Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

1959. SZEPTEMBER 23 SZERDA ^T^Clrlap 3 AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Nagy érdeklődést keltett megyeszerte a tavasszal ala­kult inárcsi Március 21 Tsz nyílt levele, amely lapunk szeptember 13-i, vasárnapi számában jelent meg. A me­gye fiatal termelőszövetke­zeteinek tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok kö­rében — akiknek címezték nyílt levelüket az inárcsiak — azóta is sokat emlegetik a felhívást. Elgondolkoztatta mind az újdonsült szövetke­zeti tagokat, mind az egyéni gazdákat az inárcsiak pél­dája. Minden sora igaz annak, amit leírtak, és azzal a leg­teljesebb mértékben egyetér­tenek például a váci, a bu­dai, az aszódi és a monori járás termelőszövetkezeti községeinek parasztjai. Egyet­értettek a felhívással, mert ők is azt akarják tenni, amit az inárcsiak. Kihasználni minden percet és közösen dol­gozni, szántani, vetni, céltu­datosan előrehaladni az új élet útján. A nyílt levél foglalkoztatja a még egyénileg gazdálkodó parasztokat is. Egyre többen tervezik, hogy még a szü­ret megkezdése előtt meglá­togatják a saját erejére tá­maszkodó, nagyszerű ered­ményeket elérő inárcsi szövet­kezetét, meggyőződni a le­írtakról. Az inárcsiak nyírt levele el­érte célját. Munkakezdésre ösztönzi az őszi kezdésű szö­vetkezetek tagjait és dön­téshez segíti a még egyéni módon gazdálkodó paraszto­kat. JŐ, HA TUDJUK: Mit tartalmaz a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény? Szinte naponta kapunk le­veleket főleg idősebb ter­melőszövetkezeti tagoktól, akik a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény egyes pont­jaival kapcsolatban kérnek felvilágosítást. Összegyűjtöt­tük ezeket a kérdéseket és megkértük dr. Lányi Lászlót, a Pest megyei Főügyészség ügyészét, hogy válaszoljon: — Milyen esetekben nyújt biztosítást a termelőszövet­kezeti nyugdíjtörvény? — Hasonlóan az ipari mun­kások biztosításához, a bi­zonyos életkort és szolgá­lati évet elért termelőszö­vetkezeti tagok részére öreg­ségi, a termelőszövetkezeti — Amikor a tag hosszabb ideig tartó betegség miatt ma­radt távol a munkától, vagy az édesanyát terhesség vagy szülés akadályozza a közös munkában való részvétel­ben, továbbá tanfolyamon van valaki, vagy katonai szol­gálatra vonult be, méltány­talan lenne, ha emiatt hát­rányos helyzetbe kerülne. Az említett esetekben a munka szünetelésének kezdő és be­fejező időpontjait pontosan fel kell jegyezni és erre az időre naponta fél munka­egységet kell jóváírni. A munkaegység jóváírását a munkaegységkönyvbe is be kell vezetni. Néhány sorban Az elmúlt évi 36 000 helyett az idén mintegy 250 000 na>- poscsibét neveltek fel a me­gye tsz-ei. A tervek szerint jövőre mintegy félmillió na­poscsibét nevelnek a szövete kezetek Pest megyében. A tavaly felvett vetőmag kölcsönt a megye termelő» szövetkezetei teljes egészé» ben visszaadták a Termény» forgalmi Vállalatnak. ★ A megye tsz-ei az idén 241 vagon kenyérgabona és 136 vagon sörárpa átadására kö­töttek szerződést. Néhány vagon kivételével a szövet­kezetek át is adták a lekö­tött mennyiséget a termény­forgalmi átvevőhelyein. Egyetért az inárcsiak felhívásával a kartali Kossuth Tsz tagsága Együtt a takarmány és a vetőmag. megkezdték a vetést SO forintot ér majd egy munkaegység — Az inárcsi Március 21 Tsz nyílt levelének minden betűjével egyetértek én is, a szövetkezet tagjai is — kezdte a beszélgetést Szászi András, a kartali Kossuth Tsz elnöke; — Az ottani el­nököt, Perényi Istvánt jól ismerem és nagyra becsülöm.; Üzenem neki, hogy nem maradunk el mögöttük. Kis szünetet tartott a ta­vasszal alakult Kossuth Tsz elnöke. Felhasználtam az alkalmat és érdeklődtem, mit tettek eddig a közös érdeké­ben. — A téli. az újig elegendő takarmányt már összeadtuk, s együtt a vetőmag is — hang­zott a válasz. Ideiglenesen az egyéniek nagyobb istállóiban helyezzük el a behozott álla­tokat. Csak 12 pár lovat tar­tunk meg, ennyi elég 522 holdas területünkhöz. — Mivel foglalkoznak a ta­gok? — Kiszállítottak csaknem négy vagon műtrágyát és a vetőmagot. A csávázásnál nyolc tagunk segít. — Szántani ki fog? — Jönnének szívesen a tagjaink, dehót olyan száraz a talaj, hogy lovas ekével nem tudnánk kellően megfor­gatni a földet. Ha esne egy kicsit az eső, akkor egészen más lenne. De hallom, Euró- pa-szerte nagy a szárazság. — Mikor kezdenek akkor a vetéshez? — Már megkezdtük. és még szeptemberben elvetünk 2C hold őszi árpát, öt hold ro­zsot és a 150 hold búza egy részét. A földeket ugyanis a gépállomás szántja fel. Úgy döntöttünk — a falu három szövetkezetének vezetői —, hogy a gépek inkább szánt­sanak. A vetést viszont lo­vaink vontatta saját vetőgé- peinfckel végezzük el. Jövő­re mar a mi traktorosaink szántanak, vetnek tsz-ünk- ben. — Traktorokat akarnak venni? — Akarni akarnánk, de azt majd később látjuk meg. Ám, ha erőgépünk nem is, de traktorosunk az lesz. A télen négy tagunk megtanulja a traktor vezetését, kezelését, s a tavasztól már ők ülnek a traktorokra. Sok fiatal lépett a tsz-be, s úgy hírlik, csakhamar még többen lesznek. A szövetkezet ugyanis alapos tervet készített s abból ki­tűnt, kereken 50 forintot tud­nak fizetni a munkaegységek­re. Ennek egy részét havonta készpénzben előlegként osztják ki a tagoknak.'Őszintén meg­vallom, egy kicsit magasnak tartottam a tervezett munka­egység-részesedés összegét. De a tsz elnöke még kevesellte is. — Főleg kertészkedéssel fog­lalkozunk, ez most van fel­lendülőben a faluban. Korai burgonyát, zöldborsót, mákot és uborkát fogunk termelni mintegy 120 holdon. Igaz, 87 tagunk ehhez kevés lesz, de segítenek a családtagok, az asszonyok és a gyerekek is, főleg a kapálásnál és a sze­désnél. Csakhogy itt egy problémánk van. — Az uborka szedését ép­pen a munka dandárjában kell végeznünk. A családta­gok pedig, és akik csak időn­ként tudnak dolgozni, kész­pénzben akarják kivenni a munkájukért járó összeget. Kicsit elgondolkozott, majd folytatta: — Ebben a munkában a ta­gok családtagjai vesznek részt, s ezzel növelik férjük vagy hozzátartozójuk munkaegysé­gét. Akinek pedig több a munkaegysége, az természete­sen nagyobb összeget kap előlegként, tehát mindenki megtalálja számítását. Úgy gondoljuk, ez lényegében ugyanaz, mintha készpénzt kapnának; Dehát messze még a jövő nyár, addig tör­jük a fejünket, hátha valami jobb megoldást találunk. Ezekben a napokban kétszeres erővel, szorgalmasan dolgoznak a szövetkezet tagjai. Törik a kukoricát, vágják a szárat, szabaddá teszik földjüket a traktorok előtt; Október vé­gére eltűnnek a barázdák, a keskeny parcellák Kartalon. Újabb 500 hold öntözéses kertészet Tízmillió forinttal járni hozzá az állam az öntözőművek kiépítéséhez Megyénkben csaknem tíz­ezer hold az öntözéses terület, s mintegy 900 hold halastavat tartanak nyilván. A legna­gyobb öntözhető terület — há- romezerszáznyolc hold — az állami gazdaságok tulajdoná­ban van, de a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is jelen­tős nagyságú öntözéses terület­tel rendelkeznek — csaknem 2500 holddal. A többi terüle­ten egyéniek, szakcsoportok, tangazdaságok, erdőgazdasá­gok stb. osztoznak. A mintegy tízezer hold ön­tözéses területen kívül még legalább 15—20 ezer hol­dat lehet a megyében az öntözéses gazdálkodásba bevonni. Főleg a szobi, váci, a ráckevei és a szentendrei járásban van erre kiváló lehetőség. Ezeken a (helyeken a Duna vize hasz­nosítható. A Dunavölgyi Fő­csatorna a dabasi járásban nyújt kedvező lehetőséget az öntözésre, míg a ceglédi és a nagykátai járásban szinte kor­látlan mennyiségű vizet szol­gáltatnak az artézi kutak. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának szakemberei látva a kiváló adottságokat — tervet dolgoztak ki az említett vizek hasznosítására. A végre­hajtó bizottság által elfogadott terv szerint ebben az évben 14 terme­lőszövetkezetnél több mint 500 holddal növelik az ön­tözéses kertészet területét. A termelőszövetkezetekben meg is történt az öntözőtele­pek kijelölése. A 3004/1-es kormányhatáro­zatnak megfelelően arra tö­rekszik a megyei tanács mező- gazdasági osztálya, hogy két- három tsz-ben legalább száz­holdas nagyüzemi öntözéses zöldségtermelést alakítsanak ki. Az idén ilyen nagyüzemi kertészetet a dabasi Egyesült Tsz-ben és a felsőgödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet­ben létesítenek. Az előbbi tsz-ben 150, az utóbbiban pedig 100 hold­dal növelik az öntözhető területet. A sári Kossuth Tsz-ben ötven, a nagykátai Március 15 Tsz- ben 60, a dunabogdányi Úttörő Tsz-ben ötven, a szentlőrinc- kátai Uj Világ Tsz-ben szintén ötvenholdas öntözéses nagy­üzemi kertészetet létesítenek. Az öntözőművek kiépítéséhez tízmillió forinttal járul hozzá az állam; Az Aszódi Gépállomás segít a Micsurin Tsz tagságának a műtrágya clszórásában . Két új tsz kapott működési engedélyt^ A megyei tanács legutóbbi ülésén hozzájárult a ceglédi Alkotmány, valamint a ceg­lédi Aranymező tsz műkö­dési engedélyének kiadásá­hoz. Az Aranymező Tsz, a Bem József Tsz és az Aranyka­lász Tsz egyesüléséből szüle­v tett. Az új tsz 2016 holdon í gazdálkodik, 223 taggal. ff Az Alkotmány Tsz 880 hol- ff das területéből 300 holdon | szőlő- és gyümölcstermelés- ff sei foglalkozik. A szövetke- ff zetben 77 család 110 taggal^ munkál knriilc Ideiglenes istállóban helyezték el a Törekvő Tsz tagjai megnövekedett lóállományukat Jó eredmények a nyáregyház Ady Isz-ben Jól gazdálkodik Nyáregy­házán a két éve működő Ady Tsz. Tavaly 25 férőhelyes ser- tésfiaztatót, egy kultúrtermet, irodahelyiséget és egyik ta­gúknak lakást építettek, nagy. részt saját erőből. Az idén bevezették a villanyt köz­pontjukba. A jelek szerint az idén az Két, egyenként 400 férőhelyes juhhodályt építenek a tagok a Micsurin Tsz-ben, méghozzá saját erejükből munkában megrokkant ta­gok részére pedig rokkant­sági nyugdíjat állapít meg a törvény. — Ha az öregségi nyug­díjra jogosult tsz-tag meg­hal, a hátramaradottak ellá­tásáról, biztosításáról is in­tézkedik a törvény? — Igen. Sorrendben elő­ször az özvegy részére biz­tosít a törvény nyugdíjat, amely fele annak az ösz- szegnek, mint amit az öreg­ségi nyugdíj alapján az el­hunyt kapott volna. Ha az özvegyi nyugdíj eléréséhez szükséges feltételek nincse­nek meg — de az elhunyt­tal az özvegy annak halála előtt legalább egy éven át együtt élt —, akkor a hozzá- \ tartozók haláleseti segély cí- $ mén az özvegyi nyugdíjnak \ egyévi összegét kapják meg. Ez az összeg azonban nem illeti meg azt a nőt, aki el- 'f vált, vagy külön élt férjé- ff ;ől. ^ A szövetkezeti nyugdíj tör- ff .’ény külön rendelkezik az ff irvák ellátásáról és a szülői ff íyugdíjról is. ff — Kinek jár termelőszö- '/, •etkezeti öregségi nyugdíj? fy — Csakis a mezőgazdasági ff is halászati termelőszövet- ^ ;ezeti tagok tarthatnak ff gényt öregségi nyugdíjra. | bizonyos kor elérése szüksé- ff les ahhoz, hogy valaki nyug- í líjat kapjon. Férfiaknál 65, ff löknél pedig 60 év a korha- 'ff ár. A korhatár elérése azon- 4 >an még nem elegendő ah- * íoz, hogy valaki nyugdíjat í tapjon, követelmény az is, 2 íogy az illető 20 nyugdíjév- 'f ,el rendelkezzen. á — Kaphat-e valaki nyug- 2 líjat úgy, hogy nincs meg a í 10 nyugdíjévé? — Kaphat. Sok olyan tér- ff melőszövetkezeti tag él, aki 'f már elérte, vagy lassan el- ff §ri a törvényben megjelölt ff korhatárt, éppen ezért a tör- ff vény előírja: aki 1957. de-^ lember 28-án már termelő- ff szövetkezeti tag volt, vagy aki ff legkésőbb 1960. december ff 31-ig tsz-be lép, tíz nyug- £ díjév alapján is megszerez- ^ heti a nyugdíjjogosultságot. ^ — Hogyan kell kiszámítani ff a nyugdíjéveket? f. / — A nyugdíjév azt jelenti, \ hogy folyamatos tsz-tagság \ mellett egy naptári év alatt £ a tsz férfi tagjai legalább 120, í női tagjai pedig legalább 80 \ munkaegységet teljesített és a munkában rendszeresen 5 részt vett. Rendszeresen részt ^ vesz a munkában az a férfi 'f tag, aki július és szeptem- j bér hónapok között havonta 25 munkaegységnél többet 5 teljesített. A női tagoknak j ebben az időszakban havonta \ 15 munkaegységnél kell töb- $ bet teljesíteniük. — Mi történik akkor, ha a j tag saját hibáján kívül nem í tudja az előírt munkaegy- i séget teljesíteni? í * * * ^\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V\\^^^ I Szorgos munka Versegen Ez év tavaszán az egész község parasztsága a termelö- f szövetkezeti gazdálkodást választotta Versegen. A dolgozó 'ff parasztok egy része a már tíz éve gazdálkodó Törekvő 4 Tsz-be lépett, míg mások — főként a középparasztok — új ff termelőszövetkezetet alakítottak. Micsurin néven. Mind a ff Törekvő Tsz-be lépők, mind pedig a Micsurin Tsz-t alakító ff dolgozó parasztok még a tavasszal megkezdték a közös f munkát, s ezekben a napokban is a község határában szor- ff goskodnak. Törik a kukoricát, szedik a cukorrépát és a bur- 'f gonyát és készítik elő a talajt az ősziek elvetésére. A rnező- 4 gazdasági munkák mellett arra is jut erejük, hogy épülete- j íket emeljenek a közös állatállomány számára. z elmúlt évi 42 forint helyett 4 45 forintot osztanak munka- ff egységenként. Ez annál jelen- 'f tősebb, mert sok tízezer forin- ff tot fordítottak beruházásokra ff és állatvásárlásokra. í — Az oldalt összeállította: ^ Csekő Ágoston — Mihók Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom