Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

1959. JŰL1US 15. SZERDA res* . UEGVßl yClrla p s NÉGY-E A 2x2? A megyei tanács művelődési osztálya elkészítette az elmúlt év ú.i tantárgyáról, a gyakorlati foglalkozásról szer­zett tapasztalatok összesítését. E jelentés, valamint tapasz­talataink alapján számolunk be az alábbiakban az általános iskolák gyakorlati oktatásának eredményeiről. A megye 12 iskolájában ipari, 34 iskolájában pedig me­zőgazdasági jellegű foglalko­zást vezettek be az 1958—59-es iskolai évben. A legértékesebb tapasztalat az volt az eltelt tíz hónap alatt, hogy mind a szü­lők, mind a tanulók megértet­ték az új tantárgy bevezetésé­nek szükségességét és meg is szerették azt. Éppen az magya­rázza azt a jelentős társadalmi segítséget, amelyet az iskolák e téren a helyi tanácsoktól, üzemektől, termelőszövetkeze­tektől kaptak. Túrán például a községi tanács több száz méter víz­vezetékhez való csövet, va­lamint jelentős összeget adott a gyakorlókért kerí­tésére, munkapadokra. A helyi gépállomás szántás­sal, a termelőszövetkezet trágyával segítette a gye­rekek és tanárok igyekeze­tét. Gyálon a szülők adtak saját szerszámaikból a műhely fel­szerelésére. A Csepel Autógyár a szigetszentmiklósi, sziget- szentmártoni, dunavarsányi is­kolát látta el felszereléssel és különböző anyagokkal. Ezen­kívül az üzemek, állami gaz­daságok rendszeres szakmai se­gítséget, szakembert adtak a gyakorlati foglalkozásihoz és ez biztosította, hogy a különböző tanfolyamokat végzett pedagó­gusok eredményesebben mun­kálkodjanak. A gyakorlati foglalkozás azonban nemcsak azt jelentet­te a legtöbb iskolában, hogy a tanulók megismerkedtek a szerszámokkal, valamint a kü­lönböző anyagok megmunkálá­sával, hanem azt is, hogy megnőtt a fegyelem és a tanulási kedv. Pilisen pél­dául néhány notórius isko­lakerülőt éppen a gyakor­lati foglalkozás vonzott vissza az iskolához, a ceg­lédi Táncsics-iskolában több hetedikes-nyolcadikos tanuló azért látott hozzá nagyobb energiával a fizi­ka és mértan tanulásához. mert észrevette, hogy a nála kézügyességben gyengébb, de gazdagabb elméleti tudással rendelkező társa hamarabb oldja meg gyakorlati felada­tait. Sok helyütt maguk a gye­rekek rekesztették ki lusta vagy hanyag társaikat a szó­rakozásból, versenyt szervez­tek egymás között, zsebpénzü­ket szerszámokra tartalékolták, hogy otthonukban kis műhelyt rendezzenek be. Előfordult az is, hogy a mezőgazdasági gya­korlati foglalkozás eredménye­ként a paraszti munkától az- idáig húzódozó fiú — szülei nagy örömére — szívesen se­gít már a gazdaságban. Pilis- vörösvárott a szülők valóság­gal elkapkodták a piacon azo­kat a terményeket, amelyeket gyermekeik ültettek, ápoltak és elképzelhető, hogy a „termelők“ milyen büszkék voltak áruik kelendőségére. Aprónak tűnő dolgok ezek, de jelentőségük felmérhetet­len, ha mérlegeljük, hogy ezek az apró dolgok azt jelentik, hogy gyerme­keink megtanulják be­csülni, szeretni a mun­kát, megismerik az alap­vető munkafolyamatokat, büszkék munkasikereikre, és már az iskolákban ki­alakítják azokat az alap­vető normákat (anyagta­karékosság, méretpontos­ság, sőt: a munkában va­ló versengés öröme stb.), amelyek a szocialista miun­ka sajátjai. Nem kell hozzá nagy kép-f zelőerő, hogy elgondoljuk: azf a ceglédi Táncsics iskolabeli ^ tanuló, aki már az iskolában megtanulja, hogy a kiadott S séges méretet, hogy a legkevesebb hulladék marad- f jón, az a tanuló az üzemben f sem fogja pazarolni a lemezt f vagy a szövetet. Úri község-f ben a gyerekek remek egye- f nes sorokban, zsinór mellett f palántáztak gyakorlókertjük-f ben. A szülők nem restelltek^ tanulni gyermekeiktől, már legtöbbjük sonló módszerrel A számtalan jó tapasztalat f mellett, természetesen akadt & á-S maf ugyancsak ha- f dolgozik. § az első évben olyan észrevé­tel is, amely hibára utal. például nem mindenütt szer-f vezték meg a balesetvédelmet, § nem éltek eléggé a gazda­ság- vagy üzemlátogatás lehetőségeivel, csak kevés helyen vették ki részüket a tanulók a gyakorlati fog­lalkozás keretein belül a közhasznú társadalmi munkából, (mint például virágoskert lé-§ tesítése) stb. Sok helyütt hiá-f nyos még a műhely, nem meg- f felelő a gazdasági kert. Ezeken f a hibákon azonban részben f jelentősebb anyagi támogatás-1 sál, részben jobb szervezéssel, f átgondoltabb tanterwel le- f hét segíteni az új iskolai év-f ben. biztosította jogával élve —- saját lelkiismeretével vitatja meg, hisz-e vagy sem, vallá­sos-e vagy sem, templomba- járó-e vagy sem. A pedagógusokra is vonat­kozik az alkotmány, ezeik sze­rint ők is választhatnak ma­terialista és idealista világ­nézet között. De... De a pedagógusok az iskola katedrájáról azt köteleseik hirdetni, amit az állami tan­terv előír, tantárgyaikat ki­vétel nélkül az igazság — a materialista világnézet — alapján állva oktathatják csak. És ha kétszer kettő négy az iskolában, akkor a kétszer ket­tő négy, négynek kell lennie az iskolán kívül is. A párt, az állam sohasem titkolta, nem ködösítette el azt a tényt, hogy — ha sza­bad így kifejeznünk — hiva­talos világnézete a materia­lizmus. Azt sem tagadtuk, hogy mi a véleményünk a val­lásról, mint az idealista világ­nézet egyik formájáról. Ezt — éppen mert nyíltan hirdet­jük — tudja minden pedagó­gus, mindenki, aki a Magyar Népköztársaságban tanári, ta­nítói állást vállal, és esküt tesz, hogy hivatását képességei szerint a legjobban, az állam által előírt módon gyakorolja. És ha a pedagógus a mate­matikától kezdődően az irodal­mon át a biológiáig mindent- mindent materialista módon tanít — mint ahogyan ez kö­telessége —. nem cáfolhatja .meg saját szavait az iskolán kívül tetteivel, nem ingathat­ja meg a gyermekek hitét, nem ronthatja le nevelőmun­kája eredményeit azzal, hogy magánélete szabadságának jo­gával élve hitet tesz templom- bajárásával az idealista világ­nézet mellett. ... Az egyedül fontos do­log az oktató-nevelő munka — ezt így elismeri minden peda­gógus. És ha ez igaz, akkor az igazgató beleszólhat, sőt; kötelessége beleszólni mindab­ba, ami a nevelés sikerét koc­káztatja. (Ismét zárójelben: Az állam bírálja az idealista világnézet nálunk is jellel­hető megnyilvánulásait, cáfolja tanait, és küzd az emberek felvilágosításáért. Dicsérendő, ha együtt dol­gozó közösségeken — így pedagógus testületeken — belül azok. akik már a materialista világnézet alapján állanak, segítik munkatársaikat bírálattal, tanáccsal, hogy ők is fel­ismerjék az igazságot, hogy azokban is gyöke­ret verjen a materialista világnézet, akik még más álláspontot vallanak ma­gukénak, vagy éppen in­gadoznak. Ez nem beavat­kozás a magánéletbe, nem is valamiféle tilalomfa — ha minősítésben is fog­laltatik — hanem igazi se­gítség.) Végső soron a kétszer kettő csak négy lehet, az iskolában csakúgy, mint az iskolán kí­vül. ★ Nem könnyű dolog — Varga elvtárs is. Cseh elvtárs is tud­ja — tudjuk valamennyien, egycsapásra hátat fordítani an­nak, amit sok-sok éven át mint legfőbb eszményt állítot­tak elénk. Nem könnyű még a világosan, logikusan gon­dolkodó pedagógusoknak sem az, hogy szakítsanak a gyer­mekkoruk óta beléjük nevelt tanokkal, hogy átértékeljék a világot és önmagukat. (íme, a nevelés ereje! És éppen ezért nagy Cseh igazgató igazsága, aki ész­revette és szóvá tette, hogy a nevelőmunka mi­lyen szorosan összefügg a pedagógus magánéletével.) De ha nehéz is szakítani bi­zonyos hagyományokkal, mégis meg kell tenni. Szakítani kell, és beszélni kell erről, gyerme­keink érdekében. Mert a mi célunk az, hogy a felnövekedő nemzedék már ne álljon di­lemma előtt, ha kilép az élet­be; a mi célunk az, hogy a mi ifjúságunk ne kétféleképpen ta­nulja meg az élet nagy igaz­ságainak egyszeregyét. (Oldal Lajos műve) Kastélyok között - kultúrház nélkül... Fiatal község még Csévha­raszt, alig nyolc esztendős. Több kisebb és néhány sok ezer holdas uradalom tanyái­ból alakult 1951-ben. Házai te­hát éppen ezért nagy terüle­ten szétszóródtak, az egykori tanyák helyén. Újabban azon­ban már kezd kialakulni a falu központja, az első kifeje­zett utcasor a községben. Ez év elején villamosították a falut. Eél esztendő óta autóbusz- járata is van— már előbb is szükség lett volna rá — sokan járnak be Monorra, de még többen Budapestre dolgozni. Amióta önálló községgé ala­kult és lassan-lassan faluvá formálódik, tagadhatatlanul fejlődik Csévharaszt és termé­szetesen 1300 lakója is igénye­sebbé lesz. Egyre erősebben hiányolják például a kultúrházat. A kul­túra ma már tagadhatatlanul közszükséglet falun, a csévha- rasztiak is szeretnének moziba járni, színielőadást látni. Szombat, meg vasárnap estén­ként filmet pergetnek ugyan a tanácsházán, ahová ilyenkor sokan elzarándokolnak, de a tanácsteremben, ahol heten­ként kétszer a községbeli Sgyetértés Tsz mozigépe kes­kenyfilmet vetít, már annál kevesebben jutnak be. Mind­össze nyolcvanon zsúfolódhat­nak össze a helyiségben, sze­rencsés embernek mondhatja magát, aki jegyhez jut. Csévharaszt nagy problémá­ja tehát a mozi és ezen örülni kell, hogy ilyen problémái vannak. Ugyanakkor viszont sajnálni kell ennek a kis falu­nak a lakosságát, hogy a mai világban annyira természetes igényét sem elégítheti ki. Pe­dig a község tanácsa szüntele­nül keresi a megoldás útját. Kis község, sajnos, Csév­haraszt, községfejlesztési alap­jának bevételéből bizony nem építhet kultúrházat. A tanács meg a lakosság úgy véli azon­ban, hogy új építkezésre nem is lenne szükség, akad kas­tély, meg egykori úrilak ebben a faluban, s egész jókarban áll valamennyi. Kissé távolesik ugyan a házak zömétől, de ott van például a Kralavánszky- féle kastély, amelyben már 1950 óta tart raktárát a Pest megyei Terményforgalmi Vál­lalat. Szó se róla, a termény­raktár szintén rendkívül szük­séges és gazdasági szerepe va­lóban nagyon méltánylandó, de azért magunk is úgy véljük, hogy nem feltétlenül kell ura­sági kastélyban lakoznia. Kü­lönösen nem olyan faluban, ahol ä lakosság, helyiség hiá­nyában kultúrszomját nem ké­pes kielégíteni. Nagyterem is van ebben a kastélyban, éppen emiatt lenne nagyon alkalmas, ha terményraktár helyett a kultúra otthona lenne. Csévha­raszt tanácsa tapogatózott a Terményforgalmi Vállalatnál, hajlandó lenne-e átengedni raktárát a községi kultúrház céljaira, de elutasító választ kapóét. Nemcsak Csévharaszt, több más község terménye is ebbe a raktárba kerül és a környéken raktárnak alkalmas több nagy helyiség nincsen. Gombospuszfán is áll azonban egy hatalmas épület. Valaha Nagykörös itteni ura­dalmához tartozott, a birtok intézőié lakott benne. Szobái­ba a felszabadulás után lakók kerültek, amikor pedig meg­alakult Csévharaszt községe, a házat a község kezelésébe ad­ták át. Nem nagyon örült a község akkori tanácsa ennek a vagyontárgynak. Kevés lakbért fizettek a lakók, a karbantar­tás meg sok költséggel járt és éppen ezért le is vette az in­gatlanról a kezét. Felajánlotta J az Erdőgazdaságnak, az meg az J épületet el is fogadta. Időköz-J ben a ház lakói házat építeí-J tek maguknak vagy máshováJ költözködtek, az épület ki-J ürült és ma is üresen áll. J s Ezért merült fel az a pondo-J lat, hogy talán itt lehetne be-J rendezni Csévharaszt művelő-J dési otthonát. Persze át kelle- \ ne alakítani, néhány közfal\ kidobása és az egész ház tata-\ rozása azonban sokkal keve-\ sebbe kerülne egy új épület J emelésénél. Talán futna rá a\ községfejlesztési alapból is. Ki-\ derült azután az is, hogy azj egykori intézői lak telekköny-\ vileg még mindig a község fu-J lajdona, az Erdőgazdaság nem\ íratta magára. Csévharaszt ta-\ nácsa tehát az Erdőgazdasághoz \ fordult és visszakérte a két éve \ odaajándékozott és üresen álló \ épületet. Az Erdőgazdaság $ azonban nem adja vissza, \ mondván: szüksége van reá. $ És ha egyszer azt mondja, bi-\ zonyos, hogy így is van. J Erre a házra az Erdőgaz-\ daság, a kastélyra a Termény-J forgalmi Vállalat tart igényt.\ de a csévharasztiak kultúrhá-\ zat igényelnek, és ez is vitat-\ hatatlanul jogos. Csupán aj megoldás okoz problémát. DeJ talán mégsem megoldhatat- J lant... J Szakoly Endre S ahogyan régen mondották vol­na; felolvasta nekik a róluk írt kádervéleményt. (Csak zárójelben: régen, néhány éve mégsem mon­dották volna ezt. Akko­riban ugyanis a kádervé­leményeket hét lakat és pecsét alatt őrizték, gon­dosan ügyelve arra. hogy éppen az ne ismerje meg belőlük jó vagy rossz tulajdonságait, akikről a minősítés szól. Jászkara- jenőn — akárcsak másutt — ma már a dolgozók — így többek között a peda­gógusok — természetes jo­ga, hogy megtudják: ho­gyan és miként véleked­nek rólvlk, mit tartanak munkájuk felől, hogyan értékelik magatartásukat, fejlődésüket vezetőik és munkatársaik. Jó ez, és nemcsak azért jó. mert így nem lebeg Damokles I kardjaként az emberek | feje fölött a kádervéle­; meny, ismeretlensége teljes ■ „veszélyességében"; és jó ; ez, elsősorban azért, mert ; az érdekeltek vitatkoz­; hatnák, érvelhetnek, til­! takozhatnak, bizonyíthat­\ vak; és legfőképpen azért \ jó, mert az érintettek, j megismerve hibáikat, ki ; tudják azokat javítani, jó ; tulajdonságaikat pedig to­■ vább, eredményesebben ; gyümölcsöztethetik.) \ így történt ez a jászkara- Sjenőiek esetében is. A minősí- jtés ismertetése közben vagy ! után a pedagógusok vitetkoz- : hattak és vitáztak is igazga- ! tójukkal, néhányan — az érim- ! tettek természetesen — pét­idéül azt kifogásolták, hogy ! miért emlékezett meg Cseh ! elvtárs arról is a jellemzés- ! ben, hogy az illető nevelő i rendszeres templomlátogató, (hiszen a vallás és a vallásos ! meggyőződés magánügy, a ! templombajárás szintúgy, ab- ! ba másutt — például a szom- iszédos Törtei község iskoláié­iban — nem szólnak bele, ott !nem vették fel a minősítésbe, i Különben is — érvelt raé- i hány jászkarajenői pedagó- i gusunk — a lényeges, az egye­lőül fontos dolog az oktató-ne- ! velő munka. (Ismét néhány zárójelbe S foglalt megjegyzés: Jó do­log, a fejlődő bizalom je- ! le. hogy erről a kérdésről i vitáztak a nevelők, hogy ; nem temették magukba •• véleményüket, hanem ; nyíltan — ahogyan mon­> dani szokásos — színt val­5 lottak, várva becsületes ; kérdéseikre az egyenes \ választ. És méa jobb do­5 log, hogy Varga János, ! a község párttitkára, va­i lamint az igazgató elv­! társ nem hagyta felelet nélkül kérdéseiket, hozzá- : fűzték szavaikhoz azt, hogy a minősítés nem va­lami végleges, megköve­sedett valami, hanem olyan vélemény, amely megváltoztatható az idők folyamán, és hogy ho­gyan és mint változik, az éppen azoktól függ, akik annak ismeretében változtathatnák önmagu- kon. Ezt, amit itt írunk, voltaképpen nem is a jászkaraj enőiekhez cí­mezzük — hiszen ők meg­kapták kérdéseikre a vá­laszt —, hanem azdkhoz a pedagógusokhoz, akik er­ről a nagyon fontos témá­ról nem vitatkozhattak, mert a kérdés kimaradt a minősítés anyagából.) „Az egyedül fontos dolog: az oktató-nevelő munka” — ilyenféleképpen érveltek — pontosabban nem idézhet­jük, hiszen csak hallomásból ismerjük a történteket — a jászkarajenői nevelők közül néhányan. És ezek után ka­nyarodjunk vissza a példá- lódzáshoz.,. *■ Magánügy, valóban az, ha valaki a kétszer kettőt három­nak vagy ötnek véli. ö látja kárát, ha nem jól számol. De nem magánügy, ha pedagógus teszi ezt. A templomlátogatás is; ma­gánügy. Minden magyar ál­lampolgár — az alkotmány 1$ __ ^ Természetesen! Minden $ kétséget kizáróan; két- J szer kettő mindig négy és so- J hasem három vagy öt. így J tanultuk annakidején vala- J mennyien az iskolában, ez a J megcáfolhatatlan valóság. J De így példálóznánk-e, ilyen J megingathatatlanul hinnénk Jennek a tételnek az igazában Sakkor is, ha az iskolában — I nyolc tizenkét, tizenhét esz­tendőn át — hol így, hol úgy ^ hallottuk volna tanítóinktól és ^tanárainktól: a kétszer kettő, I ha akarom három; ha akarom S négy; ha akarom, öt...? I * S Példálódzás helyett azon- ^ ban lássuk a tényeket. J Az iskolaév végén, mint J mindenütt. Jászlkarajenőn is Jelmondotta az iskolaigazgató, JCseh elvtárs. véleményét a ^pedagógusok évi munkájáról, Bevált és népszerű lett iskoláinkban I a gyakorlati foglalkozás Mindent összevetve: a gya-j korlati foglalkozás bevált, és; tapasztalatai arra buzdítanak,; hogy 1959—60-ban még több j helyen, még intenzivebben ve-; zessük általa közelebb a gyér- j mekeket az élethez. G. L. Megfilmesítik Tolsztoj Karenina Annáját A Moszfilm Stúdió megfil­mesíti Tolsztoj „Karenina Anna” című világhírű regé­nyét. Előkészületek történtek Tolsztoj „Feltámadás” és „Kozákok” című műveinek íilmrevitelére is. A „Háború és béke” című nagy Tolsztoj- regény forgatását már befe­jezték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom