Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

1939. JÚLIUS 14. KEDD FEST MBV* hírlap 5 Három szabadtéri színpad a reflektorfényben j Eredményes tánckutatás Tápiószecsőn A hajdani Népművészeti In­tézet külső munkatársainak kedvelt gyűjtőhelye volt Tá- piószecső, ahol sok népdal, népszokás és tánc került fel­színre. A dalgyűjtést nagyobb­részt elvégezték, de a tánc­gyűjtés mindig elmaradt. Most a Népművelési Intézet munkatársai tudományos cél­ra filmfelvételt készítettek a szecsői táncokról. Mint min­den népművészeti hagyomány­ról, most is az idős asszony- csoport mutatta be a legere­detibb táncokat. De kö&zönet- .//////////////////////////////////////////> tel tartozunk a kedves Kirí- polczki Józsi bácsinak — aki évekig a népművelési állandó bizottság elnökeként dolgo­zott és így jó kapcsolatban volt a népi együttessel — mart hetvenéves fejjel is fel­ajánlotta közreműködését a íiimíelvételhez. Sok eredeti tánclépést örökítettek meg ró­la. mivel több asszonnyal tán­colt különböző formákban. Az idős asszonycsoport pedig lelkesen járult hozzá a gyűj­tés eredményéhez, hiszen a szecsői népi együttes tízéves jubileumához közeledik és ezzel is eddigi eredményeiket tetézték. Felvételeket készítettek a néhány éves házaspárokról is. Ezek az asszonyok, a „me­nyecskék” még eredeti népvi­seletben járnak ma is, s így a tánclépéseik szintén erede­tibbek a mainál, mert az ál­landóan viselt sokszoknya jellegzetes ringást biztosít a tánchoz. Ez a négy — Czakó, Makádi, Papp, Tóth — házas­pár évekkel ezelőtt tagja volt a népi együttesnek, és még ma § is szívesen közreműködnek fannak munkájában és nép- 3 ünnepélyeken a népviselet 3 leghűségesebb megőrzői. 3 Megörökítették a fiatal ^együttes táncát is, nem ere- | detiságéért, hanem, hogy ösz- ^szehasonlítást tehessenek a 3néhány év alatt beskövetke- 3 zett változásról. S ezt a vál­tozást a népviselet kihalása 3 hozta magával, mert míg egy­ikét évvel ezelőtt úgy falun, |mint az együttesben nagyrészt népviselet volt az uralkodó, 3 ma nincs egyetlen népviseletű |lány sem. Az utolsó két lány 3 férjhez ment a múlt hónap- $ ban, s ezután már csak a szín- 3 pad feladata lesz megörökíteni 3 az utókor számára a szép sze- ^ csői népviseletet. | Ezután a filmesek elmentek 3 a cigánynegyedbe is, ahol 3 találtak néhány cigánydalt. de fannál érdekesebbek voltak az 3 idősebbekről rájuk maradt § táncaik. Ezeket is felvették, |és a szakmai megbeszélésen 3 felmerült annak gondolata, 3hogyan lehetne cigányegyüt- 3 test szervezni a községben. A ^szecsői cigányságnak ez régi | vágya, többen fel is íratkoz- 3 tak és kísérletképpen az ősz § folyamán néhány taggal el­kezdünk foglalkozni, hogy a 3 művészet erejével is hozzáse- $ gítsük őket szocialista jelle- 3 műk kialakításához. 3 Ofella Sándor s tudósító Eugen Jebeleaifu értékes Petőfi-dokiimentumot hozott Budapestre tol, A helység kalapácsa és a: János vitéz. A rákövetkező év- i ben, 1961-ben, ugyanilyen dí-i szes kiállítású kötetben adjaj közre Ady Endre 400 versét,: majd 1962-ben József Attila | költeményeinek válogatását. ] Egy craiovai múzeumban i Jtebeleanu fontos okiratot fede- i zett fel: egy elfogató parancsot! 1849-ből Petőfi Sándor ellen, i Windisch-Graetz aláírásával, 1 román nyelven, cirill betűkkel, j Eddig csak magyar és németi nyelvű szövegről volt tudomás, j Három hete egy magyar tudó- | mányos kutató, Kiss József ér- i deklődött efelől, Dienes And- i rás pedig levélben kérte, hogy i hozza magával. Ezt meg is j tette, s az okiratot a magyar; írók és tudományos kutatók I rendelkezésére bocsátja. Ez a j dokumentum nagyon jelentős i azért, mert eszerint a hivatalos ! hatóságoknak ókuk volt félté- j telezni, hogy Petőfi Sándor ; Romániába ment és ott a ro-! mán forradalmárok rejtegetik.í Az okirat is tanúsítja, hogy a: magyar és a román forradal-> marok, a két nép legjobbjai, 3 mindig szoros összeköttetésben 5 álltak, Balcescu például több 5 ízben felkereste Kossuthot és 3 Bemet. Már ők is közös fórra-3 dalmi frontot igyekeztek kiala- 5 kítani az elnyomás ellen. 5 Hazánkban tartózkodik Eugen Jebeleanu, a kiváló, ál­lami-díjjal kitüntetett román költő, aki már eddig is felbe­csülhetetlen szolgálatokat tett a két nép barátságának a nagy magyar költők műveinek ro­mán nyelvű tolmácsolásával. Még 16 éves brassói gimna­zista volt, amikor Petőfi: Az őrült című versét lefordította. A múltban is jelentek me.g ugyan fordítások, de csak a felszabadulással nyílt meg az út egymás irodalmának ala­posabb megismeréséhez, s ezen a réven is a barátság elmélyí­téséhez. Romániában régen igen sok volt az analfabéta, ma viszont alig akad, s hihetetle­nül megnőtt az igény az iro­dalmi művek, köztük a ma­gyar írók és költők alkotásai­nak megismeréséhez. Igen nép­szerűek és nagy példányszám­ban jelennek meg nálunk Pe­tőfi, Jókai, Vörösmarty, Ady, József Attila, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond művei. Per­sze népszerűek és széles kör­ben ismertek az élő magyar írók is, mondotta nyilatkozatá­ban a költő. ‘. , A világirodalom klassziku­sainak sorozatában jövőre je­lenik meg Romániában Petőfi Sándor 400 költeménye az ő fordításában, köztük Az após­I Tőrtcnelcmírók és tőrténclcmíormálók 3 Proletárgyermekek a gödöllői parkban — a Tanács- köztársaság idejéből való foto a kötetben A Horthy-időkbsn egyszerűen likvidálták ezeket a dokumen­tumokat: néhány dologról, mint például a Vörös őrségről is, jóformán semmi adat sem állt rendelkezésükre. A kötet bizony késett, sok tanú értékes emlékezése ve­szett el pótolhatatlanul. De menteni kell ami még ment­hető! A felszólalásokból is kitűnt, hogy a veteránok mi­lyen sok újat tudnak monda­ni. A történeti szakosztály örömmel vesz minden leírt emlékezést. Mindezt eddig is igénybe vették, de az elkö­vetkező időkbe» még alapo­sabb kutatást akarnak végez­ni, hogy a Vörös Pest megye tanulmánykötetét még több és terjedelmesebb mű követ­hesse, megyénk munkásmoz­galmi és történelmi múltjá­ról. Sz. K. talom felett. S azt már sze­rényen jegyzi meg, hogy a Horthy-ellenforradalom ide­ién két évig bujdosott, egy ízben három Jiétig kukoricás­ban, a fia vitt rejtekhelyére kenyeret. 'T’edd a szívedre a kezed, s mondd: ha értekezleten vagy, nem azt hiszed-e, hogy a buzdítás a felszólalásra majd csendbe fúl? De itt szó sincs erről! Közel kétszáz ember van a teremben, de a vitavezetőnek ügyeskednie kell, hogy meglássa: ki nyúj­totta fel előbb a kezét? Mindaz, amit hibának fel­rónak a hallgatók, valóban hiba. de csakhamar kiderül az egyik kutató szavaiból, hogy csupán az évtizedeken át mostohán kezelt Tanács- köztársaságra vonatkozó levél­tári anya? az egyetlen ok. és bujdosások, börtönök li­dérces árnya szabdalta örökké ráncossá ezeket az arcokat:.. De a kezek: csendben pihen­nek most az ölben vágj- resz- k^tően emelik a cigarettát, otthon talán az unokáknak faragnak fura, kedves játéko­kat ... ám a szárazzá aszaló- dott bőr alatt, a duzzadt erek partjain még ott nyújtózhat az az erő, amely fegyverrel cserélte fel a szerszámot, amely ökölbe szorultan csa­pott le a főjegyzők asztalára, hogy menekült tőle az „úri bitangság”... \ díszterem ablakszárnyai •E* tártak, júliusi hőség per­zseli az utcát, de a szemközti múzeumkert fáinak árnyas zöldjében rigók füttyögnek ..: Ünnepi ruhás öreg veteránok hallgatják a történelmet, me­lyet ők csináltak, melyért ők véreztek . .: Aztán szólnak. Dicsérnek és hibáztatnak. Hi­báztatnak, hogy nem vagy tíz esztendővel ezelőtt jelent meg a könyv, amikor még él­tek sokan harcostársaik közül, a.kik azóta örökké elvitték ma­gukkal a sírba értékes adatai­kat, emlékeiket a dicső idők­ből. Ezek a kalapácshoz, kaszá­hoz szokott markok abban az időben a világ formálásához kezdtek, még most is érzik ujjuk hegyén a nehéz idők mélyét és felszínét, mindezt keresik a kötetben. Egy öreg vasöntő — Dunakesziről jött — hetvenhét esztendős, de ke­mény ma is, mint a vas, fel­szólal, méltatlannak tartja, hogy a Vörös Őrségről alig esik szó. Ö maga századpa­rancsnok volt. hetven ember szolgált a keze alatt, tudja, emlékszik, milyen erő volt a Vörös Őrség! Azok tartották fenn a rendet, a fegyelmet, éj­jel-nappal őrködtek a népha­óta számottevő történelmi munka nem jelent meg a me­gyéről, ellentétben a műemlé­keket tárgyaló és egyéb is­meretterjesztő kötetekkel. Saj­nos, nem törekedhettek tel­jességre, ami a Tanácsköztár­saság és az azt megelőző idők történelmét illeti, mert igen kevés anyag állt a kuta­tók rendelkezésére. A legfon­tosabb forrásanyag a direk­tóriumi iratanyagok voltak. A kötet nem átfogó és .min­dent lezáró mű, inkább ki­indulópont. valaminek a kez­dete; és írói bizton remélik, hogy’ az elkövetkező időkben újabb és terjedelmesebb mun­kák követik könyvüket. V igh elvtárs ismerteti az egyes fejezetek tartal­mát. A megye szerepét az 1918-as polgári demokratikus forradalomban és a Tanács- köztársaság idején. Eseménye­ket sorol fel, neveket említ. Amit mond: történelem. Aki­ket említ: történelmi szemé­lyeik. £s ezek közül a törté­nelmi személyek közül itt ül­nek most a teremben hetve­nen, nyolcvanan, feszülten figyelnek, kezük, amelyet már majd egy en beröltő munkája tett merevvé, a kis könyvecskét simítja... Ciga­retták kék füstje száll, gomo­lyog a fejek felett; egykori csaták és győzelmek képét bogozzák az ablak felé szál­longó füstből; bólintgatnak: „ott voltam... láttam ... tu­dom ... ismertem ..Nézem lz arcokat: simított ugyan rajtuk már tizenöt év keze, gondok és bajok oldódtak fel, örömmé nőtt a szenvedés; a tábor’ is bővült, könnyebb .már védeni a kivívott győzel­met De kétharmad élet ke­servét nem lehet elsimítani teljesen: cseléd- és munkás- nyomor, úri- és csendcrpofon, írón tarkók talajvize* nyirka C saknem százötven oldalas könyvecske látott nem­rég napvilágot, egyszerű kön­tösben, bíborszín fedővel; kö­zépütt pici rajz: munkás- és parasz (.tömegek özönlenek a gyárakból és a düledezó vá­lyogviskókból a háttér sötét­jéből bátran kiveresiő forra­dalmi lobogó alá. Vörös Pest megye — ezt a büszke címet viseli, s nem holmi hirtelen ötletből születőn, — negyven éve nevezték .. először így e megyét a Vörös Újság ha­sábjain, így hívta a proleta­riátus és a hadsereg. Rászol­gált erne a címre az ország e í légközpontibb fekvésű része, ; hiszen hadtápterület, a vörös- í hadsereg felvonulási térsége ; és a forradalom számos nagy- I szerű emberének és tettének • szülője volt. .... ; Szombat délelőtt van, tíz i óra, a Kálvin téren olvad az í aszfalt, de *' itt, a Kossuth- : klubban a kőlépcsők hűvöse I kellemessé teszi a hallt és a ; dohányzót; piros arcú, fehér I homlokú öreg parasztok és ] ingujjra vetkezett, nyugdíju- I kát élvező munkások cigaret- I íáznak és beszélgetnek kis I csoportokban, kezükben a i Vörös Pest megye tanulmány- i kötete; ankétra jöttek, az I MSZMP megyei bizottsága és i a TIT meghívására, tizenki- i lences veteránok, mellükön a ! kitüntetés, amelyet a Tnnács- ; köztársaság 40. évfordulóján ; tűztek a szívük fölé. Bent az előadóteremben i megkezdődik az ankét. Dr, i Vigh Károly, a TIT Pest me- ; gyei szervezete történelmi j szakosztályának elnöke s a I kötetet összeállító munkakö- j zösség vezstője szói az elvég- ! zett feladatról, az adatgyűjj- ! tok lelkiismeretes munkájá- ; ról; hogyan született a könyv, 1 amely nagyon időszerű volt 'már, hiszen a felszabadulás Színpadot és folytatjuk a zene- 5 történeti estek sorozatát. Ezek- 1 bői a legérdesebb műsorokat 3 kivisszük a szabadtérre és 5 egybekötjük izgalmas, irodai-3 mi-zenei fejtörőkkel. És ami a 3 legfontosabb, szeretnénk, ha 3 jövőre is mi rendezhetnénk 3 mag a megyei táncosok talál- 3 kozóját és a népzenész-feszti-s vált. 3 Szép, gazdag program. Szín- 3 te második, kisebb Szegednek 3 ígérkezik. De a Palota-kert 3 még üres. kihalt. Pedig így, 3 félkészen is ez a legszebb, a 3 legnagyobb a három szabad- 3 téri színpad közül. Nincs ké-3 szén? Májusban még messzebb 3 állt a befejezéstől, mégis végig 3 cifrázta rajta 400 táncos a 3 fesztivált. És ha színes is a ^ jövő évi terv, a megnyugtató S az lenne, ha a színpadot, leg- 3 alább valamennyire, idén is 3 kihasználnák. 3 ¥ | Három rövid helyzetkép. És 3 a következtetések: A szabad-3 téri színpad léte, a vele való 3 gazdálkodás, kihat a község S egész kulturális életére, aho- 3 gyan a színpadok megépítése 3 is magával hozta már a társa- 3 dalmi összefogást. A megépítés után birtokba 3 venni, jól kihasználni a szín- 3 padokat: ez a cél. A nyári 3 holtszezont is a művészi ne- 3 velés szolgálatába kell állí- 3 tani, meg kell teremteni a 3 nyári szórakozás központját a 3 minél gyakoribb előadásokkal. 3 Ha a község még nem győzi 3 erővel, kérjék fel vendégsze- 3 replésre a szomszédos falvak. 3 üzemek csoportjait. vegyék 3 igénybe a Pest megyei Szín- 3 pad társulatát. Kössék le né- 3 hány előadásukat — ne úgy 3 mint idén. A szabadtéri szín-3 pad úgy szép igazán, ha nem- 3 csak a hold világítja, hanem 3 a reflektorok is minél gvak- 3 rabban. Érd és Pilis szabadtéri 3 színpadának nyári programja 3 még nem gazdag. De ami a 3 legfontosabb: céljukat még | nyáron megvalósítják. Értéke-3 sebb ez, mint Gödöllő nagy- 3 szabású jövő évi programja: ^ Mert a jövő terveihez a jelen 3 munkája is szervesen hozzá- 3 tartozik. 3 Murányi József % A János vitéz bevételéből — remélem — erre is futja. ¥ Ladányi István a Gödöllői Járási Tanács népművelési felügyelője. Második állása ez, mert közben heti három l*pot halit. így is dolgozik azonban annyit, mintha csak a népműveléssel foglalkozna. Éppen ezért csodálkozom... Örömmel hallgatom a felso­rolását mindarról, amit csi­náltak, amit a járásban és Gödöllőn a művelődés terén elértek. Megkérdezem, hogy mindezt hogyan folytatják ' a nyáron a palotakerti szabad­téri színpadon. A válasz tömör: — Sehogyan. — Miért? — Nem készült el a szín­padunk. Tanácsi és társadal­mi összefogással elértük, hogy a megyei táncfesztivál napjá­ra használhattuk, de még ko­rántsem teljesen befejezett az építkezés. Kimegyünk a Palota-kertbe. Azóta szélesebb lett a színpad, a teteje betonozott. — Még mé’ységben is ter­jeszkedünk. Betonnal béleljük ki a zenekar helyét, öltözőket építünk. A legnagyobb prob­lémánk; a nézőtér. Amíg nin­csenek beépítve a székek, amíg nem készült el a két pénztári kapu. amig nincs bekerítve a nézőtér, addig nem tudunk előadást tartani. Majd jövőre. — Mi lesz jövőre? — Lejön az Állami Népi Együttes, a Pest megyei Petőfi Színpad és a Déryné Színház. A Ganzban és a Gépjármű- javítóban újjászervezik a szín­játszó és a tánccsoportot. Jö­vőre ők is fellépnek, az Agrár­egyetem táncosaival együtt. De meghívjuk a járás csoportjait is. Dány. Kistarcsa, Zsámbok táncosai, Nagytarcsa, Csömör énekkarai szívesen eljönnek. Isaszegről a táncosokon kívül fellépnek az énekkar tagjai és a színjátszók, Pécelről szintén. Gödöllőt még a KIOSZ férfi­kara az iskolások táncszámai, a balett és zeneiskola önálló estjei képviselik. Már egy éve megszerveztük az Irodalmi Három szabadtéri színpadot néztem meg a műit hét vé­gén. Az érdligetit, a pilisit és a gödöllőit. A nyári tervekről érdeklődtem és érdekes prob­lémákról, változatos program­ról hallottam. Nézzük sorjában. * Fekete Lajos költő kertjé­ben fogad. A házfal mellett ül egy nyugágyon, mellette a felesége egy pasztell csend­életen dolgozik. A ház — amelynek minden téglája egy- egy vers — felfogja a tűző délutáni napsugarakat. A me­leg álmosító csöndje üli meg a virágokról elnevezett érd- ligeti utcákat. De Fekete La­jos rögtön megélénkül, mi­helyt a szabadtéri színpadtól kérdezem. — Nyolc nap alatt készült el a színpad. A megnyitó szerzői est este 8 órakor kez­dődött, de háromnegyed nyolc­kor még javában hengereltük a nézőtér salakját. Sikerrel, vastapssal zárult a műsor és ennek örültünk. Látszik a munkánk eredménye! Az em­berek nemcsak építeni jöttek ide, hanem meghallgatni az országos hírű írókat, költőket. Háromszázan ültek kölcsön­kért székeken, de vagy ötszáz ember hallgatta kintről, po­tyán, ezt a fajsúlyos előadást. Most rájuk is számítunk. A tapogatódzókra, a kiváncsi,, félig-érdeklődőkre Azt akar­juk, hogy legközelebb már ők is bent üljenek a nézőté­ren. — A cél nagyon szép. Mit tesznek a megvalósításáért? — Jó műsorokat adunk, hogy oda szokjanak, műve­lődjenek az emberek. Július végén vagy augusztus elején a környékbeli vállalatok mű­vészeti csoportjai tartanak egy nagyszabású bemutatót. Ezt feltétlenül megnézik az érdiek, mert legtöbbjük ezek­nél a vállalatoknál dolgozik. Fellép az érdi Vegyes Ktsz is. Az augusztus 20-j ünne­pély programja még nem végleges. De így; is szépnek és érdekesnek ígérkezik. Köz­ben elkészülnek a földműves­szövetkezet színjátszói a Má­jusi muzsika című operettel. Ezt is bemutatjuk. És legké­sőbb szeptember elejéi-e nyél- i be ütjük Csuka Zoltánnal — 3 ö is érdi — a fiatal költők; szerzői estjét. Szeretnénk, ha! Bölöni György vezetné be és | azt is, hogy kevésnek bizo- : nyúljanak a kölcsönkért szé- ! kék. i ¥ Toldi Ferenc, a Pilisi Föld- j művesszövetkezet háztartási i boltját vezeti Amikor letelik,] a munkaideje, rohan a műve­lődési házba, rendezni,, szer- : vezni. a szerepét próbálni. Sokszor hiába várja otthon, Pesten, a felesége, meg a tíz­éves kisfia. — Mit csinálnak a nyárón? — Újra bemutatjuk a Já­nos vitézt. — Játszottak már? — Először huszonöt éve. Azóta többször is bemutattuk. Ez lesz a jubileumi felújítás. A fiatalok és „öregók” talál­kozója. Mert a nagy szerepek legtöbbjét a régi szereplők játsszák, a kisebb szerepek­ben és a tömegjelenetekben pedig a fiatalság, a tánccso­port, meg a gyerek-zenekar lép színpadra. Összesen 150 ember. — Hány előadást tartanak? — Hármat. Valószínűleg augusztus 20-án is bemutat­juk vagy önálló műsorral ruk­kolunk ki. — Mit terveznek még? — A János vitézt a vecsési szimfonikus zenekar kíséri. Velük karöltve önálló hang­versenyt ad a földművesszp- vetkszet 24 tagú gyermek- zenekara. Mo«: hozta rendbe Bártfai Zoltán színjátszó a szabadtéri színpad és a nézőtér világí­tását — ingyen. Az 500 forint árú villanykörtét pedig dr. Szalai Lászlóné igazgató és Toldi Ferenc hitelére kapta meg a művelődési ház.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom