Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

III. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1959. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK EMLÉKEZÉS Darabontok, alabárdos test­őrök magyarosított mezben, méltóságteljesen lépegetnek az élen és utánuk baldachin alatt viszik díszveretű, üveges szek­rényben a „Szent Jobbot”. Majd megint testőrök követ­keznek, az ország és a papság nagyjai, azután lovas testőrök, utánuk a nagy- és kispolgá­rok tömege, s a nagy emberkí­gyó végén a katonaság ... Ilyen volt Budapesten augusztus 20-a, a háború előtt. A nép, a dolgozók csak a mel­lékutcákból nézték a fényes felvonulást, vagy a ligetben, állatkertben, a vursliban ün­nepelték „Szent István” nap­ját. Kellett ez akkor, nagyon kellett! Ez a fény, a pompa csak mákony volt. Mákony, maguknak a rendező uraknak is. Mutatni kellett ország-vi­lág előtt — és hinni maguknak is —, hogy itt minden jól megy. István király mumifi- kálódott jobbjába kapaszkod­tak ők akkor, csak azt felejtet­ték el, hogy az a jobb valami­kor éppen ő ellenük, az oli­garchiák: a Koppányok. Csák Máték, Gyulák ellen fogott kardot... És ma? .. j Nem csőditik Pestre az ország apraját-nagy- ját augusztus 20-án. Mindenki otthon ünnepel, a szó igazi értelmében. Unnepli*kgy fel­szabadult nép az újjászületé­sét, az alkotmányát, az új, panasznélküli kenyerét. Nin­csenek már Csákok, Koppá­nyok, akik saját hatalmuk és javuk telhetetlen nagyobbítá- sa érdekében a népet jobbágy- serben, barom módján tartot­ták, pusztították. Ma csendesen ünnepel a nép, de felemelő érzéssel Biz­tos alapra, a saját maga alkot­ta törvényekre támaszkodva építi a jövőt. A községfejlesztési alap költségvetésének terhére számos feladatot old meg a tanács Messzemenően figyelembe veszik a dolgozók kívánságait Városunk tanácsa augusz­tus 7-i ülésén vitatta meg a községfejlesztési alap 1960. évi költségvetési előirányza­tát, és azt 2 500 000 forint be­vétellel, és ugyanilyen ösz- szegű kiadással jóváhagyta. A tanácsülést megelőzően széleskörű előkészítő munka folyt a műszaki, pénzügyi osz­tályon, és egyéb szakigazga­tási szerveknél, hogy az ide­vonatkozó kormányrendele­tek, a bevételi források és a lakosság igényei között meg­teremtsék a kellő összhangot. Különösen nagy segítséget nyújtott ebben a műszaki osztály állandó bizottsága. A lakosság kívánságai nem mai keletűek. Nagykőrös sze­rencsétlen földrajzi helyzete még ma is fékezően hat a fej­lődésre, s különösen hátrá­nyosan befolyásolta azt a le­tűnt társadalmi rendszerben, Tehát nemcsak új, hanem — mondhatni — évszázados mu­lasztásokat kellene pótolni gyors ütemben. Ennek azon­ban határt szab a bevételi lehetőségek korlátozottsága. A bevételek között leg­fontosabb az 1 200 000 forintos, a lakosság ál­tal fizetendő hozzájáru­lás, ami a jövedelem, il­letve házadóalap 20 szá­zalékának felel meg. A helyi földművesszövétke- zet 60 000 forinttal, míg a kisipari termelőszövetkeze­tek 20 000 forinttal járulnak hozzá a megoldandó felada­tokhoz. Az állami vállalatok 60 000 forinttal segítenek megoldani a célkitűzéseket. A tanács felügyelete alá tar­tozó vállalatok pedig terven­felüli nyereségükből 100 000 forintot fizetnek be. A bevételi adatok birtoká­ban került sor a jövőre meg­valósítandó célkitűzések jó­váhagyására. íme néhány adat a jóváhagyott tervből: A tanács irányítása alá tartozó vállalatok beru­házási, beszerzési és fel­újítási munkálataira 100 000 forint az elő­irányzat. Háromezer négyzetméter téglajárda felújítására 150 000 fo­rint, kétezer négyzetmé­ter betonjárda készíté­sére pedig 216 000 fo­rint a tervezett költség. A Csillag és Tündér utca kereszteződésénél átvezető Kürti árok fölé 30 000 forin­tos beruházással új betonhíd épül. A népgazdasági terv kere­tében épülő új lakóháztömbök vízellátására vízkombinát lé­tesül. Ez az államnak hozzá­vetőleg «00 000 forintjába kerül, amelyhez a városi ta­nács 150 000 forinttal járul hozzá. Tovább épül a közvi­lágítási hálózat, hozzávetőleg két kilométer hosszúságban, új közvilágítási lámpahelyek felszerelésével. Erre 100 000 forint az előirányzat. A lakásgond enyhítésére — a népgazdasági, terv keretében épülő lakóház­tömbökön kívül — a nem lakás célját szolgáló he­lyiségek lakássá átalakí­tására harminchatezer forintot tartalékolunk. Az egészségügyi vonalon megoldandó feladat a tüdő­gondozó intézet gyermek­várótermének megépítése harmincezer forint ráfordí­tásával,'*' illetve a városi kór­ház felújítási és beszerzési költségeire huszonötezer fo­rint. t A kulturális ágazatnál az általános iskolák melléképü­leteinek, illetve a zeneiskola : külső felújítására hatvanezer j forint a tervbe vett összeg. I Az Arany János Művelődési ; Ház épülete nem felel meg (a mai kor követelményeinek. I A tanács végrehajtó bizott- ! sága elkészítette a korszerű- : sítéshez szükséges szakértői ! tervet. Az ebben felvett fel- ; adatokat három év alatt kí- megvalósítani. Az első évi munkálatok még az idén elkészülnek, jövőre pedig újabb százezer forint bizto­sítja a tervezet valóra-, váltását. A könyvtár állomá­nyának további fejlesztésére tízezer forintot biztosítottunk. A helyi sportegyesület támo­gatására harmincezer forint az előirányzat. 1960-ban súlyos teherként jelentkezik az 1958/59. év­ben a Bálvány, Abonyi és Bajza utcák makadámburko- lattal való ellátására felvett 800 000 forintos bankhitel ese­dékes törlesztendő részlete, 308 000 forintos összeggel. Előre nem látható kiadásokra pedig 50 000 forint a tartalék. Ezek azok a nagyobb fel­adatok, amelyek a községfej­lesztési alap költségvetéséből jövőre kerülnek megoldásra. Ez tulajdonképpen kiegészíti a város rendes évi költségve­tését, mégis nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy a város lakóinak kommunális, szo­ciális és kulturális igényeit állandóan fokozódó mérték­ben kielégíthesse. Freitag Béla fkv. csoportvezető Alkotmányunk 10. évfordulóján Nemzeti történelmünk ünnepét az alkotmány napját, tized­szer ünnepli szocialista hazánk népe. Büszkén ünnepel, hiszen a Magyar Népköztársaságnak, a munkások és dolgozó parasztok államának alkotmányát ünnepli. Az alkotmány a dolgozó nép hatalmának törvénye. A múlt­ban elnyomott és kizsákmányolt munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal, a szocialista országépítés 14 éve alatt gazdag eredményekkel bebizonyította, hogy az ország épí-' tése, irányítása, vezetése jó kezekben van. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével legfőbb törvényhozó testületünk­ben, az országgyűlésben a dolgozó nép legjobb fiai képviselik népünk érdekeit. A helyi tanácsok a lakosság problémáit széleskörű önkor­mányzattal oldják meg. Vállalatainkban, intézményeinkben munkás-paraszt vezetők irányítják a termelés munkáját. Az állami gazdaságok, gépállomások, az egyre erősödő tery melöszövetkezetek, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésé­nek biztos támaszai. Fejlődő iparunk és az egyre szaporodó, jól működő termelőszövetkezetek népünk jólétének pillérei. Alkotmányunk ünnepén köszöntjük a konzervgyár tizen­kettedik élüzemavató ünnepségét, az állami gazdaság tíz éves fennállásának ünnepét. Köszöntjük a munkások és parasztok színes találkozóit. Köszöntjiik alkotmányunk tizedik évfordu­lóján s egyben az új kenyér ünnepén városunk minden becsü­letes dolgozóját. Éljen alkotmányunk ünnepe, a munkás-paraszt szövetség baráti összefogása! A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Horváth Lehel Teljesítette féléves tervét a Fuvarozó és Kordélyozó Vállalat kirendeltsége Nagy testű két mura ló nyo­mán gumikerekű kocsi gördül ki a BELSPED kapuján. Az első ember, akibe beleütközöm, Horváth József, a telep veze­tője. Készségesen tájékoztat a vállalat életéről, s először is helyreigazít: a vállalat ne­ve nem BELSPED. hanem idén január 1-től az Állami Fuvarozó és Kordélyozó Vál­lalat nagykőrösi kirendeltsé­ge. — A vállalat feladatáról ennyit: fuvaroz a közületek részére, és ha ezen felül van szabad kapacitása, magáno­soknak is. Alkalmazottai két műszakban dolgoznak. A meglehetősen nagy forgal­mat 55 jól megtermett lóval, 26 gumiskocsival 120 ember bonyolítja le. Őrlik az új kenyérnek valót A búza aratása, csóplése után első lépés az új kenyér felé a malomba vezet. Te­gyük meg hát ezt a lépést, nézünk körül, mi újság a malom portáján. A molnárok két műszakban dolgoznak. — Győzik-e? — Van olyan nap, amikor a napi kapacitást meghaladó mennyiség érkezik. Nagyobb zavart azonban nem okoz, mert ez a következő napon kiegyenlítődik — világosíta­nak fel. — Mennyi a teljesítmény? — Egy műszak alatt 112 mázsa. Versenyben vagyunk Abonnyal és Mentorral. És az eredmény? — A múlt havi értékelés szerint mi vagyunk az elsők. Sőt, az enengiiamegtakarítás terén a megyében levő 21 malom közül a második he­lyet sikerült elérnünk — mondja Tihanyi Lajos. — A Vágó-brigád 102,7 százalékos, | Megkezdődött a kékszilva exportja Büszkén hirdeti a közös gazdaság erejét a Petőfi Tsz új létesítménye, a 98 férőhelyes tehénistálló, melynek elké­szülését — munkásbarátaikkal együtt — tegnap este ünne­pelték meg a termelőszövetkezet tagjai. Az istálló padlá­sára 35 vagon, — vagy ahogyan az elnök felesége, Bojtosné mondja: ami környéket belátunk onnan, annyi gabona belefér" 1 1 1 I ill 1 iéUIpp Jb ilPI A pajzstetű második nem­zedékének rajzása miatt az értékesítésre kerülő kékszil­vánál — a fertőzéstől függően — csak nikotinos (0,15 kilo­gramm nikotin + 1 kilo­gramm káliszappan hektolite­renként) védekezést javas­lunk. a Nagy-brigád 102,11 százalé­kos teljesítményt ért el. — Az őrletek mindjárt meg is kapják a lisztet? — Igen. Kivéve a termelő­csoportokat melyek a ter­ményforgalmi helyett egyene­sen a malomba hozzák a ga­bonát, s mi adjuk át a ter­mény forgalminak. — S most egy kényes kér­dést: mit tettek a liszt minő­ségének megjavítására? A Sütőipari Vállalat részéről ugyanis hallottunk észrevéte­leket. — Tudunk róla, de bátran kijelentjük: nem bennünk van a hiba. Bármelyik perc­ben mintát vehetnek akár­melyik zsákból, kifogástalan kenyeret lehet belőle sütni. — Van-e valamilyen prob­lémájuk, amiben segítségükre lehetünk? — Igen. Szeretnénk felhívni a termelők figyelmét a gon­dosabb tárolásra. Ebben a nedves időben különös gon­dot kell fordítani arra, hogy a gabonát — addig is, míg a malomiba nem kerül — szá­raz helyen tartsák. Előre megmondjuk, hogy összepe- nészedett, pállott gabonát nem fogadunk el őrlésre, hiába is szaladgálnak „össze­köttetések” után! Igazuk van! Az új kenyér készüljön igazán finom liszt­ből. Nos, hát további jó mun­kát év sok finom lisztet, ked­ves molnárok! Karsay Istvánná íme az istálló belseje. Képünkön még üresen áll, a való­ságban azonban 78 szép, egészséges szarvasmarha „költö­zött,, be és „büszkén” kortyolgat az önitatásos „csészék­ből”. Az isiálló teljes gépesítését (fejőgép, stb) december­ben fejezik be Nyisson ki az IBUSZ-áruda! Az utazó közönség már hosszú ideje elégedetlenül ta­pasztalja, hogy az állomáson levő IBUSZ-pavilon zárva tartja ablakát. Sokat bosz- szankodunk emiatt. Ki azért, mert nem tudja elutazása előtt megvenni az újságot (vagy újságokat), ki meg azért, mert tárcájából kifo­gyott a cigaretta, s nincs hol hozzájutni. Hoppon marad­nak a „nemdohányzó” sza­kasz utasai is, akik cigaret­ta helyett az édességet kedve­lik. Minek is soroljam tovább, miért hiányzik ez az állomási áruda? Bosszantó tény, hogy hiányzik! A problémát felvetettük az állomás főnökének. Borsos Szabó Antalnak, aki elmondot­ta, hogy a kis árudát — mivel hozzá tartozott — a budapesti utasellátó vállalat szüntette meg, mondván, hogy nyitva- tartása nem kifizetődő. Ez az indok szerintünk nem fo­gadható el. mert havonta 10—U ezer forintot forgalma­zott. ezért már többször is kérték újbóli kinyitását. Mindeddig hiába. Most — az állomásfőnökság kérése mellett — az egész vá­ros lakosságának kívánságát tolmácsoljuk: nyisson ki újra az IBUSZ-áruda. (Hátha így nyomosabb a kérés és meg­hallgatásra talál,) — Féléves tervünket si­került teljesítenünk! Ed­dig 1 515 000 forint érté­ket fuvaroztunk. Ezért a pénzért dolgod zóinknak nagyon sok árut kel­lett megmozgatniok és ter­mészetesen a lovaknak is —- tájékoztat a vezető. — Nehéz munka ez, de A mi embereink már megszok­ták. Teljesítménybérben dol­goznak és érthető, hogy mi­nél többre törekszenek. Szűcs Balázs például naponta álta­lában 300 mázsa súlyt mozgat meg. Júliusi keresete elérte a 3000 forintot. Ö vállalatunk legújabb kiváló dolgozója. Czirják Ferenc és Székely Dé­nes darabárus munkások ’S megkeresik átlagosan a 25o0 forintot; — A kongresszusi ver­senyben a teljes bal­esetmentességet, kétszáza­lékos tervtúlteljesítést, s a kocsik és szerszámok gondos karbantartását tűz­ték ki célul dolgozóink. Ebben a nehéz, sok ve­széllyel járó szakmában eddig sikerült ezt tel­jesíteni. Ez dolgozóink józan, odaadó* figyelmes munkájának kö­szönhető. A beszélgetés során meg­tudtam még, hogy a TEFU irodája is a vállalathoz köl­tözött. Itt — mivel állandó ügyelet van — a gyors szál­lítások megrendelése nyer elintézést. A fuvarozó válla­lat jövő terveiből pedig, mint jó hírt. megemlítem: ősztől kezdve olcsó tarifával bekap­csolódik a lakosság részére va­ló tüzelőszállításba; Végezetül hadd tolmácsoljak egy kérést; az istállómester; Kecskeméti Ambrus kíván­ságát, aki nemcsak az istálló dicséretes tisztaságáról gon­doskodik, de szívén, viseli a lovak pihenését is. Pana­szolja, hogy mióta sok a légy, a tanács egészségőrei nagyon ritkán jönnek fertőtle­níteni az istállót; Kedves egészségőrök — ha tehetik — látogassanak ki sűrűbben. Szokonya László Ne kerüljön gyufa a gyerek kezébe! *— Tűz van a határban! »-4 riasztotta a minap a kocséri toronyőrség a helyi tűzoltó­kat, akik nyomban értesítet-: ték a körösieket. S a tűzoltó­kocsi máris robogott; Mint az a helyszínen kide­rült, a tűz Lászlófalva hatá­rában volt. Ez már Bács me^ gye területe. A derék tűzol­tók azonban nem ismernek közigazgatási határokat. Gyors beavatkozással sikerült meg- gátolniok a lángok továbbter­jedését. összesen 80 csomó gabona égett le, a kár 500—> 600 forintra becsülhető. A tanulság azonban sokkal nagyobb. A tüzet ugyanis egy gyerek okozta, aki az összehordott gabona köze­lében kukoricát akart süt­ni; Kedves szülők, ügyel­jünk hát jobban, ne kerüljön gyufa a gyerek kezébe! A kereskedelmi szervektől nyert értesülés szerint a kék­szilva exportja a demokrati­kus Németország. Nyugat-Né- metország és Csehszlovákia részére folyó hó 21-ével meg­kezdődött. Export céljára szárával sze­dett hamvas, egészséges, pajzstetűmentes (60 darab/ kilogramm) szilva kerül fel­vásárlásra, kilogrammonként 1,80 forintos árban. Különösen a demokratikus Németország szándékozik na­gyobb mennyiséget vásárolni. Ennek érdekében megbízott növényegészségügyi felügye­lőjét folyó hó 21-től — a szil­vaszezon idejére — Nagykő­rös székhellyel kiküldi. A HUNGARÖFRUCT köz­lése szerint Cegléd, Nagykő­rös, Abony, berakó állomáso­kon minden export céljára al­kalmas kékszilvát átvesz a felvásárló szervektől. Tehát a járás minden községében termett szilva értékesíthető : lesz. Az export teljesítése nép- : gazdasági érdek, ezért fel­ihívjuk a termelők figyelmét, hogy az arra alkalmas gyü- I mölcsüket adják át a felvá­sárló szerveknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom