Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-19 / 220. szám
ff FC WCirlaP 1959. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT Az utóbbi évek leggazdagabb kukorica- termése kerül betakarításra az idén Olcsó szükségtárolókat építenek a terményforgalmi vállalatok Mind több helyen tűnik fel a Pest megyei községekben, járási székhelyeken a tábla: Taxiállomás. Képünk a monori főtéren álló táblát mutatja. A kocsit nem tudtuk lefényképezni, mert szinte állandóan úton van. fc, A többnyire kellemesen meleg, verőfényes koraőszi hetekben meggyorsult a tavaszi kapásnövények vegetációja, a |határ élénkzöldje megfakult íihár: szedik a burgonyát, a lorrépát. sárgul a kukorica- r. A megíehéredett, zörgő- icsuhéj közül aranyszín-sárga, myörű csövek mosolyognak íz ország különböző vidékeiről érkezett jelentések szerint csaknem mindenütt megkezdték már a kukorica törését. s az első tapasztalatok általában megfelelnek a várakozásnak: az utóbbi évek leggazdagabb kukoricatermése kerül betakarításra az idén. Ez annál örvemdetesebb, mivel a kukorica vetésterülete jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest is csaknem 120 000 holddal — s az idén első ízben alkalmaztak (az egész) kukorica vetésterületnek körülbelül egyharmadán hibridmagot. Az Élelmezésügyi Minisztérium Termémyforgalmi és Raktározási Igazgatóságán az MTI munkatársának adott tá4ékoztatóban elmondották, hogy a kukorica állami felvásárlása szórványosan megkezdődött, de majd csak a hónap végén indul meg teljes erővel. A felvásárlási és a raktározási apparátust nem éri készületEGY ES MINDEN Ejy BS minden — mekkora különbség! Egy ember és minden ember, számbelileg, fogalmilag de messze vannak egymástól. S mégis: sokan akadnak, aikjk a kettő között egyenlőségjelet tesznek. Amilyen az egy, olyan a minden. Egy ügyből mindem ügyre vonatkozó véleményt alkotnak, egy ember hibájából minden ember hibáját csinálják. Megyénkben az év elején sok szó esett egyes földmű- v esszövetkezeteknel leleplezett visszaélésekről. Tényleg volt baj egyes kereskedelmi egységeknél, ahol az érintettek el is nyerték méltó büntetésüket. De az emberek egy része ebből kiindulva úgy ítélt, hogy minden kereskedelmi alkalmazott csaló, becsapja a vásárlót. Mi is, más lapok is foglalkoztáink egy-két olyan orvos ügyével, akik megsértve az orvosi etikát, anyagi előnyökért kivételeztek a betegekkel. S az következett, hogy az emberek egy része az orvostársadalom egészével fordult szembe, pénzfhajhásznak tekintve minden orvost. S a dolgok fonákját még csak növeli az, hogy a hanti- \ san általánosítok soha nem j általánosítanak a pozitív dől-; gokból. Ha hibáról, bajról \ van szó, ha visszásságot hal- \ latnak — azonnal. NéZŐpOilt kérdése lenne? Az fc. De több ennél. Mi megtanítottuk az embereket nyitott szemmel járni, mindent meglátni, mindent észrevenni, örülni az eredményeknek, bátran, kertelés nélr kül szóvátenni a hibákat, küzdeni a visszásságok ellen. De: nem tanítottuk meg az emberek egy részét helyesen Ítélni, helyesen, reálisan 'következtetni abból, amit látnak, hallanak, tapasztalnak. Mert: ha valaki sudár tölgyekből álló erdő közepén (meglátva egy görbe, csenevész iát, s kiált fel, de satnya erdő ez! nem lesz ennek haszna, nyilványaló, hogy tévesen ítélkezett. S ha odaszólunk neki: de hiszen nézzél csak körül, mennyi itt a szép fa, láthatod, hogy nincsen igazad, maga is belátja tévedését. De a ' társadalmi életben sdkszor megyünk el szótlanul az ilyen *satnya erdőt’’ kiabálók mellett, s magunkban ugyan dohogunk, hogy nincsen igaza, de nem szalunk neki, hagyjuk, hadd fújja a magáét, majd csak észreveszi, hogy hamis nótát dalol. Türelmes, iassú munka ez. Az emberék neveléséhez ez is hozzátartozik. Hiszen! • e tévesen ítélkező ember oktalanul kedvét vesztheti. Rosszabbul dolgozhat, visszahúzódhat a közügyektől, s veszítünk vele. Márpedig minél többen vagyunk, annál gyorsabban halad a dolgunk, annál könnyebben jutunk előre. Vészit hetünk-e azért társakat, mert kényelemből nem nyitjuk rá a helyesre, az igazra a szemét? Láttatni és helyesen ítéltetni, erre nevelni az embereket, nem könnyű feladat a mindennapi munka ezernyi gondja közepette. De nem lehet elég, hogy magunk helyesen látunk, ítélkezünk. Magunk is tanultuk valaha, másokat is meg kell tanítanunk. Hiszen aki megtanulja, tisztább szívvel örül, nagyobb kedvvel alkot. S miért ne dolgozzunk jobban, miért ne örüljünk mindannyian? Mert ebben a kérdésben nyugodtan — általánosíthatunk. M. O. lenül az idei gazdag kukorica- termésből ráháruló feladat. Noha az utóbbi években számos vidéken építettek nagy vasbetonvázas, faléces rendszerű, továbbá dróthálóval ellátott vasvázas górékat, amelyek több ezer vagonmyi kukorica elhelyezésére alkalmasak, az így kibővített tárolótér is kevésnek bizonyul az idén. Már a tavasszal mozgalom indult a vállalatoknál a kukorica- tároló tér növelésére. Mivel a góréépítés igen költséges, amellett hosszadalmas munka, elsőrendű követélményként tűzték, hogy gyorsan, s lehetőleg helyben található, olcsó anyagok felhasználásával szükségtárolókat építsenek. A szakemberektől beérkezett típustervek, megoldási javaslatok közül az igazgatóság — gondos felülvizsgálat után — többéi alkalmasnak talált. Számos megyében máris gyors iramban építik a szükségtárolókat. Ezek a tárolók általában kisebbek a korábban épített górétípusok- nál, csak negyed-ötödannyi kukorica fér el bennük, az építési költségük azonban alig néhány százaléka a góréfcé- nak. A legtöbb sziikségtároló- típust úgy tervezték, hogy úgynevezett „bogárhátat” képeznek alapul döngöléssel, olcsó dorotngi'ából készítik a vázat, amelyet dróthálóval fognak körül és kátránypapír a tető. A szakvélemények szerint az ilyen — 4—5 méter hosszá, 1.2—1,3 méter széles és 2.5—3 méter magas — szükségtárolóban éppen olyan jól eltartható a kukorica, mint górék- ban. A me tlett igen jelentős a költségmegtakarítás is. Végső szükség esetén á termény forgalmi szakemberek kidolgozták a kukorica priz- mázva tárolásának technikáját. Legjobb ennél is a döngölt „bogárhal” vagy a betonalap. A prizmákat azonban — a régitői eltérően — nem szorosain egymás mellé igazított csövekből, hanem ömlesztve, lazán készítik, s a hossztengely irányában, középre lyukacsos szellőzőkéményt fektetnek végig. A leszalmázott és gondosan elföldelt kukoricaprizmák a tapasztalatok szerint 2—3 hónapig is jól eltarthatok, számottevő veszteség és minőségcsökkenés nélkül. A Terményforgalmi és Raktározási Igazgatóság külön akciót szervezett a kukoricatárolási gondokkal küzdő — elsősorban az újonnan alakult, kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező — termelőszövetkezetek megsegítésére. Tulajdonképpen a Békés megyei Tér meny forgalmi Vállalat indította el a rendkívül hasznosnak ígérkező tapasztalatcserét: nemrégiben •10—50 közös gazdaság vezető szakembereit hívta össze a kukorica szükségtárolók építésében szerzett tapasztalatainak átadására. Azóta szinte minden megyében tartottak a termelőszövetkezeteknek ku- kuricatároló-építési bemutatókat. Az úttörők tovább folytatják a forradalmi hagyományok felkutatását Az úttörők nagy sikerrel munkálkodtak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tiszteletére indított forradalmi nyomolvasó mozgalomban. Hazánk felszabadulásának közelgő 15. évfordulója tiszteletére a csapatok tovább folytatják a forradalmi hagyományok felkutatását. Ebben az évben Magyar- ország felszabadulásának körülményeit, a szovjet csapatok felszabadító harcainak színhelyeit, valamint az elmúlt 15 év munkásmozgalmának történetét tanulmányozzák. Az úttörő csapatok úgynevezett felszabadulási térképet készítenek, amelyeken zászlókkal jelzik a szovjet csapatok előrehaladását. A pajtások felkeresik majd a partizánmozigalom részvevőit és megkérik őket, hogy beszéljenek egykori harcaikról. Ezenkívül feldolgozzák a falvak és városok fejlődésének 15 éves történetét és összehasonlításokat tesznek a fel- szabadulás előtti helyzettel; Ami nem az aszódi tanácson múlik Nem rohamléptekkel, de megfelelő ütemben épül és szépül, fejlődik Aszód. Fejlődése határozottan városias jellegű. Újabban egyre több emeletes ház épül a községben, az újtelep például csupa emeletes lakóházból áll. A hónap végén a Kossuth Lajos utcában egy 14 lakásos emeletes ház építése fejeződik be. aztán még ebben az évben másik huszonnégy lakásos emeletes ház építésébe kezdenek újtelepen. A törpe vízmű első kútja is elkészült, most kezdik meg a csőhálózat lefektetését, egyelőre persze csak egy kisebb körzetben, az újtelepen. Megkezdték azonban mór a törpevízművet tápláló másik kút fúrását is, utána meg szeretnének a köaség más pontjain folyamatosba még néhány törpevízművet létesíteni, hogy végül egész Aszódét vízvezetékkel láthassák el. De ez ma még esek tervezge- tés. Mint ahogy sók, egyéb szintén az, de minden közeli és távoli terv a község városias jellegének kifejlesztésé re törekszik. Addig is, amíg ezek a tervek és tervezgetések megvalósulnak, a községi tanács, szeretné szebbé tenni AszóJó-e még a dinnye? ágak fejlődése határozta meg. Az orvosok segítségére siettek az ,,eszes” műszerek és berendezések, a hatásos orvosságok, vegyianyagok. Csaknem súlytalan, lika- csos, rugalmas anyag van előttünk, olyan, mint a hab. Ez a .,csodaszivacs” — a porolón, amelyet a szovjet vegyészek poliuretán gyantákból állítottak elő. Az a szokatlan sajátsága van, hogy remekül egyesül az élő szövettel, amely belenő a porolonba, s fokozatosan kitölti annak likacsait. Az orvostudósok már régóta éppen ilyen anyagot kerestek. Arról van szó, hogy az egész tüdőfél eltávolítása után (ha ez szükségessé válik) a mellkasban kitöltetlen űi marad, s a közelben fekvő szervek ennek következtében fokozatosan áthelyeződnek. Megváltozik a szív helyzete, s működésében zavarok állnak be. Ma viszont a műtét során az A kisleány mindkét tüdejéből kivágták a kavernákat, de nem érintették az egészséges szövetet. — Hogy érzed magad? — kérdezzük tőle. — Egészen jól. rövidesen már megyek az iskolába — mondja mosolyogva. Kétszáz műtét N. Geraszimenko professzor a dolgozószobája falán függő diagramhoz vezet bennünket. A felfelé ívelő görbe azt mutatja. hogyan növekszik az intézetben végrehajtott bonyolult műtétek száma. Néhány évvel ezelőtt csupán néhány ilyen bonyolult műtétet végeztek, most viszont az intézet orvosai csupán fél év alatt több mint 200 rendkívül súlyos tüdőműtétet hajtottak végre. A diagram mellett egy rajzot látunk: eltorzult törzsű embert ábrázol. Régebben ilyenek voltak a betegek az em- piéma sebészeti gyógyítása után. Ennél a betegségnél gennyes üreg képződik a mellhártyán. Régebben a beteg megmentése érdekében hatnyolc. sőt több bordát is el kellett távolítani. A tüdőt összehúzta a heg, s ez gyakran arra vezetett, hogy a gyulladásos folyamat megállt, de a tüdő közben megszűnt működni. Ma már másként végzik a műtéteket. Geraszimenko elvezetett bennünket az egyik kórterembe, ahol megismerkedtünk Konsztantyinnal, egy fiatal gépkocsivezetővel. Éppen könyvet olvasott. Néhány évvel ezelőtt súlyos empiémában szenvedett. (Nemrég műtétet hajtottak végre rajta. A műtét módszertanát L. Bogus, az Orvostudományi Akadémia levelező tagja és N. Geraszimenko dolgozta ki. A módszer lehetővé teszi, hogy a mellhártyáról a gennyzacskót anélkü] távolítsák el, hogy egyetlen borda egészséges szövetét is megsértenék. Konsztantyinov szépen gyógyul. Nemsokára elhagyja , a klinikát, s abban a füzetben, ahová a professzor megfigyeléseit jegyzi, ismét megjelenik néhány sor az eredményes gyógykezelésről. Sok feljegyzés van már ebben a kis füzetben, s valamennyi a szovjet sebészek szívós munkájáról és kutatásairól, a súlyos betegek meggyógyításáról beszél. M. B. A sebészkés behatol a „tilos övezetibe ftohatnmsan Svjímdik a svarjet íüdtisobcsatit eltávolított tüdőfél helyébe e csodálatos szívacsprotézist teszik. A betegek felgyógyulnak, tanulnak, dolgoznak s nem éreznek semmiféle bán- talmakat. Hogy van a kis Ljuila ? Az utóbbi időben ezt a kérdést gyakran feltették az intézet munkatársainak. Ljuda Ivanovával, e kis moszkvai iskolásleánnyal Nyikolaj Gera- szimenko professzor ismertetett meg bennünket. A leány egy hónapja került súlyos állapotban a klinikára. Mindkét tüdeje beteg volt. Mitévők legyenek? A leány rövidesen meghalt volna, ha a professzor nem alkalmazza a műtétnél az intézetben kidolgozott módszert. A módszernek az a lényege, hogy nem az egész tüdőt távolítják el, hanem annak csupán azt a darabját, amelyet már gyógyíthatatlanná tett a betegség. : A tüdősebészet még egészein í fiatal tudomány. Alig két évti- ! zedre tekint vissza. A Szovjet- í unióban az első sikeres tüdő- ; műtétet 1946-ban A. Bakuljev, ! az Orvostudományi Akadémia í rendes tagja végezte. Azóta a ; szovjet sebészek száz és száz S reménytelen betegnek adták ; vissza az életet. A sebészek l egyre bátrabban behatolnak \ a „tilos övezetbe”, amelyhez \ régebben nem volt bátorságuk \ hozzányúlni, s eredményesen \ operálják a szívet, a véredé- £ nyékét, a tüdőt, s az emésztő- ^ rendszert. Három évvel ezelőtt ^ Moszkvában megalakult egy ^ intézet, ahol a mellsebészet ^ legbonyolultabb problémáit ^ dolgozzák ki. ^ Vajon milyen eredményeket í értek el azóta a tudósok? Min ^ fáradoznak most? í A csodálatos szivacs í j A szovjet sebészet sikereit ások mindenben a szovjet ipardot. Évek óta parkosítani akarnak két területet is. de nem lehet, pedig a költségekre meglenne a fedezet. Esztendőik óta állandóan felmerül a Széchenyi tér és a vasúti állomás előtti terület parkosításának terve. Nem is a tanácson, a községen kívül álló erőkön múlik évről évre a parkosítás meghiúsulása. A központi fekvésű Széchenyi teret, ahol az egykori Szé- chenyi-kastélyban. meg a volt Podmaniczky-kastélyban tanintézetek vannak, már nemegyszer beültették facsemetével, virággal, de a csemetéket kidöntötték. a virágágyakat széttaposták a sarkon álló benzinkúthoz igyekvő autók. S még csak nem is vonhatók ezért felelősségre a gépkocsi- vezetők; a benzinkút elhelyezése oly szerencsétlen, nem kanyarodhatnak másképp hozzá a kocsik. A községi tanács sokszor megkereste már az ÁFORT-ot, helyezze át máshova a különben forgalmi szempontból is rossz helyen álló kutat. Legtöbb megkeresésére választ'is kapott a tanács. A válasz minden esetben rendkívül készséges, egyszer kilátásba helyezi a község kívánságának teljesítését, másszor legnagyobb sajnálatára azt közli az ÁFORT, hogy pénzügyi keret hiányában nem áll módjában áthelyezni a kutat. És a kút továbbra is büszkén áll a tér sarkán, vasból készült tilalomfa, nem lehet parkosítani miatta. A másik, parkosításra váró terület a vasútállomás és a fiúnevelő között húzódó, mintegy másfélholdas földdarab. A vasúton érkező idegen pillantása először erre a területre esik és könnyen azt hiteti el vele, hogy nem lakott községben, szántóföld keilő* közepén tette le a vonat Jelenleg is kukorica sárgul rajta. Már 1953 óta levelez aszódi tanács a MÁV-»J emiatt a terület miatt, amelynek ugyanis a MÁV a tulajdonosa. A tanács kéri, engedje át a vasút ezt, a számára felesleges földdarabot, hogy az állomás környékét a község rend'behozathassa, szép parkot létesíthessen rajta. A MÁV azonban nem hajlandó a terület tulajdonjogáról lemondani, sem a terület parkosításába beleegyezni. Azt mondja, szüksége van rá, lakóházat akar ide építeni alkalmazottai számára. De ezt már 1953 óta állítja a MÁV és azóta sincs semmi jele annak, mintha valóban építkezni akarna. Ehelyett minden évben néhány vasutas felszántja és beveti ezt a földet. Nem virágmaggal, persze, hiszen a község és nem a vasút akar parkosítani. Aszód Község Tanácsa eddig békés eszközökkel kérte az ÁFORT-OT és a MÁV-ot is. a község fejlődése szempontjából ne akadályozzák meg a parkosítást. De ennyi sok huzavona után nem csoda, ha akadnak a tanács tagjai között olyanok, akik azt sürgetik. tanulmányozza a végrehajtó bizottság, milyen törvényes eszközökkel szoríthatnák rá a két makacs vállalatot á község kívánságának teljesítésére. Szokoly Endre
