Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

195». JÜLIUS 28. KEDD

"hírlap

5

Ocsa a nagy tervek útján

ANNA-BAL

VERESEGYHÁZON

i A veresegyházi nőtanács és j a helyi vöröskereszt-szervezet i kezdeményezéseképpen Anna- ibáit rendeztek a fiatalok az ! újonnan épült strand vendéglőiben. Az érdeklődés minden : várakozást felülmúlt: több mint négyszázan jöttek el a i bálra.

Berki Béla és népi zenekara j játszott — méghozzá igen jól. j Rádióbeli szereplésük jó hí- ; rét most sem cáfolták meg.

Veresegyház község, mint üdülőhely, felébredt tizenöt iéves kényszerű álmából: a veresegyházi tavon felépített új strandon megindult az élet, nappal helybeliek, kirándulók, nyaralók lepik el a vizet és a partot, esténként a szép tó partján levő strandvendéglőiben találkozik a község és a környék fiatal- ja-öregje. Ez az első bál — Dobróczki Zoltánné és Zsinka Istváné érdeme — jól sikerült. Jó volt az idő, szép volt a környezet, víg a hangulat.

F. M.

'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/

Csukás István:

Mint rezgő húr

Mérem magamban a felnövő szerelmet.

Mint érzékeny műszer jelez föld színéig Felvirágzó ércet: érzékeim feléd hajolnak: szelíd törvények igézik.

Motoz az ujjam, érzi a hajadat még tükrök közt vergődő fény: szemem szemed foglya, ráégettettél már, téged lát mindenben s a világot újra bűvkörébe fogja.

Nem is hinnéd: a fa fa volt, míg nem jöttél, az anyag, a sejtek, őrült kánkánt jártak, s dobolt a lélek rá rebbenő jeleket, rímet, verset, duhaj ritmusát e táncnak.

Most csak csöndes szavakat dob fel a lélek, s mint rezgő húr őrzi a pendítő ujjat.

Mérem magamban a felnövő szerelmet, s a megtért világot, a szebbet, az újat.

A MESÉK VARÁZSLÓI

A bábfej készítése, a ,za_

básminták tanulmányozása, az ócska dobozokból és gallyakból készíthető díszletek megismerése segít! majd a bábcsoport-vezetőket, hogy odahaza, jóformán minden anyagi támogatás nélkül is el tudják indítan; csoportjukat. Természetesen kinccsel ér fel, ha — mint például Gödöllőn — az Agráregyeíem támogatja a bábosokat. Pacs Istvánná beszél erről hálásan, elmeséli, hogy az egyetem nőtanácsa milyen lelkesedéssel vesz részt ebben a munkában, vidékre is járnak előadást tartani, sőt a gyermeknap alkalmával Pesten is játszottak.

Szorgos és megkapóan szép munka folyik itt. Gaál Erzsébet csévharaszti tanítónő már alig várja, hogy kis tanítványainak megmutathassa, hogyan kell Hacafán lovagot megmintázni, vagy Cuchtária kisasszonyt újságpapírból és lisztcsirizből, vagy éppen karalábéból, gyufaszálból és sárgarépából „életre” kelteni... Meg kell jegyeznünk, hogy ennek, az úgynevezett terménybábúnak a szakértője, Kosaras Tibor vác,- énektanár — egyben hallgatója is a tanfolyamnak.

Augusztus elsején vizsgaelőadást tartanak. Figuráit, díszleteit maguk készítik el. Andrássi János szerint ez mintaelőadás lesz. A bábcso- port-vezetők hadd vigyék magukkal egy minden izében helyes előadás emlékét.

És minden bizonnyal kedves emlékként viszik magukkal a szép, árnyas park-övezte gyermekotthon vezetőinek odaadó, baráti segítségének emlékét is.

Még egy hél, a tizenha,t

lelkes ember hazatér, magába gyűjtve egy szép varázslat sok mesterfogását. S a hosszú téli délutánokon, csillogószemű gyermekek előtt keltik életre a mesék százféle alakját, hogy könnyebben vezethessék Ids barátaikat a jó és az igaz felé.

Sz. K.

*sssss/sssssssrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssss/rs^

X APÁK is FIÚK |

^ Az apák egykori foglalkozása: csendűrtiszthelyettes, § i zí főjegyző, vezérkari százados, birtokos...

A fiúk: tizennégy esztendős kamaszgyerekék. Most ^ | csukódott be mögöttük véglegesen az általános iskola ka- ^ ä púja és azt várják — izgatottan, telve aggodalommal és ^ 5 reménységgel —, hogy megnyíljék előttük a gimnázium ^ § ajtaja. ^

Akik felvételükről döntenek: a megyei társadalmi^ ^ bizottság tagjai.

Kézről kézre járnak az iratkötegek. Egyik a másik X ^ után. Altiak, kézzel rótt vagy géppel írt, kicsiny vagy S $ nagyobb pecsétekkel ellátott papírlapok. De ujjunk he-X % gyén — mintha láthatatlan huzal közvetítené a rezgése-^ ^ két — érezzük azoknak a szívdobbanását, akik küldték: ^ ^ a fiatalét, aki tanulni szeretne, a szülőét, aki — talán X § még gyermekénél is inkább — aggódik, hogy felveszik-e ^ ^ fiát a középiskolába vagy sem?

^ Az egyik ügydarab mellől hiányzik maga a kérelem. ^ ^ A Művelődési Minisztériumból telefonáltak néhány napja, ^ ^ hogy X. Y. kérvénye náluk fekszik (vajon hogyan került ^ ^ oda?!), amíg átküldik. múlik a drága idő. tehát addig is ^ ^ foglaljon állást a bizottság. Annyit azért mondtak a java- k ^ sóit fiúról, hogy itt és itt lakik, apja a Horthy-világban ^ $ tiszthelyettes volt és végül, hogy máris akadt egy pesti ^ § gimnázium, amelyik, helyet biztosítana a gyereknek.

$ Talán akadt volna bizottság, amelynek tagjai úffy í ^ vélekednek: ha a minisztériumból szólnak át, hát men- § $ jen... Ez a bizottság azonban kötelességszerüen kiderítette, \ X hogy az apa nem egyszerű horthysta tiszthelyettes, hanem § ^— csendőrtiszthelyettes volt. Azután: az ellenforradalom^ ^ ide jén a községben a zűrzavar előmunkása, fő-fő hang- \ ^ adója. Ma is rendőri felügyelet alatt áll..,

\ Es a gyerek? ^

Igen, mi legyen a gyerekkel? Hiszen voltaképpen róla ^ ^ döntenek itt, nem az apjáról! Mi legyen hát a gyerekkel, § ^ aki ugyan nem tanul rosszul, de nem is kiváló. \

^ Ez a kérdések kérdése.

Csakhogy a kérdés nemcsak itt és nem most, hanem^ * már otthon. 1956 októberében vagy még előtte is kér- i § dés volt! &

Hiszen az apa — felelős gyermeke sorsiért. Ha koc- ^ S káztat — nemcsak a maga sorsát tartja kezében, hanem i | fiáét is.

Érthető. Melyik rendszer taníttatná nagy anyagi áldó- $ § zatok árán annak fiát, aki kezet, sőt fegyvert emelt a $ § törvényes rend ellen? És hol a biztosíték, hogy ez a fiú X $— aki az apai házban csak a népi demokrácia elleni gyű-X X lölködést látta és hallotta, szívta magába —, hogy ez a ^ ^ fiú a gimnáziumban nem a munkásosztály hatalma ellen § tanul-e maid — a munlíásosztály pénzén, hiszen az álta- X ^ lános iskolában semmivel sem bizonyította, hogy szemben X § áll apja szemléletével.

És még valami: annyian, de annyian — munkások ^ parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak gyermekei — to- ^ ij nulnának tovább... Annyian áhítják nálunk a tudást.^ ^ hogy a jelentkezők szinte szertefeszítik iskolatermeinket. | ^ Ki kell válogatnunk a jelentkezők közül a. legrátermetteb- ^ ^ beket, a legbecsületesebbeket. Igazságos lenne olyat is ^ í közéjük engedni, mint X. Y. fia? Igazságos lenne, ha az i $ ellenforradalmát volt csendőr gyermeke kiszorítaná a kö- § X zépiskolából a rendszer hűséges munkása, parasztja im-| | déleit? g

Tizenöt esztendő eltelt a felszabadulás óta. A szülök X 5; — ha akartak — ennyi idő alatt bizonyságot tehettek X ^ arról, hogy megváltoztak. Itt. ezeket a bizonyítékokat X § mérlegelik — ha akadnak ilyenek. A mérleg finomabb, X § érzékenyebb, mint az, amit a vegyészek használnak és X § ami a hajszálat is érzékeli. Egyik serpenyője: a népi X ^ demokrácia iránt érzett felelősség, éberség: a másik: az§ ^ emberek megváltoztathatóságába vetett marxista hit; a^

5 mérleg nyelve pedig: a szocialista 'humanitás. '

jí Ez az igazi analitikai mérleg.

X És most. a csendörtiszthelyettes fiának esetében a ^ ^ mérleg nyelve lebillent.

§ A döntés: „Nem javasoljuk!” ^

Egyelőre nem. A fiú előtt esetleg kinyílhat a dolgo-1 | zók iskolájának kapuja. X

Mások előtt előbb megnyílik az a bizonyos kapu.

X Az egyik ügy: tiszta sor. Az apa csendőrőrmester \ X volt ugyan, de — írásos dokumentáció igazolja — bal- X X c-ldali elemeket rejtegetett a nyilas világban, beilleszke- ^ $ dett a mi új életünkbe, kiváló dolgozó, sokszor jutalmaz- X Xták, munkahelyén becsületet szerzett magának. A fiú X $ kitűnő tanuló, úttörő. Több, valóban több mint valószínű, X § hogy ezt a gyereket nemcsak az iskola, de a szülői ház X ^ is nekünk nevelte és minden tekintetben megállja helyéi ^ $ maid a gimnáziumban. Néki is, az országnak is javára X ^ válik tehát, ha továbbtanul.

X És a <ké rvényre kerül a döntés: „Javasoljuk!"

^ Még egy ügydarab ...

^ Az apa horthysta százados volt. Ellenállási érdemei ^ ^ ugyan nincsenek, de a fűrészüzem, ahol dolgozik, jó véle- ^ ^ menyi ír róla, a többszörös sztahanovistáról, aki az ellen- X ^ forradalom idején bejárt, dolgozott, sőt kiállt a rendszer |

6 mellett. A fiú: kitűnő tanuló, úttörő-őrsvezető.

| És ismét: „Javasoljuk.'"

Pedia az első és a két utóbbi eset között látszólag X X nincs különbség.

De mint itt is kiderül, az osztályidegenek közül is X X sokan látnak és hallanak, tapasztalnak — gondolkoznak. ^ ^ Néhányan — a volt csendőrök, főjegyzők, katonatisztek X X közül — megbizonyosodtak 15 év alatt arról, hogy ez a X ^ rend igazságos, jóra törekszik, hallatlanul ■nagy eredmé- \ X nyékét ért el és mellénk álltak, nemcsak szóval, tettek- X § kel is. ^

Másokat erősebben köt még a múlt. Az egykori X X főjegyző kétségtelenül sokkalta jobb sorban élt húszegy- i ^ néhány évvel ezelőtt, mint manapság — segédmunkás- X ^ ként. Jobban élt. hatalom volt a. kezében, megsüvegelték, X ^ amerre csak járt. szava parancs volt, gyermekeit már a | ^ bölcsőben megkülönböztetett tisztelet övezte. És ma — ^ ^ ha nem is álltak teljes fegyverzetben mellénk, csendesen, X ^visszahúzódva élnek és gyermekeiket szóval vagy tettel\ ^ sem hangolják a mi rendszerünk ellen — éppen a gyér- X X mekek érdekében. Nem ravasz számitgatás ez. alfélé X X mimikri, hanem az erőviszonyok, a tények józan mérle- \ X gelése.

Ismét mások — mint X. Y. is — marnak, még akkor \ X is, ha nemcsak a maguk foga törik beléje, hanem gver- X ^ mekeiké is. §

$ Apák... §

^ Nem egyformák, még ha történetesen csendőrök X

^ vagy főjegyzők voltak is valaha.

De voltaképpen ők döntenek fiuk sorsáról és nem ez $ ^ a bizottság. ^

^ A bizottság csak szentesíti a döntést, amelyet az X

^ apa/c 15 esztendő alatt hoztak saját gyermekeik sorsáról. X

Garami László

0'"ss/sss/sssssssssssf/ss/ssssssssssssssssssssssssssss*rssssssss/ssss'sssfss/ssssssÁ

, >

bontási, illetve építési en- ^ gedály kiadását... (Most nem §

ezt kutatjuk, hogy okkal $ vagy ok nélkül, csupán azt, $ hogy miért nem adnak igenlő $ vagy elutasító feleletet a köz- $ ségi tanácsnak?!)

Az építkezésnél ugyanis a $ községi tanács szeretné fel- § használná a romos Gerber- ^ féle tanya istálló-téglaanya- ^ gát. A bontást a község la- ^ kői társadalmi munkában ^ vállalták. Az építkezés költ- $ ségeit a községfejlesztési alap- $ ból fedeznék, A szülők szin- ^ tén társadalmi munkában ^ vállalnák a két tanterem fel- ^ építését, a pedagógusok a ^ gyermekek felügyeletét. Az ^ óvoda konyhája biztosítaná ^

az étkezést. Csupán az en- $

s

gedély szükséges, hogy ősszel $ kétszáz diák problémája meg- $ oldást nyerjen! Ezért pedig ^ érdemes egy kicsit frissebben 5 intézni azokat a bizonyos ak- § tákat! ^

Prukner Pál $

w//////// y/////////////////////: //////////,

ahol megannyi ötletes játék várja majd az iskolásokat.

Mozi

Az új. négyszázötven személyes mozi építkezésének megkezdése hónapok óta húzódik már. A telek, amelyet első ízben jelöltek ki erre a célra, nem felelt meg a feltételeknek. A tervező vállalat és a megyei tanács építési osztálya nem járult hozzá, hogy ezen a területen épüljön fel a mozi. Természetesen nem volt könnyű feladat újabb, minden igényt kielégítő telket kijelölni, végre mégis sikerült. Jelen pillanatban azon múlik az építés megkezdése, hogy a mozi terve mielőbb elkészüljön.

Az építkezés költsége — mintegy másfél millió forint — rendelkezésre áll. Az ösz- szeget a Pest megyei Moziüzemi Vállalat biztosította.

Napközi

Bármennyire furcsán hangzik, ez is a község kulturális fejlődéséhez tartozik. Öcsán ugyanis eddig nem működött iskolai napközi otthon. Pedig ez elengedhetetlen feltétel egy olyan községben, ahonnan négyezer ember jár városi munkahelyre. A nyolc- százhetven diák szüleinek közel hetven százaléka munkás. Ezeknek a gyerekeknek nagy része a tanítás befejezése után az utcán vagy az üres lakásban töltötte a délutánt — szorgos felkészülés helyett.

A napközi felépítése egyszeriben megkönnyítené a szülők helyzetét. Az építkezés megkezdésének azonban akadálya van. S ez az akadály: a járási tanács v. b. | építési osztálya, amely hóna- j pák óta húzza-halasztja a \

Az elmúlt esztendőkben Szalkári János és mások tollából számos panaszoslevél érkezett szerkesztőségünkbe arról, hogy Ócsa és a művelődésügy, mennyire mostohatestvérek. A levelek nyomán nem egyszer jártunk a községben, mindannyiszor a panaszosoknak adtunk igazat: a község kulturális fejlődése elmaradt a megnövekedett igények mögött. Az egyetlen mozi mindössze százhetven személyes, s ez is egészségügyi, tűzrendészet! és építészeti szempontból rosszul á}l. A kultúrházzal hasonló a helyzet. Ez valaha az egyik kocsma mellékhelyisége volt. A két talponálló vendéglőben és a cukrászdában zene nincs. Több lehetőség pedig a kultnrálódásra nem akadt a községben.

A művelődésügy tehát valóban szánalmas volt, de ugyanakkor jelentősen kiszé- lesült a község határa, megnőtt lélekszáma. Nyolc esztendővel ezelőtt öt és fél ezren lakták, ma már közel tizenegy- ezer az itt élők száma. De változott a lakosság összetétele is. Ócsa nyolc esztendővel ezelőtt még mezőgazdasági jellegű község volt. Ma az ócsai embereknek mindössze harminc százaléka foglalkozik földműveléssel. (Harmincöt éven aluli földműves pedig talán egyetlen egy sincs!) Négyezer ócsai pedig a fővárosban dolgozik!

A bekövetkezett nagy változás gyökeres változást követelt a község kultúrális életében is. S ez a döntő fordulat a július 18-i tanácsülésen bekövetkezett. A községi végrehajtó bizottság egyhangúan jóváhagyta a nagy terveket: művelődési ház, kultúrpark, mozi épül majd a községben.

Művelődési ház

A művelődési ház lesz a leg- nagyobbszabású építkezés a községben. A hatszáz személyes kultúrkombinát az inotai kultúrház kicsinyített mása lesz, terveit szeptemberre készíti el az IPARTERV. Ha a tervek pontosan megérkeznek, még ebben az esztendőben megkezdik az alapozást.

Hogy miből áll majd ez a kultúrkombinát? Legnagyobb helyisége a hatszáz személyt befogadó színházterem lesz. A hatalmas előcsarnokot táncteremként is használhatják. A színházteremhez korszerűen felszerelt öltözőket építenek. Ezen kívül öt szakkör kap egy- egy szobát. Itt lesz a könyvtár és az olvasóterem is.

Az építkezés, amelyet 1961- ben fejeznek be. három és fél millió forintba kerül. Honnan teremtik elő az ócsaiak ezt a hatalmas összeget? A saját erejükből! Az egyik ilyen erőforrás a községfejlesztési alap. A másik: a lakosság társadalmi munkája. Valamennyi helyi kisiparos két heti társadalmi munkát ajánlott fel. Ezerti- zennyolcan jelentkeztek gyalogmunkára. Biztosítottak hatszáznegyven szekérfuvart is.

Kultúrpark

A kultúrház elsősorban az őszi, téli és tavaszi szórakozási, művelődési lehetőségeket biztosítja a község lakóinak. Nyáron az építendő kultúrparkban találják majd meg mindezt az ócsaiak. Ezért is született a terv: a jövő év június 1-ig községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi összefogásával a község belterületén kultúrparkot létesítenek. Már kijelölték az e célra nagyszerűen alkalmas, közel hat holdas területet, amelyen néhány hét múlva magkezdődnek az alapozási és feltöltési munkálatok.

A kultúrparkban építik fel a község első strandfürdőjét, amely évtizedes kívánsága már a lakosságnak. Nem messze a strandtól zenés-táncos szórakozóhelyet létesítenek. így, akik táncolni akarnak, nem kényszerülnek Sebbé arra, hogy a fővárosba ttazzanak. Ugyancsak itt kap helyet az úttörőpark is,

szei, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának néhány munkatársa s akiről külön is kell szólni: Andrásai János, a tanfolyam vezetője.

Andrásai János megyénkben a bábjátszás prófétája. Igen sokoldalú tehetség: képző- és iparművész, de mint színész is működött két évig az Állami Bábszínháznál. Tizenöt éve foglalkozik a bábozással, most ismét hivatásszerűen: a Pest megyei Petőfi Színpad mellett működő bábcsoportjával járja a falvakat: sokszor napi három előadást is tartanak, de amint ő mondja, minden fáradságot megér ifjú közönségük arcán, meglátni a boldogságot, amelyet az előadás váltott ki bennük.

Andrássi János egész nap együtt van hallgatóival, alkotó szelleme átragad mind a tizenhat emberre, s bár sokan közülük még csak most ismerkednek a bábjétszás technikájával, máris ügyesen kasírozott, vagy használt harisnyából készült bábfejek formálódnak kezük alatt. Ezek a gyakorlati foglalkozások és az elméleti órák egyaránt arra nevelik a leendő bábcsoport-vezető- ket, hogy munkájukat a jó ízlés, a giccstől való tartózkodás és mindenekfölött egységes világnézet: marxista esztétika jellemezze. Ha ezt tartják szem előtt, a bábjátéknak igen fontos szerepe lehet a nevelésben. Nem véletlen, hogy akik jelen vannak, pedagógusok. Többen már évek óta, mondhatni működésük kezdetétől, igénybe veszik ezt az eszközt. Rak- sányi Sándorné, dunavarsányi pedagógus mondja, mennyivel hatásosabb egy-egy, a gyermekek körében felmerülő kérdést, dramatizálva, a bábák segítségével megoldani! Mások, mint ár. Vasa- dyné óvónő számtalan esetben a gátlásos gyermekek felszabadultságát érték el azzal, hogy velük játszattak el kisebb szerepeket.

A gyermek nyugtalan ér_

| deklődéssel, de tanácstalanul i áll képzelete sűrű erdejében, íahol titokzatos alakok veszik ikörül: a sötétből gonosz ma- i nők és boszorkák, veszedelmes : farkasok leselkednek rá; i napfoltos tisztásokon pedig | színes szárnyú tündérek tán- i colnak, pajkos mókusok és ; kis, buta nyuszik ugrándoz- : nak ... Jót és rosszat rejt : ez az erdő, s olyan nehéz el- i igazodni benne.

: Milyen jó. hogy egyszer : csak jön egy varázsló, aki : csillanó pálcájával rendet | teremt, barátságosan kézen- : fogja a pöttöm emberkét s a i mese egyszerű, de bölcs nyel- i vén megmagyarázza: Ez itt,

\ körötted, látod, a világ, ezek i a jók, és ezek a rosszak ... s ! te itt menj, ezen az egyenes ; úton!...

i

; Ám ezek a varázslók nem ; fekete köpenyes, hegyes süve- I gű. nagy pápaszemes csoda- ; alakok. Egyszerű lányok, i asszonyok és férfiak. Csak a I szívük csodálatos: mindig : örömet akar szerezni gyer- : meknek, felnőttnek egyaránt;

; S a varázslat? Nos. többen I közülük már régen ismerik,

: de sok fontos és szép fogá- : sát most tanulják a Pest me- ! gyei Tanács Vácdukán ren- : dezett bábcsoport-vezetőképző i tanfolyamán.

• Tizenhat lelkes ember. Há- | rom férfi, a többi nő. Salom- Svári László gimnáziumi tanu- i ló kivételével valamennyien I pedagógusok. Van, aki még t nagyon fiatal s vannak idő- >sek is, de akár egy órát tölts ■ csak velük, máris látod, nem «számít itt a kor. Egyforma i lelkesedés lobog a tizenhat «éves diákban és az ötven felé «járó tanítóban. Vonzza őket a «paraván mögötti tündérvilág, j ahol magukcsinálta bábuik- S kai elevenné varázsolják a ; mesét.

S Vakációjukból töltenek itt $ két hetet. A program gazdag, ^ az előadók között szerepelnek 5 Nagy Antal és Bánky Róbert, $ az Állami Bábszínház művé-