Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

I. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM

1939. JÚLIUS 14. KEDD

Földes Mihály íió Abonyban

A Hazafias Népfront 1959 július 18-án, este 7 órakor a Petőfi Művelődési Házban műsoros béke-estet rendez, amelyre a község lakosságát szeretettel meghívja. Az ünnepi beszédet Földes Mihály isiidért író mondja.

Műsoron szerepel: Retkes Istvánná, Szabó Magdolna, magyar nótákkal, Cudi-F'árkus Mihály és zenekara kíséretével, Horváth Ferenc saját költeményét szavalja, Holló Gizella és Szabó Ferenc, a Debreceni Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakiskola hallgatói zongora, valamint hegedű szólókat adnak elő.

Belépés díjtalan.

Sok hasznos javaslat hangzott el a tanácstagi beszámolókon

Eredményes volt a találkozás a választókkal

Befejeződtek a félévi tanácstagi beszámolók. A tanácstagok körzetükben ismertették a tanács tevékenységét, feljegyezték választóik kívánságait, körzetük problémáit, és leadták a vb-titkárságon.

A jelentéseket lapozgatva önkéntelenül Is felvetődik a kérdés; — Milyen igények várnak kielégítésre? Első helyen a villamosítás kérdése, illetve a villanyhálózat bővítése szerepel.

Több körzet polgárai kérik, egy könnyűipari üzem létesítését, amely

Hula-hopp és egyebek a strandon

Végre megérkezett a várva-várt strandiad. A nap hálásra ontja sugarait __ ahogy mondani szok

ás. _ A község egyik új létesítménye, a strand, egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az idáig kissé tartózkodó idősebbek közül is egyre többen merészkednek el. Lassan teljes a kép; az óvodásoktól kezdve a nagymamákig mindenki szívesen lubickol a jó langyos vízben. A kép szépségét emeli a gondozott park. s a most készült kabinokhoz vezető virágtartókkal díszített út. De kár. hogy ennek a legfiatalabb és ebben az Időben leg- etórakortatóbb létesítményünknek a képét néhány dolog megzavarja.

Hirtelen nem tudnám megmondani. hogy az alábbi két jelenség közül melyik háborított fel jobban: a hula-hopp. vagy az az egr-két diáklány, akinek fürdőruhája a túlzott takarékosságot

tanúsítja. Ez utóbbi is mélyen sérti a íürdözők többségének ízlését.

De kinek hiányzott a Nyugatról Importált hula-hopp, mert ma már ez is megjelent a strandón? Az egyik leány legalább félórán ringatta derekán a karikát a körülötte álló ifjak nagy elismerése közepette. Természetesen mindjárt akadt, aki megpróbálta. Szerintem most kell még kiirtani ifjúságunk életéből ezt a nyugati betegséget. mért elterjed, mint a burgonyabogár.

A közízlés nevében emelek szót az ellen is, hogy a fürdő gondnoksága megengedi kombinkban vagy más alsóneműben a strandolást. Nemcsak a felnőttek, de a gyermekek is szóváteszik már. Utasítsa a gondnokság a fürdőzőket a fürdőruha kötelező használatára.

S. J.

Öreg falak, öreg emberek

rj arminc ember él az egy- ti kori Berg-kastélyban a Körösi úton. Harminc hányt- vetett sorsú, magára maradt vagy kitaszított idős ember. Az öregek halk, csendes életmódjukkal szinte eltűnnek községünkben. A régi épület, régi parkja árnyas fái között beszélgetnek, kézimun- kázgátnak, vagy a kertben dolgozgatnak.

Solcan egyedül állnak a világban, senkijük nincs. Itt morzsolgatják napjailtat, a járási szociális otthonban, csendesen, öregesen. Mások nem tőrödnek idős, tehetetlen szüleikkel.

Minden élet egy-egy regény. Az öregkori álmodozásban vissza-vissza térnek a fiatalkori sikerek emlékei. Ki hinné egy-egy hajlott hátú, -fehér bajuszú bácsiról, hogy egykor daliás, lórater- mett huszárként szolgálta a császárt.

Kezembe veszem azokat « postai utalványokat, melyeken „szerető" gyermekek küldözgetik a szüleik eltartásáért járó összeget.

„Itt küldöm P. A. néni e havi tartásdíját’* — nem az édesanyáét, hanem egyszerűen csak P. A. néniét, mintha a gyermeknek semmi köze nem lenne az anyjához. Még szomorúbb az a levél, amelyet az egyik f iú ír* a § szociális otthon gondnoksága- $ nak:

— Apám rámhagyta a IR\ hold szőlejét, tartottam 10 \ évig, már jó ideje, hogy ma- \--------------------------------------------------1

g

úknál van, fizettem már érte eleget, tőlem már ne várjanak pénzt.

Rideg, kemény, önmagára ítéletet mondó szavak. Még így leírva is bántják, sértik az embert. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mi lenne az ilyen szívtelen gyermekek idős szüleivel, ha államunk nem viselné gondját az öregeknek.

Az épület öreg falai sokat tudnának mesélni azokról a tivornyákról, melyeket egykori urai benne folytattak. Ma igazi otthont adnak ezek a falak 30 magára hagyott idős embertársunknak, akik csendes beszélgetéssel, öreges, megszokott mozdulatokkal végzik a munkát, mint nem is olyan régen „odahaza”. Es büszkék a munkájukra, a kertészetre, malacokra, a saját keltetésü tyúkokra, a méhészetre és egymásra.

— Szűkösen vagyunk —, mondja Orbán Erzsébet, az otthon vezetője. — Egyre többen volnának azok, akik rászorulnak a gondviselésre, a gondozásra. Uj épület kellene, hogy a járás vdlameny- nyi otthontalan öregét elhelyezhessük, biztosítani tudjuk számukra az élet apró örömeit és a nyugodt, gondtalan öregséget.

elsősorban a nőket tudná foglalkoztatni.

Jogos kívánság, hogy a rendőrség éberebben vigyázzon, hogy a járdán ne kerékpározzanak. Több körzet kéri, hogy a szabályrendelet minél előbb lépjen életbe, amely megtiltja az utakon a legeltetést.

Felvetődik az óvoda kérdése is, amely évek óta húzódik, és még nem nyert megoldást. * 1

Vég nélkül lehetne sorolni a kéréseket, amelyek azt bizonyítják, hogy

községünk lakói nemcsak a jelennel, hanem a holnappal is törődnek.

S ha a hang néha türelmetlen is, csak azt jelenti, hogy tőlünk, tanácstagjaiktól joggal várják községünk életének helyes irányítását.

—Szűcs László—

LEVELEZŐINK ÍRJÁK

Azzal a kéréssel fordulunk a szerkesztőséghez, járjon közben, hogy újjáépített gyalogjáróinkon motorkerékpárral, illetve kerékpárral ne közlekedjenek. Kinek építették a Bicskei, az Abonyi Lajos, a Szemera Bertalan, a Radák úti gyalogjárót? Motorosoknak, kerékpárosoknak, vagy gyalogjáróknak? Mert amióta készen van a régen várt gyalogjárónk, valóságos versenyt rendeznek rajta a motorosok és a kerékpárosok. Ma is, amikor a kútról jöttem haza, hátulról egy kerékpáros belém- szaladt, még szerencse, hogy komolyabb bajom nem történt.

De sorolhatnánk még sok száz ilyen esetet, amikor dolgozótársaimat a járdán is baleset fenyegeti.

Kérjük a szerkesztőséget, hívja fel az illetékes szervek- nek figyelmét erre és állítsanak az út mellé olyan táblákat, hogy „kerékpárral, motorral a járdán közlekedni szigorúan TILOS”; és büntessék meg a rend megszegőit.

FOGLALT...

Megfizették a tíz forintot

Kétszer egymás után röppent föl a vörös kakas a Bacsó Béla út 20. szám alatt. A tűz oondatlanság miatt keletkezett, s a helyi önkéntes tűzoltóság a riasztástól számított IS perc alatt mindkét esetben elfojtotta a tüzet. Ebben a munkában nagyrészt a nyári vakációt töltő úttörő pajtások nyújtottak segítséget a tűzoltóknak.

Amíg a komoly, felnőtt férfiak sopánkodtak, hogy kicsi a tűzoltóság lajtja, a tűznél

nem ér ez semmit, addig az úttörők vödörben hordták a vizet, és folyamatosan töltötték a lajtba.

Elgondolkoztató, talán a felnőttek azért nem segítenek tűzoltásnál, mert megfizették a tíz forintot, amellyel a tűz- figyelői szolgálat alól mentesítést nyernek?

Minden esetre dicséret illeti a tűzoltásban résztvevő pajtásokat. Büszkén elmondhatják — ez kiváló úttörőmunka volt.

Társadalmi mozi a tsz-ben

jp stébe hajlik az JL-j idő, a lassan megnyúló árnyékok sötétséggé változnak, s mire a nap lebukik, elhallgat a cséplőgépek egyhangú zúgása az abonyi Lenin Termelőszövetkezetben. A tsz- tagok sietősen térnek lakásaikba. Félóra sem telik el és gyülekezni kezdenek a kultúrterem bejáratánál. Érdeklődnek; Jó lesz-e a mozi?

Kovács Klári és D. Szabó Zsig- mondné állandó mozilátogatók. Szabó néni a beszédesebb, hamar megoldódik a nyelve.

— Bizony, lánykoromban voltam utoljára moziban,

mert innen, a tanyáról nehéz volt bejárni. Az uraságnál nem úgy volt, mint most. De nem is érdekelte az embert a film. Ma meg, nem is tudok otthon maradni, hiszen valahol az embernek szórakozni is kell.

Rimóczi Béla, a mozi gépésze, Siller István, az abonyi Szabadság Filmszínház mozi- gépészének a tanítványa.

— ő vezetett be a vetítés rejtelmeibe, s 1957. október 10-én vetítettem először önállóan. Egyszerre két film is szerepelt a műsoron. A Körhinta és az Örökség a ketrecben. Azóta soksok filmet pergettem már le, mese- filmet, operafilmet, s a 120 személyes kultúrterem minden alkalommal tele volt. Innen a gépházból is lehetett figyelni az embereket. Először a harcos csinn-bum filmeket kedvelték, de ma már nagy sikernek örvendenek a komoly ti májú, úgynevezett nagy filmek is.

Lassan megtelik a nézőtér és pereg a film. A moraj elcsendesedik. A tanyán is megszerették az emberek a mozin keresztül a művészetet.

M. J.

ABONYI HIRER

i ndulás előtt 5

1 perccel felszállók a Nyugatiban a debreceni vonatra, természetesen ilyenkor már telve van minden kocsi. Megkísérlem, hátha találok ülőhelyet. Egyik sarokban látok üres helyet, s megkérdezem, hogy szabad-e? — a felelet „foglalt”.

Többen is jönnek, helyet keresve, de a válasz mindig ugyanaz — „foglalt”.

Megállók, kíváncsian figyelve, hogy kinek a részére tartják fenn a helyet. A vonat elindult, s már néhány állomást is

elhagytunk, de a hely még mindig üres. Az ablaknak támaszkodva szó nélkül nézem a társaságot és az üres ülőhelyet.

Végül az egyik asszony leteszi a szembenülő ülésre rakott lábait, s szól, hogy foglaljak helyet, mert úgy látszik, az unokabátyja nem szállt fel. Nem fogadtam el. mondván, ha indulás előtt foglaltnak

nyilvánították, Abonyig állva is kibírom most már az utat. Az ablak felé fordultam, de tovább figyeltem a társaságot.

Ettől a pereitől

valóságos udvariassági verseny kezdődött. Ösz- szébb húzódtak, s egy felszálló utasnak helyet kínáltak. Az addig ülők felváltva kínálgat- ták a helyet. Az emberek a nagy

udvariaskodás közben kedves beszélgetésbe kezdtek. A rideg önző elzárkózottság feloldódott, s meleggé, barátivá változott a légkör.

Mennyivel szebb és kellemesebb lenne minden utazás, ha az emberek több udvariassággal és figyelemmel lennének egymás iránt.

— Hargitai —— A Lenin Termelőszövetkezet 49 holdon befejezte az őszi árpa aratását, 19 holdon kombájn aratott, és az átlagtermés 18,08 mázsa. A cséplés folyamatosan halad. Hátra van még 67 hold tavaszi árpa aratása és cséplése,

— „Amit a rákbetegségről tudni kell” címmel rendez előadást a kultúrotthon nagytermében folyó hó 16-án este 8 órakor az előadói munkaközösség. Előadás után bemutatásra kerül „A rákbetegség gyógyítható” című kisfilim

— Dohánytetejezési munkát végeznek F. Kovács István vezetésével az abonyi Lenin Tsz 10 kh-as dohánykertészetében.

— Az Abonyi Gépállomás

eddig 970 kh-on végzett az aratással. 258 holdat kombájnnal és 712 holdat aratógéppel vágtak le. A kombájnosok versenyében Nagy András 40 százalékkal, Molnár Béla 37 százalékkal és Kovács Pál 32 százalékkal szerezték meg az első helyet.

— 80 kh maglucerna terméséből közel egymillió forintra számít az abonyi Lenin Termelőszövetkezet.

— 515 holdon végezték el a

tarlóhántást és a másodvetés talajelőkászítő munkálatait az Abonyi Gépállomás traktorosai.

— Tarjányi József vezeti a

Lenin Termelőszövetkezet baromfitelepét. Idáig a 2000 baromfiból 300 darab. átlag 65 dekás csirkét szállított le a termelőszövetkezet.

— Az Abonyi Gépállomáson

az aratógépek versenyében Gulyás Péter 106 százalékkal* II. Kiss István 96 százalékkal tört az élre.

— A végrehajtó bizottság

megállapította a község belterületén húzódó vízvezeték használatának díját. A vízhasználati díj csaponként tíz forint. Fürdőhasználat esetén 30 forint.

— A törteli út mentén, a vásártér jobb oldalán kijelölte a bizottság az akadémiai tanyaiskola áttelepítésének új helyét. A kéthoidnyi területen kéttantermes, nevelőlakásos iskola fogja biztosítani, hogy a környék iskolásgyerekeinek ne kelljen 7—8 kilométert megtenni esőben, sárban.

— A földutak karbantartására. javítására 8000 forintot használt fel a községfejlesztá- si alapból a községi tanács. Elkészült a Abonyi Lajos út bejáró része és a Tószegi út felső szakasza.

— Tovább folynak a járdaépítési munkák; 1820 négyzetméter járda épült az idén

S

?a Szolnoki úton, a Ceglédi út 5 jobb oldalán és a Bicskei úton*

j

; — 25 ezer forint jövedelmet

S

Sbiztosít a Lenin Termelőszö- J vetkezet tehenészete havonta* ! A fejési átlag 10,9 liter, egy ; nap alatt 351 liter tejet szállí- j ianak a tejcsarnokba, j — 21 MÁZSAS átlagter- 5 mést ért el őszi árpából a 1 köröstetétleni Kossuth Ter- ! melőszövetkezet a homokos I talajon.

MOZI

; Július 14—15: Kettőnk titka.

; 14 éven . alul nem ajánlott.

: Július 17—18: 18-as év. 14 éven alul nem ajánlott.

Július 19: Matiné: Tavasz.

Július 19—22: Kard és kocka.

(sssssmsssssssssssssssssss/sssssssssmssss.

^ a z abonyi parkban virágok ; /i. nyílnak. Margaréták, égő- j piros ssalviák, nyári krizanté- J mok, muskátlik, sárga körmös- 5 kék, rózsák, szegfűk pompáz- \ nak a zöldellő gyepágyak kö- ^ zött. Az apró porcsinok föld- § hoz lapulva, kíváncsian nyit- J ják nagyra szirom-szemüket. ^ A rézvirág magasba szökkenő ^ szárán hintáztatja sárga fejét, \ s tarka szirmaikat napban fü- § rösztve ontják mézédes illatu- % kát a petóniák.

\ Míg nézem, elgondolkozom.

s

^ Néhány évvel ezelőtt piac I volt a tanácsháza körüli tere- ^ ken és piac után szemetes port ^ kavart a szél. S ha Abonyi La- ^ 70s szobrát alcartuk megköze- ^ líteni, sáron és vad bozóton ^ kellett áthatolni.

§ Ma sima utak, zöld gyep, vi- § rágok találhatók itt.

^ — A parkosítás 1945-ben

VIRÁGOK ÉS KERTÉSZÜK

NEM TETSZIK...

— hogy az abonyi strandon frissítő italként „forralt” sört árusítanak.

— hogy a föidművesszövet- kezet még mindig nem indította be a mozgóbolt járatot, bár az aratás lassan befejeződik.

— hogy a Lenin Termelő- szövetkezet területén levő földművesszövetkezeti boltban sör, szóda, és egyéb hűsítő ital nem kapható.

SPORT

A járási spartakiád döntőn a röplabda-versenyt az abonyi női, illetve férficsapat nyerte. A Kossuth Termelőszövetkezet férfi- csapata 3. lett.

A községi labdarúgóbainokság- ban az első forduló után a Gépállomás csapata ve»’* 2 ponttal.

A megyei spartakiád döntőn Abony sportolói valamennyi számban képviselik a ceglédi járást. Dunakeszin a női-férfi röplabdáéi kézilabdacsapat. Nagymaroson a tekecsapat szerepel.

Az Üttörő-stadienban rendezett spartakiád döntőn az Abonyi KSK női tornászai és atlétái is részt vesznek.

ban kialakul a park formája és minden évben dúsabban, gazdagabban nyílnak az évelő növények. Különösen akkor lesz majd könnyebb a munka, ha saját virágháza, melegágya lesz a parknak, illetve a tanácsnak. Nagyobb is lesz a park. Rövidesen virágok díszí-, tik majd a zeneiskola előtti részt. Parkosítják a Kálvin és Jókai Mór utcát egészen a strandig.

Akkor több lesz a munkája, gondja.

— És több lesz a virágom is! i

M g Sárközi Ferenc kertész] virágai felé siet, játszij szél kerekedik és szétszórja a \ locsolóból állandóan permete- \ ző vizet. A vizcseppeken út ra- \ gyog a júliusi napsugár.; amely forrón zuhog a nyár \ ezer színében pompázó virá-\ gokra. Fehér Jánosné 5

virágfajták átteleltetéséröl, ültetési módjáról, arról, hogy mennyire féltve őrzi palántáit, és milyen öröm számára, amikor a magból kis növényke lesz, hogy aztán később virágba borítsa bimbóit. Elmondja azt is, hogy a községi tanács nagy gondot fordít a parkra és évente több ezer forintot költ virágpalántákra.

— Nem rongálják a parkot? nem szaggatják le oktalanul a virágokat?

— Bizony néha a rózsákat, szegfűket megdézsmálják a fiatalok. Elfelejtik, hogy ezek mindnyájuk virágai.

Terveiről kérdezem. Tovább szépül-e a park?

— Ahogy idősödik, úgy szépül — mondja. — Egyre jobkezdődött — meséli Sárközi Ferenc, a kertész. — Először a templom melletti részen, majd 1952-ben folytatódott a többi területen.

Ő 1952 óta kertésze a parknak, gondozója a virágoknak. Budapesten végzett kertésztan- folyamot, hogy munkáját a virágok iránti szeretetén kívül a szaktudás is irányítsa.

Reggel 7-től délután 4-ig, de sokszor még tovább is a parkban dolgozik. S ha hazamegy? Otthon is kertész. Gyönyörű virágok veszik körül lakását. Szabad idejében pedig méliész- kedik.

M

gáról azonban szűkszavúan nyilatkozik. Inkább a virágokra tereli a figyelmet. Szakértelemmel beszél e-yes