Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-22 / 196. szám

Szentendre ■Mi■ IIL ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1959. AUGUSZTUS 22. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új kereskedők avatása A földművesszövetkezetnek nyolc tanulója szabadult fel augusztus elsejével; A szövet­kezet vezetője, Balogh Sán­dor elvtárs a közelmúltban adta át meleg, bátorító sza­vak kíséretében a működési bizonyítványokat az új segé­deknek. Hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezet nagy áldozatokat ho­zott a szakma elsajátításáig az ipari tanulók érdekében. — Bízunk abban — mon­dotta —, hogy az új beosztá­sukban sem feledkeznek meg a szövetkezet támogatásáról. A vevők udvarias kiszolgálá­sával, lelkiismeretes munká­val kell a hálát leróniok, nem is a szövetkezetnek, ha­nem a dolgozó népnek. A ke­reskedelmi szakmát igazán és jól, nagy forgalmú, minden területet felölelő boltokban lehet elsajátítani. Éne min­den lehetőség megvolt a szö­vetkezet keretén belül. Most már a további eredményes munka az odaadó, becsületes hozzáálláson múlik. Mi is kívánunk az új ke­reskedőknek a további mű­ködésükhöz erőt, egészséget, türelmet, kitartást a munka eredményes folytatásához. — csy — Munkás-paraszt találkozó a kocsigyárban Az elmúlt hétfő délutánján 12 kisoroszi, egyénileg dol­gozó paraszt látogatott el a Szentendrei Kocsigyárba. Gál László, az üzem igaz­gatója és a gyár vezetősége hosszasan elbeszélgetett velük. Ismertették a gyár történetét, utána meglátogatták az üze­met. A parasztküldöttek a mun­kásokkal együtt közös ebé­den vettek részt, majd meg­jelentek az augusztus 20 tisz­teletére rendezett ünnepségen is. Az ünnepi beszédet Őriéi Újabb négytalálatosnak fizették ki a nyereményt az OTP-ben Ofcsák István lahitótfalui gyümölcs- és zöldségkeres- kedö a legutóbbi héten né­gyes találatot ért el a lottón. Az érte járó 58 124 forintot ma fizették ki a boldog nyer­tesnek az OTP szentendrei fiókjában. Ofcsák Józsefnek három gyermeke van. A több mint félszázezer forinton házat akarnak venni. Amint a nyertes kijelen­tette, pénzének egy részét ta­karékba teszi lakóhelyén. Ez már az ötödik alkalom, hogy Szentendrén az OTP ilyen nagy lottónyereménye­ket fizet ki. A lottózók tehát ne csüggedjenek, egyszer hoz­zájuk is bekopogtat a sze­rencse.- yl ­Elemér, a városi tanács v. b. elnökhelyettese tartotta. — A felszabadulással új korszak kezdődött hazánkban — mondotta többek között örlei elvtárs. — Azzal, hogy a Szovjetunió kiűzte hazánk­ból a német megszállókat, megteremtette a feltételeket, hogy a magyar dolgozó nép vegye kezébe a hatalmat. 1949-ben alkotmányunk, új alaptörvényünk megalkotásé-» nál nagy segítséget jelentet­tek azok az irányító tanítá­sok, amelyeket a Szovjetunió alkotmányából merítettünk. A mj alkotmányunk szocia­lista alkotmány, az épülő vagy a már megvalósult szo­cialista államnak az alaptör­vénye, amely rögzíti a dol­gozó osztályoknak a tőkés vend feletti győzelmét. Alkotmányunk a béke al­kotmánya is. És n.a az egész világon tért hódit és feltar­tóztathatatlanul • győzelemre jut a béke, a szabadság és a függetlenség, a demokrácia, a szocializmus történelmet for­máló eszméje. Szó szerint megtörtént Leszedtem, a barackomat és a MEZÖKER-ben Gyümölcskirály elé álltam, csak úgy szemtöl-szemben. Rákacsintott termésemre, — potom negyven láda — Nem kell! mondta, nem veszem át., ennek nincsen ára. Rimánkodtam: Szép a barack, vegye át, mint árut Adjon érte nyolcvan fillért! S kőszíve nem lágyult. Másnap ugyanott a barack, mind a negyven láda 1 Ámde most nem én vittem be. szomszédom szép lánya. A király csak rákacsintott, tán inkább a lányra S kettő húszért át úolt véve. — Nem volt kicsit drága? Eszmei mondanivalóm a dolgok ily rendién: Zugpiac? rossz •Teleki-tér a MEZŐKER Endrén?!,.. M1UTÁN HETVENKÉT ÉVE FENNÁLLÓ szentend­rei HÉV vasútvonalunk sok­sok ígéret dacára nem tart lépést a közlekedés korszerű fejlődésével — s technikai fej­lődés ide, űrrakétahajózás oda —, a mi vonatunk éppen ■úgy hatvan perc alatt döcög be Budapestre, mint 1887-ben, 'az induláskor — ezért mér­günket napról napra sze­gény vasutasainkon töltjük 'ki. A kedves és csinos ka- 'lauznőkön, akik a 4 Ff bün­tetéspénzt szedik be, ha jegy 'nélkül szállunk jel — a jegy- kiadón, aki indulási időpont­ban lezárja a kasszát, ne­hogy felugorjunk a már moz­gó vonatra — a kocsivezetőn, aki nem hajt sebesebben, mint ahogy lehet és megvan engedve — a szolgálattevőn, aki időben elindítja a vona­tot, pedig látja, hogy mi lógó nyelvvel futunk utána az ital­büfé tájékáról és így tovább. őket szidjuk, mikor majd­nem beérve Szentendrére, a kocsiszín tájékán, a bűvös kulcsú, szép új blokk-házikó 'mellett tíz percig elácsorog a 'vonat. Nem engedik be az ál­lomásra! Pedig ennek a tíz­perces ácsorgásnak, ideg- 'ölésnek az agyonfáradt ka­lauz, a vezető, a váltókezelő, s á szolgálattevő épp oly szen­vedő alanya, mint mi. S a felesleges idővesztés oka többnyire náluk is nagyobb hatalom: a vaskalapos embe­ri butaság. Tehát szidjuk őket folyton-f oly vast, pedig... NEM TUDOM, SZABAD-E MEGÍRNOM, hogy a kalauznő nem vasalta be sem tőlem, sem a kocsi három más uta­sától a négy forintokat, mi­kor jegy nélkül léptünk fel. S a kalauz bácsi sem bírsá­golt meg, amikor még a havi bélyegzés idején bélyegezet- len volt a hetijegyem. Rősz­díszbe öltözött városban. Utá­na tél-zene szórakoztatta a közönséget, majd tíz óra­kor a tanácsháza dísztermé­ben került sor a hivatalos, ünnepségre. Szelényi István elvtárs, a városi tanács vb- titkéra mondott beszédet; Az Április 4 Tsz búzakoszorú­val és kenyérrel ajándékozta meg a város vezetőségét* majd Örlei Elemér vb- elnökhelyettes ajándékot nyújtott át a helyi szovjet alakulatnak, köszönetképpen azért a 70 000 forint értékű társadalmi munkáért, ame­lyet a szovjet alakulat a vá­rosnak végzett. Az ünnepség hivatalos ré­szét kultúrműsor követte* Alkotmányunk tizedik év­fordulójának megünneplésé­re az üzemek, vállalatok gyű­lései már a múlt hét végén megkezdődték. A Szentendrei Kocsigyár, valamint a papírgyár és a cementgyár is parasztokat, termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg dolgozókat lá­tott vendégül. A kocsigyár­ba kisoroszi parasztok, a pa­pírgyárba szigetmonostoriak látogattak el. Az üzemek ve­zetősége elbeszélgetett velük, megmutatta nekik a különbö­ző üzemrészeket. Húszadikán, az ünnep nap­ján zenés ébresztővel kezdő­dött el az ünneplés a zászló­A IX. VASUTASNAP UTÁN Alkotmánynapi ünnepség Szentendrén kész áru egész tömege áll itt, amelynek a megvédése eset­leges tűz esetén nagy ne­hézségekbe ütközne. Ha ezek megvalósulnának, sokkal biztonságosabban dol­gozhatnánk. De ezenkívül a gépesítés is hagy még kíván­nivalót maga után. Szüksé­günk van egy egyengető gya- lura és egy csiszológépre. Az asztalos részleg, ame­lyiknek augusztus 25-én telik le a próbaideje, úgy hisszük, kiállta a próbát. A három hónap alatt a termelési érték meghalad­ta a 150 000 forintot, és az a véleményünk, hogy ez a jövőben sem lesz sohasem kevesebb. A részleg minden egyes tagja becsületes, lelki­ismeretes munkás. A ta­pasztaltak alapján — még több megbecsülést érdemelnek minden megrendelőjüktől, magánosoktól és közületektől egyaránt. Sz. L. is nagyon örülünk, de józan 1 pillanatainkban hálásak va­gyunk mindezért. így mó- : dunkban van elsajátítani az univerzális asztalos szakmát és ez a fontos dolog. Mind- , nyáján jó szakmunkásokká , akarunk válni. — Mit dolgozik és kinek a i ktsz? í — Magánosoknak és kö­zületiknek végzünk épü­letasztalos munkát, meg bútort is készítünk. Je­lenleg 120 000 forint ér­tékben a Király-fürdő belső berendezését és a SZOT Ordas úti gyer­meküdülőjének asztalos- ( munkáit végezzük. « Anyagellátásunk eddig jó ! volt, nem panaszkodhatunk. ■ Negyedévemként megkaptuk a 20—25 köbméter fenyő, illet­ve nemesfát. A jövőben azon­ban még ennél is nagyobb mennyiségre lesz szükségünk. — Mi a panaszuk? Okvetlenül szükségünk van egy mázolóműhelyre. Ez - szükséges azért, mert a je­lenlegi poros helyiségünkben nem végezhetünk kifogásta­lan mázolási munkát és így az a tervünk, hogy a jövőben valamelyik bútorkereskedelmi vállalatnak dolgozzunk, nem lehetséges; Remélhetőleg ez hamarosan megoldódik. Bir­tokon belül' van égy 130 négyzetméteres műhelyünk, - amelyiknek rendbehozása 15 —18 ezer forintba kerülne. Reméljük, hogy a ktsz veze­tősége ezt rövidesen megold­ja és akkor nyugodtan dolgoz­hatunk; A másik kívánságunk, hogy minél előbb vezessék be a vizet; Ez sürgősen szükséges volna, mert a nyers és fél­Ez év májusában néhány szentendrei önálló asztalos kisiparos — élükön Drexler Antallal — elhatározta, hogy változtat eddigi életmódján és a szövetkezés útjára lép. így is történt. Május 25-én beléptek a Lakáskarbantartó Ktsz-be, mint annak asztalos részlege. Annakidején hat szakmun­kás és két ipari tanuló lett az asztalos részleg tagja, az­óta egy ipari tanulóval sza­porodtak. Egy ilyen szövetkezetnek az életében három hónap nem nagy idő, de elegendő ahhoz, hogy lemérjük, vajon meg­érte-e régebbi életmódjuk feladását, vajon megtalálták-e számításukat; Keresnek-e annyit, mint amennyire szá­mítottak és egyáltalán jobb- e így, mint azelőtt. Ezekről a problémákról be­szélgettünk Drexler Antal­lal. az asztalosrészleg veze­tőjével és Németh Elemer műszaki vezetővel; — Miért lépett a ktsz-be Drexler Antal? — Rájöttem arra — vála­szolta —, amire minden ktsz- tag rájött, hogy a közösség­ben járulhatok hozzá első­sorban azoknak a feladatok­nak a megoldásához, ame­lyek az ország dolgozói előtt állanak. Ezt talán egyesek frázisnak nevezhetik, de én meg vagyok győződve ^ erről, meg aztán nem utolsósorban így jobban, jövök ki anyagi­lag. Mint kisiparos, nem tud­tam folyamatosan ugyanazt az összeget megkeresni, mint most. Sok alkalommal küz­döttem anyaghiánnyal és számtalanszor kellett szé­gyenkeznem megrendelőim előtt, mert nem végeztem el időre a megrendelt munkát; Természetesen akkor siet­nem is kellett a munkával, ami a minőség rovására ment. Ma 2000 forinton alul egyetlen hónapban sem keresek. Júliusban is 2100 forintot vihettem ha­za és ezzel elégedett va- '• gyök. Sokkal nyugodtabban végez­hetem a munkát. Nem kell hajnaltól késő estig dolgoz­nom, hogy ugyanezt a pénzt megkeressem, mint ahogyan azt önálló .kisiparos korom­ban tettem. De nemcsak Drexler Antal beszél így. Hasonlóképpen vélekednek Somogyi And­rás és Darvas István ktsz- j tagok is. Utóbbi elmondja, ] hogy az eddigi munkahelyén semmi körülmények között t sem tudott megkeresni 1500 j forintnál többet és ma 5 1800 forintnál kevesebbet so-5 basem visz haza; — Meg kell állapítanom : azt is, hogy az eddigi műn-J kahelyemen nem volt mó-: dómban magamat továbbké-; pezni a szakmában; Nem ta- ; nulhattam újat, míg most; kitanulhatom — mert meg j kell még tanulnom — az uni- : verzális asztalos szakmát; s Diorgó Ferenc ipari ta- > nuló, aki két éve tanulja a j szakmát, eddig kisiparosnál j tanonckodott... Vajon neki | mi a véleménye az új műn-! kahelyröl? — Itt jobban lehet tanul-! ni. Változatosabb a munka. j És aminek különösen örülök:: megkövetelik tőlem az önál- j ló munkát. Ezt bizony a mesterem nemhogy nem kö­vetelte meg, hanem nem is engedett egy munkát ön­állóan elvégezni. A részleg- vezető lelkiismeretesen fog­lalkozik velem, de a többi ipari tanulóval is, és ha kell, szigorúan fellép velünk szem­ben. Ennek néha talán nem — BEFEJEZŐDÖTT a csép- lés a város összes termelőszö­vetkezeteiben és az egyénileg dolgozó parasztoknál. — TÖBB MINT SZÄZHAT- VANAN vásároltak telket eb­ben az évben az állami tarta­lékterületekről és magánosok­tól Szentendrén. A vásárlók többsége budapesti. — FENNÁLLÁSÁNAK tíz­éves évfordulóját ünnepli augusztus 20-án a budakalászi Petőfi és dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet. — KÉT TSZ KIVÉTELÉ­VEL befejezték a cséplést a járás termelőszövetkezetei. — TÍZÉVES FENNÁLLÁ­SÁT ünnepli a kocsigyár. — 22,9 MÁZSA ÁTLAGOT értek el a pomázi Petőfi Ter­melőszövetkezet dolgozói őszi árpából. Búzából az átlagter­mésük holdanként 14,9 má­zsa. — BARÁTI ESTEN talál­koztak augusztus 1-én az Ifjú­sági Klub és a városi tanács dolgozói. hírek a város és a járás életéből — SZERDÁN, augusztus; 19-én tartotta élüzemavatását $ a Szentendrei Papírgyár. — TÁRSADALMI ELLEN- ^ ŐRÖK tartottak megbeszélést! az elmúlt hétfőn. Megtárgyal- ! ták a vendéglátóipari vállala- í tok és a népboltok ellenőrző- $ sének kérdését, az egészség- J ügyi követelményeket, a pa-$ naszkönyvbe beírt kifogásé- ! kát. a pontos mérést, valamint $ az udvarias kiszolgálást; El- S határozták, hogy amennyiben 5 ezen a téren a nevelőmunká- ! val nem tudnak segíteni, al- $ kalmazni fogják a törvény ál- í tál előírt rendelkezéseket; $ 5 — A JÁRÁS ügyeletes ál- t latorvosa, vasárnap, 23-án, ör. 5 Kovanian Harutyun járási fő- $ állatorvos. (Szentendre, Szít 5 utca 17.) $ — ÜGYELETS ORVOS $ 23- án, vasárnap, dr. Katona $ Gyula. ^ — A FILMSZÍNHÁZ MÜ-§ SORA 20—30: A nercbunda, t 24— 26: A nagy Caruso. 27— $ 30: Kettőnk titka. A matiné 5 műsorán 23-án: Nehéz kész- $ tyűk. szálló professzori fejcsóuálás- sál mondta: Máskor ne fe­lejtse el! S a napokban találkoztam féllábú, kétmankós ismerő­sömmel, a háromgyereket szobafestővel, aki éppen- csak menetközben lépett fel a Római-fürdőnél induló vő* natra. Hát ilyen tragédia lát­tán nem jut eszünkbe, hogy a pirossapkás indító szolgálat- tevőnek szabály szerint azon­nal le kéne állítania a vona- tot, mikor — minden egyes szerelvénynél — legalább hárman-négyen menetközben s többnyire hátborzongatóan ügyetlenül ugrálnak fel? De* úristen, milyen rossz fiú len­ne ő akkor! Persze, jutalékot kap minden bírságból, s tisz­teletdíjat havonta a rendőr­ségtől; ha rendőrnek adja át őket! S ha mi elkéstünk, két perccel előbb indított, ha meg már a vonaton ülünk, „kár­tyázik az irodában” és nem indít! Az elmúlt vasárnap a IX. országos vasutasnapon, lélek­ben és szeretettel, emberi nagyrabecsüléssel én őket ün­nepeltem. Az előbb felsorol­takat. A mi vasutasainkat, a nem szabályokon nyargalásző papír-embereket, hanem az ál­landóan szidalmazott megértőt érző és belátó kékruhásokat, Nagyon rokonszenves és minden becsülésünket megér­demlő kalauzainkat, vezetőin­ket és az egyéb beosztásúakat. Akiket szabad és kell szeret­nünk amellett, hogy még min­dig nem szeretjük a HÉV-et, ezt a semmiképp nem fejlődőt elavult intézményt. DE KÖZÜLÜK IS LEGEL­SŐ HELYEN kalauznőinket, köszöntöttem, bensőmben, minden jóérzésű utazó tár­sammal együtt, akiket HÉV- en, villamoson, de sokszor megalázunk női mivoltukban. Pedig egyiknek sem volt gyermekálma, hogy egyszer ka­lauznő lehessen belőle! (Nemi, csodálom, ismerve az utastár­sadalmat.) Akiket legjobban akkor saj­nálok, mikor azokon az új „nylon” kocsikon, a végállo­másra befutó szerelvényeken az ablakokat kezdik felhuzi­gálni. Majdnem negyedóráig tart egyetlen ablaknak a fel- kurblizása. A HÉV igazgató­ság — melynek egy tagját sem ünnepeltem a vasutasnapon —, ezért sem restellkedik? Sem, az Óbuda—Árpád-hídi „sze­mélypályaudvar” épületéért? A négyszemélyes üvegkalic- káért, amely már kilenc éve szégyenít bennünket, naponta bejárókat. Szégyenítik télen, hóban-viharban a híd alatt ácsorgókat, s mosdóhelyiséget a Duna-parti bokrok között keresgélőket?! Remélem, a HÉV fő vasuta­sok a vasutasnapon pirulva ünnepeltek és hatalmas nagy szándékokkal, komoly önkriti­kát gyakorolva magukba száll­tak?! Horváth Levente — ISMÉT KEZDŐDIK a német és a francia tanfolyam; Jelentkezni Angyal Zoltán ta­nárnál (Templom tér) lehet; — SZEPTEMBER 20-ÁN kiránduló vonat indul Pécsre. Jelentkezés Angyal Zoltánnál. Részvételi díj személyenként 46,40 forint. — A VAROS NÉPMŰVE­LÉSI MUNKÁJÁT tárgyalta pénteken a tanácsülés. — TIZENNÉGY EZER KG búzát és kilencezer árpát vett át a cséplés kezdete óta s termelőszövetkezetektől a szentendrei Terményforgalmi Vállalat. Derekasan helytállnak a Lakáskarbantartó Ktsz volt asztalos kisiparos tagjai Három hónap alatt a termelési érték meghaladta a 150 000 forintot

Next

/
Oldalképek
Tartalom