Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

1959. AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK ^íirlap Mind többen munkára készen NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt ' még a pártszervezetek és a termelő­szövetkezeti vezetőségek kö­zött is nagy volt a bizonyta­lanság. Hogyan kezdjenek a közös munkához, hogyan pe­csételjék le a járlatlevele- ket, mi legyen az irodahelyi­ségekkel? — és így tovább. Mindenki számolt azzal, hogy a kezdet sok nehézséget tar­togat az új tagok számára, de amikor szemben találták ma­gukat ezekkel a nehézségek­kel, kissé mégis megijedtek. S ha a vezetők megtorpan­tak, hogyne húzódtak volna félre a kevésbé képzett, a még bizonytalankodó, újtól félő emberek? Sok kommunista Is úgy gondolkodott: elég, ha a ta­vasszal aláírták a dolgozó parasztok a belépést, hiszen ezzel már bizonyították, hogy a nagyüzemi gazdaságban keresik jövőjüket. A jó, ked­vező hangulatot is úgy érté­kelték: azzal, hogy az egyé­niek új útra tértek, végleg szakítottak addigi életükkel, máris szocialista emberekké váltak. Természetesen a dolgok ilyen leegyszerűsítése, az el­bizakodottság kezdeti jelei arra vezettek, hogy a kom­munisták magukra hagyták az újonnan belépőket, nem gondolva arra, hogy millió­nyi kérdésre várnak választ. Az a sokat hangoztatott igaz­ság sem jutott eszükbe: ahol ml nem vagyunk, ott el­lenség nyugodtan működhet. Elvtársaink könnyűnek tar­tották a feladatot, megfeled­keztek arról, hogy ezekben a napokban, ha új formájában is, de küzdelmes osztályharc játszódik le falun. Valóban sok rémhír kavargóit szerte a 'megyében, s egyesek igyekez­tek pánikot, bizonytalanságot kelteni a termelőszövetkezeti tagság között. A sok mende­monda, hangulatkeltés „ered­ménye” megnyilvánult - az­után abban is, hogy többen nem értették meg, a vetőmag, a takarmány összegyűjtésé­nek jelentőségét, a járlatle- velek lepecsételését, vona­kodtak a közös munkától. A HIBÁKRA «. Wb i*r-------- rasban idejé­ben rájöttek és igyekeztek pótolni a mulasztásokat. Gom­bán már jórészt egybegyűj- tötték a vetőmagot, holott eleinte ott is sokáig, tartott a várakozás, Péterin a 197 csépeltető közül 110 vitte be. A ráckevei járás szövetkeze­teiben is jó a hangulat. Ott a járási pártbizottság és a ta­nács a sajátos viszonyoknak megfelelően végezte munká­ját. Náluk a belépők tavasz- szal elhatározták: termésük negyven százalékát már nyá­ron a közös alapba adják. Bár ők is csak ősszel kezdenek, a ízölő és a kertészeti termé­nyek után holdanként majd­nem háromezer forintot fi­zettek be. Az összegyűlt pénz­ből vettek egy sor munkagé­pet is. T öbb községben már az építkezésekhez is hozzákezd­tek, másutt pedig elhatároz­ták, hogy egyelőre szerfát használnak az istállófalak fel­húzásához. Igaz, ez csak nyolc­tíz évig használható, de így saját erőből építkezhetnek, nem kell az állammal szem­ben adósságot csinálni. A munkaszervezésben is legtöbb helyen előrehaladtak. Papíron már mindenütt megalakítot­ták a brigádokat, s ezt nem egy tsz-ben megbeszélték a tagokkal. Ezek a változások termé­szetesen nem maguktól követ­keztek be. Először majd min­den községben kommunista aktívát vagy taggyűlést tar­tottak, ahol megbeszélték a tennivalókat. Azóta ismét fel­keresik a tavasszal belépette­ket, világos érveikkel elosz­latják a rémhírek okozta két­ségeket. A járási pártbizott­ságok munkatársai is legin­kább a községekben tartóz­kodnak, hogy a helyi erőkkel együtt előkészítsék a zavarta- lan indulást, a késedelem- mentes munkát. A SZÖVETKEZETEK vezetői is meg­kezdték működésüket. Valkón például a falu legszebb házát jelölték ki szövetkezeti iro­dául, Gombán szépen rendbe­hozzák a kiszemelt helyisége­ket Megvannak már a pecsé­tek, amelyek külsőségeikben is jelzik az indulást. Pándon a lótartó gazdák kérték a ve­zetőséget, biztosítson számuk­ra munkát, mihelyt befejez­ték a kis parcellákon tenni­valóikat, amikor aztán a ve­zetőség kérte a fogatokat, szép számban megjelentek. Amikor a jól végzett munká­jukért javukra írták a munka­egységeket — a legközelebbi hívó szóra még többen érkez­tek. Bényén 32, Domonyban és más községekben is általá­ban 30—50 katasztrális holdat szántottak már fel fo­gattal. Az aszódi járás négy községében a héten megkez­dődött a közös szántás, Zsám- bokon 120 hold másodvetést végeztek már el, 350 holdat felszántottak és 11 fogat dol­gozik. Mindemellett a takar­mányszükségletük is megvan. A „nyári szünet” után te­hát megmozdult a dolgozó parasztság többsége. Ahol megbeszélik velük a feladato­kat, felkeresik őket — szá­míthatnak szorgos munkájuk­ra. Csak ott. van lemaradás, ahol tétováznak, ahol nem folyik politikai munka. A ceglédi vagy a dabasi járás­ban például még egyes kom­munisták most is azon vitat­koznak: ellátogassanak-e az újonnan belépőkhöz vagy sem? Néhol azt is megtették, hogy a járlatleveleket elszed­ték a gazdáktól. Pedig erre semmi szükség nem volt, hi­szen a lovak egyelőre úgyis az egyéni portákon vannak. Ha a járlatlevélen feltünte­tik: a ló a tsz tulajdona, úgy­sem ruházható át senkire sem. Miért kellett hát oktalanul kedvtelenséget okozni? De miért engedik az ilyen mód­szereket a járás vezetői? Azért, mert közöttük is töb­ben nem a meggyőzés hogyan­ján törik fejüket, hanem az egyszerűbb parancsolgató mód­szereken. A MEGFELELŐ politikai-------------------- munka hiá­nya következtében ezekben a járásokban jelentős lema­radás van mind a takarmány, mind a vetőmag összeadásá­ban. Az építkezéseket is ha­logatják. pedig a helyi anya­gok felhasználásával már előbbre tarthatnának. Ez más járásokban is előfordul. Gal- gagyöbkön például egy ro­mos szeszfőzde és istálló, va­lamint óriási gyárkémény vár lebontásra, de a tervezgeté- sen túl mégsem jutottak ... P edig sürget az idő. A tar­lót fel keli szántani, az ősziek i vetését megkezdeni és az ál­latokat is a közösbe kell ad­ni. A szövetkezeti tagok jövő évi jövedelmét nem lehet a jelenlegi tétovázások miatt kisebbíteni. Kire milyen feladat vár hát? A kommunistákra az, hogy a legjobb pártonkívüliekkel együtt felkeressék az új szö­vetkezetieket, türelmesen be­szélgessenek problémáikról, ne bízzák hangulatuk alakulását a véletlenre, vagy az ellenség­re, segítsék át őket a termé­szetes kezdeti nehézségeken, A beszélgetések azonban önma­gukban mit sem érnének. Azoknak párosulniok kell a termelőszövetkezet vezetőinek aktivitásával. Jó lenne már meghatározni például, hogy az átvett lovakat mikorra hozzák össze? A lovakkal las­san már a szövekezetek ren­delkeznek. A volt egyéni gaz­dák termésének betakarítási idejét is a tsz-veze tőség hatá­rozza meg. Természetesen úgy, hogy ne szenvedjen kárt az egyéniek termése sem. Fu­varozást is csak a vezetőség beleegyezésével végezzenek. Mert az egyéniek munkája nem gátolhatja a közöst. Ott is soron következik a trágya- kihordás. a szántás-vetés stb. A fagaterőre különben is nagy szükség van, mert a gépállomások egyelőre nem győzik a sok munkát. EGYSZÓVAL. sok tennivaló­------------------- juk van a s zövetkezetieknek, ha meg akarják alapozni nyugodt, gondmentes életüket. A 'jó szón kívül azonban a közös tevékenységre más eszközök­kel is ösztönözni kell a tagsá­got. Irtuk: sok helyen feljegy­zik a munkaegységeket. Igen ám, de nem mindenütt helyei sen. Egyes szövetkezetek nem vették figyelembe, hogy a gazdák saját lovaikkal szán­tanak, s ezért külön díjat kell elszámolni. Figyelni kell arra. nehogy károsodás érje a tagságot. Amíg a lovakat a gazda egyénileg takarmá­ny ózza, arra Is kell fizetni. Hány apróbb-nagyobb gond­dal kell küzdeniök az indu­lóknak! Olyan gondokkal, amelyek a közös munka meg­indulásával hamar elfelejtőd­nek. De csak akkor, ha a pártszervezetek nem szüntetik be a politikai tevékenységet, ha nem szakadnak el a dol­gozó parasztoktól, hanexn ott maradnak mellettük, és nem hagyják, hogy a bizonytalan­ság szülte problémázgatás kedvüket szegje, hogy a rossz­akarók éket verjenek a tag­ság közé, megbontsák a ren­det; ha minden kommunis­ta kijelölt helyén áll és tu­dása legjavával szolgálja a most érő, bontakozó szövet­kezeti életet. Ság! Ágnes Vidám nótaszóval kocsikáznak Szentendrére a mérce alá a dunabogdányi regruták Újtípusú szállodák a népi Kínában A népi Kína területén kü­lönféle újtípusú szállodák és vendéglátóüzemek létesülnek, így például észak-kínai pa­rasztok szívesen szállnak meg a tiencsini Sangcsin-szál- lóban, amely speciálisan vi­déki vendégek számára ké­szült. A parasztok lovasko­csin érkeznek és a szálló kör­nyékén elhelyezett tágas ko­csiszínekben, valamint istál­lókban helyezik el azokat. Egy másik fajta szálló, amely ugyancsak a felszabadulás óta működik, a pekingi Ta-huai hotel, amely sok gyermekes családokra specializálta ma­gát. Ezt a szállót „az anyák barátja” néven ismerik, mivel gondos ellátást biztosít az édesanyák és a gyermekek számára. Külön játékszobák állnak a kicsinyek rendelkezésére, tá­gas játszóterek vannak a szálló szomszédságában. A szállodaipari alkalmazottak múlt évi konferenciáján el­határozták, hogy a jelenleg működő nyolc ilyenfajta szállodán kívül továbbiakat is építenek Északkelet-, Észak- és Közép-Kína külön­böző vidékein. Érdekes újítás a Csango- sun városában levő „egész­ségügyi szálloda” is. A szálloda szoros 'kapcsolatot tart fenn a város kórházaival és az ottani orvosok utasítá­sai szerint látja el a vendége­ket. Másolás könyvből, folyóiratból két perc alatt Az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat két dolgozójának, Pál Sándor szigorló mérnöknek és Há­mori Ferenc technikusnak az újítása alapján ötletes, elmés szerkezet, az úgynevezett Dokuío mintapéldánya ké­szült el. A berendezés két részből, egy 700 wattos — 30 égős — megvilágítóból és előhívó tankból áll. A ké­szülék segítségével természe­tes világításnál is bármilyen könyvből, folyóiratból nem egészen két perc alatt ké­szíthető másolat. A Dokuío elsősorban műszaki könyvtá­raknak, levéltáraknak hasz­nos, de más helyen is segít­séget jelent, ahol dokumentá­cióval foglalkoznak. A Dokuío próbasorozatának gyártását még ebben az év­ben megkezdi az üzem, i Nyolcvanötéves asszony négyes találata a lottón A múltheti lottóhúzás egyik nyertese egy nagykőrösi 85 éves öreg néni, aki azonban nevét titokban tartja. Négyes találatot ért el és ezzel 280 000 forintot nyert. A nyereményt saját maga és három gyerme­ke nevére takarékkönyvekben akarja elhelyezni. Több mint nyolcvanezren tanulnak az új oktatási évben az esti iskola tanfolyamokon Kísérletképpen szakosított tagozatok is lesznek Az elmúlt tanévben mint­egy 60 000-en tanultak a dol­gozók általános é.s középis­koláiban. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájé­koztatás szerint ez a szám az 1959—1960-as oktatási év­re lényegesen — előrelátható­lag mintegy 20 000-rel növek­ÍZLIK A DINNYE A tízéves fennállását ünneplő hernádi Búzakalász Tsz az idén 24 holdon termel dinnyét. Magyar Sándor dinnyés szállítás előtt Faraga Györgyöt, a tsz elnökét kínálja a mézédes dinnyével, akinek az nagyon ízlik (Csekő t'elv.) szik. A dolgozók esti iskolái iránt az érdeklődés fokozódá­sában döntő része van a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatnak. Emel­lett fontos lépést jelentett az a SZOT-határozat is, amely a már meglevőkön kívül újabb ötven üzemi iskola lét­rehozását írja elő. A dolgozók általános is­kolai tanfolyamaira, az 1959—1960-as tanévre a különböző munkahelyekről eddig csaknem 28 000-en jelentkeztek. Ezenkívül mintegy 8000—9000 vasutas részére szerveznek esti iskolai tanfolyamot, ahol mód nyílik a munkahelyen,- a-hol ez nem lehetséges, a közeli iskolákban. Tervbe vet­ték esti tanfolyamok nyitá­sát a vasúti munkásszálláso­kon is. A dolgozók általános gimnáziumába 17 300-an kér­ték felvételüket. Igen nagy az érdeklődés a különféle technikumok esti tagozatai iránt. Az új oktatási évben a közgazdasági technikumok levelező- és esti tanfolya­main körülbelül 8000— 10 000-en, az ipari techni­kumokén pedig előrelát­hatólag 17 000-en gyara­pítják ismereteiket. Ugyancsak nagy az érdeklő-* dés a mezőgazdasági techni­kumok esti tanfolyamai iránt, amelyek azonban csak januárban kezdődnek. A Föld­művelésügyi Minisztériumi széleskörű lehetőséget biz­tosít majd a mezőgazdaság­ban dolgozók továbbtanulásá­ra. elsősorban azokban a me­gyékben, községekben, ahol az új termelőszövetkezetek vannak. Több ezer dolgozó vesz részt azokon az esti isko­lai tanfolyamokon is, amelyeket a különböző szaktárcák és szakszerve­zetek indítanak. i Néhány helyen — Budapesten és vidéken — kísérletképpen ipari, mezőgazdasági és keres­kedelmi tagozatokat létesíte­nek a dolgozók általános is­kolai tanfolyamain. A Műve­lődésügyi Minisztérium tár­gyalásokat folytat a különbö­ző szakminisztériumokkal a tananyag összeállításáról, s figyelembe veszik, milyen jellegű az üzem. ahol a tan­folyamokat megszervezik; A dolgozók iskoláiban a pótjelentkezés augusztus 25-től szeptember 5-ig tart. \z oktatás szeptember 15-én kezdődik, kivéve a mező- gazdasági jellegű tanfolyamo­dat, ^ "Óppen hogy kezdetét ve- ^ T- szí a hetivásár, amikor $ éles villámlás hasítja keresz- X tül a jelhős égboltot és han- X gos, gurgulázó mennydörgés ^ kíséretében megered az eső. X A vásári nép pillanatok alatt X szétrebben: többen a közeli X házak ereszei alá menekül- X nek, de akadnak, akik a X Nagytippan nevezetű étte- X rém söntésében kötnek ki, \ mondván, hogy amíg esik, fel- X hörpintenek egy kupica koro- ^ nakerti kisüstit. X Ide szalad be Reszegi Gás- X pár is, akinek lötyögős gumi- ^ csizmája minden lépésnél X csattogva verődik vékony d lábszárához. Kisüstit rendel, \ majd az egyik viaszos vá­szonnal leterített asztal mellé d telepszik. Ülnek már itt vagy ^ hárman, valamennyien hozzá- d illő, éltesebb korú emberek, dPilseni sört isznak — korsák- ^ bői. ^ — Tudtam, hogy eső lesz — mondja szomszédai­dnak Reszegi, miután a pohár ^ tartalmát kiüríti, d — Tudhattad, bemondta a i rádió — így az egyik vendég. & % Fekete kunkalapban ül, Xamit hátulról minden ivás al- ^ halmával megfog, nehogy le- X essen a fejéről. $ Reszegi újabb féldecit hoz BUBORÉKOS ESŐ — Én aztán nem! — Nem? — Nem hát! — Én meg azt mondom, \ hogy igen. Másfél mázsa ár­pát etettem meg velük azórta, i oszt9 kettő olyan girhes belő- j lük, mintha nem is testve- i vek volnának. — Pedig egyhasiak ... egy \ akolból valók... — Becsaptatok és punktum! i Te is, meg a tsz is! Gomolya csitítja: — Csendesebben, mások: is vannak itt. — Hát aztán? Nem félek \ én! Két süldővel csaptatok be ) és kész! Tpbben a pillanatban valaki ! ^ elkiáltja magát: — Süt a nap, emberek! Reszegi úgy tesz, mint aki \ nem hallja. Kezét a Gomo- $ lya vállára teszi, — No, azért nem kell a szí- $ vedre venni a dolgot, öcsém. 5 De becsaptatok. Mert teg- X nap mérettem meg őket, oszt’ X egyik sem volt kevesebb 120 X kilónál. Pedig én csak őszre X gondoltam, hogy ennyire ki- X fejlődnek. Az ajtó felé indul. — Süt ez a nap csakugyan, X fene a iódógát. Pedig lát- \ tam, hogy buborékosán esett d az eső.. i Ari Kálmán * csuromvizes csoport felé. Eb­ben a minutában érkeztek ide és most éppen kiflit majszol­nak, meg sört isznak mellé. — Az vagyok én, bátyám — fordul feléje a nyurga, gör­behátú fiatalember, de ha jól látom, maga meg Reszegi Gáspár! — Tetőtől talpig, öcsém. A tavaszi vásáron tőled vettem azt az öt malacot, ugye? — Tőlem hát. Azaz, hogy nem egészen, mert a tsz-től, csak rám bízták az eladását — Hát csak azért mondom — hagyta helyben Reszegi. Leül. A zsebéből dohány­zacskót meg cseréppipát húz elő. Rágyújt. Aztán pipája csutorájával a társaság két asszonytagjára mutat: — Hát ez a két menyecske kicsoda? — Az egyik a feleségem. — Jó, jó. de melyik? — Mondom.. hogy az egyik. — Ne kailázz velem. Go­molya! — és titokban a tár- iasáa feli kacsintva mondja: — Tudod-e. hogy becsaptál avval az öt malaccal? Gomolya meglepődik. ki, iszik, majd csak azután mondja: — Nékem nem kell a met- rológia, vagy mi a csuda... Megmutatta a kés... — A kés? — Az hát. A pengéje. Kék színben játszott reggel. — Oszt’ az esőt jelent? — Azt bizony. — No, még ezt sem hallot­tam. Azt tudtam, hogy ha a legyek csípnek, meg ha a verebek a porban fürdene'k, eső lesz, de hogy a kés pengé­je is megmutatja, ezt csak most hallom először. jy int nagyot villámlik, s nyomában hatalmas csat­tanás remegteti meg az abla­kokat. — Reggeli eső nem tart so­ká — véli a kunkalapos. — Én meg azt mondom, hogy tartós lesz — mondja Reszegi —, mert buborékok úsznak a víz tetején. Aztán a pulthoz ballag. Sört kér. Utána a tele pohárral a kezében másik társaságot ke­res. — Nini! Nem te vagy Go­molya Jósika? — indul el egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom