Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS VI. SZOMBAT A munkás-paraszt hatalom erős, mert az egész dolgozó nép őrködik felette A Hazafias Népfront nagygyűlése Győrött Augusztus 2ö-án, csütörtökön az egész ország dolgozó népe a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepelte a Magyar Népköztársaság alkotmányának 10. születésnapját. A legkiemelkedőbb ünnepséget Győrött, a Vasas ETO sporttelepén rendezte a Hazafias Népfront. Az egész ország népe által r.agy érdeklő, déssel várt gyűlésre csaknem százezren sereglettek össze Győr-Scpron megye városaiból és falvaibái, s a környező megyékből: Komáromból, Veszprémből és Vasból. Pontosan 10 órakor dr. Porpácéit Aladár, a megyei népfront-bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. A részvevők lelkes tapsa közepette üdvözölte a megjelent párt- és állami vezetőiket, majd átadta a szót Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Dobi István beszéde — Napjainkban mindany- nyian tanúi vagyunk annak, hogy megváltozik a falu élete, mezőgazdaságunk arculata. Az év elején kiterebélyesedett termelőszövetkezeti mozgalom sikerei folytán, ma már a szocialista szektorhoz tartozik az ország szántóterületének több mint a fele — mondotta beszédében többek között Dobi István. A félév végén több mint félmillió volt a szövetkezeti tagok száma, tehát 344 OOO-rel több, mint egy évvel korábban. A dolgozó parasztok tömegesen értik meg, ismerik fel, hogy a jövő a nagyüzemi, közös gazdálkodásé, a szövetkezeti parasztságé. — Mit mutatnak a mi mező- gazdaságunk állapotára vonatkozó adatok? Hazánkban a demokratikus agrárátalakulás végrehajtása és a népi demokratikus rend győzelme után olyan intézkedések egész sorát foganatosítottuk, amelyek gátolják a parasztgazdaságok tönkremenetelét, egyes paraszti rétegek mások rovására történő meggazdagodását. Ennek ellenére is tapasztalnunk kellett az egyéni parasztgazdaságok folytonos elaprózódását. — A szétaprózott mező- gazdaságban, a legjobb akarat ellenére sem lehet alkalmazni a modern gépi- és agrotechnikát, a tudomány vívmányait. Ha tétlenül szemlélnénk a kisparcellák fennmaradását, sőt bizonyos további morzsolódását, nemcsak belső, állandóan növekvő szükségleteinket nem tudnánk megfelelőképpen kielégíteni, hanem abban a világpiaci versenyben sem tudná megállni helyét mezőgazdaságunk, amelyre pedig mindenképpen számítanunk kell, s ahol nagyüzemileg olcsón termelt termékekkel állunk szemben. Meg kell csak nézni, hogyan nyelik el az állandóan terebélyesedő nagyüzemek a kisparaszti gazdaságokat a tőkés országok mezőgazdaságában. Népi államunk messzemenő feladatokat vállal a szövetkezeti mozgalom segítésében. Államunk erőfeszítései mellett nagy szükség van a termelőszövetkezeti tagság öntevékenységére, a helyi, eszközökből történő építkezések fokozott kibontakoztatására, a társadalmi munka adta lehetőségek jobb kihasználására. Csak az a termelőszövetkezeti gazdaság szilárdulhat meg gyorsan és jól, amelyiknek az indulása gondosan előkészített. Az ilyen helyen nincs vetőmag és takarmány probléma. Hogy a gondos előkészület mennyire maguknak a szövetkezeti tagoknak az érdeke, úgy gondolom ezt ma már mondani sem kell, hiszen a termelőszövetkezetek százainak és ezreinek példájából, gazdag termelési eredményeiből, tagságuk szép életéből az ország minden vidékén láthatjuk. S ha vannak még őszi kezdésre alakult termelő- szövetkezetek, amelyekben nem, vagy nem mindenben történtek volna meg a közös gazdálkodásra való előkészületek. a tagok és vezetők még mindig sokat pótolhatnak. Biztosítaniok kell mindenekelőtt a szükséges őszi és tavaszi vetőmagvakat, az állat- állomány .takarmányszükségletét. A gondos előkészület nemcsak vállalt kötelezettségük, hanem együtt és külön legsajátabb érdekük is. Az idei mezőgazdasági eredmények ismét vonzó módon tanúskodnak a nagyüzemi mezőgazdaság fölénye mellett. Most az a feladatunk, hogy egyrészt tovább szilárdítsuk a meglevő termelőszövetkezeteket, másrészt biztosítsuk a feltételeket a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges, önkéntes alapokon történő fejlődéséhez. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkezendő időkben éppen a termelőszövetkezeteink eddigi ragyogó eredményeinek biztosítására és a Győr-Sop- ron megyeiek jó példáján okulva, azt követve, tovább erősödik majd szövetkezeti mozgalmunk, ami egyet jelent szocialista népgazdaságunk fokozott gyarapodásával és népünk további fel- emelkedésével. Alkotmányunk tízesztendős születésnapján, a megtett útra visszatekintve, az elért eredményeket' értékelve, elmondhatjuk. hogy helyes úton és jó irányban haladunk a Szovjetunió vezette, az életerős, mind nagyobb sikereket felmutató szocialista világrendszer egyik országaként, jogos derűlátással nézhetünk a jövő elé. Haladjunk hát tovább a megkezdett úton, szocialista alkotmányunk szellemében erősítsük népi demokratikus rendszerünket, fokozzuk szocialista hazánk erejét, biztosítsuk további felemelkedésünket. Dobi István után Kádár János elvtárs emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde — Az alkotmány ünnepe — mondotta Kádár János — a munkás-paraszt hatalom ünnepe. Ez a hatalom tette a dolgozó népet az ország szám- kivetettjéből, kitagadottjából az élet urává. Ez a hatalom ma a dolgozó nép legfőbb fegyvere, amellyel végképp megsemmisíti és örökre eltemeti a nyomorúság, a nélkülözés világát: a kapitalista mű'tat és teljes, végleges győzelemre viszi a szabóság és a jólét szocialista országát. A néphatalom ellen törtek 1956-ban a volt gyárosok, a Volt földesurak, a fasiszták, a 'revizionisták — külföldi barátaik, az egész nemzetközi reakció támogatásával —, ez éllen támadt a dolgozók minden rendű és rangú ellensége és hozzátehetjük: a félrevezetettek is. Az ellenség azonban porba hullott, mert a magyar nép, a testvéri Szovjetunió és a világ munkásosztályának segítségével megvédte saját hatalmát. Ugyanakkor szolgáljon tanulságul. hogy a néphatalomra, a nép legjobb fegyverére, jövődnek, boldogulásának zálogára vigyázni kell, erősítése, védelme minden becsületes dolgozó' szent kötelessége. Elmondhatjuk, hogy a néphatalom most valóban erős. mert a párt és a dolgozó nép összeforrt; mert ezt a hatalmat hivatásuk szerint védik a magyar honvédség, a karhatalom emberei, a határőrök, a rendőrök, a segédrendőrök, a munkásőrök; de legfőképpen azért erős, mert az egész dolgozó nép — tanulva a súlyos történelmi tapasztalatokból — megnövekedett öntudattal őrködik a munkás- paraszt hatalom felett. Ezt a hatalmat erősíti, biztosítja és legyőzhetetlenné teszi a magyar dolgozók testvéri szövetsége a szocialista országok népeivel, élükön a nagy szovjet néppel. Tudnia kell mindenkinek, hogy akár élesedik, akár enyhül a nemzetközi helyzet, a Magyar Népköztársaság, a munkás-paraszt hatalom él és élni fog örökké. — A helyzet bizonyítja, ^ hogy a párt és a nép őrködik} a hatalom felett és élni tud | a hatalommal. A hatalom el- § len áskólódókat kordában % tartjuk, az ellene támadókat $ pedig leverjük. A becsületes § milliók jogait bővítjük, a nép § alkotóerőit fejlesztjük. — A párt és a kormány gaz-§ daságpolítikája reális, megva-k lósítható, helyes politika; látja^ a célt is, az akadályokat is,| amelyek a cél elérésének út- ^ jában állnak. Úgy gondoljuk: | a dolgozók lelkesedését, ön-s bizalmát, munkakedvét az is § erősíti, hogy a vezetés erő- $ sen tartja a kezében a kor- | mányrudat. A dolgozók lát- ^ (Folytatás az 5. oldalon.) 1 Kartalon Mészáros Erzsi a termelőszövetkezet 10 éves fennállásának ünnepségére az asztaH díszíti 'JfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*rssssssssssssssrssssssssssssss/s/ssss/ssss. Versenyfutás az apadással Csütörtökön tetőzött a Duna a Pest megyei szakaszon A sebességjelző mutatója a százas körül vibrál. Valósággal úszik a gép a váci országúton. de kis híja. hogy a valóságban is úsznia kell. A Duna megveszekedett ismét, ebben az évben immár harmadszor. Fölfújta magát és feszegeti partjait. Ezt a harmadak árvizet is az ausztriai hatalmas esőzések okozták — mondja az autóban Varga Imre főmérnök, a Pest megyei Tanács vízügyi előadója. — Szerencsére nem jött váratlanul. Pontosan működik az előrejelzés és így idejében /ölkész ü lhét tű n k fogadtatására. Azért van néhány igen veszedelmes pontunk a Duna Pest megyei szakaszán. Az egyik fönt a Szentendrei-szigeten, Tófalunál. Itt a nyúlgát, amely már a júniusi áradáskor is komoly gondot okozott, bár mindössze 25 hold hullámtéri vetésterület kukoricatermése volt veszélyben, a másik szemközt vele, a kisoroszi másfél kilométéres nyári gát. Ez 90 holdat véd. Mindkét helyről kedvezőtlen jelentést kaptunk az éjjel. A víz elérte a gát peremét és több pontján átszivárgás észlelhető. Átkelünk a váci révnél a megáradt folyamon. A Pokolcsárda védíaláig ér már a víz. Tófalu felé haladunk. Velünk szemközt taxi tűnik fel. Visnovszki István szakaszmérnök, a szentendrei vonalvédelem ■ vezetője és Varga György, a helyettese ugrik ki belőle. — Tetőzik a Duna! — újságolják nagy örömmel. Az árvédelmi készültséget öt nappal ezelőtt, kedden délben rendelték el. A vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökei azóta éjjel-nappal a szakaszokon tartózkodnak, a helyi tanácsokkal együtt azonnal megszervezték a védelmét és (Folytatás a 2. oldalon) Vízbe került a fasor az Akadémia nagymarosi üdülője •lőtt Fények Felsőpakonyban Valamikor minden színházi évqd végén szinte kőtelező hírlapírói feladat volt a nemzetiszínházi ,. zárópróba'’ szenzációs eseményeinek megírása. Törték is a fejüket az újdondászok, mi újat írjanak erről minden esztendőben! Most egy kicsit így vagyunk magunk is: a felszabadulás óta gyakran ismétlődő eseményről beszámol- Az erről tudósítások legtöbbször így hangzik: ..Kigyulladt a fény X. faluban.” Megszokott esemény- mié vált er. iga-’, ma már egyre ritkább, hiszen a legtöbb faluba. r~örspnbe elsütött a villamosítás. S ha mindazok men szokták, alti1' írták vagy olvassák. — a falu, ahol „kigyullad a kell nunk. szóló címe fény”, mégis csak lezár egy korszakot, s elkezd egy újabbat, civilizáltabbat, biztatóbbat. Felsőpakonyban ig ez történt augusztus 20-án. Kicsiny település ez; valaha azt mondogatták a felsőpakonyiak: „Amikor isten a világot megteremtette, üres lyuk volt ezen a homokos vidéken. Idetette hát Felső- pakonyt.” Még szerda este is vaksötét fogadta az utast a kis községben, csak a házak ablakaiból pislákolt a petróleumlámpa vaksi fénye. De alkotmány ünnepén — az állam és a lakosság közös munkáiéból — kigyulladt a villany Tizenegy év óta várták ezt n percet a fehönako- nyiak. De sokan tán még tavaly se hitték, hogy «IAnndl volt érkezik, nagyobb most az örömük. Éreztük ezt a bensőséges, szép ünnepségen. Török Vincének, a községi tanács vb- titkárának megnyitó szavai után Seregély József képviselő, az Elnöki Tanács tagja mondotta el ünnepi beszédét, majd Cseh Sándor vb-elnök vette át a kitűnően megépített villany hálózatot, az Elektromos Művek küldöttjétől. Kovács főosztályvezetőtől. Kolozsvári József járási tanácstag rögtönzött, az eseményt méltató szavaival zárult az ünnepség, mein után a kései órákig tartott a vidám mulatság. Ma már szól a rádió, érmek a 'ámnák Felsőpakonyban ... —r.
