Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

1959. SZEPTEMBER 2. SZERDA MtíW r&Ci '•lap 671 előadást tartott az ér első felében 55 ezer hallgató előtt a TIT Pest megyei szervezete A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a TIT Pest megyei szervezetének munká­járól számolt be az az érdekes jelentés, amelyet Földes István titkár terjesztett legutóbb a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé. A jelentés beve­zető részében ismertette a TIT célját: a tudományos ismere­tek terjesztése a felnőtt dolgo­zók és az ifjúság körében a társadalom- és természettudo­mányok minden területén. A TIT Pest megyei szerve­zete 1953-ban, tehát hat évvel ezelőtt alakult meg. jelenleg 325 tagja van. Később megala­kultak a ceglédi, nagykőrösi, szentendrei, váci járási és vá­rosi osztályok és a ráckevei járási osztály. A megyei szer­vezet tagjai különböző szakosz­tályokban működnek. A társa­dalomtudományi szakosztályok közé tartozik az irodalom­nyelv, művészet, filozófia, pe­dagógiai-lélektan, történelem, jogtudomány, közgazdaságtu­domány; a természettudomá­nyi szakosztályok közé pedig az agrártudomány, biológia, lizika-meteoroiógia, egészség­ügy, kémia, földtan-geofizika, földrajz, műszak, csillagászat, űrhajózás. A szervezet 1954-ben 491 előadást tartott 38 ezer hallgató előtt, 1959 első fe­lében az előadások száma már 611 volt és a hallga­tóké 55 ezer. A TIT-nek döntő szerepe volt abban, hogy az elmúlt évben újból megindultak a megyében a népfőiskolái tanfolyamok. A TIT előadói arra törekedtek, hogy előadásaikban egyre fo­kozottabban érvényesüljön a világnézeti nevelés. A filozó­fiai és természettudományi előadások elősegítették az ateista és antiklerikális pro­pagandát. Az előadók tudomá­nyosan ismertették a vallások keletkezésének külső és belső körülményeit, szóltak a va­rázslatról, a mágiáról; a világ­mindenség megismerésének lehetőségéről. Ismertették a Vatikán haladásellenes szere­pét. A természettudományos előadások á Föld és a világ- egyetem összefüggéseiről, a csillagok felé vezető útról, az ű'.hajózás ró!, a mesterséges holdak jelentőségéről tájékoz­tatták a közönséget. A szak­osztályok gyorsan reagáltak az időszerű kérdésekre, és előadá­nmsfSSSS/MSSSSSSMSSSSSMSSSSSSMSS, saik témáját ezek szerint vá­lasztották meg, ami hozzájá­rult az érdeklődés fokozódásá­hoz. így például a TIT hathatósan részt vett a Magyar Tanácsköz­társaság történelmi jelen­tőségének tudományos ér­tékelésével a jubileumi ün­nepségeken, helytörténeti előadásokat tar­tott, foglalkozott a megye he­lyi emlékeivel és a Tanács- köztársaság Pest megyei ered­ményeivel. Pedagógiai előadás- sorozatai az iskolai nevelés munkájához nyújtottak érté­kes segítséget. A helyi mező- gazdasági problémákkal, a táj­termelési kérdésekkel az ag­rártudományi előadások és a tájankétok foglalkoztak, is­mertették a megye földrajzát, állat- és növényvilágát és a megye számos helyére vezettek úgynevezett országjáró kirán­dulásokat, amelyeken a rész­vevők a megye számos törté­nelmi emlékével ismerkedhet­tek meg. A TIT törekedett arra is, hogy ezeket a tudományos előadásokat minél szélesebb területen tarthassa meg. A munkásság körében, ipari üze­mekben az elmúlt félévben 54 előadást tartottak. Nagy súlyt helyez a TIT az ifjúság műve-j lésére. Az év első félévben! 184 előadást tartottak az ifjú-! ság számára. A szervezet jelentős írásos i ismeretterjesztő munkát is i végzett, a Pest megyei Füze- i tek című sorozatban igen sok i fontos kérdést tárgyalt. AI Pest megyei Hírlap az elmúlt i másfél év alatt 191 tudomá- i nyos ismeretterjesztő cikket i közölt a társulat tagjainak; tollából. A TIT a művelődés ügyét j csoportos színházlátogatások j szervezésével, valamint nyelv- i tanfolyamok rendezésével is j előmozdítja. Biológus-napo-1 kát, biológiai előadói kon-1 íerenciákat rendezett a bio-j lógiai szakosztály és a pe­dagógus kar tagjainak rész- i vételével. Figyelemre méltó a jelen- \ tésnek az a része, amely j megállapítja, hogy a TIT a megyében tár­sulati klubbal nem ren­delkezik, ennek ellenére Nagykőrösön rendszeres klubélet alakult ki, ál­talában hetenként klub­esteket tartanak és eze­ken vitatják meg a tudo­mány számos időszerű kérdését. Megindult a klubélet Ceglé­den is, de még nem fejlődött rendszeressé. Vácott még kezdetlegesebb. „Fontos feladatunk a klub­élet fejlesztése — mondja a jelentés — azonban azt a társulat saját erejéből meg­oldani nem tudja.” A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a jelentés tár­gyalása alkalmából elhatá­rozta, hogy segítséget nyújt a TIT-nek ilyen klubok lét­rehozásához. A jelentés a továbbiakban ismerteti a TIT és a tö­megszervezetek kapcsolatát (?). „A Hazafias Népfront me­gyei bizottságával — mondja a jelentés — az együttműkö­dés csak a megyei emlékbi­zottság keretében megfelelő. Ceglédtől eltekintve másutt együttműködésről alig be­szélhetünk. A megyei nőta- náccsál együttműködés nem alakult ki, bár a nőtanács ál­tal rendezett számos peda­gógiai előadássorozathoz a társulat jelentős segítséget tudott volna nyújtani. A KISZ megyei bizottságával az együttműködés még mindig csak esetleges, bár több al­kalommal tett kísérletet a kérdés megnyugtató rende­zésére. A társulat fő feladata a tömegszervezetek nevelő­munkájának segítése te­matikával, előadóval, szemléltetéssel. Ennek csak akkor tehet eleget, ha a különböző tömeg­szervezetek igénybe ve­szik a társulat által nyújtható lehetőségeket.” A jelentés végül tájékoz­tatót nyújt a társulat leg­közelebbi munkatervéről. Fej­leszteni kívánják az ismeret- terjesztő munka eddigi for­máit, növelni a népfőiskolái tanfolyamok számát, munkás- akadémiát kívánnak létesí­teni a Csepel Autógyárban, a gödöllői Árammérő Gyárban, a Dunakeszi Vagongyárban, szabadegyetemet Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott. A TIT a jövő évben adja ki A Váci Kötöttárugyár története és a Pest megye vé­dett természeti értékei című munkákat. ALAP ES TETŐ 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* a 2 ablakom alatt, most A már hetek óta, a kora, reggeli órákban mozgal­mas a járda. Testes teher­autók tárják ki hatalmas öklüket, fürge, különös kis kétkerekű alkalmatos­ságok húzódnak oldatuk­hoz, s toronyba halmozott csomagokat ad kézről kéz­re, ezerszámra, tucatnyi ember. Az autó megtelik, felcsapják az oldalfalát, ponyvát eresztenek a rar kgmány fölé, hogy óvjá.k portól, esőtől s a kocsi el- durrog, hogy helyét társá­nak adja át. Mindez -nem a legcsöndesebb szertar­tás, s dühöngenék is, a csöndes Budapest és a magam nevében, de, a lát­vány feledteti az indula­tokat. A második emelet­ről is majdnem olvasha­tóan tankönyvek, füzetek feliratait látom, szürke alapon, szédítő ga riadó­ban: a Könyvterjesztő Vállalat tankönyv-raktára van a házunkban. A cso­magolás nem a legsikerül­tebb. Néha felszakad a borítópapír, máskor csak úgy pucéran tornyosodnak egymás fölé a könyvek s füzetek, s ilyenkor óvatos mozdulatokkal illesztik az autó hasába a kényes szál­lítmányt. A látvány elin­dítja fantáziámat, mint ahogy a kocsit begyújtja vezetője. Az alapozás szemtanúja vagyok mostanában, mint­ha csak téglát adogatná­nak egymás kezébe szor­gos kőművesek, hogy fa­lat húzzanak oa, ahol ed­dig semmi sem volt. Látok füzetet, így csukottan is, benne a lila vonalakat, amelybe egy bizonytalan kezű kis lurkó hamarosan megformál majd egy „a"- betűt. Látom egy másik­ban a kockákat, amelybe számok kerülnek nemso­kára, a 2x2 hétköznapi igazságai. Látok olvasó­könyvet s történelmet, fi­zikát, mértani, algebrát, ismerem a címzettet, aki Vecsés vagy Szombathely. Dorog és Pécs, ott is egy bizonyos ötödik bé vagy egy Nyolcadik á! Túl vagyunk a nyár derekán, újra benépesül­nek a termek egy egész ország iskoláibaxi s a fü­zet, ami az előbb adogatás közben lebillent a torony tetejéről, a pesti járda pici porát viszi üzenetként a messzi vidék iskolapad­jára. Az autó motorja már dörmög, búcsút intek az utazó könyveknek, üd­vözletét a kisfiúnak, a kislánynak, aki kezébe ve­szi majd, s aki az én fiam s lányom is lehetett volna, ha sorsom úgy hozza ... Arrébb, odébb, pár ház­nyi távolságra csupán, ép­pen szemben ablakommal áll az épület, amelynek emeletein, irodáiban el­döntötték, hogy Vecsésen és Szombathelyen éppen azt tanulják, amit itt előt- tem útnak indítanak, fi azt írják a füzetekbe a fe­kete szemű Jóskák és szöszke Bözsikék, amitől csuda-csuda okosok lehet­nek egyszer. Fara épület ez. ami itt épül előttem. Hivatalosan így nevezhet­ném: a művelődés felhő­karcolója, a kultúra eme­leteivel. Az alapjához még itt rakosgatják a téglát az ablakom alatt, de a tető, a csúcs, amott már áll, légvonalban tán még száz méterre sem innen. Mi­nisztérium és teherautó. Bennük, többek között: miniszter és sofőr, akiknek így, ezen az úton is közük van egymáshoz, egyet, alcamak. Mert komor asz­talok mögött, száz szobá­ban hegyezik ki a ceru­zákat a Jóskák és Bözsik számára, onnan vezetik ujjaikat a betűk fölött, hogy egyszer majd áten- f gedjék asztalukat a haj- | dani ötödik bé-seknek I vagy nyolcadik á-soknak. | Addig pedig csak puf- | fanjon az ablakunk alatt § a milliónyi csomag. Nemes | lárma ez, amely így riaszt | reggelenként, Csak járjon | a motor, tetőtől az alapig | és vissza. így van ez rend- | jén... § Tokaji György § „NYITVA A KISKAPU“ TAPIÓSZECSŐN § Néhány hét telt el a rádió Sg előadása óta. és máris szín- ^ podra vitte a tápiószecsői mű- § velődési otthon színjátszó ^együttese Nyirl Tibor: Nyitva §a kiskapu című szín játékát. Ez az időszerű mű nagyon ^ égető problémát, az öregek és ^ fiatalok kapcsolatát veti fel. ^ Az öregedő Sondor András 14 ^ holdas parasztgazda együtt él íj fiatal házas fiával, Andrissal $ és menyével, Julissal. A fia­talok unják az együttlétet, szeretnének kettesben élni Ezért az öregeket ki akarják költöztetni az udvar egyik zu­gában levő kis házba. Azon­ban az öreg Sondor egy éjsza­ka. amikor a kiskaput csap­kodja a szél, a konyhából ki­hallgatja a fiatalok tervéi Tudatára ébred annak az év­százados gonosz igazságnak, hogy a Sondoroknak mindig a kisházból kell kihalniok. Már nem is a fia terve bántja, ha- ; nem saját lelkiismerete fur­dalja, mert hiszen ő is így ! csinált apjával, anyjával. S i megszólal benne egy új hang, jegy jobb érzés: lerázni ma- igáról az árnyékként kísérő ! múltat, Elhívja magához az ! eddig mellőzött vcjét — aki jmár eddig is az új paraszti ! élet útját járta — és kijelenti, ! hogy mind ő. mind fia és uno- Jkája beáll a közösbe. I j Ennyi Nyíri Tibor művé- ! nek cselekménye, melyet ! színpadon játszani elég nehéz ! feladat. Azonban ha megfele- i lő szereplőgárda élettel tölti [meg az alakokat, maradandó ! élményt biztosíthatunk kö- I zönségünknek. ; Sajnos, a szereposztás ná- jlumk is gondot okoz. A nagy : munkák sokszor a legjobb ; erőket kötik le. így történhe- | meg, hogy a hat szerepet |a három előadás alkalmával kilenc szereplő alakította. A hiányosságok ellenére azon­ban előadásunk jól sikerült, és közönségünk hálás tapssal jutalmazta a szereplőik igyeke­zetét. Ofella Sándor tudósító S ez így volt minden vo­nalon. Ezerféle dologról le­hetne még írni, amely a vér- mérsékletek különbözőségét bizonyítaná. A tanulságokat a következőképpen összegez­hetném: 1. Ha adva van egy spa­nyol és egy angol legény, rö­vid együttlét után a spanyolt puszipajtásodnak, az angolt továbbra is előkelő idegennek érzed, 2. Borotvát olasztól kérj kölcsön, mer az minden fel­szólítás nélkül szappant és pengét is mellékel hozzá, míg az angol hűvös udvariassággal csak azt nyújtja át, amit kér­tél: a puszta borotvát. 3. Tüzet franciától kérj, mert ő egyből a cígarettavég- ről adja, míg a svéd akkurá­tusán előhalássza gyufáját. Es végül, de nem utolsó sorban: Ha adva van egy dán és egy francia lány, feltétlenül a franciának kezdj el udvarolni. Hogy miért? Mert úgy jobb. Nekem elhiheted. Baranyi Ferenc FRANCIAORSZÁGI LEVÉL VÉRMÉRSÉKLET 5 ? bekandikálnak a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumba az ódon házak kiváncsiskodó kéményei (Garami-foto) A kerek ablakon át Széchenyi Zsigmondi AFRIKAI TÁBORTÜZEK földrészekről táplált hazug romantikát, megmutatja, hogy — pedig a szerző ottjártának már több mint húsz esztende­je — Afrikában is vannak hétköznapok, sőt: azokból áll az élet, s az idehaza köny- nyűnek. sportnak tűnő afri­kai vadászat mennyi küszkö­dést, fáradságot, s olykor ve­szélyt jelent. A könyvet a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki. — m — "SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSS//SSSSSSSSS. Mindenki ügy tudja, hogy : a különböző országok kiilön- ! böző klímái különbözökép- ! pen befolyásolják a „hatás­ig körükbe” tartozó nép vér- : mérsékletét. Azt tartják, | hogy a déli népek általában : hevesebbek, lobbanékonyab- | bak, míg az északiakat in- í kább a kimért, megfontolt ! nyugalom jellemzi. Nos, Ro- ; yanban, ahol minden náció : egy kupacban volt fellelhető, j meggyőződhettem arról, hogy \ ezt a tételt nem minden ok í nélkül mondta ki az, aki ! először kimondta. Ugyanis: i 1. Ha hálószobánk balladai \ homályában — merő barái- \ ságérzetből indíttatva — jól- > szituált tornacipő repült a i fejemhez, száz százalékig biz- \ tos lehettem abban, hogy a ! merénylő spanyol, francia \vagy olasz volt. ! 2. Az udvaron és a tenger­\ parton rendszerint pokoli ! lárma formájában nyilvánult \ meg a játékos élénkség. Jet- \ lemző, hogy ez az élénkség J csaknem mindig olasz, vagy t francia nyelven volt hallha­tó... \ 3. Ha egy nem éppen csín ^nélkül való fehérszemély $ tűnt fel a horizonton, legelő­ször ugyancsak délijeink ra­jongták körül hangos udvar­lással. (Ámbátor ebben a te­kintetben a magyarokat sem kellett félteni...) Ezzel szemben az angolok, svédek, dánok stb. szobor- merev nyugalommal üldö­géltek naphosszat nyug­ágyaikban, filozofikus súlyú könyveket, vagy jobbik eset­ben gazdasági folyóiratokat olvasgatván. Mosolyra rit­kán húzták szájukat, mere­ven, tűnődve figyelték élén- kebb vérmérsékletű társaik zajos hancúrozását. Jó ég tudja, a déliek va­lahogy jobban imponáltak ne­kem. Természetességük sok­kal emberibb volt. A má­sodik percben már otthon éreztem magam közöttük. Ba­rátságos, szeretetreméltó fiúk és lányok voltak. A halóban például egy Joan Hodgkinson nevű an­gol és egy Carlos Zarzosa ne­vezetű spanyol fickó közt fe­küdtem. Estelente természe­tesen társalogtunk. Joanból a szokásos, udvariassági for­mulákon kívül alig lehetett eleinte egyebet kihúzni, míg Carlossal a legjobbizű cseve­géseket folytattuk — már az első estén — komoly dolgok­ról és könnyed ostobasá­gokról egyaránt. Carlosnak sikerült Joan szoborszerűsé­gét is feloldania. Addig kér­dezgette, faggatta, míg az angol kurta — de udvarias! — feleletei folyamatos be­széddé nem bővültek. Csip­kelődései először sértették az angolt, később visszavágásra bírták. Eleinte szellemes méltósággal vágott vissza, ké­sőbb jókedvű szellemesség­gel. Carlos elérte célját. De­rűs lelkülete nem viselte el a komor arcokat maga körül, s ösztönösen, de céltudatosan törekedett mindennemű fe­szültség feloldására. Nem ki­közösítéssel — feloldással ol­dotta meg az ilyen termé­szetű kérdéseket. Aki olvasta a Nahart, a Csuit és Széchenyi Zsigmond többi könyvét, némi csalódás­sal teszi le az Afrikai tá­bortüzeket. Pedig a könyv — a megjelenésekor nagy sikert aratott — Elefántország bőví­tett kiadása, de ez a bővítés nem vált hasznára. Széchenyi Zsigmond köny­vel s hasonló művek, mindig sikert jelentenek, hiszen tá­voli, messzi vidékre viszik el az olvasót, aki megismerkedik alig ismert földrészek állat- ^ és növényvilágával, izgalmas ^ vadásztörténetekkel és kell-e 5 ennél több? Igen, most mars több kell. Az olvasó igénye-^ sebb, s nemcsak kalandot § akar. hanem jobban mégis- 5 merni azt az országot és azt 5 a népet, amelyről az író szól, § hogyan élnek ott az emberek, $ az elefántjárta bambuszerdő- $ kön túl miféle világ van? S $ ez hiányzik Széchenyi köny- $ véből, akárcsak az igazi va- $ dásztörténetek, amelyeket a J Naharban vagy a Csuiban $ olyan izgalommal olvasott az 5 ember. S ront a könyv érté- $ kén az is, hogy az Elefánt- 5 oi"szág jól felépített szerkeze-; tét, az Afrikai tábortüzekben; felhígították, érdektelen, apró- 5 . lékos részletek kerültek be a $ könyvbe, amelyek jelentősen ! fékezik a szerző különben; eleven, élvezetes stílusát, és ; mondanivalóban sem jelente-! nek többletet. A könyv mégis egy-két! mozzanatban emlékezeteset! ad. így például felejthetetlen | a lakomázó oroszláncsalád le-! írása, s az arról készített fény-1 képek is. És amivel még jó szolgála-! tot tesz: eloszlatja a távoli;

Next

/
Oldalképek
Tartalom