Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-02 / 205. szám
1959. SZEPTEMBER 2. SZERDA MtíW r&Ci '•lap 671 előadást tartott az ér első felében 55 ezer hallgató előtt a TIT Pest megyei szervezete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT Pest megyei szervezetének munkájáról számolt be az az érdekes jelentés, amelyet Földes István titkár terjesztett legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A jelentés bevezető részében ismertette a TIT célját: a tudományos ismeretek terjesztése a felnőtt dolgozók és az ifjúság körében a társadalom- és természettudományok minden területén. A TIT Pest megyei szervezete 1953-ban, tehát hat évvel ezelőtt alakult meg. jelenleg 325 tagja van. Később megalakultak a ceglédi, nagykőrösi, szentendrei, váci járási és városi osztályok és a ráckevei járási osztály. A megyei szervezet tagjai különböző szakosztályokban működnek. A társadalomtudományi szakosztályok közé tartozik az irodalomnyelv, művészet, filozófia, pedagógiai-lélektan, történelem, jogtudomány, közgazdaságtudomány; a természettudományi szakosztályok közé pedig az agrártudomány, biológia, lizika-meteoroiógia, egészségügy, kémia, földtan-geofizika, földrajz, műszak, csillagászat, űrhajózás. A szervezet 1954-ben 491 előadást tartott 38 ezer hallgató előtt, 1959 első felében az előadások száma már 611 volt és a hallgatóké 55 ezer. A TIT-nek döntő szerepe volt abban, hogy az elmúlt évben újból megindultak a megyében a népfőiskolái tanfolyamok. A TIT előadói arra törekedtek, hogy előadásaikban egyre fokozottabban érvényesüljön a világnézeti nevelés. A filozófiai és természettudományi előadások elősegítették az ateista és antiklerikális propagandát. Az előadók tudományosan ismertették a vallások keletkezésének külső és belső körülményeit, szóltak a varázslatról, a mágiáról; a világmindenség megismerésének lehetőségéről. Ismertették a Vatikán haladásellenes szerepét. A természettudományos előadások á Föld és a világ- egyetem összefüggéseiről, a csillagok felé vezető útról, az ű'.hajózás ró!, a mesterséges holdak jelentőségéről tájékoztatták a közönséget. A szakosztályok gyorsan reagáltak az időszerű kérdésekre, és előadánmsfSSSS/MSSSSSSMSSSSSMSSSSSSMSS, saik témáját ezek szerint választották meg, ami hozzájárult az érdeklődés fokozódásához. így például a TIT hathatósan részt vett a Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentőségének tudományos értékelésével a jubileumi ünnepségeken, helytörténeti előadásokat tartott, foglalkozott a megye helyi emlékeivel és a Tanács- köztársaság Pest megyei eredményeivel. Pedagógiai előadás- sorozatai az iskolai nevelés munkájához nyújtottak értékes segítséget. A helyi mező- gazdasági problémákkal, a tájtermelési kérdésekkel az agrártudományi előadások és a tájankétok foglalkoztak, ismertették a megye földrajzát, állat- és növényvilágát és a megye számos helyére vezettek úgynevezett országjáró kirándulásokat, amelyeken a részvevők a megye számos történelmi emlékével ismerkedhettek meg. A TIT törekedett arra is, hogy ezeket a tudományos előadásokat minél szélesebb területen tarthassa meg. A munkásság körében, ipari üzemekben az elmúlt félévben 54 előadást tartottak. Nagy súlyt helyez a TIT az ifjúság műve-j lésére. Az év első félévben! 184 előadást tartottak az ifjú-! ság számára. A szervezet jelentős írásos i ismeretterjesztő munkát is i végzett, a Pest megyei Füze- i tek című sorozatban igen sok i fontos kérdést tárgyalt. AI Pest megyei Hírlap az elmúlt i másfél év alatt 191 tudomá- i nyos ismeretterjesztő cikket i közölt a társulat tagjainak; tollából. A TIT a művelődés ügyét j csoportos színházlátogatások j szervezésével, valamint nyelv- i tanfolyamok rendezésével is j előmozdítja. Biológus-napo-1 kát, biológiai előadói kon-1 íerenciákat rendezett a bio-j lógiai szakosztály és a pedagógus kar tagjainak rész- i vételével. Figyelemre méltó a jelen- \ tésnek az a része, amely j megállapítja, hogy a TIT a megyében társulati klubbal nem rendelkezik, ennek ellenére Nagykőrösön rendszeres klubélet alakult ki, általában hetenként klubesteket tartanak és ezeken vitatják meg a tudomány számos időszerű kérdését. Megindult a klubélet Cegléden is, de még nem fejlődött rendszeressé. Vácott még kezdetlegesebb. „Fontos feladatunk a klubélet fejlesztése — mondja a jelentés — azonban azt a társulat saját erejéből megoldani nem tudja.” A megyei tanács végrehajtó bizottsága a jelentés tárgyalása alkalmából elhatározta, hogy segítséget nyújt a TIT-nek ilyen klubok létrehozásához. A jelentés a továbbiakban ismerteti a TIT és a tömegszervezetek kapcsolatát (?). „A Hazafias Népfront megyei bizottságával — mondja a jelentés — az együttműködés csak a megyei emlékbizottság keretében megfelelő. Ceglédtől eltekintve másutt együttműködésről alig beszélhetünk. A megyei nőta- náccsál együttműködés nem alakult ki, bár a nőtanács által rendezett számos pedagógiai előadássorozathoz a társulat jelentős segítséget tudott volna nyújtani. A KISZ megyei bizottságával az együttműködés még mindig csak esetleges, bár több alkalommal tett kísérletet a kérdés megnyugtató rendezésére. A társulat fő feladata a tömegszervezetek nevelőmunkájának segítése tematikával, előadóval, szemléltetéssel. Ennek csak akkor tehet eleget, ha a különböző tömegszervezetek igénybe veszik a társulat által nyújtható lehetőségeket.” A jelentés végül tájékoztatót nyújt a társulat legközelebbi munkatervéről. Fejleszteni kívánják az ismeret- terjesztő munka eddigi formáit, növelni a népfőiskolái tanfolyamok számát, munkás- akadémiát kívánnak létesíteni a Csepel Autógyárban, a gödöllői Árammérő Gyárban, a Dunakeszi Vagongyárban, szabadegyetemet Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott. A TIT a jövő évben adja ki A Váci Kötöttárugyár története és a Pest megye védett természeti értékei című munkákat. ALAP ES TETŐ 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* a 2 ablakom alatt, most A már hetek óta, a kora, reggeli órákban mozgalmas a járda. Testes teherautók tárják ki hatalmas öklüket, fürge, különös kis kétkerekű alkalmatosságok húzódnak oldatukhoz, s toronyba halmozott csomagokat ad kézről kézre, ezerszámra, tucatnyi ember. Az autó megtelik, felcsapják az oldalfalát, ponyvát eresztenek a rar kgmány fölé, hogy óvjá.k portól, esőtől s a kocsi el- durrog, hogy helyét társának adja át. Mindez -nem a legcsöndesebb szertartás, s dühöngenék is, a csöndes Budapest és a magam nevében, de, a látvány feledteti az indulatokat. A második emeletről is majdnem olvashatóan tankönyvek, füzetek feliratait látom, szürke alapon, szédítő ga riadóban: a Könyvterjesztő Vállalat tankönyv-raktára van a házunkban. A csomagolás nem a legsikerültebb. Néha felszakad a borítópapír, máskor csak úgy pucéran tornyosodnak egymás fölé a könyvek s füzetek, s ilyenkor óvatos mozdulatokkal illesztik az autó hasába a kényes szállítmányt. A látvány elindítja fantáziámat, mint ahogy a kocsit begyújtja vezetője. Az alapozás szemtanúja vagyok mostanában, mintha csak téglát adogatnának egymás kezébe szorgos kőművesek, hogy falat húzzanak oa, ahol eddig semmi sem volt. Látok füzetet, így csukottan is, benne a lila vonalakat, amelybe egy bizonytalan kezű kis lurkó hamarosan megformál majd egy „a"- betűt. Látom egy másikban a kockákat, amelybe számok kerülnek nemsokára, a 2x2 hétköznapi igazságai. Látok olvasókönyvet s történelmet, fizikát, mértani, algebrát, ismerem a címzettet, aki Vecsés vagy Szombathely. Dorog és Pécs, ott is egy bizonyos ötödik bé vagy egy Nyolcadik á! Túl vagyunk a nyár derekán, újra benépesülnek a termek egy egész ország iskoláibaxi s a füzet, ami az előbb adogatás közben lebillent a torony tetejéről, a pesti járda pici porát viszi üzenetként a messzi vidék iskolapadjára. Az autó motorja már dörmög, búcsút intek az utazó könyveknek, üdvözletét a kisfiúnak, a kislánynak, aki kezébe veszi majd, s aki az én fiam s lányom is lehetett volna, ha sorsom úgy hozza ... Arrébb, odébb, pár háznyi távolságra csupán, éppen szemben ablakommal áll az épület, amelynek emeletein, irodáiban eldöntötték, hogy Vecsésen és Szombathelyen éppen azt tanulják, amit itt előt- tem útnak indítanak, fi azt írják a füzetekbe a fekete szemű Jóskák és szöszke Bözsikék, amitől csuda-csuda okosok lehetnek egyszer. Fara épület ez. ami itt épül előttem. Hivatalosan így nevezhetném: a művelődés felhőkarcolója, a kultúra emeleteivel. Az alapjához még itt rakosgatják a téglát az ablakom alatt, de a tető, a csúcs, amott már áll, légvonalban tán még száz méterre sem innen. Minisztérium és teherautó. Bennük, többek között: miniszter és sofőr, akiknek így, ezen az úton is közük van egymáshoz, egyet, alcamak. Mert komor asztalok mögött, száz szobában hegyezik ki a ceruzákat a Jóskák és Bözsik számára, onnan vezetik ujjaikat a betűk fölött, hogy egyszer majd áten- f gedjék asztalukat a haj- | dani ötödik bé-seknek I vagy nyolcadik á-soknak. | Addig pedig csak puf- | fanjon az ablakunk alatt § a milliónyi csomag. Nemes | lárma ez, amely így riaszt | reggelenként, Csak járjon | a motor, tetőtől az alapig | és vissza. így van ez rend- | jén... § Tokaji György § „NYITVA A KISKAPU“ TAPIÓSZECSŐN § Néhány hét telt el a rádió Sg előadása óta. és máris szín- ^ podra vitte a tápiószecsői mű- § velődési otthon színjátszó ^együttese Nyirl Tibor: Nyitva §a kiskapu című szín játékát. Ez az időszerű mű nagyon ^ égető problémát, az öregek és ^ fiatalok kapcsolatát veti fel. ^ Az öregedő Sondor András 14 ^ holdas parasztgazda együtt él íj fiatal házas fiával, Andrissal $ és menyével, Julissal. A fiatalok unják az együttlétet, szeretnének kettesben élni Ezért az öregeket ki akarják költöztetni az udvar egyik zugában levő kis házba. Azonban az öreg Sondor egy éjszaka. amikor a kiskaput csapkodja a szél, a konyhából kihallgatja a fiatalok tervéi Tudatára ébred annak az évszázados gonosz igazságnak, hogy a Sondoroknak mindig a kisházból kell kihalniok. Már nem is a fia terve bántja, ha- ; nem saját lelkiismerete furdalja, mert hiszen ő is így ! csinált apjával, anyjával. S i megszólal benne egy új hang, jegy jobb érzés: lerázni ma- igáról az árnyékként kísérő ! múltat, Elhívja magához az ! eddig mellőzött vcjét — aki jmár eddig is az új paraszti ! élet útját járta — és kijelenti, ! hogy mind ő. mind fia és uno- Jkája beáll a közösbe. I j Ennyi Nyíri Tibor művé- ! nek cselekménye, melyet ! színpadon játszani elég nehéz ! feladat. Azonban ha megfele- i lő szereplőgárda élettel tölti [meg az alakokat, maradandó ! élményt biztosíthatunk kö- I zönségünknek. ; Sajnos, a szereposztás ná- jlumk is gondot okoz. A nagy : munkák sokszor a legjobb ; erőket kötik le. így történhe- | meg, hogy a hat szerepet |a három előadás alkalmával kilenc szereplő alakította. A hiányosságok ellenére azonban előadásunk jól sikerült, és közönségünk hálás tapssal jutalmazta a szereplőik igyekezetét. Ofella Sándor tudósító S ez így volt minden vonalon. Ezerféle dologról lehetne még írni, amely a vér- mérsékletek különbözőségét bizonyítaná. A tanulságokat a következőképpen összegezhetném: 1. Ha adva van egy spanyol és egy angol legény, rövid együttlét után a spanyolt puszipajtásodnak, az angolt továbbra is előkelő idegennek érzed, 2. Borotvát olasztól kérj kölcsön, mer az minden felszólítás nélkül szappant és pengét is mellékel hozzá, míg az angol hűvös udvariassággal csak azt nyújtja át, amit kértél: a puszta borotvát. 3. Tüzet franciától kérj, mert ő egyből a cígarettavég- ről adja, míg a svéd akkurátusán előhalássza gyufáját. Es végül, de nem utolsó sorban: Ha adva van egy dán és egy francia lány, feltétlenül a franciának kezdj el udvarolni. Hogy miért? Mert úgy jobb. Nekem elhiheted. Baranyi Ferenc FRANCIAORSZÁGI LEVÉL VÉRMÉRSÉKLET 5 ? bekandikálnak a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumba az ódon házak kiváncsiskodó kéményei (Garami-foto) A kerek ablakon át Széchenyi Zsigmondi AFRIKAI TÁBORTÜZEK földrészekről táplált hazug romantikát, megmutatja, hogy — pedig a szerző ottjártának már több mint húsz esztendeje — Afrikában is vannak hétköznapok, sőt: azokból áll az élet, s az idehaza köny- nyűnek. sportnak tűnő afrikai vadászat mennyi küszködést, fáradságot, s olykor veszélyt jelent. A könyvet a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki. — m — "SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSS//SSSSSSSSS. Mindenki ügy tudja, hogy : a különböző országok kiilön- ! böző klímái különbözökép- ! pen befolyásolják a „hatásig körükbe” tartozó nép vér- : mérsékletét. Azt tartják, | hogy a déli népek általában : hevesebbek, lobbanékonyab- | bak, míg az északiakat in- í kább a kimért, megfontolt ! nyugalom jellemzi. Nos, Ro- ; yanban, ahol minden náció : egy kupacban volt fellelhető, j meggyőződhettem arról, hogy \ ezt a tételt nem minden ok í nélkül mondta ki az, aki ! először kimondta. Ugyanis: i 1. Ha hálószobánk balladai \ homályában — merő barái- \ ságérzetből indíttatva — jól- > szituált tornacipő repült a i fejemhez, száz százalékig biz- \ tos lehettem abban, hogy a ! merénylő spanyol, francia \vagy olasz volt. ! 2. Az udvaron és a tenger\ parton rendszerint pokoli ! lárma formájában nyilvánult \ meg a játékos élénkség. Jet- \ lemző, hogy ez az élénkség J csaknem mindig olasz, vagy t francia nyelven volt hallható... \ 3. Ha egy nem éppen csín ^nélkül való fehérszemély $ tűnt fel a horizonton, legelőször ugyancsak délijeink rajongták körül hangos udvarlással. (Ámbátor ebben a tekintetben a magyarokat sem kellett félteni...) Ezzel szemben az angolok, svédek, dánok stb. szobor- merev nyugalommal üldögéltek naphosszat nyugágyaikban, filozofikus súlyú könyveket, vagy jobbik esetben gazdasági folyóiratokat olvasgatván. Mosolyra ritkán húzták szájukat, mereven, tűnődve figyelték élén- kebb vérmérsékletű társaik zajos hancúrozását. Jó ég tudja, a déliek valahogy jobban imponáltak nekem. Természetességük sokkal emberibb volt. A második percben már otthon éreztem magam közöttük. Barátságos, szeretetreméltó fiúk és lányok voltak. A halóban például egy Joan Hodgkinson nevű angol és egy Carlos Zarzosa nevezetű spanyol fickó közt feküdtem. Estelente természetesen társalogtunk. Joanból a szokásos, udvariassági formulákon kívül alig lehetett eleinte egyebet kihúzni, míg Carlossal a legjobbizű csevegéseket folytattuk — már az első estén — komoly dolgokról és könnyed ostobaságokról egyaránt. Carlosnak sikerült Joan szoborszerűségét is feloldania. Addig kérdezgette, faggatta, míg az angol kurta — de udvarias! — feleletei folyamatos beszéddé nem bővültek. Csipkelődései először sértették az angolt, később visszavágásra bírták. Eleinte szellemes méltósággal vágott vissza, később jókedvű szellemességgel. Carlos elérte célját. Derűs lelkülete nem viselte el a komor arcokat maga körül, s ösztönösen, de céltudatosan törekedett mindennemű feszültség feloldására. Nem kiközösítéssel — feloldással oldotta meg az ilyen természetű kérdéseket. Aki olvasta a Nahart, a Csuit és Széchenyi Zsigmond többi könyvét, némi csalódással teszi le az Afrikai tábortüzeket. Pedig a könyv — a megjelenésekor nagy sikert aratott — Elefántország bővített kiadása, de ez a bővítés nem vált hasznára. Széchenyi Zsigmond könyvel s hasonló művek, mindig sikert jelentenek, hiszen távoli, messzi vidékre viszik el az olvasót, aki megismerkedik alig ismert földrészek állat- ^ és növényvilágával, izgalmas ^ vadásztörténetekkel és kell-e 5 ennél több? Igen, most mars több kell. Az olvasó igénye-^ sebb, s nemcsak kalandot § akar. hanem jobban mégis- 5 merni azt az országot és azt 5 a népet, amelyről az író szól, § hogyan élnek ott az emberek, $ az elefántjárta bambuszerdő- $ kön túl miféle világ van? S $ ez hiányzik Széchenyi köny- $ véből, akárcsak az igazi va- $ dásztörténetek, amelyeket a J Naharban vagy a Csuiban $ olyan izgalommal olvasott az 5 ember. S ront a könyv érté- $ kén az is, hogy az Elefánt- 5 oi"szág jól felépített szerkeze-; tét, az Afrikai tábortüzekben; felhígították, érdektelen, apró- 5 . lékos részletek kerültek be a $ könyvbe, amelyek jelentősen ! fékezik a szerző különben; eleven, élvezetes stílusát, és ; mondanivalóban sem jelente-! nek többletet. A könyv mégis egy-két! mozzanatban emlékezeteset! ad. így például felejthetetlen | a lakomázó oroszláncsalád le-! írása, s az arról készített fény-1 képek is. És amivel még jó szolgála-! tot tesz: eloszlatja a távoli;