiba—, másrészt, ahogy a munkások is mondogatják: nem jön ki az igazgatóval... — Kár — mondják —, pedig rendes ember. Igazságos. A főagronómus, Fertő Ár­pád sem érzi magáénak a gépállomást. A dolgozók sze­rették, jó szakember is, de nem találja a helyét. Jön- megy, minden gondolatát jö­vendő munkahelye foglalja le. Keszthelyen él a családja. Ott van a lakása is. Miért ke­rült épp Gödöllőre? Ki tudna erre ma már reális választ adni? Most Budapestre megy. Talán ha az Ígért lakást megkapja, nem vágyott volna el. Amikor visszatért nyári szabadságáról, meg sem kér­dezte, mi újság a határban, hol tartanak a tervteljesítés­ben! Igyekezett azonnal a minisztériumban megtudni, mikorra várhatja az áthelye­zését ... És a munkások? Talán elég annyi: egy év alatt több mint 40 százaléka kicserélődött a gárdának. Alig van nap, hogy valaki ki ne lépjen a gépállomásról... In­dok: *— Nem tudtam kijönni az igazgatóval... — Keveset kerestem ... — A gyárban jobban törőd­nek velem... Mindenki a maga problémá­jával van elfoglalva. Magától értetődik, ha a vezetők el­vágynak, nem jönnek ki egy­mással, a beosztottakra is rá­nehezedik ez a hangulat. A munka pedig közben akado­zik. A gépek gyakran elrom­lanák. Naponta legalább tíz gép áll. A legnagyobb do­logidőben ott várnak a mű­helyben. A kimutatás csil­lagászati számokat tükröz, ar­ról, hogy naponta hány óra kiesés van. Az ellenőrzés nem megfelelő, mert sok esetben még az állások okát sem tudják megmondani. Szidják a traktorosokat, de------------------a középvezetőket s enki nem vonja felelősség­re. Szeptember 10-én a gép­állomások megyei igazgató­sága vizsgálati jegyzőköny­vében egy sor bajra muta­tott rá. Huszonegyedikén el­lenőrizte, mi történt a vizs­gálat nyomán. Semmi. Egyet­len embert sem vontak még felelősségre. a pénztárost sem, amiért a kasszából köl­csön vett pénzt, a brigádag- ror.ómust sem, amiért nem biztosított folyamatosan üzem­anyagot, vagy a tsz-ekben fo­lyó munka megszervezése helyett a gépállomás motor­jával kirándult a Mátrába stb. Még azt sem tették meg, hogy összehívják azt a néhány dolgozót, akiket kü­lönböző mulasztás terhel. Nem közölték velük, hogy ki­ki hibájának megfelelően fe­gyelmiben részesül. Az új műhelyvezető, Fáczán Sándor egy napig csak azzal foglalkozott, hogy a műhely­körüli szemetet égette. Az is hosszú napokba telt. míg egy helyre gyűjtötték a szanaszét heverő értékes alkatrészeket, amelyekkel senki nem törő­dött. A főkönyvelő, Rövid elv­társ szerint is sokszor fel­használhatnának javított al­katrészeket, ahelyett mindun­talan új alkatrészeket paza­rolnak. Augusztus közepéig elköltötték azt az összeget, amit január 1-ig lehetett vol­na javítás céljaira felhasznál­ni. Anyagi ráfordításuk már régen meghaladta a tervezet­tel! A sok állás, meghibásodás miatt természetesen a környé­ken sok a panasz a gépállo­másra. Messzire terjedt a hí­re: Valkó és Vácszentlászló határában három hétig vesz­tegelt egy erőgép, senki nem törődött vele. Valkón, Zsám- bokon és másutt is az egész határ felszántásra vár. Van, ahol már megkezdték, de jó­val előbbre kellene tartani. Vincze elvtárs a nyári dolog­időben ment el két hétre Csehszlovákiába. Neki is joaa van az üdüléshez, de éppen cséplés idején magára hagyni a gépállomást nem volt he­lyes. Eközben számtalanszor hivatkoztak arra a dolgozók, azért áll a cséplőgép éjjel vagy vasárnap, mert az igaz­gató nem rendelkezett az üzemanyagellátásról. Az igazgató panaszkodik: nincs szakember. De miért nem nevelnek maguknak? Miért nyugodtak bele abba, hogy az első ilyen tanulási kísérlet nem sikerült? Szíve­sen tanulnának az emberek, ha látnák, hogy érdemes, ha nagyobb megbecsülésben ré­szesülnének. A munkások mondják: itt is lehetne ke­resni. Ha nem lenne annyi állásidő, ha jobban szervez­nék és ellenőriznék a munkát, biztosítanák a fegyelmet, sok­kal szívesebben dolgoznának. De nincs, ami ösztönözzön. Megtörtént például az. hogy a nagy munka idején szólt a ve­zetőség: ki menne ki a mű­helyből aratni? Néhányan je­lentkeztek. Emlékeztek: az el­múlt évben is érdemes volt, szépen kereshettek a külön­munkával. A megbeszélés szerint 200 holdat kéllett learatni ahhoz, hogy megkapják a célprémiu­mot. Majoros Mihály 230 hol­dat teljesített, mégsem kapta meg. Az igazgató arra hivat­kozik: nem tartozott a meg­állapodásba a répamag-kom- bájnolás. Beletartozott-e, nem-e — ezt előre kellett volna ki­kötni. Tavaly beletartozott. Idén pedig csak akkor mond­ták a .,nem”-et, amikor már a munka befejeződött és fi­zetni kellett volna. Joggal ér­zik tehát becsapva magukat az emberek. Appelláta pedig nincs, mert akinek mindez nem tetszik — mehet. Senkit nem tartanak vissza. Amikor Vincze igaz­gatótól megkérdezzük: miért ment el ez vagy az a jó szak­ember, miért nem kísérelték meg visszatartani, azt vála­szolja: — Senkit nem tartunk visz- sza. Különben sem volt jó munkás. Miért engedték el Papp Gyulát, aki két évet töltött ezen a gépállomáson? Miért nem tartottak vissza a több mint harminc elmenő közül valakit? Egy sem érdemelte meg a marasztalást? Nem le­hetne szépen leültetni ezt vagy azt a traktorost vagy kombáj- nost és megkérdezni: mi a ba­ja? Nem lehetne megmagya­rázni: itt is megtalálhatja a számítását? Lehetne, termé­szetesen, lehetne. Csak ahhoz több szív, emberi szó kellene. Ez azonban itt régen kihalt... Valaki például fiával együtt szeretett volna letelepedni a járásban. Kérte: vegyék fel. Megmutatta: sztahanovista ok­levele, jelvénye van. Vincze László ahelyett, hogy kapott volna az alkalmon, azt kifogá­solta: nincs az illetőnek közúti járművizsgája. Ez igaz. De ha jó szóval, barátian fogadták volna, segítették volna a vizs­ga letételében, ma már bizto­san több lenne egy jó szak­munkással. Lehetne'más ha­sonló ajánlkozókról is szólni, akikben Vincze elvtárs csak a hibát látta meg. A járási párt- bizottság sok-sok javasoltjá­ból nem volt senki arra méltó, hogy a gépállomásra kerüljön? Ennyire rossz a helyzet a gépállomáson? Azt mondják: a tervet telje­sítik. Számszerűen. De min­denki tudja, hogy ezzel a gép- kapacitással másfélszer annyi munkát kellett volna elvégez­niük. Azonkívül a tangazdaság is segített. Ha nem mennek más járásokba kisegíteni, nem teljesítették volna a tervet. Más járásokba, amikor a gö­döllői járás igényeit sem tud­ták kielégíteni! Megkérdezzük: mindeb­--------------------------ben csak a z igazgató modora, durvasága lenne a hibás? Egy emberen múlna a gépállomás rossz hí­re? Ha ezt állítanánk, csak a felszínen kutatnánk. Termé­szetesen a vezető magatartá­sa, irányítása rányomja az egész gépállomásra a bélyegét, hatással van a munkára. Még­is van a bajoknak más oka is. Tizenegy párttag dolgozik a gépállomáson. Néha összejön­nek, néha beszélgetnek, de pártélet nem folyik. A terme­léssel nem törődnek. Nem él­tek a termelést ellenőrző jo­gukkal, kötelességükkel. Az igazgatót, mint kommunistát, egyetlen pártvezetőségi ülésen sem számoltatták be, felelős­ségre nem vonták. Ha időben azonban figyelmeztették volna, nem romlott volna meg ennyi­re a viszony közöttük. Hasz­nosítani kellett volna az igaz­gató helyes törekvéseit, jó­szándékát. Arra hivatkoznak a pártvezetőség tagjai: az igaz­gató tőlük sem fogadta el a jó szót. Egy alkalommal a párttitkárnak is azt mondta: jobb lesz, ha elmész. A párt­titkár azért sem ment el, de belenyugodott abba, hogy nem lehet változtatni. Ma pedig már késő. Csak az operáció segíthet. Hiába igye- | kezne javítani az igazgató, hi­ába határozná el, hogy meg­változik — a dolgozók már nem hinnének neki. Nem bíz­nak benne. Hiba lenne azt gondolni, hogy ha új igazgató jön, ma­gától javulna 'a helyzet. Első­sorban a kommunistáknak kell segítemök. Részben úgy, hogy a most közeledő vezető­ségválasztó taggyűlésükön rendezik soraikat. Ne mond­hassák a pártonkívüliek: — Hol van itt a pártszerve­zet? Kik a vezetőség tagjai? És ha vannak, mit csinálnak? Mutassanak a kommunis­ták példát a munkában. Fog­lalkozzanak a dolgozók ügyei­vel, álljon talpra a párt- szervezet. Kísérjék figyelem­mel és maguk'is segítsenek a gépállomási igazgatóság ha­tározatainak megvalósításá­ban. Ne hagyják, hogy a két év­vel ezelőtt történt dolgokon rágódjanak, problémázzanak még mindig a munkások. Ne nagyítsanak fel. egy-egy hi­bát, amit esetleg régen ki is javítottak. Ne csak a hibákat vegyék észre, hanem keres­sék meg egymás jótulajdon­ságait. A gépállomáson sok a derék, becsületes ember. Gáspár István több mint 160 kát. hold gabonát takarított be különösebb üzemzavar nélkül. Vér Ferencet a val- kói termelőszövetkezet tagjai dicsérik: — Le a kalappal előtte, olyan munkát végzett — mondják róla. A jó dol­gozók -között emlegetik a mű­helyben Darázs Istvánt, Ma­joros Mihályt. Dóczi And­rás 1448 forint prémiumot kapott. Ki gondolná róluk, hogy hibátlanok? Ki skatu­lyázná úgy a dolgozókat: ez rossz, ez meg jó. Senki. Min­denkiben sok a jó tulajdon­ság, csak érteni kell a mód­ját. hogyan találják meg az emberekhez vezető kiskapu kulcsát. Túrái bácsi, trakto­ros, sajnos szereti a bort, de azt is elmondják róla, 1950 óta van a gépállomáson és neki van jelenleg itt a leg- ! kevesebb állásideje. Nem ér­nének el nála többet, ha í szépen beszélnének vele, meg­becsülnék, még ha hibázik is? Csak annyit érdemel, hogy csúnyán lehordják, kiküldjék azirodából?! Hrusztinszki elvtársnak egyszer például volt fekete­fuvarja. Megkapta érte a büntetését. De még ma is azzal foglalkoznak a dolgo­zók. Pedig Hrusztinszki elv­társban sok érték van. Ra­gaszkodik a gépállomáshoz. Már túlhaladta a negyedik j X-et és eddig csupán, há­rom helyen dolgozott. Mióta hazajött a hadifogságból, mindig gépállomáson van. Lehet-e, hogy egy rossz lé­pésének súlyát egy életen át viselje? Nem. Éppen ezért a jó dolgo- -------------------- zókra, a gép­állomás oszlopaira kell épí­tenie a pártszervezetnek. A legjobbakkal erősíteni a párt- szervezetet. Nemcsak a járá­si pártbizottság feladata, hogy a gépállomással foglal­P p p p p 63. ORSZÁGOS 1Z0CAZDASAGI KIÁLLÍTÁS ES VASAI 19S9. ÉVI TÁR6VS0RSJÁTÍÚAK WKKIiMÍAVI EGYZÉKE I. Főnyeremények: 1 Zetor traktor vagy komplett szobabútor, 6 db-ból álló konyhabútor és 50 db alumi­ni um edénv , sorozat szám 50 00X857 1 kombinált vetőgép vagy 1 125-ös CSEPEL motorkerékpár 22 001818 1 villanyhűtőgép 42 0 '6928 1 Exakta Varrex fényképezőgép 20 008208 1 ORION televíziós vevőkészülék AT 501 24 009439 II. Nyeremények: Szám: Nyeremény Szám: Nyeremény Szám: Nyeremény 000007 25 003211 25 006719 25 000001 25 003317 25 006820 25 000004 50 003346 25 006S37 25 000059 25 003402 25 006897 25 000095 25 003466 25 006898 40 000131 25 003482 50 006909 25 000145 40 003491 40 006928 25 000167 25 003511 25 007015 25 000251 40 003515 25 007064 25 000273 25 003521 25 007100 25 000303 25 003551 25 007115 2$ 000383 25 003588 25 . 007123 25 000414 25 003592 25 007125 25 000508 25 003605 25 007131 25 000550 40 003718 100 007167 2$ 000354 25 003819 25 007187 40 00057« 100 003846 40 007190 25 000581 25 003850 40 007215 25 00063P 25 003854 25 007217 25 000665 25 003855 25 007234 25 000687 25 003920 25 007237 25 000724 25 003935 25 00732« 25 000790 25 003978 40 007340 25 000799 25 003984 25 007400 25 000807 25 004003 25 007406 25 000814 25 004030 25 007427 25 000829 25 004071 25 007456 25 000836 25 004124 25 007471 49 000852 25 094184 25 007492 25 000904 40 004186 25 007305 25 000915 25 004196 25 007521 25 000954 25 004231 25 007550 25 000986 40 004388 25 007589 25 001001 25 004397 25 007602 25 001006 40 004402 25 007619 25 001013 25 004440 40 007628 25 001018 25 00446« 25 007648 25 001027 25 004510 25 007659 25 001051 25 004533 25 007717 25 001149 40 004535 25 007735 40 001162 25 004582 25 00775« 25 001174 25 00461« 25 007765 25 001180 40 004668 100 00779« 25 001192 100 004710 25 007802 25 001275 40 004734 25 007825 25 001292 25 004742 50 007843 100 001344 25 004745 25 007929 25 00136« 40 004747 25 007954 25 001386 25 004766 40 007961 25 001394 25 004826 25 007967 25 001410 25 ___ 00 4842 25 007977- --Vfc. 001414 25 004870 25 007978 50 *01*95’ S5 004898 23. 007987 25 001501 2» 004912 25 00803« 25 001628 25 004923 25 008061 25 001657 ?5 004956 25 008128 40 001671 25 004974 25 008151 25 001736 100 005001 25 008176 40 001759 25 005049 25 008208 25 001816 25 003152 25 008239 40 001856 25 005182 25 008240 25 001959 25 005205 25 008300 25 001975 25 005217 25 00834« 25 001979 40 005278 25 008391 4« 002033 25 003298 25 008504 35 002038 40 005305 25 008576 25 0020C1 25 005317 25 008584 25 0020C3 25 005379 25 008585 25 02084 25 005532 25 008613 25 002137 40 003535 25 008706 50 002193 40 005358 25 008801 2« 002214 25 005359 25 008877 25 002248 25 005566 40 008956 25 002305 50 005570 40 008964 2« 002306 25 005579 25 008980 25 002318 40 005580 25 009008 25 002371 25 005616 25 009060 25 002385 25 005651 100 009063 100 002398 25 005658 25 009141 25 002432 100 005669 25 009222 25 002475 50 005761 25 009264 40 002499 25 003815 25 009300 40 002520 25 005899 25 009316 25 002622 25 005937 25 009345 25 002707 25 003945 40 009439 25 002741 25 003995 25 009480 25 002764 25 006012 40 009537 25 002793 23 006041 25 009629 23 002800 25 006047 25 009653 40 002848 25 006069 25 00968« 25 002899 25 006118 25 009708 25 002988 25 006129 25 009739 25 003006 25 006212 25 009764 25 003008 25 006284 50 009790 25 003024 40 006332 25 009824 25 003045 25 008472 25 009839 25 003097 25 006700 25 009883 25 003128 50 006705 25 009923 25 003168 100 006708 25 009986 40 003196 40 006714 25 009993 25 A nyerő sorsjegyek beválthatók: Budapesten: a Magyar Divatcsarnokban (VI.. Népköz­társaság útja 3D); vidéken: állami áruházakban és földmű vessző vetkezet i boltokban. A főnyeremények utalványait kizárólag a Mezőgazda­sági Kiállítása Iroda, Budapest. X. Albertirsai út 10. alatti kirendeltsége szolgáltatja ki. nyerő sorsjegyek ellenében. Ugyanott felvilágosítással is szolgálnak 330—970 telefon­számon (Vértesi József). A nyerő sorsjegy beváltásának határideje: 1959. decem­ber 1-ig, mely időpont után minden igény megszűnik. kozzon. Szükség van ugyan a felsőbb szervek segítségére, de azt a sok hibát, azt a sok terhet, amit a gépállomás most hordoz, csak belső erő­vel javíthatják ki. Csak a helyi kommunisták tudják megmagyarázni, hegy abban a nagy küzdelemben, ami a járásban is folyik a termelő- szövetkezetek szervezéséért, a már megalakultak munkába­indításáért, a gépállomásnak milyen szerepe van. A gépál­lomásnak kellene ebben 8 járásban is a kultúrkö2pont- nak lennie, ahonnan a dol­gozó parasztok az első segít­séget kaphatják. Nem lehet tehát belenyugodni abba, hogy ez a gépállomás kimaradjon ebből a harcból, hátráltassa a járás munkáját. Sági Ágnes—Dudás János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom