Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

t ^bffláili Hozzászólás a ceglédi sport válságához <V CEGLÉD. ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1959. JÚLIUS 1. SZERDA Bolgár vendég szerkesztőségünkben A múlt -na,pókban kedves vendég érkezett szerkesztősé-' günkbe. Mihajlov elvtárs, a Szofijszkaja Pravda főszer­kesztője egyhetes magyaror­szági tanulmányútja keretében jött el két napra Ceglédié, hogy megismerkedjék váro­sunk életével, a Ceglédi Hír­lap munkájával. Az első nap Szelepcsényi elvtárs, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke rendezett fogadást a pártbi­zottság és a Pest megyei Hír­lap, lapunk szerkesztősége kép­viselőinek jelenlétében, majd városnézés következett. A második nap az újságírás szakmai kérdéseinek megbe­szélésére került sor. A látoga­tás befejezéseként Mihajlov elvtárs és szerkesztőségünk tagjainak, belső munkatársai­nak jelenlétében barátságos megbeszélés zajlott le fehér­asztal mellett. Ennek során értékes tájékoz­tatást kaptunk bolgár testvér­lapunk szerkesztőségének mód­szereiről. örömmel hallottuk, h'ogy az újságírás célja ugyan­úgy, mint mi-nálunk: a tájékoz­tatás mellett: segítem a terü­let lakosságát az ipari, mező- gazdasági termelésben, a szo­ciális, kulturális élet minden vonatkozásában. A gyorsan pergő kérdésekre kapott vá­laszokból megtudtuk, hogy ná­luk a hírlapnak szoros kap­csolata van olvasóival. Rend­szeresen közük nagyszámú le­velezőjük, tudósítójuk írásait. Valamennyi termelő üzemben külön munkatársuk van. Bát­ran alkalmazzák a szatíra és humor nevelő hatású mód­szerét. Széles körben terjesz­tik az élenjáró újításokat, ta­pasztalatokat és következete­sen nyúlnak a bírálat eszközé­hez is. A „Kritikánk nyo­mán” című rovaton keresztül tájékoztatják olvasóikat az elért bírálati hatásról. Vendégünk elmondotta, hogy nagyon tetszettek neki váro­sunk virágos utcái, rendezett parkjai, a Kossuth Termelő- szövetkezet és a Húsipari Vállalat. Lapunknak jobban keilene tükrözme — szerinte — a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a mezőgazdasági és ipari termelés vonalán el­ért eredményeket. Hiányolta lapunkból a humort. A baráti beszélgetés órák hosszat eltartott. Megállapo­dást kötöttünk, hegy elküldjük egymásnak legjobban sikerült írásainkat és kölcsönösen be­számolunk: a látogatásból ki mit hasznosított. „A célunk, a célhoz vezető út azonos. Népünk egyformán építi a szocializmust, ősi ba­rátságunk új hajtásaként is­merjük meg egymás minden­napi életét.” — Dózsa — Kongresszusi verseny a Népbolt Vállalatnál A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vend ágiá tó,ipari Dolgozók Szakszervezetének ceglédi já­rási bizottsága hétfőn tartotta vezetőség választó küldöttgyű­lését. A küldöttközgyűlésen 55 küldött és vendég jelent meg 1800 dolgozó képviseleté­ben. Megválasztották a járási bi­zottságot és a 21 tagú szám- vizsgáló bizottságot, valamint a megyei küldötteket. Sok hasznos javaslat, hozzászólás hangzott el, melyek a kereske­delmi, pénzügyi munka jobbá tételét célozzák. A küldöttközgyűlés határo­zatokat hozott, melyek szerint emelni kell a kereskedelmi, pénzügyi, vendéglátóipari dol­gozók szaktudását. El kell ér­ni, hegy a kereskedelemben 13 a pénzügy vonalán politi­kailag fejlett, kulturált em­berek dolgozzanak. Határozatilag mondták ki, hogy tovább szélesítik a Mi­nisztertanács és SZOT által indított munkaverseny-moz- galmat. Célul tűzték ki a költségcsökkentést, a takaré­kosságot, a gazdaságos munkát. Az újításokkal, az új keres­kedelmi formák bevezetésével akarják elősegíteni a kulturál­tabb kereskedelmet, a gyor­sabb, választékosabb áruellá­tást. Tegnap akadt kezünkbe a Népbolt Vállalat Szakszerve­zeti Híradója, amely érdekes adatokat közöl a kongresszusi versenyre vonatkozólag. A Népbolt Vállalat kongresszu­si felajánlásai között első­sorban a takarékosságra vo­natkozó felajánlások szere­pelnek. A Szakszervezeti .Hír­adó kimutatja, hogy ha a népbolt minden dolgozója na­ponta csak egyforintos megta­karítást ér el, ez a kongresszu­si verseny folyamán 150 000 forintos megtakarítást ered­ményez. A vállalat külön mozgalmat indított a távbe­szélő, a posta- és szállítási költségek csökkentésére. A kongresszusi verseny már április óta folyik, s ennek ered­ményeképpen a vállalat II. negyedéves tervét már jú­nius 23-ra teljesítette. A vál­lalat boltjai közül sokan áll­nak egymással páros verseny­ben. A Híradó értékeli a kong­resszusi verseny eredményeit egyes boltokban. A ceglédi Má­ria utcai 85. sz. bolt a tavaly májusi 84 000 forintos tervit 90 százalékra teljesítette, míg az idén 105 000 forintos ter­vét 111 százalékra. Egy főre eső forgalma 43 000 forintról 52 000 forintra emelkedett. Az albertirsai 52. sz. vas- és műszaki bolt tavalyi 233 000 fo­rintos tervét 107 százalékra, idei 321 000 forintos tervét 1Í4 százalékra teljesítette. Egy fő­re eső forgalma 78 060 forint­ról 107,000 forintra emelke­dett. A vállalat újítás bevezetésé­vel az évi postaköltséget a munka egyidejű megkönnyíté­se mellett 6000 forinttal csök­kentette. A vezetőség és a dolgozók lelkesen munkálkodnak azon, hogy a kongresszusi verseny során elnyerjék a „Kiváló Vál­lalat” címet. — F — Hogyan is kell a kéményt falazni? — ezen tűnődik a kő­műves szakmunkás vizsgán az egyik jelölt a bizottság előtt. Foto: Márkus A tárgyalóteremből Kétévi és hathónapi börtönre ítélték a garázda részeget Sok szó esik mostanában a sportról. NB n, NB III. erősítés, utánpótlás, igazolás — ezeket a szavakat halljuk mindenfelé. A sport ma már nemcsak szóra­kozás. testedzés, versengés — ha­nem népeket és nemzeteket össze­kötő fontos nemzetközi kapocs. Lakóházak, utcák, iskolák gyer­mekeinek __ _ falvak, városok, já­r ások, megyék, országok fiatal­ságának pazarul megszervezett, légei terjedtebb és legnemesebb ve­télkedése. Ezrek, százezrek, mil­liók hatalmas tömegmegmozdu­lása. Tehát foglalkozni kell vele. Cegléden valamikor __ nehezebb körülmények között —, virágzott a sportélet. Atlétáink, birkózóink,! úszóink,, nemcsak országos, de világviszonylatban is jelentős si­kereket értek el. Van világbaj­nokunk. Euróoa-. olimpiai bajno­kunk és helyezettünk, sőt volt NB I-es és magyar válogatóit labdarúgónk is. Most azonban mélypontra ke­rültünk. Birkózóink, atlétáink, úszóink letörtek, a sikerek elma­radtak, labdarúgó-csapatunk bom­lófélben van. Mi ennek az oka? A sok baj közül röviden most az utánpótlás­sal foglalkozom. A szakértők sze­rint nincs utánpótlás, a tehetsé­gek nem kerülnek a felszínre. De miért? Nem is olyan régen — rosszabb helyzetben _, még minden isko­l ának volt labdarúgó-csapata. Ed­zéseket és mérkőzéseket tartot­tak. A gimnáziumnak nemcsak futballcsapata volt, hanem kiváló atléta-gárdája is. Versenyeket, mérkőzéseket tartottak, nemcsak helybeli csapatokkal, hanem vi­déki intézetekkel is. Főleg itt nevelődtek a játékosok. Ez volt az alap. Ma az egyedüli tornát kivéve, itt is eléggé pang a sportélet. T adtunkkal még futballcsapata sincs az iskolának. Évek óta nem volt mérkőzés, sem atlétikai via­dal. sem egyéb verseny. Szomo­rúan, nézegettük a középiskolások országos versenyén részt vett in­tézetek neveit, ott volt minden jelentősebb város, Cegléd azon­ban hiányzott. Miért? Most nem volnának tehetségek? Az utóbbi időben meg kellett elégednünk a labda s, fátylas, zászlós és egyéb mutatványos szép gyakorlatokkal és játékok­kal. De nem volt vetélkedés, ver­seny és mérkőzés. Pedig a ver­senyek nemcsak edzett, hanem erős akaratú, határozott jellemű és küzdőképes ifjúságot és fér­fiakat nevelnek. Miért ez a fásultság és közöny mindenfelé? Iskolákban, egyesü­letekben. vállalatoknál egyaránt.. S miért éppen csak Cegléden? Ha a kezdet kezdetén, már is­kolás korban n'.ncs kellő előké­szítés, később már nehezen pó­tolható. Pedig akarással, munká­val, kitartással sokat elérhet­nénk. Példa erre a gimnázium torna- csapata, amely országos viszony­latban első — és példa az Építők kézilabda-csapata, amely lelkes és szép játékával nemcsak megsze­rettette a kézilabda-játékot, hanem csoportjában az első helyre ke­rült. Igaz, hogy ott van kedv és lelkesedés és nem kell könyö­rögni a játékosoknak, hanem büszke és boldog az, alá bekerül­het a csapatba. Már neve van a gimnázium tor­nászainak és neve van az Építők kézilabda-csapatának is. így kellene lenni az egész vo­nalon. Altkor nem volna válság és nem volna sikertelenség. — Sz — A SZERKESZTŐ ÜZENI Szabó Ferencnek: Beszél­tünk a ruhaüzem vezetőjével és a következő felvilágosítást kaptuk: a szükséges létszám­nál lényegesen többen jelent­keztek. A felvételnél a szak­tudás és a szociális helyzet voltak a fő szempontok. Vettek fel többet a tan­folyamot végzettek közül is kisebb tudással — pótlásul, de éppen ezért elég nagy a mun­kás cserélés, mert ezek nem felelnek meg minden esetben; ezért vagy maguktól elmen­nek, vagy el kell küldeni őket. Küldje ki a feleségét az üzembe és ha ilyen munkás távozás alkalmával az igazo­lódik be, hogy a-feleségének nagyobb szakképzettsége van mint más jelentkezőnek, fel­veszik. Padokat kérünk a vasútállomásra Több olvasónk szóvá tette már: miért nem állítanak fel néhány padot a vasútállomá­sok? Előfordul, hogy késik a vonat, vagy óvatosságból előbb érkeznek az utasok a pályaudvarra. A váróterem ilyenkor nyá­ron fülledt, rossz levegőjű, ezenkívül takarítás miatt gyakran zárva tartják. Ilyenkor a szegény utasok egyik lábukról a másikra áll­nak, úgy várnak néha több mint fél órát is. Ez még a fiatalok számára is kellemet­len, s a fájós lábú idősebbek­ről ne is beszéljünk. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk tehát olvasóink ké­rését, állítsanak fel néhány padot a vasútállomáson, te­gyék ezzel is kényelmesebbé, kellemesebbé a várakozás amúgy is feszült perceit. Gea£dcii_ tItIU’ Tájékoztató a földadóval kapcsolatosan A földadó elmén a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után négy kilogramm búzát kell fizetni. Az adókivetésnél azonban a vegyes művelésű területeknél kataszteri holdanként legfeljebb húsz koronát, Illetve csak szőlő­ingatlan esetében, harminc koro­nát lehet alapul venni. Az ezen felüli jövedelem mentesül a föld­adó kivetése alól. A földadó kivetési kötelezettség azokat terheli,, akik bármely cí­men (haszonbérlet, feles-bérlet, tu­lajdon stb.) földadó alá eső terü­leten gazdálkodnak. Megjagyezr zük, hogy az állami tartalékterü­let sem mentes a földadó alól. Egy kivétel azonban van, a kizá­rólag 400 négyszögölig terjedő összes terület (adóztatható) men­tes a földadó alóL Nem mentes a földadó alól a 401. négyszögöl, vagy ennél na­gyobb adóztatható ingatlan. A földadót búzában köteles meg­fizetni: Akinek használatában négy ka- tasztrális hold vagy ezt meg­haladó földterület van. Négy hold­nál kisebb a terület, azonban eb­ből egy kataszteri hold, vagy en­nél nagyobb a szőlőingatlan terü­lete. Ha valakinek kizárólag csak szőlőingatlana van és annak terü­lete az egy katasztrális holdat eléri vagy meghaladja, a földadót búzában köteles megfizetni. Azon adózók, akiknek földterü­lete az epy katasztrális hold szó­lót vagy a négy katasztrális hol­dat (ezenb-elül az egy katasztrális hold szőlőt) nem éri el. szahado-n választhatnak, hogy pénzben, vagy terményben tesznek-e eleget földadó fizetési kötelezettségük­nek. A 16/1959. P. M. rendelete sze­rint a földadónak pénzben tör­ténő fizetésp esetében az 1959. év­ben a búzát hasonlóképpen a'* 1958-hoz. kg-ként 2.20 fillérnél kell számítani. A földadó fizetési kötelezettsé­gének a termelő az alábbi cik­kekből a következő felsorolás szs­Erőszakos, durva jellemű ember Kecskeméti János ceg- lédberceli lakos. Minden ér­deklődése csak az italra irá­nyul. Szülei valósággal mene­kültek előle, ha fiuk pénzt kért italra, és édesanyja nem mert otthon tartózkodni, ha ittas volt a fia. Legutóbb is, az egyik este Kecskemétiné elmenekült ha­zulról, mert tudta, hogy a fia egész nap ivott. Férje pedig az esti órákban lefeküdt. Mikor az ifjabb Kecskeméti haza­tért, rátámadt alvó apjára cs úgy fejheverte, hogy agyzúzó- dásos sérüléssel kellett Buda­pestre, kórházba szállítani. A bíróság Kecskeméti Já­nost súlyos testi sértésért két­évi és hathónapi börtönbünte­tésre ítélte. Mivel a vádlott cselekménye olyan jellegű, hogy bűnismét­léstől lehet tartani, a bíróság az ügy jogerős befejezéséig az előzetes letartóztatást fenntar­totta. Kecskeméti és védője enyhítésért fellebbezett. — R — — JÚNIUS 10-ÉN fejezte be a II. negyedévi tervét a Mezőgazdasági Felszerelése­ket Gyártó Ktsz. Már III. ne­gyedévi tervük teljesítésébe számít a napokban érkezett közel 240 000 forintos meg­rendelés a Budapesti KO- HUSZ-tól, amiben hat autó- pótkocsi gyártását kérik. — JÖL SIKERÜLT kirán­dulást szervezett a faipari ktsz az elmúlt szombaton és vasárnap Pécsre. Budapestig vonattal mentek, onnét autó­busszal. Útközben megtekin­tették Sztálinvárost és Kom­lót. — 40 MÁZSA MEGGYET vásárolnak fel naponta a föld­művesszövetkezet Vett úti külső telepén. Függesszék ki az autóbusz menetrendjét! Szóvá tettük már egyszer a Ceglédi Hírlapban, hogy miárt nem függesztik ki a megállóhe­lyeken a városi autóbusz me­netrendjét. Azóta már huza­mosabb idő eltelt, de még mindig nem történt semmi. Azaz, hogy történt. A Jász­berényi Autóbusz Közlekedési I Vállalat menetrendet nyoma­tott, amelyet 20 fillér ellené­iben bármikor meg lehet vásá- 1 rolni a kalauznőnál. Szó se jróla, ez is eredmény, de mit j csinál az, aki még nem jutott ! fel a buszra, csak szeretné tud- jni, hogy ehhez öt percet vagy i félórát kell-e ácsorognia va- jiamelyik utcasarkon. ! Gondolják meg, hogy nem- iesak törzsutasek vannak, aki- iket ha álmukból felkeltenek, jakkor is tudják, miikor indul az ! autóbusz a vonathoz és hogy j onnan mikor megy vissza a (városba, hanem olyanok is, ‘akik csak időnkén*, vagy csak jegyszer utaznak. | Jó lenne, ha ezekre is gon- «dolnának és végre kifüggeszte- >nék a menetrendet minden ^megállóhelyen. j — JÓVÁHAGYTA a me­ggyei tanács a városi tanács > sajátkezelésű konyháinak és >az üzemi konyhák III. ne- ■ gyedévi élelmiszer-igényét. E «szerint többek , között több «mint 100 mázsa hús, 50 má- « zsa liszt és 30 mázsa zsír áll ja III. negyedévben a kony- jhák rendelkezésére, j — 120-S1ZAL TÖBB munka- ; könyvet adott ki 1959 I. fél- ; évében, 1958 hasonló idősza- | kához képest a városi tanács ív. b. munkaügyi csoportja. Autóbusszá „kellemesebb“az utazás (?) dett viselkedni, majd megállt. — Kiszállunk, ké­rem — szólok oda az egyik izzadó mester­nek — itt van ötven lépésre az Autó­csárda, kérjenek se­gítséget, ha másképp nem megy, megfizet­jük. Hat óra elmúlt, nekünk hétre a szín­házban kell lennünk, a jegyek a zsebünk­ben vannak. — Baj van, kérem, nagy baj — mondja a fiatal mester, raj­tunk az Autó-csárda sem tud segíteni, ki­kopott a tengely, azt kell kicserélni. Tele­fonálok haza, hogy vontassanak vissza Ceglédre,.. Kifeküdtek a füves árokpartra, jeléül annak, hogy rájuk azután ne számít­sunk. „Vigasztalásunkra” Cegléd felől még egy másik „bedöglött” autóbuszt vontattak, a „hulláját” ott von­szolták el mellet­tünk. Nem mertük megkérdezni, hogy az utasai az út men­tén hol „szórakoz­nak”. Mit ott álltunk az országúton, fél hét­kor. Sóvárogva szá­molgattuk: mikor jön az a jó öreg vo­nat, nem bántjuk meg soha többet, csak még egyszer vi­gyen haza bennün­ket, az sem baj. ha nem áll meg a Ré­tes-csárdánál. A vonat — falón sértődöttségből — nem jött. Szerencsére a sü­tőipari vállalat egyik .,atyamestere” ve­lünk volt és hazate­lefonált. Egy három­tonnás kocsi jött ér­tünk és boldogan föl­kapaszkodtunk. Az élelmesebbek a höl­gyeket derékon kap. ták azon a címen, hogy fölsegítik őket a kocsira. Vigasztalásul új­ra megálltunk a Ré. tes-csárdánál. Ott jól éreztük magun­kat. Arra gondol­tunk: miért nincs a ceglédi határban Ré­tes-csárda; mond­juk, „a szúnyogcsár- da" helyén mi is tudnánk omlós ré­test készíteni. Amikor hazafelé indultunk és az esti hűvös szél cibálta a hajunkat, a motor­zúgást túlkiabálva állapítottuk meg: ezt a „gyönyörű” utazást az autóbusz­nak köszönhetjük. Azért úgy csönde­sen megkérdezzük: tönkrement tengely­ivel hogyan lehetett a kocsit pesti útra elengedni? Zsadon Miklós rint tehet eleget: búza, rozs, árpa, sörárpa, bor. Száz kilo­gramm búzának: 80 kg sörárpa, 100 .kg árpa, 110 kg rozs felel meg. A földadó július hó 1-én esedékes és terményben szeptem­ber 30-ig fizethető be kamatmen­tesen. Fontos azonban, hogy a ^ termelő a cséplés után azonnal, a t cséplőrész beszállításával egyide- 1 jüleg a földadójára esedékes ga- $ bonamennyiséget is beszállítsa, j Egyrészt mentesül a külön fuvar- ^ költségtől és a tárolással kapeso- Í latos munkálatoktól. A húzaföldadó összegét búza- ( kilogrammban az adóív hátsó ré- ( sze tünteti fel. Terménybeszállí- í fáskor az adózó adóívét feltétle- ( mül vigye magával, mert ellen- ^ kező esetben a Terményforgalmi S Vállalat nem tudja gabonáját el- 5 számolni. Tájékoztatásul közöljük, hogy az í adóív száma egyező a földadó ( főkönyv számával, tehát azzal a ^ számmal, ami az adóív első o-lda- í Ián baloldalt fent, a bekariká- $ zott részen van. i —--------;-----------1 O lvasónk írja: I. G. írja levelében, hogy $ már két éve nem tisztították $ megfelelően a malomtészéli $ csatornát. A pocsolyában ren- ^ geteg a szúnyog és a vízipat- $ kány. A pocsolya pedig egy- $ re növekszik, mert nagyobb $ területekről oda vezették a $ szennyvizet. Nemrégen két ember dől- $ gozott ugyan a csatorna tisz- $ tításán, de csak ímmel-ámmal. $ minden eredmény nélkül. Egyetértünk olvasónkkal. $ Komolyabban kellene hozzá- $ fogni a munkához, mégpedig $ I minél sürgősebben. j í j'l gy történt, hogy ! vagy negyvenen : elhatároztuk: vasár­nap este a Néphad- ! sereg Színházában megnézzük a Pesti embereket. Egyhangú volt a ; vélemény: csak autó- : busszal utazunk, az a legkényelmesebb. Ott áll meg, ahol akarjuk, a színház ; előtt tesz le minket ; — fütyülünk a vas- ; útra, arra a maradi, l döcögő tákolmányra. \ Jó hangulatban in- I dúltunk. Első állo- ; másunk a Rétes- I csárda volt. Fogyott ; a finom rétes, a sör. \ — Ezt a kellemes í utazást az autóbusz- \ nak köszönhetjük — ! állapítottuk • meg I egyhangúlag, amikor í visszaültünk a mi j kedves autóbuszunk- l ba. \ Mentünk vagy « négy-öt kilométert, a « motor gyanúsan kez­Emelni kell a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglálóipari dolgozók szaktudását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom