Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

rest MEGY WCirlap 1959. AUGUSZTUS 18. KEDD MON OR OLVAS Három év alatt megháromszorozódott a járás olvasóinak száma A Pest megye járási könyv­tárai között folyó versenyben a monori könyvtár legutóbb a harmadik helyet nyerte el. Kétségtelen, hogy ez az in­tézmény egyike a megye leg­jobban dolgozó és legszebb eredményeket eíérő könyvtá­rainak, amely komoly kul- túrmissziót teljesít a monori vetkezetefeben is létesítünk fiók- vagy letéti könyvtára­kat. Könyvállományunk is növekszik. 1957-ben 23 730, tavaly 24 275 kötetünk volt, az idén már 26 358 van, de az év végéig bizonyosan elérjük a huszonhétezret. Az állomány gyarapodásánál is többet jelent talán az ol­Válogatás s fiókkönyvtárak számára gigvezeti az olvasót a napfé­nyes Andalúzia csodálatos tájain, bepillantást enged a munkásnegyedek életébe, el­kalauzol a dohánygyár mun­kásai közé, apacskocsmákba, kávéházakba és főúri esté­lyekre és természetesen a szép, sevillai lányok ablaka alá is. Mindezt ellenállhatatlan kedvességgel, humorral teszi, miértis az olvasó szinte észre sem veszi és akarva-akáratla- nul a regény fordulatos, per­gő cselekményének részesévé válik., A modern spanyol regény- irodalom remeke ez a mii, amelyet az Európa Kiadó adott a magyar olvasók elé, Békéssy Gábor tolmácsolásá­ban. — P — A fiimszínliázak karbantartásáról, a visegrádi szabadtéri moziról, nyilatkozik az illetékes I A Pest megyei Hírlap au- I igusztus 5-én megjelent szó-má- ! ban Narrátort a veresegyházi ; moziba! címmel F. M, levelező | bírálja az említett mozi hang- | leadását. Ezzel kapcsolatban | megjegyzem a következőket: i Mint ismeretes, annak ide- i jén. a volt magántulajdonosok- | tói vettük át megyénk mozi- | jainak nagyobb részét és azo- ; kon igen sokat javítottunk, i sőt számos új mozit hoztunk ! létre, sok helyen új, modern j gépeket állítottunk be. Ter- i mészetesen a körülbelül 160 ; Pest megyei moziban ezt mind ! még nem állt módunkban S megtenni, anyagi lehetősé- S geink korlátolt volta miatt. ! Ettől függetlenül azonban ! mindenütt — így Veresegy­> házon is — igyekszünk az új, > modernebb berendezések be- S állításáig a gépállományt a S lehető legjobb karban tartani. , Veresegyházon a vetítés, bele- J értve a hangleadást Is, által á­^ ban nem rossz, legalábbis ko- j ! rántsem olyan rossz, mint i i ahogyan F. M. írja. Abban vi- i 5 szont kétségtelenül igaza van. i $ hogy a Kard és kocka címűi 5 film hangleadása valóban sok j $ kívánni valót haigyott hátra, i ! nem a vetítés, hanem a film- i $ raktárból kapott filmkópia! J gyenge állapota miatt. ^ Ugyanebben a számban i 1 Előrelátás címmel s. i. leve-: s lező a visegrádi — jelenleg i ^ még nem működő -— kert- i ^mozival foglalkozik, kifogásol-: ^ va. hogy a kertmozi építését i j miért ily későn kezdtük meg ; ^ miért nem dolgoztunk több i ^ előrelátással. Ez esetben nem | ^ e'őrelátásunk hiányzott, ha- i ^ nem az éoítéshez szükséges i ^ anvasri eszközünk. E kertmozi ; ^ megéDítését vá'ialatunk már: ^ hosszabb id°ie szorgalmazza.: ^ Anvagi lehetőségeink azonban j 'csak ez év tavaszán nyiltak' Nehéz a választás a könyvtár kincsei közül Átadták az új iskolát Nagytarcsán j A szlováklakta Nagytarcsa községben felépült az új, mo­dern, kéttantermes, tanári, igazgatói és szertári helyisé­gekkel rendelkező iskola. Régen több helyen volt az Iskola, s a tantermek nem fe­leltek meg a mai követelmé­nyeknek. Két évvel ezelőtt határozta el a község vezető­sége, hogy új iskolát épít. Az iskola igazgatója, a nevelők, a községi tanács vezetői szíwel- lélekkel kezdtek a munkához. Feinívasukra megmozdult egész Nagytarcsa lakossága. Az első csákányvágástól az utolsó simításig lelkesen dol­goztak az új iskola felépíté­sénél és közel 80 ezer fonni értékű társadalmi munkával felépült a 250 000 forint érté­kű új iskola, Amilyen lelkesen dolgoz­tak az iskola felépítésén, úgy készültek annak ünnepélyes avatására, amelyet augusztus 16-án rendeztek meg. A kora reggeltől tartó fel­hőszakadás nem sok jóval biz­tatott, de délutánra, az ün­nepségre esőmentes, szép idő volt. Egész Nagytarcsa, a legkisebbtől a legidősebbig ott volt az új iskola szép. nagy udvarán, amikor fel­csendültek a Himnusz hang­jai. Malatinszki Jenő iskola- igazgató megnyitó szavai után Pupek Márton vb-elnök mon­dott ünnepi beszédet. Pupek elvtárs beszédében kérte egész Nagytarcsa szlovák és magyar nemzetiségű dolgo­zóit, hogy a jövőben is ily lelkesen vegyenek részt a közös munkában. Ezután a legtöbb munkát végzőknek jutalmat osztott a v. b. elnö­ke. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után került sor az óvodá­sok és az iskolások igen, szép és színvonalas műsorára. Lát­hatták a szülők, a meghívott vendégek, hogy a gyerekek és a pedagógusok megbecsülik, szeretik az iskolát, s méltó' képpen készülnek fel avatásá­ra. Az iskolások bemutatko­zása után a maglódi KISZ- együttes — amely most már harmadszor járt Nagytar- csán — adott műsort. K. F. tudósító ’//////////////////////////// ^ Nekrológ helyett 1 i A 1 ; zx minisztérium nem válaszolt A hallgatás pedig ítélet: a Pest megyei Petőfi Stzin- $ 1 pad megszűnik. ^ A ravatal mellett nekrológot szokás mondani, mél-\ \ tatva az elhunyt érdemeit, jócselekedeteit. felsorolva mun- \ \ hálkodásának eredményeit, amelyeknek hc-sszú sorát a § : vég megszakította. $ j Most, hogy a Petőfi Színpad tevékenységéről néhány \ ; szót ejtünk, nem ez a célunk. Célunk, hogy a Művelődési ^ : Minisztérium — ha késve is .— mérlegelje ennek az ^ i intézménynek jelentőségét és válaszoljon végre a megyei ! tanács felterjesztésére, méghozzá kedvezően válaszoljon. ^ A mi színházunk, a Petőfi Színpad alig másfél esz- ^ : tendős működése alatt — bátran állíthatjuk •— missziót i | töltölt be. Amíg a Déryné Színház csak a megye 30—iO | : nagyobb községébe, városába jutott, el, a Petőfi Színpad ^ együttese hallatlanul nehéz körülmények között utazva, ^ nem elkedvetlenedve a piciny színpadok, kényelmetlen ^ ; kultúrházak okozta nehézségek miatt, a merne 110 köz- \ \ séflének adott ízelítőt a színház művészetéből. Csak néhányat az említett nehézségek közül: nem ^ autóbusszal, nem kényelmesen rugózott bőrüléseken tét- ^ ték meg napról napra sok kilométeres -útjukat a. Petőfi | Színpad művészei, hanem a TEFU zárt teherautóin. Télen'$ fázták, nyáridőben valósággal puhára főttek a hőségben ^ és ráadásul még váüalniok kellett a szemrehányásokat ^ is, amelyeket a TEFÜ-kocsik késése miatt természetsze- ^ rűen reájuk zúdított a nemegyszer órákig várakozó kö- § zönség. Ha nem volt öltöző, télvíz idején is az udvaron | húzták fel kosztümjeiket vagy jobbik esetben az autó § deszkafalainak védelmében öltöztek. A kis színpadokon ^ „menet, közben” változtatták meg a díszleteket, hangolták | át az előadást, változtatták meg a táncok koreográfiáját. | És mindezt kevés pénzért, nem sztárgázsiért tették, ^ azért, hogy 80 000 embert szórakoztassanak, műveljenek. $ Száztíz község —1 nyolcvanezer néző. Ez a Pest me- ^ gyei Petőfi Színpad ez évi mérlege. És négy darab be- ^ mutatása. Még a Majd a papá-l, ezt a gyenge vígjátékot ^ is igyekeztek reális módon, túlzásoktól mentesen előadni, ^ míg a másik három müvet valóban kiváló bemutatóik | során át isrnertették meg a közönséggel. .4 Nők harca, a ^ Váljunk el és a Kerekeskút sikere, valamint az ifjúsági | előadások látogatottsága nemcsak a falu kultúréhségének, ^ hanem az együttes művészi produkcióinak is próbaköve \ volt. ^ Hogy a minisztérium miért közömbös 110 község kul- | túráiig ellátottsága iránt — nem tudhatjuk. De tudjuk ^ azt, hogy mind a megye színházra szomjas közönsége, & mind a Petőfi Színpad áldozatos, lelkes együttese nem § ilyen nemtörődöm elbánást érdemel. Különösen érthetet-1 len ez az eljárás, ha számításba vesszük, hogy az úgy-1 nevezett maszek-brigádok körül még ma sincsen minden | rendben. A minisztérium, amely nem lép fel kellő erély- i lyel a káros brigád-műsorok ellen, vajon miért hallgat 8 ilyen ' „erélyesen”, amikor nem maszek-vállalkozásról 8 hanem valóságos kulturális misszióról kellene döntenie? | Bízunk abban, hogy a Petőfi Színpad sorsáról döntő ^ tanácsülés összehívásáig intézkedés születik a nem nagy ^ múltú, de nagy. jövőjű együttes fennmaradása érdekében. | Bízunk abban, hogy hosszú hónapokig tartó hallgatás ^ után elhangzik végre a minisztérium válasza és ez a vá- ^ lasz tekintetbe veszi 110 Pest megyei község. 80 000 szín- ^ ház’látoyatö érdekeit. És iffy nem lesz szükség a Petőfi Színpad elmúltát ^ sirató nekrológra ezután sem. 'SSSS,f/SS/fSSSf/SSSSS/S////////S///fS//S//SSS/SSS/SSSSS/S/SfSS/S//SSSSSS/fSSS//f/f/Á Fiatal költők estje Érdligeten Az érdligeti szabadtéri : színpadon augusztus 15-én es- : te tartották meg az idei má­sodik irodalmi és zenei estet, I amely a -magyar költészet fia- ; tál tehetségeinek bemutatko- : zása jegyében zajlott le. A megjelent költőket Fekete Lajos író, az érdi művelődési ; tanács elnöke mutatta be, majd Csepeli Szabó Béla mon­dotta el néhány versét. Vuji- csics Tihomir, a kitűnő fiatal - zeneszerző Csokonai Vitéz Mihály és Arany János meg­zenésített verseit mutatta be, majd Hárs György szavalta el néhány pompás ritmusú, a mai szocialista embert meg- éneklö költeményét. Gonda Irén paraszti tárgyú novel­láját olvasta fel, majd Vuji- csics Tihomir zeneszerző Krlezsa Miroszláv horvát író Petrica Kerempuh balladái című sorozatának néhány megzenésített balladáját ad­ta elő. A közönség sokáig, nagyon melegen ünnepelte a jól sikerült „ősbemutatót”. Nagy sikere volt Simon La­josnak, aki verseiből muta­tott be néhányat, olyan köz­vetlen, meleg előadásban, hogy a közönség alig akarta leengedni a színpadról. A színvonalas, jól sikerült es­tet Fekete Lajos szavai re­kesztették be. vasás, a tanulás, a művelődés ^ és az a magasabbrendü szó- $ rakozás, amit az irodalom ^ nyújt. $ A beszélgetés csendesen fo- $ lyi-k a könyvállványok között,^ közben egyre nyíjik az ajtó a ^ széles monori főutcára: jön- ^ nek a „tagok”. Hozzák az el- ^ olvasott könyveket és kérik ^ helyettük- az újat. ^ — Dosztojevszkij Fél-kegyei- ^ műjének a második kötetét | megkaphatom már? — kér- ^ d.ezi egv fejkendős asszony. — ^ Az első kötetet már elolvas- S tam. ^ — Még nem kaptuk visz- i sza, de most már hamarosan § itt lesz az is. Néhány nap | múlva tessék érdeklődni. Kisdiákok, diáklányok bőn- $ gészik a katalógust és nézege- $ tik a polcok kincseit. Mun- ^ kások, ipari tanulók szak- ^ könyveket kérnek, ^ — Nagyon sokan éreklődnek az atomkutatás iránt. Az ^ atomirodalom kötelei csak- ^ nem állandóan kézben van- ^ nak. ^ Monor tehát olvas. Egyre ^ nagyobb szenvedéllyel és ön- ^ tudatosabban. És már nem is ^ — akármit. ^ Magyar László S Palacio \ aides: A KISNŐVÉR A spanyol realizmus művé­szi hagyományainak hű ápo­lója volt Palacio Valdés, aki — a nálunk most megjelent — A kisnővér című regényé­vel érte el írói pályafutásá­nak tetőfokát. Ez a regény a kiváló író hatalmas életmű­vének legtisztább hangú, leg­kiemelkedőbb alkotása. . A mű alapkonfliktusa nem új: a feudális és a polgáro- suló liberális-demokrata tár­sadalom összeütközése em­beri sorsok tükrében. Sokan feldolgozták már ezt a témát Valdés előtt is. mégis Tűd’' újat, maradandót,.: igaz-.--' él­ményt adni az oivásónak. Regényének hőse, Ceferino Sanjurno szokatlan figura: kicsit gyáva, kicsit esetlen, de hibái ellenére is rokonszenves szerelmes, aki szembekerül világa álszent erkölcsi felfo- ? gásával. Merész célkitűzése: ^ feleségül venni az életvidám § Glóriát, azaz San Sulpició ^ kisnővért, akit a maradi csa- ^ ládja kényszerített kolostor- ^ ba. Vajon teljesül-e vágya, ^ sikerül-e legyőznie az érdek- § hajhászó papot, az intrikus ^ hozományvadászt, az elmara- ^ dott gondolkodású szülőket? ^ Nyomban válaszolhatunk: si- ^ kerül, mert győznie kell, ^ mint ahogyan a polgári tár- ^ sadalom is legyőzte a feudális ^ világot. | Ám amíg idáig eljut a re- ^ gény főhőse, az olvasó számos ^ érdekes figurával ismerkedik ^ meg a könyv lapjain. Az író | sorra vonultatja fel előttünk | a kor tipikus alakjait: a mun- ^ kást és a lecsúszott úrhat- § nám polgárt, a körözött rabló- ^ vezért és a finomkodó, ön- ^ magát a középkorba vissza- $ álmodó grófnőt, a képmutató. ^ de ájtatosságot színlelő pa- $ pót és a mesterségét nyíltan ^ folytató utcalányt. Valdés híven érzékelteti a ^ letűnt történelmi korok ápo- $ rodott levegőjét. Közben vé- $ vasóforgalom növekedése. A ^ monori könyvtárhálózat -a 5 múlt év első negyedében S 27 771. az idei első évnegyed- S ben 37 771 kötetet kölcsönzött,^ tehát csaknem tízezer kötettel $ többet. Hasonló arányú emel- ^ kedést mutat az olvasók szá- ^ ma is. 1957-ben 3657, tavaly^ 4523 olvasója volt a könyvtár- ^ nak, az idén. viszont, az év § első feléiben 4113. tehát majd ^ annyi, mint az egész elmúlt ^ évben. äj — Hogyan, mivel érik el ^ ezt a szép eredményt? ^ — Szerepe van ebben a ^ propagandamunka, javulása-1 nak, de a legfontosabb lé- ^ nyező mégis a lakosság ér- ^ deklődésének nagyarányú fo- i; kozódása. Ma már egyre ál- 1; falánosabb az érdeklődés a S könyv iránt, egyre nagyobb ^ tömegek számára válik első-| rendű életszükségletté az ol-^ járásiban, ahol egyre -nagyobb­ra nő a könyv-, az irodalom- kedvelők tábora. A méihány helyiségből álló könyvtárban, a községi ta­nácsháza földszintjén, három lelkes könyvbarát végzi a nagy szakismeretet és betű- szeretetet igénylő munkát: Pásztor Antal könyvtárveze­tő, Mészáros János és Benda Lajos né könyvtárosok. A já­rási könyvtár tulajdonképpen a Pest megyei könyvtár fiók- intézete, de maga is központ, a járásban levő könyvtár- hálózat központja. — Fiókjaink és letéti könyv­táraink száma évtőL évre emelkedik — mondják a könyvtár dolgozói. — 1957-ben még csak 24 volt. tavaly már 26, az idén ebben a pillanat­ban 27, de az év végéig való­színűleg még több lesz. Az újonnan alakult termelőszö­Hatvan bemutató az íij színházi évadban i Néhány hét múlva a főváro- ! si színházak kinyitják kapui- : kát, megkezdődik az 1959/ ; 1960-as színházi évad. Az új : szezonban színházaink gazdag, : vá'tozatos műsorokat, színvo- : na!as darabokat igyekeznek : bemutatni. ! A műsorok összeállításánál ! az idén már erőteljesen érvé- i nyesült pártunk művelődéspo- ! liíikai irányelveinek hatása, ! a fővárosi színházak számos ! mai témájú, új magyar, szovjet S és népi demokratikus, továbbá : klasszikus és haladó nyugati : darabot tűznek műsorukra. ! Az új évadban a budapesti í színházak mintegy 60 bemu- í tatót tartanak. Ebből 28 új ma- ! gyár, hét szovjet és négy népi ! demokratikus darab. ///////////////// i t : Megkezdődött a népművészet mestereinek találkozója : A Népi Iparművészeti Ta- ; nács, a Háziipari és Népi Ip;.r- ; művészeti Szövetkezetek Szö- : vétségé, valamint a Népművé- : szeti Intézet az idén mcgren- : dezte a népművészet mesterei- ! nek első fesztiválját. A há- : romnapos találkozó hétfőn : kezdődött Balatonfüreden. Er- ! re az alkalomra külön mester- : munkát készítettek a szövök, : faragók, hímzők, fazekasok és : alkotásaikat a balatonfüredi I szanatórium termében kiállit- ! ják. Augusztus 18-án ankéton ! vesznek részt, este pedig a : szabadtéri színpadon előadást : rendeznek. Bemutatják művé- : szetiiket a népi hangszerek : mesterei, a népi táncosok, éne- : kések, a decsi és a kalocsai : népművészeti szövetkezetek i együttesei. A népművészet I mesterei augusztus 19-én a ; Herendi Porcelángyár és az : Inotai Erőmű dolgozóival ta- > lálkoznali. meg az építkezés keresztül- ^ vitelére. A megfelelő terve- ^ két, elkészítés és jóváhagyás ^ után azonnal átadtuk az egyik ^ építő vállalatnak, kivitelezés ^ végett. Természetesen a mozit ^ hetek alatt felépíteni nem le- $ hét és az építkezés időszaka ^ mindenütt, így Visegrádon is a ^ nyári és nem a téli hónapok- ^ ra esik. Igyekeztünk, hogy a ^ nyár vége előtt az építkezést ^ befejezzük, de ha erre nem ^ lenne mód, úgy a mozi a jövő $ évadtól kezdődően szolgálja a ^ visegrádi közönség és az ott ^ nyaralók kényelmét. Visagrád- ^ nak tehát legkésőbb a jövő ^ évadtól állandó kertmozija ^ lesz, addig is vigaszul szolgál- ^ jón, hogy a helyi közönségnek ^ jelenleg egy jó állapontban ^ levő fedett filmszínház áll S rendelkezésére. Ujszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi ^ Vállalat igazgatója $ vsssss/sssssssssssssssssssssssssssss* Js Kitüntették a népművészet mestereit ^ A forradalmi munkás-pa- ^ raszt kormány Ami Lajos nép- $ mesemondónak, Horváth Má- $ ria hímzőnek, Nagy Istvánná^ népénekesnek, Rusói István $ kályhatervező népművésznek, ^ Tóth Lajos szűrszabónak, Káló ^ Istvánná hímzőnek és Mezei $ András népi szűrkészítőnek a ^ népművészet - fejlesztésében ^ szerzett érdemeik elismerése-^ ként, az alkotmány ünnepe | alkalmából „A népművészet ^ mestere” kitüntető címet és ^ ielvényt adományozta. ^ A kitüntetéseket hétfőn reg- ^ gél Aczél György, a művelő- § désügyi miniszter első helyét-^ tese nyújtotta át az Ország-§ házban. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom