Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
prsT Mit •üfCirlafl 1959. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK Három nevezetes Székely Bertalan évforduló \ Hogy éretek « megbecsülést... \ megünneplésére készül Szada évforduló 125., a „II. Az emlékbizottság A hajdani műteremben rendezték be a Székely Bertalan Múzeumot. A gyűjtemény egy részlete Székely Bertalan Szadán ma is elevenen az emléke, pedig egykori modelljei, a szadai lánykák, legénykék legtöbbje ma már szintén ott porlad a temetőben, csak egy-kát nagyapa és nagymama akad, akinek arcát, alakját megörökítette valamikor a nagy művész. halála után a szadai kúriát gyermekei örökölték, de a háborúk után meglehetős elhagyottan állt az öreg ház. Elvadult kertje, omladozni kezdett közepén a műterem is. Szadán sincs lakásbőség, de azért senkinek eszébe sem jutott volna, hogy tanyát verjen Székely Bertalan egykori hajlékában, any- nyira tisztelik a.Jajn.haa-.ern- lékét. 1935-ben, születésének 100. évfordulóján bizottság alakult a faluban és elhatározta, hogy ébren tartja Székely Bertalan emlékét, az elhagyott műteremben pedig összegyűjti a nagy művész vázlatait, emléktárgyait. A második világháború megakadályozta a szép terv végrehajtását, de 1955-ben, amikor a felszabadult ország népe a Műcsarnokban rendezett em- Mfckiáilításon hódolt Székely Bertalan emlékének, Szadán új bizottság alakult és hozzálátott a húsz év előtti határozat végrehajtásához. Megalakult a Széke'y Bertalan Múzeum baráti köre és ünnepélyes nyilatkozatában, amely ott látható a szépen rendbehozott múzeum falán, Székely Bertalan leszármazot- taival . együtt megfogadta, hogy gondoskodik a kert helyreállításáról, és a művész születésének évfordulóját minden év május 8-án méltó módon megünnepli. A szép mozgalom élén két lelkes szadai kultúrember tevékenykedik; Tóth Rezső, a szadai népművelési tanács elnöke f (aki különben főkönyvelője a szadai Előre Termelőszövetkezetnek) és Vásárhelyi József szadai tanár. Irányításukkal Szada egész népe már lázasan készül a következő nevezetes esztendőre. 1960-ban ugyanis három jubiláns Székely Berlalanlesz: születésének Lajos” című festmény megalkotásának 100. és a művész halálának 50. évfordulója. nagyszabású programtervezetet dolgozott ki. Mindenekelőtt a hajdani műteremben berendezett Székely Bertalan Múzeum gyűjteményét kívánják kiegészíteni. Már eddig is sok értékes kincset őriznek benne igen szép elrendezésben: Székely Bertalan eredeti freskókartonjait, számos szadai tájképét, vázlatát, nevezetesebb munkáinak reprodukcióit, régi íróasztalát, palettáját, a szivart tartó jobbkezéről készített gipszöntvényt, valamint annak a Stróbl Alajos által alkotott szép mellszobornak a másolatát, amelynek eredetije a szegedi Nemzeti Paníheon- ban áll. Valószínű, hogy a szadai családok otttfcnukban még számos becses emléktárgyat őriznek, amelynek szintén a múzeumban lenne méltó helye. Ezek felkutatása megkezdődött. Az ünnepély napjaira szeretnék kiállítani a múzeumban a Nemzeti Galériában őrzött eredeti alkotásait is. Foglalkoznak azzal a szép gondolattal, hogy Székely Bertalan emlékére Szádén művésztelepet létesítenek. főleg a rajztanárképzés K Székely Bertalan keze és palettája szolgálatára, hiszen a nagy művész mindig szívén viselte a magyar rajzpedagógia ügyét. Egész Szada buzgón készül a jövő év; nagy Székely Ber- talan-ünnepre és azon fáradozik, hogy az minél meghittebb, minél impozáhsabb legyen, méltó Székely Bertalan emlékéhez. Magyar László • ialxkultak már és kialakulófélben vannak új életünk szép szokásai, hagyományai. Ilyen, hagyománnyá lett szokás például a sok között az, hogy az iskola küszöbét először átlépő első osztályos kisiskolásokat ünnepélyesen fogadják, virágcsokorral üdvösük, sok helyütt még kis ajándékokkal is tetézik az összeis- merkedés örömét. így van ez ■ mindenütt, a legkisebb falu legkisebb iskolájától a nagyvárosok iskolakombinátjaiig. Törteién például 75 elsőst várnak a központi iskolába. A tantestület már héttőn megbeszélte: virágot kapnak a kicsik, a járási nőtanács mesefüzeteket küld, azokat is szétosztják; a négy tanyai iskola hasonlóképpen várja a maga 14—15 elsősét; az úttörők is készülnek a fogadásra, a szülői munkaközösség és a tantestület úgyszintén. De nemcsak az elsősök álldogálnak majd tétován, szívdobogva a törteit iskola kapuja előtt másódi- kán, az ünnepélyes évnyitón, akad itt, mint más ’községben, városban, olyan pedagógus aki az idén . kezdi meg nevelői mun- . hátságát. Törteién Varga Ida testnevelés-szakos tanárnő, Móczár Zita tanítónő ismerkedik idén először az iskolával, a gyermekekkel, a tanítással. És érkezik még egy pedagógus, Lugosi Sándor, Farmosról. Igaz, ö nem kezdő, tanárkodása premierjét ünnepli új állomáshelyén, de azért reá is vonatkozik, amit a másik kettőről mondani szeretnénk. Az új pedagógusok szék- foglalása legalább olyan nagy ünnepe, eseménye az iskolának, mint az elsősök beiktatása. És nemcsak illő, - Se szükséges is, hogy ezeket az embereket, akikre a falu népe gyermekeit bízza, megismerjék a község vezetői, a szülői munkaközösség tagjai. maguk a szülők. Ez a megismerkedés a későbbi elvtársi-baráti kapcsolat kezdete és nemcsak azt jelenti, hogy a szülik megismerik, ki foglalkozik majd gyermekükkel, hanem a nevelők is tájékozódhatnak, hogyan foglalkozzanak egyik vagy másik kisfiúval, kisleánnyal. Az természetes, hogy ennek a fogadtatásnak ünnepélyesnek kell lennie. Helyes, hogy a törteli nevelők megbeszélik, hogyan tegyék felejthetetlenné az új tanítók-tanárak fogadásának napját. Még helyesebb lenne azonban, ha ebbe a megbeszélésbe bevonnák a pártszervezet, a tanács vezetőit, a szülői munkaközösség elnökét és néhány tagját. Ke legyen az új nevelők üdvözlése az iskola „belső” ügye, legyen az az egész falu kis ünnepe. Törteién — egyelőre —* csak ennyi a teendő. Az odaérkező új pedagógusok Ceglédről, otthonukról járnak be étkeztetési gond-. jaik nem lesznek, hisz a napközi konyhája róluk is gondoskodik. Másutt azonban esetleg nem elegendő az erkölcsi megbecsülés, Iá_ kashoz, étkezéshez is hozzá kell segítenie a fa-. Innak a községbe érkező pedagógusokat. Ez már nagyobb gond: és ismét nemcsak az iskola, az igazgató vagy a nevelőtestület gondja! Mégis, ha községeink vezetői, lakói, a szülök és a nevelőtestületek azt szeretnék, hogy megszűnjék a pédagógus-fluiktuáció, vállalatok kell ezt, a gondot. Az egységes, állandó nevelőtestület kialakítása — ez most az oktatásügy egyik kulcskérdése nálunk. Ha a nevelők' érzik, hogy ' szeretik, megbecsülik őket, ha ennek a megbecsülésnek. szeretetnek kézzelfogható jeleit tapasztalják, nem vágyakoznak majd a fővárosba. Azzal kezdtük, hogy ki- , alakultak már vagy kialakulófélben vannak új életünk új szokásai, hagyományai. Eladd fejezzük be eg'ij kívánsággal: legyen ilyen szokássá, hagyománnyá az új pedagógusok méltó fogadása és a róluk való gondoskodás is! G. L. AVATAS ELŐTT A volt Puky-kasté'y, mint Iskola Aztán kimutat. az ablakon, körbeint és előhozakodik a tervekkel: — Itt parkosítani fogunk... Ott jegenyefákkal ültetjük körül az épületet, meg orgonabokrokkal, hogy elfogják a port .. s A régi iskolával Js van_ nak tervei: az egyik volt iskolaépületben óvoda lesz, óvodai napközi. Húsz apróságra vigyáznak majd itt — ha igaz, januártól — szakképzett óvónők. De jut hely ugyanitt az óvónő lakásának ÍSí Azután: kultúrotthont terveznek. Az iskolaépítésből maradt harminc köbméter fa, jócskán tégla, felhasználhatják-e jobb célra, mint hogy a művelődés házát húzzák fel a téglákból és fedjék le, padlózzák ki a faanyagból? Persze, magától nem állnak egymásra a téglák, nem ácso- lódnak össze a gerendák. De erre is született már elgondolás; terv. Az új iskolához 600 köbméter földet mozgatott meg a falu népe, társadalmi munkában. Gyermekes szülők, gyermektelen polgárok — egyaránt részt vettek az akcióban. Nos, ez az erő, a közösség összefogása bizonyára sorompóba lép majd a művelődési ház építésénél is. Akkor pedig nem egyetlen új intézmény avatása eíőtt áll Káva község. Harmincadikán avatják az új iskolát, januárban az óvodai napközit és azután a művelődési házat, A tantermekben még egy-két napig így állnak a padok. De 30-ra teljesen berendezett tantermek fogadják az avatásra érkező vendégeket * Addig viszont elér Káváig a villanyáram is (decemberre tervezik a bevezetést, az új iskolában már kikandikálnak a, drótok a falból). A villany és a művelődés fénye körülbelül egyidőben teremt nappali világosságot majd 'a Puky-uraságok egykori rezidenciájában. Garami László Négy szép, világos, levegős tanterem, úttörőszoba, szertár, igazgatói iroda, nevelői szoba, igazgatói lakás... Ez foglal helyet a Puky-kastély- ban és minden olyan szép, olyan új, olyan fastékszagú, hogy a látogatónak sírhat- nékja támad az örömtől. Nahát, ilyen iskolát egy isten- hátamögötti faluban!.:. Az természetes, hogy a legboldogabb mégsem a gyereksereg — az ő értelmük még kicsiny, hogy befogadja, mit is kaptak tulajdonképpen — a legboldogabb: Kerekes András igazgató. Mutogatja a tantermeket, bennük az egyelőre még egymásra rakott vadonatúj iskolapadokat, újságolja, hogy áprilisban megkaptak már mindent az utolsó szögig, a régi bútorzatból csupán két íróasztal, három szekrény és két dobogó maradt az új iskolában. $ Azt hiszem, Pukvéfc meg- ? pukkadnának, ha itt lenné- | nek... 5 No, de hol vannak már | Pukyéik! 5 Csak a kastély maradt utá- ^ nuk Káván, az oszlopos be- ^ járatú műemlék-épület, amely ^ végre, 15 esztendei gazdavál- togatás után, jó kezekbe ke- ^ rült. ^ Iskola lesz, sőt, máris az fcPukyék egykori kúriája. ^ Volt ebben az 1790-ben ^ emelt épületben már kocsma, ^ szíkvízüzem, felvásárlótelep; ^ volt benne szinte minden, i csak igazi gazda nem lakta. | Tönkrement, romlott az épüket, az értékes műemlék, amíg fc végre egymilliós költséggel | rendbehozatták és átadták a | kerek kobaké, ízes' beszédű S kávai parasz+gyerekeknek: Snesztek. itt az új iskola, oko- § sodjatok benne, gyarapodja- ^ tok sok tudással, emberséggel! i Szemközt az , utcával,------------- amelyre hűvös b oltozatként borulnak a sűrű lombok, kis magaslaton barátságos lakóház áll. Valamikor a várhidi káptalan építtette nagyhatalmú ispánjának, •mivelhogy a szadai határ földesura ez a távoli káptalan volt. Százados fák vetnek rá árnyékot, jobbról is balról is egy-egy vaskos fa törzséről feliratos tábla hirdeti, hogy most a „Székely Bertalan Múzeum” hajléka van a kertjében. A szadaiak legfőbb büszkesége. hogy a magyar történelmi festészet nagynevű úttörőjét magukénak vallhatják. 1889-ben vette meg ezt az ispánlakot, és attól kezdve minden nyarát itt töltötte. Az épület gyönyörű kertjében nagy barátja, Schulek Frigyes, a Halászbástya tervezőművésze hangulatos műtermet épített számára. Ebben álmodta meg hatalmas vásznait, freskóit és itt festette tájképeit, amelyekhez a szadai táj páratlan szépségeiből merített ihletet. Hűséges szerelmese volt ennek a vidéknek és végrendeletébe foglalta kívánságát; ha meghal, Szádén temessék el. 1910 augusztus 21-én halt meg 75 éves korában, leányánál, Mátyásföldön. Végakarata szerint azonban Szadára szállították és a szadai temetőben temették el. Művészi síremlékén egyszerű felírat hirdeti, hogy: „Az eszményi szép apostola, nemzeti történelmünk festője” nyugszik a síremlék alatt. Hosszú ®s változatos út--------- vezette Székely B ertalant szülőföldjéről, Kolozsvárról Szádéig. 1835 május 8-án született Mátyás király városában és 13 éves volt, amikor kitört Kossuth, Pető- •«£*«««!'Táncsics forradalma. A ■kisfiú fogékony . leikébe felszívódtak a szabadságharc emlékei, végérvényesen kiformálták egyéniségét és hűségesen elkísérték a sírig. Szülei mérnököt akartak nevelni belőre. ezért a bécsi technikára küldték, de művészhajlama eldobatta vele a körzőt, vonalzót és ecsetett adott a kezébe. 1855-ben, alig húszéves korában már megnyerte a bécsi akadémia első díját, azzal | Münchenbe ment, innen küld-| te haza első nagy történelmi^ kompozícióját, a „II. Lajos ^ holttestének feltalálása a mo-t hácsi csatatéren” című, meg- ^ rázó erejű alkotást, amely egy-^ szeribe meghódította művésze-^ téneik a szabadságharcot köve- ^ tő abszolutizmus korának ma-| gyár közönségét. A képpel ^ együtt haza jött ő is, és itthon^ festette meg másik népszerű^ festményét, a Dobozy-t, majd ^ az Egri nők-et, V. László és ^ Czillei-t és még számos tör-^ ténelmi festményét. Már mint^ ismert és elismert művész^ ment külföldre. Éveket töl- § tött Londonban, Párizsban,^ Hollandiában. Tanult és dol-^ gozott szüntelenül, de négy év $ múlva ismét hazajött, mert fel- $ kérték, hogy az Operaház elő- $ csarnokának freskóit megles-! te. - | Nem is vágyakozott többé! külföldre. Először Visegrád! szépségei hódították meg, de! amikor egyik barátja, Szem-! lér Mihály festőművész, fel-! hívta figyelmét Szadára, és! itt töltötte néhány nyári hó- i napját, valósággal beleszere-j tett ebbe a kis faluba. Amikor! pedig megtudta, hogy a váradi i káptalan eladja itteni birtokát! és eladó a szépfekvésű ispán-! lak is, boldogan ragadta meg] az alkalmat. Megvette a házat,! berendezte, átalakította és | kertjéből valóságos paradi- i csomot csinált. i | Szadanépe megszerette! ________-— a művészt,! a ki csakhamar igazi otthoná- ! nak érezte a falut. A nyári ! hónapokban állványával, pa-! lettájával állandóan a kör-! nyéket járta és boszorkányos! ecsetje vászonra örökítette a! táj megkapó szépségeit, ö is ] szerette a falu népét, örömé- i ben, gondjában, bajában min- ] dig együtt volt vele. Ezért él!
