Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-13 / 189. szám
«ST Mécséi 'il^Cirlap Marósok, esztergályosok, szerszámkészítők és a- millimikronok Radnó Ferenc szerszámbeál- Iítóval a Diósdi Csapágygyár üzemi bizottságának irodájában ismerkedtünk meg. Beszélgetés közben szóbakerült az a helytelen nézet, amit — sajnos — még elég sok szülő és középiskolába járó fiatal is vall, mondván: — Ha már tanul a gyerek, csak nem adom fizikai munkára. Vagy: — Nem azért tanulok, hogy utána valamilyen gép mellé álljak, irodában akarok dolgozni. — Akik így beszélnek — vélekedett Radnó Ferenc —, nem ismerik a mai gyárat, tehát nem is tudhatják, hogy nagyot lépett előre a világ és ezzel együtt megváltozott a fizikai munka értelme is. Bizony, ma már művelt, képzett embert követelnek a gépek. Példákat is felsorolt ennek bizonyítására. Egy marós például, vagy az esztergályos, különösen pedig a szerszámkészítő nem tud jó munkát végezni számtani tudás nélkül. Neki kell kiszámítania, milyen fogszámú maróval mekkora előtolást kell alkalmaznia, vagy milyen áttételt használjon egy menetes orsó esztergályozásá- nál, hogyan állítsa be a gépet, ha kúpos felületet esztergál, ki kell számítania az osztási távolságot, hogy meghatározott fogszámú fogaskereket tudjon készíteni és így tovább. — A mikronok és millimik- ronok korában nem lehet csak rutinnal dolgozni — mondotta. Ez a harmincöt év körüli szakember nemcsak vallja az elmondottakat, hanem tanul is. — Most végzem a nyolcadik általánost, utána technikumba akarok járni — újságolta, majd később hozzátette még: — Én taníttatom a gyerekeimet, de szakmát is akarok ta- nultatni velük, azt, amelyikhez kedvük és érzékük lesz. Véleményem szerint ez szükséges, mert akkor is hasznát veszik, ha egyetemi végzettségű szakemberek lesznek valahol. Nemcsak vele. másokkal is beszélgettünk a Diósdi Csapágygyárban a fizikai munka megváltozott értelméről. Szánják Pál szerszámkészítő mindössze 26 éves, de már egy egész szerszámkészítő-brigád vezetését rábízták. Meglepő világossággal látja a dolgokat. — Szerintem saját gyerekeiknek ártanak az olyanok, akik lebecsülik a fizikai munkát. Én is ismerek néhányat, közülük — mondotta. — A mi brigádunk is felismerte a tanulás jelentőségét — folytatta —, éppen ezért a szocialista-brigád cím elnyerésének egyik legfontosabb feltételéül állítottuk a tanulást. Már az idei őszön maga a brigádvezető és még néhányan a brigádból technikumba iratkoznak be. A többiek Guzli Sándor mérnöktől tanulnak, aki vállalta a brigád segítését, hetenként négy óra keretében megismerteti őket a szakmához j nélkülözhetetlen tudnivalók- j kai. — Tudás nélkül ma már! nem lehet gépekkel dolgozni; — vallják. Rujp Jenő üzemvezetővel és : Balogh István művezetővel is beszélgettünk ezekről a problémákról. — Vannak nálunk érettségizett fiatalemberek, de olyanok is, akik már az egyetem egykét évfolyamát elvégezték. Fizikai munkások, őket nagyon rövid idő alatt meg tudtuk tanítani a szakmára. Azóta már önmaguk tapasztalatai nyomán fejlődnek. Az iparitanuló-kép- zést mi itt helyben akarjuk megoldani és nagyon sok érettségizett fiatalt várunk — mondották. Az anyagiak is szóbakerül- tek. — Nagyon sokan kétezer forint körül keresnek nálunk. Ezerhatszáz a legalacsonyabb fizetés =* mondja Szinják Pál, akivel az imént már megismerkedtünk. Nyilvánvaló, hogy a magasabb színvonalú fizikai munkának, amelynek már — valamennyi beszélgető partnerünk véleménye szerint is — komoly szellemi munkával kell párosulnia, az értéke is nagyobb, tehát érthető, ha jobban megfizetik. Akiket még ez sem győzött meg, az elején említett helytelen nézetek vallói közül, hallgassanak meg egy olyan fiatalembert, aki ha nem is úgy, mint ők, de hasonlóképpen gondolkodott, mert a második technikum elvégzése után megnősült és abbahagyta a tanulást. Horváth Istvánnak hívják, szintén a szerszámüzemben dolgozik. — Bizony, most látom csak, hogy milyen nagy szükség van az iskolára ahhoz, hogy az ember ma teljesértékű munkás lehessen. Én is el akarom végezni a még hátralevő két évet — mondotta. De nemcsak a munka, a termelőeszközök fejlődése, hanem a megváltozott élet is nagyobb műveltséget, tudást követel. Érzik ezt az üzemek dolgozói, különösen a fiatalok és olvasnak, színházba, moziba járnak, keresik a szépet, a jót, a művészetben is, amelytől apáik még olyan távol voltak. Az idősebb szakmunkások is igyekeznek pótolni azt az űrt, amelyet a kizsákmányolás évei okoztak életükben. Sem a fiatalok, sem az idősebb munkások nem méltatlan társai ma már az érettségizetteknek. Sőt, nagyon is sokat lehet tanulni tőlük. Sokat tudna erről beszélni Hídvégi Lajos és jó néhány társa, akik a gimnázium elvégzése után mentek el üzemi munkásnak. Valamit még el kell mondani ezekről a beszélgetésekről. Szinte valamennyinél szóbakerült a politechnikai oktatás — Ez már tényleg közelebb hozza a tanulókat a gyakorlati élethez, de azért még távol van a gyártól, különösen távol a munkások közösségétől — mondották. Mégis, mit kellene tenni? Erre a kérdésre is meggondolandó választ adtak: — Helyesebb lenne, ha a barkácsoló műhelyek helyett a gyárakba járnának a gyerekek gyakorlati munkára, mondjuk, havonta egyszer egy napra, tanáraikkal együtt. Nyáron pedig egy-két hetet, szintén eltölthetnánek az üzemekben. Egészen biztos, hogy nagyon sokat elkergetni se lehetne tőlünk és nem lenne annyi problémájuk az érettségi után. Más haszna is lehetne az ilyen megoldásnak és ez talán az előbbinél is fontosabb. Az ilyen üzemi gyakorlatok alkalmával a munkásközösség alakítaná, formálná ezeket a fiatalokat, ami nagyon hasznos lenne fejlődésük szempontjából. Nagyon hasznos és megszívlelendő javaslatok ezek, a beszélgetések legfontosabb tanulsága mégis az, hogy a munkások, az ország gazdái, milyen nagy felelősséget éreznek a tanuló ifjúság iránt, Nem azt mondják, hogy a legrátermettebbek ne legyenek kiváló mérnökök, közgazdászok, hisz nagy szükség van az ilyenekre, de amellett, hogy ők maguk is igyekeznek lépést tartani a technika rohamos fejlődésével, biztosítani akarják, hogy a jövő munkásai már sokkal műveltebbek legyenek, mint apáik és nagyapáik voltak. Hallgatni kell ezekre az emberekre; Alkotmány néven új termelőszövetkezet alakult Cegléden 236 hold szőlői és gyümölcsöst egyesít az új tsz A múlt hét péntekjén a ceglédi Boda János tanyáján nyolcvanihét paraszt jött ösz- sze. Valamennyien már korábban aláírták a belépési nyilatkozatot, s most az új termelőszövetkezet megalakításáról tárgyaltak. A tagság egyhangúlag megszavazta a szövetkezet megalakulását és vezetőségi tagoknak Tóth Józsefet, Boda Jánost, id. Darányi Lajost, Bakos Pált, Végh Ferencet, Józsa Ferencet és Kovács Lászlót választotta meg. Az új termelőszövetkezet elnöke Tóth József lett.- Mivel a tsz augusztusban közvetlenül az alkotmány ünnepe előtt alakult, így az Alkotmány nevet vették fel. Az új szövetkezetnek 383 hold területe van, ebbő! 236 hold szőlő és gyümölcsös. Azt is elhatározták, hogy a központ Csendes István tanyáján lesz, a szőlészeti brigád központját pedig Boda János tanyáján állítják fel. Tervük, hogy a Mizsei és a Körösi út között, egészen a csemői határig mintegy 1300 holdra fejlesztik az Alkotmány Termelőszövetkezetet, amelyből 400 hold szőlő és gyümölcsös lesz. Ünnepi vásár Nagykátán Alkotmányunk ünnepe tiszteletére Nagykátán kétnapos ünnepi vásárt rendeznek. A vásár augusztus 20-án nyílik és másnap zárul. Az érdeklődők ötven százalékos vasúti kedvezményt vehetnek igénybe, hogy felkeressék a járási székhelyet. A vásár ideje alatt sport- és kultúrversenye- ket is rendeznek. Bagón hallottuk A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tegnap befe-ü jezte a cséplést. A búza előreláthatólag 15 mázsát adott holdanként. Holnap este tanácsülést tartanak, amelyen megtárgyalják a termelőszövetkezeti fejlesztési tervet, valamint az oktatási állandó bizottság beszámolóját vitatják meg az elmúlt oktatási évről és az új iskolai év előkészítéséről. A kultúrház építésére más- félmillió forint van együtt. A tervek már elkészültek és a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat augusztus 19- én kezdi meg a felvonulást az építkezéshez. A kultúrotthon 350 férőhelyes lesz és itt helyezik el a községi mozit is. Előreláthatólag 1960. augusztusában adják át rendeltetésének. Lengyel újdonság: a félkész női ruha Aranyérem a tonhal gyomrában Az Adriai-tengerből kifogott egyik 20 kilós tonhal gyomrában megtalálták azt az aranyérmet, amit az angliai Saville Cohen egy horgászversenyen nyert évekkel ezelőtt s az Adriai-tenger part-| jám elveszített A lengyel női ruhaipar ötletes újítása: a féligkész szoknya, amelyet a megadott utasítások és minta alapján otthon bárki elkészíthet Elkészítette tervét az újjáalakult datíasi tsz-fejlesztési bizottság A napokban tartotta újjáalakuló gyűlését Dabason a községi tsz-fejlesztési bizottság. A korábbi »húsz tagból álló bizottságot újabb, a szövetkezeti gazdálkodás gondolatát lelkesen támogató tsz- vezetőlckel, tagokkal, dolgozó parasztokkal egészítették ki. Kilenc tsz-tag, 11 egyéni paraszt és öt tanító is részt vesz a jövőben a bizottság munkájában, amelynek most már 40 tagja és héttagú vezetősége van. i Hogy mennyire helyes volt a tsz-fejlesztési bizottság újjáalakítása, azt bizonyítja az első gyűlés is, ahol ugyancsak élénk vita alakult ki: hogyan tovább a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének útján. A községi pártszervezet vezetősége ezen a gyűlésen tisztázta a bizottság tagjaival, hogy mi most a legfontosabb tennivaló. így készült el az az életre való terv, amely hosszú időre megszabja a feladatokat a bizottság tagjai számára. A terv két részre tagolódik, mégpedig a meglevő tsz-ek megszilárdításával, a gazdálkodás fellendítésével kapcsolatos tennivalókra, továbbá arra. hogy milyen feladatok várnak majd a bizottság tagjaira a tsz-mozgalom számszerű fejlesztésével kapcsolatosan. 1 * A községben három tsz működik — igaz, csak őszig —, a Kossuth, a Szikra ős a Béke. Mindhárom tsz vezetősége és tagsága még június elején kimondta ugyanis, hogy nem külön-külön, hanem erőiket egyesítve akarnak gazdálkodni a jövőben. Látják, hogy az egyesülésből mindhárom tsz tagságának haszna lesz, mert közösen olyan elképzeléseket valósíthatnak meg, amilyenekre külön-külön nem is gondolhatnának. A tsz-fejlesztési bizottság terve összesíti a termelőszövetkezetek elképzeléseit és a bizottság segítséget is ad azok megvalósításához. Az utóbbi egy esztendő alatt sokat fejlődött a mezőgazda- sági kultúra a községben, s a fejlődés mozgatói éppen a tsz-ek voltak. A télen alakult Szikra Tsz tagsága például a Duna—Tisza közi csatorna vizének hasznosításával rizs- és mentatermelést honosított meg, amely ugyancsak tetszik a dolgozó parasztoknak. A Kossuth Tsz-ben is voltak már kezdeményezések az öntözéses kertészet meghonosítására. Most a tsz-ek egyesülése szinte új korszakot nyit meg a termelés fejlesztésében. A Szikra Tsz az idén 135 holdon termel rizst és 40 holdon mentát Jövőre a rizzsel bevetett terület további 130 holddal növekszik, a mentáé pedig megduplázódik. A terv megvalósításához a vízügyi főosztály is segítséget nyújt csakúgy, mint a mostani Kossuth Tsz-nek a 150 holdon kiépítésre kerülő kapcsoltrend- szerű permetezéses kertészet létrehozásához. A szőlő- és gyümölcstermelési kultúra fejlesztése is szerepel a tsz-fejlesztési bizottság terveiben, s az említetteken kívül az állattenyésztést is felkarolják. A Kossuth Tsz istállóiban most 110, a Békéében 30, a Szikráéban 1C8 szarvasmarha van. Már az első évben 300-ra növelik a szarvasmarhaállományt, amelyből 150-et meghízlalnak, 150 pedig a törzsállományt képezi majd. A nagykiterjedésű legelőkön nagy jövője van a juhtenyésztésnek is s ezért a közös gazdálkodás megkezdése után mintegy 500 juhot vásárolnak. A termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság a terv elkészítésénél figyelembe vette az adottságokat, a lehetőségeket s úgy határozta meg a tennivalókat, hogy azokat meg is megáll, az égre néz, majd kegyetlenül ar- culcsapja. magát. Vitás lehet-e egy pillanatig is, hogy jelmérte: milyen hibát követett el tegnap az emberiség, az emberiesség ellen... Lehet-e más ez a pofon, mint az önkritika spártai keménységéből eredő megtorlás? 3. Jön a harmadik dömsödi ember. Éppen úgy. mint előző két társa, ő is megáll, eltűnődik. Kis- kunlacháza irányába fordul és olyan népi táncot lejt, hogy megirigyelhetné az Állami Népi Együtvalósíthassál:. Igaz, a tervezésnél arra is számítottak, hogy a három tsz tagságának mceta- ni 75-ös létszáma az őszre megduplázódik majd. Mire alapozták ezt a számításukat? Elsősorban arra: miután a község dolgozó parasztjaival ismertetik a tsz-fejlesztési bizottság tervét, sokuknak megtetszik majd és ők is részt vállalnak — már mint tagok — a terv megvalósításában. A tsz- fejlesztési bizottságban is vannak már olyan dolgozó parasztok, akik nem idegenkednek —t hiszen azért is vállalták a társadalmi munkát — a belépet gondolatától. A termelöszöveW kezeti tagok is felkészülnek a dolgozó parasztokkal való beszélgetésekre. Ezenkívül a bizottság minden egyes tagja részt vállal a felvilágosító munkából. A tsz-fejlesztési bizottság tagjai úgy látják, hogy nem túlzott az az elképzelésük, hogy az új gazdasági évet nem 75, hanem 140—150 tag kezdje az egyesített termelőszövetkezetben. Annál is inkább nem* mert a tsz-ek biztos megélhetést nyújtanak már most is tagjaiknak, s mennyire jobban boldogulnak majd, ha terveiket megvalósítják. A Szikra Tsz-ben a munkaegységenkénti jövedelem 70—80 forint körül lesz ez évben, a Kossuthban pedig 40—50 forint. Egyedül az idén alakult kislétszá- mú Béke Tsz-ben lesz alacsonyabb a jövedelem. Felkészült a tsz-fejlesztés! bizottság arra az eshetőségre is, ha netán a község dolgozó parasztjai egy újabb tsz megalakítását javasolnák. A felső- dabasi gazdák közül ugyanis jó néhányan úgy nyilatkoztak, hogy szívesebben lépnének be egy új — jobbára középparasztokból alakult — termelőszövetkezetbe. Már ki is jelölték, hogy milyen épületet juttatnak majd a megalakuló termelő- szövetkezetnek, hol lesz előnyösebb a tanyaközpont felépítése stb. A termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság részletes tervét rövidesen a tsz-tagok és a község egyéni parasztjai elé tárja megvitatásra. ök bizonyára újabb hasznos és megvalósítható javaslatokkal egészítik majd ki a tervet, amely előre vetíti Dabas község dolgozó parasztságának boldogulását, jövőjét. — m. s. — I tes akármelyik szóló- \ táncosa. Egyre heve- \ sebb tempóban csap- \ kódja bokáit, még- \ pedig olyaténképpen,! hogy bal kezével a \ jobbat, jobb kezével^ a balt, előbb bévül-J röl kifelé, majd ki- \ vülről befelé. Köz- ^ ben bál és jobb te-\ nyerével rá-rácsap a $ jobb. illetve bal ke- $ zefejére. Megkérdeztem a $ százéves dömsödi$ embert, véleménye§ szerint hogyan fej- \ lödtek ki falujában $ ezek a nagyszerű tu- i lajdonsóugok? Az öreg \ rámnézett, végigcsi- $ nálta valamennyi $ szertartást és profé-$ tai mennydörgéssel ^ válaszolt: a rosseb í ezeket a rohadt szú- § nyomokat!... S nagyszerű tulajdonságok megnyilvánulását: 1. Jön a dömsöii ember. Megáll, pillanatig eltűnődik, majd a homlokára csap és dömsödi dialektusban kijelenti Archimedes után szabadon: Heuréka! Ebben a pillanatban valami igen fontos, talán világ- megváltó dolgot fedezett fel. Úristen, vajh mi lehet ez? Lehet, hogy most jött rá: szőlőből is lehet bort csinálni? ... 2. Egy másik dömsödi ember jön. Ez is tűnődik valamelyest, t M eglehetősen hosz- szú ideje tanul- l mányozom a döm- \ södi embert. Kétsé- \ get kizáróan megál- \ lapítottam: van ilyen \ ember, olyan ember J és van másmilyen \ember, de olyan em- J bér, mint a dömsödi X ember egyszerűen 5 nincs. Télen, ősszel, \ kora tavasszal alig $ mások, mint a viás § vidékiek. Ám nyá- \ ron! Nos, ez valóban § csodálatos! A nyár ^ kihozza belőlük a ^ m ás falubélieket egy- ^ általán nem jellem- $ zö tulajdonságokat. 5 Melyek ezek? A fé- s, nyes találékonyság, ^ a maximális önkri- ^ fika, a népi táncnak $ mindenek felett való í imádata. s ^ A Sziget-felsőn fx- $ gyeltem meg eme Vértes József: Milyen hát a dömsödi ember?
