Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

1959. AUGUSZTUS 15. SZOMBAT utóin kJCirlap 3 A holnap kenyeréért Sztntlőrinckáta termelőszö­vetkezeti községgé lett. Az esztendő elején megkezdődött a nadrágszíjnyi és lepedőnyi parcellák eltűnése, a nagyüze­mi mezőgazdaság hajnalhasa­dása. Az egyéni parasztok, amikor a tél végén aláírták a belépé­si nyilatkozatot, kicsit úgy voltak vele, hogy a betakarí­tásig, az aratásig még sok idő van. A fehér papírlap, amely­re rárótták a nevüket, kósza pillangóként messzire röpült az emlékezetükben. Hiszen közvetlenül az aláírás után nem változott még semmi az életükben. Már-már úgy vol­tak vele, hogy az aratást se tartották számon. Beleélték magukat, hogy az aláírással még nem történt semmi, ma­rad mindenki a régi hatgaras­nál. Néhányan még a tagosítást se vették tudomásul. Elmun­kálták a saját fejük szerint a másodvetóst a régi földjükön, amelyre már mást tervezett a közös gazdálkodás. Mások, akik nem ennyire merészek, nem nyúltak már a földjük­höz, csak éppen a vetőmagnak való búzát nem viszik be a termelőszövetkezet magtárába, és azt forgatják a fejükben, hogy esetleg Pesten vállalnak munkát. Gondolják, lehet, hi­szen a falu közel van a fővá­roshoz. Az azonban meg sem fordul a fejükben, hogy ott­hon, a földeken, a jószágok kö­zött a munka értői szakmun­kások. A termelőszövetkezet veze­tősége száz holdon a Zagyva partján újabb öntözéses kerté­szetet tervez jövőre. Paprikát, paradicsomot és egyéb zöld­árut hordanának róla a fővá­rosnak. Már kijelölték a csa­tornák árkának futását. Ásni kellene. Hogyan segítenek ezeknek az elbizonytalanodott, új élettől félő embereknek az Uj Világ Tsz kommunistái? Azt kell mondanunk: se­hogy! A falu pártszervezete még határozatot is hozott, hogy igenis hűségesek a nép­hez, ragaszkodnak a párthoz, s ha kell, az életüket áldozzák a szocializmusért, de nem agitál­nak ... Nem, az istennek se ... Tőlük ne fordítsa el a fejét Miska, vagy Józsi az utcán, ha köszönnek. Nekik ne lökje oda senki ímmel-ámmal a szót, amikor már a tüdejüket köpik ki, hogy meggyőzzék a ma- kacskodót. Aki aláírta a nyi­latkozatot, érezze kötelességé­nek a vetőmag eladását a tsz- nek és jöjjön munkába magá­tól. Hiszen a termelőszövet­kezet havi előleget osztott és 40 forintot tervezett munka­egységenként. Viszont többet fizet majd, mert például azo­kon a földeken, ahol a legjobb gazdák is csak 12 mázsa átla­got értek el búzában, a szövet­kezet 16 mázsát aratott. A lőrinekátai kommunisták úgy gondolják, hogy akit az ilyen tények sorozata nem győz meg, annak úgyis hiába­való a beszéd? Kovács Lajos, az Uj Világ § Tsz párttitkéra beismerte a ^ Szerdai taggyűlésen: — Ha magasan hordjuk a ^ tejünket, könnyen az árokba^ bukunk. A tsz tagjai, főleg a ^ kommunisták, nem beszélget- ^ rek az emberekkel, pedig ^ aaek, akik az ev elején a S ■ ^ ? j ^ közös utat választották, éhe- sek a biztató, a felvilágosító $ szóra. így igaz! Mert honnan ^ tudná meg a dolgozó paraszt, $ hogy a földjébe kerülő új ^ magot nem beadja, hanem $ eladja a tsz-nek pénzért, pél- ^ d.ául a búzát 212 forintért^ mázsáját? Azt is el kell ^ mondani, sőt sokszor ismé- ^ telni, hogy aki a vetőmagot ^ eladja a tsz-nek, az 20 szá-1 zalékos adókedvezményt kap S a tanácstól. Igaz az a hasonlat is, ame-^ lyet Kovács Lajos párttitkár ^ hozott fel. — Mi volna, ha a betűve- ^ téssel kinlódó gyereknél a § tanító elvesztené a türelmét? > Hányszor kell türelmesen, ap-1 rólékosan, a kezét vezetve^ magyarázná, hogy így kunko- ^ rítsd az i-betü szárát, úgy $ vezesd a b-betű hurkát. Meny- $ nyivel nehezebb a felnőtt, ^ egy életformába belecsontoso- ^ dott ember számára az újat ij nemcsak megérteni, hanem * annak a hasznosságát, a könnyebbségét, a biztonságát átérezni! Kocsis Sándor elvtársiban — aki elsőnek jelentkezett hoz­zászólásra — sok a szenve­dély. Ez jó dolog. Csak nem jól használja. Mert türelmet­len az emberekkel, a faluja- beliekkel szemben. Az sem egészen úgy van, hogy a sokszor hiábavalónak látszó szó, az igazunk tudatában is­mételt szavak lepattannak a dolgozó parasztokról. Azt mondta: — Néha még a köszönése­met is alig fogadják... Ha pedig beszélek, alig válaszol­nak. Kókai Lajos n ágyholdas gazdiával a tanácsháza előtt akadtam össze. Adót fizetni igyekezett. Eleinte csak any- nyit mondott: — Négyezer forint az adóm. Kifizetem. Azt nem tudta, hogy ha a százegynéhány kilogramm ve­tőmagot eladja a tsz-nek, 800 forint lesz az adókedvezmé­nye. Szó szót követett, s vé­gi'1 a hallgatag, szód an Kó­kai Lajos szemében felcsil­lant az érdeklődés szikrája. A taggyűlésen a vita heves volt és éles. Azt mutatta, hogy a lőririckátai kommunisták harcolni akarnak a szocialista mezőgazdaságért. Csak néhá­nyan összetévesztik a szó fegyverét a lőfegyverrel. Most az értő szón, az érveken, a türelmes beszéden a sor. Aho­gyan Horváth András elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára mondta: — Nemcsak a fegyverhasz- hálathoz, hanem a kimondott szóhoz is bátorság kell. Még­ha a sógorunk, gyermekkori pajtásunk, bátyánk, roko­nunk, kománk első hallásra nem is fogadja szívesen. Hi­szen a kommunisták azért tömörültek a párt közösségé­be és azért élnek a nép sű­rűjében, mert tudatosan vál­lalták a legnehezebbet: a vi­lág megváltoztatását. De eh­hez mindenekelőtt a nép gon­dolkodásának átformálása szükséges, Ehhez „emberközelség”-et kell teremteni. Mert az a dolgozó paraszt, aki belép a szövetkezetbe, nemcsak a földjét viszi be, nemcsak az állatainak gondozását bízza szövetkezeti társaira. Egy jó ideig az idegeiben, a vérében él a tőrőlmetszett kapitalista mondás: gazda szeme hizlalja a jószágát. Az egyénileg dol­gozó paraszt ma még alig tudja elképzelni, hogy léte­zik más életforma is, mint az, hogy kaparj, kuporgass, mert mi lesz holnap? Jégeső, szélvész, aszály, forró nap, adóhivatal, bank, szomszéd, sőt testvér — minden és min­denki az ő ellensége. Mert az Az idén igen bő termést adott az őszibarack Törökbá­linton, ezért július eleje óta a földmüve sszövetkezet átve- vőtelepe mindennap tele ko­sarakat cipelő és nyikorgó ta­licskákat toló emberekkel népesedik be. Nincs ez más­képpen ezen az augusztusi napon sem, amikor a kora délelőtti ’órákban a telep szé­lesre tárt kapuján bekukkan­tok az udvarra. Azok, akik előbb érkeztek, már ott áll­nak a vékony lécekből össze­tákolt osztályozóasztalok kö­rül és a kemény kartonból készült hé.tlyukú sablon segít­ségével nagyság szerint szor­tírozzák a gyümölcsöt. A leg­nagyobbak az „A", az ennél kisebbek a „B”, majd a „C”, „D’\ „E” és végül a legap­róbbak az „F" betűvel jelzett ládákba kerülnek. — Eddig az őszibarackot kétszer osztályoztuk és cso­magoltuk — magyarázza Bodó Jánosné felvásárló. — Először itt a telepen a szövetkezet al­kalmazottai, másodszor pedig Nagytétényben, az export-cso- magolóban. Ez a módszer na­gyon meglassította és költsé­gessé tette a munkát, ezért úgy határoztunk, hogy a gyü­mölcs válogatását és csoma­golását ebben az évben a ter­ápia és az ő életében így volt. Aztán meg, ha csak négy hol­don kínlódott is, a méltóság- igénye akkora volt, mint a húszholdasé. „Gazdának” kel­lett éreznie magát, mert az embernek önbecsülésre is szüksége van, hogy élni tud­jon. A kapitalizmusban a bir­toklásnak ilyen érzésére volt szükség. Ma pedig: a község egész határa, az állatok szá­zai kerülnek a szövetkezeti paraszt birtokába. övé is, mert felelősséggel határoz róla. Ez a „Volt azonban még él, s a kommunistáknak ezekkel az érzésekkel is számolniok kell. Mert az érzéseket talán a legnehezebb legyőzni. Hiszen mind a két félnél, a kommunistáknál és a vonako- dóknál is éppen arról van szó: az érzéseiket kell legyőzni. Az egyik csoportnak a maradi fé­lelmet az újtól, a saját külön kicsi szemétdombon való ka- parkodés gőgjét, amelyet ők szabadságnak éreznek. A kom­munista embereknek pedig a szélesebb látókör, a nagyobb tudás néha fölényt sugárzó ér­zését kell magukban legyűr­ni, ha maradi emberrel be­szélnek. Ez is egyik oka a lőrinekátai kommunisták munkájában a megtorpanásnak. A másik ok: a nagykátai já­rási pártbizottság és a lőrinc- kátai pártvezetőség nem ismer­tette a kommunistákkal a párt- határozatokat, a kormányren­deleteket. Éneikül pedig csak üres szócsépléssé válik az agi­táció. A taggyűlés határozott. Tervszerűen, türelmesen, a rendeletek ismeretében in­dulnak útnak a kommunisták. Lőrinckáta új tsz-tagjai, az egész falu A népe megismeri szavukon át a közös gazdálko­dás minden előnyét. Nem fél­nek majd az újtól. Látókörük­nek, gondolkodásmódjuknak nem a saját négy-nyolc hold szabja a határát többé, hanem a 3200 holdas lőrinekátai ha­tár, ahol 700 gazdálkodáshoz értő, tapasztalt ember terem­ti elő a holnap kenyerét és a jövő kalácsát. Déry Károly Bőségesnek ígérkezik a tógazdaságok idei „haltermése" Rövidesen megérkezik a boltokba az élőponty és a mélyhűtött halfiié Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek gazdaságai­ban már-már kifogásra vár a vizek idei termése: kövérre hí­zott, vaskos pontyok, karcsú fogasok, süllők, virgonc cam- pok, sebesen villanó harcsák kavargó, kergetőző sokadalma. Az időjárás általában kedvező volt a halállomány fejlődésé­hez, s — az előzetes becslések szerint — legalább 170 000 mázsa ke­reskedelmi forgalomba ke­rülő, úgynevezett áruha­lat fognak ki a következő hónapokban. amely az utóbbi években, igen keresett élelmicikk lett a lakosság széles kö­reiben. Népszerűségét elsősorban an­nak köszönheti, hogy a szálka­mentes színhús igen gyorsan és többféleképpen elkészíthe­tő, ízletes, könnyű étket ád, megkönnyíti a háziasszonyok „második műszakját”. A Halértékesítő Vállalat a halfiléhez kiváló inyesmeste- rek szerkesztette, ingyenes recept-mellékletet is ad a vá­sárlóknak, Balatoni borhetek A Balaton történelmi bor* vidékein immár hagyományos­sá váló balatoni borheteket augusztus 20-tól szeptember 6-ig ismét megrendezik Bala- tonfüreden és Badacsonyban. A parti sétányokon felállítan­dó sátrakban az állami, a ki* sérleti, a tangazdaságok, a ter­melőszövetkezetek ízükről, zamatukról, színükről, erejük­ről külföldön is híres legki­válóbb borait állítják ki. Több sátorban mérik majd az orszá­gos és megyei borversenyen legjobb helyezést elért, kitűnő faj'borokat, a közkedvelt riz- ling, olaszrizling, szürkebarát, kéknyelű, hárslevelű, musko­tály, furmint és tramini fajtá­kat. VET OMAGVIZS GALAT Ez a mennyiség az 1955. évi 2 . * áruhal-fogásnak csaknem ha* ^ romszorosa, s a tavalyinál is 6 több, kereken 15 000 mázsával. ^ Dr. Raskó Pál, a Halértéke- ^ Milyen mag termett? Alkalmas lesz-e vetőmagnak? Est sítő Vállalat helyettes igaz- jí vizsgálják a Monori Gépállomás laboratóriumában. A vizs- gatója a nyári halellátásról 2 gálátokat díjmentesen végzik a termelőszövetkezetek és az adott tájékoztatójában elmon- | egyénileg termelők részére, A laboratóriumban a tisztasági dotta, hogy az idei év július, százalék, a csírázóképesség és a hektolitersúly alapján álla- augusztus és szeptember hó- ?• pítják meg. hogy holdanként hány kilót kell vetni a vizsgált napjában fogyasztásra adott, g magból. illetve még árusításra kerü- íj lő élőhal több mint tízszerese a háború előtti évek hasonló | • időszakában eladott élőhal- ^ mennyiségének. ^ Évről évre növekszik „> !{ fogyasztóközönség igénye S a rendkívül sok és bioló- ^ giaitag értékes fehérjét, vi- tamint, továbbá számos ^ fontos ásványi anyagot 'j tartalmazó, könnyen ^ emészthető halhús iránt. | S ezt az igényt főként a tó- \ gazdaságok területi növelésé- ^ vei és a hozamok fokozásával ^ igyekeznek egyre jobban ki- ^ elégíteni. á A tógazdaságokban nagyobb ^ mennyiségű élőhal halász ásót á kezdik meg már a következő \ napokban. Várható tehát, hogy augusztus közepétől kezdve a halüzletek és a halárusítással foglalkozó egyéb boltok fo­lyamatosan árusítsák az utób­bi hetekben ritkán látott élő­pontyot nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb Vidéki váro­sokban is. A másik jó hír a fogyasztó­közönségnek, hogy valószínűleg már a hét vé­gére megérkezik az üzle­tekbe a mélyhűtött halfilé, A gombai Kossuth Tsz őszi árpavetőmag.jának tisztasági vizsgálatát Koffer Ilona, a gödöllői Agrártudományi Egyetem másodéves hallgatója végzi A közösség akaratával szemben Jászkarajenő ebben az év­ben lett termelőszövetkezeti község. A tagosítás során Bathó István egyéni gazda földterületét az Új Barázda Tsz táblájához csatolták; Er­ről a községi tanács végre­hajtó bizottsága időben érte­sítette őt, majd egy másik helyen csereingatlanként ad­tak neki ugyanekkora föld­területet, mint amekkorát be- tagosítoltafc tőle. A tsz a földet másodnö­vényként kukoricával ültette be. A vetés már zöldellt, rw * , Őszibarack-vásár T/irJiU melökre bízzuk, $ a. munkáért a gyümölcs árán felül az export-baracknál kilónként 80 fillér, a belföldi baracknál pedig 20 fillér csomagolási díjat fizetünk nekik. Ezzel az eljárással jóval gyorsab­ban halad a munlM, a barack a telepről közvetlenül a va­gonokba kerül, kevesebb ké­zen megy keresztül s ennek következtében értékesebb lesz. A barack, az osztályozó­asztalról a gyümölcsösládák­ba rakva, a belső helyiségben levő mérlegre kerül, ahol Bo- dóné egy adminisztrátor se­gítségével a súlyt és a minő­sítést bejegyzi és az érte járó pénzt a helyszínen kifizeti: kilójáért — a minőség sze­rint — 6,50, 5,—, 4,— 3,50 s 2,50 forintot, ezenfelül a szer­ződött termelőknek kilónként 10 százalékos felárat. — Mennyi a szerződéses barackjuk? — A hozzánk beérkező őszi­barack mintegy 80 százalé­kára, azaz 16,5 vagonra kö­töttek velünk szerződést a termelők — adja meg a fel­világosítást Bodóné. Aztán az előtte levő kimutatásra pil­lantva így szól: — A szezon megkezdése óta a mai napig több mint 15 vagon „B” és ,.C” osztályú barackot vet­tünk át, ami Törökbálinton mennyiségben és minőségben egyaránt rekord-eredménynek számít! Kimegyünk az osztályozó­asztalokhoz, kiváncsi vagyok, kik és miféle emberek fog­lalkoznak őszibaracktermelés­sel Törökbálinton. Az egyik asztal mellett fekete Jejken- dős, bőszoknyás öregasszony válogatja a szép, nagyszemű gyümölcsöt. — Hogy hívják a nénit? — özv. Kummer Károly- nénak kedvesem —* feleli kissé idegenszerü kiejtéssel —, de a faluban csak úgy is­mernek engem, hogy „Juli mám”. — Mennyi barackot hozott be? — Most csak egy mázsát, de tízre szól a szerződésem. — És meglesz annyi? «= Meg bizony — mondja magabiztosan —, meg kell an­nak lenni. Magam kapálgatom, meg magam szedem én, pedig már a nyolcvanhetedik évet taposom oszt fenn lakom a Tü­kör-hegyen, onnét fuvarozga- tom ide. Nem sokat hozok egy­szerre, csak éppen annyit, amennyit egyedül elbírok. A törökbálinti barackter­melők többsége persze mun­kabíró, egészséges földműves­ember, egyéni gazdálkodó, vagy tsz-tag, de akad köztük pár száz négyszögöles gyümöl­csössel rendelkező munkás vagy közalkalmazott is. Odébb például, a másik oldalon egy vasutas egyenruhát viselő kö­zépkorú férfi a felesége és kis­lánya társaságában szorgosko­dik. Túri Ferencnek hívják és a helyiérdekű vasútnál dolgo­zik. A ház körül terül el a ba­rackosa, jó termés idején há­rom-négy mázsát ad. Ebben az évben három mázsára szerző­dött. Az udvar végében egy fedett szín alatt csupa városi öltö- zékű férfi, meg nő válogatja a barackot. Helybeli pedagógu­sok valamennyien. Négy kát. A laboratórium vezetője a monori Űj Élet Tsz búza­vetőmagjának hektolitersúiyát méri hold illetménybarackosuk van, amelyet szövetkezeti módon, azaz társasán művelnek meg, s a bevételt — a közös kiadás levonása után — aszerint oszt­ják el egymás között, hogy ki mennyi munkát végzett. — Hogyan határozták el magukat a közös művelésre? — fordulok Magyar Károly pedagógushoz. s— Úgy — hangzik a válasz 5—, hogy amikor öt éve az il­letménybarackost megkaptuk, hát a gyümölcsös állapota és a talaj minőségének különböző­sége temérdek vitára adott okot. Egy évig egyénileg csi­náltuk, aztán elhatároztuk, igazságosabb lesz, ha közösen műveljük meg s a bevételből a végzett munka arányában osztozunk. Jelenleg a négy holdon 1200 barackfánk van, ebből 1000 fa termő, a többi új telepítésű. —• Hány mázsa barackra szerződtek? — Hetven mázsára. De alig­ha lesz meg. Nem a termés, a tolvajlás miatt. Nappal ugyan őrizzük, de úgy látszik, mindig éjjel dézsmálják meg. Persze — teszi hozzá —, még így is megtaláljuk a számításunkat, mert — hatforintos átlagárral számolva — a négy holdról 35 ezer forint bevételre számí­tunk. A. K. | A laboratóriumban infravörös ! lámpával állapit ják meg a í gabona nedvességtartalmát. ; üsv. Juhász Istvánne egyéni | gazdálkodó búzája csépléskor i 17 százalékos nedvességtar- I talmú volt amikor a rosszindulatú Bathó, ( fittyet hányva a tanács intéz- ^ kedésére, kiszántotta a tsz ^ vetését. A tsz-nek ezáltal ^ több mint ötezer forint kárt ^ okozott. Bathó tettéről megbotrán- ^ kozva értesültek a község la- í kői. Ellene termelőszövetkezet ^ elleni izgatás és egyéb bűn- ^ cselekmény miatt eljárás in- í dulh í Büntetlenül senki sem sze- j gülhet a közösség akaratával í szembe! á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom