Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

VÁCI MÉLTÓ EMLÉKET KAPTAK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1959. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK Alkotmányunk születésnapján Az emberek a dolgos napi munka során többször tarta­nak különböző időben szünna­pot. Ezek nem csupán azt a célt szolgálják, hogy pihenő után újult erővel kezdjünk a munkához, hanem sokszor, hogy emlékezzünk. Augusztus 20-án a magyar társadalom, dolgozó^ népünk alkotmányának tizedik évfor­dulóját ünnepli. Tíz esztendő­vel ezelőtt született meg új társadalmi rendünk alaptör­vénye, amely a magyar törté­nelemben első ízben szögezi le félreérthetetlenül minden dolgozó jogát és kötelességét. De nemcsak törvénybe ik­tatja, hanem biztosítja is e jogok gyakorlását. Az alkotmány fogalma nem Ismeretlen a magyar nép előtt. Sokat hallottunk az ezeréves magyar alkotmány­ról. Ezt azonban senki nem látta és a széles néptömegek nem is tudták, hogy mit tar­talmaz. A valóságban, az or­szágra viharfelhőként neheze­dő munkanélküliséget, napi kenyérgondokat jelentette a lakosság millióinak. Mindezek ma már rossz emlékként él­nek az idősebbek emlékezeté­ben, de ismeretlen fogalmak boldog ifjúságunk előtt. Ezeknek a gondolatoknak a felidézésével köszöntjük Vác dolgozó népét most, amikor alkotmányunk tizedik szü­letésnapját ünnepeljük. Mun­kánk végzésében egy napra megállunk, elgondolkozunk e tövid idő alatt történelmi vá­rosunk eddig nem látott fej­lődésén. Bizakodóan tekintünk a szép jövő felé, magunk előtt látjuk a szocialista né­pek soraiban büszkén mene­telő, erős magyar népet, mely­nek további eredményeit, si­kereit alkotmányunk ereje biztosítja. A Hazafias Népfrontban tö­mörült tábor jóleső erővel vesz részt a nap ünneplésé­ben és mindenkit kér, hogy erejéhez, tehetségéhez mérten, a jövőben is szívvel-lélekkel vegye ki részét ebből, a vala­mennyiünk érdekét szolgáló, országépítő munkából. A Hazafias Népfront váci bizottsága nevében: Dr. Soós József elnök. Dr. Kávai Géza titkár. A tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a város általános rendezési tervét vök sürgős telepítése és a közlekedési hálózat kor­szerűsítése. Az úthálózat gerince a 2-es számú főközlekedési út jelen­legi nyomvonala lesz, észak­déli irányban; kelet-nyugati irányban pedig a Gom'bási út összekötése a Március 15-tér- rel és a révvel. A Dunahíd is későbbi időpontban idetelepít­hető, bár ennek realitása igen csekély, ha megépül a visegrá­di erőmű, annak kezelőhíd- ja fogja a két part közötti ősz- szeköttetést biztosítani. A he­lyi forgalom lebonyolításán kizárólag autóbusz jöhet szá­mításba. Közművek tekintetében szükségessé válik új víz­mű létesítése, a csatorná­zási rendszer felülvizsgá­lása és a deritőtelep át­helyezése. A település általános építésze­ti képe úgy alakulna, hogy ; régi város magvát összes mű­emlékeivel és szerkezetéve érintetlenül (hagyják. Ezt, i ma is szépen gondozott bel­várost a külvárosok fokozatos átépítésével, teljesen korsze­rű elvek szerint telepített, kö­zöskertes, többemeletes, sza- badonálló beépítésű lakóne­gyedek vennék körül. A vas­úton túli városrészt a családi lakóházak telepítésére jelölték ki. A városrendezési terv felvet annak szükségességét, hogy : mai kilenc temető helyet központi temetőt létesítsenek mert a szétszórt sírkertek i város fejlődését akadályozzák, mivel beépítés a temetőtől 20( méteren belül nem létesíthető A távlati tervben említet feladatok reálisak, megvaló­síthatók. Végrehajtásában ősz- sze kell fogni a város egész la­kosságának, hogy ami ma méj csak vágy és kívánság, az s holnap valósága legyen! VÁCI mOzäIk I «Ml •■■■■ ■■■■■ ■■■■■ ■»* örülünk a városunkba té­vedő idegeneknek, a házigaz­da szívességével fogadjuk a hozzánk érkező szervezett vendégcsoportokat. Azt azon­ban szóvá kell tennünk, ami hétfőn történt. A „Deák Fe­renc” 150 fővárosi turistát ho­zott Vácra. Városnézés köz­ben a Konstantin téren is fényképeztek. Valószínűleg szépen sikerült a felvétel a hatalmas petúnia-tábla köze­pén, mi azonban bosszanko­dunk a virágágy letaposása, a köztulajdon semmibevétele miatt. ★ Meg kellene oldani a kerék­párkérdést a váci piacon. A vásárlók vagy a falhoz tá­masztják a bejáratnál, s egész idő alatt félszemüket rajta tartják, vagy végigtolják az elárusítóhelyeken, veszélyez­tetve embertársaik ruháját. Egy nyugdíjas biztosan szíve­sen vállalná egy kijelölt he­lyen az őrzést, mint Cegléden s a többi városokban. ★ Még egy kerékpáros-problé­ma. A Mártírok útja 47. szá­mú ház előtt, a kerékpárúton olyan hatalmas buktató van, hogy az este életveszélyt je­lent az arra haladók számára. Sürgős intézkedést kérünk! ★ Vadász kartárs hívott fel minket a 7-es népboltból: Helytelennek tartja, hogy a földművesszövetkezeti boltok „zsákbamacskát” árusítanak. Ugyanis a görögdinnyét fel­vágják fizetés után, de ha rossz, akkor sem adják vissza a pénzt! Felsőbb utasításra hi­vatkoznak, pedig ez helytelen intézkedés mind a vevők szempontjából, mind a föld­művesszövetkezeti árudák jó hírneve miatt. A váci munkásmozgalom történetének egyik leggyá­szosabb fejezte 1919. augusz­tus 15. Az idősebbek ma is borzalommal beszélnek erről az éjszakáról. A börtönben fogva tartott kommunisták zárkáinak aj- tajait kinyitották és csopor­tosan hurcolták ki a mit sem sejtő áldozatokat. A Hétká­polnánál, lejjebb, a füzesben s túl a Dunán, a Rabok-szigetén sortüzek dördültek ezen az éjszakán. Balázs Ferenc, Csikós József, Erdős Bernát, Klein Károly, Matejka János, Petrásovits József, Salamon Dezső, Szabó Károly és két orosz hadifogoly esett áldoza­tul elsőnek az ellenforradal­márok gyilkos golyóinak. Ma­tejka János csodával határos megmenekülését ma már min­denki ismeri a városban. A Tanácsköztársaság váci már­tírjainak emlékét utcaneveit, márványtáblák őrzik. A múlt szombaton rhéltó em­lékművet kaptak 1919. vérta­núi. A régebbi szerényebb kül­A mártírok hozzátartozói a közönség soraiban Lukácsovics F. felvételei IN'ötanacsvezctők városlátogatása 10 EVE TÖRTÉNT... A z újság lap- <a jait már megsárgította az idő. A kötet cím oldalán lassan hal­ványodik az aranyló évszám: 1949. Belelapoz­gatok a helyi saj­tó egy évtized előtti sorozatába. Mi történt a vá­rosban alkotmá­nyunk születése előtti időszakban, s hogyan fo­gadták dolgozóiak ezt a nevezetes eseményt? „Befejezéshez közeledik a nép­fürdő építése.” — hirdeti a nagybe­tűs cím. s az egy­kori újság meg­említi, hogy 10 vagon cementet és 187 mázsa va­sat használtak fel az építkezésnél. A tereprendezés és gyepesítés; egy mázsa fűmagot igényelt. — A vá­ci ifjúság is kép­viselteti magát a kecskeméti V1T- kiállításon, Húsz­főnyi csoport in­dul útnak az al­földi városba az ajándékokkal. —* Nyilatkozik a vá­ros főjegyzője: Megoldjuk a tű­zifaproblémát. —■ Az alsóvárost MDP-szervezet- ben megemlékez­nek 1919 váci mártírjairól. — Indul az őszi sportszezon, a vá­ci Szakmaközi Bizottság által VDTK csapata első mérkőzésén 7:2-re győzte le a Chinoint. — Új­jáépítették az ostrom idején el­pusztult váci jeg- gyárat. Az _ .0 napi teljesítmény A legtöbb tejet a termelőszövetkezetek adják a közönségnek Naponta 3500 liter tejet fogyaszt Vác Kocsi kocsit, teherautó te­herautót ér a kapuban. Nagy a forgalom éjjel-nappal a Pest—Nógrád megyei Tejipa­ri Vállalat váci üzemében. ■— Naponta 15 500 liter te­jet forgalmazunk — mondja Nagy Mihály telepvezető. — Ebből Vác fogyasztása 3500 li­ter. Tavaly, amikor még szó­dabikarbónával tompítottuk melegben a tejet, naponként csak egyszer jártuk be a kör­nyéket. Ma az esti fejest még este, a reggeli fejést reggel hozzuk be. Körzetünk nagy: Bernecebarátitól Gödöllőig, Nógrádsáptól Szobon, Vi- segrádon, Szentendrén át mi vásároljuk fel a tejet és pasz­törizálás után 33 községbe szállítjuk. A jobb ellátás ér­dekében kívánatos lenne, hogy a TEFU megfelelő idő­ben, megfelelő kocsikkal se­gítene bennünket. Ősze Géza művezetőt az üzemben találjuk. Hosszú, több méteres üvegcsöveken folyik a tej a pasztőröző gép­be, ahol 85 fokra hevítik, majd 5 fokra hűtik le. Ez­alatt minden baktérium el­pusztul. A tejüzemből kike­rült pasztőrizált tejet bete­gek, gyerekek forralás nél- ktül is élvezhetik. Az üzem érezhetően túl­terhelt. Már volt szó az átala­kításról, de abbahagyták, mert egészen új telep építé­sét vették tervbe. — Addig is mindent elkö­vetünk, hogy a Dunakanyar tejfogyasztóinak igényeit ki­elégíthessük. Egyik problé­mánk a tejeskannák mosása; ezt segíti majd egy külföldről útban levő gépi berendezés. Mindenütt ragyogó a tiszta­ság. A dolgozók gumicsizmá­ban bokáig járnak a vízben. A tej beporosodása lehetetlen. Az irodában nagy gonddal végzik a kiszállított tej meny- nyiségi nyilvántartását. Elő­fordul, hogy az igénylések meghaladják a felvásárlást. Ilyenkor más körzetből kell a hiányt pótolni, de hajnal­ban a tejnek pasztőrieálva az üzletekben kell lenni. A legtöbb tejet — a felvá­sárlás 90 százalékát — ter­melőszövetkezeteink adják a közönségnek. Huszonöt tsz­szel kötött szerződést a váci tejüzem, s ezek mindegyike pontosan teljesíti kötelessé­gét. Kár, hogy néhány tsz még nem érzi át teljesen a központi értékesítés fontossá­gát. — A váci 3500 liter tej fo­gyasztása reális szám? — Nem egészen. A város sok fekete” tejet fogyaszt magános termelőktől, álter­melő kofáktól. A csomádiak megbüntetése bizonyítja, mennyire lelkiismeretlenek. Ezenkívül az ő árujuk pasz­törizálás nélkül kerül a fo- gyasztóhoz, ami beteg tehén­től származhat, vagy éppen fertőzött kút vizével hígít­ják. Elbeszélgetünk Tamási La­jos gépésszel, a szakszerve­zet titkárával is. — Üzemünk dolgozói, mint a testvérek, úgy összetarta­nak. Régi törzsgárdánk van. Lukács Istvánná például öt éve, Nagy Ferencné, s jó­magam nyolc éve dolgozunk az üzemben. A pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalá­sunkban már 121,6 száza­léknál tartunk. ■ Búcsúzunk a város és a kör­nyék tejközpontjától. A lá­tottak alapján valóban kívá­natos, hogy a dolgozók egész­ségvédelmük érdekében ne támogassák a tejjel való ku- peckedést. ne vegyenek pan­csolt tejeket, csak pasztőrö­zött árut fogyasszanak, amely az egészségügyi szervek ál­landó ellenőrzése alatt áll. B. J. sejű emlékoszlop helyett a városi tanács határozata alap­ján három méter magas és ti­zenkét méter széles emlékfa­lat emeltek a hétkápolnai ré­ten. „MÁRTÍRJAINK EMLÉ­KÉRE 1919. AUG. 15 1959. AUG. 15” hirdeti a felírat az arra elhaladóknak. A város valamennyi üze­me, hivatala, közülete képvi­seltette magát az avatóünnep­ségen. Tihanyi Ernő immár hetedik éve emlékezett meg nagyhatású beszédében azok­ról, akiknek neve örök időre összeforrt ebben a városban az igazi hazaszeretet és a mun­kásmozgalom nagy ügyének gondolatával. Az emlékbeszéd után mun­kásmozgalmi indulók hangjai mel'ett a párt, a tanács, a nép­front és az üzemek küldöttsé­gei a koszorúk tömegét hé- lyezték el a monumentális em­lékmű talapzatánál. Virágot helyeztek az emlékműnél a mártírok hozzátartozói és az 1919-es veteránok váci kül­döttsége is. Tihanyi Ernő beszedet mond az avalóünnepsegen. területén kívánja a többlet lakosságot elhelyezni. Mivel a két variáció közül az utóbbi látszik gazdaságosabbnak és a városszerkezet szempontjá­ból helyesebbnek, ezt a körül­ményt kellett gondos vizsgálat tárgyává tenni. A vizsgálat eredménye eij- nek a felfogásnak a helyessé­gét igazolja, különösen akkor, ha nemcsak a puszta számokat, hanem azt is figyelembe vesz- szük, hogy a szanálandó terü­leten megvizsgált, összesen 1833 lakásból 40 százalék már ma is bontásra érett, a továb­bi 50 százalék pedig annyira rossz állapotban van, (hogy 20 —25 évig tatarozással sem tart­ható fenn és mindössze 10 szá­zalék van. aránylag jó álla­potban. Ezt a tervet vitatta meg részletességgel a városi tanács végrehajtó bizottsága a műit pénteki ülésén. Felvetődött az a kérdés is, hogy a város mai közigazgatási területe egészít- tessék ki a Duna jobbpartján üdülőterülettel. Szükségessé válik a rende­zés során a város belterü­letének kisebbmérvű meg­változtatása, védőerdősá­Dornai Sándornénak, a váci nőtanács vezetőjének meghí­vására Vácra jöttek a Pest megyei járási nőtanácsok tit­kárai. A tíztagú küldöttséget meleg szeretettel fogadták Vá­cott. A vendégeknek Biró Károly tanár mutatta be a város nevezetességeit, műem­lékeit. Ezután Kovács Fe­renc irányításával a Dunai Hajógyárban megtekintették a kishajók építését. getésünk során — hiszen az egyik legforrongóbb kor adja annak keretét. Remélve, ezt váci olvasóim száma is iga­zolja majd. Az önök részére még aktuálisabbá teszi a köny­vet az, hogy kiderítettem: vá­rosuk elfelejtett büszkeségé­nek, Gottlieb nyomdásznak jö­vőre lesz kétszázadik születé­si évfordulója. A szerző elmondta, hogy már dolgozik az első kötet foly­tatásán. Ez lesz a ..Kalendáriu­mok Könyve”, amelyben — re­méljük — ismét sok váci vo­natkozású részlettel találko­zunk. i ^ A múlt héten Vácott járt Po- ^ gány Péter, akinek „Folklór és ^ irodalom kölcsönhatása a régi ^ váci nyomda működése nyo- mán” című kötete, a nyári § könyvpiac egyik érdekessége ^ volt. Nagy érdeklődés kísérte ^ Ambró Ferenc és Máramarosi $ Gottlieb Antal, a XVIII. szá- ^ zadvégi két váci nyomdász- ^ mester történetét. Életrajzukat ^ a szerző a kor könyvkiadásai- ^ nak és nyomdászatának szó- : & etológiái hátterébe állította. ^ — A nagyközönség részére is ^ olvasmányossá törekedtem § tenni könyvecskémet — & mondta Pogány Péter, beszél­600 tábla, vagyis 75 métermázsa. A Függetlensé­gi Népfront vá­ci bizottsága fel­kéri a lakosságot, hogy minél na­gyobb számban jelenjék meg a vá­ros főterén, az új kenyér ünnepén. Es itt jelentette be az ünnepély szónoka alkátmá- nyunk megszületé­sét. Augusztus 21: Az első munkana­pon dolgozók szá­zai köszöntik lel­kesen alkotmá­nyunk törvénybe­iktatását. A szö- vőgyári dolgozók hosszú levélben fejezik ki örömü­ket az országgyű­lésnek. JT'gy évtizede I-J újsághír, ese­mény volt az, ami napjainkban már történelem. Készül a Kalendáriumok Könyve A Dunai Cement- és Mész- mű tervezett 450 lakásának építése, valamint a második, harmadik és negyedik ötéves terv folyamán épülő állami és szövetkezeti lakások szükséges­sé teszik, hogy a városi ta­nács részletes rendezési ter­vekkel rendelkezzék. Az Épí­tésügyi Minisztérium megbí­zást adott a Budapesti Város- építési Tervező Vállalatnak, hogy készítse el Vác egyszerű­sített általános rendezési ter­vét. A tervezők felhasználták a régebben készült, hasonló vo­natkozású anyagot. A régió-, illetve környékterv szerint — az ipari decentralizáció eredményeképpen — 25 éves távlatban mint­egy 53 000-re, a mai lélek- számnak kereken kétsze­resére növekszik a város lakossága. Felmerült tehát az elsőrendű kérdés: ezt a lakosságtöbbletet hol helyezzük el? A régió­vizsgálat — a szanálás elkerü­lése érdekében — a szentend­rei szigetnek a várossal szem­beni részét javasolta új város­rész kialakítására; a tervek többsége azonban a mai város

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom