Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
1959. JÚLIUS 12. VASÁRNAP #>RS T Hlt.UI kJClrlap IGAZSÁG ÉS SZTANIOLPAPÍR Sokat beszéltünk, Írtunlí arról, s együtt örültünk annak, hogy a fogyasztási cikkek csomagolása mennyire megjavult, s ismét az égjük legjobb csomagolóeszközben, s szta- niolpapírban kerül egy sor áru a fogyasztóhoz. De lassanként annyira fejlődik ez a csomagolástechnika. hogy már fogalmakat is ebbe akarunk burkolni, s úgy átnyújtani annak, akit illet. Mindez azért jutott eszembe, mert véletlenül betévedve egy fegyelmi tárgyalásra, ez ütötte meg a fülemet: nem az a fontos, hogy mit mond az ember, hanem az, hogyan csomagolja ... A mondatot természetesen az mondta, aki ellen a fegyelmi indult. Igaza volt-e, nem-e a saját ügyében, nem tudom, de idézett mondatában rejlik igazság. A bírálatról, mint az előrehaladás elengedhetetlen feltételéről, igen sokat beszélünk, s ezt valóban nem lehet elégszer hangoztatni. Elengedhetetlen, hogy üzemben, hivatalban, mindenütt, aki észrevett valamit, akinek nem tetszik valami, aki hibát, rossz dolgot lát. szóvátegye, hiszen ezáltal a közösség gyarapodik, mindannyiunk sorsa, gondja könnyebbedik. De akadnak szép számmal olyanok, akik maguk is ismerve és elmondva ezt, mégis akként lépnek fel. hogy jó. jó, mondja el az igazat, dehát ugye nem kell olyan élesen felvetni a dolgot, nem kell olyan nyersen megmondani az igazat. Valóban: megvan minden dolognak a maga helye. Nyilván nem kell — és nem is lenne helyes — olyan dolgokat, amelyek csak egy emberre vonatkoznak, felfújni, szellőztetni, pusztán azért, mert így tetszetősebb. A bírálatnak is megvannak a maga formái, s nemegyszer sok múlik ezen a formán, növelheti vagy csökkentheti a bírálat érteikét. Mindezzel csak egyet lehet érteni. Nem is itt van a bök-, kenő. Hanem ott. hogy ennek hangoztatásával egyesek már- már odajutnak, hogy nem is a bírálat lényege a fontos, hanem a bírálat módja, nem az a fontos, hogy mit mond az ember, hanem az, ahogyan mondja. Ezzel pedig már nem lehet és nem is szabad egyetérteni. Munkásainkat, dolgozó embereket nemigen kell nógatni arra, hogy bíráljanak, mondják el nyugodtan a véleményüket. Termelési értekezletek, műhely-megbeszélések, szakszervezeti taggyűlések szolgálnak példaként, hogy mennyire így van ez, nem köntörfalaznak az emberek, hanem ami a szivükön, az a szájukon is. A bírálat módjának meg- váalsztása nem jelentheti annak az elvnek az érvényejü- lését, hogy,: nem ebben a formában kellett volna, tehát nem érdekel az, amit mondtak. Nemrég egy barátom, aki főmérnök egy műszergyárban, arról beszélt nekem, milyen érdekes: az emberek füle ugyanazt a szöveget menynyire. másként hallja! Igaz ez? Igaz. De ha ez igaz, akkor igaz az is, hogy a másként hallás nem jelenthet másként értelmezést is, mert a bírálatnak — amennyiben az igaz és jogos — csakis egy értelme lehet, igazgatótól az ipari tanulókig. A nyers igazság persze sokszor fájdalmasabb, mint a körülírt, kását kerülgető íincm- kodái'. apró célzások, jelentőségteljes hümmögetések és fejcsóvá'.ások. De a nyers igazság hatása is sokkal nagyobb, mint az előbb említett „csomagolt'’ módszereknek. Vajon a vagdalkozást, a körültekintés nélküli bírálatot kívánnánk piedesztálra emelni? Szó sincs róla. De meg kell védeni a bírálat jogát, még akkor is, ha nem első- oaztályú a csomagolása, mert attól a bennelevő értéke még nem változik. A bírálat módja nem értékmérője a bírálatnak, hanem fontos kiegészítője. S ez kettő. Az igazság attól még igazság marad, hogy sztaniolba csomagolják. R elleni esebb persze a keserű port ostyában lenyelni, de a por akkor is' használ, ha éppen — ostya nem kerülvén — csak úgy magában / nyeljük le. Attól még nem lesz rosszabb a hatása, s nem lesz lassúbb a gyógyulás. Azt követelni tehát, hogy csali úgy bíráljanak, hogy annak kellő cscmagolást ad. janak, egyet jelent a bírálat elvetésével, lebecsülésével. És egyet jelent azzal, hegy az előbbre lépést, a hibák kijavítását segítő igazság helyett csak a szíaniolpapír marad a kezünkben, márpedig azzal sokra nem megyünk. Mi pedig sokra akarjuk vinni... Mészáros Ottó 22,40 mázsa őszi árpa, 18 mázsás búzatermés holdanként Újra a ceglédi Kossuth Tsz az élen a kongresszusi versenyben Félidejéhez érkezett az MSZMP ősszel tartandó párt- kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaverseny- mozgalom. Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy megyénkben — a mezőgazdasági üzemek közül — elsőnek a ceglédi Vörös Csillag Tsz tagjai tettek figyelemre méltó munkavállalásokat, majd az ő javaslatukra indítottak versenyt egymás között Cegléd szövetkezeti város termelőszövetkezetei. A versenyben a város kilenc régi termelőszövetkezete vesz részt, de érdeklődéssel figyeli a nemes vetélkedés alakulását a tavasszal alakult négy új szövetkezet tagsága is. Érdekes, újszerű módon, az értékelő bizottság javaslatára a 13 ceglédi tsz elnöke a Kossuth Tsz-ben tartott tanácskozásán döntötte el a helyezések sorrendjét. Alapos, sokoldalú mérlegelés alapján egyhangúlag újból a Kossuth Tsz-t tartották az első helyre legméltóbbnak. A Vörös Csillag Tsz a második, a Hunyadi Tsz a harmadik, míg a Dózsa Népe Tsz a negyedik helyet érdemelte ki. A három utolsó helyre a Vörös Október, a Táncsics és a Bem Tsz szorult. Csak a helyezések sorrendje keveset árul el azonban a ceglédi tsz-ek kongresszusi versenyben végzett munkájáról. A nemes versengés eredményét bizonyítja, hogy a zab kivételével a város csaknem minden tsz-ébem befejeződik az aratás július 18-ig. A Vörös Csillag Tsz 90 holdas őszi árpáját kombájnok vágták le, s tisztítva holdanként 21,30 mázsás, búzáiból 15.36 mázsás termést takarítottak be. A Dózsa Népe Tsz őszi árpája 22,40 mázsát, tavaszi árpája 15,23 mázsát adott holdanként. A tsz 420 holdon termelt búzája a cséplési eredménylapok szerint holdanként 18 mázsás gazdag terméssel hálálta mag a szövetkezet tagjainak gondos munkáját. A termelőszövetkezetek mintegy 60 vagon gabona átadására kötöttek szerződést a Terményforgalmi Vállalattal s már megkezdték a gabona szállítását az állami raktárakba. A kongresszusi verseny hatásának tudható be, hogy a 13 szövetkezet vezetői. tagjai, mint egy nagy család, egymást segítve végzik munkájukat. Kisegítik egymást aratás idején, tervszerűen halad a tarlóhántás és a másodvetés is. Az idén történt meg először. hogy a tsz-ek mindegyike fennakadás nélkül végezheti az aratást s nincsenek lemaradva a növényápolással, kapálással, a szőlők gondozásával. permetezésével sem. Májusban is. júniusban is a Kossuth Tsz bizonyult a legjobbnak a\ ceglédi tsz-ek között. Négy hónán alatt, amióta Tokaji András vette át az 1100 holdas szövetkezet irányítását, hatalmas, szinte elképzelhetetlennek hitt fejlődést értek el. Négyszáz juhuk. 240 sertésük, 400 baromfijuk és 84 szarvas- marhájuk van, de az idén még kereken 300 000 forintot fordítanak állattenyésztésük fejlesztésére, szarvasmarhák vásárlására. Kevés 'helyen látni olyan gondozott, bő termést ígérő 30 holdas szőlőt és gyümölcsöst, mint a Kossuth Tsz- ben. A szakemberek kiválónak tartják magrépájukat, 70 holdas táblában ikersorosan vetett kukoricájukat, és dúsan fizető sörárpájukat. Érdekessége a ceglédi tsz-ek Munkás-paraszt összefogás Ahogy a fővárostól 18 km- re levő festőién szép fekvésű Solymár község határában jártunk, a faluhelyen most mindenfelé megszokott látványnál még mozgalmasabb kép fogadott bennünket a solymári Dózsa Termelőszövetkezet földjén. Először azt gondoltuk, az egész tez-tagság egyszerre szállta mega Nagy- kevély lábánál elterülő (hatalmas búzatáblát és kukoricást, olyan lázas munka folyt mindenfelé, amerre a szem ellátott. Amikor azonban meigszólitottunk egy csinos snaroíkszedő kislányt, megtudtuk, hPigy valamennyien a Solymári Faipari Vállalat dolgozói, akik egy napra társadalmi munkában vállalták: segítenek a tsz-lagságinak az aratásban és a kukoricakapá- lástaan. A vállalat dolgozói tegnap röpgyűlést tartottak — mondta kérdésünkre a közben odaérkezett Édes István igazgató, aki masa is derékig nekivetkőzve kapált eddig a flórban —, ahol Tóth Sándor párttit'kár ismertette azt a tervet, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló mozigalrm siberrevite- léből az ipari munkásság is vegye ki részét és a legnagyobb dologidőben segítsen a : tsz-be tömörült parasztoknak munkájuk mielőbbi befejezé- : sebem. Mi ezt vállaltuk és az : üzem dolgozói egyhangú lel- | kesedásael döntöttek: egy hé- jten keresztül mindennap to- í vább maradunk az üzemiben lés felajánljuk, hogy egy íel- I jes műszakot a Dózsa Tsz ; földjén dolgozunk! — fejezte | be az igazgató és sietett visz- I sza kapálni, mert a sor már • nagyon előrehaladt. j A solymári üzem munkás- ; kollektívája állta szavát és : déliig négy hold búzát arattak j le s egy hatalmas kukorica- : táblát kapáltak meg! Ezzel a : cselekedetükkel szép példáját i adták a munkás-paraszt ösz- ! szefoigásnak. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 28. játékhetéről : A lottó 28. játékhetére be- S érkezett 3 575 080 sze'vény. ; Öttalálatos szelvény nem volt. > Négy találatot 25 fogadó ért ; el, nyereményösszeg egyen- ! ként 107 252,50 forint. A há> rcmtalálatos szelvények szá- ! ma 3024, ezekre a tszelvé- í nyekre egyenként 443,75 fo• rintot fizetnek. Két találatot > 88 860 fogadó ért el, a nyere- ! ményösszetg egy enként 15,10 > fcrimt. között folyó kongreszusi versenynek, hogy az első és az utolsó helyezett szövétkezetet mindössze 24 pont választja el egymástól. S hogy ki lesz a vetélkedés győztese júliusban, azt nem lehet megjósolni. A fej-fej melletti „küzdelemből” azonban mind a kilenc tsz hasznot húz. Az elért nagyszerű gazdasági és termelési eredmények mellett egyik legfőbb jellemzője a kongresszusi versenynek, hogy általa közelebb kerültek egymáshoz a ^tsz-ek, s összefogva, erejüket egyesítve, tapasztalataikat felhasználva törekednek újabb győzelmek, sikerek elérésére. (csá) Az új szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton bemutatkozó látogatáson fogadta Tyerentyij Fomics Stikovot, a Szovjetunió új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. ___________ A mentei képviselőcsoportok elnökeinek megbeszélése A megyei képviselőcsoportok elnökei szombaton délelőtt megbeszélést tartottak Rónai Sándornál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjánál, az országgyűlés elnökénél, az országgyűlés soronkö- vetkező ülésszakának előkészítéséről. A vitában felszólaltak a megyei képviselőcsoportok elnökei, majd Rónai Sándor összefoglalta a felszólalásokat. Tizenkét ember helyett — három A nagykátai Március 15 Termelőszövetkezetben az aratást a Szenimártonkítai Gépállomás újonnan érkezett szovjet kombájnjával végzik. A nagyszerű gép napi teljesítménye 12 hold. s így nem csoda, ha gyors ütemben folyik a betakarítás. S amellett, hogy gyorsan kerül a magtárba a gabona, sokkal kevesebb emberre van szükséa a gép „kiszolgálására”. mint eddig. Mindössze három ember szükséges — a kombájnosokon kívül — ahhoz, hcg'y a gabona a halárból a termelőszövetkezet padlására kerüljön. terményt a kombájnból egyenesen a szállítóeszközre ürítik A két szállítószalag mellé is csupán egy emberre van szükség. A gabona először a cséplőgépbe kerül, amely megtisztítja, majd a második szalag a magtarba szállítja Máté József tsz-elnftk, Kovács József, a Szentmárton- kátai Gépállomás igazgatója és Kiss Lajos, a gépállomás párttitkára megelégedéssel szemlélik a telt gabonaszemeket (Gábor Viktor felvételei) //////////////////////////////////////////,/. $ utói a podgy ászvonatot. Musz-§ kájuk már messziről meglátta^ a kéksapkás, fehértollas fiú-§ kát, boldogan lobogtatta felé-§ jük a megmentett zászlót és^ a zászlóalj meglátva büszkén§ lengő lobogóját, rohanni kez-§ dett a szekér felé. Vállukra^ kapták, ölelték, dédelgették a ^ muszkájukat. k Menetelt aztán és útközben^ folyton tovább csatázott honvédsereg. Esténként, ha| csak lehetett, megpihentek, ki gyűlt a tábortüzek fénye és^ a harmadik zászlóalj tüzelj mellett vidáman énekelt, tán colt a zászlóalj muszkája. Me-| netelés közben pedig ott ült a\ társzekéren, a zászlóra vigyá-i zott. Egészen augusztus 13-ig,$ Világosig. $ j MIKOR a honvédsereg és ^ /I benne a harmadik zászló- § alj utoljára felsorakozott, ak zászlóalj muszkája nem ér-J tette, mi történik körülötte És amikor megértette, ncmj akarta elhinni... De a távol ban köröskörül feltűntek a cá-, ri sereg csapatai. Egy dara big búsan nézelődött, nem volt$ a közelben már senki, akivel$ beszélni tudott volna. Aztán $ a szekér aljáról előkereste a\ nyűtt cári vadászuniformist \ és felöltötte. Abban indult meg \ nagy búsan az orosz vonalak$ felé. \ Ott már várta a táborig csendőrség. Vajon, mi történ-' hetett vele azután? ^ Szakoly Endre ' tört és oldalról megtámadta a szekereket. Riadtan menekültek róluk a kocsisok, meg az utasok. Csak a harmadik zászlóalj muszkája maradt a társzekér tetején. Vagy hat kozák támadt rá, de állta a harcot. Bőszen forgatta a pi- káját és nem engedett. Pedig a kozákok, meglátva a pénztárládát és mellette a még annál is nagyobb kincset jelentő zászlót, egyre vadabbul támadtak. Zsákmányul ejteni az ellenség lobogóját, melyik katonának ne jönne meg ettől a harci kedve? A honvédruhás orosz katona azonban csak forgatta a pikáját, elkeseredetten védelmezte a zászlót, harcolt érte addig, amíg vagy fél óra múltán előrevágtató huszárok el nem űzték a kozákokat. így mentette meg a harmadik zászlóalj lobogóját. r\Z ALATT a harmadik-Eli zászlóalj folyton harcolva, lassan szintén visszavonult. Még nem is pitymallott, már hallottak a kozáktámadásról. A rossz bír gyorsan terjed és mindig sötétebbre festi a valóságot. A zászlóaljbelieknek is azt mondták, elveszett a lobogójuk, az arany-ezüst hímes, tengerzöld nehézse- lyem,ből készült zászló, amit még mielőtt elindultak a csatába, esztendeje, lelkes szegedi honleányoktól kaptak. Csak napok múltán érték harcban már délben kivetették Vác városából az orosz sereget. A város alatt késő estig folyt még a csata. Másnap reggel Pest és Gödöllő felől nagy orosz ségélycsapatok vonultak fel, töméntelen ágyúval. Frontjukat a honvédsereg képtelen volt áttörni, de a csatatér a magyarok kezében és Vác szabad maradt. Estig a csendet csupán néha-néha szakította meg az ágyúdörgés A harmadik zászlóalj honvédéi unalmukban bejárták az előttük fekvő földeket és egy elesett cári ulá- nus holttesténél valamelyiküknek eszébe jutott, foly- ton-folyvást ulánus pikáról álmodozik a muszkájuk,. Felvették hát az elesett ulánus fegyverét, aztán az egyik honvéd hátra vitte a zászlóalj muszkájának. A túlerő elől este nagy csendben visszavonult a honvédsereg. Még a tábortüzeiket sem oltották ki, hadd higyje az ellenség, hogy nem hagyták el állásati-zat. A honvédek a rétsági úton át vonultak Balassagyarmat felé. Ez az út a Naszály észak- nyugati lejtőjén kanyarog felfelé és összeszűkül egy patak hídja előtt. A szűk úton megtorpant a podgyászszekerek és a közéjük keveredő menekülő polgári lakosság kocsijainak hosszú sora. Ezalatt Vác felvégén a Cigánysoron át egy vakmerő kozákcsapat előre