Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

fiit MECfEI ’zfíirlap 1959. SZEPTEMBER 22. KEDD ÍRÓ - KÖNYVTÁROS TALÁLKOZÓ rSSSSSSSSSS/SSS//S//SSS///SSSS/SS/SSSSSS/SSSJ Még egy új művelődési ház... Cttörőlányok körtánca az új művelődési ház ©lőtt (Nánási Pál felvétele) j ükből oldották meg. Mintegy 200 000 forint került a község­fejlesztési alapból, 100 000 tár. sadalmi munkából, 600 000 fo­rint értékű anyag bontásiból és más helyi forrásokból, az ál­lami támogatás mindössze mintegy 100 000 forintnyi ösz- szeget tesz ki, amely az egész építkezési költségnek csak tört része. Az avatáson részt vett és az új művelődési házat megnyi­totta: Házi Árpád elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság osztályvezetője. Az ava­tási ünnepségen felolvasták Dobi István és Kádár János elvtárs levelét, amelyben az építőket üdvözlik. Az ünnepi aktust műsor és táncmulatság zárta be, amely­ről — a helyi tanács elnöké­nek információja szerint — a vendégek alig-alig 'akartak hazamenni, olyan jól érezték magúkat. íij integy kétszáznegyven LtJ művelődési munkás — népművelési felügyelő, kul- túrotthon-igazgató, művelő­dési ügyvezető^ színjátszó­rendező, táncoktató — ült ma reggel vonatra, hogy részt vehessen a megyei ta­nács v. b. művelődési osz­tálya által összehívott nagyaktiva-értekezleten. Az új művelődési évad kezdetét jelzi, hivatalosan is ez a tanácskozás. Azt je­lenti, hogy ismét kinyílnak a művelődési házak kapui, ismét benépesülnek a klub­szobák, a próbatermek, is­mét munkába állnak a szín­játszó és tánccsoportok, az énekkarok, hogy ismét ta- nulnivágyó emberek cso­portosulnak az ismeretter­jesztési előadó köré; egy­szóval megindul a kulturá­lis nagyüzem munlcája. A kulturális tervek a leg­több helyen elkészültek. A művelődési tézisek alapján épült a megye hároméves művelődéspolitikai prog­ramja, erre alapozták a já­rások és a községek is a maguk tervezetét, erre és helyi adottságaikra, lehető­ségeikre éppen úgy, mint a lakosság kultúrigényeire. Erről, a kulturális prog­ramról esik szó a mai ta­nácskozáson. A beszámoló (Vörös Gyu­la elvtárs, a megyei tanács v. b. művelődési osztályá­nak vezetője mondja), a művelődéspolitika elvi kér­déseit taglalja, valamint a népművelés gyakorlati módszereivel foglalkozik. A tanácskozás a megye minden egyes művelődési munkásának útraválót ad. Ez az útravaló azonban csakis akkor lesz igazán hasznos, ha minden kultúr- házigazgató, népművelési ügyvezető vagy könyvtáros azokat a falatokat” emeli ki a csomagból, amelyeket területe — községe vagy városa, művelődési háza — „megemészteni” képes. Az elvi alap természete­sen azonos mindenütt. Az eszközök, a gyakorlati ten­nivalók, a közvetlen felada­tok azonban változnak, at­tól függően, hogy városról vagy faluról; munkáslakta településről vagy paraszti lakosságról; termelőszövet­kezeti községről vagy több­ségében még egyéni gazdák lakta faluról; kultúrházzal rendelkező vagy művelődé­si ház nélkül álló község­ről van-e szó. Es különbsé­get kell tenni — a felada­tokat illetően — a hagyo­mányok, a lakosság általá­nos műveltsége, jelenlegi kulturális színvonala sze­rint is. Szántszándékkal nem említettük a munka felté­telei között az anyagi ellá­tottságot. A pénz, a bevé­teli és kiadási terv össze­hangolása ugyan nagyon fontos a kultúrházak, álta­lában a művelődésügy te­rületén, legalább annyira, mint üzemeinkben, de a jó munka mégsem ettől függ, mint ahogyan nem függ et­től a munka milyensége, differenciáltsága sem. Ahol a tanács, a pártszervezet, a népműveléssel foglalkozó lelkes emberek megszervez­ték, ott — mint például Jászkarajenőn vagy Tábor­falván — szinte minden ál­lami segítség nélkül építet­tek kultúrotthont. Ott, ahol az ismeretterjesztést jól szervezik, megfelelően pro­pagálják — mint például Tápiószentmártonban — nem pénzt visz, de hasznot hoz az ismeretterjesztő elő­adás. Ott, ahol nem drága díszleteket, kosztümöket igénylő darabot választ a színjátszó együttes — a leg­több mai témájú darab ilyen —, ott a , költségek nem viszik csődbe a kultúr- házat. 4 hol jól folyik a népmű- /d velési munka, ott — az esetek többségében — nem a magasabanya­gi ellátás, hanem éppen a népművelési munkások jó módszerei hozzák az ered­ményeket. Ezért, helyén­való, ha a mai tanácsko­zás — valóban tanácskozás lesz, és a megjelentek nem­csak „felülről”, a megyé­től, hanem egymástól is várják, és egymásnak is ad­ják azt a bizonyos útrava- lót. A jó tapasztalatok, módszerek átadása és átvé­tele, ezek alapos megvita­tása adjon lendületet az idei népművelési évad megkezdéséhez. G. L. W\\\\\\\VN\\VtVCÄVk\\\V«^^ KULTURÁLIS HÍREK Fiatalok a romok között Szükség is van rá. Hiszen még a Pest megyei műemlékekkel foglalkozó — több száz oldat terjedelmű — kötetben is így említik a cső­vári romokat: „A vár teljes alaprajzának feltárása és ásatása nélkül építési idejét közelebbről meghatározni le­hetetlen”. Az első írásos említés sze­rint a vár 1319-ben már állt és mint „Castrum nostrum Cheewar” szerepelt a köztu­dottban. S hogy a szórványos adatok, hézagos történelmi is­meretek kiegészüljenek, ok­tóberben megindul a részle­tes ásatás a romok közölt. Tanulságos kezdeményezés volt a Leányfalun megrende­zett író és könyvtáros talál­kozó, amelynek külön ünnepi jelentőséget az adott, hogy Móricz Zsigmond születésének 80. évfordulóján került sor megrendezésére. A részvevők, írók és könyv­tárosok, valamint a megye kulturális életének számos vezető dolgozója, közel száz­ötvenen az MSZMP leány­falui székiházának kultúrter­mében Földes Mihály író el­nökletével tartották meg ér­dekes konferenciájukat. Földes Mihály rövid meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az írók és könyvtárosok tulajdonképpen fegyver­társak, akik közös, nagy célért harcolnak; az iro­dalmi közvélemény meg­teremtéséért. Ezt a célt szolgálja ez a talál­kozó is. Ezután Dobozy Imre Kos- suth-díjas író tartotta meg Vitaindító előadását, örömmel állapította meg, hogy az 1956-os őszi események óta eltelt három év alatt a ma­gyar irodalom egyre jobban részt vesz abban a hatalmas erőfeszítésben, amelynek cél­ja a szocialista Magyaror­szág felépítése. Az ellenforra­dalmi események nagyon sok író szemléletét megzavarták, de a legtöbben már vissza­nyerték egyensúlyukat. Azért vannak még ma is értékes íróink, akik nem találtak visz- sza a helyes útra, bár jó szán­dékuk és becsületességük vi­tathatatlan. A tisztánlátó és a nép­hez hű íróknak most az is kötelességük, hogy sze­retettel, barátsággal se­gítséget nyújtsanak a he­lyes út megtalálásához azoknak, akik letévedtek róla. Foglalkozott ezután azzal a kérdéssel, hogy "miben külön­bözik a jelenleg élő és alkotó három írógeneráció helyzete egymástól. A munka oroszlán- része természetesen a középső generációra hárul, mert első­sorban tőlük várhatja a köz­vélemény a mában gyökerező irodalom művelését; Az idő­sebbek nem szakadhatnak el tökéletesen a múlttól, hiszen életük, szemléletük abból sar­jadt, éppen ezért munkáik és magatartásuk elbírálásánál ezt ts figyelembe kell venni. A legfiatalabbakra, akik most kezdik pályájukat és úgy­szólván már beleszülettek a demokráciába, az a feladat pár, hogy előre tekintve foly­tassák elődeik útját. Nagy taps közben jelentette be Dobozy Imre ezután, hogy az irodalmi szervezet felállítása már időszerűvé vált. , az új írószövetség a jő- ■ vő héten megalakul, és i megkezdi munkáját, hogy fórumot adjon az irodalom dolgozóinak. Ennek a szervezetnek egyik legtöbb célja az irodalom mű­velésének szolgálata lesz. A mai irodalom két fontos problémájával, a művek gon­dolatai gazdagságának foko­zásával, valamint a „hős” fo­galom új megfogalmazásának problémájával foglalkozott ezután. A szocialista szemlé­let, amely reális alapot és tartalmat kapott Magyaror­szágon is, megkönnyíti ezek­nek a kérdéseknek a tisztá­zását. A szocialista realiz­mus és a dialektikus mate­rializmus jelenti az egyetlen lehetséges filozófiát, amely kulcsot ad az épülő szocializ­mus minden kérdésének érté­keléséhez és megoldásához. A szocialista lélekrajz módsze­rei most várnak kidolgozásra. A modern írónak benne kell élnie hőse életében, mert csak így teremthet húsból és vér­ből való alakokat. A ma megörökítése a leg­szebb írói feladat és ezt a ma írójának vállalnia kell, ha maradandót akar alkotni. Az előadást vita követte, f amelyben a többi között fel- f, szólalt Szentiványi Kálmán, ff Murányi Kovács Endre, Da- ff rázs Endre, Szüdi György, ^ Lukács Imre, valamint a 'f Pest megyei könyvtárhálózat 'f számos dolgozója, akik rend- ff kívül hasznos tapasztalataik- ff ról és megfigyeléseikről tájé- ff koztatták a találkozó résztve- ff vőit. Tolmácsolták az olvasók ff figyelemre méltó észrevételeit ff és kívánságait, és beszámol- ff tak arról az örvendetes fejlő- ff désről, amely az olvasótábor ff fokozatos növekedésében mu- ^ tatkoziik meg, de még inkább ^ abban, hogy f, y az olvasók egyre határo- ff zottabban igénylik a ma- ff gasabb, művészi szinvona- ^ lú szépirodalmi olvasni- í valót. Hangsúlyozták, hogy még ff nagyon sok a tennivaló a ff könyvtárak fejlesztése érdé- ff kében. Gyarapítani kell a f, könyvállományt, mert ez az ff egyik legfontosabb előfeltéte- ^ le az olvasótábor további nö- | velősének. f y Kétségtelen, hogy a találko- ^ zó író-résztvevői nagyon sok ff hasznos útmutatást találhattak ff a könyvtárosók tartalmas ff felszólalásaiban további mun- ff kálkodásukhoz. | Földes Mihály tartott végül ff rövid záróbeszédet, melyben | kifejtette: a találkozó arról ff győzte meg a rendezőket, ff hogy legalább ff minden évben egyszer ősz- 'f sze kell hozni, megfelelő f, körülmények között, az ^ írókat és a könyvlároso- ff kát. ff ff A találkozó részvevői ez- f után átvonultak Móricz Zsig- ff mond egykori lakóházába, £ ahol ünnepélyesen megkoszo-1 rúzták a nagy író emléktáblá- ff ját és megtekintették a dől- f, gozószobájában berendezett ff Móricz Zsigmond múzeumot, ff A vendégeket itt Móricz Virág ff fogadta. Délután öt órakor a ff leányfalui szabadtéri színpa- ff dón jól sikerült Móricz Zsig- ff mond-emlékestet rendeztek, ff ahol Jankovich Ferenc Kos- £ suth-díjas író tartott Móricz ^ Zsigmond munkásságáról elő- ff adást. Palotai Erzsi és Bo-1 dór Tibor az író néhány vi-| dám novelláját adta elő nagy ff sikerrel. A műsor egy kis | jelenet — már kevésbé sóké- ff rült — előadásával fejeződött f be. A találkozó résztvevői este ff nyolc órakor indultak vissza | az Óbuda vízibuszon Buda- ff pestre, egy hasznosan és kel- | lemesen eltöltött szép őszi ff nap emlékével. ^ ! ! Ez az időszak: a művelő- ! dési házak avatásának ideje. ; Augusztus húszadikán kez-d- ! tűk és azóta is vasárnapról \ vasárnapra avatjuk új kultúr- \ otthonainkat, iskoláinkat, töb1 j bek között vasárnap került í sor a táborfalvi művelődési \ ház felavatására. \ Az ünnepi esemény egybe- \ esett annak megünneplésével, \ hogy a község önállóságának í tizedik évfordulóját üli. ! Maga a kultúrotthon impo- ; záns, szép épület. Nagyterem, í olvasó-, játék- és könyvtár- ! szobának, valamint ruhatár- ! nak, büfének, öltözőnek al- ; kalmas helyiségeket képeztek S ki benne. ; Büszke reá a község, í Joggal büszk’e. Mert ez a \ művelődési ház a község la- j kőinalc, a község vezetőinek ! szorgalmát, áldozatkészségét, \ jó szervező munkáját dicséri, í A milliós építkezést ugyanis '• szinte teljes egészében önere­Haydn-ünnepség Fertődön ff ff Vasárnaptól új fénnyel ragyog a magyar Versailles: a j ff nép államának gondoskodása helyreállított egy történelmi j ff hagyományt, az egykori Esterházy-vígasságok színhelyét, a : í fertődi Esterházy-kastélyt. ahol a nagy zeneköltő, Haydn élt fff és munkálkodott 1768-tól 1790-ig. Az 1944—1945-ös háborús események igen nagy kárt i ff okoztak, megtépázták a csodálatos kastélyt, már-már úgy. i ff hogy nem is lehet helyreállítani. A kormányzat azonban i f; megmentette ezt az értékes nemzeti kincset és a nagy zene- j ff költő halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett ma- ; ff gyarországi Haydn-ünnepségek fénypontjaként, vasárnap a i ff nemzetközi zenetudományi konferencia részvevői az új fény- ff ben ragyogó magyar Versailles koncerttermében ülésez- j ff hettek. y A Haydn-ünnepségen részvevő külföldi vendégek nagy f, elismeréssel szóltak a látottakról. így például V. Stepenek, 'f az UNESCO képviselője és a szomszédos Burgenland 15 tagú j f küldöttségének tagjai. i y t ff A konferencián Carl Geiringer, bostoni professzor ismer- 1 ff tette Haydn-kutatásainak eredményeit és több magnetofon- | í felvételt mutatott be Haydn Eszterházán komponált művei- j ff bői. Ezután a Liebner-trió Haydn egykori kedvenc hangsze- ! f rén, baritonon adott elő több Haydn-művet. V \ ÚTRAVALÓ A MEGYE EGYIK | LEGSZEBB ISKOLÁJÁT ff f avatják fel és adják át ren- ff deltetéscnek szombaton, szep- ff tember 26-án Csobánka köz- 'f ségben. Az avatási ünnepsé- ff gén értesülésünk szerint ff Szabó Sándor elvtárs, a me- f, gyei tanács vb-elnökhelyettese tart beszédet, és a helyi isko­lások adnak műsort. A kétmilliós költséggel épí­tett új iskolában négy tan­terem, úttörőszoba, nevelői és Igazgatói szoba, valamint szertár van; és az épületet ér­dekesen kiképzett folyosó köti össze a régi iskolával. ; EGYHÓNAPOS JUGOSZLÁ­VIÁI TARTÓZKODÁS UTÁN s ; szombaton hazaérkezett Érd- ; re Csuka Zoltán költő és mű- j fordító. Jugoszláviai körútja ! során megnézte a dubrovniki ! ünnepi játékok néhány elő- ! adását, többek között a Ham­• let-ot, találkozott a lesrna- ; gyobb élő horvát íróval, Mi­• roszláv Krlezsával, valamint ; Vladan Desnicával és Ivó ; Andricesal, akiknek műveit • fordította, illetve éppen most • fordítja, t » I NEGYEDSZÁZAD A KATEDRÁN : ünnepi esemény színhelye | volt szombaton Vácduká köz- ; ség általános iskolája. Gáspár : Emil igazgatót köszöntötték ■ itt tanítványai, a felsőbb ok­tatásügyi szervek, és adták • át 25 éves szolgálati jubi­leumán a kitüntető okleve­• let és az egyhavi fizetés ösz- ; szegének megfelelő jutalmat. Ásatások iNAGYKÖRÖS HATÄRÄBAN Nagykőrösön az elmúlt év­ben is folytak ásatások. A tatárjárás előtti falvak életét kutatták. Most arra a kor­szakra terjed ki az ásatás, amelyből nem maradtak írott emlékeink. Dr. Csalog József régész vezeti az ásatásokat múzeumunk kérésére, a Ma­gyar Tudományos Akadémia megbízásából. , ^ Távolabbi tervekről is szólt $ a népfront-titkár: jövőre sza- ^ badtéri színpadot állítanak fel \ a vár udvarán és vasárna- % ponként itt jönnek össze a $ környékbeli fiatalok, (kirán- ^ dűlők és a természetet ked- ^ velő turisták. Úgy hírlik, $ hogy az Idegenforgalmi Hi- $ vatal is épít itt egy turistahá- ^ zat. Fából lesz a fala, és ^ egyelőre öt férőhely szolgálja \ a turisták kényelmét. Ennyi haszon Származik\ egy elhatározásból; amelynek ^ célja megmenteni az utókor § számára egy várrom még fel- \ táratlan emlékeit. s olyan járásbeli lakost, éld szívesen vállal egy-két óra munkát a vár udvarán, segít­senek, hogy többet tudja-imk meg a várról, az -akkori időkről. Az ásatás egyik fő irányí­tója Jakus Lajos lesz, a penci általános iskola igazgatója, aki már ásott korábban a romok között, a helyi mú­zeumban sok érdekes és érté­kes anyagot őriznek is a várrom hagyatékaiból”, Ezt a gyűjteményt altarják most tovább gyarapítani. ! Casfrum nostrum Cheewar- Nagy munka lesz< de szép és érdekes munka — foglalta össze beszélgetésün­ket a váci járási Hazafias Népfront bizottságának tit­kára. A nagy munka, amit megemlített, a Csővár mel­lett emelkedő várrom felku­tatása, újabb leletek gyűj­tése. Mégpedig nem is akárho­gyan. A Hazafias Népfront és a járási KISZ-bizottság szer­vezi a munkát. Októberben felhívnak minden fiatalt és A Castrum nostrum Cheewar falmaradványai

Next

/
Oldalképek
Tartalom