Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-14 / 163. szám
1959. JÚLIUS 14. KEDD "^íirlap 3 Kánikulai vasárnap Rekordforgalom a Dunakanyar üdülőhelyein A tegnapi kánikulai vasárnap tíz- és tízezer embert vonzott a Dunakanyar kies kirándulóhelyeire. Nemcsak a főváros, de a Dunától távol eső falvak népe is hűsölni vágyott, és aki csak tehette, elindult a Duna mentén, leginkább északi irányba. A HÉV és az autóbuszok annyi embert röpítettek a Duna-parti községekbe, amennyit még soha. Az utasszámlálás eredménye még ismeretlen, csak most érkeznek be i jelentések a különböző állomásokról, az eladott jegyek számáról. Annyi azonban kétségtelen, hogy legalább 25—30 ezer ember r and ült ki ezen a vasárnapon Szentendrére, Leányfalura. Visegrádra és környékükre. Sokan mentek saját autójukon is, feketéllett az országút a magánkocsiktól. A hajók — három vasárnapi járat — viszont az emberektől feketéllettek. A Buda környéki Vendéglátóipari Vállalat üzemeiből beérkezett jelentések szerint vasárnap rekordforgalom volt a hét szentendrei, két leányfalui, két dunabogdányi és három visegrádi étteremben, kisvendéglőben, illetve italboltban. Hordó sörből 135, palack sörből 23 hektoliter fogyott. Kimérve 33 és palackozottat 12 hektónyi bort ittak meg a kirándulók. Szinte hihetetlen mennyiségű, 6200 liter szódavíz fogyott, de emellett még 2200 liter ásványvizet is megittak. A négy község hat cukrászdájában 200. kilogramm fagylaltot adtak el. Ezenkívül a vendéglőkben 20 ezer adag melegétel fogyott, 49 000 forint értékben. Ilyen nagy mennyiségű étel-ital az előző évek egyetlen vasárnapján sem kelt el. A Dunakanyar szemben levő partján hasonló nagy forgalom volt és még több kiránduló is felkereste volna, ha az IBUSZ vasárnaponként nem csupán egy vonatot indítana Zebe- gényig. Rendesen 1360 utas számára van hely az IBUSZ-vonaton, ezen a vasárnapon — nyilván a nagy kánikulai melegre való tekintettel — csupán 920 utas részére biztosított helyet az IBUSZ. Ennek következedben szinte életveszélyes zsúfoltság keletkezett a menetrend szerinti vonatokon. Ezen a parton a Váci Ven- déglátóipari Vállalat üzemei működnek, a vasárnapi fogyasztás adatait most dolgozzák fel. Számszerű adatok nélkül is bizonyos azonban, hogy a Dunakanyarnak ezen a partján szintén rekordforgalmat bonyolítottak le vasárnap. Több helyen a késő délutáni órákban már elfogyott a sör, a gyümölcs pedig a nagy termés ellenére is kevés volt a vendéglátóipari üzemekben. Azt, hogy a Dunakanyar partjai mentén hányán kerestek üdülést a folyó habjaiban, senki sem számolta. De hogy nagyon sokan lehettek, az szem- mellátható volt. A mezőgazdasági tanárét továbbképző tanfolyamai A Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdasági technikumok és szakiskolák tanárai résziére a nyári vakációk idejére továbbképző tanfolyamét szervezett. Az oktatás megkezdődött. A tanároknak a mezőgazdasági tudományok legkiválóbb képviselői tartanak előadásokat az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetében, majd az egyes szakoknak megfelelő tanulmányutakat tesznek együtt. Százéves rekordokat döntött meg Európában a kánikula Hétfőn már enyhülést jelentettek a kontinens minden részéből A napok óta Európa-szerte elterjedt hőhullám úgy látszik kiadta méregfogát. Hétfőre virradóra már szinte a kontinens minden részéből enyhülést jelentettek. Több európai országban vasárnap évszázados rekordokat döntött meg a kánikula. Berlinben 37 fokot mértek, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa. A lichtenbergi 37,9 fokos hőség — a DP A jelentése szerint —, több mint százéves csúcsértéknek számít. Észak- Bajorországban 33, Baden- ben pedig 30 fok meleg volt. A tikkasztó meleg miatt mulatságos esemény színhelye volt München. A forró napsugár ugyanis működésbe helyezte egy áruház kirakatának tűzjelző berendezését. Pillanatok alatt hatalmas vízsugarak ostromolták a kirakatot és az áruház homlokzatát — az izzadó járókelők pedig örömmel fogadták az „ingyen zuhanyt”. Belgrádi Tanjug-jeleiités szerint Jugoszláviában vasárnap volt az év legmelegebb napja. Nagybecskereken és Kikindán 35 fokos, Belgrád- ban pedig 34 fokos hőséget mértek, de az átlagos hőmérséklet országszerte felülmúlta a 30 fokét. Becsben „csak” 32 fokot ért el a kánikula. Az osztrák főváros lakossága már kora reggel megrohamozta a strandokat, amelyek bejáratánál megerősített rendőr-osztagok teljesítettek szolgálatot. Olaszországban a szórványos észak-olaszországi viharok ellenére még tart a kánikula. A lengyel hírügynökség jelentése szerint már hatodik napja terjed a hőhullám országszerte. Vasárnap délután a záporesők és kisebb viharok enyhülést hoztak a hőhullám sújtotta Európa egy részében, de Nyugat-Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Lengyelországban változatlanul nagy a hőség — jelenti a Reuter-iroda, Belgiumban vasárnap a nyolcnapos kánikula után csaknem 20 Fahrenheit fokkal süllyedt a hőmérő higanyszála. Lehűlt a levegő Hollandiában, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban és Portugáliában is. Tanulságos tapasztalatcsere a ceglédi Kossuth Tsz-ken Ha babonásak lennének a ceglédiek, pénteki napon bizonyára nem ültek volna le tizenhármán tanácskozni az aratási időszak kellős közepén. Mert a Kossuth Tsz-ben a szövetkezeti város pontosan 13 tsz-ének vezetője pénteken tartotta egésznapos megbeszélését. — Azért választottuk tanácskozásunk színhelyéül a Kossuth Tsz-t. mert a kongresszusi versenyben már másodízben került az első helyre — mondotta az egybegyűlteknek Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára. — Fél évvel ezelőtt még Cegléd leggyengébb szövetkezete volt a Kossuth, most pedig egyike a legjobbaknak. Meg kell mondani, a város tsz-einek elnökei nem nagyon hittek a szövetkezet megváltozásában. Persze, nem dicséri őket. hogy noha egy városban, egymás mellett élnek, mégis idegenek maradtak, csak hírből ismerték testvérszövetkezeteiket. Nem is beszéltek sokat a hosszú asztal mellett, hanem gyalogosan és kocsin elindultak saját szemükkel meggyőződni a tsz munkájáról, eredményeiről. — Csak négy hónapja vettem át a szövetkezet vezetését — magyarázta a vendégeknek Tokaji András, a tsz elnöke. — Együtt kezdtük el a munkát agronómusunkkal, Körösi elvtárssal. 1100 holdon gazdálkodunk, 75 taggal. Akad még nálunk is hiba, de úgy érezzük, négy hónap alatt sokkal többet nem lehet tőlünk kívánni. A vendégek egyike-mésika Gazdag termést takarít be az idén a Kossuth Tsz. A kombajaszérűn cséplőgéppel tisztítják az őszi árpát, s utána azonnal viszik is a magot a Terményforgalmi Vállalathoz járt már a Kossuth területén s ezek nem győztek álmélkod- ni a rend, a gondozott földek láttán; — Nem ismerek a szövetkezetre — jelentette ki csodálkozva Kudelik elvíárs, a Petőfi Tsz elnöke. — A gaztól alig látszott ki tavaly a tsz központja, most meg olyan takaros, mintha virágoskert lenne. — Itt feltöretlen terület volt pár éve — mutatja társainak a fiatal gyümölcsös környékét Pálfistyák elvtárs. — Zabot és rozsot vetettünk ide — feleli a Kossuth Tsz elnöke. — Kicsit elkéstünk a szántással, vetéssel, de a 8—10 mázsás termést így is megadja holdanként. De nézzék meg 30 holdas szőlőnket is, nemrég permeteztük harmadszor. — Kicsit irigykedek rátok — mondta mosolygósán a Dózsa Népe Tsz elnöke. Radosza Miklós. — Azt hittem, nálunk a legszebb a szőlő, de látom, tévedtem. Itt még keresve sem lehet gyomot találni, s a haragoszöld szőlőlevelek alatt tömött, gazdag szüretet ígérő fürtök híznak. ' — Kivágunk a szőlőből néhány keveset termő gyümölcsfát — teszi hozzá elégedetten Tokaji elvtárs. — Nem jó a szőlőben a sok fa. — Az igaz — bólint rá Dimitrov Marín, a Zrínyi elnöke, — Szép itt minden, de azért az ősszel gondosabban kellett volna téli pihenőre „küldeni” a fákat. Sok a hernyó, fertőzöttek a levelek. — Márciusban már nem akartuk gallyazni a fákat, de az ősszel rendet csinálunk — ígéri az elnök is, az agronómus is. Jó félórás séta után a szövet» kezet ikersorosan vetett, 70 holdas kukoricatáblájához értek a vendégek. A csaknem embermagasságú szárak között heves vita kezdődött. Abban mindannyian megegyeztek) hogy a hibridvetőmag bevált* de azt nem tudták eldönteni) az ikersorosan vagy négyzetesen vetett kukorica termesztése-e a kifizetődőbb. — Az ősszel, ha mindany- nyian letörjük a kukoricát* meglátjuk, melyikünknek volt igaza — zárta le a vitát közös megelégedésre Szabó Ferenc, a megye legjobb tsz-e, a Vörös Csillag Tsz elnöke. — Ha beválik, mi is úgy termeljük azután a kukoricát. A késő délutáni órákban tér-* tek vissza a tsz kultúrtermébe az elnökök. Fáradtak voltaic, sokat vitatkoztak, rengeteget láttak. — Tanulságos volt ez a látogatás — fejezte ki aa egybegyűltek véleményét Radosza elvtárs. — Közelebb keretünk egymáshoz, s tanultunk is az itt tapasztaltakból) mind a hibákból, mind az eredményekből. Ezek mindegyikét gyümölcsözően tudjuk hasznosítani szövetkezeteinkben. Javaslom, ismerjük meg és segítsük egymást még jobban s (havonta a város valamelyik tsz- ében beszéljük meg tapasztalatainkat A javaslatot örömmel fogadták a tsz-elnökök és a város vezetői. A tapasztalatok megbeszélése még nem fejeződött be, a vendégek legközelebbi tanácskozásukon vitatják meg részletesen a Kossuth Tsz-ben látottakat. Csekó' Ágoston A szövetkezet ikersorosan vetett, lassan einbenrmgassá- got elért kukoricásában azt vitatják, helyes-e ikersorosan vetni a kukoricát Középiskolások és egyetemisták nyári termelési gyakorlatokon ram alapján foglalkoztatják. Az üzemi munkavezetőkön kívül pedagógusok ie felügyelnek a diákokra, az általában négy hétig tartó tanfolyamokon. A mezőgazdasági technikumok tanulói főként tangazdaságokban, ezenkívül állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon ismerkednek a gyakorlati munkával, részt vesznek az időszerű mezőgazdasági feladatok megoldásában. A nyári termelési gyakorlat fontos kiegészítője az egyetemi oktatásnak is. Lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók az órákon szerzett ismereteiket rendezzék, megismerjék az összefüggéseket az elméleti érákon tanultak és a gyakorlat között. Az építőipari szakma gyakorlatait különböző fővárosi és vidéki építkezéseken folytatják. A legfontosabb munkanemeket hetenként másmás üzemben tanulmányozzák. Három napot töltenek az arra kijelölt üzemekben, ugyancsak három napot helyszíni munkák — a rokon munkanemek, kutató intézetek, laboratóriumok, bányák, anyag- előállító, illetve feldolgozó telepek stb. — tanulmányozásával; Korszerűsítik az Állatkertet Csinosítják az Állatkertet, s egyszerre több helyen is építkeznek. Megkezdődött a nagy sziklacsoport helyreállítása, a bölényház építése, tatarozzák a pálmaház nagy tó felőii homlokzatát s kicserélik a bamamedve-sor, valamint a bagoly vár vasketreceit. Terv-statisztikai munkában jártas munkaerőt egyelőre 4 havi meghatározott időre felveszünk. — „Vizsgázott“ jel, a kiadóba. A Művelődésügyi Miniszté- 1 riumtól és a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájé- | koztatás szerint az idei nyári termelési gyakorlatokon 15 ezernél több ipari technikumi és mintegy 5000 mezőgazdasági technikumi tanuló illetve mezőgazdasági szakiskolai hallgató gyarapítja tovább a tanévben elsajátított szakmai ismereteit. A felsőoktatási intézmények hallgatói közül körülbelül háromezren vesznek részt nyári termelési gyakorlaton. A technikumi tanulókat részletesen kidolgozott pirogén tanulhassak... Mert az az i igazi édesanya, aki a nevelés i gondját magára veszi. Anyai vagyok én is ... Tudom, a szü- lés fájdalmas ... de az még l nem tesz anyává. A nevelés, a! törődés, a minden könnyebb-1 ségről való lemondás — ahhoz\ kell a szeretet, az erő. Nem el-1 rúgni a magzatait, mint... az ! oktalan állat. ■— 1955 óta dolgozom itt ■—! csendesedik meg a hangja. —5 Nyolcvan gyereket nevelek...\ Az én Hajnim is köztük van. \ Ha vasárnap nem jönnek, \ hiányzanak... De jönnek... \ Itt játszanak az udvaron. \ Azért csináltunk a férjemmel \ kertet és szökőkutat. Hajnal- \ ban, este öntözünk, hogy ezen« a homokon ki ne égjen a nö- \ vény. Télen pedig festünk, < rajzglunk, meséket illusztrá- \ lünk. A férjemnek is ez a szén- \ vedélye. Az óvoda, a gyerekek, j Nekünk, felnőtteknek kicsi az; ő világuk, de nekik?!... Az; örömtől lesz egészséges a gye- j rek is, a felnőtt is. | Danes Sándorné mun-:---- —-—.— —— kaját \ i smerik szerte a faluban. Ezért; népszerű. Ezért választották i meg novemberben tanácstag- i nak. Ezért állt be a fél falu i társadalmi munkát végezni, j amikor a tanács az óvónői la-; kást akarta felépíteni és nem volt elegendő pénz rá. Aztán \ nem lakás lett, hanem ház, villa. Déry Károly keresem ez anyámat, természetesen Várkonyinét, de nincs sehol. Egy 'kicsit túlöltözött középkorú asszony jött hozzám, azt mondja: „En vagyok az anyád!” Nem szóltam, csak biccentettem. Ö mgölelt, én merev maradtam. Nem volt mit mondanunk egymásnak, Azzal váltunk el, hogy Pesten néhány napig náluk maradok. A nővérem — mert az is volt, illetve van — szintén ott lakott a három családjával. A férje éjszaka jött ham. Részegen. Veszekedés. sikítás, verekedés... Az én apám is munkás. Megisz- sza ő is a bort... De ilyet soha nem láttam. Reggel már Lacházán voltam... Otthon... Azóta egyszer jártam náluik... annál, aki szült. Akkor tudtam meg, hogy Aszódra csak megnézni jött engem. Ö maga mondta: „Hátha csak egy bőszoknyás, varkocsos parasztlány vagyok”. S ha az lettem volna?! Akkor nem „dobbant volna meg az anyai szíve” értem?! Nem mentem többet feléjük sem ... Gyűlölöm! Kirobban a szó száján, a keze ökölbe szorul. — Nem, nem is őt gyűlölöm ... Hanem a helyzetet, a megalázó helyzetet, amelybe az ostoba, számító természete hozott. A lelketlensége. Csak akkor közeledett, amikor már keresni tudtam! Nem úgy, mint a szüleim, az én édes szüleim, Várkonyiék... Akik a szájuktól vonták meg, hogy rom hálálni, be akarom bizonyítani, hogy... Hirtelen hal el a szó a száján. Nem tudja, vagy nem akarja befejezni a megkezdett mondatot. Nem zavarom, nem csúsztatok be kisegítő kérdést, mint a mélyvízben úszkálának a gerendát. Érzem, nem szabad. A szobában csend van. Kintről az óvoda udvaráról beszűrődnek a gyerékhangok. Nyugodtabban. mint aki pihent, folytatja: — Aszódon jártam az óvónőképzőbe. A képesítővizsga előtt levelet kaptam attól... aki szült... Pestről. Azt írta: „Megdobbant az anyai szívem” ... S még hasonló. — ma már nem tudom, hogy milyen — frázisokat... Akkor nem éreztem annak. Bevallom. nemcsak kíváncsi voltam rá, hanem még élt, égett bennem valamilyen vágyféle — vagy minek nevezzem — az édesanya után, hogy az más. több, mint az, a'ki nevelt. Válaszoltam, hogy meglátogatom Pesten átutazóban. I Itt megáll « félmosolyV------------—»— lyal, szinte b ocsánatkérően mondja: — Ne haragudjék, ha erről részletesebben beszélek ... Akkor talán érthetőbb, ha... a magam számára is ... A levelem elküldése után néhány nappal szaladnak be a lányok hozzám: ..Gizi, megjött, itt az anyád!” Rohanok ki,
