Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-26 / 199. szám

erst .Ml ti WCirlap 1959. AUGUSZTUS 26. SZERDA Képek a moszkvai filmfesztiválról Nicole Courcel, a Papa, mama, ő meg én című vígjáték nőj főszereplője készülő filmje miatt csak három napot szándékozott Moszkvában tölteni. Mindennap elhatározta, hogy hazamegy s mindennap ott maradt... Néhány’, napra Moszkvában adtak találkozót egymásnak a legfiatalabb és legnépszerűbb művészet, a film nagyjai. Rsndszők, operatőrök, film­színészek . és színésznők beszé­détől volt hangos a Moszkva szálló haEja. Reggelenként népes esc port — íilmrajongók serege — gyülekezett a be­járat előtt, hogy néhány percre láthassák egyik vagy máik kedvencüket; A bemu­tatóikra zsúfolásig megtelt a Kreml színházterme a szeren­csés meghívottakkal. Vetíté­sek, előadások, baráti teiáíkp*;,' zpk, szakmai viták, fogadások és minden formalitást mel- ipáo, baráti beszélgetések kö­vették egymást a világ vala­mennyi tájáról étkezett ven­dégek és szovjet vendéglá­tóik között. Régi barátok köszöntötték egymást örömmel és barátsá­gok szövődtek. Az egész szov­jet filmvilág szeretettel üd­vözölte a humanitás, s az em­berek közötti megértés olyan nagynevű harcosait, mint az indiai Bornál Roy-t, a világ­sikert aratott Két hektár föld című film rendezőjét, George Sadoul-t, az. ismert francia A legsze'ényebb és legnépszc riibb színész-ló címet Giulietti Masinának, az Országúton cí mű o’asz fií-in nőj főszereplő jónak ítélte oda a legpártat Innahb zsűri: a moszkvai kő zönség A légkörről, amiből kilátszik a lóláb „A modern pedagógia régóta rájött arra, hogy a tanulók gyakorlati foglalkoztatása előnyös. A Magyarországon most bevezetett gyakorlati okta­tásnak azonban nem az a célja, hogy műveltebb, rátermettebb generációt adjon az országnak. A rendszer a fiatalokat minél előbb be akarja szo­rítani az üzem termelő munkájának légkörébe, hogy azok technikusok, szakemberek legyenek. A tankönyvek újabb es újabb átírásával a rendszer méginkább csökkenti az emberiség egyetemes kul- túrértékének hatását és helyébe a maga párt­ideológiájától átitatott ismeret-anyagot csempész. Ehhez járul még minden héten egy nap gyakor­lati oktatás, amely részben durva üzemi légkör­ben folyik. Nem kell hangsúlyoznunk, mennyi veszedelmet jelent ez a fejlődő gyermek szelle­mére és lelkületérp. A rendszer tehát olyan kör­nyezetet teremt a felnövekvő ifjúság számára, amely homlokegyenest szembenáll azzal, amit a tanulók a szülői házból hoznak magukkal.” (A Szabad Európa Rádió csütörtöki adásából.) Amint már sokszor tanú- bizonyságát adta, a Szabad Európa Rádió rettentőn félti a magyar ifjúságot, sokmin­dentől félti. így például a politechnikai oktatástól is, attól a kísérlettől, amelyet 114 középiskolában akarunk bevezetni, nevezetesen: a ta-. nuló öt napot töltsön az is­kolapadban, tanuljon, a ha­todik napon pedig üzemben ismerje meg a termelő mun­ka folyamatát, az életet. A Szabad Európa szerint a leselkedő veszély óriási: a diákok így szakbarbárokká lesznek, materialista tanok­kal tömik tele a fejüket, megfosztják őket az egyete­mes európai kultúrától, de legisleginkább azért aggódik a magyar fiatalok kéretlen patrónusa, hogy az üzemek durva légköre megmételyezi a serdülő ifjúság lelkét. Nem kétséges, a féltésnek, aggodalomnak a múlt ta­pasztalatai alapján van né­mi létjogosultsága. Tudva­Szergej Bondarcsuk és Z. Kirijenko, a nagydíjat nyert Embersors című filtm főszereplői a lengyel Lajucina Vinnickával beszélgetnek Vad júliusi délutánon fut vonatom a tájon át, akácsoros, lanltás mezőben, hol aratják a gabonát. Tengeri, zab és krumpli zöldje, köztük egy-egy sávnyi arany. A kaszás föl se néz, csak vágja az érett búzát komolyan. Egykedvűen, szívós keményen a tűző napú ég alatt. És párja hajladoz nyomában, szedve az eldőlt szálakat. Ott fehér, amott piros kendő, fénylő kasza, hajló derék. Áll a levegő mozdulatlan s felhőtlenül izzik az ég. Vonatunk tovább fut. Felénk most házak szaladnak s kerti fák. Fűzfáival egy kies rét jön s magas part, mely végig virág. Ablakomnál egy fiatal nő mereng a tűnő tájakon. Pár kctó.i kelő a melegtől szunnyad bókáivá a pádon. A völgy már Gödöllő. Előttünk hűvös erdők sötétlenek. S nyugaton szürkén, ismerősen, büszkén feltűnnek a hegyek.., A fiatal egyiptomi filmművé­szetet egy fiatal színésznő, Magda Afaf képviselte — osztatlan sikerrel Aojama Kioko nemcsak a japánoknak, hanem a moszk­vaiaknak is kedvence lett a fesztivál napjaiban Puskás Ferenc és Kocsis Sán­dor. Különösen az angolok tudtak sokat a magyar fut- ballról. (Számukra elég saj­nálatos körülmények között szerezték ismereteiket...) De mindenki megegyezett ab­ban, hogy mi elsősorban sportnemzet vagyunk, ezen belül is főképp futball<- és kardvívó-nemzet. Érdekes eredmény, de mindenesetre bizonyos fokig érthető. A környező népi de­mokráciák természetes, hogy ismerik a baráti népek kul­túráját. A jugoszlávok — tud­ván. hogy nyugaton általában „sötét balkániaknak” köny­velik el őket — bámulatos műveltséget szippantanak fel. így a többi közt a magyar kultúrát is lelkiismeretesen tanulmányozzák. Az olaszok szeretik a magyarokat, Gari­baldi, Tüköri, Türr és a többi közös hős némiképpen össze­fűz bennünket. Illendőnek tartják tehát, hogy megismer­kedjenek a magyar vonatko­zású kérdésekkel. Mén a né­metek is kénytelen-kelletlen tudtak valamit rólunk. A töb­az § levö ugyanis, hogy az üze­mek légköre valóban nem volt éppen valami finomnak nevezhető — hajdanában. Bizony lúdbőrzött volna a gyermeklélek, ha tanúja le­hetett volna annak, amint a , jólnevelt és kifinomult íz­lésű gyártulaj, vezérigaz­gató, igazgató, részvényes, hadiüzemi parancsnok stb. (a nem kívánt törlendő) a maga egyáltalában nem fi­nom szavaival melegebb ép­hajlat alá küldözgeti a mun­kapad mellett cigarettára gyújtó melóst. Feltehetően annak látása is megborzasz- totta volna a gyermekleiket, hogy a mester, művezető, oktató, műhelyfőnök stb. (a nem kívánt törlendő) csat- tanós, kézzel osztogatott ér­vekkel neveli az inast az életre és a szakmára. Köz­tudomásúan nem kifinomult légkörben zajlottak le a munkáselbocsátásolc sem, hogy a sztrájkok megtorlá­sáról ne is beszéljünk. Nem volt jó hatással a fejlődő gyermek szellemére és lel- kületére, hogy az úgyneve­zett tartaléksereg tagjai, szá­zan és százan álldogáltak le- rongyoltan, éhségtől kínoz­va az üzem kapuján kívül, munkát lesve. És a légkört nem tették finommá, való­ban nem. az olyan, minden- nav százszor és ezerszer röp­ködő títulosok, (hogy csak az enyhébbeket említsük), mint: rothadt kommunista■. piszkos proli, büdös paraszt — amiket általában a jól konzervált, tisztára fürdőit, illatosra kölnizett urak vág­tak a munkások fejéhez. Mert a légkör ilyen volt — egykoron. Határozottan durva. A légkört ugyanis a tőké­sek formálták akkoriban, hogy még a levegőt is meg­mérgezzék. a levegőt, az egyetlent, amely akkoriban a proli egyetlen birtoka volt. Igaz, ma már nemcsak a levegő az övé, hanem töb­bek között a gyár is. És ez­zel együtt — itt a Szabad Európa kapitális és jellem­zően kapitalista félrefogása — még az automatizálás korszaka előtt automatiku­san megváltozott az a bizo­nyos légkör az üzemekben, ahová a diákok majd gya­korlatra járnak. Sőt, egy lépéssel tovább menve: a diák. is megválto­zott. A mi középiskoláinkba többségükben munkás- és parasztivadékok járnak. Miért állana hát a gyári környezet homlokegyenest szemben a családi környezet­tel? A munkás gyermeke a munkások üzemébe megy majd, munkások közé. Eset­leg apját, anyját, testvéreit, rokonait, jóismerőseit is a munkapadok mellett látja. Otthonról haza látogat a diák nálunk, ha a gyárba megy. Nem kell félteni hát őket, az üzemtől legkevésbé. De akkor miért óvja vol­taképpen a Szabad Európa Rádió a magyar diákokat a légkörtől? Esetleg — bujkál agyunk­ban eoy gondolat — nem is a diákokat félti... Inkább másokat.... Mondjuk a tő­késeket. akiknek gyárát a munkások vették birtokuk­ba... Vagy az egykori mű- veltséoi monopóliumot, ame­lyet viszont a mvnkásgyere- kek szereznek mea ... Valami bal van azzal, a h’znnyos légkörnél... Lég­köri zavar talán ... Igaz, nem itt., nálunk — odaát, Münchenben. Garami László $ bi országban viszont csak az ^ ellenforradalom és hajdani ^ nagy válogatott-csapatunk ^ vert fel némi „magyar port”. | S az általános intelligencia? | Igen érdekes volt a müveit- ^ ségi különbség a fiatalok | közt. Akik ismerték a ma- gyár kérdéseket, azok általá- í ban tisztában voltak az egész ^ világ kultúrájával. Érthető, ^ hiszen magyar ismereteiket \ is az egész világkultúra is- ^ méretének részeként szerez- \ ték. Az olaszok, csehek, len- \ gyelek, németek és a jugo- ^ szlávok voltak a legművel- ^ tebbek. Kirívó volt az ame- \ rikaiak tájékozatlansága. § Egyébként barátságos, jóin- ^ dulatú fickók, csak épp a § nagy múltra visszatekintő ^ európai kultúra kérdéseihez ^ képtelenek voltak hozzászól- ^ ni. Egy igen csinos „ami” kislány még a legelemibb ^ dolgokat sem tudta. (Pl. azt, ^ hogy mikor és miért volt a \ francia forradalom, vagy hogy ^ ki volt Heine!) A rock and § roll annál jobban ment neki... ^ Talán már ennyiből is ki- ^ tűnik, hogy sok érdekessé- ^ get rejtettek ezek az ^ „internaeionális” beszélgeté- ^ sek, amelyek nem voltak | minden tanulság nélkül va- i lók... Baranyi Ferenc $ kosról nem tudván, holott Drago még számos dorogi já­tékost is említett... Vincenzo Innocente-Furina olasz egyetemista, nem ma­gyar szakos, de feltűnően tá­jékozott a magyar kérdések­ben. Nagy neveinket szinte kivétel nélkül ismerte, gyak­ran még műveiket is. Külö­nösen Ady költészetét, de a tavaly megjelent olasz József Attilát is— érezhetően — so­kat forgatta. A franciák inkább zene­kultúránkat és — hála az Ál­lami Népi Együttes vendég- szereplésének — népi táncain­kat ismerték. Liszt Ferenc és Bartók Béla igen népszerű szerző Franciaországban. (Lisztet egy kicsit sajátjuk­nak is tartják.) Toki Horváth Gyula és népi zenekarának lemezeit nagy számban vásá­rolják, egy-kettő hallott va­lamit Ady Endréről, de Pe­tőfiről már semmit. A többi náció ismerete Ma­gyarországról hasonlóképpen eléggé hézagos. Igaz. két ma­gyar névről elmondhatjuk, hogy világszerte ismert. Ezek: Royanban, ahol a Centre International des Jeunes-ben — a Fiatalok Nemzetközi Köz­pontjában — szinte minden náció képviselve volt, alkal­mam nyílt arra, hogy megál­lapítsam: mit tudnak a kül­földiek Magyarországról, ál­talában milyen kép alakult ki bennük életünkről, hazai kultúránkról? A népi demokráciák kül­dötteivel melegedtünk össze először. Velük nem volt sem- mi probléma. Kölcsönösen is­imertük egymás ügyes-bajos dolgait. : Azután jugoszlávokkal be­szélgettem sokat, különösen ; Dragutin Petrovic belgrádi : egyetemi hallgatóval. Meg- • vallom, én maradtam alul. Míg ő zuhatagként ontotta Ifejemre a különböző magyar I költők és írók nevét és mű- : veit, addig én keserves eről- ! ködéssel csak egy-két jugo- I szláv író nevét tudtam „be- \ dobni”, azokat is műveik is- ! merete nélkül. Különösen I Nusic-on lovagoltam, mert ■ annak véletlenül olvastam IJókedvemben írtam” című ! kisregényét. Drago ezenkí- i vül a magyar futballcsapatok i felállítását is fújta, míg én {viszonzásképpen csak Beara ! kapusi erényeit dícsérgettem, ' egyéb neves jugoszláv játé­Franciaországi levél íílöíjcuiL (tqpztttk HEGEDŰS LÁSZLÓ: TÁJA VONATBÓL 1 FI LM HÍREK I § í & A ROMAI FILMSZÍNHÁZAK be- ^ mutatták a KITTY című osztrák ^ filmet. A kedves cselekmény Genf- ^ s ben játszódik, egy nemzetközi ^ ^ konferencia alkalmából. Weiden- ^ maiin rendező ügyes munkát vég- S zett, de a film sikerét a bájos S ^ Romy Schneider és a kitűnő § ^ Karlheinz Böhm biztosítják. ^ A LENGYEL LAPOK két Új ^ ^ film készítéséről adnak hírt. Meg- kezdték a KÖZÖS SZOBA és a § ^ HELY A FÖLDÖN című filmek ^ ^ forgatását. | CHAPLIN új filmet tervez 5 CHAPLIN, A SZPUTNYIK-UTAS § címmel. A film rövid tartalma: S világűr utazáshoz kutyát keres- ^ § nek, hogy felbocs^ssák a Holdba. ^ Chaplin ajánlkozik, hogy próbál- ^ kozzanak inkább vele. A start ^ ^ azonban nem sikerül, Chaplin ^ ütést érez a fején s elmerül az ^ ^ álmok világában. Megtudja, hogy ^ ^ a Holdon is nehéz az élet. nem- csak a Földön. A történet tanul- s 5rá?a: A földön kell rendet terem- ^ ten*, mert különben a Hold sem ^ sjegít a szegény emberen. ^ ^ S ///S//SSSS/SS/SSSSS/S//S/ X X X t #1 | Megtartották a tantestületi $ ° S! ^ alakuló értekezleteket ^ I I >: Hátfőn országszerte ala- ^ $ ky.ló gyűlést tartottak az ál- ^ | taláncs és középiskolai tan- | ^ testületek. Az igazgatók tá- | ^ jé'koztatták a pedagógusokat ^ | az új tanév legfontosabb fel- | ^ adatairól, a hivatalos rendel- ^ kezésekről. Megbeszélték a ^ ^ tantestület tagjainak beosztó- ^ ^ sát, a tanmenet összeállítását, | $ az évi munkát érvet, a pót- és ^ | javítóvizsgák, valamint a ^ ^ pótbe íratások rendjét. A kö- ^ $ vetkező napokban a pedagó- $ ^ gusok felkészülnek a szép- | | terrJber 1-i ünnepélyes tanév- ^ ^ nyitóra. S í kritikust vagy a csehszlovák Erouszil professzort. A fesztivál valamennyi részvevője egyetértett Chris- t'an-Jacques-nak, a Babette hót^rúba megy című francia film rendezőiéinek a záróesten elhangzott szavaival: „A fűm többet érhet el, mint a diplomaták. Hiszen sesít megismerni a népí'k lel­kit.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom