Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
1959 AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK ME«fI WCirlap ^s/sss/ssss/ssss/ssssss////ss////s///////^ Országúti történet | & Pokoli a hőség. Gépko-§ ^ csink mintha lángtengerben § | járna. Valamennyien rossz-§ | kedvűek vagyunk. Izza-\ sd-unfc. A kocsiba áramlik a ^ ipor. Mert abból aztán van § elég. Mint üstökös a csó-^ vaját, úgy húzzuk magunk§ után a porjelleget Zsám-§ bök és Káka között az or-^ szágúto n. A gépkocsivezetőt nem\ ismerem. Uj ember, nem is\ érdekel. Dühös vagyok hőségre, a fojtogató porra. $ Az út szélén, egy öokor§ § tövében öregember úl. § | Mellette egy asszony. | A kocsivezető már jóval ^ | előbb lassít és az öregek^ § mellett szinte lépésben húz| § el. Mentegetőzve fordul hát-§ f ra: — Eszik az öreg útkapa-'s í ró. Nem akartam, hogy por| : lepje be az ebédjét. Ebben a percben meg 5 szűnt a rosszkedvem. Az^ í idegen taxisofőr, akivel ta-5 5 Ián soha többet nem talál- ^ I kozom, fészket rak a szí- ^ í vemben. Olyan jó, hogy emberek^ > vagyunk!--Komáromi—« ^ A megyei katolikus bizoltsápk vezetőinek értekezlete Az Országos Béke tanács Katolikus Bizottsága kedden értekezletre hívta össze a ‘megyei katolikus bizottságok elnökeit és titkárait. Az értekezlet részvevői meghallgatták Parragl György főszerkesztő, országgyűlési képviselő tájékoztatóját az időszerű külpolitikai kérdésekről; Befejeződött a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság XII. ülésszaka MEGJÖTT' AZ ÓRIÁSKEREK Budapesten 1959. augusztus 13—17-ig tartották meg a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság soronlevő XII. ülésszakát. Az ülésszakon megvizsgálták a bizottság tízéves munkájának eredményeit és megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az időszakban az élenjáró gyártási tapasztalatok és műszaki- tudományos eredmények cseréje sikeresen valósult meg. A Szovjetunióval folytatott műszaki-tudományos együttműködés eredményeként Magyarország egy sor fontos műszaki-tudományos feladatot oldott meg a vas- és színesfémkohászat, a gördülőcsapágyipar, a lánctalpas traktorok, a magánjáró kombájnok gyártása és a népgazdaság több más ágazatában. A Szovjetunió a maga területén sikerrel alkalmazza a Magyar Népköztársaságtól kapott műszaki és tudományos eredményeket a gépgyártási-, a rádió- és elektrotechnikai, valamint az elektrovacuum és más iparágakban. A XII. ülésszakon megvizsgálták a további tudományosműszaki együttműködés kérdéseit. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében a magyar és szovjet szakértők 1959 második félévében megismerkednek a Szovjetunió és Magyarország üzemeiben, valamint tudományos kutató intézeteiben az újabb tudományos-műszaki eredményekkel és élenjáró tapasztalatokkal. A szovjet és magyar szervek 1959-ben kölcsönösen kicserélik az energetikai-, vegyi-, gépgyártási- és elektronikai iparban, továbbá a rádióelék- tronikában, híradástechnikában, könnyűiparban, mező- gazdaságban és egyéb területeken alkalmazott berendezések és gyártástechnológiák műszaki dokumentációit. A teljes egyetértés és barátság szellemében folyt ülésszakon megvitatták és jóváhagyták a Szovjetunió és Magyar- ország tudományos kutató intézetei között létrejött együttműködési munkaterveket, amelyek előirányozzák egyes tudományos-műszaki problé-| mák közös kidolgozását. Az ülésszak alatt a bízott- ^ ság mindkét tagozatának ^ elnöke, Vályj Péter és A. ^ A. Zaharov előadást tar- % tott a Magyar Népköztár- % saság minisztériumainak, % intézményeinek munkatár- ^ sai előtt a 10 éves ma- ^ gyár—szovjet együttmű- ^ ködés eredményeiről. s Az ülésszak jegyzőkönyvé-§ nek ünnepélyes aláírásánál ^ jelen volt a Külügyminiszté- ^ rium és a Külkereskedelmi Mi-^ nisztérium több más vezető^ munkatársa. Részt vett az alá- ^ íráson Ty. F. Stikov, a Szov-^ jetunió magyarországi nagykő-^ veté. i ____________ 5 1 975-re nagyrészt fedezzük az ország iparifa-szükségletét Erdészeti tapasztalatcsere Gödöllőn Ötmillió forintos beruházás - Automata gépek Fázisjavító kondeiiiátOTÜiem létesül a Mechanikai Müvekben Fázisjavító kondenzátorok alkalmazása nélkül a vezetékekkel szállított villamos- energiának mintegy 40—50 százaléka kárbamegy. A veszteség olyan nagy, hogy például a Jugoszláviától kapott áramot nem is tudnánk felhasználni, mert a távvezetékben fellépő, úgynevezett induktív ellenállás felemésztené a küldött áramot. A fázisjavító kondenzátoroknak az a szerepük, hogy az .ellenállást leküzdjék, kondenzálják. Alkalmazásukkal 10 százalékra csökken az áram- veszteség; 1 A nagyfeszültségű orszá- ' gos vezetékeket ellátják 1 ezekkel a készülékekkel. Az erősáramú, a 380 és az 550 volt feszültségű vezetékek és az áramot felhasználó üzemek egy része azonban nincs ellátva kondenzátorokkal. A gyárak és a lakosság természetesen nem érzik ezt a veszteséget, mert az erőművek kielégítik az igényeket. ' Az ország ipara évről évre fejlődik. A közeljövőben számos üzem épül, amelyeket el kell látni villamosenergiával. Ezt a feladatot megkönnyíti a fázisjavító kondenzátorok alkalmazása. A szakemberek számítása szerint felszerelésük költsége kilenc hónap alatt megtérül. ' Hazánkban ebben az évben még a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár készíti az erősáramú fázisjavítókat. Tekintve azonban, hogy lényegesen többre van szükség, a gyárban viszont nincs lehetőség a termelés fejlesztésére, a törökbálinti Mechanikai Művekben külön üzemrészt rendeztek be a kondenzátorok gyártására. Itt sokkal korszerűbb lesz a gyártás. Az öt millió forint költséggel létesülő üzemben automata gépekkel tekercselik majd a kondenzátorokat és elektromos vezérlőkkel szabályozzák a különböző gépeket. A korszerűsítéssel mintegy 25 százalékkal kevesebb munkaerőre lesz szükség, mint a Beloianniszban, ugyanakkor ötször többet termelnek majd. Az új üzemet augusztusban adják át rendeltetésének, Ebben az évben még befejezik az üzemi próbákat és a jövő évben megkezdik a sorozatgyártást. Az üzem termelésével öt év alatt kielégíti a hazai szükségletet. A tervek szerint az elkövetkező években kibővítik az üzemrészt, i hogy exportra is termel- i hessenek. I Az új üzemrész vezetői már hozzáláttak a hazánkban eddig még nem gyártott nagy- feszültségű kondenzátorok terveinek elkészítéséhez is. Ezenkívül vegyészekkel közösen kutatják, hogy milyen hazai anyagokkal pótolhatják a külföldről vásárolt kon- den^átorpapírt és impregnáló olajat. A farostlemezgyárak és a papíripar szükségleteinek kielégítésére az Országos Erdészeti Főigazgatóság 15 éves tervet dolgozott ki. amelynek megvalósításával 1975-re zömében fedezzük az ország iparifa-szükségletét. A nagyszabású tervek elsősorban nyárfatelepítésre épülnek, mert ez a fafajta adja a legrövidebb időn belül a legnagyobb fatömeget. A tervek szerint 1973-ig T19 000 hektáron telepítünk nyárfát és 24 000 hektáron a meglevői lassan növő fafajok fölé is nyárfa kerül. A Gödöllői Állami Erdőgazdaságban, alhol sikeresen alkalmazzák a nyárfatelepítést, kedden tapasztalatcsere-értekezletre gyűltek össze az ország 32 erdőgazdaságának vezetői. A megbeszélésen megjelent Keresztesi Béla, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője. Rim- ler László csoportvezető helyszínen mutatta be a kísérlet eredményeit, majd megbeszélték a telepítés módjait. A tapasztalatcsere rész- ^ vevői ezután megtekintették a ^ máriabesnyöi csemetekertet. A ^ tanácskozás szerdán folytatja ^ munkáját. | • ....... . /> A z alkotmány ünnepén megyénk minden községében egésznapos ünnepségeket tartanak És ilyenkor elmaradhatatlan a körhinta meg az óriáskerék, amelynek főleg a fiatalok örülnek Egy kődarab és ami reá épül 1959. VIII. 19-én Bag községben elhelyezték az épülő kultúrház alapkövét. A Tőidből kifordult egy rög. Sápadívörös kő csúszik a helyére, és megveti négy sarkát, hogy soha, senki ne mozdíthassa el erről a helyről. Körötte füvek — kis, zöld csutakok — kiegyenesednek. Könnyű szél támogatja hátukat. Mintha díszőrséget állnának; I Az emberek — kartonruhás a [ lányok, overálos férfiak a A meteorok sűrűsége a világűrben A Moszkovszkij Komszo- molec írja: — Egy űrhajó elrepülhet a Marsig és visszarepülhet a Földre anélkül, hogy nagyobb meteorral találkoznék: Ezt a harmadik mesterséges hold segítségével állapították meg, azzal a különleges készülékkel, amely regisztrálta a szputnyik felületéhez ütődő meteorokat és az ütődések energiáját, A lap- közlése szerint a szputnyik segítségével szerzett adatok arra mutatnak, hogy egy-egy négyzetméteren másodpercenként 0,1—0,15 ütés érte a szutnyikot a meteorok részéről; Néha az ütések száma néhány századdal és tizeddel növekedett. Mindez akkor történt, amikor a szputnyik meteorrajon haladt keresztül; gépállomásról, perkálszok- nyás asszonyok és csüggedő bajuszú, gazdakötényes öregek — mind-mind ezt a jelentéktelen kődarabot ünnepük. Némán állnak fölötte. Árnyékuk ráhajol, betakarja. És látják már a tégiahal- mokat, a frissengyalult gerendákat, a tető vidám pirosán nevető cserepeit, látják a ki- gyúló ablakszemeket . . . Könyv, muzsika, zsínház... Örülnek. Mert igazi otthonnal üdvözölhetik szeretett vendégüket, a kultúrát, „akit” mielőbb szeretnének családtagjukká fogadni. Neki építenek házat. Szép ház lesz. Tágas, korszerű. Majd az egész falat elfoglalják majd az ablakok. Szőnyeg is lesz a szobákban. Puha, süppedős. Keményített fehér függönyök, térítők lobogtatják majd a belépőnek fehér zászlócskáikat. Esténként mindig hangos lesz a ház. Fiatal lányok dallamos kacagása fogja majd körül a fiúk komolykodó szavait. Az öregek hétköznapi bölcselkedése pedig a könyvtárszoba faragott polcaihoz illik majd legjobban, ■ A fáj... Néhány kilométerre Aszód, Petőfi földje, és körös-körül, amerre a szem ellát: tanyák. Apró, fehérfalú házak a sudár kukorica- táblák, napraforgók, őszi gabonavetés között, lábuk előtt pici virágoskert, ahol karóhoz kötve nő a dália, és a verbéna is bontogatja furcsa, lrlás szirmait. Télen útrakelnek majd ezeknek a házaknak lakói is, .és a keményre- fagyott úton sokszor róják majd a kilométereket csizmásán, nagykendőbe bugyo- ! Iáivá — moziért, könyvért, televízióért .. i Két arc a tömegből: Néniké. Keze összeszáradt gyökércsomó. Sötétkék kendőjét fakóra szíttá a nap. — Miért lesz jó a kultúr- ház magának, nénike? — A fiam tanító. Mindig kérdezi: miért nem olvasol mamácsikám? Hiszen így nem is tudhatod, milyen szép, milyen nagy, milyen érdekes a világ..; Te csak kapálsz, főzöl, eteted a jószágokat egész életedben, de rendjén van-e, hogy nem tudod, milyen szép verseket írt — rólad is' —> József Attila.:: Ügy szeretném, ha meglennének a könyvtárban a dolgai! A faluban csak az iskoláskönyvekben láttam egy-két versét: Istenem, mennyire örülne a fiam, ha eléje állhatnék én i®, mint a tanítványai és mondanám: elolvastam:.. Peresedő paraszt. Lábán csizma, posztónadrág; Megígérte, hogy szívesen fuvaroz az építkezésnél. Van két jó lova — elbírják;.. — Legalább lesz hová men-’ nem a hosszú, hóba fulladt téli estéken. Ott, abban az új, szép házban olyan fesz, mintha nem is lenne tél:.: Mindig meleg lesz, tiszta és világos. És egyszerű: mint az életünk.:. Távolról idelátszanak a gépállomás ezüstfái. Szél borzolja levelüket, hajladozik a törzsük. Az emberek, az ünnepség részvevői is fürdetik arcuk az áramló levegőben. Már senki nem néz a földre. Szinte megfeledkeztek a kődarabról.Messzire néznek... a párás levegőben a téglahalmokat látják, a frissen gyalult gerendákat, a tető villám, pirdsan-nevető cserepeit, látják a kigyúló ablakszeme- cet::. Ahol otthonra találhat ná- uk is a könyv, muzsika, színház:., Viczián Erzsébet ez a fiú... Csakhogy akkor más világ volt!... ★ 1938-ban szabadult, egy ceglédi mesternél. Az első, amit segédfejjel a gazdájától kapott — a felmondás volt. S akkor elindult munkát keresni. Hanem akkoriban nehéz idők jártak! Hiába kilincselt, próbálkozott a kisváros valamennyi szabójánál, Zalai György munkájára sehol sem volt szükség. Arról pedig — akkor még — hallani sem akart, hogy más munkára ajánlkozzon. Inkább összebeszélt a barátjával — állástalan férfiszabó volt az is —, s elindultak Pestre. Mint a mesében: lapos tarisznyával, gyalog. Egy hétig koptatták a padot a józsefvárosi „köpködő”-nek csúfolt munkaközvetítő iroda piszkos folyosóján. Absnitzlit ebédeltek — 10 fillérért, ketten egy adagot — s ha más nem akadt, pádon aludtak. Egy hét után „rámosolygott” a szerencse: Óbudára került, Bauer mester úriszabóságába. Minden tudását, ügyességét beleadta a munkába; kettő helyett is dolgozott, ha kellet. De nem kellett — csak három hónapig. Amíg a „szezon” tartott. Aztán innen is elküldték. Utolsó keresetéből vasúti jegyet váltott — Ceglédig. Zavaros, feszült idők jártak ekkor Európában. A közelgő világháború vihara már éreztette szelét. Országszerte gombamódra szaporodtak a csendőrlaktanyák s á honvédségi kaszárnyák. Zalai Györgynek és barátjának ez biztosította a szűkös kenyeret. Most már nem ragaszkodott a szakmához: egész nyáron kőművesek mellett nap- számoskodott, a kaszárnyaépítkezésnél. Ősszel megint fellendült a „szezon” s karácsonyig varrótűt, szabászollót vettetett a kezébe. Csaknem négy évig tartott a vándorélet. Évente kétszer három-három hónap Pesten, mindig másik mesternél, a többi pedig otthon, munka nélkül vagy napszámosmunkával. Aztán katona lett s cStik a felszabaduláskor került haza szülővárosába. Öt évig kisiparosnál dolgozott, majd — kilenc évvel ezelőtt — a Ceglédi Ruhagyárba került. Szerették, megbecsülték. Jól érezte magát, Csák a fizetést keveselte. Hét év után el is ment. szerencsét próbálni, szövetkezetbe. Két évig dolgozott a ktsz~ben. Időköz* ben a gyár fejlődött, megizmosodott, s amikor visszahívták, örömmel jött. Most szalagvezető. Ö a főnöke párt- fogoitjának, a fiúnak. •k A fiút különben Szegesdi Kálmánnak hívják. Kereken tizennyolc esztendővel ezelőtt látta meg a napvilágot, Jász- szentlászlón. Hamvas, barnapiros arcán nyoma sincs az áhított ,,legény tolinak”. Barna haja rákoncátlan fürtökben ágaskodik a feje búbján, pedig látszik, rajta, hogy vizes kefével próbálták rendre tanítani. Május óta — amikor azt a bizonyos levelet átadta a telepvezetőnek — itt dolgozik, a konfekció-varrodában. Most a női kabátok bélését gépeli. Ezerszáz-ezerkétszáz forint között keres havonta. Ezt mind egy szálig magára költ- heti. Néha még otthonról is megtoldják egy kis élelemmel, költőpénzzel. Jól jön a segítség, mert ruhára gyűjt: i már van is rá ezer forintja, i Azt mondja, most akar ru- i házkodni, mert jövőre nagy i fába szeretné vágni a fejszé- \ jét: tanulni akar. Technikus i szeretne lenni. Zalai György \ szalagvezető szerint lesz is \ lelőle: szorgalmas, kitartó. < És különben is: miért ne ! tanuljon, amikor teheti? Hej, \ ha akkor, húsz évvel ezelőtt \ és így lett volna!... Nyíri Éva $ .. Falusi gyerek, nemrég szabadult fel a férfiszabó szakmában. Nálunk, a szövetkezetben akart elhelyezkedni, most azonban nincs felvétel. Nálatok viszont nagyon kell a szakmunkás. Egyáltalán nem ismerős Cegléden, ezért Hozzád küldöm, segítsetek neki...” Zalai György mégegyszer átfutotta a levelet, aztán a fiú kezébe nyomta: — Ezt adja át Szűcs elvtársnak, a többit bízza rá. A fiú — hosszúra nőtt, gyerekarcú legény — o zsebébe tette a levelet. Kamaszos fél- szegséggel álldogált még egy darabig — nem tudta mit mondjon —, aztán köszönt és gyorsan távozott. Zalai jóleső mosollyal nézett utána, amint hosszú lábaival játékosan ugrálta át az útjába kerülő tócsákat. — Mintha magamat látnám — dörmögte csendesen magadé. Ö is ilyen kicsit félszeg, mégis bizakodó gyerek volt, vagy húsz évvel ezelőtt. A segédlevele is olyan friss volt, mint ennek a gyereknek. Még a tinta is alig száradt meg rajta. 0 is így indult el, mint EQY FIÚ ELINDUL
