Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
1959. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK fwr éfCirlap Hagyma-és burgonyaakció... A múlt évben a felvásárló szervek hibájából zökkenők voltak a megye, sőt a főváros burgonyaellátásában. Pest megye bérből és fizetésből élő dolgozói most örömmel olvasták a sajtóban, hogy a fővárosi dolgozók egy tételben már az ősszel megvásárolhatják a télire szükséges hagyma- és burgonyamennyiséget. Többen érdeklődtek, lehetőségük lesz-e erre a Pest megyében lakóknak is. JJgy véljük, helyes lenne, ha a megye területén levő üzemek, gyárak, intézmények dolgozói részére lehetővé tennék a fővárosi lakossághoz hasonlóan, hogy téli burgonya- és hagymaszükségletüket intézményesen beszerezhessék. Ez nagy segítséget jelentene a lakosoknak és könnyítené a felvásárlási szervek tárolási problémáit is. Az igény tehát megvan a hagyma- és burgonyaakcióra. A MÉK-en és a megyei tanácson múlik, hogy mielőbb kidolgozzák az akció feltételeit és biztosítsák a szükséges árumennyiséget. Rádió, hangulatlámpa ki- és bekapcsolása órával A Pesterzsébeti Óragyárban különleges ébresztőóra minta- példányát készítették el. Az óraszerkezet egyszerű időmutatónak és automatikus kapcsolónak is használható. Alkalmas például rádió, hangulatlámpa, villanyvasaló és minden olyan készülék önműködő ki- és bekapcsolására, amely konnektorból kapja az áramot. A szerkezet működtetésekor ugyanis az óra vezetéke kerül a konnektorba, a rádió zsinórja viszont az órába. Az óra számlapján felül és alul külön állítható be a ki- és a bekapcsolás ideje. A kapcsoló óra gyártását az üzem az igényektől függően a jövő évben kezdi meg. Kedvezően halad a termény-, zöldség- és gyümölcsfelvásárlás Nehézségek lehetnek a szőlő és must átvételénél | Készül a borjúnevelő és a juhhodály Tegnap reggel ülést tartott a Pest megyei Felvásárlási Operatív Bizottság. Lányi Pál, a Terményíorgalmi Vállalat igazgatójának jelentése alapján megvitatta a terményfelvásárlás helyzetét. Megállapította a bizottság, hogy a vállalat megfelelően készült a felvásárlásra. A dolgozókat kioktatták, a raktárakat takarították és fertőtlenítették. Ebben a gazdasági évben több mint ötezer vagon takarmányt kell a vállalatnak felvásárolnia, lényegesen többet, mint a megelőző években, pedig a megyében évente átlagosan mintegy 10 ezer kát. holddal csökken a kenyér- gabona vetésterülete. Ez részben a gazdaságok belterjességével függ össze, mégsem mondható azonban egészségesnek. A gabonafelvásárlást a vállalat már megkezdte és tervét 46 százalékra teljesítette. Többek között felvásároltak 353 vagon szabad gabonát. Az állami gazdaságok 600 vagonnál valamivel több gabonát adtak, vontatottan halad azonban a malmoknak történő szállítás, mert a gabona nedvességtartalma 16 százalék felett van. A vártnál jobban halad az ősszel kölcsönzött gabona visszaadása. A tsz-ek egyrésze ugyanis a kitűnő termésre való tekintettel a két évre kölcsönzött gabonát már az idén visszaadja. Feltűnően kevés a leadott vámkeresmény: a tervezett 15 vagon helyett csupán hárommal számoltak el eddig a darálósok. Mind a vállalat, mind a tanácsok intézkedtek és egyidejűleg fokozottabban ellenőrzik a vámdarálókat. S: zerencses Szerencsés fickó, mondogatták többen, amikor a fiatal mérnök megkapta osztályvezetői kinevezését. A technológiai osztály vezetőjének lenni harmincéves fejjel nem kis dolog. De: nem szerencse kell hozzá. Mint ahogy fiatal mérnökünk sem szerencsével jutott a kinevezéshez, hanem öt évi igen komoly, alapos munkával, egy sor újítással, ész- szerűsvtéssel, s azzal a gyakorlati és elméleti tudással, amit sokszor a nála idősebbek is szívesebben igénybevettek. Ennek ellenére — mint ahogy példánk esetében is — sokszor hallja az ember: ez egy szerencsés fickó, ez lett belőle, vagy az lett belőle, ez sikerült neki, az is sikerült neki. A múltban valóban szerencse kellett ahhoz, hogy valaki előre ugorjon a szamárlétrán. Vagy az uralkodó osztályhoz tartozott, s akkor nem számított tudás vagy nemtudás, automatikusan egyengették lába előtt a talajt, vagy pedig kínnial-keserwel küzdött, s vagy szerencséje volt, vagy nem, vagy lett belőle valaki, vagy nem. A tudás megbecsülése csak a felszabadulás után lépett elő legmérvadóbbb tényezőként, s az ma is. A múltat azonban nem könnyű elpusztítani, s az ember sokszor hallja az irigy sóhajtást: ja, ez egy szerencsés fickó, ennek minden sikerül. Nekem semmi, neki minden. Akadt k nálunk elvétve olyan esetek, amikor érdemtelenek jutottak az elöbbrelé- pés lehetőségéhez. De: a túlnyomó többségnek azért „sikerül minden'’, mert van akaratereje, tettvágya, igyekezete ahhoz, hogy több legyen, mint volt, s munkája, egész ténykedése ennek szolgálatában áll. Az egészséges törekvés nem karrierizrrfüs, s a becsületes munkával elért eredmény nem a szerencse gyümölcse. Szerencse beli ahhoz, hogy az embernek ötös — vagy akár hármas —, lottótalálata legyen. Az is szerencse kérdése, hogy az ember elkapja-e éppen azt a pillanatot, amikor a hiánycikk az üzletbe érkezik, vagy csak egy órával utána ér oda. De semmiesetre sem szerencse kérdése, hogy valaki csoport- vezető, művezető, osztályvezető lesz-e, vagy őt válasszák meg brigádvezetőnek. A vak véletlennek kiszolgál látott ember eltűnt a mi életünkből. Eltűnt as olyan ember, aki hiába tanult, hiába tudott, nem juthatott előre, mert nem tetszett a „képe” a vezérnek, vagy akárcsak a művezetőnek. A szerencsés egy volt a százezrek közül. Szerencséje volt, s igyekezett is hamar elfeledni, hogy honnét jött, kikhez tartozott azelőtt. Szerencséjét igyekezett jól felhasználni, ami csak úgy ment, ha rátaposott azokra, akiket otthagyott. Ha hajcsá- rabb lett a hajcsáraknái, akkor tovább jutott. Ha nem, akkor megrekedt a „szerencse” első fokozatán. Ma mindenki „szerencsés fickó” lehet, csak tanuljon, törje a fejét, hogyan lehetne nagyobb hasznára a társadalomnak, múlja felül- tudásban, igyekezetben a többieket. Rövidesen eléri a „szerencse” a kiváló munka megbecsülése, a nagyobb fizetés, az előbbrelé- pés, kitüntetés vagy más formája annak az ezernyi módnak. ahogy a mi társadalmunk az alkotó embert megbecsüli. Az irigykedő sóhaj nem sokat segít. Többet használ az, ha valaki a „szerencsés fickó” láttán maga is „rákapcsol”, tanul, jobban dolgozik, s akkor egy idő után maga is rászolgál, hogy azt mondják rá: de szerencsés ez a fickó... Mészáros Ottó A cséplőgéprész felvásárlása arányos. Lemaradás mutatkozik a nagykátai és a ceglédi járás területén és különösen sok a hátralékos az abonyi körzetben. Tapasztalható, hogy az egyéni termelők általában tartalékolják terményfeleslegüket és még csak a piacokra sem nagyon visznek árut. Noha kedvezően halad a terményfelvásárlás, észrevehető, hogy kissé elbizakodottan kezdtek a munkához a felvásárlási dolgozók. Arra számítottak, hogy a kitűnő termés hatására a cséplőgéptől azonnal az átvevőhelyre viszik a tsz-ek és az egyéni termelők a gabonát. Romlott a kapcsolat a Terményforgalmi Vállalat telepei és az adóügyi és pénzügyi szervek között, ez az oka annak, hogy az adminisztrációban sok helyen 15—20 napos elmaradásokat is tapasztalnak az ellenőrzések során. Az operatív bizottság felhívta a vállalat figyelmét a kapcsolat szorosabbá tételére és kötelezte az illetékes szerveket, hogy az idevonatkozó rendelet előírásait hajtsák végre mindazokban a tsz- ekben, ahol már befejezték a cséplést. Nagy vita alakult ki az ülésen a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának igazgatója, Gábor József elvtárs jelentése felett. A MÉK-nek ugyanis a második félévben mintegy 5500 vagon zöldség- és gyümölcsfélét kell felvásárolnia. A jelek szerint a MÉK csaknem félezer vagonnal teljesíti túl féléves tervét, de csak abban az esetben, ha a SZÖVÉRT. eltérően a tavalyi, helytelen gyakorlattól, olyan reális felvásárlási limitárakat fog megszabni, amelyeken megyénkben a téli ellátásra szolgáló cikkféleségek felvásárolhatok. Pest megyében ugyanis a főváros szívó hatása következtében lényegesen erősebb a magánkereskedelem tevékenysége, amit csak megfelelő felvásárlási árakkal lehet ellensúlyozni. Különösen fontos a felvásárlás jó megszervezése a most következő időszakban, hogy biztosítani lehessen olyan mennyiségű áru tárolását, amely a téli hónapokban fedezi a lakosság szükségle- ^ tét. Az idei tárolási szezon § már megkezdődött. Az opera- ^ tív bizottság a vita után java- | solta, hogy | a MÉK a megye ellátására § a tervezettnél 10 vagonnal ^ több burgonyát, 80 va- ^ gonnal több vegyes zöld- § séget, vöröshagymát cs al- ^ mát tároljon. Egyöntetű volt az ülés részt- § vevőinek álláspontja: a MÉK | a vállalati érdeket rendelje x alá a népgazdasági érdeknek. $ Ne fordulhasson elő ugyanis ^ az, ami tavaly, hogy túlzott i derűlátás és helytelen limit- ^ árak következtében burgonya- § és vöröshagyma-ellátási prob- I lémák voltak megyeszerte. : A Pest—Szolnok megyei | Állami Pincegazdaság igazga- $ tója. Farkas Gábor elvtárs $ jelentésében közölte, hogy $ engedélyezték a megyében a % 11,5 foknál erősebb színes és | fehér borok felvásárlását. ^ Amennyiben az időjárás ked- S vezőtlen lesz és a termelők 5 egyidőben kezdenek a szüret- $ hez, a szőlő és must átvételé- 5 nél zavarok mutatkozhatnak. $ Az operatív bizottság a vái- ^ lalat javaslatára felhívással ? fordul a tanácsi szervekhez, ^ hogy csak a teljesen beérett $ szőlő sziiretelésére adja- nak engedélyt. A termelőket predig felhívják, j; hogy a szüret megkezdése | előtt kérdezzék meg az ilieté- > kés pincészet vezetőitől, mi- s* kor tudják átadni szőlőjüket, i- vagy mustjukat. $--------------------------^ A z inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet 50 férőhelyes borjúnevelőt épít. Sarka István és Kubik József tsz* tagok faragják a saját erdejükből kitermelt oszlopokat Már áll a bejárata az egyik 300 férőhelyes juhhodály- nak. A földön deszkával kirajzolták a hodáty alaprajzát. A tervek szerint szeptember végére „beköltözhetnek” a juhok (Csekö felv.) ////y//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////A( A DIOSDI HOMOKBÁNYÁBAN Faluhelyen nevelkedvén, nagyanyám gyakran elugrasz- tott az öreghegy alatti bányába egy-egy kosár sárgahomokért. Ma sem tudom, kitől kaphatta a megtisztelő elnevezést ez a szénaboglya nagyságú homokgödör, tény az, hogy a homokbánya szó hallatára sokáig csak efféle gödröcskére gondoltam. Végtére is, igazi homokbányával, na meg hivatásos homokbányászokkal a napokban sikerült megismerkednem a diósdi lankák között, a Pest megyei Vegyes Ásványbánya egyik telephelyén. Néhány évvel ezelőtt itt is csak egy nagyobbacska gödör jelezte, hogy értékes építési anyagot Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idején nagyszámú külföldi üzletember látogat Budapestre Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás idejére a szokásosnál nagyobb számú üzletfeleket várnak külkereskedelmi vállalataink. A mezőgazdasági termékek exportjával és importjával foglalkozó vállalatok — az AGRIMPEX, a HUNGAROFRUCT, a MON- IMPEX és a TERIMPEX — a kiállítás megtekintésére több száz ügyfelüknek küldtek meghívást. Meghívták a baráti országok társvállalatai-1 nek vezetőit és a magyar vállalatokkal együttműködő tőkés cégek képviselőit is. Az AGRIMPEX például vár üzletfeleket többek között Angliából, Belgiumból, Hollandiából, Nyugat-Németországból, Svájcból, Ausztriából és néhány közel-keleti országból. A HUNGAROFRUCT-nak finn, francia, lengyel, nyugatnémet, osztrák és más országbeli .kereskedők jelezték érkezésüket. takar a giz-gazos domboldal. Azóta már több mint hat kataszteri hold területre terebélyesedett a bánya. Vajon milyen emberek a homokbányászok? Hogyan folyik itt a termelés, kézi vagy gépi erővel dolgoznak-e a munkások? Ezt latolgattam, amíg a keskeny vágáson, magas homokíalak között leértem az óriási bombatölcsérre emlékeztető fővágatba. Kísértetiesen meredtek rám a magas falak, szürke, sárga, bronzvörös és csontfehér rétegek váltogatták egymást. Legvégül vékony humuszsáv jelezte vagy 25 méter magasban a felszínt. Elérve a bánya belsejét, napbarnított, izmos bányászokkal találkoztam, éppen egy teherautót tetéztek homokkal. — Széthordanánk mi a Himaláját is — tréfált mosolyogva Bóta Lajos, az egyik izmos bányász. — Tudja, mióta mélyítjük ezt a vágatot? — Februárban kezdtünk hozzá — vette át a szót Tóth József —, azóta 30 000 tonna homokot hordtak el innét a teherautók. A pontosság kedvéért ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ezt a hatalmas homokmennyiséget mindössze 14 bányász termelte ki. — Nem fárasztó ez a mimka? — szólítottam meg as egyik szállítószalagnál dolgozót. — Megszoktam már — válaszolta Koncz Imre —, öt éve csinálom ezt a munkát. Ha nehezebb is, mint előző munkahelyemen volt — korábban gumigyárban dolgoztam —, azért ez a munka sokkal egészségesebb. Szabad levegőn vagyunk, s ez megfizethetetlen. Hübler János is hasonlóan vélekedett, s mint mondta, 1953 előtt ö is üzemi munkás volt. — Na, és mennyire rúg a kereset? — 1850—2000 forint körül, aszerint, mennyire sikerül a teljesítmény — világosított fel Úti István, a brigád legfiatalabb tagja. A diósdi homokbányászok is brigádban dolgoznak, s őket is olyan elbírálás alá veszik, mint a szénbányászokat. Ölt is kapnak hűségjutalmat. Koncz Imre tavaly például 1400 forintot vitt haza. Igaz, a homokbányászás sem tartozik a legkönnyebb munkák közé, erről én is meggyőződtem, de a számok is bizonyítják. Naponta például egy-egy bányásznak 400 mázsa homokot kell feldobálnia a szállítószalagra, nemegyszer közvetlenül a teherautóra. Előfordult, hogy a diósdiak 500 mázsa vagy en- § nél több homokot is klter- ^mettek naponta. Amint el- ^ mondották, az utóbbi évek- § ben sokat könnyített az ál- \ lam a homokbányászok mun- ^ Icáján is. Uj gépekkel köny- ^ nyítették meg a homokrakást. § Jelenleg két műszakban $ fejtik itt a homokot; havonta 4800—5000 tonna A nagykőrösi Petőfi Termelőszövetkezet szerdán befejezte a cséplcst. Képünk a kora délutáni órákban készült, amikor az asztalosok az utolsó kévéket adogatják a gépre. A termelőszövetkezetben kerek két és fél vagon gabonával termett több a tervezettnél. A Nagykőrösi Gépállomás Katona Lajos esépiöbrigádja az itt végzett munka eredményeképpen elnyerte a vándorzászlót, amit büszkén ki is tűztek a gépre (Gábor Viktor felv.) ! § homok kerül ki a bányából. A ^ minőséget illetően háromféle $ homokot termelnek. A legfi- ^ nomabb a csiszoló homok, eb- ^ bői leap az Állami Pénzverde ^ is. Tetemes mennyiséget $ szállít a bánya az öntödékbe, ^ a legtöbb homokot termesze- i t.sen az építkezésekhez szál- $ lítják. s (súlyán)
