Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

6

«Sera * ^

iCirlap

1959. JÚLIUS 12. VASÁRNAP

Átgondoltan — türelmesen

Csökkenteni

a súrlódási felületet, kímélni a kopástól az anyagot, biztosítani a zavartalan forgást vagy kiegyenlíteni, köny- nyítení és teljesítményt emelni minden gépnél, ahol forgás, erőátvitel van. Ez a szerkezet: a csapágy. Ezt, a modern gépékben nélkülözhetetlen alkatrészt Diósdon gyártják — belföldre és exportra is.

A csapágy tehát a gép nélkülözhetetlen alkatrésze. A Diósdi Csapágygyár több mint ezer dolgozója jól tudja ezt. A forgácsolás, köszörülés, eaztergálás, gépbeállítás, söprés vagy csomagolás nemcsak egyszerűen munka. Több annál. Minden közösségnek — de az egyénnek is — szüksége van arra a hitre, hogy amit tesz, az fontos és nélkülözhetetlen alkotás. Ez szép és ezért érdemes minden erőt bevetni.

Valahogy így foglalja szavakba Műdre clh Frigyes párttitkár az emberek és a gyár tevékenységét, s ebben a párt- szervezet munkáját.

— Nem dicsekvésképpen mondom, de a félévi forinttervünket 110,3 százalékra, a darab-tervünket pedig 116,1 százalékra teljesítettük. Tudom, nem új dolog ezzel mérni a pártnninka eredményeit. De mivel mással is lehetne?! — emeli fel a hangját és végigiimitja egyenes- szátliú, barna haját. Gondolkodik. — A dolgozó ember öntudatát nálunk mi egyébbel mérhetnénk, mint a munkájával? Ezzel mutatja meg mindenki, hegy mi lakik benne. Tanult-e valamit is az elmúlt 15 esztendő alatt?

Csodálkozó pillantásomra Ivludroch elvtárs elmosolyodik, feláll és az íróasztalából papirosokat vesz elő. Közben azt mondja:

— Nem véletlenül mondottam el, hogy mire jó a csapágy. Mindenki a maga szakmájával méri az életet, még a hasonlatot is abban keresi mindenre. Nem igyekszümk-e csökkenteni a súrlódási felületet vagy kímélni a kopástól az embereket? Nem harcolunk-e azért, hogy a fejlődés zavartalan, kiegyenlített,

könnyű legyen, s a teljesítmény emelkedjék, mert az ország gazdaságát mozgató óriási gép zavartalan működése tőlünk is függ? A pártmunkásnak ezt kell szem előtt tartania.

! Visszaül a? asztalkához,------------ kiteríti az egyik

papírt, amelyről a következő adatokat olvashatjuk.

A választott funkcionáriusok — csúcs- és alapszervezeti vezetőségi tagok, pártbizalmiak — összesen 21 fő. Négy propagandista, három faliújság-szerkesztő és a D. Cs. Híradó szerkesztő bizottságában öt párttag dolgozik. (A D. Cs. Híradó havonta vagy alkalomadtán kéthetenként megjelenő nyolc-tízoldalas kőnyomatos. amely a gyári újságot pótolja.)

A tömegszervezetekben így állnak: a tizenegy tagú szak- szervezeti bizottságból öt. a 67 szakszervezeti bizalmi közül pedig hét a kommunista. A KISZ-ben 14 párttag és tagjelölt dolgozik. A vöröskereszt és az MHS munkájában is vállaltak szerepet a kommunisták.

— Ezenkívül vannak olyan elvtársak, akik a pártcsoportokon belül propaganda anyag terjesztéssel foglalkoznak. Kicsiny pártmunkának látszik ez, de tapasztalataink szerint igen szükséges. Többet olvasnak az emberek. A pártmunkások közé számítjuk természetesen azokat az elvtársakat. akik „csak” brigádot alakítottak és vezetnek — mondja Mudroch elvtárs. a csak szócskát különös hangsúllyal.

Példának a köszörűüzemet említi, ahol a műszaki bizottság vizsgálata kiderítette, hogy Kliss István üzemvezető a dolgozóktól pénzt kért kölcsön. Meglazult a fegyelem, felszökött a selejt, egyre jobban romlott a hangulat. Amikor az üzemvezetőt eltávolították. a pártcsoport tagjai brigádokat alakítottak. Ezek

indították el lényegében a kongressztisi versenyt is.

Stranszky János, beállító lakatos. tagjelölt, azt a pártmegbízatást kapta, hogy alakítson ifjúsági brigádot. Lán- gi Istvánná. Miilei Éva, lírányi Elemér és Szőke Sándor KISZ-tagokból áll a brigád. Már bejelentették, hogy igényt tartanak a szocialista brigád címre.

— Én a katonaságnál tanultam meg, hogy minden feladat végrehajtásához nemcsak összefogás szükséges, hanem szinte együtt kell lélegzőm az elvtársakkal, akkor könnyen és jól sikerül, amihez hozzáfogunk — magyarázza fiatalos hévvel a kerekképű. szőke brigádvezető. — Ezért megfogadtuk, hogy mindnyájan tanulunk is valamilyen tanfolyamon, ki-ki az iskolai végzettsége, vagy a felfogóképessége szerint. Lánginé, Miilei Éva, meg én, csak a nyolc általánost jártuk ki, Urányi Elemér és szőke Sanyi pedig érettségiztek. Van, amit ok tanítanak nekünk. Színházba, moziba együtt járunk, amit látunk, olvasunk. azt megbeszéljük.

A köszörűüzem „kezd feljönni”. íme a bizonyíték: A csapágy belső gyűrű furatának simításánál egy százalék a megengedett selejt. A KISZ- brigád 0,9 százalék, a Jókai- brigád 0,42 százalék, a Tán- csics-brigád pedig 0,93 százalékot ért el.

1 A forgácsolóban ™h

társ pártmunkájáról beszélgetünk.

— Most választottak meg szakszervezeti bizalminak. Ezelőtt néhány évvel — én 45-ös kommunista vagyok — nem tartottam ezt igazi pártmunkának. Azt hittem, itt az az egyedüli munka, hogy ✓ eladom a bélyegeket. Pedig komoly funkció ez, ha komolyan vész- szük! — még az ujját is felemeli ehhez a megállapításhoz. — Itt kell kiszemelni, tanítani azt, akiből párttag lesz. Először dolgozni tudjon, de úgy ám, ahogy elő van írva a dre- husok nagykönyvében. Ehhez nem kell sok szó. Csak mutat- j ni kell: hogyan! Ráragadnak gyorsan a fogások arra, akinek olyan a vére, hogy nem szereti, ha visszaadják, amire egyszer áment mondott.

Tóth elvtárs‘egyik neveltje Bartalos Gábor esztergályos. Harminc körüli, középmagas, kerekarcú, erőteljes férfi.

— Igen, kérem a felvételemet a pártba ... mert úgy látom, hogy a java az embereknek ott van.

Mudroch elvtárs ezt a meghatározást így indokolja:

— Csak olyan ember felvétele kerülhet szóba, akinek a

munkája tekintélyt szerzett az üzemben.

A dolgozók szívesen forduljak segítségért a párttagokhoz. Jó szót, tanácsot, sokszor intézkedést várnak. Egy példa: B. István beállító lakatos K. F.-né csinos elvált asszony körül le- gyeskedett. A feleség pedig a válogatóban dolgozott. A dolgozók egy része a szájára vette, a másik része pedig elítélte a kétgyerekes apát. Peyer József pártbizalmihoz fordultak segítségért. Az elvált asszonyt áthelyezték egy másik üzembe, ahol ugyanannyit keres, a férjjel meg elbeszélgettek.

— Mire a feleség tudomást szerzett a dologról — mert az asszonyok szája nem nagy, csak a nyelvük kicsi és azért forog olyan gyorsan —, már intézkedtünk is. A bizalom egyik fokmérője az, hogy ha a párttagokhoz fordulnak a „kényes” ügyekben. Ez pedig egyre gyakoribb. Mi arra törekszünk, hogy ne csak a funkciót viselő elvtársaknak legyen tekintélye, hanem az üzemben dolgozó minden párttagnak. Ezért a pártcsoportértekezleteken és a taggyűléseken is egy-egy elvtársat beszámoltatunk a munkájáról — meséli Mudroch elvtárs.

Képesített növényvédelmi szakemberek kerülnek a mezőgazdasági nagyüzemekbe

Egyéves növényvédelmi szakiskola nyílik Vasadon

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével mind nagyobb szerep hárul a szervezett növényvédelemre. A hatékonyabb növényvédelem érdekében a Földművelésügyi Minisztérium most egyéves növényvédelmi szakiskolát szervez a Pest megyei Vasad községben. Az újtípusú szakiskolára csak érettségivel,

vagy mezőgazdasági technikumi végzettséggel vesznek fel hallgatókat, akik a tanulmányi év sikeres befejezése után állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe kerülnek a növényvédelmi brigádok élére. A szakiskola igazgatóságán megkezdték a felvételeket.

'SSSSSSS/S/SSSSXS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSS/SS/SS/SSS/SS

| A kapu felé ba!Tag1un1k és---------------- próbáljuk szavakba foglalni, hogy mi is a pártmunka, vagy a pártmunkás ismertetője, meghatározása.

— Van, aki fennhangon hirdeti a marxista eszmét, beszédet mond az igazságról. Egy gyűlésen ez nagyon jó és hasznos, de a mindennapi munkában nem — mondja Mudroch elvtárs. — Nekünk, üzemi pártmunkásoknak meggondoltan, ritkán kell szólnunk, de annál többet és végtelenül türelmesen kell cselekedni. Úgy, hogy az emberek azt lássák: a munkánk jó, az emberségünk megbecsülendő és amit teszünk, az értük van. Akkor hallgatnak ránk és szívesen jönnek velünk.

Déry Károly

Szüretelik az export-paradicsomot a Taksonyi Állami Gazdaság erőspusztai üzemegységében. Képünk Tótyik Borbála munkacsapatát ábrázolja

Vízügyi tanácskozásra készülnek a dabasi járás tsz-ei

A közelmúltban egyesítették erejüket Dabas község termelő- szövetkezetei. Elhatározták, az egyesült tsz-ek az aratás után már közösen végzik tevékenységüket. A termés betakarítását és a zárszámadást azonban még mind a három tsz külön- külön végzi el.

Kedden, július 14-én a járás termelőszövetkezeteinek vezetői a községi tanácsok és a vízügyi szervek bevonásával értekezletet tartanak. Az öntözéses

gazdálkodás fejlesztése érdekében egybehívott vízügyi tanácskozáson részt vesznek a járás országgyűlési képviselői: is. Különösen a most egyesült: dabasi tsz-eb várnak sokat a ] tanácskozástól. Tervezik i

ugyanis, hogy még az őszön új ] rizstelepeket építenek és terü-| létük jelentős részén szeretné-! nek öntözéses módszerrel zöld-j séigfé'.éket termelni. A tanács-; kozásra érdekes elképzeléseket: visznek megvitatás céljából. 1

Korszerű boltok a Pest megyei falvakban

A falusi boltok forgalma, a vásárlő közönség állandó növekedése miatt az utóbbi időben sok falusi bolt kicsi lett.

A kiszolgálók, különösen csúcsforgalom idején. alig győzték a munkát. Ezért gyakori volt a sorbanállás, tolongás, & a munkából hazatérő asszonyoknak nehézséget jelentett a bevásárlás. A Pest megyei földművesszövetkezetek ezért korszerűsítik boltjaikat. A hagyományos pultos kiszolgálás helyett önki- ^ választó és önkiszolgáló rend- J szerűvé alakítják át az üzle- J teket. A megyében már több J ilyen üzlet — szám szerint 18 — J működik, s az eddigi tapaszta- J latok azt mutatják, hogy nagy- J szerűen beváltak. A lakosság J és a kereskedelmi alkalmazót- J tak megszerették. ^

Az önkiszolgáló és önkivá- ^ lasztó boltok kapacitása, mint ^ ahogy ez például a szigetszent- ^ miklósi boltnál már az első ^ délelőtt bebizonyosodott, lé- ^ nyegesen megnő, több ember ^ vásárolhat azonos idő alatt ^ tolongás nélkül. Ugyanakkor ^ az asszonyok egyszerre több ^ árut is megnézhetnek a vit- ^ rinszerűen készített polco- ^ kon, s lehetőségük van a na- ^ gyobb választékra, anélkül, $ hogy ezzel az alkalmazottakat terhelnék, vagy más vevőt hát- | ráitatnának. s

Az eddigi tapasztalatok J alapján a Pest megyei föld- ^ művesszövetkezetek a jövőben | újabb ilyen korszerű, új J rendszerű boltot nyitnak. Év § végére az önkiszolgáló és ön- J kiválasztó boltok száma el- $ éri megyénkben a negyve- $ net. ___________ S

U

j bélyegsorozat s

$

A Budapesten megrendezésre ÍJ kerülő XXIV. Vivő Világbajnok- Jj sás alkalmából a nosta július $ 11-én szombaton nyolc értékből § álló bélyegsorozatot hozott forga- $ lomba. A ío. a 20. a 30. a 40 és $ a SO filléres, valamint az 1, az 5 1.40 és a 3 forintos címletű bélye- ^ gek a vívás történetét mutatják S be. 5----------------------- \

P

ÁRÁD ICSOMSZÜ RET

»co,.. QOCCV-MUICMÓSCIXIC

Pélh Jánosné és Patkó Istvánné a frissen szedett paradicsomot az úlszélen tornyosodé gyümölcsösládákba hordja (Gábor Viktor felv.)

21 NAP A VIZE NI.-.™.-.

| MA MÁR VALAHOL a Bala_

| ton vjzét lapátolják. A közel- J múltban még Sztálinvárosban | találkoztam velük. Az öbölben $ levő szabadstrandon beszéltük $ meg a találkát. Kollégáimmal $ együtt a hajóállomás korlátjá- $ nak dőlve lestük a vizet, vájjon mikor bukkannak elő csó- J nakjaikkal a váci 19. sz. Bú- J vár Kund vízi úttörőcsapat J tagjai. Közvetlen közelükben J motorcsónakok szelték a vi- J zet, tarajosán habzott a hul- J lám körülöttük. Szeles volt az 5 idő. erősen hullámzóit a ^ Duna. Már-már arra gondol- ^ tunk, hogy nem érkeznek meg ^11 órára, a megbeszélt időre. J Egyszercsak apró fekete pon- J tok tűntek fel a látóhatáron, Ja Duna egyik kanyarulatában J Távcső híján csak szemeinkéi J meresztettük, hogy jobban J lássuk a közeledőket. Vajon Jkik lehetnek” Amint a duna- |vecsei partot elérték, láttuk $ hogy fehér matrózsapkás úttörők ülnek a hajókban és J küzdve a hullámzó vízzel J szaporán, szorgalmasan evez- J nek. Közelebb érve, a hajót § orrába kitűzött úttörőzászlókai J is felismertük. Pajkosan lo- J bogtatta őket a dunai szél $ Majd erős kanyarulattal í J sztálinvárosi partoldal feli J eveztek a csónakok, számsze- $ rint négy. Mögöttük, jó két- J kilométernyi távolságban nagy sebességgel közeledet'

egy motorcsónak, igyekezett, hogy beérje őket.

Nem kis időbe telt, míg a szabadstrand árnyas fái között — ahol partra szálltak — megtaláltuk őket. a váci vízi úttörőcsapat tagjait. Mindannyian serényen dolgoztak. Ketten a partra kihúzott csónakokra vigyáztak, egy őrs a bokrok között sátrakat állított fel, mások a hevenyészett tábori tűzhelyet készítették és egy kis csoport gyerek javában pucolta a zöldborsót, amiből ebédre főzelék lesz.

Sándor László, a csapat vezetője és Bagyula László, a velük utazó megyei úttörőtitkár fogadott bennünket. Nem is kellett nagyon kérdezősködni. A gyerekek és a vezetők szívesen beszélték elindulásukról. nagy túrájukról és az elmúlt évek túráinak szép emlékeiről.

KEDDEN, június 30-án indultak el Vácról. Szülők, pedagógusok, gyerekek jöttek ki a Duna-partra, hogy elbúcsúztassák őket. A mamák közül egyesek bizony könnyezve búcsúztatták fiakat. Ez a búcsú Kvák Laci szerint kettős volt. Egyrészt aggódtak, féltették őket, másrészt meg

örültek is, hogy huszonegy napig nem otthon rendetlenkednek. Evezőlapó tjaikkal tisztelegve köszöntötték a partról integetőket. Elindultak Budapest felé.

Az első éjszakát Ercsiben, sátortáborban töltötték. A beszerzők ügyesek voltak, friss zöldség- és főzelékféléket sikerült venniök. Ezután Sztá- linváros volt útjuk célja. A kedvező szelet kihasználva, az evezőlapátokra kifeszített sátorponyvák segítségével vitorlázva, óránként kb. 10—12 kilométeres sebességgel tették meg az út legnagyobb részét. Az egyes őrsök — a Pelikán, a Farkas, a Pisztráng és a Sas — hajóikkal versenyre keltek. Melyikük szeli gyorsabban a vizet, melyik csónak kormányosa tud ügyesebben manőverezni? A Sas őrs ta°iai bizonyultak a legjobbaknak, több csónakhosszal vezettek társaik előtt. Amint azonban feltűntek Sztálinváros kéményei. bevárták egymást, hogy egyszerre érkezzenek meg a második állomáshelyre. És így együttesen kötöttek ki a szabadstrandon.

A CSAPATNÁK ez már a negyedik túrája. A pajtások közül a legfiatalabb és a legkisebb Sándor Laci, a csapatvezető kiíi'ia. Ö az előző túrákban is részt vett. Örömmel mesélt élményeiről.

Először 1956-ban üllek csónakba a váci gyerekek, hogy a Dunán és a Sió-csatornán keresztül a Balatonba evezzenek. Lacika ekkor még csak I. osztályos . volt. A túra elején egy kicsit ugyan izgult, de a végén bebizonyosodott, hogy megállja helyét idősebb pajtásai között. 1957 nyarán Győrig hajóztak a váciak. A múlt évben csónakjaikat vonattal Sárospatakra szállították, majd a Bodrogon lecsurogva, Tokajnál a Tiszán folytatták útjukat, egészen Szegedig. Már ekkor, a szegedi túra során foglalkoztatta őket az a gondolat, hogy jó lenne végighajózni a „nagykort”. És az idei nyáron meg is valósítják tervüket. A Dunán, a Sió-csatornán keresztül a Balatonba eveznek, onnan ökörfogatokkal szállítva a csónakokat, a Zalán folytatják útjukat, majd a Rába folyón Győrnél eveznek be újra a Dunába. Ez a „nagykör” kb. 1000 kilométer. Ha elgondoljuk. bizony nagy út ez a 13— 15 éves gyerekek számára.

Nagy elhatározás, erős akarat, állóképesség szükséges megvalósításához. De a fiúk mindannyian azt mondják, hogy sikerül!

A túrához szükséges anyagi feltételek jelentős részét saját munkájukkal teremtették elő. Az elmúlt tanévben szorgalmasan dolgoztak az úttörőházban, különböző munkák elvégzését vállalták, fajátékokat készítettek, amelyeket rendezvényeken, gyermeknapon, majálison árusítottak. A felnőttek is kivették részüket a munkából. A csapatvezető fizikai munkával 2300 forintot keresett, amit szintén, a csapat pénztárába tett. így 9200 forint gyűlt ösz- sze. A többit a szülők fizették be.

A GYEREKEK természetesen sokat szeretnének három hét alatt szórakozni, úszni, versenyezni és izmosodni. Egy ötös futballt is vittek magukkal, hogy útjuk közben a táborozó úttörőcsapatokkal labdarúgásban is összemérhessék erejüket. S ahol az este eléri őket, tábort vernek, vacsorát főznek, utána a tábortűz mellett játszanak, éneke'nek. Kvák Laci még a tanigóharmonikáját is magával vitte, hogy minél Kellemesebbé tudja tenni ő is a 19. sz. váci Búvár Kund vízi úttörőcsapat e nvári na«v túráját. Vajek Róbert