Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-22 / 196. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS VI. SZOMBAT A munkás-paraszt hatalom erős, mert az egész dolgozó nép őrködik felette A Hazafias Népfront nagygyűlése Győrött Augusztus 2ö-án, csütörtökön az egész ország dolgozó népe a munkás-paraszt szö­vetség jegyében ünnepelte a Magyar Nép­köztársaság alkotmányának 10. születésnap­ját. A legkiemelkedőbb ünnepséget Győrött, a Vasas ETO sporttelepén rendezte a Haza­fias Népfront. Az egész ország népe által r.agy érdeklő, déssel várt gyűlésre csaknem százezren se­reglettek össze Győr-Scpron megye városai­ból és falvaibái, s a környező megyékből: Komáromból, Veszprémből és Vasból. Pontosan 10 órakor dr. Porpácéit Aladár, a megyei népfront-bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. A részvevők lelkes tapsa közepette üdvözölte a megjelent párt- és ál­lami vezetőiket, majd átadta a szót Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Dobi István beszéde — Napjainkban mindany- nyian tanúi vagyunk annak, hogy megváltozik a falu éle­te, mezőgazdaságunk arcula­ta. Az év elején kiterebélye­sedett termelőszövetkezeti mozgalom sikerei folytán, ma már a szocialista szektorhoz tartozik az ország szántóterü­letének több mint a fele — mondotta beszédében többek között Dobi István. A félév végén több mint fél­millió volt a szövetkezeti ta­gok száma, tehát 344 OOO-rel több, mint egy évvel koráb­ban. A dolgozó parasztok tö­megesen értik meg, isme­rik fel, hogy a jövő a nagyüzemi, közös gaz­dálkodásé, a szövetkezeti parasztságé. — Mit mutatnak a mi mező- gazdaságunk állapotára vonat­kozó adatok? Hazánkban a de­mokratikus agrárátalakulás végrehajtása és a népi de­mokratikus rend győzelme után olyan intézkedések egész sorát foganatosítottuk, ame­lyek gátolják a parasztgazda­ságok tönkremenetelét, egyes paraszti rétegek mások rová­sára történő meggazdagodá­sát. Ennek ellenére is tapasz­talnunk kellett az egyéni pa­rasztgazdaságok folytonos el­aprózódását. — A szétaprózott mező- gazdaságban, a legjobb akarat ellenére sem lehet alkalmazni a modern gé­pi- és agrotechnikát, a tudomány vívmányait. Ha tétlenül szemlélnénk a kisparcellák fennmaradását, sőt bizonyos további morzso­lódását, nemcsak belső, állan­dóan növekvő szükségletein­ket nem tudnánk megfelelő­képpen kielégíteni, hanem ab­ban a világpiaci versenyben sem tudná megállni helyét mezőgazdaságunk, amelyre pedig mindenképpen számíta­nunk kell, s ahol nagyüzemileg olcsón termelt termékekkel állunk szemben. Meg kell csak nézni, hogyan nyelik el az állandóan terebé­lyesedő nagyüzemek a kispa­raszti gazdaságokat a tőkés országok mezőgazdaságában. Népi államunk messzemenő feladatokat vállal a szövetke­zeti mozgalom segítésében. Ál­lamunk erőfeszítései mellett nagy szükség van a termelő­szövetkezeti tagság öntevé­kenységére, a helyi, eszközök­ből történő építkezések foko­zott kibontakoztatására, a tár­sadalmi munka adta lehető­ségek jobb kihasználására. Csak az a termelőszövet­kezeti gazdaság szilárdul­hat meg gyorsan és jól, amelyiknek az indulása gondosan előkészített. Az ilyen helyen nincs vető­mag és takarmány probléma. Hogy a gondos előkészület mennyire maguknak a szövet­kezeti tagoknak az érdeke, úgy gondolom ezt ma már mondani sem kell, hiszen a termelőszövetkezetek százai­nak és ezreinek példájából, gazdag termelési eredmé­nyeiből, tagságuk szép életé­ből az ország minden vidékén láthatjuk. S ha vannak még őszi kezdésre alakult termelő- szövetkezetek, amelyekben nem, vagy nem mindenben történtek volna meg a közös gazdálkodásra való előkészü­letek. a tagok és vezetők még mindig sokat pótolhatnak. Biztosítaniok kell mindenek­előtt a szükséges őszi és tava­szi vetőmagvakat, az állat- állomány .takarmányszükség­letét. A gondos előkészület nemcsak vállalt kötelezettsé­gük, hanem együtt és külön legsajátabb érdekük is. Az idei mezőgazdasági eredmények ismét vonzó mó­don tanúskodnak a nagyüze­mi mezőgazdaság fölénye mellett. Most az a feladatunk, hogy egyrészt tovább szi­lárdítsuk a meglevő ter­melőszövetkezeteket, más­részt biztosítsuk a fel­tételeket a termelőszövet­kezeti mozgalom egész­séges, önkéntes alapokon történő fejlődéséhez. Meggyőződésünk, hogy az el­következendő időkben éppen a termelőszövetkezeteink ed­digi ragyogó eredményeinek biztosítására és a Győr-Sop- ron megyeiek jó példáján okulva, azt követve, tovább erősödik majd szövetkezeti mozgalmunk, ami egyet je­lent szocialista népgazdasá­gunk fokozott gyarapodásá­val és népünk további fel- emelkedésével. Alkotmányunk tízesztendős születésnapján, a megtett út­ra visszatekintve, az elért eredményeket' értékelve, el­mondhatjuk. hogy helyes úton és jó irányban haladunk a Szovjetunió vezette, az életerős, mind nagyobb si­kereket felmutató szocialista világrendszer egyik országa­ként, jogos derűlátással néz­hetünk a jövő elé. Haladjunk hát tovább a megkezdett úton, szocia­lista alkotmányunk szel­lemében erősítsük népi demokratikus rendszerün­ket, fokozzuk szocialista hazánk erejét, biztosít­suk további felemelkedé­sünket. Dobi István után Kádár Já­nos elvtárs emelkedett szó­lásra. Kádár János elvtárs beszéde — Az alkotmány ünnepe — mondotta Kádár János — a munkás-paraszt hatalom ün­nepe. Ez a hatalom tette a dolgozó népet az ország szám- kivetettjéből, kitagadottjából az élet urává. Ez a hatalom ma a dolgozó nép legfőbb fegyvere, amellyel végképp megsemmisíti és örökre el­temeti a nyomorúság, a nél­külözés világát: a kapitalista mű'tat és teljes, végleges győzelemre viszi a szabóság és a jólét szocialista országát. A néphatalom ellen törtek 1956-ban a volt gyárosok, a Volt földesurak, a fasiszták, a 'revizionisták — külföldi ba­rátaik, az egész nemzetközi reakció támogatásával —, ez éllen támadt a dolgozók min­den rendű és rangú ellensége és hozzátehetjük: a félreve­zetettek is. Az ellenség azonban por­ba hullott, mert a ma­gyar nép, a testvéri Szov­jetunió és a világ mun­kásosztályának segítségé­vel megvédte saját hatal­mát. Ugyanakkor szolgáljon tanul­ságul. hogy a néphatalomra, a nép legjobb fegyverére, jövő­dnek, boldogulásának zálogá­ra vigyázni kell, erősítése, vé­delme minden becsületes dol­gozó' szent kötelessége. Elmondhatjuk, hogy a népha­talom most valóban erős. mert a párt és a dolgozó nép összeforrt; mert ezt a hatal­mat hivatásuk szerint védik a magyar honvédség, a kar­hatalom emberei, a határőrök, a rendőrök, a segédrendőrök, a munkásőrök; de legfőkép­pen azért erős, mert az egész dolgozó nép — tanulva a sú­lyos történelmi tapasztala­tokból — megnövekedett ön­tudattal őrködik a munkás- paraszt hatalom felett. Ezt a hatalmat erősíti, biztosítja és legyőzhetetlenné teszi a magyar dolgozók testvéri szö­vetsége a szocialista országok népeivel, élükön a nagy szov­jet néppel. Tudnia kell mindenkinek, hogy akár élesedik, akár enyhül a nemzetközi hely­zet, a Magyar Népköztár­saság, a munkás-paraszt hatalom él és élni fog örökké. — A helyzet bizonyítja, ^ hogy a párt és a nép őrködik} a hatalom felett és élni tud | a hatalommal. A hatalom el- § len áskólódókat kordában % tartjuk, az ellene támadókat $ pedig leverjük. A becsületes § milliók jogait bővítjük, a nép § alkotóerőit fejlesztjük. — A párt és a kormány gaz-§ daságpolítikája reális, megva-k lósítható, helyes politika; látja^ a célt is, az akadályokat is,| amelyek a cél elérésének út- ^ jában állnak. Úgy gondoljuk: | a dolgozók lelkesedését, ön-s bizalmát, munkakedvét az is § erősíti, hogy a vezetés erő- $ sen tartja a kezében a kor- | mányrudat. A dolgozók lát- ^ (Folytatás az 5. oldalon.) 1 Kartalon Mészáros Erzsi a termelőszövetkezet 10 éves fennállásának ünnepségére az asztaH díszíti 'JfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*rssssssssssssssrssssssssssssss/s/ssss/ssss. Versenyfutás az apadással Csütörtökön tetőzött a Duna a Pest megyei szakaszon A sebességjelző mutatója a százas körül vibrál. Való­sággal úszik a gép a váci országúton. de kis híja. hogy a valóságban is úsznia kell. A Duna megveszeke­dett ismét, ebben az évben immár harmadszor. Fölfújta magát és feszegeti partjait. Ezt a harmadak árvizet is az ausztriai hatalmas esőzé­sek okozták — mondja az autóban Varga Imre főmér­nök, a Pest megyei Tanács vízügyi előadója. — Szeren­csére nem jött váratlanul. Pontosan működik az előre­jelzés és így idejében /ölkész ü lhét tű n k fogadtatására. Azért van né­hány igen veszedelmes pon­tunk a Duna Pest megyei szakaszán. Az egyik fönt a Szentendrei-szigeten, Tófa­lunál. Itt a nyúlgát, amely már a júniusi áradáskor is komoly gondot okozott, bár mindössze 25 hold hullámtéri vetésterület kukoricatermése volt veszélyben, a másik szemközt vele, a kisoroszi másfél kilométéres nyári gát. Ez 90 holdat véd. Mindkét helyről kedvezőtlen jelentést kaptunk az éjjel. A víz el­érte a gát peremét és több pontján átszivárgás észlelhe­tő. Átkelünk a váci révnél a megáradt folyamon. A Pokol­csárda védíaláig ér már a víz. Tófalu felé haladunk. Velünk szemközt taxi tűnik fel. Visnovszki István sza­kaszmérnök, a szentendrei vonalvédelem ■ vezetője és Varga György, a helyettese ugrik ki belőle. — Tetőzik a Duna! — új­ságolják nagy örömmel. Az árvédelmi készültséget öt nappal ezelőtt, kedden dél­ben rendelték el. A vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökei azóta éjjel-nappal a szaka­szokon tartózkodnak, a helyi tanácsokkal együtt azonnal megszervezték a védelmét és (Folytatás a 2. oldalon) Vízbe került a fasor az Akadémia nagymarosi üdülője •lőtt Fények Felsőpakonyban Valamikor min­den színházi évqd végén szinte kő­telező hírlapírói feladat volt a nemzetiszín­házi ,. zárópróba'’ szenzációs esemé­nyeinek megírása. Törték is a fejü­ket az újdondá­szok, mi újat írja­nak erről minden esztendőben! Most egy kicsit így va­gyunk magunk is: a felszabadulás óta gyakran ismét­lődő eseményről beszámol- Az erről tudósítások legtöbbször így hangzik: ..Ki­gyulladt a fény X. faluban.” Meg­szokott esemény- mié vált er. iga-’, ma már egyre rit­kább, hiszen a legtöbb faluba. r~örspnbe elsütött a villamosítás. S ha mindazok men szokták, alti1' ír­ták vagy olvas­sák. — a falu, ahol „kigyullad a kell nunk. szóló címe fény”, mégis csak lezár egy korsza­kot, s elkezd egy újabbat, civilizál­tabbat, biztatób­bat. Felsőpakony­ban ig ez történt augusztus 20-án. Kicsiny település ez; valaha azt mondogatták a felsőpakonyiak: „Amikor isten a világot megterem­tette, üres lyuk volt ezen a homo­kos vidéken. Ide­tette hát Felső- pakonyt.” Még szerda es­te is vaksötét fo­gadta az utast a kis községben, csak a házak ab­lakaiból pislákolt a petróleumlámpa vaksi fénye. De alkotmány ünne­pén — az állam és a lakosság közös munkáiéból — ki­gyulladt a villany Tizenegy év óta várták ezt n per­cet a fehönako- nyiak. De sokan tán még tavaly se hitték, hogy «I­Anndl volt érkezik, nagyobb most az örömük. Éreztük ezt a ben­sőséges, szép ün­nepségen. Török Vincének, a köz­ségi tanács vb- titkárának meg­nyitó szavai után Seregély József képviselő, az El­nöki Tanács tagja mondotta el ün­nepi beszédét, majd Cseh Sán­dor vb-elnök vette át a kitű­nően megépített villany hálózatot, az Elektromos Mű­vek küldöttjétől. Kovács főosztály­vezetőtől. Kolozs­vári József járá­si tanácstag rög­tönzött, az ese­ményt méltató szavaival zárult az ünnepség, mein után a kései órákig tartott a vidám mulatság. Ma már szól a rádió, érmek a 'ámnák Felsőpa­konyban ... —r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom