Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-02 / 153. szám
4 1959. JÜLIUS 2. CSÜTÖRTÖK A Nagykőrösi Konzervgyárról - röviden Kovács Sándor igazgató öt kérdésre válaszol: 1. Hogyan teljesítik a termelési tervet? Terveztünk 240 vagon borsókonzerválást. Teljesítettünk 350-et. Meggyből 40 helyett 100 vagont termeltünk. Zöldbabból — az egész szezonra 70 vagont szeretnénk feldolgozni, de — ha az időjárás továbbra is kedvez —, több lesz, mert már eddig 25 vagonnál tartunk. Sajnos, az eper és a cseresznye előirányzatot csak 90—92 százalékra sikerül teljesíteni, mert egyrészt a nyersen szállítandó exportmennyiséget növelte a kereskedelem, másrészt az esőtől felhasadt gyümölcsszemek rpiatt nem konzerválhatunk megfelelő meny- nyiséget. 2. A második negyedévi forinttervet teljesítették-e? — Az előirányzat 27 millió forint volt,' 46 milliót értünk el. — Aláterveztek? — Nem! Mi az Országos Felvásárló Operatív Bizottság (OFOB) jelentése alapján terveztünk. Az azonban nem a mi bűnünk, hogy az OFOB ellenőrzés nélkül elfogadja a megyei főagronómusok jelentéseit a termés várható meny- nyiségáről. Igaz, hogy ebben az évben a kedvező időjárás még az ellenőrzött jelentések adataira is rácáfolt volna. 3. A várakozáson felüli nagy termés feldolgozása milyen nehézségekkel jár? — Az első és talán a legfontosabb gondunk a tervszerűtlen és lökésszerű beszállításból származik. Megtörtént az, hogy egyik napon három, a következőn pedig 11—12 vagon borsó érkezett. Tervszerűen csak akkor tudunk .majd dolgozni, ha a mezőgazdaságban is megteremtődik a nagyüzemi termelés, amely tervének ütemezését összehangolja a konzervgyáréval. Ennek a-feltételei már érőben váin- tíák: A másik nagy problémánk a munkaerő. Jelenleg 1300— 14C0 között mozog az idénymunkások száma. Ennél alig valamivel több az állandó munkásoké. Még 400—500 embert tudnánk foglalkoztatni — ha volna. 4. A lökésszerűen érkező nyersanyag feldolgozását hogyan biztosítják? — A pártszervezet még- a szezon elején részletes tervet dolgozott ki a kommunisták feladatairól, az átcsoportosításról. Most csak égy példát: a félkész áru üzemben a teljes kapacitás felfutásához háromnégy nap szükséges. A meggy azonban az eső és a meleg miatt gyorsabban és nagyobb mennyiségben érkezett. Bíró László elvtárs, művezető, 16 óra alatt elérte a teljes kapacitást. A kommunisták kötelességükön túl is helytállnak, akár este, akár éjjel, meg vasárnap, ha munkájukra, a szavukra van szükség. Félkészárut, pulpot (gyümölcsvelő) \s készítünk, amelyet majd a nyugodalmasabb hónapokban, szeptemberben, októberben kezdünk feldolgozni. Vácott és Tiszakács- kén meggy- és barackpulpot állítunk most elő. így is csökken valamennyit a munkaerőhiány. 5. Hogyan teljesítik a kongresszusi vállalást? — Mi, egész évre 5,6 millió önköltségcsökkentést vállaltunk. Június 30-ig hárommilliót teljesítettünk. Kovács Sándor igazgató csak tényeket közöl. Beszélgetésre most nincs idő. Déry Károly Piacra került a kecskeméti „Hamvas“ uborka és a szolnoki „Aranyeső“ vajbab A Nagy vásártelepre szerdán reggel 64 vagon és 24 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 12 vagon vegyesáru, 15 vagon újburgonya, 7 vagon fejeskáposzta, 11 vagon főzőtök, 3 vagon uborka, 8 vagon vegyes gyümölcs, 6 vagon tojás és 2 vagon citrom. Szerdán . megjött Kecskemétről a sötétzöld, salátának való „Hamvas’“ uborka, Szolnokról pedig a sárgahüvelyű „Aranyeső” vajbab. Az állam: élelmiszerboltok a kecskeméti uborkát kilónként 3,50, a vajbabot 5,40 forintért hozták forgalomba. A makói főzőhagymát kilónként 2,60, a fejeskáposztát 0,90, a kelkáposztát 1,80—2,20, a tisztított parajt 2 60, a kertisóskát 3,20 forintért árusították. A gyümölcsök közül az apró sárgabarackot kilónként 2,60, a kajszibarackot 5—6 forintért adták. Az őszibarack, a meggy, a ribizli és az egres ára nem változott. Felvirágzóban a magyar burgonyatermesztés holdanként! átlagban 19 mázsával volt nagyobb az egyéni gazdákénál. HARCBAN A RÁK ELLEN Látogatás a Pest megyei Onkológiai Gondozó Intézetben Egészségügyi intézetbei) jártam a napokban és ebben semmi rendkívüli nincs, végtére az a hivatásom, hogy mindent megnézzek, mindenről beszámoljak. Ezért kerestem fel a Pest megyei Onkológiai Gondozó Intézetet is. A megyei kórház (az öreg Rókus) második emeletének egyik szobájában találtam. Egy szobából áll az egész intézet és csak egyetlen orvos, két asszisztensnővel dolgozik benne. Ö az igazgatója, adjunktusa, alorvosa, sokszor még a kifutófiúja is az intézetnek, önmagának és egy nagyterületű, nagylakosságú megye rákbetegeinek, meg mindazoknak, akik olyan betegségben szenvednek, melyből esetleg kifejlődhet a rák. A szoba előtt, a folyosón, fehér pádon, tucatnyi várakozó, többnyire nők. Nem mind beteg, legtöbbjüket csak körzeti orvosuk gondos e’ővi- gyázatosságból küldötte ide, esetleg csupán valami halvány gyanú alapján. De a várakozók közül nem egy önmaga észlelt saját magán valami gyanúsat, s Önként jelentkezik a gondozóba, tudni szeretné hányadán áll. Az orvos, dr. Bodánszky István (vezető főorvos a címe), aztán vagy eloszlatja vagy megerősíti a gyanút. És jönnek a régebben megoperált, vagy más módon kezelt gyógyult beteA tudomány segítsége az iparnak Kik a felelőnek? Az ügy, melyben a felelősöket kutatom, szerencsére nem mindennapi. Felnőttek és gyerekek csatája ez, ahol a gyerekek szenvedő alanyai, a felnőttek pedig ádáz harcosai a csatának. A felnőttek: apa és anya. A gyerekek: egy kisleány és két kisfiú. S ezenkívül szerepel még az ügyben a társadalom segítő, de sokat tenni nem tüdő keze. B. József kőműves, egy szövetkezet dolgozója. Jó szakember, de nem sok a becsülete. Mert B. József iszik. Nem any- nyii, mint más ember. Nem annyit, amennyi munka vagy vacsora után mindenkinek jól esik. Hanem annyit, hogy nem marad a családnak, s részegen, italtól homályosait fejjel érkezik haza. S akkor megveri a feleségét. A felesége sokat szenvedett a férfi mellett. De maga is nagyon sokban hibás. Elhanyagolta a gyerekeket, a lakást, hol főzött, hol nem. s már kétszer odahagyta a férjét, de mindkétszer visszament hozzá. Most harmadszorra hagyta ott, ahogy mondja, véglegesen. , 1953-ban esküdtek. Az asz- szonynak volt már — egy akkor — kétéves kisleánya, akit B. állítása szerint, nem vallott be az asszony. Az asszony szerint B. azt mondta, hogy hozza csők a ki'lányt, ő apja lesz. Hop’i íreMkük. mond igazat? Ki tudja? A kislány mellé két kisfiú érkezett. Az egyik a házasságot követő esztendőben, 1954- ben született, a másik pedig 1958-ban. Már három gyerek volt a B. családban, de mind kevesebb az étel, a ruha és sok az italboltok söntéspult- jára perdülő forint vagy bankó. Mind több lett a gyerekek előtt zajló szóváltás, verekedés is és kevesebb mindkét szülő részéről a gond a három gyerekre. Minden gyereket más ruházott. Ismerősök, rokonok, mert a szülők nem ruházták gyermekeiket. Sőt: etetni is alig etették. Az asszony most a szüleinél lakik. Ömlik belőle a panasz, jogos és jogtalan, mindenki, minden hibás, csak ő nem. — Segítettek mások? — Segítettek. De llát... any- nyi az, mint halottnak a szenteltvíz. —• Ivott az ura esküvő előtt is? — I DOtt. — Miért ment akkor hozzá? — Gondoltam, más lesz. — S amikor már jöttek a nyerekek, nem gondolt arra. hogy miféle jövő elé néznek ilyen apa mellett? M ghúzza a vállát. Nem tud mit mondani. Hiszen ha nem érzi. bevallhatja-e, hogy ö is felelős. Hogy meggondolni1 a.r sá.n-r. kezére játszott az iszákos apának abban, hogy három gvzrnk s-sát hányatott hajúvá tegye? ■ — Mennyi idős volt a legfiatalabb betege? — Négyhónapos leánycsecsemő — hangzik a meglepő válasz. De ez idén előfordult egy 15 hónapos kislány méhszarkómával. Ilyen esetet az Onkológiai intézet is csak most látott először. Persze szegénykén nem tudtunk segíteni. — És a legidősebb? — teszem fel most már bátran a kérdést. — Kilencvenhat éves bácsika. Bőrrákkal jelentkezett. Meggyógyítottuk. A bőrrák ugyanis teljes biztonsággal gyógyítható. — És a többi? — Kezdeti stádiumban műtéti beavatkozással az esetek legnagyobb részén segíthetünk. Más, sok esetben átmeneti gyógyulást biztosíthatunk, s nemcsak munkaképessé tehetjük a beteget, hanem minden kellemetlen érzéstől hosszú esztendőkre mentesíthetjük. Nyomban csak az elhanyagolt, orvosi kézbe későn kerülő esetek végzetesek. Éppen e- zért rendkívül fontos a rákszűrés és a népszerű felvilágosító munka. Ennek az eredménye, hogy olyan sokan, amint a legkisebb gyanúsat észlelik magukon, spontán jelentkeznek. De sajnos, a falusi nép között még ma is akadnak, akik félnek, vagy szégyellnek orvoshoz fordulni; Egyre kevesebb a számuk, mégis furcsa esetek fordulnak elő. Elmondja, hogy nemrég egy 56 éves falusi asszony jelentkezett. Bal arcát lapulevél borította, amikor pedig levette a levelet, szörnyű látvány tárult az orvos elé. Nemcsak az arc, de a homlokcsont egy részét is megemésztette már a betegség, lüktető agyveleje láthatóvá vált. Évekig roncsolta a kór és most is csak állandó, már kibírhatatlan fejfájása késztette az orvoshoz. Nem kellett messze nyeppie. Pontosan szemben lakott ja, körzeti orvossal. — Évente még most is előfordul egy-két — ha nem is ennyire borzalmas —, de hasonló eset — mondja dr. Bodánszky. — Ezért szükséges annyira a felvilágosító munka; A rák nem mindig reménytelen betegség! • — Lesz-e egyszer gyógyszere is? •— Lesz! Előbb-utóbb sikerül megtalálni hatásos ellenszerét, az egész világon folynak kísérletek. Mostanában jódos készítményekkel kísérleteznek. De most már csak én beszélek: Magyarországon is folynak kísérletek az Országos Onkológiai Intézetben. Eredményekről még túlságosan korai lenne beszélni. Az utóbbi években azonban 40 különböző rákmegbs- tegedésnél alkalmaztak egy új, injekciós gyógyszert. Kísérletről lévén szó, csakis olyanokon. akikről „az orvosok már lemondtak”. Tizenhét betegnél a gyógyulás határozott jelei mutatkoztak. Többen közülük mág a kezelés után másfél-két évvel is jól érezték magukat. Mind a tizenhét nőbeteg mellrákos volt. A kísérletek tovább folynak. Most izotópjóddal is próbálkoznak. Mind az előbbi, mind az utóbbi gyógyszert dr. Bodánszky István saját eljárása alapján készítette. Talán ... talán . Az ember konok, kitartó harcos. Egyszer, talán nem .is sokára, legyőzi majd ezt a makacs ellenséget, a rákot is. Szokoly Endre történetét, az MSZMP határozatainak gyűjteményét, a filozófiai lexikont. Számos magyar és külföldi klasszikus szépirodalmi alkotás mellett helyet kap az egységes köntösű sorozatban több népszerű, összefoglaló jellegű, természettudományi ismeret- teriesztő munka is A pártmunkások könyvtárának kötetei a könyvesboltokban nem kerülnek forgalomba. Megindul a pártmunkások könyvtára sorozat § A Kossuth Könyvkiadó a § harmadik negyedévben értékes ^ vállalkozást indít útjára: ^ megkezdi a pártmunkások ^ könyvtára sorozat kötetei- . § nek közreadását. A tervek § szerint a sorozat szeptember ^ közepén Indul, s ettől kezdve ^ négy-öt éven át kéthetenként $ bocsátanak ki egy-egy köte- § tét. Többek között kiadják ^ sorozatban a politikai gazda- $: '•ágtan és a filozófia új szovjet tankönyvét, az SZKP gek, időnként azokat is megvizsgálja, nem újult-e ki rajtuk az alattomos betegség. Rendelési napokon átlag 30—40 beteg fordul meg a rendelőszobában. Elég munkát ad ez egyetlen orvosnak. — Óh, ez csak a munkámnak egy része — mondja az orvos. — Hetenként egy délelőtt az Országos Onkológiai Intézetben dolgozom. Hetenként egyszer népszerű előadást tartok, egyszer továbbképzésen, hol hallgatóként, hol meg előadóként veszek részt. És kétszer hetenként vidékre megyek. A megyében három onkológiai állomás működik, Vácott, Nagykőrösön, Monoron, ahol a szűrést a nőgyógyász főorvosok vállalták. Ezzel a szobával együtt ez a három állomás a Pest megyei rákcsata állandó készültsége. Dr. Bodánszkynak kellene bejárni a falvakat, tanyákat, megkeresni a betegeket, hogy gyógykezelésükről gondoskodjék, gyanús esetekben pedig rendszeres ellenőrzéssel megelőzze a bajt. Tegyük fel Jászkarajenőre készül. Akkor kora hajnalban kell felkelnie, hogy elérje a 6,28-kor induló vonatot, mely alig fél órával délidő előtt érkezik. Mire elgyalogol az állomásról az egészségházra, bemosakszik, már delet harangoznak. Délután háremkor sietve abbahagyhatja a munkát, fél négykor indul a vonat visszafelé és ha le- késné, csak másnap reggel utazhatna el, hogy • délben érjen Pestre. Még egy fél napot elveszítene, amúgy is tizenegy órát utazott, hagy három órát dolgozhassák. — Egyszerűen nem futja az időmből — panaszkodik. — Az utóbbi években, főképpen csak üzemekben vészem el magam a rákszűrést; Olyan helyeken. amiket vonattal, autóbusszal könnyen elérhetek. Három éve sokkal eredményesebben dolgozhattam, volt autóm, azzal könnyen és gyorsan mozogtam. Dr. Bodánszky autóját mondhatni elnyelte a föld. 1956 telén, a földrengés napján kora reggel már Szigetszentmikló- son járt. Autója alatt beszakadt az úttest és a kocsi összetört. Még szerencse, hogy ő maga épségben kecmergett ki a roncsok közül. Ami az' autójából megmaradt, az már csak ócskavasnak volt jó. $ — Azóta nincs kocsim és $ annyi pénzem se. hogy újat ve- I gyek. Most kérvényeztem, en- $ gedélyezzenek részletfizetési $ kedvezményt a számomra, 5 hogy autót vehessek. Kérése- $ met a megyei főorvos, a párt- | szervezet, az Országos Onkoló- s siai- Intézet és minden ületé- I kés pártfogolta, a legfőbb ille- í tékes mégsem találta teljesít- ! hetőnek — és a szemüvege ! mögött mindig mosolygó bizal> matkeltő tekintete elborul, ! ahogy beszél. ! Két íróasztalfiókot húz ki. | mindkettő zsúfolásig kartoték> lappal. : — Hatezer embert: tartunk ; nyilván — mutat a kartonla- ■ pokra. : — Mind rákbeteg? — csúj szik ki a számon a riasztó I szám hallatára és még szégyelljem is. hogy ilyen naiv kérdést i teszek fel. De nem! i — Szó sincs ró'.a, alig a fele i — hangzik a válasz. — A többi ; csak rákot megelőző valami- j lyen más betegségben szen- : ved. Helyes kezelés, állandó or- i vosi ellenőrzés a legtöbb eset- 1 ben elhárítja a bajt. ten megígértek •mindent, s ott folytatták, ahol . abbahagyták. Nem kasznál ennek az embernek a szép szó. Most utolsó kísérletet leszünk vele. Nem tudom sikerül-e? Kár ezért az emberért. De főként a három gyerekért kár.. . A városi nőtanács nagyon salait segített. Anyagiakban is, egyebekben is. — Három gyerelc. s a két felelőtlen, a gyermekek sorsáért gondot nem érző szülő — mondják. Mit tehettünk? Ruhához juttattuk a gyerekeket, vittünk élelmet is, beszéltünk : a szülőkkel. Nem fogott raj-', tűk a szó, mi voltunk a leg-': szomorúbbak, amikor megtud- i tűk. hogy mégis széthullt a \ család. De a mi erőnk is véges. Nem büntethetjük meg] az ilyen szülőket, a legtöbb az.; amit tehetünk. hog>i erkölcsi-': lea eKtélnik őket. De vajon; elég-e ez? Vajon e!ég-e ez? Ezen töri az újságíró a fejét. A társadalom megtette azt, amit te-': hetett? Segített, óvott, figyel \ meztetett. Ennél többet nem tudott tenni, bármennyire is': fáj B.-ék sorsa. Vajon elég-e ez? Vagy tör-': vény és szigor kellene ide?\ Mert ugyan tudjuk, hogy kikj a felelősek, de akkor tartóz-', zárták is felelősséggel. öröm-\ mel vennénk, ha ebben a; gondban véleményük elmon-: dúsával segítenének az olva-' sók. Mészáros Ottó A férfin első pillanatra látszik, hogy szeret a kancsó fenekére nézni. Habár mióta külön van az asszony, a nekik- járó pénzt rendesen postára adja. Talán a bíróságtól fél, vagy jobb belátásra jutott? Nehéz lenne eldönteni, annyira össze-vissza beszél, kerüli a nyílt választ. — Szereti a bort? — Ki nem szereti!... — De maga sokat iszik. — Előfordul mindenkivel. — A családnak meg kevés jutott... — Nem haltak éhen! Vakság? Vagy cinizmus? Felelőtlenség! Nem haltak éhen — de hiszen csak ennyi egy szülő felelőssége?! B.-ékat a társadalom nem hagyta magukra. Habár a szülök nem, a három gyerek rászolgált arra, hogy ott segítsenek rajtuk, ahol csak tudnak. A munkahelyén nemegyszer beszéltek vele. Kétszer hagyta óit a szövetkezetei, kétszer könyörögte magát vissza. Most harmadszor próbálkozott. Visszavették, másfél hónapot kapott. hogy bebizonyítsa: megváltozott. Mert nemegyszer a munkahelyén is ittasan jelent meg. A SZÖV'lk-rzet elnöke szét- 4árja a kezét: — Kérem, mi rrindenf mentettünk, amihe- fogunk volt. Járt, itt az asszony is. Egyszerre beszéltünk velük. MindketA bukaresti Atomfizikai Intézet egyik kutatócsoportja radioaktív berendezéssel kutatja az új kőolajrétegeket Plo- esti vidékén A vető burgonya-termesztésre szánt táblákon most szelektálnak: kijelölik és kiszedik jó előre a gyenge, beteges, vagy elfajzott töveket, amelyek továbbszaporitása nem kívánatos. Az idén már 14 és félezer holden termesztenek a kísérleti intézmények, továbbá a szerződő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek nemesített vetőgumót. A legutóbbi években erőteljes felvirágzásnak indult a magyar burgonyatermesztés, ami elsősorban a burgonya- nemesítőknek köszönhető, Az országban három helyen: a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézetben, továbbá a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kutató Intézetben, valamint a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémia gazdaságában foglalkoznak burgonyanemesítéssel. A burgonyanemesítés közvetlen hasznát mutatja, hogy például Somogybán, az ország legjelentősebb burgonyatermesztő megyéjében, a többnyire nemesített szaporító anyagot használó terrpelőszövetkeze- tek tavalyi burgonyatermése
