Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

rm

MfcCl

Wtirlap

1959. JÜLIUS 22. SZERDA

Hintától a vízibuszig

Tegnap még kánikula volt, ma pedig hűvös szél fodrozza a Duna tükrét. A közeli hajógyárban ebédidőt jelez a gőzsíp. Hangjától ijedten rebbennek fel a madarak. Keringésükkel mintha tiszteletkört írnának le a vén folyam felett, mielőtt csivitelve elhúznak a Váci Hajógyár magas kéménye mellett.

Benn, a hajógyárban elhallgatnak a kalapácsok: mindenki az étkezde felé szapo- rázza lépteit. A rajzpadlás is kiürült, csak vezetője, Guti Lajos hajladozik tovább a hatalmas rajztábla előtt. Őt keresem éppen, akiről azt mondták a műszakiak, hogy róla beszélni annyi, mint a gyár műszaki fejlesztésének kérdését tárgyalni. Ahány

csónak, mentőtutaj, motorkerékpár oídalkocsi vagy vízibusz elhagyta eddig a Dunai Hajógyárat, az mind az ő kezén ment keresztül. ő kapja meg a szerkesztési osztálytól az elvi terveket, s ő készíti el belőlük az új gyártmány 1:1 arányú, életnagyságú műszaki rajzát,

amiről a sablonokat csinálják. Guti Lajos készíti és állítja össze az új gyártmányok első darabját, az úgynevezett prototípust is —

kézzel. Csak azután készülnek el a szériagyártáshoz szükséges szerszámok. .

Lajos bácsi amolyan

„bütykölős" ember

— mondják róla munkatársai, aztán megmagyarázzák: mindig fúr-farag, örökké töri a fejét valamin. Nincsen olyan munka, amit el ne vállalna, még ha olyan messze esik is a szakmájától, mint Makó Jeruzsálemtől. Megtörtént például, hogy öntőmintára lett volna szüksége az egyik műhelynek. Végigtoázaltak vele egy sereg vállalatot, sehol sem voltak hajlandók megcsinálni. Lajos bácsi megcsinálta. Azóta is azzal az öntőmintával dolgozik a műhely.

Az 5 tervei alapján készült az a kétszemélyes túramotorcsónak, amely karcsú vonalaival, szép külsejével olyan nagy sikert aratott a Lipcsei Vásáron, a Budapesti Ipari Vásáron, s jelenleg Damasz- kuszban. Az idén már jelentős mennyiséget exportál a gyár belőle. Guti Lajos dolgozta ki a kézi meghajtású, propel- leres mentőcsónak és az új típusú, evezős tengeri mentőcsónak terveit és prototípusát. Mindkettőből már ebben az $ évben megindul a sorozatgyar- ^ tás. Ő tervezte a felülről nyit- ^ ható, beépített sármentővel ^ készült motorkerékpár oldal- ^ kocsit. S nem utolsósorban, ő § csinálta a gyár büszkeségé- | nek, a világszerte kedvelt ^ magyar vízibusznak a raj- $ zait s ő tervezte a felső részét. | Az idén ezt is tökéletesítették: $ rövidesen vízrebocsátják a $ 180 személyes, nyitott hátsó $ fedélzetű vízibuszt. amely ^ tengerparti forgalom lebo- $ nyolítására is alkalmas.

Guti Lajos „mindössze” tíz | éve foglalkozik vízijárművek- ; kel. Azelőtt végigkísérte a $ belföldi közlekedés fejlődé- > sének minden fontosabb álló-! mását.

— Bognármester volt az: apám egy kis, ötezer lelkes : községben — kezdi mesélni i

élete sorát. — Alig múltam i

!- ----- !

A Híradástechnikai Anya- j gok Gyára felvételre keres j önállóan dolgozó

fcemencekcmíívest,

valamint váci, Vác környéki jól képzett

bérelszámolót és időnormást.

Fizetés: Megegyezés szerint Jelentkezés: naponta 7 órától 15 óráig, szombat kivételével. Vác, Zrínyi utca 17.

sz. (Munkaügyi osztályon.)- -tízéves, már engem is befogott segíteni. Nyolc év múlva

nyakamba vettem az országot:

dolgoztam Miskolcon, Szegeden, Orosházán, Békéscsabán; egyszóval mindenütt, ahol valamit tanulni lehetett a kocsigyártóipar régi nagyjaitól. 1923-ban Pestre mentem, a Kölber-testvérek kocsigyárába. Nappal dolgoztam — mi csináltuk valamennyi pénzember, arisztokrata hintóját —, este pedig az Ipartechnológiai Intézet rajztanfolyamára jártam, négy évig.

— Egyszer aztán óriási esemény történt: megjelent az autó. s vele az autóipar. Világosan láttam, hogy a lovaskocsinak előbb-utóbb bealkonyul, igyekeztem tehát én is ..átnyergelni” a hintóról az autóra. Átkerültem a mai Ikarus- gyár elődjébe, az Uri-testvé- rek Járműgyárába. Csináltunk ott akoriban mindent: személyautót. tehergépkocsit, vitorlázórepülőt, autóbuszt, rádióskocsikat. Itt lettem — életemben először — rajzterem vezető. Én készítettem az első fémkarosszériás pesti autóbusz rajzát. Én terveztem a harmincas évek divatos színésznőinek — Gombaszögi Fridának, Nagykovácsi Ilonának — az autóját. A mai ember már csak mosolyog ezeken a muzeális cabrio- leteken, de akkoriban ezek nyerték a bécsi szépségversenyt!

Lajos bácsi 19-16-ig dolgozott az autóiparban. A felszabadulás után többedmzgával kisüzemet alakított. Kiégett teherautókat, autóbuszroncsokat hoztak rendbe, s átadták a közlekedésnek. 1948-ban ők készítették el az úttörő vasút elsó szerelvényét. Talán sosem kötött volna ki a hajóiparnál, ha a Nehézipari Központ pályázatot nem hirdet a magyar arany,

az alumínium

ipari felhasználására.

Guti Lajosék ötlete volt, hogy csónakot kellene alumíniumból csinálni. Hozzáfogtak: kajakokat, rohamcsónakokat készítettek. Egy év múlva már nem győzték a megrendeléseket. Szűk lett a pesti kis műhely, beolvadtak a váci Alumínium- és Horganyfeldolgozó Vállalatba. Idővel ezt a ruhát is „kinőtték”, s tizenketten át- hurcolkodtak a Dunai Hajógyár mai telepére. Ebből a

magból nőtt ki a jelenlegi gyár.-— Több mint félezer embernek ad ma kenyeret az üzem — mondja elgondolkozva Guti Lajos. — Ennyi ■ lett a tizenkettőből. A legszebb benne az, hogy az emberek együtt nőttek a gyárral: aki munkásként kezdte, annak legtöbbje ma már műszaki vezető, csoport- vezető, ilyen vagy olyan szakember. Úgyis mondhatnám, az emberek hozzánőttek a feladatukhoz. S ez jól is van így. Ha van utánpótlás, mi öregek, könnyebb szívvel megyünk nyugdíjba..;

Nyíri Éva

Megnyílt az értéklevél-forgalom a Mongol Népköztársasággal

A Postavezérigazgatóság közli, hogy július 20-án megnyílt az értéklevél-forgalom a Mongol Népköztársasággal. Az értékküldemények felső határa mindkét viszonylatban 10 000 aranyfrank.

SÜRGŐS SEGÍTSÉGET VÁR SURÁNYUGET

A Szentendrei-szigeten, Koránytól északra, Pócsmsgyer határában terül el Surány- ligst. Már évtizedek óta kedvelt nyaralótelepe a vízi életet kedvelőknek. Valaha vadevezősök húzták ki csónakjukat partjára és vertek sátrat éjszakára lombos fái alatt. Aztán néhány csónakos telek után érdeklődött, nyári lakot vagy vikendházat szeretett volna építeni magának. Nyilván érdeklődésük adta a parthoz közel fgkvő földek tulajdonosának azt az ötletet, hogy birtokát házhelyekké alakítja át. Rövidesen kimérette és áruba is bocsátotta a telkeket. Néhány telek csakhamar gazdára talált, a közben kitört háború alatt azonban a parcellázás menete meglassult, szünetelt. A háború után viszont nemcsak újabb telekvásárlók ielentkeztek, de rohamos fejlődésnek indult a nyaralótelep is. Ez idő szerint mintegy

2G0 ksebb-nagyobb villa

és vikendház mellett egész sereg üzemi üdülő áll rajta,

Népszerű Ahnyban

az ízlésesen berendezett önkiszolgáló-bolt

Abonyban a földmüvesszövetkezet nagy gondot fordít a lakosság áruellátásának állandó javítására, a kereskedelem kulturáltságának fokozására. Többek között ezt a célt szolgálják az újrendszerű önkiszolgáló és önkiválasztó boltok is. A 13-as élelmiszer- bolt is önkiszolgáló rendszerrel működik, s nagy népszerűségnek örvend. Az üzlet ragyog a tisztaságtól, ízlésesen, szépen, gazdagon rendezték be. s a vásárló egy pillantással megtalálja a szükséges árut, s néhány perc alatt elvégezheti a heti nagy bevásárlást. Képünk a bolt egyik gondoláját ábrázolja. Itt mutatják be az italárut és az édességet.

nem is beszélve az állandó lakás céljaira szolgáló házakról. vagy hetven, télen-nyáron Suránytelepen lakó ember otthonáról.

Suránytelepen üdülője van többek között a postásoknak, a Közlekedési Nyomda, a Budai Járási Tanács, a Budapesti Harisnyagyár és a Viktória Kötszövőgyár dolgozóinak. Mintegy 2800—3000 ember szeretne itt, a nyár folyamán gondtalanul pihenni. Különösen az asszonyok szeretnék az üdülés heteit lehetőleg konyhai, főképpen beszerzési gondoktól mentesen eltölteni. Már pedig erre Suránytelepen nincs módjuk, s arra sem, hogy a nyári pihenésnél nélkülözhetetlen, bőséges táplálkozást családjuknak biztosíthassák. Van ugyan földmű veí-szö vetkezeti vendéglő is a telepen, de annak

személyzete kevés, helyisége kicsiny.

nem képes ellátni a telep vendéglői koszttal is megelégedő üdülőit. Különösen nem hétvégén, amikor megnövekszik a forgalom. Egyébként sem elégíti ki ez a vendéglő a telepi közönség igényeit. Legfőképpen higiéniai szempontból nem. Távol eső kútból hozzák a vizet a vendéglőbe és az az oka annak, hogy szombatonként és vasárnap sokszor 500 poharat mosnak el tíz liternyi vízben.

Ilyen körülmények között majdnem mindenki saját maga főz. Az élelmiszer beszerzése azonban rendkívül nagy nehézségekkel jár. Van ugyan Suránytelepen földmű vesszö- vetkezeti élelmiszerbolt, de alig kapni zöldfőzeléket és gyümölcsöt benne. Tavaly a boltvezető egyénileg dolgozó parasztoktól elegendő főzeléket és gyümölcsöt vásárolt hivatalos áron, ezt azonban a földművesszövetkezet központja szigorúan megtiltotta. Ezzel szemben a szövetkezet mostohán látja el e boltját áruval, sokszor a legszükségesebb élelmicikkek is hiányoznak.

Ezért kell azután a nyaralóknak vagy a körülményesen megközelíthető, 23 kilométerre fekvő Budapestről vagy a túlsó parton levő Felsősödről

csónakon járva beszerezni

mindennap az élelmiszereket. Húshoz, felvágottféléhez

egyébként egyáltalán nem jutnának, ha nem Budapestről szereznék be. A legnagyobb baj azonban, (hogy tejet is csak nagyon ritkán kapnak. a Váci Tejipari Vállalat rendszertelenül szállítja, és ha küld, akkor is csak keveset. Napok telnek el, amíg végre tej érkezik Surány- telepre, ahol pedig sok a kisgyerek; egyedül a postásüdülőben 30 gyerek szeretne tejet inni.

A fáradságos beszerző utakon sem vásárolhatnak be a surányiak több napra húst, vagy más. könnyen romló élelmiszert, mert jéghez egyáltalán nem lehet jutni. Pedig 70 kocsi befogadóképességű jégverem is volt Surányli- geten. Ezt a jégvermet azonban szétbontották és a kitermelt téglát, faanyagot elszállították.

Mindezeket a panaszokat írásba foglalta és Pest megye Tanácsának megküldte a Pócsmegyeri—Surányligeti Kulturális és Jóléti Bizottság; Most a megyei tanács remélhetőleg nem sokáig késő segítségét várják.

Sz. E,

Virágzik a római kamilla

Ritka növény hazánkban a római kamilla, talán az egész országban nincs több tíz holdnál. A sári Kossuth Tsz-ben az idén egy holdon vetettek ebből a nagyon értékes növényből. A római kamilla holdanként 5—8 liter olajat és értékes szárat ad takarmányozási célokra.

Az olajért az illatszer- gyárak és a gyógyszer- ipar literenként mintegy 3600 forintot fizet.

A kísérletképpen ültetett római kamilla most virágzik. Virága telt-fehér színű, hasonló a százszorszéphez és kellemes illatú. A szakemberek szerint augusztus közepe táján hozzákezdenek a római kamilla betakarításához és feldolgozásához.

Minden remény megvan arra. hogy

az elkövetkező években jelentősen megnövekszik megyénkben is a római kamillával beültetett terület.

A sári Kossuth Tsz ugyanis megfelelő számú dugványt állít elő egyho'das, római kamillával beültetett területén.

\ Duplán csaló az, aki megbízatásával visszaél

A megye igazságszolgáltató szervei előtt több olyan földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti vezető beosztásban volt személy ellen folyik vagy éppen fejeződött be a bűnvádi eljárás, akik beosztásukkal visszaélve, tetemes értékű károkat okoztak a társadalmi tulajdonban. Érdemes ezek közül egy néhánnyal megismerkedni.

gyón megőrzése és gyarapítása.

Június 2-án hozott ítéletet a Dabasi Járásbíróság Méri László. a Terményforgalmi Vállalat ócsai telepének felvásárlója ügyében.

Méri László korábban az Őcsai Földművesszövetkezet- nél dolgozott. Itt 1954-ben 20 ezer forinton felüli leltárhiánya volt. Elbocsátották, majd pert indítottak ellene, de a bíróság bizonyíték hiányában felmentette.

Két évig különböző helyeken dolgozott, majd 1956 tavaszán a Terményforgalmi Vállalat ócsai telepének alsónémedi felvásárló helyére került, felvásárlói minőségben.

Méri „produkciója” itt sem váratott sokáig magára. Az

1957. június 19-én történő elszámoltatásakor a megengedett kálón felül 18,71 mázsa rozs és 59,46 mázsa kukorica hiánya volt.

És most jól tessék figyelni!

Méri Lászlót ezért a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat 600, azaz hatszáz forint kártérítésre kötelezte és slusz- pasz! S tették ezt annak ellenére, miután megállapították, hogy „a fent nevezett azon védekezése. mely szerint a kuko- ricagóréban elhelyezett tengeriben 26 mázsa madárkár keletkezett volna, elfogadhatatlan ; . .”

Pedig ha ekkor feljelentést tesznek ellene, akkor.., No,

de ne vágjunk az események elé.

Méri rosszul élt feleségével. S az adminisztrátora, Gergő Istvánná sem találta meg a számítását házastársában. A két csalódott egymásba szeretett, válás, stb. De Méri számára az új nő sem jelentett megnyugvást. Továbbra is kocsmázó, mulatozó életét folytatta. Csakhogy ehhez kevés volt a havi fizetés. Sebaj, kéznél volt a terményfelvásárlásra előre felvett összeg. így eshetett meg, hogy Méri egy-egy budapesti íslruccanásakor 6000—8000 forintot is eldorbé- zolt az előkelő mulatókban, a nem éppen igénytelen „könnyű lányok” társaságában.

Másnap aztán szériában készültek a fiktív mérlegelési és vételi jegyek, amelyekre mindig oda hamisíttatott egy-egy nem létező eladó neve.

Észrevette a csalást maga Gergőné, a szerető is. Szóljon, ne szóljon?

— Dehogy, inkább csináljuk együtt — fejeződött be a rövid töprengés .

Méri utolsó nagy „produkciójára" 1957 őszén került sor. A Dunántúlra indult kukorica- felvásárlás céljából. A vállalata vezetőit ekkor sem zavarta Méri szabálytalan eljárása, ugyanis ő csak a megye területén vásárolhatott fel.

A leleményes üzletember ekkor 15 ezer forint készpénzt és előre aláírt üres csekklapokat, valamint Apáthi Károly MÁ- VAUT gépkocsivezető barátját vitte magával. De a fővároson túl tovább nem jutottak. Három napon át, amíg tartott a pénz, Budapest legelőkelőbb mulatóiban és szállodáiban dorbézoltak.

Aztán a harmadik nap után Méri megjelent a színen, és bánatos ábrázattal, tragikus színleléssel előadta a mesét, hogy miként lopták el tőle a pénzt.

Csak ezután került végre rendőrkézre.

A vizsgálat kiderítette, hogy Méri sikkasztásai és részben hanyag anyagkezelése 84 723 forint, Gergő Istvánná pedig 20 018 forint kárt okozott a vállalatnak.

S mindez nem történhetett volna meg, ha a Terményforgalmi Vállalat vezetői nem kenik el felelőtlenül e minden hájjal megkent szélhámos első sikkasztási ügyét. Arról nem is beszélve, hogy a pénzzel dolgozó alkalmazottak felvételekor illenék megtudakolni, miért bocsátották el előző munkahelyéről.

Kétszeres csalók azok, akik megbízatásukkal visszaélnek, mert tolvajlásaikkal veszélyeztetik a társadalom alapját, a gazdasági élet zavartalanságát, pozíciójuknál lógva pedig morális züllésbe taszítják az irányításukra bízott dolgozókat.

Ebben rejlik a Száller, Mén-féle bűnözők nagy fokú társadalmi veszélyessége. Szocialista társadalmi rendünk, mintegy természetes védekezésként megköveteli, hogy az igazságszolgáltató szervek a legsúlyosabb büntetéssel sújtsanak ezekre a személyekre.

Dudás János

s emellett megállapítást nyert az is. hogy lopás nem történhetett, mert állandóan két éjjeliőr vigyázott az építkezésnél;

Csak a vizsgálatikor derült ki, hogy a fel nem használt és hiányzó anyagokat Szaller apránként eladogatta, a saját szakállára és hasznára.

Szaller, mint ügyvezető-elnök, beosztottjaival szemben sem volt „rossz ember”, akiknek szerényebb összegű sikkasztásai felett szemethúnyt — ha abból neki is csurrant- cseppent valami.

Koncsár László könyvelővel összejátszva, 800 forintért vásárolt egy szorzógépet, s jelentéktelen összegért megjavíttatták. Aztán egy fiktív kifizetési elismervényt állítottak ki, amelyen a szorzógép ára már 5000 forintra ugrott. A többleten testvériesen megosztoztak.

Nem részletezzük tovább, hogy az ügyvezető-e'nök példáját ki, hogyan és milyen eredménnyel követte. A lényeg az. hogy a földművesszövetkezetnek több mint 68 ezer forint kárt okoztak azok az emberek, akiknek kötelességük volt a rájuk bízott vaA Dabasi járásbíróság a | napokban kezdi meg Szaller j Sándor és társai bűnperének i tárgyalását.

Az ügy nem mai keletű, az j 1956-os évben kezdődött el,

• amikor a Gyóni Földműves• szövetkezet — amelynek ügy- ! vezető-elnöke akkor Szaller (Sándor volt — üzletház építé- !sét kezdte meg. Az építkezés | vezetésével Szallert bízták ! meg, mint erre a feladatra ! legalkalmasabbat.

$ Még az építkezés megkezdése előtt úgy döntöttek, hogy 5 az egyik fölösleges épületet 5 lebontják és annak anyagát az $ üzletházba építik be — így ^ kevesebb lesz a kiadás!

$ Szaller „nagyvonalú” volt. ^ Az épület bontásáról semmi- ^ féle jegyzőkönyvet, nyilván- § tartást nem vezetett, mond- sván: — itt mindenki rendes, í becsületes ember, minek ide | bürokrácia?

^ Amikor elszámolásra került ^ sor. ezer forint hiány mutat- § kozott. Szaller az üzletház ^ építkezését is ilyen „nagy- | vonalúan” vezette, ott sem ^ vezettek nyilvántartást. Az ^igazságügyi szakértő az épít- Skezésnél felhasznált anyag el- ^ számolásánál 34 062 forint értékű anyaghiányt mutatott ki,