Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

4 “‘ícClrlup 1959. AUGUSZTUS 19. SZERDA Baráti szóval, virággal Dunavarsányi asszonyok lá­togattak el kedden délelőtt a Csepel Autógyárba, hogy megismerkedjenek az üzem­mel és a gyári munkásnők életével. Az autógyár nőtanácsának tagjai virággal és baráti szó- val köszöntötték őket. A ven­dégek sorra járták az üzemet, beszélgettek a gépeknél dol­gozó asszonyokkal, kicserél­ték tapasztalataikat a nőta­nács munkájáról. Búcsúzóul azt kérték, hogy minél előbb látogassanak el hozzájuk az autógyári asszo­nyok, hogy a most kötött ba­rátság tartóssá váljék. TENGER A PUSZTASÁGBAN Néhány évvel ezelőtt még senki sem gondolt arra, hogy a Karakum homoksivatag va­laha is életet ad majd a nö­vényeknek. A Szir-Darja fo­lyó csak nagyon szűkmarkúan osztogatta éltető nedvét. Az ember azonban diadalmasko­dott a természet felett. A si­vatagban megszületett a Tad- zsik-tenger, amely nem más, mint a karakumi vízierőmű vízgyűjtő medencéje. Gátak­kal más mederbe terelték a Szir-Darját, s így jött létre a 60 kilométer hosszú és 18 kilométer széles mesterséges tenger. _________ T urkesztóni uralkodók története A tasfcenti Keletkutató In­tézet . archívumában ujgur nyelvű kéziratra bukkantak, amelynek címe: Kelet-Tur- kesztán uralkodóinak törté­nete. A kézirat eredetét a XV —XVII. századra becsülik. A kéziratot perzsa nyelvből for­dították és ősi ujgur írásmód­dal másolták le. Nemrég azt írtuk az egyik cikkünkben, amely a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatról szólt, hogy a jö­vőben bemutatjuk olvasóink­nak azokat a részlegeket, amelyekből ez a sokat fejlő­dött vállalat összetevődik. Elsőnek a szentendrei töl­tőtoll-üzembe látogattunk el, ahol Egerszegi Gyufa üzem­vezetővel beszélgettünk a részleg munkájáról, eredmé­nyeiről, terveiről. Elmondta, hogy töltőtolla­kat, átírótoliakat gyártanak, de mostanában nagy keletje van a golyós­tollnak is. Havonta 25— 30 ezer darabot készíte­nek belőle. Persze, nem véletlen, hogy ilyen keresettek ezek a go­lyóstollak. Magunk is meg­néztük valamennyi fajtát és ki is próbáltuk. Nemcsak kül­sőre mutatósak, hanem jók is. — Mégis, miért van az, hogy egyik ember nem tud golyőstollal írni, a másik meg a világért sem írna mással — kérdeztük az üzemvezetőt. — Minden ember másként tartja a tollat írás köziben. Mégis, néhány csoportba va­lamennyi kéztartás belesorol- ható. Mi ennek megfelelően készítjük a toliatokat. Ha te­hát valaki vásárol belőlük, helyesen teszi, ha többet ki­próbál és azt veszi meg, ame­lyik a kéztartásának legjob­ban megfelel Ez a golyóstol­iakra is áll. Sajnos, az el­adók — tisztelet a kivételinek nem hívják fel erre a vá­sárlók figyelmét. Nyomban be is bizonyí­totta az elmondottakat. Né­hány tollat rakott az asztalra. Kipróbáltuk valamennyit. Ki­derült, hogy amelyikkel egyikünk nem tudott írni, a másik kezében elsőrendűen működött. — Ezenkívül tollainkal garanciálisán biztusitjuk. tehát ha va­lami baj előadódna ve­lük, akár az üzlet, akár részlegünk megjavítja vagy kicseréli. — Mikor kezdték itt ezt r. munkát? — kérdeztük to­vább. — Részlegünk 1955 vége óta működik. Hat emberrel kezdtük. Akkor még csak át- irótollakat csináltunk. Azóta ötféle töltőtollat, négyfajta golyóstollat készítünk, de fo­lyamatban van egy olcsó, tíz forinton aluli toll gyártása is. Ha ezzel „kijövünk’’, nem mondhatják már a külföldi neves cégek, hogy csak ők tudnak golyóstollat adni egy óra béréért — tájékoztatott bennünket az üzemvezető. Elmondta, hogy karácsony­ra négyszínű gOlyóstoll-kész- Iettel kedveskednek majd az ajándékozni szándékozóknak. A készletnek a Szputnyik nevet adták, mert a négy különböző színű, szép ki­vitelű toll úgy helyezke­dik el a félgömbalakú talpazaton, mint a szput­nyik antennái, láttuk az első , ilyen kész­tetet, amely a többi szép Önkiszolgáló rendszerűvé alakították át a vecsési Nép­boltot. Az új rendszer meggyorsítja és megkönnyíti a vásárlók kiszolgálását \s/Sfss/sssss/sssssssssfs//ss/ssssssssssssssssss/ssssssfss/ssfssrsssssssss/wsssys/ssssA MEGFELEZTÉK AZ IDŐT Olcsóbb lett a bor Kedd reggel óta olcsóbb a bor és ez az átlagosan 20 szá­zalékos árleszállítás a tavalyi bőséges és a várható idei még bőségesebb termés következ­ményé. A korrhány ugyanis mostantól fogva a bor árát a terméstől függően állapítja meg évről évre. AZ INÁRCSI PÉLDA AKADNAK g-nna^ a hely­telen nézetnék hívei, amely szerint ha egy község paraszt­jai mindannyian belépnek a termelőszövetkezetbe, a köz­ségben törvényszerűen vissza­esik az árutermelés. Ennek a képtelen állításnak bármelyik termelőszövetkezeti községünk példája az ellenkezőjét bizo­nyítja. Inárcson például a falu gaz­dái a tavasszal Március 21 néven termelőszövetkezetet alakítottak. Még márciusban megkezdte a közös tevékeny­séget a szövetkezet 380 család­ja, 2206 hold területen. A homokos talajon a köz­ség parasztjai általában ker­tészeti árukat, szőlőt és. gyü­mölcsöt termelnek. A rendelkezésre álló hivata­los^ kimutatások szerint az utóbbi években a Borforgalmi Vállalatnak átlagosan 1500 hl bort adtak el az inárcsiak és csaknem ugyanennyit másutt értékesítettek. Az új tsz az adott szőlőterület gondos ápo­lásával, trágyázásával, vala­mint a kezelésébe került el­hanyagolt szőlők rendbehozá- sával elérte, hogy az ősszel már 3000 hl bort ad el egy tételben az államnak, mégis, mintegy 100 t hektó bor visz- szamarad a községben. DE NÉZHETJÜK , käerfI zöldségtermelését is. Az idén még csak 20 holdról szedett spárgát a tsz (280 000 forint volt ebből a bevétele), míg a tagok a háztáji területeken kb. 40 holdról. A következő év tavaszán a sikeres új telepíté­sek révén a szövetkezet kere­ken 100 hold spárga termését küldi a piacokra, főleg ex­portra. A meglevő háztáji spárgatelepeken kívül tehát a szövetkezeti község már jö­vőre 80 hóid spárga termésé­vel ad több árut A községben emberemlékezet óta nem ter­meltek ilyen nagy területen spárgát. Exportra 35 holdon ter­melnek paprikát; holdanként 170 mázsát szednek. Tavaly még csak 20 holdon termeltek karfiolt, most 25 holdon. Őszi fejeskáposztát, amit tél elején leföldelnek és tavasszal érté­kesítenek, mintegy 56 va­gonnal, a szokásosnál tízzel többel küldenek a főváros piacaira'. A káposzta a ta­vasszal 130 000 forint biztos pénzt hoz a szövetkezet kony­hájára. Sorolhatnánk tovább a pél­dákat. de fölösleges. Az új tsz ugyanis már az idén is nö­velte, de jövőre még inkább növelni szándékozik a község hagyományos növényi kultú­ráinak területét. Csíráztatott burgonyából 15, dinnyéből 20 holdon termelnek többet. Az ősszel 20 holdon csemegesző­lőt, négy holdon spárgát, öt holdon füzest. 20 holdon jo- nathán almát és 10 holdon vegyes téli almát telepítenek. Öntözéses kertészetük terüle­tét a tavasszal 50 holddal növelik. A SZÖVETKEZETNEK nem okoz problémát a meg­termelt áru értékesítése sem, mert'minden terméküket szer­ződés alapján termelik. Az idén 300 000 forintot kaptak ily módon szerződéses előleg címén. A tervek szerint ötmillió forintos árubevételt kell elér­niük s akkor a tagok munka- epvségenként 50 forint körüli részesedést kapnak. A leg­frissebb adatok szerint, a szö­vetkezet árubevétele az őszre eléri a hét és félmilliót! Inárcs szövetkezeti köz­ség példája ékes bizonyítéka annak, hogy ha egy falu szö­vetkezeti községgé alakul, nemhogy csökkenne, hanem ellenkezőleg, jelentősen nö­vekszik az árutermelés. S ez érdeke is mind az erejüket egyesített dolgozó parasztok­nak, mind az államnak. Pest megye Tanácsának ke­reskedelmi osztálya az árle­szállítással kapcsolatban ven­déglátóipari üzemeiben növe­li a borválasztékot, ezenkívül még szüret előtt a megye négy városában, Vácott, Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és csaknem minden járási szék­helyen, valamint borellátatlan nagyobb községekben borozó­kat és borkóstolóhelyiségeket létesít. Egyik fajta helyiség sem lesz azonban talponálló, mindegyikben asztalok mellett, ülve fogyaszthatják az olcsóbb bort a vendégek. A borozók­ban különböző hideg ételeket is felszolgálnak. Az árleszállítás után a ven­déglátóipari üzemekben az eddig 16,20 forintért kimért Gyöngyös-visontai rizling 12,50 forintba, a bácsalmási ka­dar 15,10 helyett 13 forintba kerül, a hegyaljai pecsenye­bor ára pedig 27 forintról 16 forintra csökken. Hasonlókép­pen olcsóbbodott minden faj­ta kimért és palackozott bor, de üvegenként 9 forinttal ol­csóbb lett a pezsgő és 7 forint­tal a vermuth is. A must fogyasztói árát 7 fo­rintban állapították meg és minden vendéglőben, borozó­ban és italboltban árusítják majd ezt az egészséges italt. Egyéves növényvédelmi szakiskola nyílik Vasadon A Pest megyei Vasad köz­ségben ez év szeptemberében nyílik meg az ország első egy­éves növényvédelmi szakisko­lája. Felvételre jelentkez­hetnek a vasadi mezőgazdasá­gi szakiskolán technikumi végzettségű vagy érettségizett fiatalok. A gimnáziumi érett­ségi után jelentkezőknek a szakiskola elvégzése után még egyéves gyakorlaton kell majd részt venniök, aztán szakvizsgát tesznek. A szak­iskolán végző fiatalok terme­lőszövetkezetekben, továbbá állami gazdaságokban, kísér­leti és tangazdaságokban nö­vényvédelmi brigádvezetők­ként működnek majd. Min­den jó eredménnyel végző hallgató elhelyezéséről gon­doskodnak, sőt, az állami gaz­daságok már most, a szakis­kola megkezdése előtt, szer­ződés alapján alkalmazzák a jelentkezőket. Tavaly ősszel külföldi ven­dégek jártak a Csepel Autó­gyárban. \ hajtóműgyárban is körülnéztek. Amikor ahhoz a géphez értek, amelyen a kardámkeresziteket köszörül­ték, így szólt az egyik: — Mi ezt már nem így csi­náljuk. Nem egy, hanem egy­szerre két csapot köszörü­lünk. Két fiatal mérnök kitérte a vendéget, Drevenika Gusztáv és Tátrai Antal. A fiatal mérnökök összenéztek. Mind­ketten nyomban felfogták az elejtett megjegyzés jelentősé­gét. Faggatni kezdték a ven­déget. — Hogyan csinálják? Régi géppel vagy újat szerkesztet­tek erre a célra? Amaz csak mosolygott egy ideig, aztán kérdéssel vála­szolt a kérdésesre; — Van nektek Centerlesz gépetek? A két fiatalember, szeme felragyogott. Most már csak néhány kérdésre kellett vá­laszt kapniuk, ami megtörtént és máris megíogamzott agyuk­ban a kivitelezés alapgondo­lata. Lelkesen láttak munkához. Rajzoltak, vitatkoztak, ismét rajzoltak. Közben le-le- jártak a műhelybe az át­alakításra kiszemelt géphez. Mértek, feljegyzéseket készí­tettek és indultak ismét visz- sza a rajzasztalhoz. Közben persze sok más dolguk is akadt, ami mindennapos fel­adataik közé tartozik. Ezt is elvégezték. Amikor felidézzük a történ­teket, így emlékszik vissza Novák elvtárs, a hajtóműgyár vezetője: — Sohasem tudták ebben az időszakban, hogy mikor van műszak • vége. Csak a munka érdekelte őket. Ha volt egy kis idejük, máris együtt voltak és dédelgetett gépükön dolgoztak. Még az sem kedvetlení­tette el a két fiatalembert, hogy ilyenfajta véleményeket hallottak: — Úgysem sikerül. Ez az ötlet nem valósítható még. Hand ti Géza, a hajtómű- gyár műszaki vezetője a két fiatal mérnök mellé állt. Bá­torította őket. — Fiúk, az ötlet jő és most különösen, nagy szükség van erre a megoldásra, hisz tud­játok. hogy a kardángyártás most van felfejlődőben. Drevenka és Tátrai tovább $ dolgoztak, de a kétkedő meg- $ jegyzések óvatosságra intet- $ ték őket. így beszélgettek: ^ — Úgy alakítjuk át a gé- $ pet, hogy bármikor vissza- $ alakítható legyen. — Helyes — mondta a mó- ^ sik —, nehogy szó érje a ház $ elejét. Persze, ez újabb. fej- $ törést okozott, de végül is el- ^ készült a gép és elérkezett $ o bemutató napja. A két fiatalember talán $ még jobban izgult, mint ami- ^ kor a diplomamunkát kellett $ megvédeni. Ott voltak veze- ^ tőik, a műhely dolgozói, no ^ meg az igazgatóság megbízott- § ja. | Drevenka állt a gép elé. ^ Bekapcsolta a világítást. Mé- ^ lyet sóhajtott, ftánézett Tát- ^ raira és alig láthatóan bólín-^ tott. Amaz viszonozta a moz- ' dulatot, ami annyit jelentett, hogy kezdhetjük. Megnyomta az indítógombot. A motor felbúgott. A két „msnesztőtárcsa” és a kát kcszörűkorong szélsebes for­gásával megrezegtette a leve­gőt. Most minden kis zörej tízszeresen . volt hallható, hisz a műhely többi gépe leállt, mindenki emezt, az újat fi­gyelte: megmarad-e, vagy születése után nyomban ha­lálra ítélik. A mérnök megnyomta a hidraulikus berendezés ve­zérlő karját. A két köszörű­korong és a menesztőtárcsák között elhelyezett tartószer­kezet felemelkedett. Miköz­ben ráhelyezte az első kar­dánkeresztet, egy pillanatra megreszketett a keze. Ismét társára pillantott, aztán má­sik irányba fordította a ve­zérlőkart. A szerkezet a mun­kadarabbal együtt lesüllyedt. Most már biztosak voltak mozdulatai. Az élőtoló kar után nyúlt és magabiztosan meghúzta. A két kő, mint két üstökös, két, hosszú szikracsó­vát szórt, A kar a ütközőhöz őrt. . Még égy másödpeik: é£' ismét működött a hidraulikus szerkezet. Fordított egyet a munkadarabon és a másik két csapot is megköszörülte. Ami­kor befejezte,. ' csak annyit mondott: — Kész. Aztán átadta a megköszörült kardánkeresztet ellenőrzésre. A kör ül álló szakem berek méregették, vizsgálgatták a köszörült felületet, de sokáig egy szót sem szóltak. Végül az igazgatóság megbízottja így nyugtázta a próbát: — Jó a gép. A méretek jó­belül val a tűrési határon vannak. Most megint ott állunk a gép mellett és a két fiatal mérnökkel, meg az üzem ve­zetőivel beszélgetünk. — Mi , indította magukat ar­ra, hogy ezt a gépet megcsi­nálják? — kérdezem a két fiatalembert. — A kötelesség — válaszolják, szinte egyszer­re, mintha összebeszéltek vol­na. Elhiszem nekik, miért ne hinném. De meg nem állha­tom, ho,gy közbe ne vessem: — Azt mondják, a köteles­ség. De hát ki kérte volna számon magukon, ha azt a bizonyos megjegyzést egysze­rűén elengedik a fülük mel­lett. — Azt nem lehet — mond­ják —, mérnökök vagyunk. Csak így egyszerűen: mér­nökök? Azt hiszem, jóval többek ennél. íme. a bizony­ság: — újítás? — kérdezem. — Dehogy , — válaszolják önérzetesen —. műszáki fej­lesztés., Ez is kötelességeink közé tartozik. Persze, azárt bizonyos va­gyok benne, hogy nem marad el a jól megérdemelt juta­lom sem. Megérdemli ez a, kát fiatalember. Nemcsak. azért, mert ezzel a nagyszerű meg­oldással nemcsak egyszerűen használhatóvá tettek egy régi gépet és ma már fele annyi idő alatt készítenek el vele egy munkadarabot, mint ko­rábban. hanem elsősorban azért, mert minden, mérnö­künknek példaképül szolgál­hatnak. Farkas István Megállapították a szerződéses baromfi átvételének időpontját Eredményesen végződött az idén f a íöldművessz'övetkezetek baromfi- iievelési és hizlalási szerződéses akciója. A múlt évihez már eleve kétszeresére emelt szerződéskötési tervet — cikkenként váltakozva — 29—888 százalékkal túlteljesítették. Az összes szerződések több mint egynegyedét a termelőszövetkeze­tekkel kötötték. A folyamatos áruellátás érdekében a baromfi­átadás idejét szakaszokra osztot­ták, Az augusztus és szeptember hónápban átadott, legalább 90 de- kás csirkéért fizetik a legmaga­sabb — kilónkénti 22 forintos át­vételi árat. Októberben már 21, novemberben és decemberben pe­dig 20 forintot adnak 1 kiló csirke­húsért. Pulykát november-december hó­napban a legkifizetőbb értékesí­teni. A november 1—15 között , át­adott legalább 5 kilós pulyka­kakasért. vagy legalább 3.5 kilós pulykajércéért kilónként 17 forin­tot fizetnek, november 16 és de­cember 20 között pedig 18 forint az átvételi ár. A hízottliba felvásárlást ugyan­csak két szakaszban bonyolítják le. Augusztus 15. október 10 között kilónként 19; október 11-től decem­ber 20-ig pedig 18.50 forintot fizet­nek a földművesszövetkezetek. ■ A hízottkacsa kilójáért egész év­ben 19 forintot kapnak a tenyész­tők. <f**SSSf*SSSf*S*SSSSS/SSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/-/SSSSSr+ Napolajat tessék! formájú tollal együtt Lővvy Ernő ügyes kezét dicséri, aki a tollak bakelit köpenyét ala­kítja ki. Ötvcnen dolgoznak a részlegben, bizony nem a legideálisabb körülmények közölt, mégis nagy gondot fordítanak munkájukra, mert tudják, hogy nem elég csak olcsón adni a Stylus-tollakat, hanem jót kell a vásárlók kezébe adni, mert csak így lehet egy új gyártmány hír­nevét megalapozni, amiárt mindannyian felelősnek érzik magukat. — kas — Készül a Szputnyik golyóstollk észtet a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat szentendrei töltőtollüzemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom