Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

4 1959. JÜLIUS 2. CSÜTÖRTÖK A Nagykőrösi Konzervgyárról - röviden Kovács Sándor igazgató öt kérdésre válaszol: 1. Hogyan teljesítik a terme­lési tervet? Terveztünk 240 vagon borsó­konzerválást. Teljesítettünk 350-et. Meggyből 40 helyett 100 vagont termeltünk. Zöld­babból — az egész szezonra 70 vagont szeretnénk feldolgozni, de — ha az időjárás továbbra is kedvez —, több lesz, mert már eddig 25 vagonnál tar­tunk. Sajnos, az eper és a cseresznye előirányzatot csak 90—92 százalékra sikerül telje­síteni, mert egyrészt a nyersen szállítandó exportmennyiséget növelte a kereskedelem, más­részt az esőtől felhasadt gyü­mölcsszemek rpiatt nem kon­zerválhatunk megfelelő meny- nyiséget. 2. A második negyedévi fo­rinttervet teljesítették-e? — Az előirányzat 27 millió forint volt,' 46 milliót értünk el. — Aláterveztek? — Nem! Mi az Országos Fel­vásárló Operatív Bizottság (OFOB) jelentése alapján ter­veztünk. Az azonban nem a mi bűnünk, hogy az OFOB ellenőrzés nélkül elfogadja a megyei főagronómusok jelen­téseit a termés várható meny- nyiségáről. Igaz, hogy ebben az évben a kedvező időjárás még az ellenőrzött jelentések adataira is rácáfolt volna. 3. A várakozáson felüli nagy termés feldolgozása milyen nehézségekkel jár? — Az első és talán a leg­fontosabb gondunk a tervsze­rűtlen és lökésszerű beszállí­tásból származik. Megtörtént az, hogy egyik napon három, a következőn pedig 11—12 va­gon borsó érkezett. Tervsze­rűen csak akkor tudunk .majd dolgozni, ha a mezőgazdaság­ban is megteremtődik a nagy­üzemi termelés, amely tervé­nek ütemezését összehangol­ja a konzervgyáréval. Ennek a-feltételei már érőben váin- tíák: A másik nagy problémánk a munkaerő. Jelenleg 1300— 14C0 között mozog az idény­munkások száma. Ennél alig valamivel több az állandó munkásoké. Még 400—500 em­bert tudnánk foglalkoztatni — ha volna. 4. A lökésszerűen érkező nyersanyag feldolgozását ho­gyan biztosítják? — A pártszervezet még- a szezon elején részletes tervet dolgozott ki a kommunisták feladatairól, az átcsoportosí­tásról. Most csak égy példát: a félkész áru üzemben a teljes kapacitás felfutásához három­négy nap szükséges. A meggy azonban az eső és a meleg miatt gyorsabban és nagyobb mennyiségben érkezett. Bíró László elvtárs, művezető, 16 óra alatt elérte a teljes kapa­citást. A kommunisták köte­lességükön túl is helytállnak, akár este, akár éjjel, meg va­sárnap, ha munkájukra, a sza­vukra van szükség. Félkészárut, pulpot (gyü­mölcsvelő) \s készítünk, ame­lyet majd a nyugodalmasabb hónapokban, szeptemberben, októberben kezdünk feldol­gozni. Vácott és Tiszakács- kén meggy- és barackpulpot állítunk most elő. így is csökken valamennyit a mun­kaerőhiány. 5. Hogyan teljesítik a kong­resszusi vállalást? — Mi, egész évre 5,6 millió önköltségcsökkentést vállal­tunk. Június 30-ig hárommil­liót teljesítettünk. Kovács Sándor igazgató csak tényeket közöl. Beszélgetésre most nincs idő. Déry Károly Piacra került a kecskeméti „Hamvas“ uborka és a szolnoki „Aranyeső“ vajbab A Nagy vásártelepre szer­dán reggel 64 vagon és 24 tehergépkocsi áru érke­zett, ebből 12 vagon vegyes­áru, 15 vagon újburgonya, 7 vagon fejeskáposzta, 11 va­gon főzőtök, 3 vagon uborka, 8 vagon vegyes gyümölcs, 6 vagon tojás és 2 vagon cit­rom. Szerdán . megjött Kecske­métről a sötétzöld, salátának való „Hamvas’“ uborka, Szol­nokról pedig a sárgahüvelyű „Aranyeső” vajbab. Az állam: élelmiszerboltok a kecskeméti uborkát kilónként 3,50, a vajbabot 5,40 forintért hoz­ták forgalomba. A makói fő­zőhagymát kilónként 2,60, a fejeskáposztát 0,90, a kelká­posztát 1,80—2,20, a tisztí­tott parajt 2 60, a kertisóskát 3,20 forintért árusították. A gyümölcsök közül az apró sárgabarackot kilónként 2,60, a kajszibarackot 5—6 fo­rintért adták. Az őszibarack, a meggy, a ribizli és az egres ára nem változott. Felvirágzóban a magyar burgonyatermesztés holdanként! átlagban 19 má­zsával volt nagyobb az egyéni gazdákénál. HARCBAN A RÁK ELLEN Látogatás a Pest megyei Onkológiai Gondozó Intézetben Egészségügyi intézetbei) jár­tam a napokban és ebben semmi rendkívüli nincs, vég­tére az a hivatásom, hogy mindent megnézzek, minden­ről beszámoljak. Ezért keres­tem fel a Pest megyei Onko­lógiai Gondozó Intézetet is. A megyei kórház (az öreg Ró­kus) második emeletének egyik szobájában találtam. Egy szobából áll az egész in­tézet és csak egyetlen orvos, két asszisztensnővel dolgozik benne. Ö az igazgatója, ad­junktusa, alorvosa, sokszor még a kifutófiúja is az inté­zetnek, önmagának és egy nagyterületű, nagylakosságú megye rákbetegeinek, meg mindazoknak, akik olyan be­tegségben szenvednek, mely­ből esetleg kifejlődhet a rák. A szoba előtt, a folyosón, fe­hér pádon, tucatnyi várakozó, többnyire nők. Nem mind be­teg, legtöbbjüket csak kör­zeti orvosuk gondos e’ővi- gyázatosságból küldötte ide, esetleg csupán valami hal­vány gyanú alapján. De a vá­rakozók közül nem egy ön­maga észlelt saját magán va­lami gyanúsat, s Önként je­lentkezik a gondozóba, tudni szeretné hányadán áll. Az or­vos, dr. Bodánszky István (vezető főorvos a címe), aztán vagy eloszlatja vagy megerő­síti a gyanút. És jönnek a ré­gebben megoperált, vagy más módon kezelt gyógyult bete­A tudomány segítsége az iparnak Kik a felelőnek? Az ügy, melyben a felelősö­ket kutatom, szerencsére nem mindennapi. Felnőttek és gye­rekek csatája ez, ahol a gye­rekek szenvedő alanyai, a fel­nőttek pedig ádáz harcosai a csatának. A felnőttek: apa és anya. A gyerekek: egy kis­leány és két kisfiú. S ezen­kívül szerepel még az ügyben a társadalom segítő, de sokat tenni nem tüdő keze. B. József kőműves, egy szö­vetkezet dolgozója. Jó szakem­ber, de nem sok a becsülete. Mert B. József iszik. Nem any- nyii, mint más ember. Nem annyit, amennyi munka vagy vacsora után mindenkinek jól esik. Hanem annyit, hogy nem marad a családnak, s része­gen, italtól homályosait fejjel érkezik haza. S akkor meg­veri a feleségét. A felesége sokat szenvedett a férfi mellett. De maga is nagyon sokban hibás. Elha­nyagolta a gyerekeket, a la­kást, hol főzött, hol nem. s már kétszer odahagyta a fér­jét, de mindkétszer vissza­ment hozzá. Most harmadszor­ra hagyta ott, ahogy mondja, véglegesen. , 1953-ban esküdtek. Az asz- szonynak volt már — egy ak­kor — kétéves kisleánya, akit B. állítása szerint, nem vallott be az asszony. Az asszony szerint B. azt mondta, hogy hozza csők a ki'lányt, ő apja lesz. Hop’i íreMkük. mond igazat? Ki tudja? A kislány mellé két kisfiú érkezett. Az egyik a házassá­got követő esztendőben, 1954- ben született, a másik pedig 1958-ban. Már három gyerek volt a B. családban, de mind kevesebb az étel, a ruha és sok az italboltok söntéspult- jára perdülő forint vagy ban­kó. Mind több lett a gyerekek előtt zajló szóváltás, vereke­dés is és kevesebb mindkét szülő részéről a gond a három gyerekre. Minden gyereket más ruházott. Ismerősök, ro­konok, mert a szülők nem ru­házták gyermekeiket. Sőt: etetni is alig etették. Az asszony most a szüleinél lakik. Ömlik belőle a panasz, jogos és jogtalan, mindenki, minden hibás, csak ő nem. — Segítettek mások? — Segítettek. De llát... any- nyi az, mint halottnak a szen­teltvíz. —• Ivott az ura esküvő előtt is? — I DOtt. — Miért ment akkor hozzá? — Gondoltam, más lesz. — S amikor már jöttek a nyerekek, nem gondolt arra. hogy miféle jövő elé néznek ilyen apa mellett? M ghúzza a vállát. Nem tud mit mondani. Hiszen ha nem érzi. bevallhatja-e, hogy ö is felelős. Hogy meggondolni1 a.r sá.n-r. kezére játszott az iszákos apának abban, hogy három gvzrnk s-sát hányatott hajú­vá tegye? ■ — Mennyi idős volt a legfia­talabb betege? — Négyhónapos leánycsecse­mő — hangzik a meglepő vá­lasz. De ez idén előfordult egy 15 hónapos kislány méhszarkómával. Ilyen esetet az Onkológiai intézet is csak most látott először. Persze sze­génykén nem tudtunk segíteni. — És a legidősebb? — te­szem fel most már bátran a kérdést. — Kilencvenhat éves bácsi­ka. Bőrrákkal jelentkezett. Meggyógyítottuk. A bőrrák ugyanis teljes biztonsággal gyógyítható. — És a többi? — Kezdeti stádiumban műté­ti beavatkozással az esetek leg­nagyobb részén segíthetünk. Más, sok esetben átmeneti gyógyulást biztosíthatunk, s nemcsak munkaképessé tehet­jük a beteget, hanem minden kellemetlen érzéstől hosszú esztendőkre mentesíthetjük. Nyomban csak az elhanyagolt, orvosi kézbe későn kerülő esetek végzetesek. Éppen e- zért rendkívül fontos a rák­szűrés és a népszerű felvilá­gosító munka. Ennek az ered­ménye, hogy olyan sokan, amint a legkisebb gyanúsat észlelik magukon, spontán je­lentkeznek. De sajnos, a falu­si nép között még ma is akad­nak, akik félnek, vagy szé­gyellnek orvoshoz fordulni; Egyre kevesebb a számuk, mégis furcsa esetek fordulnak elő. Elmondja, hogy nemrég egy 56 éves falusi asszony jelentke­zett. Bal arcát lapulevél borí­totta, amikor pedig levette a levelet, szörnyű látvány tárult az orvos elé. Nemcsak az arc, de a homlokcsont egy részét is megemésztette már a be­tegség, lüktető agyveleje lát­hatóvá vált. Évekig roncsolta a kór és most is csak állandó, már kibírhatatlan fejfájása késztette az orvoshoz. Nem kellett messze nyeppie. Ponto­san szemben lakott ja, körzeti orvossal. — Évente még most is elő­fordul egy-két — ha nem is ennyire borzalmas —, de ha­sonló eset — mondja dr. Bo­dánszky. — Ezért szükséges annyira a felvilágosító munka; A rák nem mindig reményte­len betegség! • — Lesz-e egyszer gyógyszere is? •— Lesz! Előbb-utóbb sike­rül megtalálni hatásos ellen­szerét, az egész világon foly­nak kísérletek. Mostanában jódos készítményekkel kísérleteznek. De most már csak én beszé­lek: Magyarországon is folynak kísérletek az Országos Onkoló­giai Intézetben. Eredményekről még túlságosan korai lenne be­szélni. Az utóbbi években azon­ban 40 különböző rákmegbs- tegedésnél alkalmaztak egy új, injekciós gyógyszert. Kísérlet­ről lévén szó, csakis olyano­kon. akikről „az orvosok már lemondtak”. Tizenhét beteg­nél a gyógyulás határozott je­lei mutatkoztak. Többen kö­zülük mág a kezelés után más­fél-két évvel is jól érezték magukat. Mind a tizenhét nő­beteg mellrákos volt. A kí­sérletek tovább folynak. Most izotópjóddal is próbálkoznak. Mind az előbbi, mind az utób­bi gyógyszert dr. Bodánszky István saját eljárása alapján készítette. Talán ... talán . Az ember konok, kitartó harcos. Egyszer, talán nem .is sokára, legyőzi majd ezt a makacs ellenséget, a rákot is. Szokoly Endre történetét, az MSZMP hatá­rozatainak gyűjteményét, a filozófiai lexikont. Számos magyar és külföldi klasszi­kus szépirodalmi alkotás mel­lett helyet kap az egységes köntösű sorozatban több nép­szerű, összefoglaló jellegű, természettudományi ismeret- teriesztő munka is A párt­munkások könyvtárának kö­tetei a könyvesboltokban nem kerülnek forgalomba. Megindul a pártmunkások könyvtára sorozat § A Kossuth Könyvkiadó a § harmadik negyedévben értékes ^ vállalkozást indít útjára: ^ megkezdi a pártmunkások ^ könyvtára sorozat kötetei- . § nek közreadását. A tervek § szerint a sorozat szeptember ^ közepén Indul, s ettől kezdve ^ négy-öt éven át kéthetenként $ bocsátanak ki egy-egy köte- § tét. Többek között kiadják ^ sorozatban a politikai gazda- $: '•ágtan és a filozófia új szov­jet tankönyvét, az SZKP gek, időnként azokat is meg­vizsgálja, nem újult-e ki raj­tuk az alattomos betegség. Rendelési napokon átlag 30—40 beteg fordul meg a rendelőszobában. Elég mun­kát ad ez egyetlen orvosnak. — Óh, ez csak a munkám­nak egy része — mondja az orvos. — Hetenként egy dél­előtt az Országos Onkológiai Intézetben dolgozom. Heten­ként egyszer népszerű elő­adást tartok, egyszer tovább­képzésen, hol hallgatóként, hol meg előadóként veszek részt. És kétszer hetenként vidékre megyek. A megyében három onkológiai állomás mű­ködik, Vácott, Nagykőrösön, Monoron, ahol a szűrést a nő­gyógyász főorvosok vállalták. Ezzel a szobával együtt ez a három állomás a Pest me­gyei rákcsata állandó készült­sége. Dr. Bodánszkynak kel­lene bejárni a falvakat, ta­nyákat, megkeresni a bete­geket, hogy gyógykezelésük­ről gondoskodjék, gyanús ese­tekben pedig rendszeres ellen­őrzéssel megelőzze a bajt. Te­gyük fel Jászkarajenőre ké­szül. Akkor kora hajnalban kell felkelnie, hogy elérje a 6,28-kor induló vonatot, mely alig fél órával délidő előtt érkezik. Mire elgyalogol az állomásról az egészségházra, bemosakszik, már delet ha­rangoznak. Délután hárem­kor sietve abbahagyhatja a munkát, fél négykor indul a vonat visszafelé és ha le- késné, csak másnap reggel utazhatna el, hogy • délben ér­jen Pestre. Még egy fél na­pot elveszítene, amúgy is ti­zenegy órát utazott, hagy há­rom órát dolgozhassák. — Egyszerűen nem futja az időmből — panaszkodik. — Az utóbbi években, főképpen csak üzemekben vészem el magam a rákszűrést; Olyan he­lyeken. amiket vonattal, au­tóbusszal könnyen elérhetek. Három éve sokkal eredmé­nyesebben dolgozhattam, volt autóm, azzal könnyen és gyorsan mozogtam. Dr. Bodánszky autóját mond­hatni elnyelte a föld. 1956 te­lén, a földrengés napján kora reggel már Szigetszentmikló- son járt. Autója alatt besza­kadt az úttest és a kocsi össze­tört. Még szerencse, hogy ő maga épségben kecmergett ki a roncsok közül. Ami az' autó­jából megmaradt, az már csak ócskavasnak volt jó. $ — Azóta nincs kocsim és $ annyi pénzem se. hogy újat ve- I gyek. Most kérvényeztem, en- $ gedélyezzenek részletfizetési $ kedvezményt a számomra, 5 hogy autót vehessek. Kérése- $ met a megyei főorvos, a párt- | szervezet, az Országos Onkoló- s siai- Intézet és minden ületé- I kés pártfogolta, a legfőbb ille- í tékes mégsem találta teljesít- ! hetőnek — és a szemüvege ! mögött mindig mosolygó bizal­> matkeltő tekintete elborul, ! ahogy beszél. ! Két íróasztalfiókot húz ki. | mindkettő zsúfolásig kartoték­> lappal. : — Hatezer embert: tartunk ; nyilván — mutat a kartonla- ■ pokra. : — Mind rákbeteg? — csú­j szik ki a számon a riasztó I szám hallatára és még szégyel­ljem is. hogy ilyen naiv kérdést i teszek fel. De nem! i — Szó sincs ró'.a, alig a fele i — hangzik a válasz. — A többi ; csak rákot megelőző valami- j lyen más betegségben szen- : ved. Helyes kezelés, állandó or- i vosi ellenőrzés a legtöbb eset- 1 ben elhárítja a bajt. ten megígértek •mindent, s ott folytatták, ahol . abbahagyták. Nem kasznál ennek az em­bernek a szép szó. Most utolsó kísérletet leszünk vele. Nem tudom sikerül-e? Kár ezért az emberért. De főként a három gyerekért kár.. . A városi nőtanács nagyon salait segített. Anyagiakban is, egyebekben is. — Három gyerelc. s a két fe­lelőtlen, a gyermekek sorsá­ért gondot nem érző szülő — mondják. Mit tehettünk? Ru­hához juttattuk a gyerekeket, vittünk élelmet is, beszéltünk : a szülőkkel. Nem fogott raj-', tűk a szó, mi voltunk a leg-': szomorúbbak, amikor megtud- i tűk. hogy mégis széthullt a \ család. De a mi erőnk is vé­ges. Nem büntethetjük meg] az ilyen szülőket, a legtöbb az.; amit tehetünk. hog>i erkölcsi-': lea eKtélnik őket. De vajon; elég-e ez? Vajon e!ég-e ez? Ezen tö­ri az újságíró a fejét. A társa­dalom megtette azt, amit te-': hetett? Segített, óvott, figyel \ meztetett. Ennél többet nem tudott tenni, bármennyire is': fáj B.-ék sorsa. Vajon elég-e ez? Vagy tör-': vény és szigor kellene ide?\ Mert ugyan tudjuk, hogy kikj a felelősek, de akkor tartóz-', zárták is felelősséggel. öröm-\ mel vennénk, ha ebben a; gondban véleményük elmon-: dúsával segítenének az olva-' sók. Mészáros Ottó A férfin első pillanatra lát­szik, hogy szeret a kancsó fe­nekére nézni. Habár mióta kü­lön van az asszony, a nekik- járó pénzt rendesen postára adja. Talán a bíróságtól fél, vagy jobb belátásra jutott? Nehéz lenne eldönteni, annyi­ra össze-vissza beszél, kerüli a nyílt választ. — Szereti a bort? — Ki nem szereti!... — De maga sokat iszik. — Előfordul mindenkivel. — A családnak meg kevés jutott... — Nem haltak éhen! Vakság? Vagy cinizmus? Felelőtlenség! Nem haltak éhen — de hiszen csak ennyi egy szülő felelőssége?! B.-ékat a társadalom nem hagyta magukra. Habár a szü­lök nem, a három gyerek rá­szolgált arra, hogy ott segítse­nek rajtuk, ahol csak tudnak. A munkahelyén nemegyszer beszéltek vele. Kétszer hagy­ta óit a szövetkezetei, kétszer könyörögte magát vissza. Most harmadszor próbálkozott. Visszavették, másfél hónapot kapott. hogy bebizonyítsa: megváltozott. Mert nemegy­szer a munkahelyén is itta­san jelent meg. A SZÖV'lk-rzet elnöke szét- 4árja a kezét: — Kérem, mi rrindenf men­tettünk, amihe- fogunk volt. Járt, itt az asszony is. Egyszer­re beszéltünk velük. Mindket­A bukaresti Atomfizikai Intézet egyik kutatócsoportja ra­dioaktív berendezéssel kutatja az új kőolajrétegeket Plo- esti vidékén A vető burgonya-termesztés­re szánt táblákon most sze­lektálnak: kijelölik és kisze­dik jó előre a gyenge, beteges, vagy elfajzott töveket, ame­lyek továbbszaporitása nem kívánatos. Az idén már 14 és félezer holden termesztenek a kísérleti intézmények, továb­bá a szerződő állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek nemesített vetőgumót. A legutóbbi években erő­teljes felvirágzásnak indult a magyar burgonyatermesztés, ami elsősorban a burgonya- nemesítőknek köszönhető, Az országban három helyen: a Nyírségi Mezőgazdasági Ku­tató Intézetben, továbbá a Duna—Tisza-közi Mezőgaz­dasági Kutató Intézetben, va­lamint a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémia gazda­ságában foglalkoznak burgo­nyanemesítéssel. A burgo­nyanemesítés közvetlen hasz­nát mutatja, hogy például Somogybán, az ország legje­lentősebb burgonyatermesztő megyéjében, a többnyire ne­mesített szaporító anyagot használó terrpelőszövetkeze- tek tavalyi burgonyatermése

Next

/
Oldalképek
Tartalom