Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. AUGUSZTUS 29. SZOMBAT PCST HEGY k^fCirlap Az egyenes beszédért A Pact Híradástechnikai Anyagok Gyára laborató­riumában a saját két sze­memmel láttam, hogy „van valami a levegőben”. A ké­szülék pontosan mutatta a szaknyelven ferritnek neve­zett vasmaggyűrűben levő és ható elektromos hullámo­kat, a jelenvaló erőt, ame­lyet a hang, a kép köz­vetítésére szorított az em­beri elme. Tudom, nem csodálatos do­log, hiszen tanultunk az elektromosságról az iskolá­ban és mindennapjaink is tele vannak számunkra lát­hatatlan, de a valóságban meglevő anyaggal, erővel, jelenségekkel. Ismerjük-e már az éter és az anyag boszorkánykonyhá­jának termékeit és tulaj­donságait? Nem. Az isme­retek kezdeténél tartunk. De hogy a váci Híradás- technikai Anyagok Gyára fej­lődésének példájánál marad­junk: a 100 esztendős felsze­relésű horganyüzemből mo­dern rádió-, televízió-, tele­fonkészülékhez szükséges al­katrészeket gyártó üzem lett. Ha sommásan nézzük en­nek a gyárnak a minden­napjait, nem látunk égbe­kiáltó bajokat és (hibákat. Hiszen a másfél évvel ez­előttihez számítva nemcsak a létszáma, hanem a ter­melése is megháromszorozó­dott. Már nem számít újdon­ságnak a ferritgyűrű gyár­tása sem. Beidegződött a gyár életébe, hogy a vasoxid és a cinkoxid keverékéből 15—20 százalékos selejttel nagyüze­mi módon előállítható. Ami­kor a megindulással küzdöt­tek, 70—90 százalék volt a seiejt. A pártszervezet ösz- szefogta az erőket, tárgyalt, buzdított, vitatkozott, mér- •nökök és munkások szívé­hez és értelméhez apellált. A mai eredmény a szakmában ' már‘1 jönaík Számít. Az' ÖFíőn-, a Vadásztöltény- és a Tele­fongyár már zúdítja rájuk a rendelést. A harcban újabb csata következett. Meg kellett te­remteni a nyomtatott áram­kör-üzemet. Ez a furcsanevű rádióalkatrész nem egyéb, mint műanyaglemezre pré­selt rézhálózat, amely a rá­diókészülékekben fölösleges­sé teszi a drótok kuszasá­gát. Olcsóbb is, jobb is, át­tekinthetőbb is. A csata el­dőlt. A nyomtatott áramkör gyártása sorozatban folyik. A rádió-, a televízió- és a telefonkészülékek transzfor­mátorának kísérleti gyártá­sát a napokban fejezték be, teljes győzelemmel. Meg­kezdték a sorozatgyártást, fu­tószalagon, elsőnek az or­szágban. Sok ezer darabot követel­nek tőlük a rádió- és a te­lefongyárak. Még ebben az esztendőben. S máris hozzá kell fogni a csőfoglalatok nagyüzemi gyár­tásának előkészítéséhez. Az­tán? Nem lehet a tennivalókat felsorolni, mert a fejlődés nem egy-egy lépést jelent, hanem ugrást. Mintha kinyújtanák a karjukat, hogy „hopp, meg­van!”, de a markoló kéz újabb akadályba ütközik. $ Ebben a helyseiben, \ a fejlődés diktálta gyorsuló^ iramban mit tesznek a kom-5 munisták most, a pártvezető- $ ségválasztások, a múlt mérle- $ gelése, a helyzet és az erők: felmérése, a jövő alapozása^ idején? ; A kommunistákkal beszél-j getve, nem felhőtlenül derűs $ a kép. Mintha rosszkedvűen, $ ellenérzéssel figyelnék saját? gyáruk arculatának naponta? gazdagodó új vonásait, a fel-3 felé ívelő változás gyorsasé-J gát. Mi lehet hát az, ami betölti $ a gondolataikat? Elsősorban a munkájuk. De! ez a kommunistáktól kevés.! Éppen azért, mert valaki kom-§ munista, tehát a munkája az? is, hogy ne csak az anyagot j formálja, hanem az életet is.! Az embereket. Mindenekelőtt önmagát. Hogyan fest ez a valóság­ban? Többet tudnak, vagy akar­nak-e tudni a kommunisták, mint a pártonkívüliek? Ha Gecse István üzemvezető pél­dáját vesszük, akkor nem. Gecse elvtárs félbehagyta a műszaki egyetemet. Kijelen­tette. hogy nem akar tovább tanulni. Pedig alig 30 éves, és az általános vélemény szerint értelmes és jó szakember. Bá- gyon József elvtárs, a párt­titkár legalább elismerte, hogy megállt. Most újra neki akar lendülni. De vajon, Jakab, Kövesdi, Balázs, Madár és a többi elvtárs érzi-e a tanul- niakarós feszülését önmagá­ban? Nem nagyon. Mi az, ami az elvtársakat, a pártonkívüliek egy részét legjobban foglalkoztatta? Rö­viden kifejezve: a pletyka, a kitalált, sokszor alapnélküli ostoba híresztelés. Tisztelet a kivételnek. Példa: A taggyűlésen is töb­ben elmondták, helyeselték és bizonygatták, hogy a gyár dol­gozóinak hozzátartozóiból kell felvenni az új munkásokat. A Szovjetunió példáját is em­legették ezzel kapcsolatban. Az igazgató utasítására hang­szórókon többször ismételték a felhívást. Fel is vettek húsz­huszonöt feleséget, testvért, rokont, komát. Akkor miért támadták és hagyták támad­ói a párttitkárt a kommunis­ták, mert a két gfereke is jelentkezett munkára? Sokan szeretnek egy-egy pohár sört, vagy bort meginni a Bözsi néni, vagy a Pali bácsi vendéglőjében munka után. Elbeszélgetnek, el tréfálnak egymással az emberek. Nincs is ebben semmi kivetnivaló, ha a mértéket ismerik. Senkit nem titulálunk ré&zegeskedő- nek egy-egy pohár sör miatt. . Miért részegeskedő hát Sze­rintük az igazgató és a párt­titkár? Mart ők is megkíván­tak egy-egy pohár sört?! Azok a kommunisták, akik nekem elmondták ezeket a pletykákat, miért hallgatták és hagyták akkor, amikor a szó szárnyra kelt, hogy ez le­gyen napokon keresztül a köz­ponti kérdés? Miért nem védik meg az igazságtalanság­tól azt, akit ok nélkül bánta­nak, ha kommunista, ha nem?! És ha valaki hibát követ el, miért nem bírálják meg pártszerű keretek között? A lényeken aiapui5 igaz­ság szeretete, az őszinte és egyenes beszéd a jellemzője a kommunistáknak. Ez az az egyik szilárd alap, amelyre a párt építette és építi azt a mozgalmat, amely átalakít­ja az embert és világát. . A beszélgetésekből kiderül, hogy most, a pártvezetőségi választások előtt végre gon­dolnak a holnapra, tiszta vi­zet akarnak önteni a pohár­ba. Bross Sándor mérnök, ez a fiatal, minden iránt érdek­lődő és folyton mozgó, tapasz­talatokat kereső fiatal kom­munista mondja: — A pártvezetőséget meg kell erősíteni, lehetőleg mű­szakiakkal. Szerencsénkre a műszakiak között hat a párt­tag. Ugyanaz a véleménye Lö­vész, Hámori, Balázs és még sok elvtársnak. Nyilas Sándor elvtárs, az igazgató azt mondja: — A terv szerint olyan rá­dió-, televízió- és telefonalkat­részgyárrá kell fejlesztenünk ezt az üzemet, hogy az Orion, a Vadásztöltény, a Telefon­gyár és a többiek csak össze­szerelők, kivitelezők legye­nek. Nagy feladat, sokat kell küszködnünk, minden erőnk­re szükség van. Tudjuk, az anyag ellenáll. Az ember azonban mindig le­győzte az anyagot. De csak akkor, ha nem ismer fáradtsá­got. megállást, csüggedést. Ha harcol, küzd és birkózik, ha erősebb az anyagnál és az akadályoknál. Ha kitartó és derűs, ha szereti az életet és az embereket, ha nyugodt és bizakodó. Ha kommunista. Negyvenöt tagból áll „ váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára kommunista párt- szervezete. Nagy a feladatuk. De előbb meg kell hódítaniuk az embereket, akkor minden anyag fölött győzedelmesked­nek. Déry Károly Megkezdődtek a népszámlálás előkészületei Százhúsz elektronikus statisztikai gép i() millió személy adatait dolgozza fel — „Személytelenné“ válnak a kitöltött kérdőívek Az 1960-as, tizedik magyar népszámlálás előkészületei megkezdődtek. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoz­tatása szerint elkészült az adatgyűjtés és feldolgozás pontos terve, összeállították a kérdőiveket, a kitöltési uta­sításokat és a feldolgozási táb­lák tervét. A jövő évi népszámlálás al­kalmával — előzetes számítá­sok szerint — mintegy 10 millió sze­mély, hárommillió lakás és csaknem kétmillió lakóház adatait tartalmazó kcrdö- ív-tömeget kell majd fel­dolgozni, s a statisztikusok körülbelül 1 milliárd bejegyzést össze­geznek, vizsgálnak meg. A hatalmas munka gyors és pontos lebonyolítását mintegy 120 korszerű, elektromos és elektronikus gépből álló gép­park segíti. A kérdőívek ösz- szagyűjtését és a kódolást — a válaszok számmá alakí­tását —, természetesen tovább­ra is emberek végzik. A kó­dolás befejeztével a beérke­zett adatok hamarosan „sze­mélytelenné” válnak, mert az összegezéshez, a kom­binációk, számítások el­végzéséhez már csak a lyukkártyára van szükség, amelyeken nevek nem szerepelnek. Ezért a kérdőíveket meghatá­rozott idő után selejtezik. A számokkal kifejezett fe­leleteket a lyukkártyára lyu­kasztó-gépekkel vezetik át. A kartonokon a függőleges és a vízszintes számsorok mind más-más fogalmat jelölnek, s róluk a gép hibátlanul le tudja olvasni az adatokat. A lyukkártyák ezután a rendező gépekbe kerülnek, amelyek a kartonok halmazát szin­te szemmel nem követhető gyorsasággal — óránként 40 000-es sebességgel osz­tályozzák, válogatják szét. A 101-es rendező-táblázó gép például akár iskolai végzett­ség, akár kor, nem, foglalko­zás stb. szerint rendezi a kár­tyákat, rögzíti az eredményt — eredménytáblát készít —, s el­végzi az ellenőrző számításo­kat is. Az elektronikus géppark egyébként lehetővé teszi, hogy a száz és százmillió feleletet a legkülönbözőbb kombiná­ciók alapján dolgozzák fel, s így a statisztikusok a legösz- szetettebb kérdésekre is vá­laszt adhassanak. Részletesen kimutathatják, hogy az ország egyes részeiben, megyéiben, városaiban milyen iskolai vég­zettséggel rendelkező emberek dolgoznak a különféle foglal­kozási ágakban, s az eredmé­nyek azután kitűnően hasz­nosíthatók, például a tervezés­ben, a szakmunkás utánpótlás biztosításában és egyéb terü­leteken. Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásárra Incze Jenő külkereskedelmi miniszter vezetésével kort mányküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztárt saságba az őszi lipcsei vásáí megnyitására. A kormányde­legáció tagjai: Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyet­tes és Horváth Gyula könyé nyűipari miniszterhelyettes. Nem változnak a mézátvételi árak A megyei méhészeti veze-i tők részvételével országos értekezletet tartottak az Or* szágos Méhészeti Szövetkéz zeti Központban. Az érte« kezleten széleskörűen meg-» vitatták a termelőszövetkeze« tek nagyüzemi méhészetei kialakításának problémáit. Mint bejelentették, az Or-* szágos Méhészeti Szövetkéz zeti Központ különböző te« lepein több mint 3000 méh« család áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. Aa értekezleten Kocsis Sándor* a szövetkezeti központ igaz­gatója közölte a megjelentek«! kel, hogy 1960-ra változat­lanul érvényben maradnak az idei mézátvételi árak: Ez« zel — mint rámutatott — a termelés biztonságát és a tér« melési kedvet kívánják fenn­tartani, illetve fokozni; Teljes gépesítéssel mindössze 2,5-3 forint egy mázsa silókukorica betakarítási költsége A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál 150 silókombájn átalakításához gyártanak alkatrészeket, amelyekből az ország valamennyi gépállomására szállí­tanak. A képen: ládákba csomagolják az alkatrészeket § Az asztalon kopott újság $ hever. Régi lehet és sokát is $ forgathatták. Csak közelről \ venni észre, hogy nem is évek- ^ kel ezelőtt nyomták, hanem ^ friss, egészen friss. Kádár elv- § társ augusztus 20-án mondott ^ győri beszéde. Az újság alatt a \ Pártélet augusztusi száma. Az \ egyik gyár 'vezetőségválasztási ^ előkészületeiről szóló cikknél \ nyitották ki. Azután ott van § még a Központi Bizottság ha- \ tározata, itt-ott ceruzával alú- ^ húzogatva. $ A papírok fölé a Kartali Ál- ^ lami Gazdaság párttitkára ha- \ jól, most is olvassa ezeket. ^ Mellette az egyik pártvezető- \ ségi tag. Együtt vitatkoznak, \ azután egy-egy mondatot fel- \ jegyeznek. Régóta ülhetnek ^ együtt, mert a hamutartó elég- \ gé megtelt már, s körülötte pa- \ rányi hamu le is hullott a pi- \ ros térítőre. De ezt észre sem § veszik ilyen nagy munkában. ^ A vezetőség válas ztó taggyű- ^ lés beszámolóján dolgoznak. \ Előbb jegyzeteket készítenek, \ s amikor a két párttag meg- \ egyezett a mondanivalóban, a § fiatalabb kerek mondatokba * foglalja ... ^ A beszámoló már majdnem | kész, amikor a járási párt- S bizottságtól megérkeznek az evek óta nagyszerűen dolgo­zod, az utóbbi időben miért kezd megromlani. Néhányan új munkahelyet kerestek ... Amióta ismét rend van, négy dolgozó már vissza is jött a tá­vozók közül. Beszélnek majd arról is a tagságnak, miért küsz­ködtek annyit az aratás ide­jén, milyen volt a kommu­nisták példamutatása, hogyan foglalkoztak a párthatároza­tok végrehajtásával, hogyan segítette a pártszervezet a gazdasági munkát. Hiszen akkor eredményes a beszá­moló, ha a pártmunkát a gaz­dasági élet tükrében vizsgál­ják és sokoldalúan elemzik! A Kartali Állami Gazda­ság 'pártvezetőinek tehát a járás szerint jó a beszámo­lója, a legfontosabb esemé­nyek értékelésével mutatja be a pártszervezet jó és oly­kor kevésbé eredményes te­vékenységét, fáradozását a párt politikájának érvénye­sítéséért. • Szóba kerül, vajon beszél­nek-e arról a tagok: kiket választanak majd a vezető­A Herceghalomi Kísérleti Gazdaság határában 200 hol­don terem az idén a siló- kukorica, s a becslések sze­rint legalább 200—300 má­zsát ad minden hold, A Martonvásári 5-ös és az Odessza 10-es 40 százalék­nyi, magas csőarányával, a szegedi sárga fajta pedig a szokatlanul nagy zöldtöme­gével tűnik ki. A gyönyö­rű silókukoricá-tgblgknak, gya­kori látogatói ä környék­beli állami gazdaságok szak­emberei, a termelőszövetke­zeti tagok és az egyéni pa­rasztok, de a külföldi látogatók is nagy elismeréssel nyi­latkoznak a géppel négy­zetbe vetett, kitűnően ápolt silókukoricáról. Luca Ferenc, a gazdaság igazgatója az MTI munka­társának adott tájékoztatá­sában elmondotta, hogy a Herceghalomi Kísérleti Gaz­daságban minden eddiginél teljesebben sikerült gépesí­teni a silókukorica termesz­tését és betakarítását. A gyakorlatban bizonyították be az idén, hogy teljesen nélkülözhetik a kézi munkaerőt, a komp­lex gépesítés meggyor­sítja, illetve olcsóbbá te­szi a silótakarmány ter­& rint. elvtársak. Kern sokáig vesz­tegetik másra az időt, inkább megnézik, miben segíthetné­nek. Először elolvassák az ed­dig leírt beszámolót. A végén azt mondják: jó. Okosan állí­tották össze az elvtársak. Sok segítségre itt nincs szükség. Egyetértenek azzal, hogy a vezetőség nemcsak a nemzet­közi helyzetről, a párt fejlődé­séről beszél majd és nem egy­két szóval intézi el a belső pártmunkát sem. Bátran fel­említi azokat a nehézségeket, amelyekkel az elmúlt időben birkóztak. Igaz, erről hallgat­hatnának, mert már elült a dolgozók közötti nyugtalan­ság, de a vezetőség mégis megemlíti. Megmagyarázzák, levonják a tanulságait, hogy milyen tűrhetetlen helyzetet teremt, ha valaki nem őszinte a párthoz, hangoskodással, szerénytelenséggel akar előnyt szerezni, háttérbe helyezve a közösség érdekét. Mint ahogy náluk az egyik vezető tette. Hogy ideig-óráig sikerült is néki? Hát persze! Mert a kommunisták nem voltak elég éberek. Csak később jöttek rá, hogy a törzsgárda, amely Qlaau munkában ségbe? A párttitkár egy­szerre öt nevet is sorol. Szá­raz elvtárs még néggyel egészíti ki. Azokkal, akik­ről a kommunisták legtöb­bet beszélnek mostanában, mint legjobbakról. Akik leg­inkább szóbajöhetnek. Már kilencnél tartanak a felsoro­lásban, de még folytatni akarják. A harminchat párt­tag között sok a képzett, a tiszteletben álló. Egyik azért lenne jó, mert... és mond­ják: — Nagyon jól dolgozik. — Mindenki soi-sát a szívén viseli. — Hányszor fordultak hoz­zá a mun/eások és nem hiába! — Mindig becsülettel vé­gezte el a pártmunkáját... Es kiderül, mindnek meny­nyi a jó tulajdonsága, az ér­deme. Bárkit emlegetnek, sok jót tudnak mondani ró­la. S ez a melegség, őszinte \ szeretet, bizalom, ami a két | vezetőből árad elvtársaik fe- j lé és eddig is összekapcsol- ] ta őket, megteremti azt a; légkört, megfelelő hangula- j tot, amelyben eredményes \ munkát tud majd végezni a j vezetöségválasztó taggyűlés a \ Kartali Állami Gazdaságban. ] Sági Ágnes 1 meszteset, betakantasat és a konzerválását, gaz­daságosabbá teszi az ál­lattartást. A legkorábbi fejlődésű Mám tonvásári 5-ös hibrid beta« karítását a napokban kezd« ték meg. Négy kombájn vág« ja a jól kicsövesedett, dús« lombú, tejes-viaszos érésben levő kukoricát, s 13 gumi« kerekű traktor pótkocsival hordja az istállók közeié« ben készített, egyenként 400—« 700 köbméter űrtartalmú* hatalmas árok-építményekbe; ahol lánctalpas traktorod húzzák le a kocsikról, egyen­letesen szétterítik s egyben tömörítik a takarmányt; A lehúzást a gazdaságban ké« szített ötletes szerkezet segít­ségével egy-másfél perc alatt oldják meg. Nincs torlódás a kombájnoknál s a lerakodás­nál: szinte futószalagon özönlik a takarmány a tároló­helyre. A teljes gépesítés jó meg­szervezésének köszönhető; hogy az egyébként szükséges 30 pótkocsi helyett 13 bőven elegendő. További előny, hogy míg a régi módszer mellett legalább 100 főnyi munkás-sereg kellett a siló­záshoz, most a gépkezelők« | kel és a munkairányítókkal j együtt csupán 31 munkást alkalmaznak, s egy-egy siló« gödörbe nem 100 mázsa, ha« ^ nem körülbelül 20 vagonnyl J takarmány kerül naponta; $ Ily módon 2—3 nap ^ alatt megtöltenek egy-egy ! silógödröt, nem éri káro- ; sodás a rendkívül érté- ! kés téli-tavaszi takar­mányt. ! Ugyancsak a teljes gépesítés j révén érik el, hogy minden ! tábláról a legalkalmasabb ! érési állapotban néhány nap I alatt betakaríthatják a ter- i mést. A gazdaság szakem- ! béréi kiszámították, hogy ; ezzel a módszerrel egy-egy i mázsa silókukorica-takar- I mány teljes betakarítási költsége mindössze 2,5—3 to­rint. Reaktív sugár edzi a munkadarabokat A munkadarabok felületi ed*« zésére eredeti módszert vezet­tek be a leninogorszki fém­kombinát (Kazahsztán) kohá­szai. Különleges automata szerszámgépet építettek; amelynek legfontosabb , része a reaktív égőfej. Az agregát- hoz oxigénnel és petróleum­mal töltött ballonokból csö­vek vezetnek. Az égőfejből tűzcsóva csap fel, amelynek hatására a fémalkatrészek fe­lülete megedződikj |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom